Úgy néz ki, itt már gyakorlatilag csak a rajongók maradtak, mert a Gabo azért állt el 2009-ben a további McBainek kiadásától, mert nem hozták a várt nyereséget. Márpedig az nem várható el semmilyen magánkiadótól, hogy egy szerzőt rendszeresen veszteségesen adjanak ki, azaz ők fedezzék pár rajongó kívánalmait.
Az előző hsz-ben Howard Clark linket adtam be a McBain helyett, úgyhogy itt van:
Bár érdekes mód a csehek, akik nincsenek is annyin, mint mi (hisz a magyar könyveket a szomszédos államokban él 2-3 millió magyar is veszi) Ed McBaintől szinte mindent kiadtak: https://www.pitaval.cz/autor/51-ed-mcbain/knihy#zalozky
McBain amúgy kiadott két könyvet is a 87-es körzet hölgyeiről:
McBain's Ladies: The Women of the 87th (1988) McBain's Ladies Too (1989).
Némely lista a 87-es körzet regényei közé sorolja ezeket, de igazából nem vehető azok sorába, hiszen a regényekből szedte ki nagy részét McBain, ami a nyomozók feleségeire, barátnőire vonatkozott és persze több mindent is hozzáírt. Egy angol ismertető szerint:
McBain nőalakjai kemények, szépek, érzékiek, jól kiismerik magukat az utca és a rendőrség gyorsan változó panorámás világában. E kötet a 87-es körzet legemlékezetesebb asszonyainak és nőalakjainak történetét és magánéletét tartalmazza.
Megismerhetjük Teddy Franklint, a szépséges süketnémát, vállán a pillangó tetoválásával, aki elhódította a kemény detektív Steve Carelia szívét.
Bert Kling egész életét végig kísérik a vágyai és a női tragédiák. Testén-lelkén nem csak a dolgos hétköznapok során átélt gyilkosságok ejtenek fájdalmas sebeket.
Itt van még Eileen Burke, a tüzes vörös hajú lány, az utolérhetetlen nemi erőszak csalimadár míg egy napon aztán elhagyja a szerencséje
McBain asszonyai izgatóak, feledhetetlenek, s oly tökéletesen élethűek, akár maguk a regényei.
Úgyhogy addig kutakodtam, hogy valóban előkerült még négy magyarra fordított regény: Minden egyes gonosz, Ahol füst van, Fegyverek, Szépség és Szörnyeteg. Az első három független regénye McBainnek, míg a negyedik a Mathew Hope-sorozat 3. regénye. A sorozat 13 regényből áll és 3 van meg magyarul (ezek mindegyike valamilyen régi mesének a címe). A 13. regény azért is érdekes, mert abban Mathew Hope floridai ügyvéddel együtt nyomoz Carella, a 87-es körzetből. Egyébként a fordítások jó része még az 1970-80-as években készült (csak épp nem jelentek meg, ezért több megjelentnek is van még egy gépiratos fordítása is!). Mindenesetre nem87-es-körzet-regény van már 13! (majd valamikor adok ezekről is képeket, ha lesz időm).
Az is kiderült, hogy nem csak a "J" c. kisregény van meg a 87-es körzetből, hanem mikor a Rakéta leadta az Éjszakai ügyelet kisregényt, az Üdv, üdv, a banda együtt van c. regény első felét, de a másik felét valamiért nem közölték, az is magyarra lett fordítva Nappali ügyelet címmel.
A novelláiból 24 van, itt csak 1 újabb van: A feledékeny gyűlölködő.
Nem tudom, hogy adtam-e már ezeket, de itt van MCBaintől a Pornófilm és A feledékeny gyűlölködő.
M. R. Carey: Kiéhezettek - kétrészes, az első kötet jelent meg.
Az ebből lett mozifilm nekem tetszett, annak ellenére, hogy itt is eltértek a könyvtől, ahogy Justin Cronon Szabadulás c. regényéből készült filmsorozat főszereplője egy néger kislány lett, holott a regényben fehér bőrű, szőke (amúgy nem csak a bőrszinekben, de több lényeges dologban is eltértek a regénytől). A Kiéhezettek regényben már az elején azt olvassuk a főhősrő:
"Melanie-nak hívják. A neve görögül fekete lányt jelent, de a bőre inkább világos színű, így szerinte nem igazán illik hozzá ez a név [...]
Egyszer Melanie is új lányként érkezett, de ez annyira régen történt, hogy nem is nagyon emlékszik már rá. Akkor még szavak sem voltak, csak dolgok nevek nélkül, és az ilyesféle névtelen dolgok nem maradnak meg az ember fejében. Kiesnek és eltűnnek.
Most tízéves, és hófehér bőrével egy mesebeli hercegnőre hasonlít..."
Nemcsak Melanie lett fekete, hanem az ír nevű katona, Kieran Galagher is, aki a regényben fehér és természetesen vörös hajú, de a filmben Fisayo Akinade játszotta:
Természetesen semmi különösebb bajom a néger színészekkel, sőt D. Washington vagy M. Freeman a kedvenceim is (sok más színésszel együtt), csak nem értem, hogy miért írják át most már rendszeresen a regények fehér szereplőit négerré a filmekben...? Ezzel próbálnak szoktatni minket valamiféle új világhoz? Esetleg ezzel a hülyeséggel küzdenek a rasszizmus ellen, hogy rendszeresen futkosnak a filmekben néger "tudósok", hackerek, agyzsonglőrök...?
Mindkettőt nagyon vártam, de a Madarak a dobozban folytatását különösen, mivel az első rész nagyon tetszett. Milyen hiányos horrorsorozatok vannak még?
Dean Koontz: Odd Thomas - hétrészes, az első hat kötet jelent meg
Glen Duncan: Az utolsó vérfarkas - háromrészes, az első kötet jelent meg
Lisa Unger: Halottakkal suttogó - ötrészes, az ötödik kötet jelent meg
M. R. Carey: Kiéhezettek - kétrészes, az első kötet jelent meg
Mira Grant: Etetés - négyrészes, az első kötet jelent meg
Scott Sigler: Járvány - háromrészes, az első kötet jelent meg
Legfontosabb ezek közül a Kiéhezettek folytatásának megjelenése lenne.
Raffles, Arséne Lupin, Flambeau, Jimmie Dale, Angyal, Ed Jenkins és társai!
Volt ezeknek való életből is előzményei Cagliostrótól kezdve, de az újságok bulvár-rovatai is sűrűn foglalkoztak az úri gonosztevőkkel, már azelőtt, hogy az irodalomban megjelentek volna.
A Vasárnapi Ujság 1891-es évfolyamában átvettek egy angol cikket: Az uri tolvajok társasága címmel.
Hát, beleolvastam Matt Ruff könyvébe, a Lovecraft földjén-be, lehet érdekes lesz. Elég jók a párbeszédek, feltéve, ha ismered Lovecraftot (te meg elég jól ismered):
"- Nagy Öregek. Ősi Istenek.
- Lefogadom, hogy fehér a bőrük. A shiggothok meg színesek.
- Az Öregek hordóformájúak. Szárnyaik vannak.
- De fehérek ugye?
- Szürkék.
- Világosszürkék?"
Az ajánló szerint még a szegregáció idején játszódik, tele horrorelemekkel. A könyvben is előkerül Lovecraft 8 soros ki verse "A niggerek teremtéséről" 1912-ből. A másik égbekiáltó bűne az volt neki, hogy ajánlotta, a feketéket telepítsék egy államba, s ott úgy éljenek meg, ahogy tudnak. Érdekes, mert ezt sok fehér vállalná, mármint azt, hogy egy tisztán fehér államba deportálják őket, ahol a saját erejükből kellene megélni (és nem szívnák a vérüket folyamatosan, sőt, talán nekünk is mennünk kell egyszer innen...).
És a HBO máris filmsorozatot csinált belőle. Már az első részhez van is felirat:
A Lovecraft földjén nem biztos, de a többi érdekelni fog engem is. Én egyébként John Hart és Dan Simmons könyveit várom legjobban, ebben a hónapban várható mindkettő megjelenése.
Hiába volt vírus, nem lesz ez rossz év megjelenések szempontjából, hiszen két Stephen King már megjelent, és sok jó könyv várható még.
Új könyvek, van ami már megjelent, van ami éppen most jelenik, s van ami ez év végéig jelenik meg:
A nagy kedvencem Donato Carisinek most jelent meg magyarul a negyedik regénye.
Az árnyak mestere. Ennek is Marcus a főhőse, a sorozat 3. regénye (de egyelőre olaszul sincs több). Carrisi szerintem megújította az egész sorozatgyilkosos thriller műfajt. Itália amúgy is ősi, titokzatos, tele rejtélyekkel és felsőbbrendű emberekkel, mint a világelső művészei, tudósai, messze lehagyva más nemzeteket. A sötétség vadásza is izgalmasan ért véget.
Öt évszázad után az árnyak visszatérnek, hogy uralmuk alá hajtsák Rómát Róma, 1521: X. Leó pápa rendelkezik arról, hogy Róma városát soha nem szabad teljes sötétségben hagyni. A pápa utasítást ad, miszerint az utak, a templomok és az épületek mindig legyenek kivilágítva éjszaka. Róma, 2015. február: Napokig tartó, rendkívüli esőzés sújtja a fővárost. Amikor az egyik villamoserőművet villámcsapás éri, a hatóságok az üzemzavar elhárításának idejére huszonnégy órás áramszünetet rendelnek el. Róma utcáit egy groteszk karnevál forgataga lepi el, a kezdeti önfeledtséget azonban egyhamar pánik váltja fel a városban egy ismeretlen kór terjed megállíthatatlanul. Egy gyilkos elszabadult, és egyedül Marcus találhatja meg, aki azzal a különleges képességgel bír, hogy olyan nyomokat, rendellenességeket vesz észre a bűncselekmények helyszínén, amelyeket más nem lát meg. A legnagyobb rendellenesség azonban több szempontból is nyugtalanítja. Nemcsak a tettest kell ugyanis megtalálnia, hanem a választ is arra a kérdésre, hogyan kerültek a személyes dolgai az áldozatok mellé A lelkek ítélőszéke és A sötétség vadásza után Marcus és segítője, a nyomfotós Sandra Vega ismét összefognak, hogy örökre visszaűzzék az árnyakat oda, ahová tartoznak: a sötétségbe.
Scott Turow: Az utolsó tárgyalás. Turownak már régen jelent meg magyarul regénye, s ez sem a sorozatából van, mint az előző három, viszont a szerző profi.
A tárgyalótermi drámák mestere. Daniel Silva New York Times bestsellerszerző Első számú thriller. David Baldacci New York Times bestsellerszerző Scott Turow megadta a mércét a modern jogi thriller számára. Wall Street Journal A modern jogi thriller keresztapja visszatért. Seattle Times Egy utolsó ügy, amely mindent kockára tesz A nyolcvanöt éves, híres védőügyvéd, Alejandro Sandy Stern egészsége megrendült, szelleme azonban még mindig ugyanolyan eleven, mint karrierje csúcsán. Nyugdíjba készül, ám amikor egy régi barátját, dr. Kiril Pafkót, a Nobel-díjas orvost bennfentes kereskedelemmel, csalással és gyilkossággal vádolják, Stern elhatározza, hogy elvállal még egy utolsó tárgyalást. Stern a kiváló rákkutató életének csillogó felszíne alá hatol, olyan mélyre ás, hogy lassan mindent megkérdőjelez, amit addig tudott a barátjáról. Az ügyvéd kötelességtudata, hogy védelmezze az ügyfelét. Az igazságszolgáltatás erejébe vetett hite még egyszer utoljára kemény próba elé kerül a tárgyalóteremben, ahol a bizonyítékokat és a valóságot néha egy világ választja el. Pafko számos hibája ellenére vajon ártatlan az ellene felhozott, szörnyű vádakban? Meddig megy el Stern, hogy megmentse őt és bármi lesz is a tárgyalás végkimenetele megtudja vajon az igazságot? A New York Times bestsellerírója, Scott Turow több mint 30 millió könyvet adott el világszerte. Az utolsó tárgyalás című, mesterien megírt jogi thrillere azokba a mélységekbe pillant be, ahol a törékeny emberi természet és az igazságszolgáltatás rendszere szembekerül egymással. A feszült hangulatú történet felveti azt a kérdést is, hogyan mérhető egy élet értéke.
Dan Simmons: Fullasztó tél. Folytatódik negyven évre rá a Dermesztő nyár története.
A dermesztő nyár fullasztó télbe fordul. Dale Stewart azt hitte, gyerekkorában végleg megszabadult a sötétségtől, ám nagyobbat nem is tévedhetett volna. Az egykor köztiszteletben álló egyetemi oktató és regényíró élete kisiklott: felesége elhagyta, karrierje romokban, sőt egy katasztrofális viszonyt követően még öngyilkosságot is megkísérel. Úgy dönt, hogy mindent maga mögött hagy, és visszatér gyermekkora színhelyére, az egykor virágzó kisvárosnak számító Elm Haven összeaszott maradványai közé, ahol reményei szerint nyugalomra lel. Régi barátja házát bérli ki, hogy megírja élete első komoly regényét, ami történetesen a négy évtizeddel azelőtti nyár eseményeit dolgozza fel. Ám azzal, hogy a városka szélén álló, régóta elhagyatott házba vackolja be magát ahol egykor legjobb barátja, az 1960 dermesztő nyarán szörnyű halált halt Duane McBride lakott , csupán az eddig elkövetett hibáit tetézi. Mert nincs egyedül a házban: ide is követték saját bejáratú démonjai, akik valami szörnyű dologra készülnek. És a hó lassan mindent maga alá temet
Az ártatlan gyermekkor végét és a felnőtté válás rémületét megragadó Dermesztő nyár folytatásában a kultikus horroríró Dan Simmons a felnőttkor borzalmairól, a kudarcok és a megbánások sivár pusztájáról mesél átütő erővel.
Dean R. Koontz: Kötődés.
Jó értelemben véve beteg. Dermesztő, mégis érzékenyítő." - Booklist
"A Kötődés a műfaj klasszikusa." - Associated Press
Woody Bookman tizenegy éves, de még soha életében nem szólalt meg. Még akkor sem, amikor az apja egy borzalmas balesetben szörnyethalt. Még akkor sem, amikor az anyja, Megan, azt mondja neki: szeretlek, Woody. Megant csak a fia boldogsága és épsége érdekli. De Woody biztos abban, hogy apja halálának hátterében egy velejéig gonosz szörnyeteg áll, amely immár őt és az anyját vette célba. Woody nincs egyedül - egy számára ismeretlen szövetséges hall mindent, ami Woody gondolataiban megfogalmazódik.
Kipp, a különleges képességekkel megáldott kutya, akinek nemcsak a szőre, de a szíve is arany, elképzelhetetlenül érzékeny szálakkal kötődik az emberekhez. Meghallja, hogy a fiú szavak nélkül ugyan, de a maga módján mégis kommunikál. Kipp nekiindul, hogy felkutassa Woodyt, mielőtt még túl késő.
Az üldöző sincs egyedül, segítőtársai vannak. Okai ősrégiek, ereje egyre fokozódik. Megállíthatja valami? Van olyan erő, amely a gonoszságnál is hatalmasabb?
Dean Koontz a misztikus thriller koronázatlan királya, több mint száz regényéből világszerte csaknem negyven nyelven több mint 500 millió példány fogyott. Az évek során tizenhat bestsellere vezette a NYT sikerlistáját. A Jane Hawk-sorozattal Koontz újra a csúcsra ért, és Kötődés című új regényét minden eddiginél nagyobb várakozás övezi. Koontz Dél-Kaliforniában él feleségével és golden retrieverükkel.
Matt Ruff: Lovecraft földjén.
1954, Chicago. A huszonkét éves leszerelt katona, Atticus Turner édesapjának nyoma vész, ezért felkerekedik, hogy megkeresse. Vele tart George bácsikája, a Néger útikönyv szerkesztője, és gyerekkori barátja, Letitia is. Útjuk Samuel Braithwhite vidéki kúriájához vezet New Englandben, arra a birtokra, ahol annak idején Atticus ősei rabszolgaságban senyvedtek. Menet közben nemcsak a fehérek Amerikájának hétköznapi borzalmaival szembesülnek, hanem olyan ártó szellemekkel is, amelyek mintha George kedvenc fantasztikus történeteiből lépnének ki.
Atticus az apja keresése révén rábukkan egy titkos szektára, melynek rejtélyes szertartásában történetesen ő maga hivatott kulcsszerepet játszani. Ahhoz, hogy élve megússza a kalandot, olyan dolgokra kényszerítik, amelyek a Turner-klán pusztulásához vezethetnek.
A Lovecraft földjén időn és téren átívelő, varázslattal, hatalommal, reménnyel és szabadsággal játszadozó, elsöprő erejű kaleidoszkópja két fekete család egymástól sokban különböző tagjain keresztül rajzolja meg a rasszizmus portréját, annak máig kísértő, szörnyűséges hatásait. Matt Ruff kozmikus horrorból, gótikus fantasyből és tudományos fantasztikumból táplálkozó regénye egyöntetű kritikai sikert aratott mind a szépirodalmat, mind a sci-fit/fantasyt olvasók körében, ráadásul 2020-ban sorozatra adaptálta az HBO.
M. W. Craven: A bábuk tánca.
Craven most 52 éves, de az első könyve csak 2015-ben jelent meg. A The Puppet Show 2018-ban jelen meg, és a Washington Poe sorozatának első regénye (magyarul ez az első regénye):
Bábuk vagytok mind. Titokban mozgatlak. Csodálatos nézni, ahogy elégtek... Isten hozott a pokoli előadáson!
Egy kegyetlen, de zseniálisan okos gyilkos élve égeti el áldozatait Anglia ősi emlékköveinél. Sosem hagy nyomot maga után, így a rendőrség tehetetlen. Aztán a harmadik áldozat maradványain megtalálják a gyilkos rejtélyes üzenetét. A rendőrség furcsa párt állít az ügyre: Washington Poe briliáns agyú nyomozó, de cinikus, sötét alak. A férfi néhány éve maga kérte a felfüggesztését az állományból. Tilly Bradshaw a rendőrség legjobb kódfejtője. A lány kivételes tehetségű, emberkerülő matekzseni. Három elképesztő intelligencia harca kezdődik. Vajon kié lesz a végjáték? Főleg ha a gyilkos a kezdetektől fogva ennek a különleges nyomozópárosnak szánta az előadást.
"Fantasztikus!" THE SUN "Brutális, véres, intelligens." SUNDAY MIRROR "Sötét, okos, ellenállhatatlan." PETER JAMES "Az év legjobb története." MORNING STAR
M. W. Craven angol író korábban kriminológiával foglalkozott hivatásos katonaként, majd feltételesen szabadlábra helyezett bűnözőket felügyelt. Teljes állású íróként csupán néhány éve kezdett dolgozni - viszont ezt rögtön akkora sikerrel tette, amelyre nemigen akad példa a nemzetközi könyv világban.
M. W. Craven elsöprő erejű tehetségét bizonyítja, hogy már ezzel az első bűnügyi regényével elnyerte a Brit Krimiírók Szövetségének Gold Dagger-díját 2019-ben. A rangos díj korábbi nyertesei és jelöltjei közé tartozik például John le Carré, P. D. James, Ian Rankin. Ráadásul azzal is büszkélkedhet, amivel szintén csak kevesek: eddig 20 országban adták ki a könyvét.
M. W. Craven azóta sem állt meg a siker útján. Ennek az első krimijének televíziós jogaira a világ egyik legjobb produceri cége, a Studio Lambert csapott le. Ez a csapat jegyzi a 2018-ban öt BAFTA-díjat bezsebelő Three Girls sorozatot. Továbbá megírta A bábuk tánca folytatását (Black Summer), valamint a harmadik részt (The Curator) - Washington Poe cinikus nyomozó és Tilly Bradshaw zseniális kódfejtő lány párosának újabb eseteit.
Vitalis lélekben úrnak született, csak épp egy kis szegény földműves házába. Imádta a fegyvereket és a vadászatot. Megjárta a Budapesti kártyabarlangokat, de Nagyváradra is bebiciklizett szerencsejátékozni, sőt eljutott még Monte Carlóba is.
A csendőrök csak egy nagyszabású hajsza után tudták elfogni, vagyis végső soron a maga ellen fordította fegyverét a tűzharc végén 1910. szept. 24-én.
A Tolnai Világlapja akkor közölt erről egy képösszeállítást is:
Fröhlich János írta meg röviden történetét az Érdekes Ujság 1913/25-26. számaiban (2 részben):
Valószínűleg sok embernek nem tetszett, ezért törölték egy tízrészes évad után. Nálunk sem igyekeznek a fordítással, talán nem is lesz mind a tíz résznek magyar felirata. Ha mégis lesz, én azért megnézném.
Lincoln Rhyme: Hunt for the Bone Collector (2020) tv-sorozat valóban nagy bukta: tele olcsó poénokkal, elmésnek gondolt színhelyváltásokkal, banális beköpésekkel és idétlen technikai trükkökkel, melyek a fejlett számítógépes technikát lennének hivatva modellezni.
Mondtuk már, hogy Rhyme itt is ok nélkül egy néger, aki mindenképpen valamiféle mozgásgéptelen agytrösztnek van maszkírozva. Kicsit Stephen Hawkingra hajazva. Gondolom volt valamiféle szereplő válogatás a sok fekete színész közt, s megpróbáltak (volna) valami értelmesebb képűt keresni (elég izzasztó egy casting lehetett a producereknek). De ez a Russell Hornsby inkább egy baseball-edzőre hasonlít nekem, semmint ilyen rejtvényfejtő zsenire:
A Caleb Carr-sorozatát igazából külön hsz-be akartam írni, mint ajánlót.
Nekem valóban jobban tetszik, mint bármelyik Perry Mason film. Hisz gyakorlatilag olyan elemekkel is dolgozik, amikkel a bűnügyi szerzők a krimi "aranykoránál" jóval később kezdtek csak használni (természetfeletti elem, sorozatgyilkosos elem,stb.). Hisz felesleges bizonygatni, hogy a krimi (akár minden más irodalmi műfaj) is fejlődik az évtizedek alatt. A mai szerzők előnye, hogy ismerik a korábbi szerzők műveit, azok módszereit. De persze ez mindenkinek a saját döntése, hogy mit szeret jobban.
Ezen meglepődtem, mert engem Caleb Carr művei nem érdekelnek sem könyvben, sem sorozatban. A Perry Masont viszont természetesen majd meg fogom nézni, ha véget ér a sorozat.
Lehet húsz év múlva minden főszerepet négerekkel játszatják. Szép, új világ! Hol van már az az idő, mikor fehérek játszották a néger szerepeket is, hogy bebokszolták a képüket?
Ha lesz második évada Masonnak, az nyilván egy másik bűnügyi eset lesz, mert ez befejeződik a megfejtéssel.
Egyébként még jelentősebb eseménynek tartom, hogy A Halál angyala után (2018), két és fél évvel később kijött a második évad. Az első évad ajánlója: https://www.youtube.com/watch?v=q9867sT-Y1M
Mindegyik évad, két külön bűneset feltárása. Perry Mason-sorozat se rossz, de ez nekem jobban bejön.
Caleb Carr azonban folytatta a dr. Laszló Kreizler-sorozatát, ugyanis 2016-ban megjelentette a Surrender, New York c,. regényt, ami a 3. a sorban. Ez sajnos nincs meg magyarul de feltehető, hogy az Agave kiadja. Ugyanis a két korábbi könyvét is a filmsorozat miatt kiadták újból 2018-ban és most 2020-ban (az elsőn a filmsorozat szereplőivel):
Egyébként Robert Neville is fehér, aki a Legenda vagyok karaktere. A könyvben még a vérvonala is le van írva (!), a filmben mégis Will Smith játssza. Kevés ennél felháborítóbb dolog van, mégis biztos vannak más ilyen esetek is.
A Perry Mason c. sorozatnak lesz második évadja is.
Ha odáig eljutna, a nézőközönség ítélkezne, elfogadja-e Romeónak ezt az arcát is, amit az "újítók" mutatnak neki vagy elutasítja.
De majd valaki szerelmes vámpírfilmet készít majd belőle. :-)
JÚLIA Jaj, Istenem, oly rosszat sejt a lelkem. Ott lenn, amint állasz, egész olyan vagy, Akár a holttest a kriptája mélyén. Vagy a szemem csal, vagy nagyon fehér vagy.
ROMEO Nem, édesem, te is egész olyan vagy. Vámpír issza ki vérünket.
Én még csak az első részt láttam. Szerintem jól összerakott. De bővebb véleményt ennyi alapján tényleg nem mondhatok.
De azt el kell fogadni, hogy egy majd' 100 éves karaktert többször is újra fogják a producerek/írók/rendezők gondolni, ahol sokszor a végeredmény alig hasonlít az eredetire. Engem csak a végeredmény érdekel, azt el kell engedni, mit várnál a könyvek alapján.
Én magáról a filmről beszéltem és színészekről, valamint a rendezésről, és az nagyon jó szerintem. Hogy mennyi köze van egy Mason-regényhez, az más kérdés. De ez a producerek pénze, az ő rizikójuk. Aki szóról-szóra Gardner-regény adaptációt akar, rizikózza a saját pénzét, gyűjtsd össze rá a lét, keress befektetőket, stb.
Olyan is megszólalhat, aki speciel már megnézte mind az öt részt, mert egy sorozat kapcsán nem akarok lemenni a gyökerekhez, s arról beszélgetni, hogy az "amerikai film" sz@r....
Txt-ben ne olvassatok könyvet, úgy sz@r, ahogy van!
A rendszeres olvasóknak nem kell magyaráznom, de txt eltünteti a dőlt betűs szövegeket egy regényben. Sok mindenre használja egy író: idéz, a szereplő gondolatait veti dőlt betűkkel közbe, a társalgásnál a ki nem mondott szavak közlésére használja, stb. Pld. egy laza, udvarias beszélgetésben közbevetőleg odaírja a kimondott szó után, hogy nesze neked te vén majom, s mivel ez dőlttel van, tudjuk, hogy ezt nem mondta ki, hanem csak gondolta hozzá. A txt-ben az egész összefolyik...
Egyedül a Gyilkosság a panoptikumban hiányzik, de az meg a data.hu-ról szedhető le. Általában txt kiterjesztésűek, mindet ki kell csomagolni, de valami pazar! Jó szórakozást!
A "Based on the Characters" jelzéssel általában nincs bajom. Ebben az esetben ez a jelzés nem stimmel, mert nem a karaktereket vették át, hanem csak a neveket. És ez teljesn más. Nagyon sok hasonló filmsorozat van, ahol új történetekben az eredeti figurák alapvető jelleme, szerepe , lényege megmarad és felismerhető. Sajnos itt nem, mert összekeverték és átváltoztatták olykor az ellenkezőjébe az alakokat. Ha egy Gardner védjegy nélküli sorozat lenne, egész jó lenne és semmi problémám nem lenne vele.
Ezzel a mentalitással írhatták volna a "Csillagok háborúja" filmnél, hogy basedd on the characters Lev Tolstoj: Háború és béke.
Ha belegondolok még több is szól mellette, mint a Perry Masonos sorozatnál.
