Nem. Ugyanis ezt a logikát mégegyszer megismételve az jön ki, hogy az álló rendszerbe visszaszámolva a hossz 1 * 5/3 * 5/3 méter, azaz 1m = 25/9m. (Vagy 1*3/5*3/5, most nem értem pontosan, hogy hosszabbodást vagy rövidülést számolsz-e.)
Oké, példa: Mindegy hogy áll-e ha saját rendszeredben minden áll?
Te mondod: IGEN! Én mondom azt fogod állítani, hogy: NEM!
Mert ugye semmi bajod nem lehet egy álló szobában üldögélve???
Mert a rendszered mozoghat ugyan de hozzád képest áll..
Amint bezárnak egy olyan szobába, ami szabadon esik pl 2000 méter magasról.
Mert annak ellenére, hogy a szobában minden áll, véged ha ragaszkodsz ehhez a butasághoz és nem ugrassz ki ejtőernyővel.
Szerintem kiugranál.. Te kiugrassz vagy meghallsz?? Válassz!
Azt a butaságot szajkózza a Pint is, hogy "a fény a saját rendszerben.."
Mikor jegyzitek már meg? A lámpa az áll a saját rendszerben..
A fény kilép a lámpából és
csak a koordináta rendszerben, de attól függetlenül, és annak mozgó vagy álló voltától is függetlenül c sebességgel mozog!
Nagy ívben tesz arra, hogy a lámpa rendszerével mi történik utólag..
Így kétszeresen ostobaság a lámpa-fény állóságra hivatkozás..
Így aztán továbbra már nem szimpla butaság a gömbhit, hanem egyszerűen
megmagyarázhatatlan szellemi vakság..
Ez nagyon ügyesen példázod:
"
Igy aztán a saját rendszerében bármely fényforrás akárhány általa kibocsátott villanásnak is a középpontjában marad. Igy a villanások bizony koncentrikusak lesznek mert nem is lehetnek másmilyenek.
"
Miért nem azt írtad, hogy: "Tök mindegy, hogy mik a tények, Te hírdeted tovább is a feltételezésed tévedését!"
Oké.. Akkor megértem és nem próbállak meggyőzni a tévedésedről..
Aztán fokozod:
"Nem kell teljes köröket (gömböket) ténylegesen látni (sőt létezniük se kell teljességükben) ahhoz hogy a koncentrikusságukat ki lehessen mondani."
Az persze, hogy az első villanás egyetlen fotonja se jut be a második utcába, már Téged nem zavar..
Igaz, így is bármit ki lehet mondani..
Nos utolsó sorod olvasbva.. Nekem is be kell érnem ezzel..
Nem arra hivatkoztam hogy "álló lámpa nem mozdulhat" hanem arra hogy "saját rendszerében bármely lámpa áll."
Tökmindegy hogy IR lehet-e álló más IR-ekhez képest. Persze megfelelő választással lehet is de ez mindegy mert kötelezően áll bármi a saját rendszerében (abban a rendszerben amit éppen őhozzá rögzitünk). Az teljesen érdektelen mellékkörülmény hogy ha ugyanazt a dolgot más rendszerekben irjuk le akkor az hol igy mozog hol ugy. A saját rendszerében áll mint a cövek.
Igy aztán a saját rendszerében bármely fényforrás akárhány általa kibocsátott villanásnak is a középpontjában marad. Igy a villanások bizony koncentrikusak lesznek mert nem is lehetnek másmilyenek.
Hogy közben az autó a házak rendszerében x irányba mozgott v sebességgel? Na és? Az autó rendszerében ez csak annyit jelent hogy a házak szépen katonásan elhuztak -x irányba -v sebességgel az autó pedig végig maradt ugyanott: saját rendszerének origójában. Ami egyben a villanások keltette gömbök egyetlen közös középpontja is és persze minden gömbben külön fotonok vannak. Egyetlen gömb fotonjai se mászkálnak át más gömbökbe.
Nem kell teljes köröket (gömböket) ténylegesen látni (sőt létezniük se kell teljességükben) ahhoz hogy a koncentrikusságukat ki lehessen mondani.
Az utjukba szaladó házak változatos módon elnyelnek persze bizonyos részeket az egyes villanások gömbjeiből. De ettöl még a megmaradó fényfrontok az autó rendszerében ugyanugy koncentrikusan táguló gömböket határoznak meg. Függetlenül attól hogy éppen melyik gömbnek melyik része létezik még (mert nem nyelődött el). És függetlenül attól is hogy a még létező részek melyikét látja vagy nem látja ténylegesen az autós (mert közben változatosan odamászkálnak a házak és jól eltakarják). Ha közben mondjuk az autó bemegy egy alagutba akkor egyetlen korábbi villanást sőt még a házakat se fogja látni de ez nem változtat semmit azon hogy a villanások koncentrikusak maradnak.
Mindezek miatt nem értek egyet.
Nem feltételezés és nem téves hanem egyedül lehetséges tény és igaz.
De mondom hogy jól elvagyok azzal hogy szerinted nem. Nem értünk egyet és kész.
legyen egy rúd, ami mozog, a végeit az alábbi mozgásegyenletek jellemzik:
xe = 0 + 4/5t xv = 3 + 4/5t
ebből L = 3
térjünk át a v=4/5 sebességű megfigyelő szemszögébe.
szemfüles olvasó észreveszi, hogy a rúd pont 4/5 sebességgel halad, tehát olyan rendszerbe tértünk át, amiben a rúd áll. nyilván a rúdhoz képest mozgó rendszerből nézve a rúd rövidebb, tehát a 3 a rövidült, mozgó hossz, míg a transzformált rendszerbeli hossz a nyugalmi hossz, ami ennél csak hosszabb lehet.
akkor ez mi? hosszdilatáció?
nem, csak amint mondtuk, a hosszkontrakció egy egyszerüsített eset, a mi rendszerünkben álló tárgyak méretét tudjuk vele egy mozgó rendszerbe átszámítani. a mi rendszerünkben mozgó tárgyakra nem jó.
Kösz a választ. Végülis bizonyos szempontból megfelelt. Három dolog derült ki belőle számomra.
1. Ugyanugy nem tudok semmit érthetően (a lényeget érintő nagy jelentéstorzulás nélkül) elmagyarázni neked ahogy te sem tudsz semmit elmagyarázni nekem. Van ez igy és nagyon kellemetlen ha beszélgetni akarunk mert egyikünk nem érti amit a másik mond és megforditva. Erre (akár szereted ezt akár nem) nem tudok mást mondani mint hogy meg kell vizsgálni melyikünk magyarázatát értik mások. Ha mások a te magyarázatodat értik akkor velem van baj. Ha mások az én magyarázatomat értik akkor veled van baj. Ha egyikünket se értik akkor meg mindkettőnkkel. Eddig ugy látom hogy téged mások se értenek. Hogy engem mások értenek-e azt nem tudom.
2. Továbbra is fölöslegesen elbonyolitasz mindent és a nagy bonyolitásban időnként értelmetlen hibákat is ejtesz. Semmi szükség például lámpába visszamászkálós fotonokra -- van abban a lámpában elég sok foton bezárva hogy minden egyes külön felvillanásra vadonatuj fotonok jussanak :) Egyidejüség abszolute fölösleges hiszen időben különálló villanásokról beszélünk. Másik rendszerben tükröződés (vagy bármilyen tükröződés) fölösleges. Nem kell semmiféle rendszerbeli érzékelést egyeztetni ahhoz hogy arról lehessen beszélni hogy mit lát az autóban ülő megfigyelő. Ilyenek.
3. Legfontosabb. Amikor te azt irod hogy csak egy feltételezés lenne az autó rendszerében az hogy az autós koncentrikus fénygömböket lát ha villogtat és pont ezt kéne kideriteni hogy láthat-e ilyet akkor ezzel azt mondod hogy álló fényforrás szerinted valahogy ki tud mozdulni a saját maga keltette fénygömb középpontjából.
Én ezzel nem tudok mit kezdeni mert szerintem ez nyilvánvaló elvi és gyakorlati képtelenség. Nem tud. Mindegy hogy közben merre szaladgálnak körülötte más rendszerek dolgai. Ezzel eljutottunk a megegyezés teljes hiányával az értelmes vita végére. Te érezd jól magadat a magad hitével én meg majdcsak megpróbálok valahogy együttélni az enyémmel és eljutni a Balatonra a jobb oldalon :)
