A vegesol eres nem jó az atkák ellen, mert hiába van benne kén és hiába juttatod ki töményebben az előírtnál, akkor, amikor az atkák ellen kdllene lemosózni, már túl késő van a rezes lemosózáshoz. Az atkákat akkor tudod elkapni, ha éppen hogy megpattantak a rügyek (a barna szösz etetjén megjelent egy pici zöld).
De igazából július második felében lehet(ne, ha volna mivel) védekezni az atkák ellen.
Nem tudom, hogy mennyire lehet töményíteni a lemosózáshoz a szert. (Vegasol) Nagyon atkásnak véltem tavaly. Van e értelme. Esetleg mit javasolnak a kollégák ez ügyben. Előre köszönöm, ha van hasznos tanács.
Az atka is van amelyiket nagyon szereti. Például az oportót. Nekem is hasonló új fajta van talán Néró.
Érdeklődj a dr. Bakonyi Lászlónál (Keszthely). Ha neki nincs is, de talán meg tudja mondani, hogy kinél van belőle, ha van egyáltalán. Mivel direkttermő, ezért nagy üzletet egy szaporítóanyag-termelő se tud szakítani belőle.
Igen, a "+2" a váltócsapot jelenti, azokat nem számolom a termő rügyekhez, pedig a legtöbb fajtánál teremnek azok is, de legtöbbször leszedem azokat a fürtöket, mert vagy az állatok ennék le, vagy a szüretelők hagynák rajta, meg csak egymásba gubancolódnának, megágyazva a rothadásnak, miegyébnek.
Nehéznek lehet, hogy nem nehéz, ha nem elhanyagolt az ültetvény, ill. nem kell minden tőkéhez leguggolni/lehajolni, vagy az égig nyujtózni. Viszont ha nem a megfelelő részt vágjuk le, azzal konkrét anyagi kárt okozhatunk.
Ha be vannak érve a vesszők, akkor nem fagy el, de -5 fok fölött kell maradni. Ill.nem árt a metszlapokat sebkezelővel lekenni. Ha már lében áll, akkor nehezebb a sebkezelés.
7 tőke az a vesszők kihuzkodásával együtt max negyed óra, úgyhogy én nem látom a problémádat a metszéstől való ódzkodással. Az tény, hogy amit egyszer lemetszettünk, az a rész már nem fog teremni, de aki látott már tisztességesen megmetszett szőlőt, az tudja, hogy a kevesebb néha több. Én 6-8+2 rügyre (szálvesszővel) metszek minden tőkét, így nem kell minden egyes tőkénél vakaróznom, hogy hát ezt a tőkét hogyan kéne metszeni. A 6-8 pedig termő rügy, mert csak azokat számolom a szálvesszőn, amik vízszintesen, a vezérdrót vonalában vannak, a szálvessző tőkéhez közeli, esetleg meddő rügyeit nem, mert azokat úgyis kipucolom az első zöldmunkázáskor.
Gondolom neked sok szőlőd van, talán azért is "hajt az idő". Nekem hét tőke csemegeszőlőm van, az nem sok idő megmetszeni. Vajon mi a rosszabb; az elfagyás veszélye túl korai metszésnél, vagy az erőteljes nedvszivárgás késői metszésnél (ami még tápanyagveszteséggel is jár(hat) a levágott vesszők miatt)?
Tiszta szívű, hithű arab tesrvéreimet leptem meg metszés közben. Érdekes volt látni, burkában metsző asszonyokat.
Képzeld el hogy egy darab vegetáció sincs. Sivatag, szikla, hegy, homok, nyáron 50fok most is 25volt és akkor a semmi közepén egy hegyoldalban szőlőt művelnek, kis területen. Gyűjtik a vizet egy fóliával kibélet gödörben. Hihetetlen hogy a bánatban él meg a növény ilyen körülmények között?!?!?!
Ehhez képest nálam maga a kánaán várja majd, hiába van itt is sivtag.
Paulsenre lesz ráoltva és majd kiderül nálunk jó e valamire? A nyarat tuti bírja, kérdés a telet elviseli e majd?
Ha nincsenek szálvesszők, akkor rövidcsapos, ha a szálvessző ívesen le van hajtva, akkor ernyő. A guyot-t általában alacsonyabb vezérdróttal csinálják. Elsősorban rövidcsaposra tippelnék innen messziről nézve.
Valamelyik középmagas, de hogy ezen belül ernyö, guyot vagy rövidcsapos, azt ilyen messziröl nehéz megmondani, talán az ernyö kevésbé valószínü. Bionak nem bio, az biztos...
Valószínűleg nem ismert YouTuberek mondják majd el a frankót, de ettől függetlenül talán hasznos infókat oszthatnak meg.
Nincs semmi közöm a rendezvényhez, ne reklámként tekintsetek rá. Hegyvidéki körülmények között keresik a jövedelmező szőlőtermesztés útját, az előzetes infók alapján.
Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy milyen művelési mód látható a képen?