Nem azért írtam, de köszönöm. Aranyos öregember volt, vannak vicces sztorijaink vele. Ahhoz képest, hogy átalkoholizálta az életét, szép hosszú 83 évet élt meg. Szóval van remény! :)
Nem baj az. Introvertált vagyok, direkt utálom, ha vendégek jönnek, pláne, ha nem is iszunk közben. :) A férjem meg imádja, ilyenkor nagy anekdotázásba és világmegváltásba kezdenek, pedig ő se iszik. Apósom megitta az ő söradagját is előre, szokta mondani. Isten nyugtassa szegényt, ma hajnalban ment el. (Már napok óta esedékes volt, a bcsabai kórház saját halottja.)
Ájmszorri! :) (A fiamat terrorizálom vele, neki rendes favágószakálla van. De a keresztapámnak volt szakálla, és mivel őt nem kedveltem, ezért nem lettem szakáll-rajongó.)
A nyuszi- vagy rókafarkast megértem, ha valaki rókalányt akar elkapni, mint a viccben, akkor az kifejezetten alapkellék.
A nyúl bekiált a rókalyukba:
- Kis rókák, itthon van anyátok?
- Nincs.
- Kár, pedig úgy megkeféltem volna.
A kis rókák elpanaszolják az esetet a hazatérõ mamának, aki nyomban elindul, hogy megbüntesse a pimasz nyulat. Hosszas kergetőzés után egy kerítéshez értek. A nyúl átugrik a résen, de a róka beszorul. A nyúl kényelmesen megkerüli a kerítést, fitymálva felemeli a róka farkát, és így szól:
- Hát, vörös is vagy, büdös is vagy, de ha már megígértem a gyerekeknek...
Nekünk antialkesz vendégeink voltak. Gondolkozom is rajta, hogy most bánatomban magam iszok bele a jó kis kátránywhiskey-be, mert ha folyton ilyen embereket engedünk be a lakásunkba, még ránk romlik a végén. :)
Igazából csak szerettem ezt a sorozatot, de abban tesók voltak és teljesen felöltözve irtották a magamfajta bansheekat. :) A csajaik meg kb. csak annyi ideig voltak vásznon, amíg meghaltak vagy megtámadta őket valami entitás, hogy bosszút állhassanak. Csak más fanatikusok össze-vissza pároztatták (volna) a fiúkat, és erről számos rajz és fotómanipuláció is készült. A valóságban viszont nem voltak igaziak a kockák: