Gyakran járok a Király utca-nagykörút környékén (ott lakik a menyasszonyom). A Király utcáról nem szabad kifordulni a körútra. Esténként rendszeresen áll ott 2-2 rendor (mind a két irányban) és a szabálytalanul forduló autókat büntetik. Ezt már hosszú ideje figyelem, multkor mégis valami rövidzárlat miatt én is kifordultam (elore tudtam, hogy ott fognak állni, de elfelejtettem a kanyarodást és csak azt vettem számba, hogy most tényleg minden rendben a trabin, biztos nem tud semmiért megbüntetni :)
Persze leállítottak, 30 000 Ft-ot mondott. Becsületére legyen mondva, hogy miután ecseteltem neki, hogy most szúrták ki a trabant gumiját és épp a szerelotol hozom a kocsit, ahol 40 000 Ft-ot már otthagytam (ez sajnos mind igaz) és megfelelo keserves képet vágtam és felvetettem azt a lehetoséget, hogy elengedhetne, elengedett.
Egyrészrol jogos, mert ha tilos kanyarodni, akkor ne kanyarodjanak, aki kanyarodik, az meg vessen magára. Másrészrol viszont egyetlen indokul a trolik zavartalan haladását látom a tiltásra, ugyanakkor este 9-10 körül semmiféle veszélyt nem jelentenek a kanyarodók és ilyenkor troli szinte már nem is jár. Nyilvánvalóan ez sokkal jobb és biztosabb és veszélytelenebb bevételi forrás a rendorségnek, mint a valóban veszélyes elemek szurése (átlagosan minden lámpánál 1 kocsi befordul, ez óránként sokszor 30eFt bevétel is lehet).
Tehát ez pl. csak azért idegesít, mert rendszeresen járok vidékre és látom hogyan vezetnek nagyon sokan (multkor pl. a pályán 120-as tempónál még +1 teherautót megeloztem, a mögöttem jövo idegbeteg pedig erre úgy elémvágott, hogy ha nem húzom félre a kormányt, akkor elsodor, azután elottem 2-3 m-re blokkolt egymás után 2-szer - nem sok hiányzott, hogy beleszáljak), az emberben felmegy a pumpa, és ezek közül egyet sem büntetnek meg, az amúgy esetleg becsületesen vezeto, de kicsit éppen figyelmetlen autósokat meg jól megtarhálják.
Kedves nan,valobban a vezetes kulturaja kulon fejezet.Nem mindig a fejlettsegtol fug inkabb az orszagban ,tartomanyban elterjedt szokasoktol.Bejartam Europat(Norvegia,Malta es Izlandon kivul mindenutt voltam)igy megengednem magamnak egy szemelyes igy nem targyilagos jellemzest tenni:
-a legjobban vezetnek az olaszok.
-a legovatosabban a svedek es finnek(ego lampaval mindig ez termeszetes most mar mas orszagban is,megallva percekig a keresztezodeseknel ahol nincs lampa)
-a legudvariasabban a belgak
-a legvadabbul de eleg biztonsagosan a nemetek (semmi sebesegkorlatozas eddig)
-a legkonyortelenebbul a yugok
-a legkiszamithatatlanul a gorogok es a torokok
-a legfelkeszuletlenul technikailag a romanok(barkacsolt fekel is uton)
-a legeroszakosabban es gyulolkodve a mieink.
A masok temahoz:valobban az aranyut kedves Waratah.De kinek van ra ideje a mai csaladokbol.A gyerekeket a mediak nevelik persze nem tudatosan,hanem piaccentrikusan.
Kedves barátom 4 gyermekes családapa, és mélyen vallásosak. Pest mellé költöztek egy faluba, ott is a falu szélére. TV nincs. Tudatosan nincs. A gyerekek egyházi iskolába járnak. Tudom és értem, higy ez az a kor amikor mélyen meléjük tudják plántálni a szólök saját meggyőződésüket és hitüket, de úgy érzem, hogy a világtól (mármint a mai valóságtól) teljesen elzárják a gyerekeiket. Ez persze egy véglet. Ahogy az is véglet, ha egy gyerek egyfolytában a vértől tocsogókat nézheti. Mint mindenden ebben is meg kén lelni az arany középutat. ( s tán ez a legnehezebb)
Sajnos csak nagyon kozvetve ertek veled egyet abban, hogy a rendori fellepest kellene erositeni ez ugyben.
Szerintem jelen formajukban a rendorok majdnem feleslegesek az utakon, jelenletuk nem nyugalmat, hanem idegesseget valt ki az emberbol, igy valoban job lenne ha megtalalnak a modjat, hogy a kozlekedest valoban veszelyezteto devians magatartast es jelensegeket szurjek.
En asszem, a veztesi moral es kultura valamint a jelen rendori szabalyozas merfoldekre elkerulik egymast, de sajnos sok esetben mar a jogszabalyi eloirasok is mintha a holdon keszulnenek.
Lehet, hogy ezen velemenyemmel egyedul vagyok, de valahogy az esszeruseg az utobbi evek valtoztatasaiban csak nagyon egyoldaluan jelentkezik, es legfokepp a buntetjhetoseg oldalarol.
Szerintem a vezetesi kultura nagyaban fugg egy adott orszag, tarsadalom habitusatol, mentalitasatol, valamint a kozlekedessel jaro veszelyek tudatosodasatol. Ez olyan dolog, amibe hosszassan csak beletanulni lehet, es amihez a rendorsegnek alig van koze jelen szerepeben es allapotaban.
Itt inkabb neveloi, felvilagositoi, propaganda munkat kellene vegezni, mar az ovodatol kezdve.
Ha az emberekben tudatosodik, hogy az autot bizony ossze is lehet torni es az nagyon draga, es egyaltalan nem vicces dolog, valamint az, hogy meg is lehet halni az utakon, akkor ez sokkal tobbet hasznalna, mint egy fegyelmezo jellegu birsagolas. Persze ezt nehez jol csinalni. A '70 evekben Olaszorszagban egy ket perces katasztrofafilmeket keszitettek, ahol megrendezett de teljesen hetkoznapi baleseteket mutattak be a tv-ben rendszeressen igen latvanyos es sokkolo kepsorokkal. Szerintem ez hatasosabb mint egy birsag, es ugy tudom meg is lett az eredmenye. Ha a magyar polgar estenkent ket pelenka reklam kozott azt latna, hogy hogyan roncsolodik apro darabokra a "mi autonk", vagy mi marad "Jozsi IFA-janak vezetofulkejebol" pl. egy vasuti atjaroban, az hatasosabb lenne, mint a jelenlegi 30-as korlatozas asszem, mar csak azert sem, mert az uobbit senki sem tartja be, mert az embernek meg van az a rossz tulajdonsaga, hogy hulyesegekkel nem szeret foglalkozni.
Szerintem az utak azert vannak, hogy kozlekedjunk rajta, es a rendorsegnek ezen kozlekedest kellene biztonsagban biztositani. Ebbe szerintem alig fer bele az az orszaguti tarhalas amit vegeznek, mert ez a valoban veszelyes kozuti tevekenysegekkel alig tud mit kezdeni. Az evrol evre fokozodo rendori nyomas az utakon alig hoz eredmenyt a statisztikakban. Inkabb a fejekben kellene valtozast elerni, de azt a Tv-ben, az iskolaban sokkal jobban lehet, mint az ut szelen vamolva a forgalmat.
Kedves haliho,igen nem is olyan nepszerutlen amit mondsz.
Az uton valo viselkedes a tukorkepe az autovezeto az eletrol valo elkepzeleserol.A legtobbnek verseny,erejenek(PH)kihasznalasa,trukok,maga igazolasa.erdekes velemenye egy psihologus baratomnak amivel egyett ertek,neha a penisz helyetesitoje.A penetracio,a tobbiek kozott valo elore juttas,az elegtetel atvinni a magadet a tobbiek teste kozott...kicsit eroszakolt a hasonlat de meglepetesemre identifikalhattam igy egy par ipset,bebizonyitottan.
Kedves Nan es kedves KAGE,biztos felhaborodtok ha most egy olyan allitasal jovok ami nem illik talan a rolam csinalt kephez,de gyerekkorom ota allitom.Nem lenne szabad a gyerekeket olyan mesekkel traktalni ahol a jo az szep es gyoz a rossz az csunya es veszit,hogy a jot megfjutalmazak.Ez egy ideig megzavarja a felnoiben levoket akik ezeket a meseket elhittek.Mert becsapodnak.Az eletet ugy kell bemutatni amilyen de allandoan hangsulyozni milyen lehetne ha az emberek maskep viselkednenek.
Azzal hogy aki megtanulja masnak is lehet igaza,elve valik ez nagyon igaz.Nezz korul a topicokban es itt a bizonyitek.
Egyet ertek Halihoval, hogy inkabb az a gond, hogy nincs neveles a csaladban mint a tudatos modellek hibai, bar szerintem az az elkepzeles, hogy a gyereket hagyni kell "kibontakozni" az majdnem ugyan ehhez az eredmenyhez vezet.
Felvetodott meg egy gondolat, a mediak hatasa
E temakorben sok a felreertes es sok a meg feltaratlan kerdes.
A legfontosabb felreertes talan az, hogy a mediakban latott modellek ravesznek minket azok kovetesere. Pedig nem ilyen egyenes modon mukodik a dolog.
Felmeresek tanusitjak, hogy nincs egyenes kapcsolat a filmekbne valo eroszak es a tenyleges bunozes kozott. (!) Ez engem is meglepett. Aztan hallottam reklamszociologian felmeresek erdmenyeiben, hogy a dolog valahogy ugy mukodik, hogy egy reklam nem kesztet vasarlasra onmagaban, hanem ha a mar vasarolsz, akkor befolyasolja a valasztasaidat. Igy attol, hogy Milka csokit reklamoznak meg nem szaladsz le a kozertbe, viszont ha venned kell egy tabla csokit (pl. vendegsegbe mesz ahol gyerek van) es ott alsz a pult elott es nezed a kinalatot, akkor nagyobb az esely, hogy az ismertebb fele fogsz nyulni, ami jelen esetben pl. a Milka csoki.
Igy van ez a filmekben meglevo eroszaknal is. Vagyis krimi nezestol meg nem lesz senki bunozo, viszont, ha mar bunozo, akkor viselkedeset, modszereit befolyasolhatja a latott pelda.
Es itt jutunk el a mediak hatasaig. Vagyis a mas okokbol motivalt esetleges cselekmenyekhez viselkedes mintakat mutathat, de nem tesz cselekvove magaban. Regen legalabb megprobaltak a mediak a szerepeket pelda allito celzattal megalkotni, de ami ma baj, hogy ma inkabb otletessen latvanyossan, de kozombossen bemutatnak valamit.
A masik hatas ami ennel sokkal altalanosabb, az az, hogy a sok eroszak latvanya, virtualis elmenye kozombossebbe tesz a valodi esemenyekkel szemben. Kimutattak, hogy azok akik rendszeressen neznek pl. pornofilmeket azok kozombosebben reagalnak mint az atlag a tenyleges nemi eroszakra es azok aldozataival szemben is kozombosebbek, a valos esemeny mar nem hat rajuk olyan erovel mint esetleg egy tarsadalmi hattertol ilyen helyzetekben elvarhato lenne. Es ez az igazi veszely, vagyis az, hogy megszokottnak erezzuk az ilyen esemenyeket. Ha valaki sok latvanyos karambolt lat filmen az mar kevsbe hatodik meg az igazin, es meg talan az is eszebe jut, hogy a filmekben sokkal izgibb es latvanyosabb, amkor valakit pl. elgazolnak.
Van meg egy erdekes kerdes e tekinteben. Az hogy menyire folyik ossze a valosag az al-valosagokkal. Egy felnott szamara osztonos tudas, hogy a szinhaz, a film nem a valosagot abrazolja. Egy gyerek szamara ez nem egyertelmu, es fiatalabb gyerek szamara meg szetvalaszthatatlan. Asszem eddig a korig valobna nem szabadna sokkolo filmet latni. Asszem azt manapsag lehetetlen biztositani, hogy a gyermek ne lasson filmeket, es neha olyat mit nem kellene latnia. Viszont a szuloknak nagy felelosege lenne abban, hogy minel korabban es jobban tudatositsak gyermekeikkel, azt a valosag es virtualis valosag kozotti kulonbseget, es nemcsak targyszeruen, hanem moralisan is. Vagyis a gyermek ne mint esemenysorkent tekintse a filmeket, hanem klasszikus ertelemben dramakent, ahol a szinesz bacsi azert jatsza a rosszat, hogy mi lassuk, hogy ugy nem szabad viselkedni, es forditva. Asszem az antik gorogok ebben a tekintetben joval elobre jartak mint informacios tarsadalmunk szeles tomegei.
Alapvetően egyetértünk, egy ponton folytatnám a csevelyt:
"A "jol kell viselkedesben" benne van mar az ertek megfogalmazasa is. Vagyis az a jo, "aki nem bantja a masikat, aki uralkodik magan, es aki le is tud mondani vagyairol".
Sajnos a közfelfogás szerint egy gyerek akkor viselkedik "jól", ha egy helyben ül, nem lóbálja a lábát, és csendben van. Ez pedig egy gyerek számára természetellenes magatartás. Ismered véletlenül Ilse Tielsch (vagy valami hasonló): Elefánt az utcánkban c. könyvét? Van benne egy novella a boldog gyerekkorról... Ha nem felejtem el, begépelem neked. Rövid, de kifejező!
Felreertesz, en sem vagyok hive a szelsosegnek a nevelesben, csak hat valami olyasmit mondtam allito modban ami szerintem ennek a tragikus gyerekgyilkossagnak a hatereben lehet. Ha jol tudom, itt nem roszmodu szuloi hattar volt, a gyerekek specialis iskolaba jartak, altalaban mindenhez hozzajuthattak mint pl. mobiltelefon, lancosbot es meg olyan viselkedesmodellhez is, mint fotozas celjara megkotozni valakit(?).
Az esemenyekbol kitunik, hogy a motivaciok abbol fakadtak, hogy nem tudtak toleralni tarsuk "termeszetes kivancsisagat", azon okbol, hogy "termeszetes jog egy mobiltelefon feletti kizarolagos rendelkezes, "mert az enyem", ami egy masik gyermek szinten jogos es termeszetes igenye (a mobil iranti erdeklodes) konfrontalodott, es ugy fejezodott ki, hogy az egyik gyerek jogosnak velt "szukseglete", mely szerint ezen serelmet peldamutato eroszakkal kell megtorolni, erovel ervenyesitette, a masik gyermek valoban jogos szuksegletevel szemben, vagyis az elethez valo jogaval szemben.
Asszem ez mar nem nevezheto normalis es "termeszetes allapotaban" toleralando "igenynek, szuksegletnek". Szerintem erre az esetre is igaz, hogy a kivalto, es motivalo gyokerei meeszbbre vezetnek. Persze biztos Te sem erre gondoltal, mert ez az eset egyertelmuen sulyos szelsoseg.
Nekem az a tapasztalatom, hogy azok a gyerekek, akiket kisgyerek korukban nem korlátoznak túlságosan, valóban nehezen tolerálhatók hét-nyolc éves korukban, viszont kedves, udvarias gyerekekké válnak tizenévesen. Sokkal kedvesebbé, figyelmesebbé, mint a kicsi korban megregulázottak!
Szerintem csak akkor lesz valakibol kedves es figyelmes ember, olyan aki hasznosan egyutt tud mukodni kornyezetevel, ha idoben rajon, hogy a sajat vagyait erdekeit nem helyes, v. lehetetlen minden helyzetben ervenyesiteni, meg ha rajon, hogy van haszon a kornyezetevel valo egyuttmukodesben, kommunikacioban, jo viszonyban. Ezt meg lehet tanulni, meg lehet tapasztalni kicsiben, fiatalon, de ha ez nem kovetkezik be, mert latszolag mindent megkap, mindig igaza van, akkor erre ra lehet jonni kesobb, csak ez fajdalmasabb konfliktusokkal kovetkezmenyekkel jar, valamint hoszadalmasabb is.
Asszem a vitat felveto gyermekgyilkossagnal ez eleg plasztikussan latszik. Ha idejeben megtapasztalja a gyermek, hogy nem kaphat meg mindent, ha megtanulja, hogy nem teheti azt meg mindig amit akar, akkor talan nem jutottak volna el ebben az esetben idaig. Asszem ilyen kovetkezmenyek melett erdemes vallani a kockazatot mely a gyermek lelki fejlodeseben mint kockazat jelentkezik, ha nevelik.
Márpedig ezt akkor tanulja meg, ha a szülei odafigyelnek az ő szükségleteire, és nem korlátozzák azokat túlságosan.
Igen, persze, csak azt mar nem neveznem a gyermek jogos szuksegletenek, ami masok jogos szuksegletei rovasara ervenyesul.
Szerintem az a gyerek, aki mindig "jól" kell viselkedjen, az azt tanulja meg, hogy a kisebbek,
gyengébbek vágyaival, igényeivel nem kell foglalkozni, erőszakkal korlátozni lehet másokat, ha azok nálad gyengébbek.
A "jol kell viselkedesben" benne van mar az ertek megfogalmazasa is. Vagyis az a jo, "aki nem bantja a masikat, aki uralkodik magan, es aki le is tud mondani vagyairol". Igy teny, hogy belso konfliktus keletkezik a gyermek lelkeben feltoro termeszetes vagyai es a szukseges kontroll kozott, de asszem ez egy olyan ar, amit a civilizacioert es az egymas melett ellesert erdemes osztarsadalmilag vallalni.
Ezzel szemben nem nehez megfogalmazni, a "nekem van igazam mert en mondom, az az ugyes aki ervenyesiteni tudja akaratat, valamint minden jar neki" szemleletet, ami szvsz jellemzobb jelen esetunkre.
En sajnos csak olyasmiket tapasztaltam, hogy ha valakivel szemben alig volt viselkedesbeli es egyebb kontroll-kovetelmeny allitva, (pl. Waldorf fele iskolaba jartak) az rendszerint kesobb is ugy gondolta, hogy neki van igaza, csak eppen nincs ereje hozza, hogy ervenyesitse. Nehezen birta a konfliktust ami azal jar, hogy az eletben bizony alkalmazkodni kell. Az aki viszont mar kedettol fogva azt tanulja, hogy nincs mindig igaza, hogy nem teheti azt amit akar, valamint a masikat is hagyni kell ervenyesulni, annak ez kesobb is elvenek maradt meg.
No jo, persze en is szelsosegessen irtam. Asszem valahol mindig az egyensuly a lenyeg.
Ën azt hiszem egy eléggé népszerűtlen véleményt képviselek az utakon követett etika nevelését tekintve. Szerintem hosszabb távon iskolai oktatással is kéne ez irányba harcolni, de ez itt és most a rendőrség feladata lenne rövid távon! (Lehet, hogy más országokban, vagy máskor, lehetne máshogy is, de itt és most szerintem nem.)
Én szívesen venném, ha sokkal több rendőr lenne az utakon, és megtorolnák az etikátlan vezetést! Nem elsősorban a bírság összegét növelném, hanem legalábbis egy ideig nagyon kiterjedt, rendszeres ellenőrzések, legyen nagyon nagy az esély, hogy elkapják, a nem kooperatív vezetőt. Én még azt is elfogadhatónak tartanám, ha azokkal az autósokkal szemben, akik nem törvénybeütközően, vagy nehezen bizonyíthatóan, de jól látható módon agresszívan vezetnek (cikázik, mint a villám a sávok közt, elhúz a sorban állók mellett, majd bevág), a rendőrség is kicsit tisztességtelenül járna el (pl. kiszólítaná a sorból és leellenőrizné, hogy van-e veszélyt jelző háromszöge, működnek-e az indexlámpái, stb. Nem elsősorban a beszedett bírság, de ne járjon jól: legyen lassabb, mintha tisztességesen viselkedne.). Persze ennek vannak veszélyei is, elismerem, de pillanatnyilag közvetlenebb veszélynek érzem az autósok 10%-nak magatartását! (Ld. 7 halott....) Engem végtelenül bosszantanak az ilyen apróságok is, hogy valaki a két párhuzamos sávból elmegy az üres jobbrakanyarodó sáv elejéig, majd ott bevág. Az ilyen pasas közvetve is veszélyeztet, mert engem is, de meggyőződésem, hogy sok mást is, agresszívabbá tesz, akik magunktól nyugodtan vezettünk volna.
Brüsszelben azt tapasztaltam - mert ott is csak emberek élnek -, hogy a csúcsforgalomban a nagyobb kereszteződésekben kint állt a rendőr, és nem engedte behajtani az autókat a kereszteződésbe, ha látszott, hogy bennragad. Hasonló módon reggel iskolakezdéskor minden iskola előtt kint állt a rendőr és leállította az autókat, amikor akár egy gyerek is át akart menni.
Kedves AttiM,igazat adok Neked,ervelesednek.Csak annyi hogy vannak helyzettek mikkor nem tudunk erkolcsileg ettikailag jol itelni csak jobban.
Kedves Nan,nem baj ha elszalad a topic mert ennek itt ez a feladata,felkapunk egy egy hirt(kerlek Ti is)es vagy talal visszhangra vagy sem,masik pedig hetekig vitakepes.Nem baj,parhuzamosan lehet itt beszelni az erdekelteknek..
A tegnapi hirekbol,autoszerencsetlenseg,egymasba futas Ercsinel,het hallott es ket serult arva kisgyerek felhozza a utak ettikajanak kerdeset.Az eroszakosag,a pillanatnyi siker(nem biztos hogy ebben az esetben is) a nagyobb auto vezetojenek gogje es az a tipikus keleti mentalitas,no problem,minden sikerul ha akarom,bevezet a cxsapdaba,a feloletlen vezetesre kesztett es a meg nem erdemelt hallalba.lasd a discoutani szerencsetlensegeket is.Hogy lehetne ebbe a kerdesben is nevelni?
halihó: igen. gyökereim, barátaim, hozzámtartozóim nekem is itt élnek és miattuk nem fogok elmenni innen. És abban is igazad van, hogy "a más kertje mindig zöldebb". Lehet, hogy ott hiányozna az "itt"...
mgabor: örülök, hogy sikerült néhány szép percet szereznem - szükségünk van ilyenekre a hétköznapi rohanásban.
Darrow: Neked is: igen! Orfű az egyik legszebb hely, ahol jártam itthon! Az Őrség a másik, és még nagyon sok gyönyörűség van itthon is.
Sokszor inkább az zavar, hogy nálunk (tisztelet a kivételnek) nincs pénz, vagy igény, vagy nemtommi, hogy a szép helyeket szépen is tartsák: a faluból kijőve embermagasságú a gaz, vadkender, stb., a Dunapart büdös a mocsoktól, a városokról (Budapest) ne is beszéljünk: megfulladok a kutyatermék bűztől és undorít is... Persze, ha keresek, találok szépséget: reggel elgyönyörködöm a napfelkeltében az új 2-es útról Dunekszinél, de sokszor "guberálnom kell" a mocsokban a szépségért.
Mumu: örülök, hogy újra "hallom a hangod", nem tudtam, mi van Veled.
Az utolsó felvetésedre reagálok: A helyzet (mint szülő mondom) borzasztó. Már korábban is gondolkodtam rajta: ha szülés közben kijönne az orvos, kérdezné: "Csak az egyiküket tudjuk megmenteni, döntsön", a feleségemet választanám és zokogva lemondanék születendő gyermekemről. De ha ikrekről van szó? Még borzasztóbb, még nehezebb a döntés... Kié a döntés joga? A szülőé, de talán orvosi szempontok szerepet játszanak. Mivel érzelmileg egyformán fontos mind a kettő, azt hiszem, hogy "ésszel" döntenék: amelyiküknek orvosilag több az esélye, egészségesebb lesz. Ha teljesen egyforma az esély (van ilyen?), akkor mindegy. Hangsúlyozom, hogy először, másodszor és harmadszor is könyörögnék az orvosoknak, hogy mentsék meg mind a kettőt!
Az egyház? Az életem a hitem köré épül, így inkább a Biblia (és nem az egyház) fényében nézve is: nem az a kérdés: Melyiket gyilkoljuk meg?, inkább Melyiket mentsük meg?. Így nézve pedig (bár nincs "jó" döntés), nem terhelne a lelkiismeretfurdalás (ha nem én hibáztam, ha nem énrajtam múlt, ha nem tehettem semmit: akkor nem furdalna). És még: azért maradt életben az egyik, mert valakinek (a szülőnek) döntést _kellett_ hoznia.
Kedveseimn,megerkeztem es elolvastam minden sorotokat.Hizik a majam(sajnos mas is)olvasva benneteket.A topic pontosan olyan lett mint gondoltam,ertekes,szemelyes es stilusaban elegans,udvarias.Amit hianyolok az a mindennapi aktualitasa(ertem a tegnapi napi aktualitasa)de nem baj hiszen vannnak napok amikor semmi sem jutt arra a tudatios nivora hogy vitatkozni kellene rola.
Egy par hozzaszolasom lenne nekem is,kronologokusdan veve:
1-a homosexualitasrol.Szamomra kedves nan,a homokosokat is Isten teremtette es ha ilyeneknek teremtette akkor fogadjuk el oket ezekkel a preferenciajukkal.Az pedig nem csak a let maga hanem annak megelese,tehat szerelem es olyan ahogy ok kepzelik el,nem mi,a tobbseg.Tehat ha vannak is (Ti talaltatok)idezetek a Szent Konyvbol amik el itrelik ezt a fajat a szerelemnek de ugyanakkor vannak universalis Istenig visszaviheto elvek a toleranciahoz.Vagy akkor ha az Isten teremt benunket(nem vagyok benne biztos...)akkor miert kritiozaljuk ot,buntetjuk teremtmenyeit.Tudjatok,mar irtam,hogy az elsoi studium veso dolgozata a homosexualitas bunugyi aspektusairol szolt,.eleg sokat olvastam rola de ez egy masik topic temaja..
A kerdes az hogy hol kell,szabad a tarsadalomnak(mar nem csak Isten nevevel)beleavatkoznia.Ugy gondolom ott ahol nan akaratlanul is meghuzott egy hatart:ahol az egyik ferfi akar mint a heterokapcsolatban zaklatja a masokat.De ez nem homokos specialis problema.
Aztan ott ahol a fiatalok vedelmere van szukseg.Mert a tarsadalom teljesen szubjektiv okokbol a tovabbelest,a prokrealast tamogatja abbol a babonabol kiindulva hogy mi lesz velunk ha a csalad,nemzet,faj,emberiseg kipusztul..nos,ezert,meg kell a gyermekeket vedeni ilyen termeszetellenes magatartastol.Mert igy gondolkozik a tobbseg es a torveny nem mas mint a tobbseg akaratanak megfogalmazasa,hat itt lenne a masik limit.
Aztan meg ha a homokosok provokaloan viselkednek,kitunni akarnak,botrany kelteni a tema aktualizaklasahoz(oltozek,demonstracio,botranykoztatas)akkor is bar szeliden intervenialni kell nem a homokosag miatt hanem a masokat serto magatartasert.
Itt megalna a normalasi kedvem.Innen kezdve kiyebbsegnek kezelnem oket az oket megovo szabalyokkal amik nem lehetnek nagyobbajk mint a tobbsege de kisebbek sem.
2.-Az orokbeadasrol.A mai torvenythozo sajnos ugy kezeli a gyermeket mintha az az allam (lehet mondani szebben,nemzet)tulajdona volna.Tehat nem fontos hogyan el aza fonrtos hogy elete egy bizonyos fokig kontrolalbva van,ha nincs szullo akkor az allambacsitol.Ez megint abbol akozepkori elvbol adodik hogy legyunk sokan,igy vagyunk erosek.Bocsanat tudom hogy ezzel kisebbsegbe maradok.
Fontos lenne csak a megszuletett gyermek erdeke.
Ha az egy adoptio altal elerheto akkor semmi mas ne szamitson mint:
-az adaptacio altal szerzett koruzlmeny
-a szullo beleegyezese es pedig szemelyesen az adoptalo szulo kivalasztasaban
-az adoptalo szullo helyzete,erkolcsei es anyagi kerete,kulturalis es muvelodesi aspektusokkal.
Semmi mas szabalyozas.Ha szulloket a torveny szerintnem lehet iteletkepesegnek nevezni akkor es csak akkor lephet fel a gyamhatosag es pedig a szullo heklyebben es nem az allam neveben.
Persze mint jogasz tudom javaslatom korlatjait.De itt mint maganszemely ohalyimhoz merten fogalmazhatok.
3-Szerbia.Kedves ormenyeredetu tarsam,Vuk Draszkovicset volt meg szerencsem abbol az idobol ismerni mikor meg koltokent batoritotta a nemzetet.Maga abbol el hogy egyszer ot es feleseget megverte a rendorseg.Aztan belepett a kinzoi kormanyaba es csak piti szemelyes okokbol lepett onnan ki.Semmi valtozast nem hozna.A baj eppen abban van hogy nincsen meg egy olyan alternativa(mint minden elnyomott orszagban,lasd Romania peldajabban is)aki egyszerre birja a nepe szimpatiajat es a nyugati demokracuia hivce.Most eppen lattom egy Oprom nevu egyetemista mozgalom kelettkezik minden ilyen nyugati penzet ahito vezetocske helyíett,talan meg van bennuk idealiznmus,ugyanakkor az uj iranti lelkesedes es tudas.
4-Orvosok,fizetes,ellatas.
a)ne feledjetek a halapenzt nem az allam kell adja hanem a beteg.O egesziti igy ki az orvosok(egyes orvosok jovedelmet)Mint a banankoztarsasagokban a rendorseg es katonasag fizetese is ugy van megkalkulalva hogy benne vann az eroszakkal szerzett javak toleralt megszerzese is.
De az is igaz hogy ma az allam nem tud tobb penzt adni az egesegugyui wellatasra.wez most mar a fejlett orszagok probvlemaja is.A longevitas az eletelvaras hosszabb,a tarsadalmi szerzodes-hogy a fiatalok illetekebol fedezik a nyugdijakat es a betegelletast nbem funkcionalhat-es a technika dragabb,a gyogyitas dragabb lett.Mindez azzonban nem magyaraza meg az onkentes beruhazasokat,hibas efficiencia iteleteket-napok,operaciok ertekelesevel stb.
Felhivom meg a figyelmeteket a toleralt gyogyszergyarak lobbyzasanak azok adnak ugynevezett negyedik etapos kiprobalasi lehetosegeket(a gyogyszerek hatasanak megfigyelese a korhazakban,jobbara foorvosok kenyere)ennek elleneben dolgozatok publikalasa anemzetkozi szinten a gyogyszergyaraktol sponzoralt szaklapokban.ebbol nemzetkozi hirnev,konnferenciak,honiorariumok az eloadasiokert stb.)Meg kellene egyszer merni milyen haszonnal vagy jkaral jar ez.
5-nevelesrol.Az oreg Makarenkoi jutt eszembe:feleloseget adni a gyereknek,reszt vetelt a problemak megoldasaba,segiteni felnoni a siker elmenyweken keresztul.
Egy aktualis kerdes:Palermoban megprobalt egy sebeszprofeszor elvalasztani egy perui sziamiikerpart(nem sikerult).Az egyiket a priori fel kellett aldozni,meghalatni.Kie legyen az elhatarozas joga?Mit szol ehhez az egyhaz ?
Ennyi mara.Van meg a puttonyomban.Olelek benneteket,orulok Nektek.
Egyszer egy teljes nyarat franciaországban voltam szakmai gyakorlaton, de közben egy néhány napot svájcban is eltöltöttem, meg volt egy 3 hetes körút franciaországban is. Mikor a vonat hazafelé a nyugati színvonal után átzakatolt az elso kis koszos magyar állomáson, ahol a sínek között is gyomos volt, ahol semmi sem csillogott... valami nagyon jóleso "itthon-érzés" fogott el.
De ugyanakkor AttiM beszámolójára is rezonál a lelkem. A tiétek nem?
Bizony igy van ez, kedves Haliho, jó napot mindenkinek!
A Keleti-Mecsek lankái, Orfű tavai, az ablakomból a pécsi TV-toronyra látok, annyira gyönyörű minden, ez a hazám.
11 éve nem voltam külföldön, viszont bejártam Magyarországot, Békéscsabától Sopronig, imádtam mindent, kis falvakat, erdőket, tavakat, de szép is volt.
Az egyik az, hogy az ember mennyire és hogyan rezonál egy ilyenre.
A másik az, hogy szóközökkel együtt 1777 karakter (azaz mindenféle tömörítés nélkül is csak 1,7Kbyte) segítségével bennem is létrehozhatod majdnem ugyanezt az élményt.
Csak részben tudok egyetérteni. Én is jártam Ausztriában, helyenként tényleg gyönyörű. De az az érzésem, hogy az osztrákok valószínűleg éppúgy nem látják meg a szépségét, mint mi Budapestét, vagy a falunkét. Jönnek ide is túristák, és elájulnak, hogy milyen szép ez a Budapest. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én Belgiumban több múzeumot, nevezetességet láttam a kint töltött fél év alatt, mint itthon. Szégyen, de így van.
Én is Budapest mellett lakom egy kis faluban, és az is nagyon szép, csendes, madarak, stb. Egyszóval azt akarom mondani, hogy itthon is meg lehet találni a boldogságot! Én ráadásul szeretem is ezt az országot, sok rokonom, barátom él itt, közös az élményanyagunk, a gondolkodásunk, itt vannak a gyökereim, bármilyen hülyén hangzik, de tudom mind a négy nagyszülőmről, hogy hova temették őket (lásd 100 év magány), stb., stb. Itthon vagyok.
Hát, lehet, hogy most jól belepancsolok, de arra gondoltam, hogy mégiscsak ideírnám a - nem tegnapi, de - keddi napom krónikáját. Illetve csak néhány érzést.
Kedden munkahelyből kifolyólag Grazba autóztunk egy kollégámmal. 850 km volt összesen oda-vissza, visszafelé már nagyon gyorsan jöttünk: 3,5 óra alatt tettük meg a 400 km-t (140-150 km/óra...)
Az út az Alpok lábánál megy végig, és olyan szép volt, de olyan! Csak néztem a hegyeket, völgyeket, fenyveseket, mezőket, a domboldalon álló házakat, meg a legelő bocikat és annyira odaképzeltem magam...!
Olyan szívesen élnék ott, nem is az életszínvonal miatt (bár az is vonz persze), hanem az a szépség, amiben benne élnek az ottaniak és nem csak néhány hétig, hanem ott is maradnak. Látják a tavaszt, az összes mezei virággal, a nyarat, az őszt a színeivel és a telet is, ami különösen hangulatos lehet ott, a hegyek között. Talán nem olyan viháncolós jókedv lehet ott élni, hanem inkább a csöndes öröm, az elgondolkozós, kicsit befeléforduló boldogság.
Elnéztem a völgyekben megbúvó kis falvakat, ahol leginkább a templomtorony látszik: ez télen, hóesésben olyan lehet, mint a mesében: Holle anyó és Mary Poppins lakik ott és talán az ottani emberek is mások, talán kicsit ők is benne élnek a mesében.
Aztán lehet, hogy az élet teljesen más, de én mégis így képzelem. És szívesen laknék ott. Pedig talán nem is lehet okom panaszra, vidéken lakunk egy falu szélén (Pesttől 28 km-re), de nem olyan szép és főleg nem olyan nyugodt.
Én nagyon várom, hogy megvalósuljon a földi Paradicsom, hogy megvalósuljon egy békés emberi társadalom, ahol mindenki maradéktalanul boldog lesz, egészséges környezetben fizikai, szellemi és érzelmi egészségben. Amikor ez megvalósul, szeretnék olyan helyen élni, mint amit láttam kedden.
Ebben az önbíráskodás-vonulatban tökéletesen egyetértek, nagyon igazad van. Nem fogalmaztam ezt így meg, de nagyon igazad van. Ez tényleg rémes üzenet...
"Normálisan" működő család alatt én azt értem, ahol a család tagjai beszélgetnek egymással. Tudom, hogy ez régimódi, meg uncsi, meg minden :)))Szerintem ezeket a hatásokat ki lehet küszöbölni, ha otthon mindenféle dolog szóba kerül, ki-ki elmodja mit gondol a dolgokról. Meggyőződésem, hogy a gyerek a szülők értékrendjét így veszi át, így szocializálódik. És akkor védett lesz a filmek ellentétes hatásaival szemben. A baj ott van, hogy sok család arra használja a TV-t meg a videót, hogy lerázza a gyereket ("addig sincs vele gond"). Az ilyen gyerek tényleg ki van téve annak a veszélynek, hogy a filmek hamis értékrendjét teszi magáévá.
Nagyon egyetértek azzal is, hogy a gyerekeket nem kamasz korban kell nevelni. Ez nálunk triviális. Amikor a bátyám kislánya iskolába ment, akkor apám azt mondta a bátyámnak: "Még van egy-két éved, hogy neveld, ha valami fontosad elfelejtettél volna. Utána már csak a következményekkel harcolhatsz". És maximálisan igaza is van benne! (Egyébként én a kutyámat is úgy neveltem, hogy mindent amit aranyos kiskutyaként csinált, megpróbáltam elképzelni egy felnőtt, mocskos kutyával elképzelni. Aztán megtiltottam, ha kellett. nem is alszik a kutyám az ágyban...)
Üdv
KÁGÉ
u.i.: ha enyire egyetértünk, el fog laposodni a topic :))))
"Az ilyen viták sajátja, hogy mindenki a szélsoségre gondol a másik álláspontját illetoen, a kiegyensúlyozottra a sajátját illetoen. Ez nem kevés félreértés forrása."
Azért ez jó is, mert egy harmadik számára így színesedik leginkább a kép. Pl. ha te azt írtad volna Kágé-nak, hogy "teljesen egyetértek, de jó, hogy ugyanúgy gondoljuk", vagy Kágé írja ezt Nan-nak, akkor én most szegényebb lennék :)
Inkább csak az a fontos, hogy ezt mindenki tudja, azaz azok is gazdagodjanak (és akarjanak gazdagodni), akik éppen "összecsapnak". Itt talán ez nem is probléma, más fórumon annál inkább.
Mit értesz az alatt, hogy ne legyen zárt a kassza? Nekem vannak aggályaim az ügyben, hogy ez ilyen egyszerű-e, de lehet, hogy csak nem pontosan értem azt, amit írtál. Szerintem nem kéne eldobni ezt a szálat, ha van kedved és időd fejtsd ki kicsit bővebben, hogy mire gondolsz! (Hogyan oldódik meg a dologban a minimálisan mindenkinek járó ellátás, amit a munkanélküli is megkap, stb.)
Kedves KÁGÉ, Mgábor, Nan!
Mielőtt elmerülnénk a gyereknevelés örökzöld témájában hadd tegyek néhány megjegyzést. (Már több ilyen jellegű vitarészletbe sikerült belekeverednem, többek közt pl. Mgáborral együtt, és azt hiszem vele nagyon hasonlóan látjuk a dolgokat.)
A témát én dobtam be, a két gyilkossá vált kiskorúval kapcsolatban. Azt szeretném itt leszögezni, hogy míg a szélsőséges engedékenység is romboló szerintem, a szélsőséges szigor, büntetés és tekintélypártiság is romboló szerintem, de a két véglet közti skálán több jó megoldás is van. Az ilyen viták sajátja, hogy mindenki a szélsőségre gondol a másik álláspontját illetően, a kiegyensúlyozottra a sajátját illetően. Ez nem kevés félreértés forrása.
Én erre értem KÁGÉ megjegyzését is: "Egy két éves gyereknek hiába magyarázod, hogy vendégségben szépen kell ülni, neki elemi szükséglete, hogy rohangáljon, ordítson, megnézzen dolgokat, felfedezzen (szétszedjen)." Majd utána: "Persze meg lehet - és meg is kell - próbálni elfogadható mederbe terelni az igényei kiélésének módját, de nem szabad irreális igényeket támasztani." Ez amennyire én meg tudom ítélni ugyanaz, mint amit a másik oldal is mond, az ő gondjuk (és az én gondom is) azokkal van, akik meg se próbálják elfogadható mederbe terelni, vannak ilyenek is bőven. Mint ahogy vannak olyanok is, akik irreális követelményeket támasztanak.
Tapasztalatom szerint a legnagyobb hibát ott szokták, bátran merem mondani szoktuk elkövetni, hogy amíg pici és aranyos, addig túl sokat elnézünk neki. (Talán nem mindent, de szinte mindent.) Amikor nagyobb lesz, akkor akarjuk fegyelmezni, de ahogy nő, úgy egyre többet kell engedjünk, hisz egyre okosabb, belátóbb, önállóbb. A szerzett jogokat úgyse tudjuk visszavenni. Tehát amennyire én láttam sok szülő kiskamasz korban ébred rá, hogy baj van, és kis- majd nagykamasz gyermekénél próbál bekeményíteni, de ott már nem lehet! Sokkal jobb, ha - nem irreális követelmények mentén! - kiskorban tanul fegyelmet, megtanul engedelmeskedni, figyelni a többiekre, és ahogy nő, úgy egyre inkább lazíthatunk a korlátokon. (Ez alatt nem azt értem, hogy 2 évesen némán üljön a vendégségben, de igenis vegyük ki a kezéből a vázát, mondjuk meg neki, hogy édesanya most fáradt, hagyja őt aludni, érje be velünk, stb.,stb. Szeretettel, türelemmel. Lehet, hogy elsőre nem megy, de ne adjuk fel, 3-4 éves korára már nagyon sok mindent megtanulhat.)
Tehát amikor én arra gondoltam, hogy a gyereknevelés, a család is felelős a brutális ifjúkori bűnözés megjelenéséért, én elsősorban arra gondoltam, hogy szvsz a családok nem kis része sehogy se nevel, illetve alig. Sem nem liberálisan, sem nem szigorúan. Én ezt tartom az egyik legfőbb bajnak. Ezt megpróbálja rábízni az iskolára, az utcára, a szakkörre, az egyházra, bárkire, de nagyon kevés energiája, ideje, szeretete van a gyereke számára. Mert arra szocializálódott, hogy a karrierje a fontos. Mindkét szülőnek az a fontos. A nagymama messze van, öreg, beteg. Kire marad a gyerek? Nincs válasz, illetve legtöbbször csak nem kielégítő és rossz válaszok vannak.
A másik problémát ott látom, hogy nagyon sok család nem nagyon közvetít pozitív értékrendet a gyerekek felé. Mit értek ez alatt: ebben az összefüggésben a közösség iránti elkötelezettséget, a másik ember tiszteletét, a "szeresd felebarátodat, mint magadat" a "ne tégy a felebarátoddal olyat, amit nem szeretnél, ha veled tennének" értékeit.
Végül KÁGÉ egy dolog, amiben biztosan nem értek egyet veled:
"Szerintem az erőszakos filmektől senki nem lesz erőszakosabb, ez inkább tünet, mint ok. Most még kicsi a fiam, úgyhogy lehet, hogy később jót fogok derülni a naivitásomon, de szerintem egy egészséges, szerető családban élő gyereket nem fognak vonzani az erőszakos filmek. Legalább is csak átmenetileg. Előbb-utóbb unalmasnak fogja találni őket, mert azok. Persze ehhez az kell, hogy helye értékrendet hozzon "von haus aus". "
A gyerekekre hat az óvodai, iskolai közösség is, de saját érdeklődése is. A kupleráj sarkában nem lehet, de legalábbis nagyon nehéz apácazárdát csinálni. Lehet, hogy egy idő múlva nem fogja nézni, de még ez se biztos, viszont addigra elsajátít - öntudatlanul - olyan értékrendbeli elemeket, amik pusztítóak. Több évtizedes könyvben olvastam, hogy egy átlag amerikai gyerek 14 éves korára több mint 10.000 gyilkosságot lát a TV-ben. Természetessé válik. Azért lesz unalmas, mert már természetes! A filmkészítők viszont a megnövekvő ingerküszöböt különböző trükkökkel követik, nemritkán egyre brutálisabb képsorok bevetésével. Különben ebben a szociológia könyvben olyan kisérleteket is leírtak, amelyek arra mutattak, hogy kisgyerekek agresszivitása még egy durva sportközvetítés hatására is mérhetően megnőtt. Igazat adok abban, hogy ez odafigyelő, értékközvetítő család esetén csökkenthető, esetleg teljesen kivédhető, de sok-sok szeretetteljes együttlét áran. És kinek van erre ideje?
Vagy figyelj meg egy másik dolgot (nem én találtam ki, de szvsz nagyon igaz), a legtöbb ilyen filmben az önbíráskodás a megoldás. A rendőrség tehetetlen, korrupt, de a magányos hős, az apa, az anya kézbe veszi a dolgot, és kiirtja a bűnözőket! A két kisgyerek azért ölte meg Franciskát, mert az gúnyolódott velük, belepiszkált a 14 éves kislány mobiljába. Ők elkapták és igazságot szolgáltattak. Éppúgy, mint a filmekben.
Kedves Halihó!
Úgy látom túljutottunk a témán, de a kérdésedre még hadd válaszoljak.
A megoldást abban látom (amit már kitaláltak máshol is), hogy legyen "fee for service" azaz legyen meg minden egészségügyi szolgáltatásnak az ára, mégpedig oly módon, hogy figyelembe kell venni az amortizációt, a műszerek árát, a munka értékét és felelősségét stb. A kontrollt adják maguk a biztosítók vagy az OEP. Ne legyen zárt a kassza! Ha mindez megvan, garantáltan nem lesz több se kevesebb orvos mint kell, nem lesz kontraszelekció, nem lesz hálapénz, és normális fizetések lennének. A baj csak ott van, hogy egy beavatkozás ára jelenleg csak tört része a ténylegesnek!
Képzeld el ha egy új Opelt pl. 100.000Ft-ért adnának. Meddig bírná a gyár?
Tisztelettel:
Angio
Nem értek egyet a "szabadosságot" elítélő véleményeddel, legalább is ebben a formában nem. Nekem az a tapasztalatom, hogy azok a gyerekek, akiket kisgyerek korukban nem korlátoznak túlságosan, valóban nehezen tolerálhatók hét-nyolc éves korukban, viszont kedves, udvarias gyerekekké válnak tizenévesen. Sokkal kedvesebbé, figyelmesebbé, mint a kicsi korban megregulázottak!
Szerintem attól lesz valaki igazán figyelmes, érző ember, ha azt tanulja meg, hogy oda kell figyelni mások érzéseire és szükségleteire, és nem kell feleslegesen korlátozni ezeket. Márpedig ezt akkor tanulja meg, ha a szülei odafigyelnek az ő szükségleteire, és nem korlátozzák azokat túlságosan. Szerintem az a gyerek, aki mindig "jól" kell viselkedjen, az azt tanulja meg, hogy a kisebbek, gyengébbek vágyaival, igényeivel nem kell foglalkozni, erőszakkal korlátozni lehet másokat, ha azok nálad gyengébbek. Persze végletek, amiket leírtam, de talán kifejezik a lényeget.
Szóval az ideális megoldás szerintem korfüggő. Egy két éves gyereknek hiába magyarázod, hogy vendégségben szépen kell ülni, neki elemi szükséglete, hogy rohangáljon, ordítson, megnézzen dolgokat, felfedezzen (szétszedjen). Persze meg lehet - és meg is kell - próbálni elfogadható mederbe terelni az igényei kiélésének módját, de nem szabad irreális igényeket támasztani. Ugyanez mondjuk öt-hat éves korban már másképp néz ki, de egy kisiskolás gyerektől sem lehet azt elvárni, hogy órákat egy helyben üljön, és csendben babázzon vagy autózzon (pláne nem úgy, hogy a mecsboksz ne karcolja a politúrt).
Szerintem az erőszakos filmektől senki nem lesz erőszakosabb, ez inkább tünet, mint ok. Most még kicsi a fiam, úgyhogy lehet, hogy később jót fogok derülni a naivitásomon, de szerintem egy egészséges, szerető családban élő gyereket nem fognak vonzani az erőszakos filmek. Legalább is csak átmenetileg. Előbb-utóbb unalmasnak fogja találni őket, mert azok. Persze ehhez az kell, hogy helye értékrendet hozzon "von haus aus".
A családok viszont nagyon is felelősek az erőszakért. Vajon hogy fog viselkedni az oviban az a gyerek, akinek az apja rádudál arra, aki előtte szabályosan vezet, behajt a gyalogosok közé a zebrán, az anyja ordít a boltban a hentessel, hisztizik a szomszédnak, és persze nem fizetik a közös költséget, lógnak a metrón, ÁFA-csalásból élnek? Pedig ezek a viselkedésformák sajnos nagyon is gyakoriak manapság...
Egyébként csatlakozom mgabor őszinte vallomásához: én is loptam a boltban tizenévesen, sőt cigiztem is (a '80-as években egy vidéki kisvárosban ez még devianciának számított), és belekeveredtem egy társaságba, akik motorokat loptak és alkatrészként eladták őket. Én annak idején "magamtól" kimásztam, szerintem azért, mert az otthonról hozott példához mérve ezeket a dolgokat helytelennek ítéltem. Senki nem kellett mondja nekem, hogy így nem helyes élni. Viszont nem tudom mi lett volna, ha akkor engem kikiáltanak tolvajnak...
KÁGÉ kérdésével kapcsolatban meg kell vallanom, hogy fogalmam sincs, hogy mi a teendő ezekkel a szerencsétlen gyerekekkel! Nyilván nem lehet valakire 12 éves korában ráragasztani a gyilkos bélyeget, de ha ne adj Isten 22 éves korában újra öl, akkor ki fogja viselni a felelősséget, hogy tiszta lappal ráengedte a társadalomra? Ki fog szembenézni az áldozat szüleivel? Részemről teljesen tanácstalan vagyok, sajnos attól félek, hogy nálam kompetensebb személyek is azok.
Szia Nan, én még annyit hozzátennék, hogy szerintem a dolgok gyökerénél a szülok személyisége lehet: mennyire tükröznek külön-külön és kapcsolatukban úgy ahogy vannak egy stabil és vonzó értékrendet. E nélkül bármilyen következetes nevelés is csodöt mondhat, ennek meglétével pedig már nem is olyan nagy baj, ha kicsit ügyetlenek. Szóval szerintem sokszor abból ered sokminden nevelési bukfenc, hogy a szülok saját magukkal ill. egymással nincsenek rendben vagy legalábbis nem képviselnek semmilyen konzisztens és pozitív értékrendet. Én ezt a te általad írtaknak feltételének érzem.
Tenyleg megdobbento ez a gyrmekek koreben is terjedo eroszak.
Szerintem sem csak a gyerekek tehetnek errol. Haliho irt a mediakrol es a csalad szereperol. Ez mind igaz, magam is egyet ertek vele. Nekem viszont errol eszembe jutott meg egy korulmeny.
Asszem a mai korunkban terjedo, nevelesi modszerek, melyek a gyermeknek nagy szabadsagot adnak, "majd rajon magatol is, meg eleg a lathato de nem megkovetelt pelda, nem baj ha ezt csinalja mert meg gyerek" szeru modon, nem veszi figyelembe ezen termeszetes fejlodesi eletprogram azon hosszu szakaszat, hogy a gyermek meg nem tudja mi a rossz es jo, igy cselkveseiben kovetkezetes szuloi/ kulso kontrollra van szuksege.
Igy ha gyemekkoraban nem tanulja meg hogy nem teheti mindig azt amit akar, akkor ebbe no bele es kesobb mar nagyon nehez lesz ezen valtoztatni. Ha nem szokja meg, hogy fegyelmezze magat, hogy a vilagban sok helyzet van, ahol le kell mondani indulatairol akaratarol, igazodnia kell masokhoz, normakhoz, elvarasokhoz, akkor ha ilyen elverassal talakozik azt nehezen viseli, es eroszakos habitusatol es batorsagatol fuggoen eroszakkal ragalhat ra.
Ez altalanosabb problema mint az ilyen kirivo esetek.
Ki ne talalkozott olyan kisgyerekkel aki vendegsegben szetszedte a hazat, mikozben a szulo csak mosolygott, "hogy aaa ez csak gyerek, nem tudja hogy nem szabad" Vagy ki ne talakozott olyan ifju kollegaval akit azzal lehet a legjobban megserteni ha megprobaljak ravenni, hogy dolgozzon, pedig o nem akar stb.
Ha ehhez csatlakozik egy eroszakos es batrabb jellem, valamint peldakent latott viselkedesmintak, akkor elfajulhatnak a dolgok.
Igy asszem nem eleg a szuloi foglalkozas magaban, hanem a kovetkezetes ertekrendre neveles is szukseges, aminek akar hogy is nezzuk a korlatozas is az eszkoze, es neha egy egy makarenkoi pofon sem donti romba lelkivilagat, ha ertheto es kovetkezetes, nem tulzasba vitt szigorral talalkozik.
Asszem, ha egy gyerek megtanulja, hogy nem jar neki minden (pl. mobil, esti Tv-zes) nem teheti mindig amit akar (pl. vegig kell ulni az ebedet) nem eroszakoskodhat a kisebbekkel (meg van torolva kisocsi megverese, nincs megturve a felnott elleni eroszak meg akor sem ha inkabb csak mosolyt fakaszt, de meg a jatekmaci fulenek letepese sincs slfogadva gyerekes csinytevesnek) es ha nem pszihopata, akkor nagy valoszinuseggel ilyet nem fog tenni kesobb a baratjaval, a kismacskajaval sem, es ezt az ertekrendet fogja vallani nagyobb koraban is.
Szerintem a mediak hatasa nagyban csokkentheto, ha a gyermek hangsulyossan megtanulja, hogy az nem a valosag, hogy az ott lathato eroszak az negativ pelda. De ehhez is neveles szukseges.