A force egy drága, viszont erőtlen, hatástalan szer. Hangyák egyébként is igen szívós jószágok, annak idején max a counter ért valamit ellenük. Ha valaki tud egy tutit szert hangyák ellen, azt én is szívesen venném.
Remélem tud nekem segíteni valaki. A golgotavirágom levelein ilyen foltok vannak, virágot nem hoz, de a növekedésben nem állt meg. A friss leveleken nem látszik még, de ahogy fejlődik akkor azokon is megjelenik. Tanácstalan vagyok, hogy mit tegyek vele.
Ki, 2 éve. Bár azóta is feltűnik évente 2-3 hónapra eseti engedéllyel, mert nem teljesen kitiltott, hanem "nélkülözhetetlen használat esetén" kategóriába lett helyezve. Viszont ilyenkor csak névre szóló eseti engedéllyel lehet kapni.
Ha mást oltasz a gyökérre, akkor is marad a fertőzés. De szerintem felesleges kivágni, ha már pár éve ott van, nehezen tudom elképzelni, hogy a többi fa ne lenne vírusos. Inkább az a valószínű, hogy a többi fajta jobban tolerálja a betegséget. Még az is elképzelhető, hogy a régi fáidtól kapta el ez a fád.
Pár évvel ezelőtt a kertemben mirabolánra oltott aszalni való szilvafámról sajnálattal kellett megállapítanom, hogy himlős. Nem akarom, hogy esetleg más fa is megfertőződjön, ősszel kivágom. Kérdésem: ha csak a mirabolán alany tövénél vágom le és ráoltok mást, marad-e a fertőzés?
(Jobban kellett volna figyelnem az oltvány fajta kiválasztásra) Köszönöm előre is a tanácsot.
Képzeld! Úgy néz ki megmarad a chitalpám, már hozza nagyban az új leveleket, sőt már 1-2 bimbót is látok megint. Igen, tudom, hogy a leírás is azt írta, hogy hosszú évek kellenek, amíg ez a nyavalya végleg kinyírja a fát, de akkor is örülök, hogy most túlélte, nagyon szomorú lettem volna. Akkor a jövőre nézve nincs valami megelőző gyógymód? Amikor eszébe jut újból kitör rajta, mert már benne van?
A vérszilva fáinkról lenne szó. A törzsükön csomók keletkeznek, szétreped a kérgük, gyanta folyik ki. Nem tudom, hogy van-e köze hozzá, de a tövüknél hangyák telepedtek meg, a fákra is felmásznak. Nem tudja valaki, hogy mi okozhatja ezt és mit lehet ellene tenni? Száradnak az ágak is, ha nem tudjuk megállítani, el fognak pusztulni. Köszönöm.
Számos levélbetegsége ismert. A drepanopezizás levélfoltosság (kórokozó: Drepanopeziza ribis f. sp. rubri, D. ribis f. sp. nigri) jellemzői a levéllemezen elszórtan jelentkező, szögletes, barna foltok. A mikoszferellás levélfoltosság (kórokozó: Mycosphaerella ribis) foltjai középen kiszürkülnek. A ribiszkerozsda (kórokozó: Cronartium ribicola) világosbarna uredotelepei és teleutocsapjai szembetűnőek. E levélbetegségek közös jellemzője a levelek korai lehullása, aminek következtében a termés mennyisége lényegesen csökken. Fertőzési források a lehullott levelek, ahonnan a kórokozók a fiatal lombot betegítik meg.
Ezekből a képekből nem tudom megmondani, hogy melyik, de voltaképp túlzott jelentősége sincs, a kaptán kivonásával maradt a mankozeb (Dithane) meg a Quadris mint megoldás, szerintem érdemes kombinálni. Illetve szóba jöhetne a réz is, de ahhoz most túl meleg van.
Egyébként szerintem a bio-nak induló ribizlit is érdemes tavasszal párszor lemosni/kezelni bordói+kén-nel, az bio-termesztésben is használható.
Azé az Actarával vigyázzatok, virágzó kultúrára ne használjátok, mert a virágba felszívódva egy jelentős méhecske-gyilkos... anyósnak sikerült lepermetezni vele a szőlőt anno virágzásban...az eredményt ne tudjátok meg... előtte "békés" Bi58-akhoz meg Zolone-khoz volt szokva, és eléggé ledöbbent... pedig azok is felszívódtak, csak valszeg nem kerültek bele a virágporba-nektárba, a Zolone kifejezetten ajánlott volt anno méhkímélő technológiával (napszállta után permetezve).
Segítséget kérek. A teraszon, cserépben, többnyire erős napsütésben tartott, idén tavasszal ültetett ribizli levelei, illetve annak szélei, megbarnultak, kifoltosodtak, majd felkopaszodott a növény. Mostanra ledobálta a megbarnult leveleit. Semmilyen rovar, izgő mozgó élősködő nyomát nem fedeztem fel. "Bio"ribizlinek indult a dolog, így nem permeteztem semmivel sem. Megpróbálok feltölteni róla pár képet, az biztos beszédesebb... Én valami gomba, vagy vírus betegségre gyanakszom, de amúgy teljesen tanácstalan vagyok...
Nálam már totál elsült a krumpli szára...úgy hogy permetezni nem kell,de amúgyis 1 permetezéssel megúsztam az idei évet.Én-amióta a Regentet kivonták -Mospiánt használtam,bevált ill. Mivel erre az évre annyi nem maradt ,hogy elég legyen kipróbáltam /bolti ajánlásra/ a Koh-i-noort,ez is jó.
A legjobb az actara kb 1 max 2szer kell permetezni egy szezonban és garantált a lárva ill bogár pusztítás neonikotanid hatóanyag, mellesleg te sem mérgezed magad ezzel az anyaggal.
Nem jól emléxem, hogy a Decis régebben krumplibogár ellen is engedélyezve volt? Vagy 10 napja elöntötte a krumplit a fiatal bogár (szomszéd nem permetezett, és a nála kikelt bogarak átjöttek hozzám tojni, a tyúkjai persze nem), szóval, mivel még sok a zöld leveles, más híján fújtam rá Decist (5 ml/6 l), hát megritkultak, de nem volt totális a hatás. Egyébként milyen kontakt szer létezik krumplibogár ellen?
Aki még nem látta volna ++ezt++ a szobrot, Héderváron található, a kolorádóbogár első hazai felbukkanási helyén.
A Mancozeb (Dithane és sok más néven forgalmazott termék) nem szívódik fel a gyökéren, így alkalmazva csak a talaj fertőtlenítésére alkalmas. (de arra igen). Gyökéren felszívódó a Topsin M, meg valamennyire az Amistar.
Van egy 250 darabból álló kisebb kaktuszgyűjteményem. Egy-két növényemet sajnos mindig elviszi vmilyen rejtélyes betegség, több mint valószínű, hogy gomba okozta rothadás jöhet csak szóba. BI-58-al évente többször is permetezem a növényeket, ez tökéletes a levéltetvek ellen, ám most vásároltam gombaölőt is.
A kérdésem az lenne, hogy a Dithane M45-öt alkalmazhatom-e úgy, hogy 2 dkg port elkeverek 10 liter öntözővízbe és azt a szétlocsolom? A leírásban végig permetezésről volt szó, de én a földbe szeretném juttatni a gombaölőt, hogy azt a kaktuszok magukba tudják szívni.
Ha ez a vegyszer erre alkalmatlan, akkor milyet javasolnátok, és azt hol elhet beszerezni?
Hát még nem fonnyadt össze,de kapargatva már halottnak látszik.1 hónapja még filóztam rajta,hogy felveszem és átrakom vmi normálisabb földbe,a hegyre/amolyan próba cseresznye alapon,de letettem róla,nem volt normális ötletem a megmentésére,sokkal előbb kellett volna ébredni.Átkozom is magam,mert nem csak a fajta,de az alany is ritkaságszámba megy még ....erre én nagyon kezdő módon elbarmoltam...nagyon bosszant a hülyeségem...és bánt is.
Én alternáriás száradásnak nézem. (Muskátlin is hasonló, ami egyik évben, amikor megjelent Magyarországon, nagyokat szívtam) A Dithane hatékony, de fontos a rendszeresség, vagy a mankoceb mellett rezet is Tartalmazó Miltox Special.
Ill. Hatékony még rá pl. Cabrio Top is ( ez egy izmos strobi és metiram keveréke) Konkrétan csak szőlőben van engedélyezve, de dísznövényeknél belefér egy kis "bűnözés".
De használható még a Quadris/Amistar, Bravo, vagy ha van még raktáron egy kis Rovral, akkor az is.
