Régóta szeretném megrajzolni az egres és a piszke, mint ugyanazon gyümölcs hangalakja használatának tényleges, pontos határát. Hol még piszke, s hol már egres (a többi kifejezéséről nem is beszélve)?
Azok segítségét kérem, aki hajlandóak e látszólag mihaszna, de bennem oly rég motoszkáló kérdésre megkeresni (összerakni) a választ.
Konkrét településeket kérek, nem úgy, hogy Egerben meg Mkövesden "büszke", az Alföldön meg piszke, hanem élő, vagy nagymamáktól bizton tudottan konkrét települések nevét.
Fogok egy térképet, s jelölöm. Vigyázat a félrevezetések kiderül(het)nek.
Figyeljetek már, kéne nyitni egy ilyen topikot a tócsni-macok-lepcsánka vonalból is, én ezt középsuliban gyűjtöttem, és valami eggészen szuper volt:). De én nem bírok még topikot nyitni sajn.... Valaki?
Anyámék Tápén/Maroslelén büszkének mondták (pontosabban mondják is, csak már nem Tápén, hanem Szegeden), s ha jól emlékszem (hódmező)vásárhelyi jóatyám is így használta/ja. Piszke, pösz/köszméte nem volt használatos az ismerettségi körömben (az említett helyeken), esteleg egres.
Minálunknál, Hódmezővásárhelyen, büszke a neve a családban, de másokról tudom,
hogy egresnek nevezik. Én igazából nem tennék kölünbséget piszke-biszke-büszke között. Az pedig, hogy egresnek is neveztetik, semmivel nem meglepőbb, mint az a rengeteg más, hasonlóan több szóval illetett fogalom, gondolok itt pl. a ló-eb, sertés-disznó stb. párokra.
Győr: egres. Csak azért írom, hogy az egész topikban legyen még egy dunántúli hely, ha már ez a változat lett a köznyelvi. Az eper pedig földön terem, a szeder meg szederfán :)
Ikladon (Pest megye, aszódi kistérség) a köznyelvben egyértelműen piszke. Az egres hivatalosnak, választékosnak hat, a köszméte meg egyáltalán nem használatos (sokan nem is tudják, hogy a szó mit jelent).
> Ezek után javaslom, az éretlen savanyú gyümölcsöt hívjuk egresnek, a szőrös, érettet köszmétének, és az összefoglaló neve legyen csipkeszöllő, tüskeszöllő.
Javaslom, hogy mindenki hívja annak, aminek hívja, és törekedjen a többi szinoníma értés szintű elsajátítására. Az összefoglaló neve pedig már megvan: Ribes uva-crispa (seu R. grossularia).
A pöszmöte, pöszmötél szavakat nem ismerem, és a rendelekzésemre álló szótárakban sem jutottam a nyomára. Ha érzés alapján kellene találgatni, akkor arra tippelénék, hogy határozatlan ember jelzője lehet, aki elpiszmog valamivel.
A TESZ szerint a piszmog szócsaládjában vannak ilyesmik:
peszmetel - 'piszmog, szemetel'
pöszmötés -'maszatos'
pëszmëte - 'törpe'
Ha így van, akkor talán látszana valami olyan összefüggés, hogy az egrest csumázni aprólékos, babra munka.
A TESz szerint a pöszméte a köszméte leszármazottja a piszke hatására (valószínűleg). Így magam a feltételezett összefüggést nem tartom valószínűnek.
Ugyanakkor a TESz említ egy, a kelet-palócban elterjedt alakot: koszmacska.
Ezek után javaslom, az éretlen savanyú gyümölcsöt hívjuk egresnek, a szőrös, érettet
köszmétének, és az összefoglaló neve legyen csipkeszöllő, tüskeszöllő.
Ha a levesbe teszel 5-6 málnát (v. szörpöt) ehető lesz :)
Én éretten szeretem, amikor már bordó és édes.
Legjobban 28 tetszett, ahol nem ismerik a növényt.:)