Sajnos nem láttam a hírt teljesen, de tegnap reggel V43-1220-ast mutatták a TV-ben. Lehet nem ez a baleset volt, de az ütközéskor a mozdony előtt felrobbant a jármű.
Tegnap Nagykanizsán, hajnalban kisiklott a V43-1160 mozdony ami a 8209 vonatra járt volna rá, de sajnos aláváltás történt. A felelős megállapítása még folyamatban van, feltehetőleg engedély nélküli mozgás volt. A humor az egészben az volt, hogy a nagykanizsai segélykocsi kb. 50 m-re volt a helyszintől, de a segélymenet Dobóvárról érkezett "kicsit később, kicsit drágábban". a probléma ott adódott, hogy Nagykanizsán hivatalosan nincs baleset elhárítás. Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy balesetnél 2 ember fekszik a mozdony alatt, akkor is UD-ről várjuik a segélymenetet????!!!!!!!!!!
Megint csak javítanom kell magamat, reggel munkába menet közben tudtam meg, hogy Bmp-1-eket a '73 Vértes gyakorlaton használtak először. Tehát amik Herenden voltak, azok vagy BTR-50k+p, vagy PT-76-ak voltak.
Kitaláltad a gondolatomat, ugyanis a beírásod után, miszerint gépesített lövész alakulat volt kérdezni akartam, hogy ugye, azok akkor nem harckocsik voltak? Köszönöm a gyors választ és a felajánlott segítséget.
Abban a kollégádnak igaza lehet, hogy az esemény után frissiben, igy rekonstruálták az eseményt. Gondolom néhányszor jegyzőkönyvbe is mondta, valószínüleg úgy ahogy Neked is elmondta. A vonatkísérők is kezdetben úgy védekeztek, hogy valaki (nem Ők) lekapcsolta az elszabadult kocsikat. A kocsik, lehet hogy nem közvetlenül a mozgatás után, hanem kissé később indultak el, mert a vágány vége már lejtőben van, és talán az áthaladó 90019 rezgésére mozdultak meg.? Ebben többféle feltevés is volt. A katonai jellegű balesetekről csak szűkszavú baleseti értesítő jelent meg, igy maradhatott ok a találgatásra is. Mivel hál Istennek, nem voltam ott, a pontos igazságot én sem tudhatom, amit írtam, az így maradt fenn a köztudatban. Ami biztos, hogy a kocsik összekapcsolva nem voltak, a kézifékek behuzva nem voltak, párosféksaruval senki nem állt ott, ahol állni kellett volna. Ezen okból kifolyólag büntették meg azokat, akiket megbüntettek.
Visszatérve a Herendire: /most olvastam végig a topic-ot/
Az általad említett "harckocsik" nem azok voltak, hanem BMP-1-ek amiket a Gépesített lövészek használta-használnak, a BTR-80-oki mellet. Csak azért írtam, hogy pontosak legyenek az infóid, és a jegyzeted, amit csinálsz. További jó munkát a jegyzék elkészítéséhez!
trancegod, róna és Titibi, mindannyiotoknak köszönöm az eddigi infókat a két herendi balesetröl. Ugyan a listám frissítésében még csak Paládicspusztánál tartok, az meg '63-ban volt, de gyüjtök minden balesetröl minden adatot. Elöbb-utóbb eljutok Herendig is.
Azért mégis érdekes, hogy ő nem így emlékszik csak ezért írtam le. Neki senki nem szólt akor, hogy almentek a kocsik csak később értesült róla ebből arra következtettem, hogy igaz lehet, hogy valaki leakasztotta a kocsikat.
De valóban marha régen volt és az is lehet, hogy nem jól emlékszik. Illetve az is lehet, hogy az elmesélés után én értettem félre valamit vagy egyszerűen nem jól emlékszem bizonyos részletekre.
Azért felajánlom, hogy megkérdezem a kollégát újra és ha hozzájárul rögzítem is és feldolgozom.
22 év után minden mozzanatra pontosan visszaemlékezni már alig lehet. Mivel közvetlen kollégáink sorsáért azért mégis csak különösebben aggódtunk, (herendi fszt), és rendkívüli tanuláságokat is hozott a súlyos esemény, utána a következményeket évekig oktatták, engedj meg néhány megjegyzést. A szállítmányok álltalában, és ez esetben is 3 Bh kocsival közlekedtek, ennyi kellett a legénység elhelyezéséhéhez. A másik 3 Bh a következő, vagy előző szerelvény legénységi kocsijai lehettek. A kollégád erre emlékszik. A kihallgatási jegyzőkönyvek részleteit kollégáink egyöntetűen úgy idézték fel, hogy a pőrékkel lett betolva az egész szerelvény a szentgáli oldalról, és a személykocsik csak levegővel voltak beállítva a veszprémi oldalon. A megmozdítástól a maradék levegő elment, és a tolás befejeztével a személykocsik tovább gurultak, és felgyorsultak.
Innentől számítva kellett az összes ÁVH ut.t felülvizsgálni, hogy a páros féksaru kivitelére vonatkozó szabályozás minden állomásnál utsítás szerint szerepeljen.
Azért emlékezetes ez a momentum, mert a tolatócsapat is így vallotta, azaz elismerték, hogy hibáztak. A fszt. megbüntetését, akik az eset részleteit ismerték egyöntetüen furcsának tartottuk. 600 méteres kocsisorral betologatni 1+1 fővel, rádió nélkül, + egy nem létező valakinek a 2 sz váltón kivül a páros féksaruval őrködni, betarthatatlan előírás volt. Ezt az előírást elötte soha senki nem forszirozta, pedig ügyeleti szolgálat mindig volt, minden rakodásnál.
Az időtájt nekem is voltak ilyen jellegű feladataim, szerencsémre Pétfürdő-Várpalota térségében.
A következőknek sikerült utánna járni:
1970-ben a baleset Herendnél, MN-6783 Lenti Gépesített lövész ezred, aminek a parancsnokai elég sűrűn cseréltek helyet-szinte évente-a sok "probléma" miatt, amiket csináltak/remélem értitek a célzást, nem merem leírni amire gondolok:)/
1974-ben Bolla Imre volt a parancsnoka az ezrednek. Egyenlőre ennyi erről.
A másik:
1982 Herend: Szegedi alakulat, Duna'82-es hadgyakorlatra mentek, amikor menesztés után, a két utolsó vagon- a helyetelen rögzítés miatt-önálló életre kelt, szintén több tucat katona halálát okozva. Sajnao azt nem sikerült megtudnom, kit hibáztattak ezért, vagy kit vontak felelősségre, de lehet ezt it tudjátok.
Sajnos ezek megtörténtek......
Novemberben beszélgettem a mozdonyvezetővel aki a tartalékon dolgozott.
Amire emlékszem abból amit elmesélt:
A tolatás utolsó mozzanata volt, hogy átálltak a személykocsikkal egy vágányra összesen 6 db volt. A Tolatás rendben megtörtént tehát a kocsiknak akkor még összeakasztva kellett lenniük. Ekkor közölték vele, hogy tolatási szünet lesz "vacsorázhat" majd szólnak a ha lesz mozgás. Várt és csak várt. Aztán mivel telt az ideje elment érdeklődni, hogy lesz-e még valami mert ha nem akkor lassan készül az önköltséges vonathoz. Ő ekkor értesült róla, hogy három kocsi elment, a szolgálattevő meglehetősen zaklatott volt. Természetesen nemsokára megérkeztek a rendőrök és el kellett mennie kihallgatásra. Ott semmit nem mondtak neki. Sokat kellett várnia, s mivel a holmija nem volt nála sem italhoz sem cigarettához nem jutott hozzá. (Egy rendőr volt olyxan kedves és fizetett neki egy kávét a várakozás alatt) Kezdett némiképpen zaklatott lenni. Megkérdezte az egyik tisztet, mikor mehet haza mert már régen eljött otthonról és szeretne hazamenni. Ekkor vetették neki oda azt, hogy a meghalt kiskatonák is szerettek volna hazamenni. Végül is ő így értesült arról, hogy nem egyszerűen elmentek a kocsik, hanem egy súlyos tragédia történt.
Ő azt mondta nekem a mai napig nem érti, hogy a kocsisor beállítása után ki és miért akasztotta le azt a három kocsit a többiről?
A könyvet sajna nem olvastam, de a Veszprémi Naplóban szinte évről évre a megemlékezések évfordulóin jelenik meg a Savoya gép és az ejtőernyősök tragédiájáról néhány megemlékező sor. A gép túlterhelten szállt fel, és annyira lassan emelkedett, hogy ebből következett be a visszacsúszás jellegű lezuhanás. Az éppen akkor be nem vetett bajtársakból a háborút túlélők kezdeményezték az emlékmű felállítását.
A kulcskérdést sajnos nem tudtam, történetesen, hogy hol volt a baleset.
2002. december 19-én 7 óra 25 perckor az IC 500 számú vonat Pécel – Isaszeg állomások között a jobb vágányon közlekedve, az AS 276 számú fény- és félsorompónál ütközött, az útátjáróban előzőleg elakadt különleges közúti járműszerelvénnyel.
Ennél részletesebben esetleg GPS kordinátákkal lehetne :-))))
Azért kérdeztem, mert ismerem azt az embert aki a kamiont vezette.
A tréler azóta meg lett javítva, pedig semmi jót nem néztem ki belőle.
Elnézést, de én nem ismerni okos keresők használatát és ez eszembe se jutott, hogy ott megnézzem. :-( A kulcskérdést sajnos nem tudtam, történetesen, hogy hol volt a baleset.
Kkdorozsmáról a 713 (?) sz. (ind.:13.20.) vonat előtt a V43-1060 4 (?) db MÁV Ro-La kocsit (42656/73041 számban) vitt a sérült kocsik szállításához.(A 140 sz. vonal legfontosabb vonata volt,mindent félreraktak.)
A herendi 1983-as balesettel kapcsolatban néhány helyesbítés:
A balesetet szenvedett 3 Bhv kocsi a Veszprémbe éppen bejárni készűlt 90019 számú vonat végébe futott bele. Ez nem kőszállító vonat volt, hanem vegyes tehervonat. A tehervonat utolsóként besorozott "E" kocsiját az ütközés ereje kb. 30 méterre repítette el a töltéstől. Ezt később a szovjet katonák húzták vissza harckocsival darúzható helyre. Az utolsó előtti kocsi alumínium tömböket szállított és ez nagymértékben felfogta az ütközés erejét, de a kocsi így is súlyosan sérült. Ezt saját kerekein sikerült Veszprémbe vonatatni.
Az első személykocsi un. kis szakasza és a peronja teljesen megsemmisült. A második kocsi keresztbe fordult a töltésen.
Én éppen aznap este mentem volna dolgozni Hajmáskérre katonai rakodásra. Ezt azonban a baleset miatt módosították. A kiérkező darumenettel ki kellett menni a pálya felszabadításához. A sérülteket és a halottakat addigra már elvitték. A többi katonát teherautóval szállították el. A helyszínt a honvédség lezárta és fegyveresen őríte, mert több fegyver eltűnt a baleset után. Ezeket még napokig keresték, többet a töltésből ástak ki.
Mi a sérült személykocsikat daruval a töltés mellé raktuk ki. A többi kézzel mozdítható ronycsdarabot egykupacba gyűjtöttük, amit később egy teherautóval szállítottak el.
Néhány nappal később a személykocsikat Ks kocsikra tettük fel daruval úgy, hogy az oldalukra lettek fektetve. A forgóvázak külön kocsikra lettek felrakva. Ezeket a kocsikat hosszú ideig Veszprémben tárolták, majd külön menetben lettek innen elszállítva.
Ezek a sérült kocsik jó alkatrészbányának számítottak akkor Veszprémben. Minden olyan alkatrészt le kellett szerelni, amit a mi kocsijaink javításához fel tudtunk használni.
