H5N1
Kiderült, miért terjed emberre a madárinfluenza
addToShelf("20061116_h5n1_madarinfluenza","Kiderült, miért terjed emberre a madárinfluenza ","/egeszseg/20061116_h5n1_madarinfluenza.aspx?s=hk");
2006. november 16. 16:06
A Nature folyóirat legújabb számában egy kutatócsoport arról számolt be, hogy három, madárinfluenzában megbetegedett személyből sikerült olyan H5N1-vírusokat izolálni, amelyek képesek mind madár-típusú, mind humán-típusú víruskötő-helyekhez kapcsolódni.
A madarak és az ember influenzavírus-kötőhelyei kémiailag meglehetősen különböznek, ez az oka annak, hogy a H5N1 madárinfluenza-vírus, amely sok tízezer baromfit pusztított el, eddig csak mintegy kétszáz személyt betegített meg. Egy influenza-világjárvány kitöréséhez többek között az szükséges, hogy egy madárinfluenza-vírus szert tegyen arra a képességre, hogy emberi sejtekhez (is) képes legyen kötődni, hiszen ez a fertőzés egyik alapfeltétele. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy a korábbi influenza-világjárványok, részben vagy teljesen madáreredetű vírusaiban, legalább két speciális mutáció kellett ahhoz, hogy képesek legyenek embereket hatékonyan fertőzni.
A mostani vizsgálat hasonló folyamatot mutatott ki: azok a H5N1-vírustörzsek, amelyek humánsejtekhez (is) tudtak kötődni, a bekövetkezett mutációk miatt pontosan meghatározott helyeken más aminosavakat tartalmaztak, mint azok a H5N1-vírusok, amelyek csak madársejtekhez tudtak kapcsolódni. A kutatások most közzétett eredményei azt bizonyítják, hogy a H5N1-vírus genetikai anyaga folyamatos változtatásával képes olyan variánsok létrehozására, amelyek jól kötődnek humánsejtekhez. Ezzel együtt pedig ismertté váltak azok a konkrét szerkezeti változások, amelyek az emberhez való alkalmazkodásért felelősek, így a jövőben megjósolhatóvá válik egyes H5N1-vírustörzsek veszélyessége. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például, ha valahol találnak egy madárinfluenzában elhullott vadmadarat, a kórokozó fehérjéinek analízisével meghatározható, hogy az emberre különösen veszélyes variánsról van-e szó – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék és a Szent István Egyetem (SZIE), Állatorvos-tudományi Kar, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék közleményében.
