A Pendigan gyomirtó (pendimetalin hatóanyag) leírásában az szerepel, hogy be kell öntözni a talajba kipermetezés után. Mivel várható volt másnapra az eső, úgy gondoltam, majd be lesz öntözve központilag, magasabb szintű utasításra, nekem más dolgom is volt. Végül csak 3 nap múlva ért ide.
Kérdésem: ért ez így valamit, vagy a föld tetején károsodott a szer, pl. UV miatt?
Elnézést az Off-ért lehet,hogy nem jó helyen járok kérdésemmel,ha így volna kérlek dobjátok a megfelelő linket!
Köszönöm!
Szóval kertben Thuján,Leylandin alakult ki mostanában egy olyan kórkép,hogy a hajtások közt némelyik ág függőlegesen elszáradva lóg viszonylag nagy menyiségben.
Rovarkártevőt atkát esetleg pajzstetvet nem találtam!
Azt kérdezném tőletek(már ha ebből beazonosítható a betegség)milyen kórokózóval állok szemben és mivel permetezzem le amenyiben ez lehetséges.
Szerencsére pont ezt tettem. Miután lezuhanyoztam (mert én is tetőtől-talpig olyan lettem), visszamentem és jól körbeslagoltam mindent. Most már csak figyelni fogom az értintett területet.
A törzsoldat az ampullában vagy üvegben értelemszerűen kibirja a felhasználhatósági időig, ha megfelelően van tárolva. Sokszor merül fel, hogy a Topas, vagy a Flumite, vagy akármelyik ampullás cucc meddig bírja, ha a fele az ampullában marad. Miután ezek a szeret kaphatók decis üvegekben is, adott, hogy ha az az ampulla le van zárva (mondjuk leragasztva, bedugva) akkor pont úgy eláll, mint az üveg, nekem is van most nyitott ampullás Score-m:).
Tehát azt kell csinálni, hogy az ember szerez egy kis fecskendőt (mondjuk patikából) és szépen mindig a kézispriccnijéhez való 0,5-1 ml-t higítja csak fel.
Szia! A Gyom-Stop hatóanyaga: Ioxinil, Dikamba és MCPP-P, döntően posztemergens hatásmódú keverék, a levélen, zöld növényi részen át felszívódva perzselő hatást fejt ki.
A baleset pillanatában lehet ellene tenni, fogni kell a slaugot, kannát, és nagyon bő vízzel lemosni a növényről a szert, akkor nem tud felszívódni, és a talajba jutva is erősen felhigul. 6-8 óra után már esélytelen a dolog.
Elsősorban az ismételendő, kontakt atkaölők miatt kérdeztem.
Hogy egy keverés / pláne ha ampullában van a 10 literhez való cucc /, kibirja-é mondjuk a 3-4 naponkénti permetezést, egy keverésből ?
Ha nem kell az embernek annyi egy menetre ?
Elgondolkoztatott, hogy a "kimérős ", 1-2 dl-es üveget is felbontjuk a bekeveréshez, mégsem esik tőle kétségbe az ember, bár vízzel nincs ugyebár hígitva.
Igen, ez többnyire igaz. Persze az, hogy ez most 24 vagy 48 vagy 72 óra vagy több, az függ a konkrét anyagtól, attól, hogy egy hatóanyag vagy keverék, ahol az állás folyamán több szer képes egymásra hatni. Tehát több szer keveréke mindig még kevésbé stabil, mint egy szer oldata. Ha az embert nagyon érdekli, mert mondjuk gazdaságilag jelentős tételről, többezer liter oldatról van szó, akkor nyilván utána lehet irodalmazni, hogy az adott szer mennyire stabil vizes oldatban/szuszpenzióban/emulzióban, vagy meg lehet kérdezni a konkrét gyártót, ők rendelkeznek stabilitási adatokkal.
A Gyom-Stop-nak mi a hatásmechanizmusa? Történt egy kis baleset, szétdurrant a permetezőm és a még benne levő 6-7 liter szer beterített mindent a környékén, beleértve egy fiatal almafát is. Tudok valamit tenni, hogy enyhítsem a bajt?
Van (vagy csak volt?) egy őszibarack fám, most 2 éve ültettem, kertészetből származik. Sajnos a fajtát nem tudom. A gondom az, hogy ha jól emlékszem júliusban a levelek elkezdtek foltosodni, majd barnulni (a levél likacsosodáshoz hasonló jelek, de nem esik ki a közepe). Ekkor már voltak kis gyümölcsök a fán, ráadásul elég sok (valószínű itt követtem el az egyik hibát, vagyis nem ritkítottam meg). Kapott Dithane-t 2x is, és Actara-t, mert felbukkantak a hangyák és velük együtt a levéltetvek is. Persze előző ősszel és most tavasszal is kapott lemosó permetezést bordói lével. Szóval a levelek csak foltosodtak tovább és száradtak, de a fa nevelte a kis barackokat. Viszont sokat nem nőttek, csak kb. dió nagyságig és augusztus elejére el is kezdtek fonnyadni és az összes levél elszárad, nagy részük már le is hullt. A kérdésem az lenne, hogy mi történhetett a fával, mit csináltam rosszul, ill. helyre jön-e még ez a fa? Mit lehetne vele kezdeni?
Az is nagyon jól jönne, ha adnátok tanácsokat, vagy valamilyen menetrendet az őszibarack, körte, cseresznye, sárgabarack, szilva, málna és a szőlő megelőző védelmére és kezelésére a különböző fejlődési szakaszokban. Valamint érdekelne, hogy hogyan lehet védekezni a darazsak kártevése ellen?
Bio módszerek is érdekelnének, de a sima lemosó permetezés nem jött be. Vagy csak ez a fajta volt túl érzékeny. Most lombhullás után majd megpróbálom Vegesol-lal a lemosást. Vagy ne tegyem?
Az általam eddig használt szerek közül okozhat gondot bármelyiknek a túladagolása, esetleg nem megfelelő időszakban történő használata?
A 2-es és a 3-as képen látható vattaszerű valami szemre nekem ugyanolyan, továbbá amelyik növényen ez a fehér lerakódás van, ott van moly is.
Amikor a csalánt szedtem le, akkor lehetett jól megfigyelni, hogy a molyok a vattaszerűből jöttek elő. Persze az is lehet, hogy táplálkoztak belőle, sajnos nem igazán értek az ilyesmihez.
Az egyes és hármas, ha hozzáérek akkor inkább odébb repül, mint ugrik.
Valami ilyesmi ahogy írod, különféle poloskák, ezért tettem zárójelbe a mezeit:) De szerencsére a gyérítésük tekintetében tök mindegy, hogy melyik melyik konkrét fajta, ugyanattól döglik az összes.
saját magam kiegészítve most láttam egy amcsi lepkekabócás képet és ott a lárvák ilyen gyapjas csomókon vannak. lehet hogy mindezek lárva alakját és az imágót sikerült lencsevégre kapni.
Nézd, a "moly szerű valamik" természetesen molyok:) - a képeken lászik a petéjük is.
A rajzó molyok ellen az előző hozzászólásomban leírt piretroidokkal tudsz küzdeni, de ezek nem hatnak jól a petékre. A lerakott peték kifejlődését kitinszintézis-gátlókkal lehet meggátolni, mint a Dimilin, Match, Lufox. Ezeket általában a rajzás után 1 héttel optimális alkalmazni, de mivel elég hosszú hatásuak, az se tragédia, ha a rajzásban, az akkor használt rovarirtóval egyidőben...
ha megengeded én inkább bogyómászó poloskára tenném.
a fenti képen látható és nekem inkább arra hajaz
amit mezei poloskának mondasz az a link legalsó jobb oldali képére hasonlít. Azon viszont a toron van egy pötty pontosabban szimmetrikusan kettő csak egy látszik (a képen nincs néven nevezve a lelkem ) szerintem a lucerna poloska látható a pötty miatt. én még úgy tanultam, hogy a mezei meg a lucernapoloska a pöttyben különbözik.
Ez itten a (mezei) poloska, ami a ágyszárú növények szivogatásával és így potenciális vírusterjesztéssel tesz némi kárt. Ha nagyon elszaporodott, bármely rovarirtó szerrel gyéríthető. Én mondjuk most a sima Karate-t, Decist, vagy Cyperkilt (Sherpa) javasolnám, mert azoknak aránylag rövid az ÉVI-je.
Jelenleg további képek híján az utolsó problémám szalmaszál 6092-es HSZ-hez hasonló problémával találkoztunk. Vattaszerű valami a növény szárán és levélaljon [csalán, ribizke, málna, ill. most már füge is], ha pedig megbolygatom akkor ~ 1 cm-es moly szerű kis valamik szállnak fel.
A képek sorrendben ha minden igaz, málna, ribizli, füge A ribizli esetén már kivágtuk a pedig részt, mert elkezdett elhalni. Bokor továbbra is mintha száradna el, persze lehet, hogy ez a molyoktól független baja.
Segítségeket, tippeket, javaslatokat, előre is köszönöm!
Következő gondunk, hogy fügefánkat illetve leveleit megtámadta valami, amivel kapcsolatban szintén tanácsotokat szeretném kérni.
Amin látható nem csak a levél felszínén van jelent, hanem az ághoz túl közel növő füge és az ág közé is befészkelte magát.
Van esetleg javaslat, hogy mi lehet azon túl tenni, hogy az össze érintett fügét és levelet megpróbáljuk leszedni? Illetve, hogy mégis mi lehet ami ráment a fügére?
