ehhez kapcsolódva: a hosszkontrakciót úgy lehet elképzelni, hogy van a K rendszerben két fix pont, ami tehát mondjuk így írható le:
x1 = x10 + 0t x2 = x20 + 0t
akkor ez transzformálva úgy fog kinézni, hogy
x1' = x1'0 - vt' x2' = x2'0 - vt'
így tehát K'-ben a hossz az egy t'-höz tartozó helyek távolsága:
L' = x2'0 - x1'0
erre van egy képlet, a hosszkontrakció képlete. de vigyázat! az csak erre az esetre való!! mozgó rendszerekben, ahol az idő is számít, nem használható!! ha kérdéses, hogy egy adott esetben mit szabad és mit nem, akkor inkább térjünk vissza a LoTr-hoz, az ugyanis mindig használható.
> Gondolom Te sem vitatod, hogy bármely rendszerben két ponton átmenő egyenes jelentése a mértani egyenes fogalmával egyezik.
Alapvetően ott kezdődik a probléma, hogy a specrelben nem a pontok (=(x,y) párok), hanem az események (=(t,x,y) hármasok) az alapvető tényezők, azokról pedig azt érdemes tudni, hogy ha két esemény az egyik megfigyelő szerint egyidejű, akkor egy hozzá képest mozgó megfigyelő szerint nem egyidejűek.
ezt a hülyeséget már a múltkor is mondtad, és már akkor is elmondtam, hogy most nem az a feladat, hanem mozgó pontsort kell transzformálni. itt nem mész semmire a hosszkontrakcióval. ennyi duma helyett már rég megcsinálhattad volna.
"Az autó rendszerében ugyanakkor ez az ábrasorozat helytelen. Mert abban a rendszerben az autó az origó és mint ilyen nem mozdul tehát akárhányat villant is az mindig koncentrikus gömböket eredményez."
Az egész arról szól, hogy kiderítsük, hogy lehet-e így?
Így a folytatás:
"Közben ezen koncentrikus gömbökhöz képest persze a házak relative "arrébb mennek". De a gömböket ez nem zavarja csak annyiban hogy minden gömb az aktuálisan mellette "elhaladó" házra fog rávillanni."
Különben a házak közé bement foton nem mászik vissza az útra.. így nem tud
a következő utcába is bemenni.
A házakon keresztül sem megy.. mint azt már valaki szellemesen megjegyezte..
Ezzel a résszel több baj is van egyszerre: egyidejűség, tükröződés a másik rendszerben, két külön rendszerbeli érzékelések összeegyeztetése..stb..
"Ha lehetséges hogy ne ennek a részleteibe kössünk majd bele akkor játszhatunk kicsit a te kedvenc fényképezési technikáddal.
A szabályosan elhelyezkedő egyforma házak legyenek az utnak csak az egyik oldalán. A fényforrás legyen az autó tetejének közepén. Az autóra rögzitett érzékelő legyen mindig a házakkal ellentétes oldalon.
Legyen a száguldva villogtató autóhoz rögzitett karon egy sorozatfelvételre képes lapos fényérzékelő panel megfelelően elhelyezve és rögzitve (a házak falaival párhuzamosan a tuloldalon a villogó lámpa vonalában). Legyen minden házon is egy-egy ugyanilyen (egyenként a házakhoz rögzitett) fényérzékelő panel. Az autó megy és villogtat.
"
Nos a példa jó, csak éppen a házak kizárják az alkalmazhatóságát..
A feltételezést ide is beépítetted, hogy mit lát az autóval mozgó csőben üldögélő..
Nos, mint említettem éppen ezt kell eldönteni: valóban mit lát?
"De ha ez tul bonyolult akkor játszhatunk vékony átlátszatlan falu egyenes csövek ....
Az autóhoz rögzitett cső fenekén az érzékelő rendre minden villanást látni fog és azonos intenzitásunak detektál (azaz koncentrikusságot).
"
Nos nyílván a házak ledarálnák a csöveket akkora szakaszokra amekkora egy egy villanáshoz tartozik..
Így a nyílván helyes: az autóhoz rögzített csőben üldögélő azt látná, hogy elindul a villanás fénye, majd csővel együtt levágja a háztömb..
Ezért a következő villanás már megint üres csőben indul és azt is levágja a soron következő háztömb..
szerintem nem, de ezt most csak emlékezetből mondtam. nem lehet megúszni egy gammával, transzformálni kell legalább négy, de inkább hat téridő pontot, és abból a K'-beli téridő egyenesek egyenletét felírni.
K-ban írtam fel a jelenséget, és K'-be kell transzformálni. és amit írtál most, az egy darab pont mozgása, az nem elég. azért írtam én n darabot
tehát pl vegyünk a hullámon három szomszédos azonos fázisú pontot:
x0 = t x1 = λ + t x2 = 2λ + t
monduk ezt a három egyenest nézzük, de ilyen van persze még végtelen sok, tetszőleges számmal a 0, 1, 2 helyett.
az egyszerűség kedvéért lehet most &lambda'=1
ezt a három egyenest transzformáld K'-ba. már tudjuk, hogy egyenesből mindig egyenes lesz, tehát kapsz három egyenest, ami x' és t' változókkal van felírva, valamint konkrét számokat tartalmazhat.
azt nem írtam be, csak az elvét, hogy hogy kell csinálni.
a lényeg az volt, hogy az azonos fázisú részei a hullámnak ilyen mozgásegyenletekkel írhatók le a K rendszerben:
xn = nλ + t
ez egy speciális eset, pozitív x irányba haladó lambda hullámhosszú fényről van szó, és pont azt a fázist kaptam ki, ami az origón megy át. így a legegyszerűbb az egyenlet formája. n persze egész szám. c=1.
ez ugye nem egy mozgásegyenlet, hanem végtelen sok, minden n-re egy.
ezt kell transzformálni a la lorentz. lehet a szokásos v=4/5. ehhez könnyített feladatnak válasszunk λ=1-et.
a végeredményt az alábbi módon kell értelmezni:
1. előbb rá kell jönni, hogy a végeredmény is egy egyenessereg, mégpedig 1 meredekségű, egyenlő távolságú egyenesekből áll.
2. meg kell határozni a hullámfrontok távolságát, ez lesz a λ'.
össze kell vetni, hogy ez a lambda megfelel-e a relativisztikus lorentz képletnek.
aki szereti a matekot, az a fentieket nem konkrét lambdával végzi el, hanem paraméteresen, és akkor megkapja a lorentz képletet.
a tompafejet sosem zavarják a tények. a tompafej világában lehetséges az, hogy valaki nem tudja alkalmazni a lorentz transzformációt, nem tud megoldani egy középiskolás szintű koordinátageometriai feladatot, de mégis ő az, aki érti a dolgokat, és a többiek nem. a valóságban ez ellentmondás, de a tompafej számára nem az.
a sztrádának nem mind a két oldala vezet a Balaton felé, hanem csak a jobb oldali..
Ez a Gézooelmélet szerint van így. A specrel szerint sem vezet ugyan mindkét oldal a Balaton felé, de a különböző vonatkoztatási rendszerekben nézve hol a jobboldali, hol a baloldali.
igen, erről szól egy nemrégi felmérés is, ami szerint a hozzánemértésnek az az egyik következménye, hogy a gyenge képességű ember nem ismeri fel a kompetenciát sem magában, sem másokban. ezért gyakran értékeli magát magasra, holott nem ért hozzá. másokat pedig a valóságtól eltérő módon értékel gyenge képességűt erősnek, vagy erős képességűt gyengének.
ebből fakad két érdekes dolog: az egyik, hogy a tompafejek néha baromi magabiztosak. a másik pedig az, hogy a tompafejek gyakran egységfrontba tömörülnek annak ellenére, hogy az úgynevezett alternatív elméleteik egymásnak is ellentmondanak. ennek további érdekes következménye, hogy a tompafejek általában valamiféle összeesküvést is vizionálnak, mivel magyarázatra szorul, hogy az elfogatott tudomány képviselői miért mondják ugyanazt a hamis dolgot.
te hatezer kérdőjellel írtad, hogy mióta van üres térben hullám. erre bátorkodtam idézni az elektrodinamikát. mire te közölted, hogy én éterhívő vagyok.
hát erre mondtam én, hogy az elektrodinamikának az éterhez elég kevés köze van. vagy éppen csak annyi, hogy ledöntötte azt.
Nem az az idegesítő, hogy minek véljük a másik írásait, hanem az, ha sokadszorra sem olvassák el azt amit a kérdésükre válaszul neki írtunk.. és utánna türelmetlenkednek..
