Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36477
Nehéz 'merőlegességről' beszélni, ha nem egyezünk meg abban, hogy mi az 'egyenes' szó jelentése.
Előzmény: Gézoo (36476)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36476

Szia!

 

   Igazad van, de kérlek ne bonyolítsuk.. 

 

   Ivivannak még a merőlegesekkel is gondja van.. A többiekről (Nagyon_Laikus ..stb)

még azt sem tudom, hogy eddig mit értettek meg a múltheti beszélgetésből..

 

 

Előzmény: NevemTeve (36475)
NevemTeve Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36475
Talán jó lenne tudni, hogy mit értünk egyenes alatt.

Ha mondjuk azt, hogy (t,x0,y), azaz t és y szabad, x=x0 rögzített, akkor ennek transzformáltja (t',-4/3t'+3/5x0,y).

Ha inkább azt, hogy (t0,x0,y), azaz y szabad, t=t0 és x=x0 rögzített, akkor ennek transzformáltja (t0',x0',y).

Könnyebb elképzelni egy konkrét mozgás transzformálását:
(t, x0, t) --> (t', -4/5t'+3/5x0, 3/5t'+4/5x0)
Előzmény: Gézoo (36468)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36474
De, de..  Ezt.. 
Előzmény: pint (36472)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36473

   Szóval a relatív mozgásra merőleges irányú tengelyek mentén

 

   a többi mozgás  (pl fény vagy lövedék )  saját rendszerében tengely mentén halad,

 

de a másik rendszerben a két relatív sebesség vektori eredője irányában halad..

 

   Nos, igen.   Még jó, hogy ezt a fiatalok kenik-vágják..

Előzmény: pint (36472)
pint Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36472
hát nem ezt mondtam én is? viszont a nem tengelyirányú egyenesek szöge megváltozik. a mozgásirányok szöge meg pláne megváltozik, az még tengelyirányú mozgásokra is igaz (a másikban nem lesz tengelyirányú).
Előzmény: Gézoo (36470)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36471
Röviden összefoglalva:  a  www.gezoo.fw.hu éter részében
Előzmény: ivivan (36460)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36470

Segítek:  hosszkontrakció

 

   Viszont a tengelyirányú kontrakció nem érinti a merőlegességet..

Előzmény: pint (36467)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36469

Tényleg??

 

  K  (0,1)-(0,-1) pontokon átmenő egyenese egybevág K'  (0,1)-(0,-1) pontjain

átmenő egyenessel..

 

  így K (1,0)-(-1,0) pontokon átmenő egyenese párhuzamos K' (1,2)-(-1,2) pontjai átmenő egyenessel..

 

   akkor mindkét rendszerben az egymást metsző egyenesek merőlegesen metszik egymást..

 

   De szívesen megnézem, hogyan bizonyítod az ellenkezőjét...

Előzmény: ivivan (36459)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36468

Tehát   ha jól értjük:

 

  1,1     -1,-1

 -1,1     1,-1      koordináták konvertálva ,

 

  azaz, azon az egyenesek amik ezeket a koordinátákat összekötik , LrTr után nem merőlegesek.. 

 

    Tényleg???  Miért is?

Előzmény: pint (36467)
pint Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36467
azért pontosítok, hogy vigyázzunk, mert megragadhat a hibás tudás. én is hülyén fogalmaztam egyszer ugyanezt.

másrészt gézoo két kézzel kapaszkodik minden irreleváns tévedésbe, ami ugyan tökmindegy, de engem személy szerint idegesít :)

egyébként az is egy szélső eset, hogy a tengelyek merőlegesek maradnak. más merőleges irányokra ez már nem igaz, tehát általában a merőlegességet a LoTr nem tartja meg. pl a x,y síkban 45 illetve -45 fokos egyenesből a transzformáció után nem merőleges egyenesek keletkeznek (nyilvánvaló módon).
Előzmény: ivivan (36465)
mmormota Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36466

Ez még mindig erősen félreérthető... :-)

 

Talán így lehetne:

- az A rendszerben mozogjon egy P pont y tengely mentén, ekkor a p pályája az A rendszerben kirajzolva értelemszerűen merőleges az x tengelyre

- a B rendszer mozogjon A rendszerhez képest x irányban

- ekkor a B rendszerben kirajzolva P pályája nem lesz merőleges az x tengelyre

Előzmény: ivivan (36465)
ivivan Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36465
Nyilván úgy értettem, hogyha az A rendszerben valaki kirajzolja a tengelyeket a porba, akkor ezek a B rendszerben nem lesznek merőlegesek...
Előzmény: pint (36461)
ivivan Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36464
Még számolnom se kellene hozzá :-) Elő kell keresni pint régi számítását és már meg is van. Ő átszámolta az origót és egy x tengelyen és egy y tengelyen lévő pontot is. Most nincs időm megkeresni, de ha akarod előkereshetem...
Előzmény: egy mutáns (36463)
egy mutáns Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36463

A cáfolatra kíváncsi lennék.

1m

Előzmény: ivivan (36459)
pint Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36462
ezt én is megtehetem neked:

az éterelmélet egy konzisztens, világos, jól megfogalmazott elmélet, ami nem igaz. feltételezi, hogy a maxwell egyenletek csak az éterhez képest álló rendszerben felírva helyesek, míg a newtoni mechanika bármelyik IR-ben.

ezzel szemben a gézoo elmélet nem elmélet, hanem egy ködös szóvirágfüzér.
Előzmény: ivivan (36460)
pint Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36461
maguk a tengelyek merőlegesek maradnak.

csak azok a mozgások, amik az egyik IR-ben tengelyirányúak voltak, a másikban már nem azok. továbbá az egyik IR-ben merőlegesen mozgó testek a másik IR-ben nem mozognak merőlegesen.

ugyanez a jelenség a párhuzamosságnál nem áll fenn. párhuzamosan mozgó testek másik IR-ből nézve is párhuzamosan mozognak.

miért biztos, hogy merőleges a tengely? mert az összes nem-x tengely (y, z) változatlan marad, az x tengely pedig az x-t síkban mozdul el, ami merőleges az y és z tengelyekre.
Előzmény: ivivan (36459)
ivivan Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36460
Röviden összefoglalnád nekem, hogy a Gezoo elmélet és az éterelmélet között mi a különbség? (már persze azon kívül, hogy a Gezoo elméletben az "éter" szó tabu)
Előzmény: Gézoo (36451)
ivivan Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36459
A két mozgó IR egybeeső tengelyei nyilván mindkét IR szerint egybeesnek, de a rá merőleges tengelyek miért lennének merőlegesek mindkét IR szerint? Bizonyítsd be, hogy ezek merőlegesek (én könnyen tudom cáfolni egy sima Lorentz trafóval)
Előzmény: Gézoo (36455)
pint Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36458
igen. az elektrodinamika egy éterelmélet, mint köztudott.

az puszta félrevezetés, hogy az elektrodinamika téregyenletei (a maxwell egyenletek) tanulmányozása során fedezték fel a lorentz transzformációt. ennek kiterjesztése a mechanikára vezetett el a spec.relhez. ezek nem érdekesek, a lényeg az, hogy gézoo nem szeret velem beszélni, mert túl sok étert lélegzett be.
Előzmény: Gézoo (36456)
NevemTeve Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36457
Minél hosszabban írsz, annál kisebb az esélye, hogy elolvassam, de azért egyvalamit szeretnék megemlíteni: az átlagsebesség nem a sebességek átlagát jelenti, hanem a teljes út és a teljes idő hányadosát.

Ha van kedved, számold ki a következőt: v sebességű csónak hajó a w sebességű folyón lefelé a parthoz képest v+w sebességgel haladva tett meg L távolságot, visszafordult, és a parthoz képest v-w sebességgel tért vissza. Mennyivel időre volt mindehhez szükség, és mennyivel lett volna gyorsabb, ha ugyanez állóvízen történik?
Előzmény: Gézoo (36451)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36456

Kedves Éterista Pint!

 

  Hagyj békén a vákumban hullámzó tereddel!

 

  Köszönöm!

Előzmény: pint (36454)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36455

 

 

   Két olyan IR-ről volt szó, amelyeknek Y tengelyei mindvégig egybeesnek,

csak az X tengelyek távolsága változik.. 

 

   Nem arról, hogy milyen lehetőség van még..  Ez egy tipilus Mmormota féle csúsztatás..

 

   Az X tengelyek párhuzamosságához pedig ez esetben kétség sem férhet!

Előzmény: ivivan (36450)
pint Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36454
mi van, te folyamatosan hülyülsz? mi bajod a vákumban terjedő hullámokkal? hallottál már az elektrodinamikáról? a fotonokat ne keverd ide, semmi közük a fény hullámhosszához. csak te hiszed azt, hogy a hullámhossz a fotonok távolsága. a wikipedia linket néztem, jó helyre mutat, a tartalmát nem olvastam át, de a képlet jó. miért vetődik fel a kérdés, hogy esetleg ne lenne jó? tudsz mondani valami értelmeset a bubbogáson kívül?
Előzmény: Gézoo (36448)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36453

Szia!

 

  A párhuzamos egyenesek által bezárt szög...  Lehet hogy Pint kimutatta, de

 

a mértanban a párhuzamosok nem zárnak be szöget!

Előzmény: ivivan (36424)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36452

Szia!

 

  A narancssárga nyilak a gömbsugárzóból kilépő és a felezővonalakon végig futó fotonok kilépési irányát mutatja..

 

   A pirosra majd visszatérünk..

Előzmény: Mungo (36420)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36451

Szia!

 

 Nos pont ezért:

 

  "Nekem amugy ez az ábrád világosan azt mutatja hogy az autó rendszerében a villanások koncentrikus köröknek (gömböknek) felelnek meg csak te nem rajzoltad meg őket.  Ezeket a koncentrikus köröket a szaladgáló házak változatos módon részlegesen megakadályozzák a terjedésben de ez nem számit. "

 

  Nos, pont ez számít.. 

 

  Éppen ezért, a "nem számít" rész miatt,  nem koncentrikusak a körök.

 

  Na jó. Látom ezzel az autós példával nem jutottunk előrébb,  itt egy másik példa.

 

A kedvenced:  vonatos!!

 

 

 

    A  vonaton vadászok mesélték a sztoriaikat. Az egyik azt állította, hogy amikor vadkacsára vadászott, véletlenül fenékbe lőtt egy repülőt.   A többiek vitatták mondván, hogy nem elég gyors ahhoz a lövedék. Kitalálták, hogy meg kellene mérni, de addig vitatkoztak, amíg már abban sem tudtak megegyezni, hogy a vonat sebessége hogyan számítson bele a mérésbe.

   Így elhatározták, hogy hátulról előrefelé és előről hátrafelé is fognak lőni.  Sőt! A biztonság
kedvéért, éppen a vonat mellett vadászó társukat is megkérik, hogy ő is lőjjön..
   Amikor a vonaton lévő vadász hátra felé lő, a vonat mellett álló vadász is lőjjön a vonat mellett
hátrafelé, és amikor a vonat végével, a vonaton utazó,  az előrefelé lövö vadász odaér akkor
egyszerre lőjjön a vonat mellett álló is előrefelé..
    Így nem lehet vita, mert a vonat rendszerében és egyszerre a rendszeren kívűl kilőtt lövedékek sebességét is meg lehet mérni, előről hátrafelé és vissza, hátulról előrefelé..

  Mit gondoltok mi lett a mérések eredménye??

A vonat rendszerében mérték mind a négy lövedéknek a repülési úthosszát és idejét.
   Minden esetben 100 méter volt a hossz, a puska csövét v=200 m/s sebességgel hagyta el a lövedék. A vonat sebessége 20 m/s volt.

     Így a hátrafelé lövéseket vizsgálva
       vonaton kilőtt lövedék a puska rendszerében v=200 m/s sebességgel távolodott,

       a vonat mellett álló vadász szerint csak v=200-20=180 m/s, de közeledett a vonat vége v=20 m/s
   sebességgel, így a ütközéskor v=180+20= 200 m/s volt a relatív sebességük.

   Szemben a vonat mellett kilőtt lövedékkel, aminek v=200 m/s volt a sebessége és összeütközve
   a v=20 m/s sebességű céllal a relatív sebessége v=220 m/s volt..

     Az előrefelé lövésekkel mi a helyzet?
      A vonaton kilőtt lövedék a rendszerében v=200 m/s-al haladt a vonat mellett álló vadász
szeint v=200+20=220 m/s sebességgel haladt az előle v=20 m/s -al elfutó célja felé.
     Így a relatív sebessége a célhoz mérve v=220-20=200 m/s..
    Miközben a vonat mellett álló vadász fegyveréből v=200 m/s -al kilőtt lövedék elöl v=20 m/s sebességgel "elfutó" céllal az ütközéskor a relatív sebessége v=200-20=180 m/s volt.

    Viszont amikor a vonat mellett álló vadász átlagolta a sebességeket akkor ő is
     v=(220+180)/2=200 m/s sebességet kapott.

   Tehát elmondhatjuk, hogy akár a vonat rendszeréből, akár a mellette álló vadász rendszeréből
mértük a lövedék sebességét,  két különböző módszerrel,  azonos eredményt kaptunk:  v=200 m/s 
sebességgel tette meg a vonat 100 méteres hosszát.

  Sőt!  Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a vonat mellett álló vadász rendszerében jelöljük ki
a 100 méteres útszakaszt, csak akkor azt mérjük a vonat rendszeréből is, hogy a vonat melletti vadász lövedéke előre és hátra is t=0,5 sec alatt ér el.

     A vonatról kilőtt lövedékek  a vonat rendszerében:
    előről hátrafelé   v=200m/s al kilőtt lövedék az előle 20 m/s -a elfutól (lemaradó) cél felé..
     azaz v=200-20=180 m/s
    hátulról előrefelé: v=200/s al kilőtt lövedék közeledett a feléje 20 m/s -al szembefutó cél felé..
    azaz v= 200+20=220 m/s sebességgel, azaz az átlag v= (180+220)/2= 200 m/s

   Na igen, de !  A fény nem lövedék! 

 " Ha a lövedéket fénnyel helyettesítjük akkor mindenkihez képest c sebességet kell mérnünk!"

  Állítja a Mmormota -Pint-NevemTeve csapat, és a hozzájuk magukat sorolók is..

   " Azaz a vonaton kilőtt fény a puskától c sebességgel távolodik  a vonaton ülők és a vonat mellett állók szerint is,  És ugyanakkor c sebességgel közeledik a feléje a vonat sebességével közeledő cél felé..   szintén  a vonaton ülők és a vonat mellett állók szerint is. "

Csak szegény fény szerint ez nem így van.
   
   Mert az igaz, hogy a fény nem  ballisztikus lövedék. Sőt, még csak ilyen bolond-fordítottan  ballisztikus lövedék sem.

   Az egyértelmű, hogy a fényt bárki méri meg c sebességet kap.  És ez igaz a lövedékre is!

Mármint az a része, hogy bármelyik rendszerből lőtték ki, bármelyik rendszerből is mérjük, mindenképpen azonos sebességet kapunk.. ha helyesen végezzük a mérést, és nem keverjük
össze a rendszereket. Mint ahogy a helyes mérésre jó  a vonatos példa.

   Akkor, hogyan is van ez a  fénnyel? Miért lenne más mint a lövedék?
  Mert a fény kizárólag c sebességgel, a lövedék pedig tetszőleges c-nél kisebb sebességgel haladhat?

    A kilőtt lövedék radarral mért sebessége attól függött, hogy ki méri.
A fény esetén mindegy, hogy melyik rendszerből származik ugyanúgy c sebességgel halad..

  De ugyanakkora sebességűnek is méri mindenki??

   Vagy talán azért mert a vonatos példa kétféle mérési módszerét a fényre alkalmazva ugyanazt az eredményt adja, nem úgy mint a lövedéknél, ahol a helyes eredményhez egyik esetben átlagolni kellett?

  Ó, nem!
    A vonat mellett álló vadász a vonaton kilőtt lövedék sebességét radarpisztollyal mérte volna meg, akkor a v=200 m/s kilépési sebességhez hozzáadódott vagy levonódott volna a vonat sebessége.
   A másik rendszerből kilőtt, azaz a vonat mellett álló vadász lövedékét a vonaton ülők radarral
szintén nagyobbnak ill. a másik irányba kisebbnek mérték volna a torkolati sebességnél.

   A fény esetében pedig mindenképpen  c sebességet mért volna a radar, legfeljebb az egyik
irányban csökkent a másik irányban növekedett frekvenciával.
   
    Tehát a fény esetében,  a rendszerünkben v sebességgel mozgó vonatból kilőtt fény egyszerre
a vonatjának origójához és a mi rendszerünk origójához képest  is c sebességgel mozog..?

     Azaz a vonattól c sebességgel távolodva  c sebességgel közeledik hozzánk??
        Ez ugye csak a v=0 esetére lehetne igaz.. 

  Már szinte látom:  
-- "Pedig ez így van!    A fény egyszerre távolodik a vonattól c sebességgel és
közeledik hozzánk c sebességgel! Ez a specrel lényege! Aki ezt a lehetetlen ellentmondást nem fogadja el, az nem érti a spercel lényegét!"

-- Nem lehetséges, hogy másként kellene megközelíteni a kérdést? Mert akkor a Doppler nem működne!

--" Nem lehetséges! Működne! Ott a relatív képlete ! Nincs más megközelítés! Hazudsz, tompafejű, stb.stb."

   (  A "Hogyan működhetne a Doppler ?" -kérdésemre eddig senki sem adott választ. Ezután sem hiszem, hogy képes lenne rá.)

    Így értelmes választ nekem kell adnom.

   Miután a rendszerünkben mozgó vonat sebessége csak v=0-tól eltérő lehet,. (Különben állónak neveznénk) Úgy oldható fel az ellentmondás, ha nem a rendszerünkhöz ill. nem a vonathoz képest c sebességgel halad a fény, hanem a fény halad c sebességgel--önmagához képest..

    Ez hogyan mérhető?  Pontosan úgy mint a lövedéknél!

     A vonat rendszerében a fényforrástól távolodó fényt a mi rendszerünkből vizsgálva azt látjuk, hogy
pl. a fényforrástól c-v sebességgel távolodik, mert a rendszerünkben a fényforrás ugyanabban az irányban mozog mint a fény, akkor  a fény felé v sebességgel közeledik a  célja is, mert az szembe mozog vele így a relatív sebesség    vfény= c-v+v= c 

    Na, igen, de ha a mi rendszerünkben -v sebességgel közeledő  forrásától c-v sebességgel távolodott, akkor origónkhoz -c+v-v= -c  azaz akkor a mi rendszerünk origójához képest

           x=-ct függvény szerint mozgott!!!

 Igen, így van, de ne feledjük, hogy ehhez  a vonat rendszerének origójához (a fényforráshoz) képest

         x=(c-v)t sebességgel kellett mozognia rendszerünkben !!!!

    Tehát csak akkor érvényes az x=-ct függvény ha egyben érvényes az x=(c±v)t függvény is!

    Így ha az egyik rendszerből c sebességűnek mérik saját rendszerük origójához képest a fény sebességét, akkor egy másik rendszer a saját origójához képest csak c±v sebességűnek mérheti.
   Persze amellett, hogy helyesen mérve, ők is c sebességűnek mérik, mert ekkor a saját origójukhoz képest ±v sebességgel mozgó rendszerhez mérik helyesen a fény c sebességét!!

   Viszont ha összekeverjük a mérési módszerek részeit, akkor minden rendszerből rossz sebességeket mérünk, függetlenül attól, hogy a fény, vagy egy lövedék sebességét mérjük.

 

Előzmény: nagyon_laikus (36419)
ivivan Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36450
Ezt már egyszer írtam, de most is leírom. A koordináta rendszer természetesen derékszögű a saját IR-jében, de egy hozzá képest mozgó IR-ben már nem lesz az! Erről szól Lorentz...
Előzmény: Gézoo (36444)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36449

Szia!

 

   Olvastad is a linket? 

Előzmény: ivivan (36446)
Gézoo Creative Commons License 2007.05.14 0 0 36448

Ember!

 

   Vákumban hullámok??????????????????????????????????

 

   Fotonok helyett hullámok ????????????????????????????

 

    Ezt a wikipedias linket valóban idézted..  Szerinted a tartalma jó??

 

   Akkor tényleg nincs veled semmi helye a specreles beszélgetésnek..

 

Előzmény: pint (36445)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!