A garancia hiányával nem követ el jogsértést. A szoftver nem vécéülőke vagy olajfúrótorony, hanem Michelangelo vagy Moore. Szóval nem ipari termék, hanem műalkotás kategóriába tartozik. Ezért ez a sok baromkodás. Ha az lene, aminek lennie kell, azaz ipari termék, akkor egészen más lenne a leányzó fekvése. Volt erről jó cikk újságban. Új alaplap.
Dakota, szépen megfogalmaztad a valót. A te és eksön hozzászólásaiért el fogom tenni ezt a topikot, írjatok még okosakat pls!
-off-
Bár nem tisztem, és eszem ágában sincs ehhez jogot vindikálni magamnak, azé' megpróbálom összefoglalni az elhangzottakat azért, mert a jogász, vagy szakértő kartácsak ezt itt valamilyen oknál fogva nem teszik. Jónéhány hozzászólás igen mély szakértelemről tett tanúbizonyságot, mégsincs ezen hozzászóló Tasztaltársak között olyan, aki bevállalná, hogy nekiesik a BSA-nak, vagy netán a BSA-ORFK szerződésnek. Ez mondjuk valahol érthető, mert a pénzes megbízások nyilván onnan jönnek majd.
Ha meg a mezei egybites júzer mexívja, majd jó pénzért lehet őket védeni. Minek előre kiokítani a népséget? Se innen, se onnan semmi haszon származhat belőle. Tehát maradunk mi: együgyű marhák, (velem az élen) akik már találkoztunk az "Ungarische joxolgáltatás" kissé mélyebb bugyraival is.
AKINEK NEM INGE NE VEGYE MAGÁRA! Minden megbecsülésem azon kartácsaké, akik egyetlen percet is áldoztak idejükből a BSA féle agyrém totális kibontakozása ellen. Szánt szándékkal nem írtam neveket, mert senkit sem szerettem volna figyelmetlenségből kifolyólag kifelejteni.
-on-
Amiben mindenképpen egyetértünk:
1.) A programokért a szerzőknek(jogtulajdonosoknak) térítés(ellenérték) JÁR.
2.) Jelentős az illegálisan használt szoftverek aránya. Ez nem JÓ.
3.) A BSA nem hatóság.
4.) Ha a BSA a feljelentő -mint a sértett képviselője- NEM vehet részt a büntetőeljárásban mint szakértő.
Egy kis eljárásjogi cincálás DakotaPress-módra:
Álláspontom szerint, a BSA semmilyen körülmények között sem vehet részt a nyomozati eljárásban, mint szakértő:
1995. évi CXIV törvény az igazságügyi szakértői kamaráról
"A kamarai tagság keletkezése
2.§ (1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes területi kamaránál."
Valahogy sehol nem olvastam a BSA kapcsán, hogy az igazságügyi szakértői kamara tagja lenne.
Továbbmenve:
1.) A büntetőügyekben eljáró szakértők speciális feladata, hogy a mindenkori tudomány és műszaki fejlődés eredményeinek figyelembe vételével, a megfelelő jogszabályok, az Országos Igazságügyi Orvosszakértői Intézet Módszertani leveleiben írtak szerint segítséget nyújtsanak az igazságszolgáltatás hatóságainak.
2.) A hatóság külön jogszabályban feljogosított intézményeket, illetve kijelölt igazságügyi szakértőket rendelhet ki. Ezen intézeteket a 2/1988. (V. 19.) IM rendelet I. sz. melléklete, míg a szakkérdések vizsgálatára illetékes szerveket ugyanezen IM rendelet III. sz. melléklete sorolja fel. A kijelölt igazságügyi szakértők tekintetében az 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet 3.§ (2) bekezdése szerint az igazságügyi szakértők nevét és szakterületét tartalmazó hivatalos névjegyzék ad eligazítást. Ennek igénybevétele nélkülözhetetlen, ugyanis a már említett kormányrendelet 3.§ (1)-(2) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy ki lehet szakértő, illetve ki működhet szakértőként. Ebből következően nem lehet szakértő - és így a büntetőügyekben nem járhat el szakértőként - aki nem felel meg a már említett feltételeknek.
Az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező megalapozatlanság valósul meg, ha a közlekedési bűncselekmény miatt indult büntetőügyben az elsőfokú bíróság olyan műszaki szakértő véleményére alapítja a határozatát, akinek nem tartozik kompetenciájába a közúti, forgalmi és balesetelemzés szakterületen való közreműködés. (BH1996. 464.)
Abban az esetben, ha az adott szakkérdésre kijelölt igazságügyi szakértő nem vehető igénybe, akkor a hatóság kivételesen megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt, vagy intézményt eseti szakértőként rendelhet ki. Az így igénybevett szakértő intézményekre, illetve személyekre a szakértőkre egyébként vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
3.) Amennyiben a hatóság intézményt jelöl ki a szakértői vizsgálat elvégzésére, úgy a kirendelt intézmény vezetője jelöli ki az ügyben eljáró szakértőt és erről a kirendelő hatóságot haladéktalanul értesíti, szükség esetén felhatalmazást kérhet eseti szakértő igénybevételére. A büntetőeljárás során fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a bizonyítás menetéről az eljárásban résztvevők megfelelő módon és időben értesüljenek. Ennek érdekében írja elő kötelezően a (3) bekezdés, hogy a szakértő kirendeléséről, illetve az eljáró szakértő kijelöléséről a terheltet és a védőt, a vádirat benyújtása után pedig az ügyészt is értesíteni kell. Ez az értesítési kötelezettség a 2/1976. (III. 15.) IM rendelet hatályon kívül helyezése után a kirendelő hatóságokra hárul.
Az eljárási törvény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az eljárásban részt vevők - akár az ügyben készült szakértői véleményhez kapcsolódóan, akár attól függetlenül - valamely szakkérdésben írásbeli véleményt csatoljanak az iratokhoz. Ebben az esetben a hatóság a bizonyítékok szabad értékelése elvének megfelelően az okiratokra vonatkozó szabályok szerint felhasználhatja a véleményt, azt bizonyítékként értékelheti és amennyiben szükséges lehetőség nyílik arra is, hogy a véleményadót eseti szakértőként kirendelje. Ebben az esetben azonban már a szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és díjazás illeti meg. (BK 164. számú állásfoglalás)
Azt sem olvastam sehol, hogy a BSA, mint intézmény a 2/1988. (V. 19.) IM rendeletben szerepelne.
Álláspontom szerint az eljárásban BSA képviselőjének hatósági tanúként történő részvétele is erősen aggályos:
1.) A hatósági tanú feladata igazolni annak a nyomozási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt. Részvétele arra garancia, hogy e cselekmény során az eljárási szabályokat megtartják, az arról készült jegyzőkönyvek valósághűek és a bizonyítás eredményét megfelelően tükrözik. Erre vezethető vissza az, hogy a hatósági tanúnak függetlennek kell lennie az eljárás szereplőitől az ügyésztől, a nyomozó hatóságtól éppúgy, mint az adott nyomozási cselekmény érintettjeitől, így a terhelttől, sértettől, tanútól. A Be 135.§ (3) bekezdése úgy fogalmaz, hogy lehetőleg érdektelen személyt kell igénybe venni. Arra figyelemmel, hogy a (4) bekezdés szerint senki sem kötelezhető arra, hogy hatósági tanúként működjön közre, így nem ritkán olyan helyzet áll elő, hogy a törvényben előirt, mindenkitől független személy a nyomozási cselekménnyel összefüggésben nem lelhető fel. Erre tekintettel a törvény csak a konkrét ügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatósági tag tekintetében határoz meg tilalmat, míg az (5) bekezdésből kitűnően e szerveknek az alkalmazottja már elláthatja a hatósági tanúi feladatokat.
A Be 135.§ (1) bekezdése sorolja azokat a nyomozási cselekményeket, amelyeknél a hatósági tanú alkalmazására főszabályként sor kerül. Ezek a szemle (Be 84.§), helyszínelés (Be 84/A.§), bizonyítási kísérlet (Be 85.§), felismerésre bemutatás (Be 86. §), lefoglalás (Be 101.§), házkutatás (Be 103.§), motozás (Be 104.§), valamint az írni - olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetése. Az ez utóbbival kapcsolatos rendelkezés indoka, hogy a kihallgatott maga nem tud meggyőződni a jegyzőkönyv formai és tartalmi helyességéről.
A törvényi szövegezés szerint ezekben az esetekben sem kötelező automatikusan hatósági tanú bevonása, hanem csak az arra jogosultak ezt célzó indítványa alapján. Jogosult általánosságban a terhelt és védője, valamint az aki az adott nyomozási cselekményben érintett. Így a Be 84.§-a esetén a szemlével érintett személy, a Be 101.§-a kapcsán a lefoglalást, a Be 103.§-a tekintetében a házkutatást, míg a Be 104.§-a szerint a motozást elszenvedő személy, végül az aki nem tud írni, olvasni.
2.) A Be 4.§ (3) bekezdésében megfogalmazott alapelvre visszavezethetően írja elő a Be 135.§ (1) bekezdése, hogy a nyomozó hatóságot terheli az érintettek tájékoztatásának kötelezettsége arról az ügybe hatósági tanú bevonását indítványozhatják. Természetesen - hiszen azt a törvény nem zárja ki - a nyomozó hatósági akkor is alkalmazhat hatósági tanút az egyes nyomozási cselekményeknél, ha a jogosultak azt nem indítványozzák. Ugyanakkor a hatósági tanú hiánya nem eredményezheti a szükséges és nem ritkán halaszthatatlan, utóbb már nem pótolható nyomozási cselekmény elmaradását. Természetesen csak elháríthatatlan akadály vezethet a hatósági tanú mellőzéséhez. Ilyen akadályként értékelhető például az éjszakai időpont, külterületi helyszín. A hatósági tanú mellőzéséhez vezető akadályt fel kell tüntetni a nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvben, ennek hiányában ugyanis ez az eljárási cselekmény, annak anyaga bizonyítékként nem értékelhető. A hatósági tanút jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni kell, ennek megtörténtét, valamint az azonosítására szolgáló személyi adatait - melyek zártan kezelését az általános szabályok szerint kérheti - jegyzőkönyvbe kell foglalni csak úgy, mint azt a tényt, hogy az ügyben nem érdekelt. A hatósági tanúnak az eljárási cselekménnyel kapcsolatos észrevételeit részletesen, míg az észrevétel hiányát tényszerűen kell rögzíteni a jegyzőkönyvben. A hatósági tanú költségei tekintetében a Be 62.§ (2) bekezdése alkalmazásának van helye. Egyebekben a hatósági tanúval kapcsolatos részlet-szabályokat tartalmaz még a 40/1987. BM utasítás 475-482. pontja is, melyek közül kiemelendő a 475. pont. E szerint hatósági tanúként cselekvőképes, felnőttkorú, érzékelő képességeinek birtokában lévő magyar állampolgárságú személyt kell felkérni.
ÖSSZEFOGLALVA: A BSA elmehet a halál faszára. Semmihez sincs joga, de főképp nem ellenőrizni, vagy hatósági eljárásban részt venni. Nemhogy saját magát quasi hatóságként feltüntetni. Ez alaphangon is többrenbeli csalás bűncslekményét sejteti, vagy, hogy az ő szóhasználatukkal éljek: Erősen vetül rájuk a gyanú árnyéka.
Van itt még valami, amin érdemes elgondolkodni. 1.Illegális szoftverhasználat van.
2. A BSA illetve a mögötte álló cégek akár az illegális szoftverek elleni hajszában, akár a szoftverek készítése és értékesítése során jogsértések tömegét követik el. Lásd: garancia hiánya, termékhibák, szándékos és gondataln károkozás, személyiségi jogok megsértése, visszaélésszerű licenszszerződési kikötések, miegymás.
Egyik sem jogosít a másikra. Azaz jogsértést jogsértéssel (represszáliával) tilos megtorolni.
Azért marad még néhány jogszerű lehetőség. Először is, ha úgy vélem valamiről, hogy szar, nem kell megvenni. Ezzel a meg lehet törni a monopóliumokat, nem kell mindig állam bácsiért kiáltani, mert utána csak sírás van, ha olyan helyre is beavatkozik, ahová meg nem szeretnénk. (A piaci monopóliumok fogyasztók általi megtörésére nagyon sok példa van, és minél érzékenyebbek a fogyasztók, annál több lesz)
Ha meg mégis bepaliznak, akkor meg harcolni kell a jogainkért, mert magától nem fog érvényesülni.
Ezzel nem azt állítom, hogy egyik napról a másikra minden rendbe hozható, de idővel sok probléma megoldható, mialatt persze lesznek újjabak. Ez egy ilyen rendszer, de jobb ha senki nem hiszi, hogy valamiért kívül áll. Majdnem biztos például, hogy mindannyian használtok Windowst. Ha olyan rossz, miért? Sajnálom, de az nem igaz, hogy nincs választási lehetőség. Van, csak sokaknak kényelmesebb nem választani, hanem fogyasztani a marketingesek által elénk tálalt maszlagot.
www.bsa.hu itt a tagok: ott a novell. Ugyanolyan cimzéssel jött a levél a bsa-tól meg novelltől, ugyanaznap. El volt gépelve a cégneve ugyanúgy mindkét borítékon, ugyanaz az etikett típusa, mérete, anyag, ugyaúgy emelt sort és ugyanott a hosszú cégnevén, ugyanott volt dőlt, ugyanott volt rövidítve ponttal stb... Ne erőlködj. lehet, valami belső etikett csere, mert a novellesek naggyon jóban (voltak?) velük... Lényeg, együtt jött és kihasználják egymást.
1. Mondjuk szerintem először érdemes kimeríteni az eljárásban közvetlenül lehetséges jogorvoslatokat. Ez gyorsabb és nem annyira elvont, ezen kívül polgári kártérítési ügyet alkotmányjogi útra terelni nem túl szerencsés.
2. Talán a hallomásaid alapján nem kellene kítegórikus ítéletet mondani a magyar jogról és bíróságról. de a teljesség igénye nélkül a bíróság bizonyítottság esetén megítéli a kár következő formáit: vagyoncsökkenés, a vagyonnövekmény elmaradása (elmaradt haszon) valamint a nem vagyoni kárt is. Az utóbbi a szubjektív. Mo-on nincs komoly gyakorlata a nagyösszegű "punitive damages" megítélésének.
Ezen kívül kérhetsz kártérítést a személyiségi jogaid megsértése miatt is.
3. Nem egészen értem, mit nem lehet ezen érteni. :) Aki állít az bizonyít. ha a BSA azt állítja, hogy a szoftver illegális, hát bizonyítsa, ha nem tudja bizonyítani, kereset elutasítva. Persze a BSA csak polgári perben állít, mert a büntetőbíróságon az ügyész vádol, de a helyzet ugyanaz. Az ügyésznek olyan bizonyítékokat kell fölhoznia, melyek összeségükben (a józan ész szerint) nagyon-nagyon valószínűsítik, hogy a szoftver illegális. véleményem szerint, ha találnak egy installált szoftvert egy generikus seriallal, plusz ugyanennek a szoftvernek egy másolt installemezét és a tulajdonos nem hajlandó előadni az eredetiséget igazoló bármely bizonyítékot, akkor már elfogadható avád. De erre még nincs kialakult bírósági gyakorlat.
A nem természetes személy az nem természetes személy. Lehet éppen jogi személy is. Nem, nem szabad nekik mindent, csak egy szervezetet nem lehet büntetőfelelősségre vonni, de pl. polgári jogi, vagy közigazgatási jogi felelősségre igen. Ezen kívül be kell tartania az összes jogszabályt, és ha működése jogsértő, akár föl is oszlatható. Ez csak azt jelenti, hogy ha mondjuk a BSA följelent és az hamis vád, akkor a följelentő természetes személy követi el a bűncselekményt. A céged nem természetes személy, ha illegális szoftvert használ, akkor a tulajdonosa vagy a vezetője lesz aki a bűncselekményt elköveti, a cég azonban kártérítéssel tartozhat.
1. Szerintem nem érdemes "álmodozni", hogy mi mindent fogok mondani a rendörnek a házkutatás során. Hatóság. (Vicc: Miért nem tévedhet a rendör?)
Ha ugy érrezük, hogy a BSA a rendörséggel együtt, kihasználva a magyar törvények hiányosságait, pontatlanságait, zaklat minket és ezzel kárt okoz, akkor az Állampolgári jogok biztosához kell fordulni!
2. Kártérités. Sajnos, ahogy én a magyar jogot és birósági gyakorlatot (hallomásból) ismerem a megitélt összeg valahol 0 (nulla) és néhány százezer ft között lesz, ha egyáltalán tárgyalnak róla.
3. Még mindig nem értem, ilyen esetben kinek kell bizonyitania (ui. van egy két spec. eset mikor a vádlottnak kell bizonyitania)? Ha vádlónak, akkor hogyan bizonyit? Mert ha sorozatszámos az sw, akkor vagy hamis a szám vagy másé és ezt kell bizonyitania (szerintem).
Sajnálatos módon kis hazánkban, a hatalom számára gumiból vannak a jogszabályok. És ha kinyitod a szád beverik a fejed. És ezt mi (egyenlöre) hagyjuk.
A mostani BSA akció valószínűleg nem a Novelltől indult ki, mert a BSA Magyarországból a Novell Magyarország még tavaly kiszállt. (Ez konkrét, igazolt infomáció. Tessék leellenőrizni. Ettől még a Novell USA kezdeményezhetett ilyesmit, aminek hazai nyúlványa lett, de nem úgy néz ki. a dolog)
Pontos megfogalmazás, és hátérinfo: a BSA költségvetését a klf. gyártók adják össze, minden országban külön-külön. Amikor tavaly az NT terjedése és piaci részesedése és teljesítménye körül a Novell HU és a M$ HU összezördült, előbbi megvonta a támogatását. AMitől a BSA HU uggyan krokodilkönnyeket hullatott, de meg se rezdült, mert az M$ HU adja a költségvetésének oroszlánrészét (mesze több, mit felét). Ezért van az, hogy ugyan a BSA alapvetésében az operációs rendszerek _nem szerepelnek_, de a M$ miatt mégis foglalkoznak a Windowsokkal.
Ami eleve támadaási felület lehetne, mint hatásköri túllépés, de ki meri a az izomagyú rendőrt és hatósági tanút ilyesmivel zaklatni, amikor a konkurens rosszindulatú bejelentése alapján éppen tönkreteszik az egzisztenciáját..
eksön_ -> "nem termeszetes személy" (vagyis jogi személy) "nem követhet el büncselekményt". Vagyis nekik mindent szabad? Nem kell betartaniuk a törvényeket? A "cégem" természetes személy vagy nem?
Pedig szerintem az egyik megoldás, hogy hiteltelenné tesszük a BSA "szakértelmét" és müködését. Tudom, pénz beszél, kutya ugat, de sok lúd disznót győz!
Egyáltalán nem feketelista , ha megfigyelted semilyen pejorativ jelzőt nem használtam a linux kedvelőkre és a linux felhasználókra, sőt kifejezett tisztelettel beszéltem a linuxról.
Ugyanakkor elhatárolódom mindennemű hitvitától akár op. rendszerek akár fejlesztő eszközök tekintetében, szerintem nincs semmi értelme. Másrészt meg a saját gépén éntőlem mindenki olyan operációs rendszert használ amilyet akar, ez mindenkinek az igen tiszteletreméltó magánügye.
Ennélfogva nekem nincs bajom azzal aki más op. rendszert használ mint én, meg különösebben nem is érdekel.
Nekem azzal a jogalkalmazási gyakorlattal van bajom aminek ártatlan számitógépfelhasználók is áldoztul eshetnek, akár linux-t, akár MS-t, akár UNIX-t, akár BEOS-t használnak akár jogtisztán akár nem, ha az összes szoftverük szabadszoftver akkor is.
Gyanusitottá válhatnak, elvihetik és lefoglalhatják a gépüket. Egyenlőre még csak olyan precedensektről hallottam hogy lefoglalták valakinek a gépét, de hogy akár a BSA akár a rendőrség kártéritést fizetett volna olyanról nem tudok, akár linux akár UNIX akár MS felhasználók esetében is.
Egyébként kifejezetten örülnék ha lenne ilyen precedens, mert az jelezné hogy ennek a rosz gyakorlatnak is meg kell változnia.
Épp ezért továbbra is hangsulyozom hogy illúziókeltés azt hinni ha valaki más operációs rendszert használ akkor garantáltan mentesül a BSA zaklatásától. Kovács12 Béla nem fogja megkérdezni hogy milyen op. rendszert használ.
(Hogy linux vagy UNIX kedvelő vagy e a tárgy szempontjából különöseben nem érdekes, amennyiben ez a jelző személyedben sért csak azért elnézést kérek, de abban hogy a BSA ügyekre a linux önmagában megoldást jelent egyáltalán nincs igazad.)
Úgy gondolom a linux és unix felhasználókat is korrektül tájékoztatni kell az esetleges eljárásjogi kockázatokról.
Az LZW tömörítési technológia a Unisys tulajdonában van. Ezt az eljárást használja többek között a GIF formátum is (meg a PDF, a PostScript). Emiatt a GIF jogszerű szabad felhasználása megszűnt. Liszenszet kell venni hozzá, ha valaki használni akarja az LZW-t. Eszerint az index is erős jogsértésben van, ha nem liszenszelte a GIF használatot,
emiatt.
Persze, ezt csak amerikai, kanadai, francia, brit, német és olasz törvények garantálják.
Üdv!
Laszlo- Teljesen mind1 a fellépésed. Neki parancsa, joga, stb van.
Pláne attól nem esik hasra, hogy linuxot használsz, lévén egy csomó cég (pl:Corel-és itt nem a linuxára gondolok) fejleszt fizetős szoftvert alá. ergo: ugyan olyan, mint ha wint használnál.
Nem adod meg a jelszót, kiveszi a vinyót- nem veszi ki, viszi az egész gépet, a jelszót meg bizony fel lehet törni (Nem is az a nehéz, hanem bejutni a gépbe távolról, viszont itt megkapják az egész gépet)
Bármilyen oprendszer is van a gépeden, elviszik.
Idézek a windows.hu szeptemberi számából:
"Mivel a törvény szerint, a polcon heverő lemezek nem,csupán a már telepített programok számítanak, egy vezérmozdulattal meg lehet menekülni a házkutatás elől. A merevlemez teljes törlésével."
Ha találnak valamit, persze visznek mindent. De:
Mi van akkor, ha a vinyó mobil rackban van, s erőteljesebb kopogtatásnál, vagy a munka befejeztével kiveszed helyéről, s felrakod a polcra, ne adj isten, átviszed másik helységbe?
Ebben az esetben a szgépeden nem található illegális szoftver, sőt, semilyen.
Amennyiben a rendőr helyezi be (amit tudtommal nem tehet), nem vádolható -e meg avval, hogy ő telepített illegális szoftvert?:-)Arra meg nem kényszeríthet, hogy te tedd be.
Nem biztos, hogy a kivehető vincseszter a megoldás, de ha valaki járatos jogi témában (én rendesen belekeveredek), utánnanézhetne.
De SZVSZ, a kivehető vincseszter, a cserélhető médiákhoz tartozik, mint a floppy vagy a CD, ebben az esetben a polcon tartása nem minősül bűncselekménynek.
Tehát: vinyót ki és fel a polcra, ezáltal szgép szoftvermentes, ergo semmit nem vihetnek el.
Bye: freep
Még az lemaradt, hogy a T. Felhasználó szól a szomszéd srácoknak és azok frankón beállítják a rendszerét, így nem lesz vele semmi gondja.
Vagy a boltban eleve úgy árulják a gépeket, hogy a vevőnek ez és ez a progi kell (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, Internetböngésző, stb.) és azokat telepítik. A vevő hazaviszi a cuccok és frankón működik is neki.
Elégedetten használhatja gépét egy életen át, anélkül, hogy tudná neki Linux van a gépén vagy egyéb becsületes szoftver.
Ez ugye most nem valami fekete lista akarna lenni?!
Apropó! Honnét veszed, hogy Linux kedvelő vagyok?
De ha már így szóba hoztad. Egy Linux-ot jobban lehet használni mint pl a w$-t, mert utóbbinak semmilyen hagyománya nincs, utóbbi pedig majdhogynam a kezdetektől létezik. Különben is jobban szeretek UNIX-okról beszélni.
A lényeg az, hogy ha valakivel valami bajod van, egyszerűen jelzed a csicskásoknak és ugranak. Talán egyszer kimerül az erőforrásuk. De azért inkább ne jelezzen senki semmit. Nem éri meg azt a 10Ft telefonszámlát.
Hamis illuziok ? Talan megsem. Ha tudom ,hogy a gepen csak szabad szoftverek vannak ,az en fellepesem is mas lesz.
Az rendben ,hogy Kovacs12 kijon es megprobalja elvinni a gepet mivel o nem szakerto.
De abban a pillanatban en felhivom a figyelmet arra
,hogy csak legalis szoftverek vannak fent , megemlitve a linuxot
,hogy ha nem hagyja abba a szarakodast 10 percen belul kint lesz a media osszes formaja es az esti hiradoban lehet magyarazkodni miert vittek el egy gepet amin csak linux volt
(es egyre tobb ember tudja ,hogy a linux szabad )
,hogy fontos dokumentumok vannak a gepen amik esetleg egy vallalkozas tervei es ha elviszik a gepet a ceg nem tudja folytatni a munkat , estleg nagyon sokmillio forint veszteseg eri
es ha elviszik a gepet olyan karterites fog a rendorseg es BSA nyakaba varrni, hogy meg Billi is a zsebebe nyulhat.
Esetleg Kovacs12 ezekutan meggondolja ,hogy erdemes e neki ugralni ,mert jo parancsa van ra hogy bevigye ,de ha felmerul egy tobb 10 millios karterites akkor meggondolja 2x is.
Hiszen komoly indok kell ahhoz ,hogy szandekosan kart okozzunk egy cegnek
(es ha elviszik a gepet fontos iratok es tervekkel egyutt akkor kara is lehet a cegnek) es nem hiszem ,hogy indoknak elfogadhato az ha allitolag a szomszed mondott valamit.
Ha pedig megis elviszik es hibat kell talalniuk, meg mindig nehezebben fognak mint egy windoz alatt.
Azt meg ne mond,hogy a jpg illegalis ,mert akkor mindenki mehetne a hidegre.
Eleg csak megnezni a bongeszok cache-t ami tele van jpg.-el es amig egy html oldalra
jpg-t is tesznek fel ,addig tele is lesz.
En tudok olyan ceget aki kapott a BSA-tol levelet ,miszerint szeretnek meglatogatni oket.
Most az egesz ceg atall linuxra es kinyalhatja a BSA.
Egyszeruen nem adom meg a jelszot es csinaljon amit akar. Ja kiveszi a vinyot es kivulrol masol ra valamit. Arra ra lehet jonni es meg talan be is lehet bizonyitani.
Az a lényeg: 6000 cégnek küldtek ki levelet. 5000 nem válaszolt. Ezek a cégenek használjanak mind legális sw-t, ekkor 5000 * 10 milla, 50000 milla, azaz 50 milliárd forint. Ezt már nem fogják kifizetni...
"óránként 1 millió forint állásidővel fogjuk perelni
őket, illetve a határidőcsúszás jogkövetkezményei miatt további milliókkal."
Csak tudod ezzel az a baj, hogy ki is fizetik neked!!!
És mi lesz akkor? Reméljük nem fogsz nekik behódolni!
Gondolom a hazai hatóságok úgy hazavágták volna a BSA-t, mint a malacot, de ugyebár a pénz nagyúr sajnos!
Teljesen igazatok van a tekintetben, hogy az M$ és a BSA rendkivül agressziv lcenszpolitikája napról napra erősiti a linux felhasználók táborát.
Egyre több felhasználó és fejlesztő lát egy észerrű alternativát a linuxban. A szabadszoftver és a szabadforráskódú szoftverek mozgalmát épp ez az
agressziv és arrogáns licenszpolitika erősitette meg. A Linux bár nagyon kiváló operációs rendszer, a többség számára még nem adottak az átállás
feltételei.
De ez a topic itt nem erről szól !
Hamis illúziókat kergettek, és más linux felhasználókat is hamis illúziókba próbáltok ringatni.
Ha egy kicsit utána néztek az eddigi ellenőrzések és házkutatások történeteinek, ( pl. altavizslán és altavistán BSA ra rákeresve ), akkor kiderül
hogy sem az nincs biztonságban aki linuxot használ, de az sem lehet biztonságban aki jogtisztán megvette az MS Windowst és az MS Office-t és naivan
jogtiszta felhasználónak képzeli magát.
A kulcskérdés az az eljárási gyakorlat ami a szerzői jogvédelem kapcsán kialakult.
Végigolvasva a neten az eddigi tapasztalatokat a dolog a következő módon müködik.
1. Valamilyen okból gyanússá válsz. ( például vásároltál egy videokártyát egy olyan üzletben, ahol már illegális szoftvert találtak, és benne vagy a cég vevőlistájában)
2. Kiküldik hozzád házkutatási parancsal Kovács12 Béla közrendőrt az eljárás lefolytatására.
3. Kovács12 Béla közrendőr udvariasan közli veled hogy neki fogalma sincs hogy mi az a LINUX, mi az MS OFFICE őneki az a dolga hogy minden gyanus számitástechnikai eszközt lefoglaljon, és ha akadályozod a hatóság munkáját akkor kényszeritő eszközöket is alkalmazhat.
4. Kovács12 Béla közrendőr ezek után begyüjt minden számitógépnek és szoftverhordozónak látszó tárgyat beleértve a számitógépeket, nyomtatókat, chipmagazin lemezmellékleteket, linux lemezeket sőt a mikrohullámú sütőt, TV és videokészüléket valamint a digitális ébresztőórát.
mindezeket jegyzőkönyv kiséretében átveszi, neylonba becsomagolja, leragasztja, lepecsételi és közli veled hogy miután ő nem ért hozzá, majd a szakértő átvizsgálja és ha ártatlan vagy akkor természetesen visszakapod a gépedet.
5. Ha elég sok számitástechnikai eszköznek látszó tárgy volt a birtokodban, és a számitástechnikai ujságok CD mellékleteit is elfelejtetted megsemmisiteni akkor a szakértői vizsgálat akár hónapokig is eltarthat.
6. Attól hogy valaki linuxot használ még lehetnek jogsértő anyagok a számitógépén vagy a nála talált lemezeken.
6.1. adatformátumok pl. JPG kiterjesztésű kép
6.2. e-mailben kapott akármi
6.3. Nem minden linux alapú szoftver freeware, nagyon sokhoz mellékelnek licensz szerződést
6.4. Ha emulátorokat használsz még több jogsértő anyag fordulhat elő egy linuxos gépen.
6.5. CD vagy lemezeken ügyfeleidtől származó anyagok között is található valamilyen jogsértő anyag.
6.6. Gyermeked, alkalmazottad internet használat közben letölthetett valamit, stb.
6.7. STB STB STB STB.
7. Ha már elvitték tőled az összes számitástechnikai eszköznek látszó tárgyat, akkor a hatóságnak az az alapvető érdeke hogy találjon is valamit.
7.1. Különben kártériteni kell
7.2. Különben rontja a statisztikát
7.3. Különben kiderül hogy egy ártatlan embert hurcolnak meg, azért a hatóságon belül valaki felelős lesz.
szóval találni kell valamit.
Tisztelt linux kedvelő kollégák !
Nem vitatom a linux jelentőségét, fontosságát, célszerüségét, hasznosságát , de hamis illúzikókat kergettek és keltetek más gyanútlan felhasználókban ha úgy gondoljátok hogy a linux felhasználók nyugodtan alhatnak a BSA-tól.
Kicsit OFF, de nem nagyon. A következő történet a topik olvasgatása közben jutott eszembe, nem a BSA-val kapcsolatos, hanem a rendőrség indokolatlan géplefoglalásaival.
Kicsit régi eset, bő 2 éve történt, de úgy érzem, hogy akár ma is előfordulhatna. Akkoriban még a Kandó kollégiumában laktam. Volt egy koleszos srác, aki végtelenített telefonkártyákat hamisított és lebukott, otthon, Debrecenben elkapták a rendőrök. Az ottani házkutatás során megtudták, hogy a koliban lakik, és jöttek is fel Pestre szétnézni, házkutatásival. A srác szobájában semmit nem találtak (gondolom a szobatársak időben figyelmeztetve lettek), de megtudták, hogy a levelezését a kolesz szerverén bonyolítja (értelemszerűen, mint minden más koleszos). Ezután ellátogattak a gépterembe, megnéztek a szervert és azt mondták, hogy akkor ezt most lefoglaljuk. És elvitték. A gépen közel 400 ember bonyolította a napi levelezését! Linuxos gép lévén a legtöbbek postaládája (köztük az enyém) a szerveren volt mivel ott külső levelezőprogramok nélkül, betelnetelve szokás levelezni. Ez a gép volt egyben az egyetlen gateway a koleszos háló és az Internet között, így az 500 fős kollégium internethozzáférése is megszűnt.
A gép több mint egy hónapig náluk volt. Egy "szakértő" vizsgálgatta 1 teljes hónapon keresztül, hogy nincs e rajta kártyahamisításhoz alkalmas szoftvert! Egy linuxos szerveren! És egy hónapig! Ha eszembe jut, sírhatnékom támad. Nekem pl. csak ott volt meg az összes ismerősöm e-mail címe, illetve 1 évre visszamenőleg a teljes és bizalmas magánlevelezésem. Milyen jogon olvashat bele ebbe bárki is, ha én nem vagyok gyanúsított???
Az sem elhanyagolható, hogy a "szakértői vizsgálat" közben a "szakértő" elment nyaralni és közben a szerverünk ott volt nála, a lakásán. Ki felelt volna azért, ha teszem azt betörnek hozzá és ellopják a szervert, ami többszáz ember számára pótolhatalan leveleket tartalmaz?
És azt miért nem merik megcsinálni, hogy egy nagyobb ISP szerverék lefoglalják, ha egy bűnözőnek ott van levelezési accountja?
Nagyon egyszerű a megoldás: Mandrake linux telepítő CD a gépbe és viszlát Windows! Ez nem mindenhol megy, de szvsz igen sok helyen meg lehetne tenni, még hatékonyabb is lenne utána a munka.
