- komoly mechanikai igénybevétel van. szőnyeg, lamináltpadló kiesik
- esélyes hogy vannak folyadékok. bár nem tudjuk hogy autószerelő vagy fodrászműhely, de feltehetjük, hogy kell felmosni
- az is kiderült, hogy tök nagy terület valójában, tehát 200W/m2 fűtés bepattintása nem triviális
még a járólap is kiesni látszik. marad a pvc padló (van ipari, ami nem olyan puha és sérülékeny). kell alá valami, ami kemény. akár az acéllemez, az legalább nem foglal helyet.
Alapvetően egy műhely jellegű helyiségről beszélünk, ahol lesz hosszabb távú tartózkodás is (szerviz).
Sajnos az aljzat mintha fagyasztóba lennél, sajátságos okok miatt. beton+járólap a mostani burkolat. Falak szigetelése megoldott,de alulról ha ott ülsz huzamosabb ideig a láb elfagy, meg érezhető a "hidegsugárzás". Erre van pár centi amiben a lehetőségekhez képet a legjobban kellene csökkenteni ezt a hatást.
Sajnos én is tudom pár centiben csoda nincs, de ennyi van sok ok miatt. Ahol helyileg lesz ülés, több idő letötlés, ott majd lesz valami fűtőfilm jellegű megoldás szőnyeg formában vagy hasonló. A többi részt meg amennyire lehet csökkenteni kellene a hatást.
Most akkor úgy keresed a jobb megoldást, hogy sem nem árulsz el semmit, sem nem adsz támpontot, hogy a javasolt irányok jók vagy rosszak?
Ha ez egy portásfülke, akkor kifejezetten nagy a terhelés, visznek be vizet, sarat simán. És jól takarítható kell legyen. Én kasírozott purhab táblát tennék, ami befér, arra 1mm acéllemez, arra gumilemez. Az acéllemez 5 év alatt el fog rohadni, majd akkor ki kell cserélni.
Ha a hőszigetelés után az eredeti padló harmatpont alá hűlhet (nem árultad el, hogy mi van alatta), akkor a padló/szőnyeg alatt szükség lesz egy tökéletes párazárásra is (az XPS lapok között/mellett a pára az XPS alá tud jutni és a hideg padló folyamatosan vizesedni fog).
Ha BIZTOS vagy abban, hogy azon a padlón soha nem lesz pontszerű nagy terhelés, akkor mehet az XPS-re közvetlenül egy vékony padlószőnyeg és kész is vagy :)
Az xps különben jól bírja, a nappalinkban is van 3 cm, azon masszívabb laminált. Teljesen jól bírja évek óta, pedig keményen megrakott könyvesszekrének vannak benne, nem is kevés, és nem látszik ilyen elváltozás. Nem ment össze, stb, pedig egy ilyen megrakott szekrény lehet 500-700 kg is simán, és két vékony lábon áll. Azaz a laminált ilyen értelemben elég jó "teherelosztó" ha elég masszív. A görkorcsolya azért más, mert a N/mm2 az elég koncentráltan keletkezik direktbe a felületen.
Én is tisztában vagyok vele, hogy eme peremfeltételekkel nagyon korlátozottak a megoldási lehetőségek - ha egyáltalán van.. Csak remélem hátha tud valaki jobb megoldást, mint a félig se jó megoldási lehetőségek :-(.
Habár a homályos képen nem látszanak a törési felületek, de ez talán ugyanolyan hab, mint amit a virágkötők használnak (beletűzik a virágokat). Egy virágboltban kérj egy darab habot, törd össze és hasonlítsd össze a felületeket.
"2 cm xps, azon masszívabb laminált, 13-14mm környékén."
Az XPS hiába tűnik kemény anyagnak, nagyon kicsi felületen terhelve az is megroppan és ott tartósan deformálódhat (ha nem hiszed, akkor rakj le a földre XPS lapot és gurulj végig rajta egy soros görkorcsolyával :).
A keskeny csíkokból összerakható padló az illesztési vonalaknál erősen terhelve (pl szekrény lába) megsüllyedhet és megroppanthatja maga alatt az XPS-t, attól kezdve azon a helyen örökké "huppogni" fog a padló.
Tehát neked nem egy "masszív" padló kell, hanem
- egy jó rős+merev teherelosztó réteg (OSB, betonyp, vagy akár valami öntött szálerősítésű esztrich)
- és azon egy akármilyen vacak padló :)
Az XPS vastagságáról: a kellemetlen hidegsugárzás érzetet már 1 centi xps is érezhetően csökkenteni fogja (2 centi persze kétszer érezhetőbben), de ennyire komolytalan hőszigetelés vastagság (vékonyság :) a fűtés-forintokból nem fog érezhető mennyiséget megspórolni neked. Tehát ettől az 1-2 centitől a lábad érezhetően kevésbé fog vacogni, de a fűtésszánlán nemigen fog látszani ebből szinte semmi.
Belekezdtem egy tetőfelújításba. Jönnek a problémák. A tetőszigetelő anyagot nem tudjuk beazonosítani. A cserép alatt van kátránypapír. A kátránypapír alatt pedig olyan habszerű anyag ami morzsalékosra összetörik. A tetőfedő pedig fél tőle, hogy mérgező. Tanácstalan vagyok , hogy ki azonosítja be ezt a hőszigetelő anyagot. Beszéltem egy pur habot szóró szigetelő vállalkozással. Azok szerint nem pliuretán hab. Emlékszik, hogy van ilyen anyag látott is ilyent állattartó telepeken is használták. A nevét nem tudja. Szerinte nem veszélyes. Mi lehet ez?
A hagyományos házakban régen volt kettő féle padozat.... most a legegyszerűbbeket pl. a döngölt agyagpadlót mellőzzük.
Tehát a hideg padlók... konyhák előszobák, fürdőszobák kamrák padló burkolatai.
Cementlappal, padló téglával később égetet kerámia termékekkel odották meg. pl. a metlachi, a mozaik. Stb.
Tartóssak voltak, de rendkívül hidegek. Földszinteken Az emeletes házakban más a helyzet.. most mellőzhetjük.
Aztán voltak az un. melegpadlók. Különféle kialakítással. Jellemzőjük a fa burkolás. Hajópadló, svéd padló, parketta stb.
Vagy egyszerűen homokba ágyazva párnafákra, vagy valamivel jobban, pl. párnafa, vakpadló és rá parketta.
A vakpadló és a parketta 2 x 2,5 cm vastag... tehát 5 cm fa, de még ez is kevés. A modern szemlélet szerint ez sem melegpadló. Hát akkor még az ennél vékonyabb szerkezetek, pl. betonra ragasztott 2 . 2,5 cm parketta ,
Nos az sem ér semmit... emberteken.
Az igazi földszinti padozat hőszigetelés a minimum 10 cm vastag hab hőszigetelésnél kezdődik. A többi smafú.
Azért a passzív házak és az emberileg elviselhető házak között nagyon sok fokozat van.
A jó vastag szőnyegekről most valahogy megfeledkeztem.
Adott egy helyiség, ahol alulról dől /sugárzik be a hideg helyi sajátosság miatt, így valahogy kellene szigetelni - ráadásul belülről. a másik probléma, hogy kevés a hely, néhány cm jön csak szóba. Nem kell passzívház, de a talaj felől a hideghatás eszméletlen, cipőben is lefagy a láb, ezt meg kéne akadályozni - lehetőleg aktív fűtés nélkül (helyi kis melegítő dolgokat tervezünk, pl ahol huzamosabb ideig üléssel tölti valaki az időt).
Ráadásul emellett az aljzatnak lehetőleg masszívnak kellene lennie.
Eddig az alábbi gondolatok születtek:
1. 2 cm xps, azon masszívabb laminált, 13-14mm környékén.
2, 2 cm xps, arra szalagparketta, bár ez benne erősen vet fel kérdéseket
3. 1 cm xps, erre betonyp esetleg osb lap és erre valamilyen jobbfajta laminált.
Van esetleg valakinek valamilyen jó ötlete a helyzet megoldására? nem lakóterületről van szó, így esztétikailag sokminden elfogadott. Viszont sajnos a beépítési magasság nagyon kevés, és nagy csoda emiatt nem lehetséges, de amit lehet megtennénk ez ügyben..
Leegyszerűsítve: ha a hőszigetelés előtt a hőhídnál a falon a leghidegebb pont több fokkal melegebb a helyi harmatpontbál, akkor a hőszigetelés után a lejjebb tekert termosztáttal sem kezd majd ott vizesedni. Ha viszont a jelenlegi hőhíd-harmatpont hőmérséklet különbség csak nagyon kicsi, akkor van esély arra, hogy a termosztát 2-3 fokkal lejjebb tekerése után nedvesedni kezdjen ott a fal, tehát a termosztát lejjebb tekerésével egyidőben a lakáslevegő víztartalmát (gramm / köbméter) is csökkenteni kell (vagy lehet hőszigetelni a hőhidat).
"Ha a fal kapna egy 16-20cm grafitos EPS szigetelést, és a terasz semmit, akkor ugye elég nagy kontraszt lesz a két falrész hőátbocsátása között."
A hőhíd tulajdonságai nem változnak attól, hogy mellette a fal tulajdonságai megváltoztak. Tehát a teraszod betonja ettől nem lesz "hőhidabb", ha hőszigetelés után a lakás hőmérséklete és páratartalma nem változik, akkor ott belül továbbra sem lesz vizesedés. CSAKHOGY a hőszigetelés után a lakásokban a hőérzet hirtelen sokkal jobb lesz (mivel megszűnt a falak addigi "hideg-sugárzása"), ezért a hőszigetelés után a fűtés termosztátját lejjebb szokták tekerni, akár 2-3 fokkal is. Az alacsonyabb szobahőmérséklettel viszont megváltozik a hőhíd belső végének hőellátása (fűtése), nagyon peches esetben pont ez a picike hőmérséklet csökkenés kell ahhoz, hogy az eddig száraz hőhíd-pont mostantól nedvesedni (penészedni) kezdjen. Persze egy komoly hőszigeteléssel egyidőben a lakás szellőzését is illene átnézni, márpedig egy jól szellőző lakásban csak a NAGYON durva hőhidaknál fordulhat elő nedvesedés.
Tehát ha hőszigetelés után véletlenül vizesedeni kezd az addig száraz hőhidad, az nem attól lesz, mert körülötte jobban hőszigetelted a falat, hanem attól, hogy a hőszigetelés után lejjebb tekerted a termosztátot, miközben a lakás szellőzésén meg semmit sem javítottál :)
"MMivel a szigetelt falrésznél a hő jobban megreked mint a beton erkélynél,"
A "megreked" szó a hővel kapcsolatban értelmezhetetlen. Meleg levegő megrekedhet, meleg víz is megrekedhet, a hő önmagában nem tud megrekedni.
"a nagy kontraszt által létrejövő "tölcsér-effekt" miatt mégis várható penészesedés."
A hőhíd hűtő hatása a belső téglafal felületen nagyobb felületen oszlik el, mint a hőhíd fizikai keresztmetszete, ez nevezhetjük tölcsér-effektusnak is. Pára szempontjából: szerintem amíg/ahol a pára pára állapotban van (tehát harmatpont feletti hőmérsékleten), addig a pára leszarja, hogy éppen hány fok van körülötte, csakis a környező anyagok helyi páraáteresztő képessége érdekli. (ez így nem teljesen igaz, de így érthető meg könnyen) Tehát amíg az általad említett "hőmérséklet-tölcsér" egyetlen pontja sem lesz harmatponti hőmérséklet alatt, addig a pára ugyanúgy fog áthaladni rajta, mintha minden pont azonos hőmérsékleten lenne (nem fog a pára irányt változtatni benne, a hőmérséklet vonalak mentén).
Nálam B30 falon szintén konzolos betonerkély, igaz csak kb a szoba fele szélességében. 15 centi eps a falon, az erkély a tetejét leszámítva szintén körbe lett szigetelve inkább esztétikai okokból de nem 15 centivel hanem kevesebbel. Előtte sem volt penész, utána sem lett. Dolgozószobának van használva a helyiség, tehát minden nap napközben van használva és nincs agyonfűtve (20-21 fok).
Egy múltkori okfejtésen gondolkoztam még tovább, gondolkozzunk együtt.
Adott egy B30 fal amiből konzolosan kinyúlik egy beton erkély a fal teljes szélességében. A hőhidas résznél jelen körülmények között nincs párakicsapódás/penészedés.
Ha a fal kapna egy 16-20cm grafitos EPS szigetelést, és a terasz semmit, akkor ugye elég nagy kontraszt lesz a két falrész hőátbocsátása között. De ha eddig nem volt penész mert elég meleg van és van rendesen szellőztetve, akkor valószínűleg nem várható hogy ezután penészedne, mert a belső hőmérsékleten ill. a szellőztetési szokásokon nem változtatunk negatív irányba.
Ámde:
Mivel a szigetelt falrésznél a hő jobban megreked mint a beton erkélynél, ott ugye egy elég nagy hőhíd marad. Kérdés az hogy az ezen az "úton" távozó hővel esetleg változik-e a pára mozgása is úgy, hogy a nagy kontraszt által létrejövő "tölcsér-effekt" miatt mégis várható penészesedés.
Nem tudom hogy viselkedik-e így a pára, ezért írtam az elején hogy ez csak egy gondolkozás/felvetés.
Tanulmányozd egy kicsit az alga/penész életfeltételeit :) bármelyik feltétel hiányzik, az ültetvényed elpusztul (vagy növekedésnek sem indul ;)
A profik a "táptalaj" nedvességét és/vagy a környező levegő páratartalmát próbálják alacsony szinten tartani ott, de sajnos van olyan hely, ahol ez lehetetlen.
A vegyi módszerek a pici növények táptalaját teszik számukra mérgezővé (többnyire klórral, ami ugye a filléres hipóban is van ;), de ezek hatása nem örökre szól, tehát készülj fel arra, hogy X havonta/évente folyamatosan ismételni kell a "kezelést".
"Sajnos a családi házunkban anno az építési vállalkozó párazáró fóliát rakott tetőfóliának"
Ez önmagában még nem hiba. A hiba ott kezdődik, ha ezen fólián belül pl a padlástérnek nincs rendes szellőzése a külvilág felé. Ha az alulról odajutó pára nem esik csapdába ott, akkor a páranyomás szépen kiviszi onnan a külvilágba és nem lesz vizes a fóliád alja.
"Mit ajánlotok, hogy lehetne ezt a problémát megoldani"
Mivel nem tudunk semmit e tetődről, ezért csak tippelek: jó minőségű polisztirolból (pl XPS) vágj jósok kb 4x4x20 centis darabot, majd hosszában vágd be őket kb 2/3-áig (pl vasfűrészlappal). Menj fel velük a padlásra és a tetőfólia átfedéseknél ezeket a rudakat húzd rá az alsó fólia élére úgy hohy az átfedésnél a két fóliát eltartsa egymástól, így szellőző rések jönnek létre a tetőfóliádban. Ilyen szellőző résből kiseb tetőnél 10 darab a minimum, de nagyobb tetőmék 50-100 darab sem túl sok. Viccesen azt lehet mondani, hogy ha szélviharos időben a padláson még nem lobog as hajad, akkor talán kevés szellőzőt csináltál :)
"a dryvit szigetelés és a fal között van egy pici légrés fent a tetőn?"
Ezt a rést feltétlenül zárd le LÉGMENTESEN, összefüggően KÖRBEN MINDENÜTT. Legjobb lenne valami alacsony dagadású habbal lezárni: pl szerelőhabok, ragasztóhabok (occsó purhab NEM JÓ!!!). Némelyik habhoz van hosszú cső, amin kijön a hab, ezt a csövet dugd be a résbe 5-10 centi mélyre és vidd körbe a házon.
hello, ez a cucc szerintem nem arra való. direkt algaölő kell, pld. baumit fungofluid és utána ha jól láttam, felül kell festeni. én is előtte vagyok még a műveletnek..tavaszi program lesz.
De most vettem észre, hogy továbbra is olyan, ráadásul szépen terjed felfelé, ami azért gáz, mert kicsit tériszonyom van, emeletes ház tetejére már nem mennék lefújni, pedig valamit kezdeni kellene vele nyáron, mert gondolom egyre csak rosszabb lesz.
Szeretnék egy kis tanácsot, ötletet kérni Tőletek.
Sajnos a családi házunkban anno az építési vállalkozó párazáró fóliát rakott tetőfóliának, és így a falak mentén a feláramló meleg levegő kicsapódik rajta, és visszacsepeg a talpszelemenre, ami ettől penészedik.
Mit ajánlotok, hogy lehetne ezt a problémát megoldani a betoncserép tető leszedése, és a fólia kicserélése nélkül?
Valamint a másik fő kérdés, hogy az jól csinálták e meg, hogy a dryvit szigetelés és a fal között van egy pici légrés fent a tetőn? A dryvit a lambériáig felér, de közte és a fal között légrés van. Ezt nem kell esetleg valamivel betömni?
