Valamelyik nap megnéztem a Netflixen az Amerikai gyáregység című dokumentum filmet, az is jól mutatja, hogyan változott az elmúlt évtizedekben az amerikai gyári munkások helyzete...
Én nem védem a Teslát, Musk vezetési stílusát elnézve, nem lehet ott se leányálom dolgozni. De nem hinném, hogy kirívóan rosszabbak a körülmények, mint az amerikai gépipari átlag...
Ez elvi kérdés, etikátlen, ha csak a saját tagjai érdekeit nézi, és közben szemet hunynak az "idegenek" nyilvánvaló kizsákányolása felett. Mondhatnám azt is, hogy a szakszervezeti tagok magasabb juttatásait az alsóbb rendű dolgozók kizsigereléséből fizeti a cég. Németországban van hagyománya ennek a mentalitásnak, elég csak 60 évre visszatekinteni...
Elég csak megnézni a bontott akkuk piacát, még az első generációs Leaf modulokat se kapod meg 12e Ft alatt, pedig azok már csak kb. a 70%-át tudják az 500Wh névleges kapacitásnak. A 3. generációs 1670Wh-s Leaf modulokat 440 GBP-ért adják a Second EV Batteries-nél. A BMW akkuk vannak viszonylag jó árban, egy 4kWh-s i3 modul "csak" 650 GBP.
Ez az átkozott EMC vizsgálat gyakorlatilag lehetetlenné tesz bármiféle átépítést. Ha meg lehetne spórolni, simán átraknám egy eGolf hajtásláncát a Beetle-be, és lehetne az a szaladgálós autónk. Most néztem, az olajcsere óta eltelt fél évben mindössze 1300 km-t mentünk vele, amiben benne van 2 pesti út is. A városban gyakorlatilag csak 15-20 liter gázolajat égettünk el 6 hónap alatt, az még nálam is bocsánatos bűn kategória. Sokkal jobban zavar az az 1200 liter gázolaj, amit a lakóautónkba tankolok egy átlagos évben, de remélem hamarosan azt is jelentősen tudom csökkenteni. Persze lehet, hogy oltári nagy szívás lesz az elektromos lakóautó, de most még inkább a kaland lehetőségét látom benne, mint amikor 16 évesen egy Simsonnal túráztam.
Gondolkodtam azon is, milyen jó lenne, ha napelemekkel termelt áramot tudnék tankolni, akkor még "öko-bb" lenne az utazás. Naponta 20 kWh szűkösen elég lenne, de már ahhoz is túl sok napelemet kellene cipelni. Esetleg tölthetnék olyan házaknál, ahol van napelem a tetőn, én pl. simán adnék áramot egy ev-s vagy lakóautós kollégának...
Talán csak annyiban, hogy a Tesla feltételezett rossz munkakörülményei ellen már jó előre kampányolnak, miközben a húsiparban kvázi rabszolga munkások dolgoznak évtizedek óta, és ez ellen egy szava sem volt a szakszervezeteknek. Nekem úgy tűnik, a szakszervezetet is csak akkor érdekli a dolgozók munkakörülményei, ha az egyezik, vagy legalábbis nem ellentétes a német nagyvállalatok érdekeivel...
Az a baj, hogy a német döntéshozók és szakemberek nem olvassák a fórumot. Mert akkor tudhatnák, hogy nincsen semmi probléma, a rendszer mindent bír, napelem kell sok, oszt' lesz villany. Bármennyi, bárhol, azonnal.
Jogos felvetés, az elosztott termelés miatt tehermentesül a nagyfeszültségű elosztóhálózat és a transzformációs veszteségek is kiesnek.
Itt is érvényes ugye a teljesítmény áram négyzetével arányos összefüggése.... ami a vezetékeken veszteségi teljesítményként jelentkezik.
De a korszerű napelemes inverterek felhasználhatók fázisjavításra, frekvencia stabilizálásra, vagy a kapcsolóüzemű tápegységek okozta harmonikus torzítások csökkentésére is.
Az akkudegradációval kapcsolatos aggályokat szerintem elég jól tükrözi, hogy még a '13 elötti ös-Leafekért is általában 7-8 ezer eurót kérnek - még mindig el lehet velük menni annyit, amire kereslet van ennyiért.
Jól megelőztél és szépen összefoglaltad az elsődleges előnyöket. Még lehetne írni pár dolgot hozzá, hogy milyen potenciálok is vannak emiatt a jövőre vetítve, de mindenképpen megemlítenék még egy dolgot, az a hálózati veszteségek témaköre. Ez igen jelentős lehet sok kis naperőmű esetén. Erről készült már több MVM-es statisztika és kimutatás, hogy - számomra - megdöbbentő mértékben okoz veszteségcsökkenést a rendszerben, jelenleg még nagyobb mértékben mint amennyit szinte termel. Jelen pillanatban a hazai helyzetet nézve az ezzel foglalkozó elemzők azt mondják, ha nem termelne semmit se, csak a hálózati veszteség kompenzálásra használnák - jelen arányban - már tisztán nyereséges a buli. Persze ez csak bizonyos határig és csökkenő tendenciában lesz jelen valameddig, ahogy nő a számuk.
Ez nekem egy elég régi mantrának tűnik elszigetelt esetek formájában. (eleve ha így lenne akkor nem lenne ilyen népszerű autó az ejárművek körében, mert a vevői kör is reagálna rá).
Nézd, az vitathatatlan, hogy aki napelemet rak fel, igyekszik egyre inkább eme használatára optimalizálnia és kihasználni a rendszert gazdaságilag is - már csak azért is, mert neki ez pénzébe került, és be kellett ruházni rá. Az hogy te most pont nem, egy dolog, mert ilyen élethelyzeted van, stb. de kb. mindenki igen. Nem gáz főzőlapot vesz, hanem elektromost, lehet nem gázkazánt szerel be legközelebb hanem hőszivattyút, stb.
Mindenképpen a villamos összfogyasztás nőni fog, ez nem kérdéses, ezen kár is dilemmázni.
De ugyanakkor nem kapcsolok be még két vasalót meg 3 hűtőt csak azért, hogy 0 szaldóm legyen, azaz alapesetben mindenki próbálja "optimálisan" ezt megtenni és nem feleslegesen. Aki nem így és ezért teszi, attól tekintsünk el, nem ez a tömeg része.
Viszont cserébe csökkenhet más energia használat vagy átalakulhatnak szokások, stb. Ami akár üdvözítő is lehet összességében a jövőre nézve sok szempontból - főleg mert benne van a megújulók egyre nagyobb arányú használatának lehetősége is, ami kevesebb primer energiaigényt jelenthet.
Természetesen ha a napelem használattal az össz primer energia fogyasztásunk is növekszik, akkor megette a fene az egészet..
A gyorstöltésnél a veszteségnövekedés konkrétan hatásfokban szerinted milyen mértékű egy arra tervezett rendszernél? Nyilván nagyobb, nem kérdés....... Illetve az ecarok hány százalékat töltik gyorstöltéssel és hányat "normál" teljesítménnyel?
"Benzint ha 3x akkora sebességgel töltöd a tankba nem lesz több a veszteség."
Ez a napelemek miatti többletfogyasztási kérdés eléggé és több oldalú. Van olyan amikor igazad van, és van amikor nincs.
Nálunk úg ytalán 5-6 éve van napelem, a fogyasztásom nem nőt számottevően - csak az ecar miatt (ez viszont alapvetően nem napelem kérdéskör). Két fő oka van - többen lettünk és még többen leszünk, ami ezt hozza, és pl emiatt asszony otthon van többet ami szintén emelő, de ez nem jelentős egyelőre (10-15% körüli valahol jelenleg). A másik ami jelentősebben emelte az az ecar használat. Mivel mi alapból elég kis fogyasztásúak vagyunk, (kb 250kwh/hó volt átlagosan az egész családra vetítve, ez emelkedett meg kicsit most, de ez még mindig a hazai átlagadatok kb harmada negyede) ez a plusz eautó használatban a teljes fogyasztást kb megduplázta. Viszont azt se felejtsük el, a benzin - egész pontosan autógáz - használatunkat lecsökkentette kb 95-98%-kal.
Amiről te beszélsz az valszeg a téli villamos energia felhasználás növekedés, ami kétségtelen, nagyban nézve megjelent és emelkedni fog a jövőben. Egyre több pl a hőszivattyús stb fűtés, és emellé rendszerint tesznek napelemet is. De próbáljuk abszolut értéken nézni az energiafelhasználást. A hőszívattyú telepítése jellemzően olyan helyen történik meg, ahol elég kicsi a hőigény is, hisz pl alacsony előremenővel tudsz jó hatásfokot biztosítani. ekkor van értelme ilyen eszközt telepíteni. Azaz bár megnő a villamos fogyasztásod, de jóval kisebb mértékben, mint pl egy átlagos ingatlan gáz fa stb fogyasztása, azaz összességében sokkal szebb a képet kapsz. Persze az igaz, a terhelés egy része átrakodik a villamos alapú energiaellátásra, de egyben lekerül mondjuk a gázról, tüzifáról.
Ha mindezt összeségében nézzük, akkor alapvetőn nagyon pozitív az irány, és igazából talán ez számít.
Egy vitatott eset van, a COP1 fűtés. Alapesetben - normális esetben - ilyet legtöbbször olyan helyre tesznek, ahol olyannyira kicsi a hőigény, hogy egy ilyen rendszer kiépítése beruházás TOC és COP szempontjából a legoptimálisabb. Azaz jellemzően új építésű alacsonyenergiás háznál ez nyerő tud lenni. de nyilván ezt mindig adott esetben mérlegelni kell. Aki viszont nem alacsony energiás ingatlanra is COP 1 jellegű fűtést szerel, az szerintem konkrétan az átverés kategória - legalábbis ha valaki erre biztatta - én ezt valahogy konkrétan büntetném ha van más lehetőség is.. Van ilyen is nyílván, de a rendszerszinten nézve nem olyan sok ezek száma, mert aki ilyet tesz előbb utóbb általában rájön, hogy vagy mellé kell tenni egy bazi nagy napelemet, hogy kifizethető számlája legyen, de azt amit ebe beleölne, sokkal gazdaságosabb pl szigetelésre, nyílászáróra elköltenie a jövőt nézve. legalábbis aki normálisan átgondolja, szakemberekkel megbeszéli.
MA már több, a legutóbbi ráajánlatkérésem 2.2m+Áfa - és feltételezzük, hogy sikerül is, nem mész még vissza két körre. Ezt EMC esetén én kizártnak tartom.
A nagyobb gond még pluszba emellett inkább az, hogy végig tudod-e vinni az ügyet értelmes idő alatt, és van hozzá szabadidőd, meg elég leszarom tablettád.....
Sajnos valóban nem tudjuk ezt a hatásfokot áramtermelés esetén.
Egy negyedik generációs gázturbina ma nagyságrendileg 40% körül rendelkezik manapság, ha nem kombinált ciklusú erőműről beszélünk. Nagyon ez már elméletileg sem emelhető tovább.
De ma már azért csak sima gázerőmű kevés van, max esetleg bizonyos csúcserőműveknél talán, de szerintem már nem sok(?) lehet belőlük, mert nem piac és versenyképes. A kombinált ciklusú gázerőművek ma olyan 58-60% körüli hatásfokot tudnak (ezek csúcserőműként használva tudnak menni nem kombinált ciklusúként is akár ha ez a cél, és a gyors felpörgetés), ha csak áramtermelésre használják őket. A határt a fizikai törvények adják meg ( pl. Joule-Bryton és Carnot körfolyamat).
Ha netán nem csak áramtermelés folyik, hanem hőtermelésre is felhasználjuk a rendszert (pl központi fűtés, meleg víz előállítás akármi) akkor elérheti a 85% körüli hatásfokot is az össz hatásfok. Az más kérdés, hogy pl. adott helyen ez mennyire van így és mennyire tudjuk ezt hasznosítani, érdemes-e megépíteni az alacsony nyomású hőmérsékletű hőhasznosítású fokozatot, mert nem biztos hogy fel tudják használni érdemben.
Persze ezek az adatok messze vannak a kívánatostól, de hát a fizika az fizika. nem véletlen, hogy fejlettebb világokban egyre több helyen jelenik meg a központi fűtés gondolata és építik is ki, mert ezzel pont a fenti jobb hatásfokú működést meg lehet valósítani, főleg ha kombináljuk más egyébforrásokkal is, aminek része akár lehet megújuló is. Így összességében olcsóbb gazdaságosabb és környezetbarátabb lehet az energiatermelés. Dániában vannak nagyon a jók kis példák erre, ahol 4-5-6 forrásból is összeintegrálnak rendszereket akár pl települési szinten is. Persze elég bonyolult tud lenni egy ilyen rendszer nem vitás, viszont egész kis méretben is elég jól működik, és pl megoldja egy település komplett energiaellátását minden szinten az áramtól a fűtésig.
Igen, ez a lényeg, a nepelemes rendszerek nem növelik az erőművi csúcsigényt, hanem csökkentik a kihasználtságot.
Általában itt bicsaklik meg az ellenzők logikája.
A második pont érdekesebb.
Szerintem napelemek nélkül is terjed az EV és a hőszivattyú is. Másodlagos nyereség, hogy a hőszipkás rendszerek velejárója a jó szigetelés, tehát mindenképp fosszilismegtakarítással járnak napelemmel, vagy a nélkül.
Harmadik, hogy a napelemek jellemzően csúcsidőszakban termelnek és a visszavételezés egy része legalábbis völgyidőszakra esik, tehát magyar viszonylatban import fosszilist válthat ki hazai atomárammal.
Negyedik, az EV töltés a rendszer kiegyensúlyozásának fontos eszközévé fog válni.... a hőszipkák is vezérelten működnek, részt vesznek, ha passzív módon is a rendszerszabályozásban.
Azt is figyelembe kell venni, hogy télen a fűtőerőművek a távhőszolgáltatás mellett elektromos energiát is képesek előállítani, ám sajnos ez a kogeneráció kissé kevéssé ütemezhető a hőszolgáltatás elsőbbsége miatt, ezért van ahol még mindig kazánokban állítják elő a melegvizet.
Ezeknek a kihasználtságát (gázmotorok például) is segítheti a megújulókkal együttjáró kényszerű rugalmasság.
