Kérnék egy szelfit mindenkitől, hogy fóliassisakban jár-e. Ez azért már tényleg túlzás. Kikapcsolt mobillal, SIM meg hálózat nélkül is le tudnak hallgatni... ez melyik M:I részben van? :D
OFF
A pontosság kedvéért hol írtam én távol-keletit?
Egyébként nem állsz messze a valóságtól, de nem úgy van ahogy gondolod.
Bizonyos országokban mások a törvények, nagyon mások. Ostobaság ezen országok termékeire és az onnan származó emberekre bízni bizonyos dolgokat ( távközlés, közművek és még sok más). Rövid távon biztosan sokan hasznot húzhatnak belőle, de hosszútávon ... .
ON
Semmi kedvem veled vitába szállni hálózat ügyben. Azzal, hogy tudományosan vendéghálózatra csatlakoztat egy eszközt, csak azért mert távol-keleti, elég sok mindent elmond. Valószínűleg nem is kellett volna felvetnie az ip kérés problémát hanem megoldotta volna.... De nem ez történt, hanem a piszok erős megbízható routerén nem lehet vagy nem tudja beállítani a fix ip-t.... De azzal legalább tisztában van, hogy ilyen-olyan kínai cuccosokat nem engedünk csak úgy felcsatlakozni. Mert ki tudja mi történik ugye... Ahogy az egyik fórumtárs is kérdezi, vajon a hálószobai Samsung tv hogyan játsza le a nason tárolt filmeket, ha csak a vendéghálóra engedjük? Pedig attól kéne ám félni csak igazán, mert az olyat is láthat-hallhat amit tényleg nem kéne.... És mivel minden harmadik háztartásba megveszik, lehet hogy "kémprogramot" is jobban megéri rá fejleszteni mint egy inverterre, nem gondolod?
Azért, mert valami távol-keleti már rögtön tiltani kell, hiszen csak és kizárólag rosszat akarhatnak. Az emberi butaság netovábbja. Ha amerikai, orosz, francia(!) lenne nem volna gond ugye, csak azok a fránya kínaiak. Sértődés helyett át kéne gondolni inkább a dolgokat.
Csak elmélkedés, nem feltétlenül csak Neked szól tfe_tng!
Az egyik mondás szerint ami nem kínában készült, az hamisítvány.
Amúgy a mobiltelefonokkal mi a helyzet? Otthon azok tiltva vannak a wifiről? Gondolom, vendéghálón vannak ők is.
Én is paranoid vagyok, most állok át a google-ről egy másik megoldásra, de csak akkor lehetsz elszigetelt, ha a WAN portba nincs bedugva semmi, a mobilokban pedig nincs SIM kártya.
Minden más esetben meg tudnak figyelni, ha akarnak, ha érdekes vagy valamiért.
Ezt ugye nem tudjuk, nem volt specifikalva hogy milyen router
> alsókategóriás routeren csak vendég ip-t kap a távol-keleti eszköz, mert biztos ami biztos
pontosan, ugyanaz a szitu mint hogy zarat szerelsz az ajtora. Kicsivel tobb befektetes egy egy reteggel vastagabb a biztonsag. Nem tokeletes de a semminel tobb.
> hogy tízből kilenc ember nem hajlandó 20 ezer forintnál többet költeni a hálózati eszközeire
Van egy olyan erzesem hogy az eredeti kerdezo kollega pont a 10-bol 1 kategoriaja. Igyekszik biztonsagosabbá tenni, pont nem kellene leoltani hanem inkabb segiteni neki. Messze nem a teszkos 800HUF-os router kategoriarol van szo, ott ugyanis nincs vendeg wifi halozat (soot, az 5000 forintos mediamarktos-on sem jellemzo)
Nem teregetem ki az interneten, hogy milyen a hálôzatom.
Vicces, hogy ezt Ti tudjátok, és annyira hülyének néztek, hogy nem tudom rendesen beállítani az eszközöket. Rajtam kívül melyikőtök is loggolja és elemzi még a teljes hálózati forgamát? Lehet vicceskedni, paranoiának nevezni, szerintem meg az ember nem lehet elég óvatos, különösen most, hogy nagyon sok drága eszközre sem jött ki hibajavítás.
Az SE ezen program verziója sz@rnak tűnik, arra lettem volna kíváncsi, hogy másnál is, vagy csak nálam. Köszönet Gabesz topictársnak, hogy legalább megpróbálta megnézni.
Tulajdonképpen igen. Aki be akar, az be is fog hozzád menni. Csak a biztosítód nem fizet egy kanyi fillért sem.....
Tudod, a baj azzal van, hogy tízből kilenc ember nem hajlandó 20 ezer forintnál többet költeni a hálózati eszközeire.
Cserébe elvárja, hogy telepítés után soha ne kelljen újra indítani, mindenhol tökéletes térerővel, full sebességen menjen a wifi, és persze hozzá ne férjen a nason tárolt pornófilmekhez senki kívülről. Esetünkben is ugyan ez van....alsókategóriás routeren csak vendég ip-t kap a távol-keleti eszköz, mert biztos ami biztos........
"Nem akarok ráengedni a belső hálózatra közel-keleti gépet." Azé' ezt már nevezhetjük paranoiának ugye?
Ne gondolkozz ezen annyit, a legnagyobb gyártó routerein is akkora backdoor van, hogy nincs szükség távol-keleti kliensekhez, hogy elérjék a belső hálód.... MAC cím alapján fix IP-t neki, és már lehet is tetszőlegesen újraindítani a routert.....mondjuk azt is hogy minek.....de mindegy is.
Már mondtam itt, ehhez nem lehet. -(( Így is 2 router megy a lakásban, 3-at nem akarok. Az inverter az egyetlen ami nem hajlandó naponta 1 nél többször másik IP címet kérni.
Már mondták itt, minden MAC címhez lehet fix IP-t rendelni szinte minden routeren, tehát lehet biztosítani, hogy DHCP ip hozzárendelés esetén is ugyanazt a fix ip címet kapja az inverter. Wifi-re is igaz.
A gépen kellene fix IP címet beállítanod, a routeren pedig szűkíteni a kiosztható tartományt. Általában ...100 fölött szokták kezdeni az osztást, alatta beállíthatsz fix IP címet a gépeden.
Köszi, a beállítási lehetőségekkel tisztában vagyok.-)))
Sajnos ez a router vendég módban nem támogatja a fix IP cím kiosztást. (Nem akarok ráengedni a belső hálózatra közel-keleti gépet.)
Mivel néha le kell kapcsolni a routert, elég zavaró, hogy aznapra már nem lehet elérni az invertert, csak ha újraindítom. Manuális hálózat kereséssel sem megy.-(
Monitoroztam a gép forgalmát, elég érdekes.
Hosszabb kommunikációs szünet után egy szerverfarm bérelt gépére csatlakozik ( w3!.akármi néven amit a nyilvántartás szerint az SE bérel), és csak egy idő után lép fel az SE saját szerverére. Ha nem volt a kommunikációban kiesés ( inverter bekapcsolás után vagy éjszakai alvó módot követően) akkor rögtön az SE saját szerverére.
Direktben nem függ össze, csak ha már ott mászkálunk (és diszperzites vödörben hordjuk fel a húszezreseket) próbálok mindent előkészíteni amit lehet.
Ha nem nagy kaland most megcsinálni akkor nem mászkálom mégegyszer össze a gerincet.
Amúgy nem csak tetőcsere hanem tetőtér beépítés is lesz, emiatt merült fel.
Nem vágom a hosszú távú költségeket, ha most megterveztem és felszerelem kell-e vagyonért felülvizsgálgatni vagy hogy van ez. Nagy nyűgöt nem akarok a nyakamba venni.
WiFi-nél a router-en kell beállítani hogy ugyanazt a címet kapja. MAC-address binding a neve a legtöbb helyen.
Illetve avval is vigyázni kell, hogy vezetékes kapcsolat esetén az inverteren beállított fix IP-is összeakadhat más eszközzel, ha a router ugyanazt kioszthatja. Ebben az esetben pedig a IP-address reservaton címszóvl, megint csak a routeren ki kell zárni azt az IP címet a DHCP tartományból.
Ha mindkettő lehetőséget támogatja a router, akkor az a biztos, hogy ha mindkettő opcióval el van különítve az inverter kívánt IP címe.
Fogj egy 6 méteres betonvasat, és állj ki a mezőre egy tehén mellé viharban. Nem a tehenet fogja választani a villám, mert ismeri a fizikát. Sőt, olyan is van, hogy nem tud kialakulni villám, mert a kihelyezett villámvédelmi eszközben elindul a töltéskiegyenlítés ívhúzás nélkül is.
Az inverteren csak a LAN kapcsolathoz lehet fix IP címet beállítani, a WIFI hez nem.
A hiba akkor jön elő, ha a router másik eszköznek kiadja az inverter által korábban használt címet. Az inverter csak naponta 1x vagy újraindításkor hajlandó ismét címet kérnie.
Kipróbáltam, lekapcsoltam a routert 10 mp-re. Egyből nekiállt keresni, majd miután a router újraindult, kérte az IP címet, és már kapcsolódott is. Kicsit később eltűnt az S_OK a kijelzőről, majd kb 2 perc múlva visszajött.
Az IP címe mindig ugyanaz. Ha a felfelé nyilat megnyomod háromszor, akkor ott írja. Gondolom ez az inverterben van beállítva, hogy melyiket kérje. A routerben nincs beállítva, hogy mindig ugyanazt a címet ossza ki az inverternek.
9,8kWp rendszer lesz, egyenlore villamharito nelkul, viszont biztositasom van :)
Megprobalok meg valami szakembert keriteni aki fel tudna merni hogy mennyire szukseges a villamharito (bar gondolom kb eselytelen mostanaban valami szakembert talalni aki 12 honapnal hamarabb ki tud jonni barmit megnezni :(
Napközben, ha csak a routert indítod újra ( DHCP bekapcsolva) akkor Nálatok sem csatlakozik újra?
Olyan mintha csak naponta 1x keresne WIFi hálózatot, és nem veszi észre, hogy a régi IP címe érvénytelen.-(
A szomszédom oldala hosszabb mint 15 m. Azért nincsen értelme csak az én oldalamra telepíteni, mert akkor a tető egyik része a védett területen kívül esik, a fa szerkezet meg egyben van.
A kérdés az volt, hogy :
"Napelem melle mennyire kell / ajanlott villamharitot telepiteni ? és
"Van erre barmi ajanlas ? "
nem az, hogy érdemes-e.
OFF
Nálunk 3 utcával feljebb égett ki villámcsapás miatt egy ház tetőtere, évek óta áznak szegények.-) A szomszéd ház magasabban van, de jóval messzebb mint 15 m.
Mi sajnos ikerházban lakunk, és a mostani szomszéd nem akar már semmit csináltatni. Csak az egyik oldalra meg gondolom nem lenne értelme.
A másodlagos hatások elleni védelemet a télen fejeztem be.
4-5 éve kb három utcával odább belecsapott a villám egy házba. Még nem volt rajta használatbavételi, épp akkor készült el. Gyakorlatilag szintén a szarufa-tető gyulladt ki, és ki is égett az egész tetőtér, gyakorlatilag az egész tetőteret lehetett újraépíteni a falszerkezeteken kívül. Elég hamar kint voltak a tűzoltók, így a fszt nem égett ki, megállították. de persze az is gallyra ment a nagy füst és égéstermékek egyéb hatások miatt.
Nagy szerencséjük volt, hogy az idegességet és a plusz egy évet leszámítva a biztosítás miatt elég jól és szerencsésen jöttek ki a végén a dologból.
Pedig ő az. Ahogy öregszik (és unatkozik) egyre süllyed a színvonal, szar ügy de ez van. Nem kell felülni neki és lekopik idővel.
ON:
Pont most agyalok én is a villámhárítón, tetőcsere lesz és lenne lehetőség kiépíteni. Épp szakembert kajtatok hogy mennyiért csinálják.
A hazai gyakorlat az hogy (a mostani nem kötelező kéménysepréshez hasonlóan) ez is amolyan ne baszogassuk a honpolgárt alapon megy. Cégeket, önkormányzati épületet köteleznek rá, családi házaknál is jó lenne de drága úgyhogy ne legyen kötelező.
A kollégám házába (amely a legalacsonyabb a szomszédos házak között) pár éve vágott be a villám, még jó hogy otthon voltak mert ki is gyulladt a szarufa. Ha a tv be is szarik a villám hárító ellenére is, de a ház nem ég le már boldog vagyok...
Pedig de kilehet, ez egy külön szakma. Ipari létesítményeknél is külön tervezik, meg meghatározott magasság felett, stb. Előírások vannak rá mint mindenre és a gyakorlatban is elég jól működik.
Bár én már elég rég vizsgáztam belőle, és sose használtam, de ez egy elég összetett dolog. Igenis elég jól meg lehet védeni az eszközöket.
Ne agyarka-val kötekedj hanem kicsit nézz utána hogy is van ez. A villámhárítónak pont az a célja amit leírtak neked, nem fogja megakadályozni a villámcsapást (igazából inkább villámvonzó mint villámhárító), de megfelelő kialakítással olyan helyre fog becsapni adott esetben, ahol nem okoz (elsődleges)kárt, és könnyen le lehet vezetni a lehető legrövidebb úton a legkevésbé veszélyes módon. Ezzel meg lehet menteni közvetlen, elsődleges hatásoktól az épületet és eszközöket. A másodlagos hatások az más tészta - pl indukált feszek, stb - de az nem a villámhárító rendszer feladata. már, az a másodlagos villámvédelmi eszközök feladata A levezetésnél és kialakításnál itt is igyekeznek olyan megoldásokra törekedni, hogy a másodlagos hatás is lehetőleg a legkisebb legyen.
Agyarka: a 6 év az azért nem mindenhol igaz, besorolás függő is. Pont most csináltatom a cégünknél, nálunk három évente kell felülvizsgáltatni, főleg ha netán még robbanásbiztos besorolásokkal is vegyítve van a terület.
Úgy látom többen használják Nap_Pali hozzáférését.
Remélem hamarosan feltűnik Neki és megváltoztatja a jelszavát, valamint kéri az Őt lejárató, a nevében írt hozzászólások törlését.-(
Az objektumot azzal véded, hogy olyan helye(-ke)n teszed lehetővé a villámcsapást, ahonnan biztonságosan le tudod vezetni. A villámvédelmi zónáknak le kell fedniük az objektumot, és méretüknek meg kell felelnie a villámvédelmi kockázati besorolásnak.
Mit ebben a zavaros?
"Ha a villám direktben belevág valamibe, ott nincsen védelem."
Éppen az a lényeg, hogy irányítsuk a becsapódást, ezért kell megfelelően elhelyezni a felfogó(-ka)t, hogy védelmi zóná(-k) legyen(-ek) kialakítva. Inkább a védelembe csap a villám és nem a védett területen okoz kárt.
Az osztályba sorolás alapján 5, 10 vagy 15 m es védett zónákra osztottan történik a kiépítés. Ebből kiindulva, ha a magánház mellett 15 m es területén belül van magasabb ház, fa vagy oszlop, akkor az a villám elsődleges hatása ellen ( közvetlen villámcsapás okozta károk) a kockázatnak megfelelően elegendő védelmet nyújt.
Ha a villám direktben belevág valamibe, ott nincsen védelem.
Magyarországon a napelem miatt nem kötelező a villámvédelem kiépítése, ha telepítés épületre, vagy épülethez kötöttek történik ( pl előtető). Szabadföldi telepítés esetén kötelező. Azt érdemes tudni, hogy a panel rendszer nagykiterjedésű fémfelületnek minősül, ami az EPH miatt földpotenciálra van hozva, tehát növeli az épület kockázatát. A villámvédelmet terveztetni kell, és 6 évente kötelező a rendszer felülvizsgálata.
A tervezés az épület villámvédelmi kockázatát elemzésével kezdődik, ami alapján osztályba sorolják. Az osztályba sorolás alapján 5, 10 vagy 15 m es védett zónákra osztottan történik a kiépítés. Ebből kiindulva, ha a magánház mellett 15 m es területén belül van magasabb ház, fa vagy oszlop, akkor az a villám elsődleges hatása ellen ( közvetlen villámcsapás okozta károk) a kockázatnak megfelelően elegendő védelmet nyújt. A másodlagos hatások ellen meg mindenkinek védekeznie kell.
Szerintem komoly napelemes cég T1+2 DC túlfeszültségvédelemet épít ki a levelét kábelezéssel ( min. 16 mm2 réz és 6 m szonda földelési ellenállás 10 Ohm alatt). Ebben az esetben a villámvédelem később is telepíthető átalakítás nélkül is ( jogszabályi változások, kockázat megváltozása) még abban az esetben is, ha a villámvédelemtől a szükséges védőtávolság nem áll rendelkezésre. Utóbbi esetben a napelem rendszert is be kell vonni ( kötni) a villámvédelembe.
A környező országokban a kockázatot másképpen értékelik, van ahol magánházat sem lehet építeni villámvédelem nélkül. Németországban 10 kWp es napelem rendszert csak villámvédelemmel létesíthető.
Napelem melle mennyire kell / ajanlott villamharitot telepiteni ? Anno kerdeztem a villanyaszoktol, azt mondtak hogy nem feltetlenul kell, a kornyeken vannak magasabban elhelyezkedo hazak amiken van villamharito, szoval nem feltetlenul problema. Apam szerint nem szabad villamharitot tenni mert "vonzza" a villamokat :)
Van erre barmi ajanlas ? Megiscsak ~1000 VDC fog porogni a teton ha lesznek napelemek.
Biztosan meg lehetne találni azt, akinek kártérítési kötelezettsége van.
Itt abba lehetne belekötni, hogy az éves karbantartás / ellenőrzés megtörtént vagy sem. Sajnos sok gyártó és forgalmazó gondosan titkolja az előírt meghúzási nyomatékokat.
Jelenleg 0 Ft a 4 kW feletti inverterekre az adó, de ezt könnyen meg lehet emelni.
Általában húszezer körül szokott változni az ár teljesítmény lépcsőnként, de vannak ettől eltérések márkánként. Előfordul, hogy a keresettebb méretét olcsóbban adják.
Jeriko2 hozzászólásában két 3 fázisú inverternek volt 23+ÁFA az árkülönbözete.
Az 1 és 3 fázisú invertereknél átlagosan br. 100e eltérés van, ehhez jön még az AC oldalon a védelem + pár méter vezeték ( aminek a vastagságán szintén szeretnék spórolni).
Erre még rátesznek egy kis extra hasznot, gondolván akinek a drágább rendszerre tellik az nem foglalkozik a + 8 elektromos bekötés irreális felárával.
Lenne még kérdésem, ha nem gond. Nézegetem az árlistákat, és például azt látom, Fronius 3.7-3M inverter 376e+Áfa, Fronius 5.0-3M pedig 399e+Áfa. Azaz 23e+Áfa a különbség. Szerintem tök egyértelmű, hogy a nagyobbikat venném meg, vagy nem? Van esetleg valami, ami a kisebb mellett szól, vagy csak belefutottam a különleges árazásba?
Én meg pont a 3-fázist szponzorálnám a saját tapasztalatomból kiindulva, kevesebbet kell emelni az AC-n az inverternek. Persze helyfüggő a dolog, úgyis a szolgáltató mondja meg, hogy befogadja-e vagy sem.
Elég az egy fázis. Az egyik 16A-es fázisra fel tudsz tenni egy 3,6-os invertert, az teljesen jól fog működni egy 4kWp-es mezővel, gyakorlatilag sohasem lesz vágás.
Ha van rá esély/hely, hogy később még bővítenél, akkor viszont gondolkozz kicsit nagyobb inverterben és 3 fázisban.
Írtam én is pentelesolarnak, hasonló rendszert szeretnék. Köszi a tippeket! Még egy kérdésem lenne. Nálunk 3 fázis van bevezetve. Ilyenkor kell-e 3 fázisú inverter, vagy elég egyfázisú is? Illetve mi az előnye / hátránya? Egyik cég felhívott, mondták, elég az egy fázis, ugyanolyan jó, és megfelel az előírásoknak is - valahogy mégis úgy érzem, nem az igazi. Ezenkívül 3*16A biztosíték van, egy fázison 3520W-ot bír ezek szerint, én meg 4KWp-s rendszert szeretnék.
Nálam nem látszik különbség mono és poly között. Annyi, hogy a mono paneljük jobb hatásfokú, elég neki kisebb tetőfelület is. A NU-SC360-as 180Wp-et hoz ki egy négyzetméterből, míg a poly ND-RB275 172 Wp-et. Persze ez nem nagy különbség, 5% körüli mindössze. Itt már inkább az számít, hogy a tetőd hogy adja ki, melyik méretű panellel lehet jobban lefedni, esetleges későbbi bővítésnek helyet hagyni. Az sem mellékes, hogy tartószerkezetből is kevesebb kell, feltételezve, hogy mindkét fajta panelt állítva szerelnéd.
A mono és a polikristályos panelek hozama a mi fölrajzi helyünkön nagyjából kiegyenlítődik. Tőlünk északra a szórt fény a több, oda jobb a poli, délebre pedig a mono.
Kisebb lejtésű helyekre is jobb a mono, mert nyáron több a direkt fény, és általában kevésbé csökken melegben a hatásfoka.
Félárnyékos helyen értelemszerűen a szórt fényt jobban hasznosító poli panel az előnyösebb.
A nagyobb hatásfokú panelek rögzítése olcsóbb, álló ( hosszabb oldalukra merőleges) elrendezés esetén ugyanez mondható el a +2 sor cellát tartamazó panelekről is.
Az általad említett paneleknél nem csak a technológia különbözik, hanem 60 és 72 cellásak, azaz 1,65 ill. 2 méter hosszúak.
A kétféle cellaszámú panelek feszültség értékei is különbözőek, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hagyományos inverterek esetében vegyesen nem rakhatóak. Optimalizálós rendszereknél ( pl. SE, Huawei) tetszőlegesen használhatóak. Ennek egy esetleges későbbi bővítés, csere esetén lehet jelentősége.
A méretbeli különbség azért lényeges, mert vannak olyan telepítési helyek amelyek jobban kihasználhatóak valamelyik hosszúságú panelek kel ( vagy esetleg vegyes elrendezéssel).
en per pillanat a pentelesolarral uzletelek, ok adtak ~10kWp / ~3,9M arat. (Sharp panelek, 3 Fazisu Fronius symo 10kW-os inverter, tuzvedelmi kapcsolo, tulfesz vedelem, kutyafule) Ha felraktak akkor tobbet tudok mondani, de leszamitva hogy a belso ugyfelkezelo rendszeruket nem birjak hasznalni, egyenlore rendkivul korrekt banda :)
Egy ilyen cirka 4kWp cuccnak ki kell jönnie nagyjából: 750+160+25+45+35+50+100+110+400=1675 eFt áron
Azaz jó ár/érték arányú cuccokból 1675/4,05=~414 >> 410-440 eFt/kWp áron 1 fázisra és 430-460 eFt/kWp áron 3 fázisra.
A konkrét igénytől és ajánlat tartalomtól függően...
Olcsóbb cuccokkal (pl GROWATT vagy más kínai inverter, kifutó noname napelem), olcsón dolgozó vállalkozó, jó alku képesség akár 400 eFt/kWp alatti ár is elérhető.
----
Nagyjából a főbb ajánlati részek...
Napelem 15x50 ~750 eFt
olcsó-kifutó (mint az ajánlott) CANADIAN ~48-50 eFt/panel vagy egy már jobb CANADIAN/QCELLS/SUNTECH/stb. 50-55 eFt/panel
A silver is 500e Ft/kWp... Olcsónak nem mondanám. Tavaly nyáron nekem picivel nagyobb SE rendszer is kijött Sharp panelekkel 450e Ft/kWp áron. És ott alap az optimalizálókra a 25 és, inverterre a 12 év gari. Ha 20 évre szeretném bővíteni, az plusz 40e, 25 évre pedig plusz 65e Ft. Az már túl van a platina csomagon is... ;)
ABB inverterekkel kapcsolatban van tapasztalat? Most kaptam árajánlatban, passzív hűtés, 3 fázis, 2 munkapont. Svájci cég, de nem tudom a termékük mennyire megbízható.
A Naplopó műszakilag magasabb színvonalú elemekből adott árajánlatot. A Growatt listaárakból hatalmas kedvezményt lehet kapni, ezért könnyű vele jól hangzó ajánlatot adni.
Érdemes tételes ajánlatot kérni tervezett anyagokról, AC/ DC védelemről, a rögzítés módjáról ( sokan trükköznek a tartószerkezettel ill. a minden 2. szarufára rögzítenek), egyesek kihagyják a teljesítmény mérést vagy az életvédelmi méréseket (utóbbi kötelező! ).
El kell kérni a szerződés tervezetet ( határidő, kötbér, garancia, javítások határideje).
Eddig tőlük kaptam a legjobb ajánlatot. Feleségem győzköd, hogy a naplopo milyen tapasztalt és szuper. Tőlük viszont 400000-el magasabb ajánlatot kaptam.
A két ajánlat között a napelem és az inverter között van leginkább eltérés.
zero:
15db TP660P 270w napelem 25 év teljesítmény garancia
Growatt 4200MTL-S 10 év garancia +Wifi
naplopo:
14db CanadianSolar KuPower 290 W
Fronius Primo 3.5-1 5 év garancia
A zero is tud adni IBC PolySol 275 VL5 15 napelemeket. Ekkor a különbség csökken 150000Ft-al.
Ez ilyen. A megszakadt napnak csak a megszakadás utáni termelését mutatja az inverter, sőt, a kiesett mennyiség a havi és talán az éves számlálóból is hiányzik magán az inverteren. A total-ból viszont nem, szóval azt érdemes figyelni, abban minden benne van. A weben jól mutatja az értékeket, de az inverterbe ezek nem kerülnek vissza.
Köszönöm a válaszokat. Hasonlót olvastam én is, hogy a frekvencia növelésével próbálkozva tudnak kikapcsolni ilyenkor. Szerencsére vannak még gondolkodó mérnökök :)
Feltételesen előfordulhat ilyen eset. Ehhez nem árt legalább egy nagytehetetlenségű szinkronmotoros szerkezet a hálózaton, ami a hálózat kimaradása esetén azonnal termelőként mutatkozik. De ez is csak addig működik, amíg a hálózat terhelése hibahatáron belül megegyezik a rátápláló rendszerek termelésével. Ha kevesebbet termelnek, csökken a frekvencia, alsó határt elérve lekapcsolnak. Ha többet termelnek, nő a frekvencia, felső határt elérve leállnak. Akármilyen szép egyenletes napsütés van, ez sokáig még ideális összhangnál se fordulhat elő. Normál háztartási környezetben legfeljebb néhány másodperc. :-(
Elég egy hűtő indulás vagy leállás vagy a villanyszerelő rálámpáz a vezetékre.
A visszatápláló inverter nem úgy működik, mint egy autós inverter vagy egy szünetmentes. A hálózati feszültségre ültet rá kis impulzusokat, amik előre meghatározott mértékben emelhetik a szinusz feszültségét és ennek megfelelő áramot vihetnek a hálózatba. Az áramszolgáltatók által meghatározott torzítási szintet nem léphetik túl. Ezeknek a kis impulzuslépcsőknek a frekvenciája többszöröse a hálózati 50 Hz-nek, többezer Hz. Nem rögzített érték, gyártófüggő. Nem fordulhat elő, hogy a saját jelére dolgozik rá, mert mire indul a következő impulzusa, az előző "elfogyott". Egyszerű leválasztó szűrővel megakadályozható, hogy ez magas jelszinten kikerülhessen a hálózatba, ugyanígy az is, hogy visszamérhesse a saját szintemelését és arra dolgozzon rá. Bár a szolgáltatók meghatároznak maximális leválasztási időt, de a működési elvből következik, hogy a hálózati feszültség megszűnését követő feltápláló impulzus árama meg fogja haladni a megengedett értéket, így az inverter azonnal lekapcsol. Ha valamilyen okból nem, pl. nullátmenet, akkor is legfeljebb néhány impulzus kell a hiba felismeréséhez, de ezeknek az impulzusoknak a feszültsége nem lehet jelentős.
Ez már egyetlen inverternél is probléma lenne. A saját kimeneti feszültségét elméletben nem tudja megkülönböztetni a hálózati feszültségtől. Nem biztos hogy minden inverter így működik, de egy lehetséges módszer (valahol olvastam): Az inverter kimeneti jele fázisában kicsit siet a hálózathoz képest (több akar lenni mint a névleges 50 Hz). Nyilván ezt a hálózattal nem tudja megtenni, mert a betáplálható maximális teljesítménye elenyésző a hálózatéhoz képest. Ha megszűnik a hálózat, akkor viszont el tudja érni a kívánt kimeneti frekvenciát, amit érzékelve a védelem azonnal le is állítja, elkerülve a sziget üzemet.
Másik fórumot olvasva felmerült egy érdekes kérdés bennem.
Az inverterek lekapcsolnak, ha megszűnik a hálózati feszültség. De mi van akkor, ha legalább két inverter van? Honnan fogják tudni, hogy a hálózat szűnt meg? Mert ha mindkettő termel, és megszűnik a hálózat, akkor az egyik a másik termelésére hiheti azt, hogy ő hálózat?
Van egy 30 házas utca egy trafóról, kettő házon inverter, és elmegy a hálózati feszültség, a két inverter kapásból túlterhelődne és leállna, ez ok.
Van egy 10 házas utca egy trafóról, 3 házon napelem, mindenki a Balatonon nyaral, csak Gézabácsi nyírja a füvet benzines fűkaszával, így nincs jelentős fogyasztás, csak a hűtőszekrények. A 3 napelemrendszer simán viszi a házat, és mindegyik azt hiszi a másikról, hogy ő a hálózat, így ketyeg tovább, a villanyszerelő bácsi meg leesik az oszlopról.
SE HD inverter. Tegnap dél körül volt egy pillanatnyi àramszünet. Észrevettem, hogy akkor az inverteren lenullàzta a napi termelést. A mobil appban viszont mutatta az addig termeltet. Este, amikor màr alig volt termelés, lekapcsoltam az inverter előtti automatát, szimulàlva egy áramkimaradàst. Újraindulàs után ismét nullàról kezdte számolni a napi termelést. Így most az inverter, és a mobilapp között van egy napi termelés különbség a havi termelési adatban. A szerverről visszafelé nem szinkronizál az inverter? Ha mondjuk minden nap este újraindul àramszünet miatt, akkor jelentős különbség lesz a két adat között.
Még egy kérdés a fórumozókhoz: esetleg tud valaki az átlagnál jobb hatásfokú flexibilis napelem beszerzési lehetőséget? Az ebayen meg hazánkban kaphatóak azok olyan 150-155W/m2-t ígérnek a katalógusok szerint, a valóságban nem tudom lejön-e annyi. Ennél jobb kellene ha van valahol elérhető (tudom árban ez több lesz, de ez mellékes). Azaz minél jobb hatásfokú flexibilis napelemet keresnék.
Ez ránézésre egy tengelyes forgató lehet. Ezek szerint É-D irányba kell állítani a tartót, és vezérléstől függően alig jobb a hatásfoka egy sima 2 stringes K-Ny I panelsornál. Területet akkorát igényel, ahová nagy valószínűséggel befér ne egy fix D i. Arról nem is beszélve, hogy szabadon álló telepítéshez kötelező a villámvédelem, vagy a kõrbekerítés ( figyelmeztető feliratokkal.
Érdeklődnék, hogy ismertek esetleg olyan jó hatásfokú napelem tábla típust (300W és felette), aminek a hátuljában a bekötésnél ki van vezetve áganként / valamennyi oszloponként a cellasorok? Ugyebár szokás diódákat berakni, de bevallom sose szedtem még szét, a tetőre ezért meg nem másznék ki. A kapocsdobozban csak két drót van vagy a diódák/oszlopok ki vannak esetleg vezetve?
Kellene egy olyan napelemtábla aminél két külön lejövő string lenne táblánként, de ha nem muszáj emiatt nem két kisebb táblát használnék, mert a féltáblás kivitelűek általában rossz hatásfokúak, és nekem meg pont "felső kategóriás" kellene. Ha galvanikusan össze van kötve az annyíra nem érdekes.
Kösz a választ! Nálam jelentősen eltér a két érték. Solarweb mutat pl. 30 KWh-t nap végére, az inverter ugyanabban az időpontban (este) 22 KWh-t. Írtam a Fronius supportnak róla. Ha valakinél van/volt hasonló probléma, szívesen venném ha megosztaná a megoldást.
Szia, nálad megegyezik a solarweb által mutatott napi termelési érték az inverter napló bejegyzésével estefelé, amikor már nincs számottevő fény, tehát mindkét érték vélhetően végleges?
Ismét meglátogatott az ELMÜ (alvállalkozója). Most éppen mérőhely ellenőrzést tartottak. A szerelő hozzáállása korrekt volt, kitörte a könnyítéseknél az előlapot, most már nem áll el a mérőszekrény fedele, viszont az óra rögzítő keretét ahogy ismét rögzítette a nála lévő gipszkarton csavarral ( sajnos nem vicc!) átfúrta a mérőszekrényt. Most két lyuk van a segédoszlopon lévő szekrény hátlaján, amit alkalomadtán majd besziloplasztozhatok.
A "SMART" mérőhöz nem volt nála alkatrész, így a hiba továbbra is fennáll.
A másfél héttel ezelőtti ELMÜ s óra javítási kisérletüknél felrakott plombák még nem voltak a rendszerben, még szerencse, hogy félretettem a munkalapot.
Már megszámolni is nehéz, hányadszor jönnek ki, és még 19 napjuk van az ez ügyben tett panaszom kivizsgálására.-(
Azért, mert ugyan ez az inverterem van, és a meglévő 5,5-ös rendszerhez tervezek még egy kb. 3kWp mezőt, eltérő tájolással. Tehát majdnem ugyan akkora volna.
Úgy kalkuláltam hogy folyamatos termelésnél nem fog vágni, vagy csak nagyon keveset!
Esetleg valaki tudna küldeni termelési görbét DNY 70 fok körüli tájolású, és kb 30fok dőlésű rendszeréről? (felhő, és árnyékmentest) Azt előre megköszönöm!
Az SE Monitoring site-ja valószínűleg összeszedett valami memória szemetet arról az időpontról, amikor még nem kapott adatot az invertertől. Elég ilyesztően nézett ki. De az azóta eltelt napokon normálisan látszott a panelek termelése.
Szia, kösz az infót! Nálam ma 28,5 KWh-t termelt 5,13 névleges teljesétményű napelem (10 db és 9 db 2 stringen, amelyek kb. 80%-os hatékonyságúak tájolás szempontjából). Fronius 4,5 3M inverter, szintén Budapesten.
Üdv! Szerintetek miért ír ki ilyen értékeket a SE monitoring program? A rendszer már működik, a monitorozó program csak dél körül ma lett beállítva, korábbról szerintem nem lehet adata.
Ma új rekord lesz, már most is több, mint eddig bármikor, de még 750W pillanatnyi teljesítménnyel nyomja most is az inverter. Pedig voltak kisebb felhős időszakok is, lehetett volna több is.
Itt is gyenge volt a június második fele, de azért meglett végül a becslés 102,87 százaléka. Májushoz felesleges viszonyítani, mert az nevetségesen jó volt, gondolom nem csak itt.
A fülembe tetted a bogarat, gyakrabban figyeltem a rendszer működését, latolgatva a P300 túlélési esélyét.
Két nap szakaszosan jelentkező kommunikációs hiba játszott az idegeimmel, de tegnap és ma, ideális volt az idő, voltak hirtelen jelentkező kimagasló csúcsok. A 3.5-ös inverteren láttam 4,2kW-os csúcsokat. Lehet hogy nem pontos a megfigyelésem, de a valósághoz közelinek érzem. A rendszer eléggé vegyes, 18db P300-hoz egy-egy 280;270;265W-os, 3db 260W-os és 12db 250W-os panel csatlakozik, az utóbbi két gyengébben teljesítő panelhez társítottam a 80W-os Würth és a törött 260W-os poli panelt, ezeken volt a legmagasabb pillamatnyi csúcs, kb 270 és 250, a többin a teljesítményük függvényében 240, 230 és 210W mutatkozott. Ez kb 80%-a a maximumuknak, igy jön ki az inverternek szükséges max 3.7kW teljesítmény. Úgy gondolom, nincs nagy veszélyben a 300-as optimalizáló.
Érdekes, nekem májusban többször is volt magasabb hozamom mint tegnap, május 7-én 30,20 kWh, gyakorlatilag teljesen zavartalan napsütésben. Tegnap ehhez képest "csak" 29,26 kWh termett, láthatóan több felhős szakasszal.
Amilyen ajándék volt a május, olyan átlagos lett végül a június. Annyira ki lett centizve a JRC terve, hogy ha ma felhős idő lett volna, nem jött volna össze.
Így végül 637,7 kWh lett 4,76 kWp-ről, 4,46 kWh/kWp/nap. JRC becslése 623 kWh volt.
Kb. 1 hónapja üzemel az új rendszerem és az lenne a kérdésem, hogy mennyire jellemző, hogy a napelemek leadják a névleges teljesítményüket, vagy akár kicsit többet is ?
10 db SHARP ND-RB275 van a rendszerben és láttam már az utóbbi hűvösebb napokon pillanatnyi termelésként 3000 W-ot is. Az idei tavasz végi nyárban jellemzően 2300-2500 W-os csúcsokkal szokott termelni napos időben, de akkor inkább 30 fok körül volt a hőmérséklet.
Kértem már az órával kapcsolatban sok mindent, pl ne cseréljék a lejártat, mert hamarosan le kell cserélni a folyamatban lévő HMKE miatt. Utána azt, hogy átprogramozható legyen kétirányú mérésre ( programozás 8e, csere 36). Bólogattak, majd sorban cserélgettek. Ez az hibás az 4. órám 8 hónap alatt, mert nem tudja a jobbkéz mit csinál a bal. Eddig 5x voltak kint szerelők + 1x felültettek és nem jöttek + 1x telefonon beszéltem egy szakival aki szerint a hibajelzés az nem hiba hanem feature és rossz az összes használati utasítás.
Az ELMÜ sajnos nem ilyen korrekt. Az ügyfélszolgálat tájékoztatása alapján az óracsere mérőállása alapján számlát készítenek. Szóval, az ELMÜ random cserélgeti az órákat ( 1 mozdulattal nullázható), és még ha az ügyfél esetleg kiváltja az adószámot és számláz, majd önadóz, akkor is drágábban kapja az áramot mint a vezérelt/ GEO /H tarifa, annak ellenére, hogy betermelt.
"Természetesen" az ügyfélszolgálat nem jegyzőkönyvezi a panaszt ( hatodszor szórakoznak az órával+ az elszámolás), többedszeri felszólításra ad egy bejelentő lapot, amin csak 3 sor hely van, majd annak leadásához új sorszámot huzat.
Úgy látom az ELMÜ megoldja saját hatáskörben, hogy ne éves legyen a szaldó.
Van 600+ az órámban, erre kijöttek, hogy nem jó a kommunikációja. Nem állt helyre a kapcsolat, ráírták a papírra, hogy csere szükséges. Majd hívnak újabb időpontért.
2 napom elmegy az óra tesztelésük miatt. A szép az lesz, ha esetleg csere után küldenek elszámoló számlát.
Délelőtt vol néhány csúcs, 250Wp-t láttam amikor a 280W-os panelom 230Wp-t produkált. A bemeneti áram és feszültség bőven határérték alatt volt. Egyébként a tájolással megoldható, hogy soha ne lehessen túlterhelni az optimalizálót.
Tegnap vettem egy 80W-os Würth amorf panelt, a leggyengébben termelő 250W-os panel felturbózásához.
A két panelt párhuzamosan kötöttem a 300W-os optimalizáló bemenetére. A két panel paraméterei teljesen különbözőek, de úgy néz ki, tökéletesen dolgoznak közösen, lett egy "330W"-os panelom. Még néhány napig tesztelem, ha nem lesz gond a működésben, veszek még pár darabot, hogy meglegyen az 5kWp-s mező a 3,5-ös SE inverteren.
> Ha egy csöpp műszaki rálátásod lenne, akkor látnád, hogy nekem éppen el is készült a hibrid rendszernek megfelelő konstrukcióm.
Csak sajnos nem skalazodik (nehany kW folott nincs megoldasod) es nagyon szar a hatasfoka (mert osszevissza tajolt napelem mezo kell hozza). A traktorakku pedig nem alkalmas epulet meretekben folyamatos toltes/kisutesre. Ahogy ki is lett targyalva: HA van otthon egy kismama gyes-en es/vagy 5db fagyasztolada uzemel folyamatosan akkor esetleg alurol surolja az egyeb megoldasokat, de sajnos minden mas esetben veszit.
Egyebkent meg hanyszor akarod elloni ezt a teljesen nonszensz riogatast a "vivojellel" ? Egy iszonyat kulonkeges 50Hz-es szinuszjelrol beszelunk. (de ez basszus kubai szuzlanyok combjan lett sodorva a hetszentsegit, azert ilyen draga eloallitani !) Ha gyokeresen atalakul a jelenlegi napelem piac, akkor a gyartoknak semmibol nem all egy kiegeszito doboz/panel fejlesztese, ami eloallitja ezt a magikus 50Hz-es szinuszjelet. Ha ez bekovetkezik, rogton lesz par millio vasarlo aki boldogan fizet erte.
A masik esetben pedig magyarazod ezt a megterules kontra "eltorlik a szaldot" marhasagot, csak azt fejelted el hogy _csak_ az inverternek kell megterulni (1-2-3 ev?) es utana vigan atszerelheted a napelemeket NATI-ra, KATI-ra vagy GIZI-re...
De persze mindenki hulye, a solaredge, a fronius, az abb, a teljes forum, egesz europa, soooot a vilag, csak te tudod az igazat. Ha nem lenne ilyen tenyerbemaszoan paraszt stilusod akar meg ertelmesen is el lehetne beszelgetni a temarol veled.
A grafikonba miért nem látszanak az eseti fogyasztók csúcsai, illetve a hűtő ki-be kapcsolgatása? Hová lett a 850W csúcsteljesítményű napelem maradék 350W-ja?
"Az éjszakai fogyasztás 42 Wh óránként"
Ha az inverternek 18VA az üresjárati teljesítményfelvétele, akkor csak 140 percig volt éjszaka?
"Ha egy csöpp műszaki rálátásod lenne, akkor látnád, hogy nekem éppen el is készült a hibrid rendszernek megfelelő konstrukcióm."
Elég fura elképzelésed van a rálátásról, amikor a NATI ról fellelhető információ elég kevés, a ködösítés annál több.
Még a korábbi verziókhoz sincs mérési jegyzőkönyv, amiből látni lehetne a hatékonyságot. Arról meg végképp semmi, hogy merre fele kutakodsz.
"A nagyok meg a hozzád hasonlókat etetik a maguk cuccaival, amit az ostobák vesznek is, mint a cukrot."
Vannak zsenik, akik a sufniban nagyobbat alkotnak, mint a több évtizedes gyakorlattal és anyagi háttérrel rendelkező cégek. Ez azonban elég ritka. Elég nehéz pl tartós kültéri használatra jó terméket készíteni klímakamra hiányában.
Erről jut eszembe, mekkora a meghibásodási arányod -15 fokon?
"Neked is van, ha jól tippelek."
Hibrid inverterem? Most jelent meg az első engedélyezett Magyarországon.. Ami nekem van az csak némi kiegészítővel tud akkuról is működni, de csak és kizárólag a hálózattal párhuzamosan. ( Nekem megfelel ez a besorolás, hiszen a MEE VET is ezt használja). Hibrid az az inverter, ami képes hálózattal párhuzamos és szigetüzemű működésre is, a közcélú hálózat függvényében.
When connecting the iLUMENPIDbox minito a SolarEdge three phase inverter, the inverter must be configured to operate with the unit. This feature is referred to as Night Offset modeand requirestheinverter configuration as described below
Üdv. Meg tudja valaki mondani, hogy az SE5k inverternél, mit jelent a menüben a Night Offset menüpont, illetve mi ennek a gyári értéke (ENABLED vagy DISABLED)?
Ja, kérdezz tőle hatékonyságot, esetleg mérési eredményeket. Az én hozzászólásaimat kikapcsolta. Neki a hibrid rendszer annyit jelent, hogy rárakott két 100Ah-s traktorakksit, meg odakészítette a dízel generátort.
Amint a nagyok felpörgetik a hibrid rendszereiket, és az "okos" fogyasztók szabályozását, a nagy veszteségű, kiforratlan, kis db számú rendszereddel labdába sem fogsz tudni rúgni.
Itt kell röhögni? :))
Mert már nagyon aktuális.
Ha egy csöpp műszaki rálátásod lenne, akkor látnád, hogy nekem éppen el is készült a hibrid rendszernek megfelelő konstrukcióm.
A nagyok meg a hozzád hasonlókat etetik a maguk cuccaival, amit az ostobák vesznek is, mint a cukrot.
Neked is van, ha jól tippelek.
Maximum palimadarakat fogsz tudni lehúzni, meg pályázati pénzeket.
Nagyon nehéz volt belőle kihúzni, hogy is épül fel a NATI rendszer. Szerintem akkor is csak véletlenül kotyogta ki, addig merő homály volt. Hosszú harcot vívtam vele, aztán rájöttem, hogyan lehet vele kimondatni az ellenkezőjét, mikor épp ragaszkodik a baromságaihoz.
Ilyen termékkel és hozzáállással Neked mindig is savanyú marad a szőlő. Amint a nagyok felpörgetik a hibrid rendszereiket, és az "okos" fogyasztók szabályozását, a nagy veszteségű, kiforratlan, kis db számú rendszereddel labdába sem fogsz tudni rúgni.
Maximum palimadarakat fogsz tudni lehúzni, meg pályázati pénzeket.
Szerintem is az a járható út, ha vmi köztes megoldás születik. Akkor csökkenének a szolgáltatók terhei, de még lehetséges maradna a megtérülés, azaz tovább terjedne a zöld áram az előnyeivel együtt.
A rendelkezésre állás és a szinkronjel egymástól nem elválasztott dolog, tehát az energiatermelés kiszolgálását szolgálhatja.
Szolgálhatja, ha fizetsz érte.
Nagyon primitív az a megközelítés, hogy minek fizessek a hálózatért, amikor az úgyis ott van.
A haszonlesők magyarázkodása.
Nem a zsebemet tömik, olyanért kapok állami támogatást amiből az állnak haszna van.
Csak neked van belőle hasznod, az államnak és mindenki másnak ráfizetés.
Ugyanúgy nem, ahogyan "felhőben" sem tárolunk és osztunk meg adatokat. LOL
Az energia már az adatok világába tévedt. :DD
Nem semmi okoskodás.
Lehet nem minden fogyasztási szokásnak felel meg,
Ja, a hálózatra táplálás esetén ez nem fontos. :DD
Máshol komoly hiátus!
természetesen ez így van jól!
elég az, hogy az adott körülmények között mindenkinek hasznot hoz.
Neked hoz hasznot egyedül, mert a többiekéből olyan pénzt kapsz, amiért ők dolgoztak meg.
Te pedig zsebre vágod.
Ezzel nincsen baj, csak nem kell farizeus módon ájtatoskodni.
Ilyen áram árak mellett azonban a szaldó ( virtuális tárolás) eltörlésének a többség számára több kára van, mint haszna.
Hogyne.
Főleg akkor, ha az elmaradt támogatást valaki kárnak tekinti.
Egyébként még a nyomott árú áram átvételt és a teljesárú fogyasztást is globálisan hasznosabbnak, gazdaságosabbnak tartom, mint egy rossz hozamú rendszert.
Ezt nevezik süket vakernak, amikor valaki a saját kapzsiságának megadja a parasztvakítás szintű magyarázatát.
"a rendelkezésre állás nem az energiatermelés kiszolgálását szolgálja."
A rendelkezésre állás és a szinkronjel egymástól nem elválasztott dolog, tehát az energiatermelés kiszolgálását szolgálhatja. Főleg úgy, hogy egészen mostanáig a hibrid inverterek nem voltak engedélyezve.
"Nehogy már általános pozitívum legyen az, hogy a zsebedet tömik."
Nem a zsebemet tömik, olyanért kapok állami támogatást amiből az állnak haszna van. Azért állami a támogatás, mert az állam írja elő, ahogyan a szolgáltatók kötelezettségeit és jogait is azaz a beszedhető dijakat. Az állam hasznát ( amiből Te is részesülsz) már korábban leírtam. "
"A szaldó nem tárolási mód, de nem baj."
Ugyanúgy nem, ahogyan "felhőben" sem tárolunk és osztunk meg adatokat. LOL
"Ha nekem is osztogatják a támogatást, akkor nekem is jobb lesz a kedvem"
VP6-7.2.1.4-17 és más pályázatokból nem jutott elég. Megértem, hogy rossz a kedved, pedig akár hiszed akár nem én örülnék a sikerednek.
"Semmilyen napelemes energiatermelő rendszer nem felel meg minden fogyasztói szokáshoz.
Sőt, szinte semmilyen fogyasztói szokásnak sem felel meg, mert egyszerűen nem alkalmas rá."
Lehet nem minden fogyasztási szokásnak felel meg, elég az, hogy az adott körülmények között mindenkinek hasznot hoz. A gyártónak, a forgalmazónak, a beruházónak, az államnak és a szolgáltatónak. A világ nagyobbik részében így van.
Akinek nem felel meg az kiszáll.
"Jelenleg egy fázisú inverter kapható a piacon, ha lesz 3 fázisú, akkor az alapból azt tudja."
Ja, ha lesz, addig meg... .
"Az összes külső jel arra utal, hogy a saját termelésed azonnali és helyben történő felhasználása a jövő trendje."
A helyben, a termeléssel egyidejűleg elfogyasztott áram arányának növelése nyilvánvalóan hasznos, és növelni kell az arányát. Lehetőleg szükséges, környezetbarát és gazdaságos módon.
Ilyen áram árak mellett azonban a szaldó ( virtuális tárolás) eltörlésének a többség számára több kára van, mint haszna.
Egyébként még a nyomott árú áram átvételt és a teljesárú fogyasztást is globálisan hasznosabbnak, gazdaságosabbnak tartom, mint egy rossz hozamú rendszert.
Amíg a NATI rendszert nem tudják megcsinálni hatékony eszközökkel, addig az egy soha meg nem térülő beruházás lesz. A napelemek ideálisnak nem mondható tájolása miatt eleve kevesebbet termelnek, mint amire képesek lennének, messze nem hozzák az 1.1kWh/kWp-t. Az inverter, amit használnak 85% hatékonyságú. A bejövő AC 230-ból DC-t csinálnak, hogy az invertert ellássák, ha nem elég, vagy nincs napsütés, ott megint van 3-5% bukta, vagyis éjszaka 20%-kal drágábban használhatnánk vele az áramot. Ha nincs igény elektromos áramra, akkor pedig igen rossz hatékonysággal melegvizet készítenek a napsütésből, mert ugye a bojlerhez nincs szükség MPPT-re sem.
Szóval az elmélet jó, de a megvalósítás drága, megtérülést nem is érdemes számolni.
A szinkronjelért fizetek,akkor is amikor nem használom, benne van a rendelkezésre állási díjban.
Nem fizetsz érte egy petákot sem, a rendelkezésre állás nem az energiatermelés kiszolgálását szolgálja.
A szaldónál kevésbe környezet szennyező tárolást nem tudok, ráadásul élénkíti a HMKE beruházási kedvet.
A szaldó nem tárolási mód, de nem baj.
Ha nekem is osztogatják a támogatást, akkor nekem is jobb lesz a kedvem.
Nehogy már általános pozitívum legyen az, hogy a zsebedet tömik.
A NATI korlátait múltkor kitárgyaltuk. Megbeszéltük, hogy nem minden fogyasztói szokáshoz megfelelő.
Elégé visszataszító, ahogyan rendre előjössz vele.
De legyen!
Semmilyen napelemes energiatermelő rendszer nem felel meg minden fogyasztói szokáshoz.
Sőt, szinte semmilyen fogyasztói szokásnak sem felel meg, mert egyszerűen nem alkalmas rá.
Egyik sem.
Arról is beszéltünk, hogy nagyobb energia igényt, 3 fázist nem tud kiszolgálni.
Ki tud.
Eszköz kérdése, nem pedig a rendszer jellemzője.
Jelenleg egy fázisú inverter kapható a piacon, ha lesz 3 fázisú, akkor az alapból azt tudja.
A teljesítmény vonatkozásában pedig jó lenne, ha tisztábban látnál!
Annyi teljesítményt ad, amekkorára építed.
Aki nem fogyasztókban, hanem objektumban gondolkodik a napelemek alkalmazása során, az bizony egyből fennakad a maga által teremtett gondolati akadályokon.
Közben meg azt gondolja, hogy tudja, mit beszél!
Nekik milyen, a jogszabályi környezet változásának ki nem tett megtérülő PV beruházás lehetősége adott?
Mindenkinek adott a lehetősége, hogy ne a szaldóra építve méretezzen!
Az összes külső jel arra utal, hogy a saját termelésed azonnali és helyben történő felhasználása a jövő trendje.
Google szerint a "megtermelt" termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza. 6 jegyű szám, az első 4 jegye a hozzá tartozó tevékenység kódja a TEÁOR, amit be kell a NAV nak jelenteni az adôszámmal rendelkezőknek.
A NAV állásfoglalása szerint a számlán nem kell feltüntetni a számlán a kódot. Még jó, hogy az ELMÜ alig másfél hónapja mást ír.
Két járható utat látnék, az egyik, hogy marad a szaldó, de cca 10%-kal kevesebbet vehetsz ki ingyen, mint amit beletettél. Ez senkinek sem fájna, mert a napelem akkor is termel, ha a karosszékben ülsz. A másik, hogy amit nem használsz el azonnal, azt a mennyiséget olcsóbban megkapod, gyakorlatilag rendszerhasználati díjért.
"A HMKE-ból a közcélú villamos hálózatban történő betáplálás önálló termékértékesítésnek minősül, emiatt a hálózatba betáplált többlet villamos energia mennyisége után fizetendő összegről (amennyiben igényt tart rá) a felhasználó, mint a HMKE üzemeltetője köteles számlát kiállítani a vele szerződéses jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, vagy egyetemes szolgáltató részére. A felhasználó által kibocsátott számlára a villamos energia termelés 3511 TESZOR kódját szükséges feltűntetni. A számla kiállításának módjáról minden esetben szíveskedjen a szerződött villamos energia kereskedőjénél érdeklődni."
2018.05.10.
A br.16 Ft - közterhek a semminél több, de az ELMÜ nél adószám + szla kell hozzá. Gyakorlatilag a vezérelt áram olcsóbbra jönne ki, és nincs vele macera. Az tuti, hogy a jelenlegi áram árak mellett szaldó nélkül szinte senki nem csinálna HMKE -t, a meglévőket meg átalakítanák a lehetőségeknek megfelelően. Rengeteg napenergia kapacitás menne pocsékba ( = nem lenne kihasználva), amit olyan áramból kellene pótolni aminek több káros hatása van.
Hagyd a francba, csak mindenáron létjogosultságot próbál keresni a rendszerére, ami soha meg nem térül, és tele van veszteségekkel. Aminek csak akkor lenne értelme, ha nem létezne a szaldó.
Amúgy a szaldó nem fog megszűnni. Sokan inkább levennék, vagy átalakítanák kifelé nem termelőnek a rendszerüket, mert az nem működne, hogy én termelem a hálózatba az energiát, és nem kapok semmit.
A fordított lovon Te ülsz!
A szinkronjelért fizetek,akkor is amikor nem használom, benne van a rendelkezésre állási díjban.
Villanyóra? És hova telepíted, úgy hogy minden termelést mutasson? Hogyan ellenőrzöd hatékonyan, hogy nem kerülték meg? Kinek a kõltségén lesz kiépítve?
Az, hogy minek mérni a helyben fogyasztást jó kérdés, éppen ezért mondom, üres frázis az, hogy "A lakossági napelemes rendszerek tulajdonosai
a saját maguk által megtermelt és helyben el is fogyasztott energia után
a termelő-fogyasztók teljes mértékben mentesülni fognak a különféle díjak alól. "
"Nem kellene magadat is ámítani.
A fagolyónál is egyszerűbb módon meg lehet fizettetni a hálózati jel igénybe vételét."
Már megfizetem a rendelkezésre állás díjával, ha ennél irreálisan többet akarnak, akkor nyilván vmi változtatni fogok. Például hibrid inverter+ akku vagy szigetüzem. Te meg örülhetsz, mert jobban szennyezem a környezetet, ezért a Te adódból is még kevesebb jut oktatásra, egészségügyre stb.
"Ne haragudj, de most kiröhögtelek."
Ez a reakció Téged minősít.
"Aki a jogszabályok adta előnyökre építi fel az évtizedes megtérülésű beruházását, az könnyen csalódhat."
Valóban, a jogbiztonságban.
"Ennek kiküszöbölése, pontosabban a gyakorlatilag nullára történő csökkentése jelenleg is adott, ám szinte mindenki a jelenlegi feltételek mellett elérhető legmagasabb haszon mellett teszi le a garast.
Nem sajnálom egyiket sem, aki erre rábaszik."
A szaldónál kevésbe környezet szennyező tárolást nem tudok, ráadásul élénkíti a HMKE beruházási kedvet.
Semmi kivetnivaló nincs abban, ha vki belátható időn belül szeretné viszontlátni a befektetett pénzét.
Soha meg nem térül beruházásba az ember hobbiból, kényszerből fektet be, esetleg megtévesztették, nem kellően tájékozott vagy csak szimplán hülye.
A NATI korlátait múltkor kitárgyaltuk. Megbeszéltük, hogy nem minden fogyasztói szokáshoz megfelelő. Számukra nem megtérülő beruházás. Arról is beszéltünk, hogy nagyobb energia igényt, 3 fázist nem tud kiszolgálni. Nekik milyen, a jogszabályi környezet változásának ki nem tett megtérülő PV beruházás lehetősége adott?
A hálózati jel akkor is rendelkezésre áll, ha nem fogyasztok semmit
Fordítva ülsz a lovon.
Akkor áll rendelkezésedre, ha üzemben tartják.
Függetlenül attól, hogy itthon ülsz, vagy nyaralsz.
Amikor nem fogyasztasz, akkor nem is fizetsz érte, ami nem jelenti azt, hogy amikor használod, akkor sem kell érte semmit fizetned, mert úgyis ott van.
Amikor használod, akkor bizony azt ne várd ingyen!
Tudsz olyan megkerülhetetlen, gazdaságos módszert amivel mérhető, ellenőrizhető a termelt és helyben elfogyasztott áram?
Hogyne.
Vlllanyórának nevezik.
Amúgy milyen okból kellene mérni a helyben felhasznált energiát?
Ezek ellenőrzése elég komoly összeg lenne, nem állna arányban a beszedhető díjjal,
Nem kellene magadat is ámítani.
A fagolyónál is egyszerűbb módon meg lehet fizettetni a hálózati jel igénybe vételét.
Az is igazságtalan, hogy aki nem kereskedelmi céllal zöldenergiát termel, annak következmény nélkül lehet joghátrány okozni ( elszámolási rendszer megváltoztatása ), míg aki iparszerűen csinálja, annak garantált a haszon, vagy újabban legalább a megtérülés.
Ki kellene osztani a körmösöket, ha ilyen csúnyát tesznek.
Ne haragudj, de most kiröhögtelek.
Ezt a gyogyós dumát azért nem kellene eleresztened!
Menet közben, visszamenőlegesen nem korrekt rontani a feltételeken.
Semmiféle visszamenőleges hatályról szó sincsen.
Ha a beruházásod megtérülési ideje alatt azok a körülmények megváltoznak, amire a hasznodat építetted, az a te kockázatod.
Aki a jogszabályok adta előnyökre építi fel az évtizedes megtérülésű beruházását, az könnyen csalódhat.
Ennek kiküszöbölése, pontosabban a gyakorlatilag nullára történő csökkentése jelenleg is adott, ám szinte mindenki a jelenlegi feltételek mellett elérhető legmagasabb haszon mellett teszi le a garast.
Természetesen nem lehet ingyenes amivel másnak dolga van. A szaldó nyilvánvalóan pénzbe kerül a szolgáltatónak, minél több HMKE van, annál többe. A kisebb szállítási veszteség és a napszakonként eltérő áram ára ezen némileg enyhít. Azon el lehet vitatkozni, hogy miért a szolgáltatóknak kell viselniük a HMKE támogatást azaz a szaldót. Ahogyan azon is, hogy miért az adófizetők fizetik az erőművek ( szén, gáz, atom) káros hatásainak következményeit. Talán azért, mert a szolgáltató az áramból szerzi a hasznát.
Jó lenne egy tanulmány arról, hogy a szaldó eltörlésének milyen gazdasági következményei lesznek:
- Kisebb hatásfokkal üzemelő HMKE-k ( elnyújtottabb termelés miatti több irányú tájolás, nagyobb környezet terhelés, kisebb CO2 megtakarítás,
- hosszú vagy egyáltalán nem megtérülő HMKE miatt csökkenő beruházási kedv, ( kevesebb munka, több CO2, adó...)
és még biztosan lehetne sorolni.
A hálózati jel akkor is rendelkezésre áll, ha nem fogyasztok semmit (pl. elutazok nyaralni), a rendelkezésre állási vagy alapdíjat akkor is fizetni kell.
Tudsz olyan megkerülhetetlen, gazdaságos módszert amivel mérhető, ellenőrizhető a termelt és helyben elfogyasztott áram?
Külön adót ki lehet vetni az inverter teljesítményére, a mező csúcsteljesítményére, az elvárható termelésre ... . Ezek ellenőrzése elég komoly összeg lenne, nem állna arányban a beszedhető díjjal, ráadásul igazságtalan ( üzemzavar, karbantartás ... ).
Az is igazságtalan, hogy aki nem kereskedelmi céllal zöldenergiát termel, annak következmény nélkül lehet joghátrány okozni ( elszámolási rendszer megváltoztatása ), míg aki iparszerűen csinálja, annak garantált a haszon, vagy újabban legalább a megtérülés.
A zöld energiának forintosítható haszna van az államháztartás számára (CO2 kvóta, kevesebb környezeti kár és rekultivációs költség, eü és tb kiadások, munkából kiesés veszteségei ... ). Érdekes hozzáállás ha ennek ellenére az ebbe befektető lakosságot büntetik a hátrányos gazdasági intézkedésekkel. Menet közben, visszamenőlegesen nem korrekt rontani a feltételeken. Új beruházás esetén már más lenne a helyzet. Az új, ismert feltételekkel mindenki számolhat és dönthet.
Amúgy is van egy elosztói alapdíj. De többet nyernek a betáplált energián, mint amennyibe kerül nekik, hogy kint van a jel a dróton. Valaki mindig lesz, aki csak használja a hálózatot.
Üdv! Érdeklődöm, hogy került kapcsolatba már innen valaki a rezsinullazo.hu csapattal? Egy komplett EU (MFB) pályázat érdekelne levegő-víz hőszipka+solár. Saját utánajárásra nincs sok időm, ez a cég elvileg egy pályázatírós+beruházós. Lehet stikli mögötte? Köszi.
Ahogy agyarka írta, az ördög meg a részletek. A szaldós is helyben fogyasztás, de szigorúbb olvasatban az a helyben elfogyasztott, ami előtte nem kóborol a hálózatban.
A hely az földrajzi hatályt jelent, ami a fogyasztásra vonatkozik. A korábbi megfogalmazásban nem volt kizárva, hogy a szolgáltatói "pufferben" nem tehet meg 1 kört az áram. Ezért mondtam, hogy fontos a pontos megfogalmazás.
A helyben történő termelés elfogyasztása nagyon nehezen ellenőrizhető. Miután a kétirányú óra felkerül, a meglévő engedélyezett HMKE termelése könnyedén bővíthető, illetve másik inverteres rendszer is kiépíthető. Az azonnal elfoguasztott termelést értelmetlen lenne költségekkel terhelni, mert a bevétel nem érné el az ellenőrzés költségeit, vagy az elmaradó szankció hiányában nem alakulna ki jogkövető magatartás.
Nem túl régen arról a hírről volt szó, hogy (nyugatabbra) az EON (nyilván üzleti alapon) nemcsak időben, hanem térben is szabadabbá tenné a megtermelt napáram felhasználását, pl. otthoni termelés felhasználható nyaralóban vagy "tankoláskor".
Szaldó nélkül a jelenlegi árakon nem térül meg a HMKE,l. Az, hogy az elmondottak alapján 2026 tól a szaldó megszűnhet nem fogja növelni a beruházási kedvet. A hibrid rendszerek vélhetően egyre olcsóbbak lesznek, de a mostani áram árak mellett az elektromos energia helyi tárolása, az azonnali fogyasztás növelését szolgáló beruházások annyi plusz költséget jelentenek, hogy a megtérülési idő az inverter és az akku élettartamát meghaladja.
Az adminisztráció csökkentése jó irány, de a szolgáltatók át ismerve a bejelentés sem lesz sokkal könnyebb, mint az engedélyezés. Egyszerűsíteni könnyen lehetne, de az sok embernek nem lenne jó, és a szolgáltató érdekeivel is ellentétes.
Az elszámolás szempontjából nyugodtan tekinthetjük a leirtakat két végletnek.
A naperőművek segítenek kiegyenlítetebbé tenni az áram árát, jelenleg ugyanis az EU ban elég nagy különbség van a csúcsidőszakban és a völgyidőszakban az áram ára között. Éppen akkor magas, amikor a naperőművek betermelnek, és ritka az olyan időszak, hogy vhol Európában nappal nem süt a nap.
Ezen kívül még biztosan több előnyét is fel lehetne sorolni, a naperőműveknek.
Felettébb méltánytalan lenne, ha a nagyokat támogatnák ( garantált, a piacinál magasabb átvételi ár, legalább a megtérülésig), míg a háztartási méretűek az amúgy is lassan ( legjobb esetben is az inverter élettartamával összevethető) megtérülő befektetésükkel majdnem piaci körülmények közé kerülnének. Piaciról ugyanis akkor beszélhetnénk, ha a betermelésért csúcsidőszaki, míg a fogyasztásért egészben vagy részben völgyidőszaki ár lenne, ami az esetek nagy részében az említett végletnél kedvezőbb lenne.
a másik lehetséges véglet, hogy a betáplált áramért kifizetik a piaci árat ( gondolom A1 normál tarifa) - közterhek, és a vételezett áramért teljes árat+ RHD -t fizettetnek ki.
Amikor betáplálsz, akkor termelő vagy.
Amikor vételezel, akkor fogyasztó vagy.
Nincsen abban semmi véglet, hogy termelőként a termelői árat kapod, fogyasztóként pedig a fogyasztói árat fizeted.
Minden ettől való eltérés az abnormális.
Használd fel a termelésedet közvetlenül, akkor az egész probléma megszűnik.
Sok fog múlni a pontos megfogalmazáson.
Ebben nincs szó a helyben történő fogyasztás időbeni hatályáról.
A szaldó akár meg is maradhat, a másik lehetséges véglet, hogy a betáplált áramért kifizetik a piaci árat ( gondolom A1 normál tarifa) - közterhek, és a vételezett áramért teljes árat+ RHD -t fizettetnek ki.
Megszületett az új EU solar direktíva megállapodás is.
Legkésőbb 2021. Január 1.-től lesz kötelező :-(
A jelek szerint favorizálják a hibrid (helyben tárolós) megoldásokat.
Úgy tűnik, hogy a hazai szaldós megoldás vége se mostanában lesz.
-----
A kicsiknek fontosabb részletek ...
— A lakossági napelemes rendszerek tulajdonosai
a saját maguk által megtermelt és helyben el is fogyasztott energia után
a termelő-fogyasztók teljes mértékben mentesülni fognak a különféle díjak alól.
Azonban 2026-tól a tagállamok a 25 kW-ot meghaladó!!! létesítmények esetén alkalmazhatnak díjakat.
A mennyiben támogatási!!!! rendszerek is működnek, vagy ha
a saját fogyasztásra termelő rendszerek teljes aránya meghaladja
a teljes nemzeti villamosenergia-kapacitás 8 százalékát.
— A hálózathoz csatlakozó 10,8 kW, vagy kisebb méretű, napenergiával működő projektek
egyszerű eljárással csatlakoztathatók a rendszerhez, az elosztórendszer üzemeltetőjének küldött
egyszerű bejelentéssel.
— Egyszerűsített adminisztratív eljárások kerülnek bevezetésre a kis napenergia-projektekhez
egyablakos ügyintézés bevezetésével, és egy évnél rövidebb engedélyezési határidők a 150 kW-nál kisebb létesítmények esetében.
— A napenergiába befektetők számára a stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása kapcsán a tagállamoknak 5 évente jelentést kell tenniük napenergia támogatási rendszereik alakulásáról.
— A termelő-fogyasztók eladhatják a felesleges energiát, beleértve aggregátorok, HTM-ek (Hosszú Távú Megállapodások) és peer-to-peer megállapodások révén, és megkapják legalább a piaci árat a hálózatba táplált energiáért.
— A tagállamok napenergia-specifikus tendereket nyújthatnak a nagy projektekhez, és kötelező átvételi árat biztosíthatnak a kisebb méretű erőművi projekteknek, amelyek mentesek a tenderek alól
— Az EU elismeri a saját fogyasztás új üzleti modelljeit, például a kollektív önfogyasztást, az aggregátorok szerepét és a harmadik feles tulajdonlást.
— A tagállamok kötelezettséget vállalnak a vállalati zöldenergia beszerzés elősegítését és az adminisztratív akadályok felszámolását érintő intézkedések előrehaladásának rendszeres jelentésére.
— Nem támogatható a napenergiával kapcsolatos projektekre vonatkozó szabályok visszamenőleges módosítása, csak korlátozott mentességekkel, feltéve, hogy az a projekt gazdasági életképességére nincs hatással.
— A megújuló energiák támogatására vonatkozó hosszú távú tervek értékelésének és változásainak, illetve az önfogyasztás előmozdítására irányuló intézkedéseknek a Nemzeti Energia és Klíma Tervekbe (NEKT) való beemelése.
A rendszer már telepített, üzemben van. Mivel nem tudtam optimális tetőre tenni, ezért kicsit túllőttem a paneleket, az inverter lehetett volna egyel kisebb. Bár, a két hét alatt, mióta megy, 1x majdnem tudta a névlegeset..
Valószínűleg ez miatt, nem fogom elérni azt, hogy saldónál plusszos legyek. De azért a kérdés motoszkált.
A megtérülést az általad használt tarifával kell számolni.
B, Geo vagy H tarifa kiváltása esetén sokkal kisebb lenne a fizetendő díj, ezért ahhoz kell viszonyítani a teljes beruházás költségét.
Ha a neten (monitoring oldalon) nem találhatók konfigurálható sávra utaló menüt az azt jelenti, hogy nincs teljeskörű hozzáférését (nem vagyok admin)? A telepítő cég csinálta nekem a legutóbbi telepítés alkalmával.
S még annyi, hogy maga a fizikai bekötése a plusz napelemeknek annyi, hogy az optimalizáló inputba a napelem két végét kell bekötni, az outputnál meg az egyik optimalizáló pozitívját kell a másik negatívjába kötni, így sorbafűzni és betoldani a meglévő rendszerbe két napelem közé? Aztán inverteres bekapcs és pairing?
"elegendő a bejelentése"
Ugyan 2 különböző müszaki megoldásról érdeklődtünk a szolgáltatóktól, de az látszik, hogy a bejelentés egyiknél sem sokkal egyszerűbb mint az engedélyezés. A bejelentéshez is kérnék tervet, rajzot, helyszíni tesztet, még ami még az eszükbe jut.
Persze, leszabályoz. A probléma ott van, hogy ilyenkor a kimeneten közel nulla a feszültség, hiszen rövidzár van az inverter kimenetén! Erre kiájul a többi fogyasztó. Ha 15 A effektív áram jön ki az inverterből, akkor ez csúcsban kb 23 A. Ez egy 6A-es biztihez édes kevés. 100...300 ms-os kiolvadási idő fog kijönni, hiszen a fogyasztókat csak lomha bizti védi. Keress egy kiolvadási jelleggörbét, megnézheted.
Az lehet, de akkor meg kell keresni, miért nem indul. Ha viszont az inverter 15A-re leszabályoz, akár a feszültség csökkentésének árán is, akkor a 6A-es biztosíték ki fog olvadni.
Igen, de az a probléma, hogy az igaz, hogy az inverter megvédi magát, de a biztosítót nem fogja kiolvasztani, hanem leszabályoz, korlátozza az áramát, vagyis a többi fogyasztó sem fog áramot kapni. Na, ez a fő baj.
Egy inverter hamarabb lereagálja a zárlatot, mint a biztosíték. A zárlatos terhelés vélhetőleg jóval többet venne fel, mint 6A, ha hálózatról megy, talán csak a vezetékek átmeneti ellenállása korlátoz, akár 20-30A is mehet tizedmásodpercekig. Az inverter pár periódus alatt tudni fogja, hogy túl van terhelve, és korlátoz. Már csak saját maga védelmében is. Egy szinuszos inverter nemcsak a 230V-on folyó áramot méri, hanem a PWM minden egyes periódusában is nézi, mekkora áram folyik. Ez másodpercenként legalább 40 ezerszer is megtörténik.
Van itt azért más is. Gondold el, ha tisztán inverteres üzem van, mondjuk az inverter a kimenetén tud 15 A-t. De valahol jön egy zárlat a terheléseknél és ki kell vernie az inverternek egy 6 A-es biztosítót... hát az nagyon sokáig eltartana. A többi fogyasztó régen kiesett, mire az inverter a minimális mögöttes teljesítményével tisztázza a zárlatot. Erre is jó a tirisztoros átkapcsoló, a zárlat idejére átkapcsol hálózatra, az kiveri a biztosítót, aztán visszakapcsol és megy minden tovább. Ez persze csak elmondva ilyen egyszerű...
Ha átkapcsolós lenne, akkor tudnia kellene a kívánt teljes teljesítményt biztosítania a napelemeknek, erre derengő napfényben nem biztos hogy van esély. Ha kicsi a vesztesége az inverternek (95% hatásfok), akkor annyi veszteséget be lehet vállalni.
Az igazán jó megoldás az lenne, ha süt a nap, akkor arról megy a ház, persze inverteren keresztül. Ha meg nem süt, akkor hálózatról, közvetlenül. Erre való a tirisztoros átkapcsoló, amivel közel nulla idő alatt lehet az átkapcsolást megvalósítani. Ebből még mindig semmit nem venne észre a szolgáltató, csak azt látná, hogy most van fogyasztás, most meg nincs, visszatáplálni ez sem tudna.
Nyilván, erre sosem adnának engedélyt. De erőműveknél, alállomásokon bevett gyakorlat.
Igazából nem akarom megvalósítani, csak a sokat tárgyalt Nap_Pali féle NATI rendszer miatt kérdeztem meg. Én is úgy éreztem, nem igazán értik, mit kérdeztem, de egy rajz alapján egyértelműen látszana, hogy csak egy fogyasztót kötnék a hálózatukra. A hatásfoka elmaradna a visszatáplálóstól, az biztos, viszont ha nagyon olcsó lenne a napelem, akkor néhány fogyasztót rá tudnék kötni ezzel a módszerrel anélkül, hogy kapcsolgatni kelljen bármit, ha épp nem süt a nap, vagy ha épp kisüt.
Ezt nem értem. Az E-on-tól akkor vételezel energiát, ha nincs napsütés. Azt pedig egy trafón és egyenirányítón keresztül teszed meg. Egy egyenirányító nem tud visszatáplálni a hálózat felé... ( persze van kivétel, de a tied biztos nem olyan lenne. ) Vagyis az E-on csak azt látná, hogy éppen vételezel egy kis lendületet... Szerintem, még a kérdést sem értették, hiszen te leírtad, hogy az egész ház inverterről megy... egyszerűen csináld meg, de ne számíts valami jó hatásfokra... meg a pfc is nagyon gyenge lesz, bár szerintem ezzel nem fog foglalkozni senki sem.
Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: a szigetüzemű rendszer bejelentés-köteles? Egy olyan rendszeren gondolkodok, ahol az egész ház egy inverterről üzemelne, és az inverternek az egyenáramú energiaellátását vagy a napelem látná el, ha rendelkezésre áll, vagy a villanyórám után a hálózati feszültség egyenirányításával táplálnám.
Megkeresésére az alábbi információkkal tudunk szolgálni:
Az E.ON Hálózati Engedélyes az alábbiakról tájékoztatott bennünket:
Amennyiben Önnek nincs a Hálózati Engedélyessel szerződése, tehát nincs kapcsolata a közcélú hálózattal, akkor a szigetüzem kapcsán semmilyen bejelentési kötelezettsége nincs az elosztó felé.
Ha van szerződése a Hálózattal, akkor legalább az egyvonalas rajzot el kell készíteni, amin tételesen és jól láthatóan fel van tüntetve, hogy milyen visszatáplálás elleni védelmet alkalmaz. Továbbá táblázatos formában részletezni is kell a beépített eszközöket a rajz alatt. Legjobb, ha a komplett csatlakozási dokumentációt és az egyvonalas rajzot elkészítteti.
A konkrét kérdésre azért lennék kíváncsi, mert a válasz alapján a szolgáltató eljárási leírása nem a kereskedelmi forgalomban kapható UPS-re vonatkozik.
Megjött a szolgáltató állásfoglalása az alternatív táplálású UPS el kapcsolatban:
"Arról kell meggyőződnünk, hogy a berendezés minden állapotában megakadályozza a energia közcélú hálózatba juttatását.
Az invertere részt nem kell engedélyezni, de a kapcsolást végző berendezésre vonatkozóan tervet kell készíteni, amiben a fenti műszaki megoldást le kell írni. A kapcsoló működését a helyszínen is ellenőrizni kívánjuk. Az így működő berendezésről üzemviteli megállapodást kell kötni Társaságunkkal, melyben a kapcsoló működését rögzítjük."
Köszi a választ. Úgy számolom hogy a legszélső napelemtől a házba való belépésig (a pince szintjén lép be) max 8 métert fog futni a DC kábel, és házon belül még 1 métert. Éghető dolog nem lesz a közelben és végülis a gázbojler és a kazán is ott van.
Az érdekelne még hogy AC oldali túlfeszültséglevezető része egy napelemes HMKE-nek? Kell ilyet beépíteni vagy csak opcionális?
Mindenképpen zárt térbe tenném, annyira nem jó a közbiztonság, hogy kint hagyjam. A kisebb hőingadozás sem hátrány. Rendes túlfeszültség védelmet kell kiépíteni, gyúlékony anyagot nem a közelébe tenni, akkor nem okozhat több problémát mint odakint.
Pince esetében hogyan állsz a tűzvédelmi kapcsolóval?
Ti hová rakatnátok az invertert? 1) Kívülre a keleti falra, ahol végig árnyékban van, vagy 2) Belülre a pincébe, ahol a hőmérséklet csak 10-20 fok között változik egész évben, viszont ha történik valami az inverterrel akkor az mégis csak házon belül történik.
Párosítani kell, amit vagy az inverter menüjéből vagy neten keresztül tudsz megtenni, netről egyszerűbb, lefut a pairing utána, már működik az új panelek is mennek, de a monitoring oldalon ki kell javítani ha látni is akarod.
Egy olyan kérdésem lenne a SolarEdge inverterhez értőkhöz: ha szeretném bővíteni plusz napelemekkel a rendszer teljesítményét (másfajta, mint az eddigiek), akkor ezhez hogyan tudom az invertert bekonfigurálni?
Elegendő, ha a jelenlegi sorkötésbe valahova betoldom az új napelemeket optimalizálóstul és az inverter azt egyből felismeri, vagy szükség van további lépésekre?
"Aki volt az elektronika világában"....22 éve benne vagyok.....
"kiengednek hibás termékeket, legfeljebb degradálják azokat.".....ugyan mit lehet egy kártyán degradálni, ha hibás.... (a Fronius datamanager kártyájáról beszéltünk, nem processzorok sebességéről...)
El kéne engedni szerintem ezt a kényszeres bizonygatást. Volt egy hibás darab, ha az volt egyáltalán(!!!) és nem user error, cserélték, vége.
Részemről lezártam, folytassa akinek erre ideje - kedve van.
Aki volt az elektronika világában, pontosan tudja, hogy a gyártásban kiengednek hibás termékeket, legfeljebb degradálják azokat. Ilyen volt pl. az összes processzor amit sebességre válogatnak és ugyanazt a terméket bekövetkezett hibajelenségtől függően kategorizálják.
"hogy egy gyári hibás terméknél inkább elhallgatnak dolgokat".....és azok rendre mind ki is derülnek. Amennyiben a mai piaci helyzetben ezt megpróbálja egy napelem invertert (is) gyártó cég, akkor azzal el is vágta magát. Továbbra sem hiszem, hogy itt szándékosság van, de mindegy, ez az én véleményem.
Az egyedi csere még mindig olcsóbb, mint a tömeges csere/ visszahívás. Az autógyártóknál is láthatunk példákat arra, hogy egy gyári hibás terméknél inkább elhallgatnak dolgokat. Más iparágban is előfordulhatnak hasonló esetek.
"de úgy spekulál a gyár"....ez a magam részéről teljesen kizártnak tartom. A csere nem csak annyi, hogy futárköltség, azzal még rengeteg más papír és személyi munka is keletkezik, és ha tömegével fordul elő, akkor az már gyorsan megjelenik a felhasználói vélemények között is.
Ha nem egyedi hibás, akkor talán valóban szoftver verzió probléma lehet.
Műszakilag annyira kicsi az esély hogy pont a wifi kártya felé menő kommunikáció lenne hibás az alaplapon, minden más 2000 dolog pedig működik.
Inkább valami inkopatibilitás lehet szerintem, a gyárban egy szériából kerülnek bele a kártyák, ezért nem jön ott elő. Utólag pedig más időszakból származik az inverter és a kártya szoftvere, frissíteni kellene mindent de ehhez gondolom nem ért senki. Egy ilyen cuccban van egy marék mikrokontroller, különböző szoftverekkel.
Szerintem meg annyi, hogy ismert a hiba, de úgy spekulál a gyár, hogy vagy nem upgradel a delikvens és akkor megússza a hibát és elmegy egy selejtes panel, vagy pech van ha a hülyéje izgága és akkor max egy futárköltség van, ami filléres tétel a lehetséges nyereséghez képest.
4-et telepítettem eddig ami utólagos (light) verzió volt, ebből mindössze egy volt döcögősebb, de ott a tulaj wifije és szerintem én is bénább voltam....de végül összejött.
Mivel az árkülönbség minimális így inkább attól a gyártótól vettem a napelemet aki 60 éve gyártja, fejleszti. Arról nem is beszélve hogy 2-3%-kkal többet termeltek mint az akkori kínaiak, inkább pluszosra voltak válogatva. Nálam ezért lett sharp, a többit az idő eldönti
Azt írták a tapasztaltak, hogy nagy különbség nincs a panelek teljesítménye közt, akár az olcsó is megérheti, csak meglegyen a cég mondjuk 15 év múlva is. Én bízok benne, hogy a Sharp meglesz.
köszi szépen, addig túrtam, hogy van. :) jövő hét elején jön a szerelő, és akkor újra megpróbálja. Én nem akarom szétszedni, ahogy látom, a falról le kell lemelni hogy a kártyát lehessen birizgálni..legyen az ő gondja így. ha nálam kellett volna valamit az upc hálózaton bohóckodni, az lett volna érdekes.
Ha meglesz, mi az oka, majd jelzem, hadd tanuljon belőle mindenki :)
Pedig ha hálózatot nem is talál, ap-ként mennie kell(ene).
Az hogy utólag lett belerakva teljesen mindegy, amit inverterrel együtt veszel ugyan az. Többet beállítottam már, a menüből az ap-t el kell tudni inditani. Ha nem megy, nézzétek már át, hogy jól van-e összedugva, helyén legyen rendesen a kártya, persze mindezt fesztelenített inverter mellett.
egyenlőre valami miatt nem tudjuk az acces pointot bekapcsolni rajta.. a kolléga szoftverre gyanakszik, azt fogja frissíteni az inverteren, hátha segít (utólag berakott wifi kártya)
újabb kérdés: fronius primo, upc connect box.. Az inverter azt írja ki, hogy nincs wifi acces point - ott kellene a wifit bekapcsolni, vagy kapcsolódni.
Wifi nyilván van, mert vagy 6 eszköz kapcsolódik a házban a szutyok fehér upc boxhoz. Kell valamit variálni, pl portot nyitni a boxon (ami esetleg zárva van gyárilag?) Nem kellene ennek menni simán?
Az inverter adatlapján szerepel, hogy mellette, alatta, fölötte milyen távolságokat kell elhagyni a hűtés miatt. Minimum ekkora szekrénybe lehet betenni, ami alul és elől lehetőleg nyitott, vagy legfeljebb ráccsal, dróthálóval elzárt lehet. A kapcsolóknak kulcs nélkül bármikor hozzáférhetőnek kell maradniuk.
De legjobb, ha nem teszed be semmibe, legfeljebb kis tetőt, árnyékolót teszel fölé.
Egy kis segítség kellene, az invertert szeretném berakni egy szekrénybe, mert szabadban lesz, de nem tudom, hogy milyen méretűt vegyek, esetleg konkrét típust ha tudnátok megköszönném.
A hibakeresés nem kis meló. A hőkamerával annyit lehet könnyíteni, hogy a hot spot ( beégett) paneleket, hibás csatlakozásokat ki lehet szűrni. A csatlakozásokat szabadszemmel és hőkamerával ellenőrizni sem kis munka.
Amennyiben a stringen műszerrel mért értékek hibásak, akkor a könnyen bontható részeket használva lehet szakaszolni a hibát.
Ha egy irányban állnak (egy síkban vannak), és egyiken sincs árnyék, akkor meg kell mérni a string feszültségét, és egy panelt is. Az egy panel feszültségét fel kell szorozni a napelemek számával. Ha nagy az eltérés, akkor valamelyik panel hibás.
Megmérik a rövidzárási áramerősséget és az üresjárat feszültséget miközben rögzítik a panel hőmérsékletet és a besugárzást, majd a kapott értékeket átszámolják SCT re ami összehasonlítható a gyártó által megadottal. Lehet mérni stringenként és szükség esetén panelenként.
egy láma kérdés: azt hogyan lehet megtudni, hogy az "összes" panel megfelelően működik? Láttam, hogy van hőkamerás ellenőrzés, de más megoldás is van? Tudom, SE rendszernél egyesével nézi, és "lebukik" ha ben termel, de standard pl Fronius rendszer esetén?
Agyaltam Nap_Pali ötletén, azért nem olyan rossz. Kell hozzá pár jól elhelyezett napelemtábla, meg egy inverter, aminek 95% felett van a hatásfoka. Az inverternek a DC-t vagy a hálózatból csinálom meg, vagy a napelemből, persze MPPT-vel. Igaz, hálózati üzemben ott lenne az 5% körüli veszteség, de ha süt a nap, többet nyerek rajta. Hűtőgépre, vagy egy számítógép üzemeltetésére pont jó. vagy oda, ahol egész nap megy a TV. Igaz, saját kivitelezés kell, hogy megérje, de egy egész nap 100W-on pörgő számítógépen lehet spórolni nyáron havi 20kWh-t és elég egy tábla. Ha még a hűtő is arról a körről megy, külön jó.
De megtérülni akkor fog, ha az utolsó fikarcnyi elektront is kicsalom a napelemből.
Az összevissza elhelyezett napelemek, az ahogyesikúgypuffan bojleres fűtés, a 80%-os hatékonyságú inverter sajnos nagyon kitolja a megtérülést.
Nálam működik egy ND-RJ270-es, felszereléskor vettem észre hogy a többihez képest gyenge a kerete, kicsit nyeklik. Termelésben megközelíti a mellette levō QCELSS panelt, ami szintén német cimkés. A héten felraktam a SHARP alá egy 280-as QCELLS panelt ami malaysia cimkés, úgy néz ki, az is jobban fog termelni, ha a végleges helyére kerül, mert most árnyék éri.
Ma újabb leállás. Nézem a hibakódot, AC fesz túl alacsony. Meghalt az hármas xbs kismegszakítónak a középső eleme is. de legalább kicseréltem 5 perc alatt az egészet a már múltkor az első halála utána vett különálló Schneider electric darabokra. Visszakapcsoltam és megy minden mint előtte.
Nem is tudom minek vártam vele ennyit 5 percig se tartott az egész.
Nekem 3 napja működik a rendszerem. Ma egész nap verőfényes időben megmutathatta mit tud. 2,75 kWp-ről 18,17 kWh jött le (6.6 kWh/kWp). Szerintetek ez milyen ? Nekem jónak tűnik.
Csúcsbeállítás: 2018. május 814 kWh a 4,6-os mezőről. 5,7 kWh/kWp/nap átlag! Ez ugyanannyi, mint a tavalyi rekord, 2017 júliusa, alig 21 százalékkal több a tervezettnél...
Két lehetőséged is van. A dedikált földkábel védőcső nélkül is fektethető vagy védőcsőbe rakhatsz tetszés szerinti vezetékeket/ kábelt. Mindkét megoldás estetén homokágyba kell rakni (fagyhatár alá) , a homokágy fölé téglát vagy cserepet és a felszín alatt kb. 30 cm re jelzőszalagot a nyomvonalon.
Fővezetéki (sor)kapoccsal biztonságosan köthető az alu kábel, persze mint minden váltásnál, oda is kell a biztosíték.
A solar kábel jó ötlet, légvezetéknek, de már 10mm2 est is alig lehet kapni, vastagabbat meg még kevésbé.
Koszi a sok hozzaszolast. en foldkabeltre gondoltam a kisebbik epulettol a nagyobbik epuletig, ahol az inverter a villanyora korul lenne. Mindenkeppen fold alatt szeretnem vinni, es akkor rezkabelt javasoltok ahogy kivettem a szavatokbol. milyen melyre erdemes ezt leasni? kell-e neki vmi kabelvezeto csatorna?
Bocs, az nem esett le hogy legkablelt akarsz, igy ok. Ha viszont foldkabel akkor is inkabb a rez, a koteseknel az alu-t nem egyszeru hosszutavra megbizhatoan kotni.
Egyebkent UV es idojarasallo rezkabel = solar kabel. (persze ezt azert nem feszitenem ki, de ha van teherhordo sodrony akkor esetleg ezzel is megoldhato)
Rossz a kiindulási alapod. Légkábel és földkábelnél az alumínium ma is elfogadott. Földkábalből van réz is, de légkábelből nincs. Amennyiben mégis ismersz önhordó, UV és időjárás álló rézkábelt légyszíves oszd meg velem. Sok szabványos mérőhelyet kialakítani szándékozó életét könnyítené meg, mert az ELMÜ jelenleg csak különlegesen hajlékony sodrott rézvezeték enged használni a villyanyóra dobozában, még akkor is, ha segédoszlopra van téve ( "természetesen" a saját oldalukon zokszó nélkül bekötik az alu légkábelt) .
A konkrét esetben 3F inverter(ek)ről van szó, amihez db számra is kevesebb DC kábel kell mint AC.
Solar kábelből tipikusan 4-6 mm2 est használnak. Ilyen rövid távon elhanyagolható közöttük a különbség, főleg úgy, hogy csak a kisebb mezőt kellene rajta áthajtani.
Az inverter AC oldalán eszembe nem jutna ilyen vékony keresztmetszetet alkalmazni, főleg nem aluból, amiből 1 mérettel nagyobb vesztesége ugyanakkora mint a réz.
11 kW ra 10 és réz / 16 os álut használnék, de ha több pénzem van rá 16 réz, 25 mm2 alu.
Van benne egy, a kimeneti túláramát visszaszabályozó áramkör is, amikor kemény túlterhelés esetén (ez nyilván a motoros fogyasztók indításakor kap szerepet) visszaszabályozza a kimenő áramot, így rövid ideig "lágyindító" hatása van, esélyt ad a motoros fogyasztó elindulására.
A 200 VA-s inverter az alapterhelés mellett (3-400 Watt) az 1400 Wattos porszívót elindítja, az 1200 Wattos fűnyírót szintén.
A kisflexet észre sem vette.
Elég jól össze van rakva, két inverter esetén a 16 Amperes teljesítményt úgy lehet áthajtani rajtuk, hogy nem lehet észrevenni a hálózat és az inverter közötti különbséget.
Ize, az lemaradt hogy a solar kabel tipikusan vezetek, vagyis legalabb 3 kell belole per sztring (foldeles is kell ugye), 5 eres alu (rez) pedig csak 3 fazishoz kell, egyebkent tokeletes a 3 eres is. Gyors gugli szerint kb duplaja a solar kabel az MBCU-nak, azonos keresztmetszeten.
> A solar kábel különben is olcsóbb, mint az azonos hosszú és veszteségű 5 eres alu.
Ize, szabvany villanyszerelesnel 15 eve nem hasznalnak alu kabelt haztartasokban. A solar kabel pedig kimondottan draga (UV allosag, magasabb atutesi fesz miatt).
Veszteseg alatt nem tudom mit ertesz, mert a solar kabel az tipikusan DC, alu meg inkabb AC, teljesen mas a veszteseg a ket esetben. Ha a keresztmetszetet akarod osszehasonlitani akkor 100% hogy olcsobb az azonos keresztmetszetu alu mint a solar (rez) kabel, megkockaztatom hogy a dupla olyan keresztmetszetu alu is olcsobb mint a solar. Persze messze nem bir annyit az alu, semmilyen szempontbol. Mindegy, lenyeg hogy ha valaki alu kabelt akar szerelni nalad hajtsd el messzire.
Kismegszakito a nevleges aramanak akar a duplajat is atengedi rovid ideig, induktiv fogyasztoknal ez nem mindegy. Tudja ezt az invertered ? (nem kotozkodes, csak kerdezem). Mi tortenik ha elinditasz egy flexet az inverter utan ? Mi tortenik ha 100x inditod el a flexet ?
Abban az esetben, hogy ha a rendszert eleve úgy tervezték volna, hogy a mindenkori teljesítményfelvétel alatt maradjon, akkor még megérteném. Azonban ez a példámban szereplő intézményben legalább az ötszöröse. Meglepő módon már a tervezésnél is tudott volt, hogy nem fogja a szolgáltató átvenni a megtermelt áramot, csak helyben felhasználható.
Egy kórház teljesítményigénye nagyon rosszul kalkulálható. A röntgen, CT, MRI, a műtők légtechnikai berendezései teljesen kiszámíthatatlanná teszik. Szóval ebben (is) tévedsz.
Nyilván egy rakás pályázati pénz sok mindenre magyarázatot adhat.
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/otsz/villamos_tvmi_20160701.pdf
A TVMI ben nem látom meghatározva, hogy mekkora lehet a panelek egymástól való távolsága, csak az inverterhez leközelebbire írják a 10 m-es szabály.
Lehet megfeledkeztél arról, hogy 2 épületre raknák a paneleket, és a közöttük lévő táv 25m. A terv 2 helyett 1 inverter a 2 mezőre.
A solar kábel különben is olcsóbb, mint az azonos hosszú és veszteségű 5 eres alu.
Tényleg, az adatlapon szerepel a 30mA is. A többi dokumentációban csak a 300 szerepel. Az állítás módja nyilvánosan n dokumentált, a készülék menüjében nincs ilyen opció.
Érdekes, hogy éjszaka, egy idő után 1,06-1,07 mA értékeket mutat mindhárom inverterünk.
Szerintem egyáltalán nem. Ekkora teljesítményű mezők (sok száz kVA) már fel vetnek rendszerirányítási problémákat.
Akkora mezőt raknak fel hogy szinte sohasem lépje túl a pillanatnyi termelés a fogyasztást, így nem vesz igénybe ingyen támogatást a szolgáltatótól (szaldó), nem zavar bele a közcélú hálózatba, mégis évi 20% energiát megspórol, napenergiából fedez. A rendszer ugyanolyan jó kihasználtságú mint egy kis HMKE, közel 100%-os.
Egy kórház ideális terep, mindnen nap működik, hétvégén és ünnepnapokon, jól kiszámítható a teljesítményigénye.
Mezei kereskedelmi inverterekből összelegózható, nem kell szigetüzemmel szórakozni.
Bár technikailag megoldható lenne, nem hiszem hogy a szolgáltató a hiteles mérő eszközét a rendelkezésedre bocsátja.
Vannak erre dedikált eszközök.
No de lássuk csak az Armageddon eljövetelét:
Most van egy HMKE-d éves szaldóval.
Soros+Orbán ki akar az összes HMKE tulajdonossal tolni.
A,
- havi szaldó lesz, vagy
- eltörlik a szaldót és nyomott áron veszik vissza az energiát.
Ekkor elkezd a paraszt agyalni, és egyre jobban a termelés időpontjához igazítani a fogyasztást. Programórák, okos eszközök, de pl a hőszivattyúk már gyárilag tudják (panasonic pl).
B, ha visszatáplálsz, megadóztatnak nagyon átalánydíjasan.
Akkor a fentiek mellé felraksz egy okos visszatáplálás gátlót ami kommunikál az inverterrel.
A felesleg megy a levesbe, esetleg akkuba (ha lesz jobb akku). Vagy vesz egy Hajdú bojlert, programórával fűti oszt jónapot.
Észrevetted hogy igazából minden rendelkezésre áll, nem kell kidobni a napelemet, invertert? Ha igény lesz rá egyre inkább standard funkciók lesznek az inverterekben, egyre olcsóbban. Inverter cserekor olyat veszel majd 10-15 év múlva.
Ezért gondolom azt hogy egy épeszű HMKE mérettel (2-4kWp) nem nagyon lehet hosszútávon befaragni.
Nem minden inverter ilyen érzéketlen, mint az SE. :-(
Sajnos, a saját, Fronius IGTL 3.0-ás adatait már nem találom, az elmentett pedig a meghibásodott HDD-men maradt, de sokkal alacsonyabb DC kúszóáramokra emlékszek. <10 mA.
Tulajdonképpen majdnem, inkább a hálózatra tápláló hibrid invertert.-)
A visszatáplálás gátlását pár hónapja és ma is kitárgyaltuk.
Egyre több szolgáltatói mérőórának van RS 485 kimenete, jó lenne összehozni őket az inverterrel.
Ami eddig számomra nem derült ki hozzászólásaidból és a netes anyagokból. Sokkal könnyebb helyén kezelni a dolgokat világos tájékoztató után.
Az inverter teljesítménye egyben a fogyasztás korlátja is.
Én is tudok még ilyen kórházról. Nem engedik a visszatáplálást. Egy rendszer 15 percenként monitorozza a kórház fogyasztását, aztán annak megfelelően kapcsolja ki- és be az egyes invertereket a következő 15 percre.
Modern háztartásban a 16A gyakran nem elég, főleg ahol a sütés főzés elektromos. Sok helyen nincs ( nem lehet) gáz. Nem véletlen, hogy 32A felett kell fizetni a rendelkezésre álló teljesítményért.
"Nem világos, hogy ez miért kellene."
Ne kelljen sakkozni a fogyasztókkal, úgy mintha kicsi lenne a biztosíték a háztartásban. Ipari környezet meg egyértelműen kiesik ezen korlátozás miatt.
Nem baj, csak ezt világossá kell tenni, hogy mindenki egyértelműen tudja mire alkalmas a rendszer.
A ház teljesítményigénye nem lehet nagyobb a kismegszakító által átengedett teljesítménynél.
Ebben mi a probléma?
Nem volt világos a leírásokból, hogy a 2-4-6 kW-os rendszer az mit takar, az előállítható energiára vonatkozik-e, vagy a teljes rendszer terhelhetőségére. Nekem az elejétől fogva úgy tűnt, hogy a megadott teljesítményekkel tud hozzájárulni a ház energiaigényeihez.
Főleg, hogy azt mondtad több helyen is, hogy ha nincs napenergia, akkor átkapcsol a hálózatra. Oké, most már világos.
Az inverternek mekkora a vesztesége tisztán hálózati üzemben (pl éjszaka)?
Nem úgy van, hogy a legközelebbi napelemtől számít a 10m? Nálam az egyik helyen 2 helyen vannak a panelek, közvetlen az inverter fölé került 2 db, és így nem kellet kapcsoló, pedig a nyomvonal bőven 10m felett van ( 2 épület van a 2 mező között ) .
Arra, hogy a ház teljesítményigénye nem lehet nagyobb, mint az inverter kimenete.
A ház teljesítményigénye nem lehet nagyobb a kismegszakító által átengedett teljesítménynél.
Ebben mi a probléma?
Próbálj meg nem házban gondolkodni, hanem fogyasztókban!
Az inverter DC-ből állítja elő a háznak szükséges AC230V-ot. A DC-t vagy a napelem, vagy a hálózati 230VAC egyenirányítva adja. Ezt korábban is elmondhattad volna, így tisztább lett volna a működése.
Azért ezt a lényeges infot sikerült elkerülnöd.
Az alap: annyival kevesebb energiát vételezek a hálózatból, amennyit a napelemekből hasznosítani tudok, közben műszakilag garantált, hogy a hálózatra történő kitáplálás lehetetlen.
A napelemek teljesítményének erejéig a hálózattól függetlenül is el tudom látni a fogyasztókat.
A többi mind opció.
Egy villanysütő 1800W-os fűtőbetétje mellett már a konyhai robotgép is sok.
Az SE nek konkrétan 300mA es az RCD küszöb. Háztartási Fi-relé 30mA.
Úgy emlékszem kimondottan az inverterhez B típusú ajánlott ami elég drága mulatság.
Teljesen fölösleges több FI relét betenni. Az inverternek sokkal szigorúbb feltételei vannak a test (föld) felé szivárgó áramokra, mint a FI relének. Ha meg már az AC oldalon van a szivárgás, arra garantáltan reagál a FI relé, bárhol is van a rendszerben.
Arra, hogy a ház teljesítményigénye nem lehet nagyobb, mint az inverter kimenete.
Kezd összeállni a kép, hogy hogyan is van felépítve.
Az inverter DC-ből állítja elő a háznak szükséges AC230V-ot. A DC-t vagy a napelem, vagy a hálózati 230VAC egyenirányítva adja. Ezt korábban is elmondhattad volna, így tisztább lett volna a működése.
Tehát a 2kW-os inverterrel a ház maximális egyidejű fogyasztása 8A, míg a 4kW-ossal 16A (pontosabban 8,6 és 17,4, de maradjunk a szabvány kismegszakítóknál).
Egy átlag családiháznál minimum a 16A jöhet szóba, mert 8A-nál a mosógép és a porszívó már nem tud egyszerre menni, régi panelos tapasztalat, mindig csapkodta az autómatát. Egy villanysütő 1800W-os fűtőbetétje mellett már a konyhai robotgép is sok.
És fel is találnád a hálózatra tápláló invertert visszatáplálás gátlással...
Ugyanaz mint a HMKE, azaz a rendelkezésre álló teljesítmény a közcélú hálózat + a napelem pillanatnyi teljesítménye, de ha több a nap mint a felvett teljesítmény akkor nem táplál vissza hanem visszaszabályozza az invertert.
Mivel van ingyen szaldó ezért nagyban éri meg, általában egy mérődoboz a betápnál ami rs485-ön kommunikál az inverterekkel hogy mikor mennyire szabályozzanak vissza.
Ennek a primitívebb megoldása az inverter lekapcsolós verzió, de vannak jobbak.
"az inverteren megy át minden teljesítmény, amit annak a kimenetére kötött fogyasztók igényelnek." Ez elég erős korlátozás. -( 2 vagy 2x2 kW elég lehet egy háztartásnak, talán kisebb vállalkozásnak, de ehhez odafigyelés szükséges.
Ennyi a cél, nem több.
Kifejtenéd, hogy miben nyilvánul megy egy 16 Amperes kismegszakítóval biztosított háztartás 16 Amperes inverteren keresztül történő ellátása esetén?
Ez csak elméleti kérdés, mert nem cél a 16 Amper, de a műszaki lehetősége adott.
Ki kellene találni, hogyan lehet megoldani, hogy ami nem igényel folyamatos tápellátást az elegendő inverter teljesítmény esetén mehessen onnan, egyébként hálózatról (ha nincs áramszünet).
Nem világos, hogy ez miért kellene.
Arra gondolsz, hogy éjszaka visszatérjena hálózati ellátásra?
Rákeresve itt a fi-relé - re láttam, hogy akár a melléképületben (a hálózat "végén") a hálózatra kötve az invertert is működik a fi. Ha hülyeség, most szóljatok.
Más:
Sharp ndrb és ndrj közt valóban van különbség? (a tajvan és eu címkén kívül) Utóbbiról jóval drágább ajánlatot kaptam, mert hogy jobb, drágább, de én nem találtam sem összehasonlító oldalt, sem olyan kereskedőt, ahol mindkettő lenne.
"az inverteren megy át minden teljesítmény, amit annak a kimenetére kötött fogyasztók igényelnek."
Ez elég erős korlátozás. -( 2 vagy 2x2 kW elég lehet egy háztartásnak, talán kisebb vállalkozásnak, de ehhez odafigyelés szükséges.
"Egyébként az inverter kimenete a hálózathoz szinkronizált, de más okból."
Ebben az esetben érdemes lenne módosítani a koncepciót. Ki kellene találni, hogyan lehet megoldani, hogy ami nem igényel folyamatos tápellátást az elegendő inverter teljesítmény esetén mehessen onnan, egyébként hálózatról (ha nincs áramszünet).
Pont ezzel kezdtem, hogy nálam van 3x16A , de ekkora inverter nincs, vagy rettenetesen drága, az egész házat így nem lehet rákötni, ki kell alakítani egy külön áramkört, amin csak annyi fogyasztó van amit az inverter bír.
Pontosan így van.
A 3x16 Amper azonban az olyan hatalmas teljesítmény, amire alapvetően nincsen szüksége egyetlen háztartásnak sem folyamatos üzemben.
Ekkora inverter teljesítményt akkor érdemes kiépíteni, ha azon ez a teljesítmény tartósan keresztül is megy.
Ilyen a hálózatra táplálás megoldása.
Ekkor az átlagos igény többszöröse folyik át tartósan az inverteren.
Egy önfelhasználós rendszernél a 3x16 Amper olyan szintű túlméretezést jelent, ami egyenlő a gazdasági értelmetlenséggel.
A hálózat is meg a napelem is táplál az inverterbe, onnan a házba.
Amekkora az inverter akkora lehet a terhelés.
Pont ezzel kezdtem, hogy nálam van 3x16A , de ekkora inverter nincs, vagy rettenetesen drága, az egész házat így nem lehet rákötni, ki kell alakítani egy külön áramkört, amin csak annyi fogyasztó van amit az inverter bír.
A legnagyobb probléma akkor adódik, ha a ház áramigénye meghaladja az inverter képességeit, ilyenkor kizárólag az elektromos hálózatból tud vételezni, a napenergia megy a bojlerbe.
A közcélú hálózatnak is hatalmas hibája, hogy amikor a ház áramigénye meghaladja a hálózati kismegszakító képességét, akkor a kismegszakító leold.
> Azóta visszakerestem és láttam, hogy műszakilag mindegy, hová kötik be (a fi-relé mindenhogy működik), csak a mi-mikor-mit ver le miatt érdemes agyalni, a fi-reléhez képest hol legyen.
Ize, biztos vagy ebben ? Tuti hogy a FI rele ele (tehat a nem vedett korbe) kotnem az invertert.
"A legnagyobb probléma akkor adódik, ha a ház áramigénye meghaladja az inverter képességeit, ilyenkor kizárólag az elektromos hálózatból tud vételezni, a napenergia megy a bojlerbe."
Ez nem így van, olvass vissza az utóbbi hozzászólásokat.
Bojlerbe a felesleget tolja.
Bemenet 0 ÉS 100% KÖZÖTT napelem és hálózat bármelyik kombinációjával .
Megtérülés akkor számolható, ha a teljes termelése elfogy. ( méretezés)
Ezek szerint régi a villanyórád, mert a mostani szabvány szerint csak a szolgáltató áramkorlátozói ( biztosíték) lehet vele 1 dobozban.
A jelenlegi bekötésed is jó, de,ha vmi gebasz van, akkor annak kijavításáig nem fog termelni az inverter.
A szekrényből jobb átrakni a főelosztóba az inverter becsatlakozása utáni szakaszra (azaz a fogyasztók felé). Ha biztosra akarsz menni akkor külön + az invetterhez, esetleg annak a leválasztó dobozába.
Családi háznál légkábelezés esetén a főelosztóba érdemes T1+T2 túlfeszültség védőt tenni (16mm2 földkábellel!). Amennyiben ennek a távolsága az invertertől 10m én belül van akkor az inverter nem igényel külön AC túlfeszültség védelmet. 5 m belül ráadásul nem hatásos, csak + hiba forrása lehet öregszik).
Utánaolvastam a NATI rendszernek. Amiket eddig ki tudtam bogarászni: A napelemek nem ideális tájolással vannak elhelyezve, hanem úgy, hogy napkeltétől napnyugtáig tudjanak szolgáltatni villamos energiát. Ennek ellenére egy 2kW-os rendszerhez 9db 250W-os panelt adnak. A lakás energiaigényét úgy szolgálja ki, hogy ha rendelkezésre áll a napelemből, akkor arról működik a ház, ha kevesebb, akkor az elektromos hálózatból csak a hiányzó mennyiséget vételezi, ha többlete van, akkor egy villanybojlert fűt a felesleggel, hogy ne menjen veszendőbe. A legnagyobb probléma akkor adódik, ha a ház áramigénye meghaladja az inverter képességeit, ilyenkor kizárólag az elektromos hálózatból tud vételezni, a napenergia megy a bojlerbe. Előnye, hogy az áramszolgáltatása kizárólag a napsütéstől függ, áramszünet esetén s működik. Bővíhető akkumulátorral, szélgenerátorral, aggregátorral (bár ez önnálóan is el tudná látni a házat)
Megtérülés: nem számolható konkrétan, erősen függ az áramhasználati szokáoktól. Referenciák: nem fellelhetőek Mérési eredmények: nem fellelhetőek
Bocsánat, rosszat írtam. Az AC oldal távolsága mindegy.
DC oldalon van kültérben 10, beltérben 5 m és határ ( és nem léphet át 1 szintnél többet vagy idegen tulajdonon, szintátlépésnél tűzvédelmi csatorna kell).
Én hülye vagyok ehhez. Most van a villanyóránál a 3 fő kismegszakító (3f), gondolom utána a fi, aztán vagy 8 m kábel és ott a biztosítéktábla. Itt csatlakozna az inverter. Az eddigit nem piszkálnám, max. az inverter csatlakozás elé (vagy után) rakathatnék be, ha van értelme.
Több fi-relé t kell berenni és akkor nincs agyalás, ráadásul sokkal könnyebb a hibakeresése.
1 a főelosztó inverter közé ( csak inverter hibára), a többi meg csoportosítva.
Amennyiben csak 1 van akkor az inverter után tenném be, azt úgyis ritkán piszkálom, és működik tovább, ha a lakásban vmi bekavar.
Az utolsó táblától 10 m nél nagyobb inverter táv csak azért számít, mert akkor kötelező a tűzvédelmi távkapcsoló.
A PV parkokban is elég nagy távolságra van DC kábelezés.
Rakd az invertert az egyik épületbe, lehetőleg úgy, hogy ne kelljen a kapcsoló, a két épület közé meg 6 mm2 kábel védőcsövezve a földbe ( hűvös). 50m en nincs 0,5 % veszteség.
Az 5 m miatt lett megcélozva a biztosítéktábla mellé. (Remélem, bele is fér, határeset.)
Azóta visszakerestem és láttam, hogy műszakilag mindegy, hová kötik be (a fi-relé mindenhogy működik), csak a mi-mikor-mit ver le miatt érdemes agyalni, a fi-reléhez képest hol legyen.
És a szaldó eltörlése sem úgy fog valószínűleg történni hogy onnantól nem veszi át az áramot a szolgáltató, hanem nyomott áron teszi majd azt. Nem lesz RHD támogatás, stb.
A cégnél most is 15-20 Ft körül veszi meg tőlünk az áramot, csak az energiaárért. Ezért is lett akkora a rendszer hogy lehetőleg elhasználjuk nappal a termelést. Viszont a nagy rendszer (45kWp) fajlagosan olcsóbb is volt, így is jó a buli.
Lakosságnál az éves szaldó nagy ajándék, csínján kell vele bánni meddig éri meg kockáztatni.
Szerintem az éves villanyszámla kiváltásig van értelme (2-4kWp között), COP=1 fűtésre, medencemelegítésre már nem.
A hatásfok fontos dolog!
Főleg részterhelésen még mindig jelentős különbségek vannak az inverterek között. Ezt sajnos sokan nem veszik figyelembe amikor összaállítanak egy konfigurációt. Ezek segédszoftverek nagyon hasznosak, de elkényelmesítik az embert. Sokan úgy gondolják amit nem tilt le, azt szabad.
Általában nem okoz meghibásodást egy - egy rossz, de a tervező szoftver által megengedett panel inverter elrendezés, de ez a termelésben megmutatkozik.
Az a baj hogy pali nyomja a FUD-ot (https://en.wikipedia.org/wiki/Fear,_uncertainty_and_doubt) ezerrel, riogat a szaldo eltorlesevel - mintha legalabbis holnap bekovetkezne - a sajat rendszerenek pedig sajat bevallasa szerint is a legnagyobb elonye az hogy nem fugg a szaldos elszamolastol. (hagyjuk az UPS-t, mert ahhoz akkuk kellenek akkor pedig mar olyan draga az egesz hogy 2x akkora HMKE-t lehetne epiteni belole)
A problema az ezzel hogy egetvero baromsag. Ha el is torlik a szaldos elszamolast es nem eri meg a HMKE, akkor is megmaradnak a napelemek (altalaban a legnagyobb tetel a rendszerben) amit siman at lehet szerelni mas uzemre (akar NATI-ra is). Ergo ha a szaldo eltorleseig az inverter arat megsporolta a rendszer akkor mar gazdasagilag nullszaldos a buli, at lehet allni a kovetkezo legjobb megoldasra.
Amint azt kiemelted néhány esetben lehet gadaságos. A többirányú betáplálás, szünetmentes áramellátás vkinek hasznos funkciók, de a többségnek nincs vagy csak ritkán lenne rá szüksége és olcsóbban is meg tudja oldani majdnem ugyanazt.
A hálózatra táplálás a szaldóval mindenképpen, és a betermelésért kapott pénzzel szaldó nélkül is a legtöbb esetben gazdaságosabb.
Én nem szeretem a marketing rizsát, a mellébeszélés és a vagdalkozást sem. Szerintem egyik sem segíti elő a termék sikerét, de attól még elismerem, hogy az ötlet jó.
A konkrét projectről meg ha jól sejtem maximum feltételezésed lehet. Amennyiben konkrét törvénytelenségről van tudomásod, akkor annak a hatóságoknál a helye, nem egy topicban.
Általánosságban sajnos elmondható, hogy a K+F re szánt támogatások nem mindig érnek célba.
"Ezt akarod eladni, mint olyan megoldást, ami üzemszerűen megakadályozza a hálózatra táplálást."
Nem akarok én semmi ilyet, már megint mást állítasz mint amit leírtam.
De minden le lett itt már írva, csak te fűrészeled a szart.
A kókálmányod helyett vannak a piacon működő, megfizethető árú megoldások minden problémára, az hogy te ezt nem vagy hajlandó felfogni az a te szegénységi bizonyítványod.
Én rá is hagyom értelmetlen, úgyis csak a topicot szétkúrni jársz ide. Vedd be a bogyód és pihenj le egy kicsit...
> Pont akkor marad sötét, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Hehe, ezt azert gondold at... :)
> A megoldások persze vagy hiányosak, vagy olyan drágák, hogy csak elviekben léteznek, még akkor is, ha vannak bemutatható darabok belőlük.
Ize, mirol beszelsz ? Ajanlom figyelmedbe a Fronius Symo Hybrid invertereket, biztos azert gyartjak mert a kutyanak sem kell es technologiai zsakutca. Termeszetesen a Tesla powerwall is az.
Inkább műszaki-gazdasági kényszerpálya, amit a jogi környezettel alátámasztottak.
A kezdet kezdetén nagyon drága napelemek kihasználtsága döntő tényező volt, ezért műszaki oldalon jött az MPPT, a megtérülés gazdasági támogatására a kötelező átvétel, a támogatott átvételi ár, jogi oldalról meg a szaldó.
Műszaki problémát nem okozta a hálózatban, olyan kevesen voltak.
Aztán a napelemek elkezdtek olcsóbbak lenni, utána az inverterek is, a HMKE dinamikusan fejlődni kezdett, de ebben az irányban maradt a fejlődés.
Közben mindent alárendeltek a szent hatásfoknak, és a megtérülésnek.
A napelemek használata pedig teljesen az új helyzetnek megfelelően rögzült, az eredeti értelmét elveszítette.
Ez az evolúciós út valószínűleg a jogi környezet miatt lett ilyen. A gyártók meg igyekeznek a legkisebb + befektetéssel még több hasznot húzni a változásokból.
A linkelt Growatt valóban drága, de ezen kívül szó volt még a Fronius ról és az SE ről.
SE hez csak egy mérő kell, ami gyári 80e, de mivel szabvány kommunikációja van, ezért valószínűleg lehet mással helyettesíteni.
Úgy rémlik, mintha a jelenlegi ELMÜ s órámnak is lenne ilyen kimenete, de lehet vmivel keverem. Az műszakilak korrekt megoldás lenne, ha maga a szolgáltató órája adná a visszacsatolást az inverternek.
Nem akarok buziskodni, de pont te építed arra az egész rendszered hogy elvi lehetősége se legyen a kitáplálásnak, hanem helyben használja el a megtermelt energiát.
Igen, de ez most miben ellentmondás?
A jelenlegi HMKE megoldások esetében van az az ellentmondás, hogy kifejlesztenek olyan invertereket, amelyek a hálózata táplálásra épülnek.
Aztán utólag további eszközöket fejlesztenek ki azért, hogy ne tudjon kitáplálni.
A működésük a hálózat létének függvénye, ha a hálózat kimarad, nem ér semmit.
Pont akkor marad sötét, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Nosza, kifejlesztették a back-up invertert, vagy hibrid invertert, hogy mégis legyen ilyen funkciója.
Az egész koncepció műszaki fejlődésének története determinált, aminek a korrekciójának kísérletei jelennek meg ezeknek az utólagos megoldásoknak a képében.
A megoldások persze vagy hiányosak, vagy olyan drágák, hogy csak elviekben léteznek, még akkor is, ha vannak bemutatható darabok belőlük.
A felvetésed nem buziskodás, inkább gondolatébresztő.
De azért ti szoktátok alkalmazni az olyan konfigurációt is, ebben biztos vagyok."
A gyengébbek kedvéért egy példa a sok százból:
A pályázati kiírás szerint a napelemes rendszer tervezett termelése nem haladja meg a fejlesztéssel érintett épület/létesítmény villamos energia felhasználását, valamint az áramszolgáltató hálózatába való visszatáplálás nem megengedett! A fenti előírások miatt a NEETR nem építési engedély köteles, de az illetékes DÉMÁSZ Hálózati elosztói engedélyeshez engedélytervet (Csatlakozási tervet) kell benyújtani.
Ne haragudj, de amikor HMKE beruházás közepén közölték, hogy szabványos mérőhelyet kell csinálnom a régi helyett ( 2 nappali mérőórám volt, és nem engedték az egyiket leszerelni) akkor én is elgondolkoztam azon, hogy nem lesz visszatáplálás.
A megtérülési idő a helyben fogyasztás függvénye.
Amennyiben a felhasználó folyamatosan képes elhasználni a megtermelt áramot, akkor egy ugyanolyan szerteszét tájolású mezővel rendelkező HMKE hoz képest csak a rendszer többszöri konverziója miatti pár % + veszteség rontja a megtérülést.
Árban kb. egy drágább SE körül van., de az nem működik áramszünetben, és alapkiépítésben visszatáplál ( vkinek ez hátrányos a szabványosítási kényszer miatt), valamiint alapból nem vezérel fogyasztókat.
Amennyiben nem kell új mérőhely, és jó tájolással az éves fogyasztás megtermelhető, és kevés a szünetmentes igény ( keringető szivattyú, riasztó, hűtő) akkor a szaldó miatt a HMKE jobb megtérülés ad.
Van olyan mikor tilos a visszatáplálás, biztos volt több is, csek rákereve ez jött elsőre szembe.
Kötelező átvétel van, a szolgáltató számára kötelező szaldóval.
Aki azt kezdi el hajtogatni, hogy olyan rendszereket telepítget, ahol tilos a kitáplálás, annak igen erősen kétes a szavahihetősége.
Nem akarok buziskodni, de pont te építed arra az egész rendszered hogy elvi lehetősége se legyen a kitáplálásnak, hanem helyben használja el a megtermelt energiát.
Tudnál írni erről a céges szaldóról bővebben?
Mekkora betáp áll rendelkezésre?
Igazából eddig azt hittem ezt az idősoros, profilos kategóriákat értem, de most belezavarodtam.
Az otthonom eddig profilos volt, amikor a HMKE óracsere miatt alá kellett írnom a Hálózat Csatlakozási Szerződést ott meg idősorosnak voltam írva, valami olyan kicsi teljesítménnyel amit nem tudok hova tenni, hiszen nemrég fizették ki a 3x32A + még az óracserét mert sok a rendelkezésre álló teljesítményem. ???
Elvileg éves szaldóm van ( legalábbis a havi fogyasztást 0 ra állítottam amíg ki nem zárt az online ügyfélszolgálat ebből a menu pontból) .
Nem kell átesni a ló túlsó oldalára. Nemrég linkeltünk több rendszert, ill. kiegészítő elemet amivel az inverterek nem tâplálnak vissza.
Ráadásul rengeteg pályázat is be volt idézve ilyen rendszerekkel.
A pályázatok anyagának műszaki részleteire nem emlékszem, de a többi inverter áramszünet esetén nem működik.
Olvastam több fórumon is, miről szól a NATI, akkoriban microwatt vagy mWatt néven futott az emberke. Az elképzeléssel, megvalósítással nincs gond, bár volt néhány érdekes dolog, de lehet, csak rosszul fogalmazta meg. Tehát csinált egy invertert, amit alapesetben a napelem táplál, és ha nagyobb teljesítményre van szükség, akkor a hálózatból csak a különbséget veszi. Tehát 300W napsütés és 500W-os kenyérpirító-nál csak 200W fogyott a hálózatból. Ha az igény meghaladta az inverter teljesítményét (2000W-os inverter és 3000W hősugárzó), akkor azt csak a hálózatról tudta megoldani. Ha épp nem volt igény villanyra, vagy a napból több energia jött, akkor a fölös napenergiával vizet melegített a bojlerbe.
A napelemek nem ideális tájolásban vannak, így a 2kW-os rendszer 9 napeleme jó, ha 1kW-ot tud, viszont így lehetett egész nap egyenletesebb teljesítményt kivenni.
Szóval az elgondolás jó, tényleg csökkenti a villanyszámlát, viszont ha bárhol megtérülésről, számokról kérdezték, felkapta a szart, és átment anyázásba, hülyézésbe, vagy csak kitért valami humbuk szöveggel.
Tudomásom szerint a NATI éjszaka is szünetmentes tápellátása biztosít megfelelő kiépítésben. Mivel éjszaka a PV nem termel, ezért természetesen az akku rövidebb áthidaló képességű, ekkor más betáplálásról is kell gondoskodni.
A hibrid inverterek engedélyezését én is várom, nem is értem miért nem engedélyezik most is.
Najo, mar megbantam hogy felvetettem az akksis napelem temat, elszabadultak a dolgok kicsit. mindenesetre egy kerdesem lenne meg, mielott felgyujtjatok egymast - mennyi a maximum tavolsag amire egy invertert el lehet rakni a villanyoratol es a nepelemektol? 10m? vagy kabelvastagsagtol fugg? Azert kerdem mert lehet csak ugy tudom megoldani egy inverterrel a ket haztetot ha ketto koze rakom az invertert, ehhez viszont epitenem kene vmi kis dobozt neki, es a kert kozepen ektelenkedne.
Megint más a helyzet ha egyeseknek hiányos a tudásuk, szűklátókörűek. Amit nem láttak, nem ők találták ki az nincs is, és a "messziről jött ember azt mond amit akar" felkiáltással nyugtatják magukat.
A hiányzó tudásukat ahelyett hogy pótolják, fejlődnének, elutasítják a más megoldásokat.
Pedig biza jópár témát kiveséztünk már amit büdös cipő univerzumon kívül létezik és vígan használják.
Mint ahogyan ez előbbi példa szerinti napelem konfigurációt, olyan helyen ahol tiltott a visszatáplálás. Visszatáplálás gátlóval vannak visszacsatolásban az inverterek, az üzem nagy és állandó alapfogyasztását igyekeznek csökkenteni úgy hogy ne táplaljanak vissza és akku, bojler se kelljen. Gyári, polcon kapható termékekről beszélünk, nem kell kitalálni.
Nálunk a cégnél szerencsésebb a helyzet, lehet visszatáplálni, egyelőre havi szaldó van, így a hétvégi üzemleállás feles energiája bemehet a hálózatba és hétköznap fogyasztjuk el. Nyáron 70-80% helyben elfogy, télen 100% egy átlagos hétköznap. A hétvégén azonban nincs nagy fogyasztás, emiatt szakadó nélkül nagyobb lenne a bukta.
Más a helyzet ha a nappali fogyasztást csökkentik akkora napelem mezővel ami kisebb teljesítményű mint a minimális fogyasztás, de ehhez nem kellenek akkuk.
Akkor is más a helyzet, ha ez egy hozzá nem értő sületlensége.
Konkrétan arra az írásodra reagáltam amikor a gyárak, közintézmények hegynyi akkujai és generátorjairól beszéltél.
Azok kizárólag a folyamatos áramellátás miatt vannak, és létfontosságú a feladatuk.
Ezeket nem lehet ésszerűen kiváltani napelem+akku kombóval hiszen az akkuban tárolás drágább mint a generátoros előállítás.
Azaz minimális akkumennyiségre törekednek.
Más a helyzet ha a nappali fogyasztást csökkentik akkora napelem mezővel ami kisebb teljesítményű mint a minimális fogyasztás, de ehhez nem kellenek akkuk.
Az agregátor kétségkívül a legtöbb helyen jó megoldás, de nem mindenhol a legoptimálisabb. Az alternatív energia források és az új technológiák egyre olcsóbbá válása miatt nem árt időnként felülvizsgálni a lehetőségeket.
Ez minden elnyújtott betáplálásra beállított napelem elrendezésre igaz. A nappali üzemben dolgozó vállalkozásoknak viszont a maximális termelési lehetőség kihasználásánál fontosabb a minél hosszabb idejű PV energia ellátás. Sokan ezért K-Ny tájolású stringeket telepítenek.
A legjobb a napkövető rögzítések alkalmazása lenne.
Ahol erre komoly igény van ott biztosra mennek. Annyi akku ami áthidalja az aggregátor(ok) indítási idejét, és kész.
Nem éri meg napelemmmel vakerálni. Mennyi az esély hogy pont szép napsütéses nyári napon, nappal megy el a hálózat? És mennyi hogy egy viharos téli éjszakán?
Erre a célra az aggregátor a legolcsóbb és legmegbízhatóbb forrás.
Nagyon nehéz feladat, drága és bonyolult a megoldása.
A fejlesztés eredménye, hogy ez a megoldás meghaladottá vált, úgy uis mondhatnám, hogy elavult lett.
Az inverter a kimenete felé meg tudja meg osztani a bejövő energiák felhasználásának egymás közötti arányát.
Ezt az arányt a mindenkori energiaszinteket képviselő feszültségszintek döntik el.
A fogyasztó mindig a számára szükséges teljesítményt kapja, ám annak összetétele lehet olyan is, hogy az egyik forrás (napelem) magasabb a másiknál (hálózat).
Vagy fordítva.
Vagy éppen egyenlőek.
Éjszaka a napenergia nulla, így teljesen a hálózat látja el a fogyasztót.
Ha a napenergia teljesítménye nagyobb, mint az aktuális fogyasztói igény, akkor a fogyasztót teljesen a megújuló energia táplálja.
Korábban már tárgyaltuk, tud ilyet, időosztással tölti hol a hálózatról, hol a napelemekről (gyorsan váltogatva) a bemeneti oldali kondit a rendelkezésre álló napáram és a kért teljesítmény függvényében, úgy emlékszem.
Kérdezd meg tőle (mert az én hsz-eimet letiltotta), hogy ha megy egy 3000W-os fogyasztó, és 2kW-os rendszer van fenn, akkor tudja-e, hogy 2000W megy napelemről és 1000W a hálózatról.
Azért a napi fogyasztás ismeretében elég jól be lehet lőni. Mindegy, a lényeg az, hogy a keretszámok ismeretében akinek kell vmi az számolhat.
A vezetékezés azért akár tud nem kis munka is lenni, főleg többszintes épületeknél. Persze ahol eleve külön vannak vezetékezve a nagyfogyasztók és a szünetmentes dugaljak, ott ez kevésbé probléma.
Olyan helyeken ahol folyamatos üzem van, gyárak, kommunikációs központok, eü intézmények, készenléti szervek. Ilyen helyeken gyakran hegynyi akkutelep van+ agregátor. Láttam olyan helyet, ahol az épületet építették az agregátor köré, aztán amikor tönkrement jött a vakarózás, mert se ki,se be.
Köszönöm szépen!
A "baltával faragott"/ avagy tájékoztató adat bőven megfelel. -)
Jól gondolom, hogy egy 4kWp és rendszer kijön durván 2 millióból + az átkábelezés?
Ebben az esetben a kezdeti költségek alig haladják meg egy hasonló csúcsteljesítményű drágább telepítésű SE rendszer alapkiépítését.
Az árkülönbség a havi számlából mutatkozik majd meg.
Akinek fontos a szünetmentes áram ellátás így már össze tudja vetni más lehetőségekkel.
A 3 fázis magas teljesítményen csak méregdrágán oldható meg. (Ezt igen jól láttad)
Én értelmét sem látom.
1 fázisú, 2000 VA-s inverter van, ami összeköthető, így 4000 VA teljesítményű lesz.
Ez megfelel egy 16 Amperes hálózati átviteli teljesítménynek.
Legelőször azt kellene tisztázni, hogy mi a telepítés célja?
Az éves számla kiváltása nyilván nem is jöhet szóba, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor süt a nap, akkor annyival kevesebbet kelljen a hálózatból vételezni.
Ez nem fog megadni árat, sem számolást, mert akkor kiderül, hogy nagyon nem éri meg. Hatalmas körmondatokkal kitér, vagy beleköt egy fél mondatodba. Ha sarokbaszorítod, elkezd anyázni.
A 2kW os backup biztosan lehet hasznos szolgáltatás, a kérdés az, hogy ennek mekkora felára van egy normál rendszerhez képest.
Olyan extráról van szó amire nem mindenkinek, vagy nem ekkora mértékben van szüksége. A napelemes rendszer megtérülését viszont az emberek nagyon nagy többsége szeretné tudni.
Igen, szedd össze magad, és árazz be végre egy rendszert (NATI + átvezetéses) itt a nyilvánosság előtt! Nyugodtan hozzá teheted, hogy az X db panel többféle nézhet, + Y kW backup. Mindkettő jó dolog, de ennek a felára az érdekes, nem a mellébeszélés.
Nem értem, miért ne kérne engedélyt a szolgáltató ha egy közcélú villamos hálózatra kötött UPS - t alternatív módon táplál a felhasználó, hiszen a
"a termelt villamos energiával kizárólag a saját fogyasztás a cél - közcélú hálózatba visszatáplálás nem történik".
Az agregátor csak azért nem érdekli a szolgáltatót, mert nem tud róla, annyit sehol nem használják, hogy a fogyasztási szokásban kimutatható változást okozzon, a próbaüzemek alatt szerencsére balesetet nem okozott.
Bármelyik eset bekövetkezése esetén rögtön megváltozik a helyzet. Alapvetően a szabályosan kivitelezett alternatív betáplálásrokról beszélgettünk.
Köszönöm, de nem ezt az általános leírást kértem eddig sem. Ebben a konkrét számok egyedül a hozzászólás sorszáma.
- Menyibe kerülhet egy 3680 kWp es NATI + hozzá egy átlagos otthon villamos hálózatának átalakítása,
- mekkora havi villanyszámla takarítható meg?
Peremfeltételek:
- az éves fogyasztást kiváltja a 3680 kWp es oda vissza tápláló rendszer,
- alapból 33% azonnal felhasználásra kerül.
A napelemek sorosan és párhuzamosan kapcsolhatók a villamosság ismert szabályai és törvényszerűsége értelmében. Figyelembe kell venni az adattábla értékeit. A V_sys feszültség abszolút maximum, túllépni nem szabad. Az eredő feszültség és áram a soros illetve párhuzamos kapcsolások szabályai szerint változik. Alkalmazandó főbb szabályok: Ohm törvény, Kirchoff I-II törvények.
Az összekapcsolt napelemeket többféle elnevezéssel jelöljük:
A cella, a napelemek cellákból épülnek fel, ez az alapvető villamos egység. A cellák sorosan és/vagy párhuzamosan vannak kötve.
Füzér (String) – több sorosan kapcsolt napelem együttes neve, egy napelemben ma már mintegy 72 cella található.
Mező (Field vagy Array) több soros füzér párhuzamos kapcsolása (de használatos magára geometriai elrendezésre is
Napelem generátor az összes összekapcsolt napelem rendszer egység
Elég bátor kijelentés egy árat firtató kérdésre azt felelni, hogy fogalmilag értelmetlen.
Nem az árat firtattad, hanem villanyszámlát adtad meg.
Mindegy, mekkora a villanyszámla, a napelemek termelésének megfelelő mennyiségű villamos energia ára takarítható meg.
A belső felépítés nincsen szoros összefüggésben ezzel, inkább a fogyasztók összetétele és a fogyasztási szokások befolyásolják a rendszerárat.
Van egy csontváz alap, amit modulos szerkezettel lehet bővíteni, ami alapvetően nem a napelemek számának növelését, hanem különböző funkciók opcionális beemelését jelenti.
Ugyanakkora villamos energia mennyiség megtermeléséhez hatalmas eltéréseket mutató rendszerárak is előfordulhatnak.
Mi a helyzet az induktív terheléssel? Motorok, trafók stb..
Az inverter szigetüzemre készült, ezekre is számítva.
2000 VA-s inverterről az 1400 Wattos porszívó 3-400 Wattos alapterhelés mellett is elindult.
A fűnyíró is beröffent. (1200 Watt)
Ha elindulnak, akkor utána már nincsen velük gond.
Mindemellett ez az indítási probléma az inverterek legnagyobb gondja.
Az életvitel szerű használatuk során az esetek 99%-ban egy átlagos fogyasztói szerkezettel és fogyasztói szokásokkal rendelkező háztartásnak 3-400 Wattos teljesítmény igénye van.
Ennek kiszolgálására bőven elegendő lenne egy kisebb teljesítményű inverter, ám vannak magasabb fogyasztású háztartási eszközök, amik már a kWattos tartományba esnek.
Az inverter átviteli teljesítményét emelni kell ahhoz, hogy ezeket is használni lehessen, még akkor is, ha csak ritkán kerülnek használatba.
Látni kell azt, hogy a hálózat a fogyasztó szempontjából rövid ideig a végtelenségig terhelhető.
Ha a hálózat és a fogyasztó berendezés(ek) közé inverter teszünk, akkor erről az előnyről lemondunk és a helyébe az inverter terhelhetősége lép.
Ebből fakadóan úgy kell méretezni az inverter, hogy az el tudja indítani a motoros fogyasztókat.
A hálózati kismegszakító előbb oldjon le, mintsem az inverter letiltson.
Az UPS kimenete nincsen összekötve a hálózattal, amiről az NKM tájékoztat, az pedig igen.
Amennyiben a főelosztóban, vagy utána galvanikusan leválasztod az UPS bemenetét a közcélú hálózatról, és utána alternatív módon táplálod azt, akkor már értelmezésem szerint nem szükséges engedély.
Nem kell engedély akkor sem, ha nem választod le a hálózatról az UPS bemenetét.
Pedig leválasztás nélkül az eszköz meghibásodása esetén a hálózatba kimehet a feszültség.
Az aggregátort be kellene jelenteni a szolgáltatónak, de a kuyta sem foglalkozik vele.
Egyébként a nem trafós (HMKE) inverterek sem leválasztott módon épülnek fel.
"Ez esetben azonban az UPS nem " hálózatra kötött áramfejlesztő rendszer" !"
Az UPS valóban nem áramfejlesztő rendszer, a szolgáltató szempontjából egy hálózati fogyasztó, aminek az alternatív megtáplálása (PV, víz, szél, agregátor... ), az NKM megfogalmazásával élve:
"a termelt villamos energiával kizárólag a saját fogyasztás a cél - közcélú hálózatba visszatáplálás nem történik".
Innentől kezdve megkövetelik hozzá a szolgáltatók az engedélyeztetési eljárást.
Lényeg az, hogy engedély nélkül csak olyan hálózatba juttathatunk elektromos energiát, ami nem kapcsolódik a közcélú hálózathoz, és ez sajnos akkor is így van, ha a termelt energia a közcélú hálózatba nem kerülhet ki. (A szolgáltatók szerint.)
Amennyiben a főelosztóban, vagy utána galvanikusan leválasztod az UPS bemenetét a közcélú hálózatról, és utána alternatív módon táplálod azt, akkor már értelmezésem szerint nem szükséges engedély.
Nem értem, miért nem engedélyezik Magyarországon a szolgáltatók az olyan invertereket, amik a szolgáltatói áramszünet esetén automatikusan leválasztódnak a közcélú hálózatról.
A szolgáltató ellenőrizheti a plombák után:
- a mérőhely jóváhagyott kialakításán nem történt változás (szigorúan véve akár a főelosztó áthelyezésébe, cseréjébe is beleköthetne ha eltér a nála lévő b345 nyomtatványtól és mellékletétől).
- vezérelt áramú bekötést,
- H/ GEO tarifára kötött berendezéseket,
- hálózatra kötött áramfejlesztő rendszereket.
Semmi nem tiltja, hogy UPS ről járasd a cuccaidat. Az UPS áram ellátása alternatív forrásból azonban engedély köteles.
A 60668 sz. hozzászólásban idéztem az NKM honlapjáról, előtte pedig az EON, ill. Az ELMŰ igénybejelentőiből.
A mérőhely utáni főelosztó táblától módosíthatod a saját belső hálózatod úgy ahogyan akarod.
Kivételek:
- vezérelt áramú fogyasztók csak fix bekötésűek lehetnek ( nem lehet átkapcsoló, dugalj),
- H/ GEO tarifás mérőóráról csak a megadott készülékek üzemelhetnek,
- áramfejlesztő berendezések csak engedéllyel köthetőek a hálózatra akár rátermelnek a közcélú hálózatra, akár nem.
A szolgáltatók jelenlegi álláspontja szerint csak a közcélú hálózathoz nem csatlakozó ún. szigetüzemű rendszereket nem kell engedélyeztetni náluk.
hagyd rá, neked sose lesz ilyen fasza rendszered. És sohasem leszel olyan okos hogy HMKE szemüveg nélkül szemléld a világot. Ez csak a kiváltságosoknak adatik meg...
Az a drót/drótrendszer az, ami a napelemből/napelemekből kivezeti az áramot és addig tart, ahol fogadja a napelem/napelemek áramát feldolgozásra-hasznosításra valami.
Lehet csak egy rövid darabka drót is egyetlen napelem esetén, de lehet sok-sok méter is.
Lehet akár egy dróthálózat is (legtöbbször ilyen), ha több napelem van összekötve sorosan és/vagy párhuzamosan aminek az áramát EGYESÍTVE vezetik a feldolgozó-hasznosító ponthoz.
Tisztelettel az EON dokumentuma beszél hálózattal párhuzamos üzemről. A páhuzamos üzemet nyilvánvalóan másként értelmezik. Kifogásoddal fordulj az ügyfélszolgálatukhoz.
Az ELMÜ által igényelt dokumentumban másként fogalmaz.
Az NKM szerint:
"Amennyiben a termelt villamos energiával kizárólag a saját fogyasztás a cél - közcélú hálózatba visszatáplálás nem történik - az engedélyezési eljárást ugyanúgy le kell folytatni, a csatlakozási tervet le kell adni jóváhagyásra, a Hálózati Csatlakozási Szerződést meg kell kötni, vagy módosítani kell. Ekkor nincs szükség mérőcserére. A visszatáplálás megakadályozására áramirány figyelőt kérünk beépíteni. A vételezésre szerződésben lévő kereskedővel nem kell a meglévő szerződést módosítani, viszont mivel nem lehet a hálózatba betáplálni, így betáplált villamos energia elszámolására sincs lehetőség."
Forrás : https://www.nkmaramhalozat.hu/pages/aloldal.jsp?id=32085
