Igen és még valamit, linkeltem már egyszer. Volt aki a kén miatt le akart beszélni a használatáról , almánál próbáltam először, többen kóstoltuk, nem fedeztük fel a ként a pálinkában.
Tegnap cefréztem birset, felét pároltam 80C fokon, felét nyersen. Darálásnál egy vödör párolt, egy vödör nyers, jobban keveredik, a hideg nyerset is átmelegíti a párolt. Azt vettem észre, hogy a párolt a darálás után is fehér maradt, még a nyers azonnal barnulni kezdett, az aromax készítménnyel összekeverve kifehéredett az egész és a teteje sem barnul. Cukrot most kevertem bele, fehér az egész darálék.
Egyet értek veled. Magam is a használata mellett vagyok. Almánál, birsnél, körténél is hasznos lehet.
Tőled hallottam róla először, úgy vagyok vele mint a p.bontóval, több az előnye mint a hátránya, akkor miért ne? Újabb vitát viszont nem szerettem volna indítani, mindenki döntsön maga használja-nem használja.
Itt két dolog keveredik. Az aszkorbinsav ötlete (is) a borászatból származik. "Oxidáció elleni védelem az aromaanyagok stabilizációja érdekében. "
Az almatermésűek barnulását megakadályozza, hogy a végtermék minőségére ennek mekkora befolyása van, azt nem tudom, de a barna almareszeléknek már nincs olyan jó íze, szóval kell, hogy legyen különbség, a birs pép konkrétan fehér marad a használatával, a bunda, a belseje, az egész.
A bunda kérgesedését illetően, azt hiszem, könnyű belátni, hogy szerencsésebb a cefrét CO2-vel, hordótetővel védeni, mint egy kéreggel, ami már a helyi romlás eredménye. :)
Nem biztos hogy egyeznek a vélemények a bunda felső rétegének barnulását illetően. Jó vagy nem jó, zár a cefrébe aromákat vagy inkább minőségrontó. Ha erjedés után tudod főzni, akkor aszkorbinsav nélkül is készítheted. Ha viszont ki szeretnéd próbálni 5dkg kell egy hordó cefréhez.
Vizet annyit tegyél bele hogy keverés hatására a cefre átfordítható legyen, a szilárd részeket megforgathasd a lében.
„Valahol olvastam,hogy a házi pálinka metiltartalmától való félelem onnan ered,hogy régen,ha nem volt elég gyümölcs,a zúgfőzők gabonából főztek szeszt,és ehhez tudatlanságból vagy véletlenül,faforgácsot kevertek.”
Lehet, hogy egyesek fejben összerakták a két dolgot, de a fából metanol csak többszáz fokon keletkezik, pirolízissel. Elég durván oda kéne kozmálni szerintem azt a faforgácsot cefrefőzéskor, hogy jelentős mennyiségű metanol szabaduljon fel belőle. Hogy a zugszesztől megvakulsz, az világszerte elterjedt félelem, ezt a faforgácsosdit viszont csak magyarul olvastam még, konkrétumok nélkül.
Amúgy rendben, hogy „tudatlanságból”, de van valakinek ötlete, hogy mégis minek? Leégésgátlónak?
A házipálinka (pontosabban inkább a zugszesz) metanoltartalmától való félelem eredetileg onnan ered, hogy nagyon sokáig metanollal készült a denaturált szesz, és haladó szociopaták már a 19. század óta előszeretettel pancsoltak vele/belőle „italokat”, nem ritkán még legális forgalomban is. (Az igazán hülyék meg egyenesen metanolból, de az a különleges kategória.) Emellett viszont az italszakma is propagandaszerűen tolja még a mai napig is, hogy aki otthon rosszul választja el az előpárlatot, az megvakul/meghal. Nem lepne meg, ha inkább ez állna mögötte, annak idején pl. a direkttermők borának „veszélyes metanoltartalma”, vagy az „őrületet okozó abszint” is propagandaként indult az útjára, mielőtt közkeletű tévhit lett belőlük.
Ja, mellékesen: a magyar szeszfőzés történetében sosem volt „elég gyümölcs”, mindig is rengeteget főztek gabonából (eredetileg háznál is), csak az utóbbi száz évben már szinte kizárólag finomszesz formájában. Az csak a szocializmus hagyatéka, hogy „a magyar nem iszik gabonaszeszt”, mert akkoriban a répamelaszt erőltették helyette, de azóta tudomásom szerint megint a kukoricaszesz lett a mennyiségi #1.
A metilalkohol régies neve faszesz ! A fa száraz desztillációjakor keletkezett nagy mennyiségben. A fekete lőpor gyártásához a faszenet vagy boksában, vagy retortában gyártották. Utóbbi esetben az illékony párlatok nem égtek el, hanem kinyerhetők voltak. Így nyertek ki faszeszt, és faszénkátrányt is.
Abba is gondoljon bele mindenki, hogy hogyan is kezelik a metilalkohol mérgezetteket? Intravénásan etilalkoholt adnak be! Mert az etilalkohol kiszorítja az idegvégződéseken megkötődött metilalkoholt. Amit a véráram a vesébe szállít, és a vese választja ki. A májunk nem képes lebontani a metilt.
Egy, csak kicsit elcseszett cefréből főzött pálinkában a metilalkohol mennyisége kb. század százaléknyi az etilalkoholhoz képest.
Birsalmát készülök cefrézni. Az aszkorbin savval történő barnulás megelőzése csak esztétikailak számít vagy a végeredményre is hatással van? Mennyi vizet kell adni a darálékhoz? Milyen álagura kell hígítani?
Ugyan a metanol a határértékek fölött káros az egészségre, ám mégis szükséges része az igazi pálinkának, ebből következik, hogy annak túl alacsony szintje gyanakvásra adhat okot, arra enged ugyanis következtetni, hogy a pálinkát hamisították!
A rendes pálinkafőzésnek elengedhetetlen mellékterméke a metanol, tehát ha egy pálinkát gyümölcsből főznek, annak bizony tartalmaznia kell ezt az anyagot.
A hamisítók azonban a vegyipar alapanyagául is szolgáló olcsóbb mezőgazdasági eredetű (burgonyából vagy gabonából készült) alkohollal dúsítják a pálinkát, amely nagyon tiszta etil-alkohol, ezáltal a metanol-szintjét pedig drasztikusan lecsökkenti. Ha tehát egy pálinkában túl alacsony a metanol szint, biztosak lehetünk benne, hogy az italt hamisították.
A linkelt cikket olvasva meg az a benyomásom,hogy aki írta,többet olvasott vissza ebben a topikban,mint sok fórumtárs.A metilről pedig egy szennylapba illő,riogató soron kívül semmi szó nem esik.
Még soha,senki nem bizonyította az ilyen mérgezéses ügyekkel kapcsolatban,hogy a felhasznált metil gyümölcscefréből, pálinkafőzés során keletkezett előpárlat,vagy bármely más összetevő.Mindig az derült ki,hogy a felhasznált metil ipari felhasználásra szánt,lopott faszesz,fagyálló stb.
Valahol olvastam,hogy a házi pálinka metiltartalmától való félelem onnan ered,hogy régen,ha nem volt elég gyümölcs,a zúgfőzők gabonából főztek szeszt,és ehhez tudatlanságból vagy véletlenül,faforgácsot kevertek.Máshol meg azt olvastam,hogy régen a metilalkoholt faforgács lepárlásával állították elő.Egymás után olvasva elgondolkodtató,nem?
Nem a Sólyom könyvből van és látom el sem olvastad az értelmezést szintén nem végezted el. Cserébe beraktál egy idióta leírását ,aki a minden évben előforduló metilmérgezéssel ijesztget, csak azt nem írja oda, hogy azok az esetek nem gyümölcscefréből készültek! Hiába ollóznám be neked a metil átpárolási diagramját, mert arra is találnál valami butuska magyarázatot!
Tudom nehéz , de próbáld felfogni! Fejezd be, hogy megmagyarázod nekünk, hogy a kissebb forráspontú metil leválasztható az elején,mert kismértékben feldúsul! Kismértékben az utópárlatban is feldúsul, akkor ezt mivel magyarázod? Olvass és értelmezd magadnak!
"A metil-alkohol tartalom csökkentése nem egyszerű feladat, mivel az erjedés során keletkező nem kívánatos komponens a lepárlás során csak kismértékben választható el az előpárlattól vagy az utópárlattól, ugyanis az alacsonyabb forráspontja ellenére a metil-alkoholnak az etanolhoz képest közel azonos az illékonysága a lepárlás során."
"Néhány tanács azonban segíthet abban, hogy kevesebb metil-alkohol kerüljön a fogyasztásra szánt pálinkába: • A cefre erjesztési hőmérsékletét tartsuk alacsonyan (16-18 Celsius fokon). • A cefre pH-ját tartsuk alacsonyan (2,8-3 között). • Az erjedés után azonnal főzzük ki a cefrét. • A desztilláció során a részleges kondenzáció mértékét befolyásoló deflegmációs hőmérsékletet ne tartsuk túl alacsonyan, mert a tapasztalatok szerint az erőteljes deflegmáció magasabb metil-alkohol tartalmat eredményez, mint a kevésbé erőteljes deflegmáció. Sajnos az alkohol kihozatal a lepárlás során csökken a deflegmációs hőmérséklet emelkedésével, ezért ez a módszer a gazdaságosság mértékét is csökkenti, nem csak a metil-alkohol tartalmat."
"Az átlagosnál nagyobb mennyiségű előpárlat és utópárlatot elvételével is csökken kis mértékben a középpárlat metil-alkohol tartalma, de ez, azon kívül, hogy gazdaságtalan, a pálinka illat – és íz összetevőinek csökkenését is okozza, amely a pálinka érzékszervi tulajdonságainak romlásához vezet, vagyis ezzel a módszerrel nem célszerű élni."
Érted? Nem tudod csak kis mértékben csökkenteni a metilt ,ha sok előpárlatot veszel el, viszont lesz egy íztelen pálinkád!
Csak picit gondold át! Annak a pici előpárlatnak mondjuk kétszer annyi a metil, mint a középárlatnak , de ez sem igaz, hozzáönjük a középpárlat többtíz literjéhez mennyit emel rajta, szinte semmit!
