1959. december 21-én szállították a Fővárosi Autóbuszüzemnek az első Ikarus 31 típus első darabjait. 24 ülő és 16 állóhellyel rendelkezett. A buszok Csepel D413 motorra voltak ellátva, teljesítménye 85 LE (62kW), súlya 5580 kg volt. Ikarus 31-es autóbusza a FAÜ-nek pontosan 22 darabja volt. A rendszámokat az akkor már Ikarus 620-oknak kiadott GA 09-XX sorozatból még fennmaradt GA-09-81-től GA-09-96-ig adták és 1960 október 1-től a "Kilián" forgalmi telep állományába tartoztak. A következő néhány darabot 1961. áprilisában szállították, GA-57-01-től GA-57-06-ig rendszámozták. Egy pár darabot 1963-ban átrendszámoztak GA 80-01-től GA 80-09-ig. 1962-ben 14-et selejteztek közülük, az utolsó darabokat (GA 80-01 ex. 09-91, GA 80-03 -04 ex. 09-93 -94, GA 80-06 -07 -08 ex. 57-02 -03 -04) 1963. augusztus 4-én törölték az állományból.
1958 nyarán költöztünk be Rákoscsabáról a II.ker Szász Károly utcába.
1959-1960-ban még kijártunk Rákoscsabára.
Egy szomszéd kisfiútól tudtam meg, hogy van új autóbusz a 9-sen.
Addig nyúztam anyut amíg azzal, azaz egy Ik-31-el mentünk kifelé, a Zalka Máté térig.
Istentelen tömeg volt rajta.
Onnan már pótos Ik-60-nal Csabára.
Visszafelé anyukám leszállt velem a Pataki István térnél , a templomnál de nem volt hajlandó 9-es busszal tovább jönni ezért onnan a 28-as villamos+6-os villamos kombóval értünk haza.
MZZ-632-nek van érvényes forgalmija, de ki van vonva ideiglenesen. Ráadásul ezek átalakított járművek, szinte mindegy, miből készültek, mert az eredeti jármű jellegét nem őrzik.
Ez alapján kijelenthető, hogy az egyetlen forgalomban lévő és műszakival is rendelkező példány a CCV-666?
A B tengely feletti azonosító az oldalsó reklámok elterjedése miatt került a díszléc alá, 1993 után, és ekkortól került az első ajtó fölé is pluszban, a garázsban keresgélés megkönnyítésére is. A BKV címer is összevissza került föl a kocsikra ezek után, a troligarázsban a kocsik sarkaira tették a logót, Kelenföldön az A híd mögött, a fűtési ládatér ajtajára, a többi garázs hellyel-közzel az A híd fölé ragasztotta továbbra is.
Belül az ellenőröknek volt segítség, mert intézkedéskor fel kellett írniuk a jármű számát. Kívül, amíg az első ajtó fölött volt a szám, a garázsban a 45 fokban álló kocsikat már oldalról is tudtad azonosítani.
Ma reggel 7-kor a Népligetnél várakozott a felújított MÁVAUT-as emeletes Ikarus, reggel siettem le Újvárosba, így nem nézhettem meg alaposabban, viszont amikor ma fél 4-kor visszaértem Pestre, a busz még mindig ott állt, ahol reggel lecövekelték. (Bevallom, ennek az okát igazából nem is értettem.) Viszont nagyon jól néz ki ezzel a retró fényezéssel és fehér belsővel.
Nem beszélve arról, hogy a tehergépjárművekkel ellentétben a buszok itthon sehol sem kapták meg hátul a számaikat. Szóval a hivatkozott jogszabály valószínűleg pont a buszokra nem vonatkozott...
Azt hiszem, még az 1950-es évekből maradt. Akkor a teherautókra is rá volt hátul festve a rendszám. Nyilván egy nagy telephelyen előnyös. Moszkvában még a '90-es évek elején is rá volt festve, buszokra, teherautókra egyaránt. Jóval nagyobb számokkal!
Ezen az 1949-es filmen az OFF Stuka villamos oldalára még a pályaszámot is ecsettel festik fel (kereken a 2. perctől), a Beszkárt-címert viszont matricázzák (ekkor már gondosan kivágva belőle a Szentkoronát).
Hát, nem sok szórópisztolyt fogott, az látszik.. ez full igénytelen ráfújás, nyilván munkagépről van szó, de a koszt masszíroza le a fényezett felületről, majd a maradék dzsuvára ráfújja, és milyen ködölt udvara van a számoknak?
a kézi festéssel nincs túl sok baj, azt mondjuk okénak..
Amúgy ki találta ki hogy ezeket ilyen összevissza festegessék? anno volt egy relatíve harmónia a rendszerben: BKV matrica az első tengely vonala felett, a számok, meg a B-C tengely vonala felett mértani pontossággal.. aztán egyszercsak megszűnt
Ez inkább a BKV saját belső szabályzata volt, sok Volános buszon régen se volt felfestve a rendszám. Elsősorban amúgy a sofőrök, ellenőrök, kocsimozgatók dolgát hivatott volna megkönnyíteni (BKK illetve egyéb városi cégek járművein a mai napig van, a Volánbusz már leszokott róla.)
Igen, a könnyebb azonosíthatóság miatt, a járművön kívül és belül is fel kellett tüntetni a rendszámból a számjegyeket.
A betűket azért nem mert a GA korszakban minden közforgalmú busz GA volt, tehát felesleges lett volna azt is felfesteni, hogy GA, mikorra meg jött a GC korszak már nem volt azonos számjegyű GA és GC-s busz.
Most hogy nem rendszám rendszer van Magyarországon hanem sorszám rendszer, könnyen lehet azonos számjegyű ezért tüntetik fel a számok előtt a betűket is.
Azt tudja valaki, hogy miért tüntették fel több helyen is a busz rendszámát? A könnyebb azonosíthatóság miatt? Trizs vagy bárki más. :) És miért csak a számokat írták rá, a betűket nem?
Na de épp ez az, hogy egy csilivili buszt nem állítok be a telep sarkába. Vagy használom, vagy "látom benne a pénzt" (már ha nem kell) és eladom. Így a történet homály és tartok tőle örökre az is marad...
Nemrég láttam a youtubeon egy 90-es évekbeli BKV filmet, vagy itt láttam vagy egy járművek Facebook csoport dobta fel. Valamelyik autóbusz műhelyről. Hosszú ideig mutattak egy hölgyet, aki létráról sablonnal fújta fel a busz rendszámát az ajtók fölé, már itt látszott hogy a film kedvéért adták a kezébe a szoropisztolyt. Majd utána a fülke hátuljára ecsettel festette fel a rendszámot, öröm volt nézni.
