Most én is végignéztem egy csomó szakirodalmat, és sehol nem találtam nyomát. Nem tudom, honnan szedtem (az biztos, hogy nem én találtam ki), de nekem nagyon tetszik ez a terminológia.
Tipográfiai kutakodásaim során én csak a fattúsorral találkoztam. A Nyomdaipari enciklopédia ezt íeja: " Kimenetsor az oldal élén vagy új bekezdés az oldal alján fattyúsor."
A meddősor ebben az enciklopédiában nem szerepel. Ugyanez a helyzet a Nyomdaipari ABC-ben. A gugli a meddősorra nem ad találatot, a fattyúsorra igen.
Kis Ádám
A magyar terminológiai hagyomány fattyúsorról és meddősorról tud. Mindkettő logikus elnevezés. A fattyúval az árvát párba állítani azonban egyszerű hülyeség, hiszen mindkettő azt jelenti, hogy nincs előzménye. Szemben a meddővel, akinek utózmánya nincs.
Kedves Kis Ádám!
Ez az árvasor - fattyúsor engem is zavar egy kicsit, de nem tudom, hogy ugyanarról beszélünk-e.
Emlékeim szerint azt nevezzük fattyúsornak, amikor az előző hasábon, illetve oldalon kezdődő bekezdés utolsó egy sora a következő hasábra, illetve oldalra kerül. Nem tudom, hogy azt hogyan nevezzük, amikor a bekezdésből csak egy sor marad az előző hasábon, illetve oldalon, és az összes többi sor a következő hasábra, illetve oldalra kerül. (Tipográfiailag nem annyira durva hiba, mint a fattyúsor, ezért a műszaki szerkesztők nem mindig kérik az áthelyezését.) Ez lenne az árvasor?!
Megnéztem a velem angolul kommunikáló tördelőprogramomat, és az bizony azt nevezi árvasornak, ami a magyar nyomdai szaknyelvben ősidők óta fattyúsor. Amit viszont nem tudom, hogyan neveznek a nyomdai szaknyelvben, azt az angolok (a tördelőprogramom szerint) "özvegy"-nek mondják. Arra lennék kíváncsi, hogy vajon mi az az árvasor, és hogy történt-e tévedés (és ha igen, vajon mikor) az említett szakszavak "magyarításánál".
Tisztelt Kollégák!
Sok hasznos vita mellett egy kis alkotás. Az alábbi problémába ütköztem:
Kis- és nagybetűk Az alábbiakban gyakran fogunk hivatkozni a következő két stílusra: camel Casing és Pascal Casing (magyar megfelelők hiányában a széles körben elterjedt angol fogal-makat fogom használni).
camel Casing: az első szó kivételével minden szó nagybetűvel kezdődik.
Pascal Casing: minden szó nagybetűvel kezdődik.
A helyzetértékelésem a következő:
1. Beleütközünk az angol case terminus technicus problémájába, amelynek nincs hasonló struktúrájú magyar megfelelője, a szótrárban a megfelelője az egyébként ritkán(?) használt betűállás.
2. Az Upper Case-t általában a nagybetű szó;
a Lower Case-t pedig a kisbetű szó valamilyen formájával fordítjuk.
3. A case sensitive fordítása a szótárban méretérzékenység, kis- és nagybetű-érzékenység.
Ezek eléggé nehézkes megfeleltetések, általában teljesen más szerkezetek kerülnek a helyére, pl. a Word így használja: Kis és nagybetű megkülönböztetése.
Esetünkben az angol szó írásmódja eligazít, ez kiderül a magyarázatból. A szerző hivatkozik a magyar megfelelő hiányára.
Szerintem ez valóságos nehézség. Hic Rhodos, hic salta.
A nagyobb, sok ember által honosított dolgok pedig akkor szoktak jól sikerülni, ha egyrészt az elején sikerül összefogni a csapatot, másrészt (sok utólagos ráfordítással) egységessé fésülik a munkát.
Ehhez még hozzátenném, hogy bizonyos előrelátás is szükséges. Például a Word honosítása során eléggé elszúrták a Border és a Frame magyarítását, ezért aztán néha keveredik is.
A másik dolog a szemlélet. Az amerikai terminológia erősen metaforikus, és ezt néha nehéz más nyelvre áttenni. Az ezzel kapcsolatos tévedés mintapéldája az árva és fattyúsor.
A harmadik komoly gond, amikor a terminus szövegszerű, pl. a Save as. Itt belebotlunk a flexió-agglutináció problémájába (de azért a Mentés másként jó megoldás).
Hát, az MS.Hu néha elrettentő példa a "kutya ugat" effektusra. Hiába honosítja a Microsoft a szaknyelvét, a munkatársak, akik kénytelenek angolul és magyarul egyaránt tárgyalni, nem tudnak szabadulni az angol terminológiától.
A szlájdsó meg a szlájd maga is ezt mutatják, a PowerPointban elég jól elnevezték őket, dehát a magyar változatot ismerni nem elegáns dolog.
Ami a Certified Partnert illeti (egyébként a certified a magyar MS terminológiában tanúsított), kicsit más a helyzet, mert ez védjegyszerű elnevezés, ezért csak tartalmilag léehet lefordítani.
A Nero és a hasonló kis programok magyarításának az a legnagyobb rákfenéje, hogy egyrészt kiadják az első jelentkezőnek, aki angolul általában ért valamennyit, de azt hiszi, hogy magyarul már nem kell rendesen tudni a fordításhoz; másrészt pedig a „lefordított” cuccot egy az egyben el is fogadják jónak, és nem ellenőriztetik senkivel :-(
A nagyobb, sok ember által honosított dolgok pedig akkor szoktak jól sikerülni, ha egyrészt az elején sikerül összefogni a csapatot, másrészt (sok utólagos ráfordítással) egységessé fésülik a munkát.
Azért a magyar Mozilla is nagyon rendben van (igaz, hogy messze kisebb léptékű fejlesztés). De rémségnek említem a Nerót, ami viszont szinte érthetetlen.
Talán már mondtam is, de tény, hogy az összes, magyarra is honosító szoftvergyártó közül egyedül a Microsoftnál van többé-kevésbé tisztességes nyelvi minőségellenőrzés, és szoftvermonopólium lévén tényleg korrekt dolog, hogy komolyan veszik a honosítást.
Amúgy az új Office-hoz már lesz magyar verziója a Microsoft Project-nek is, és hát bizony projekt, bizony projektmenedzsment, de azért egészében véve magyarra sikeredett.
Microsoft.hu szerepe: nyelvi szempontból, összességében jó véleményem van róluk. A szoftverek magyarításában szabványteremtő szerepet vállaltak és az eredményt is jónak tartom (egyéb területeken persze - üzleti stílus, szupport, licencelési és árpolitika, stb. - én is hosszan sorolhatnám a kifogásaimat).
Kick off: szerintem ez a kifejezés a projekt menedzsment terminusaként terjedt el nálunk, az informatika is onnan vette át. A projekt menedzsment szakkifejezések magyarítása ugyanolyan problémás, mint az informatikaiaké.
Rögtön itt van a management: képtelenség rá egyetlen magyar szót találni, ezért is vettük át "menedzsment" formában. Aztán maga a projekt szó: van, aki prodzsektnek ejti, van, aki projektnek és vannak kevesek, akik projektumot mondanak. És ez még csak a neve!
"...és ha leírták, azt az anyagot aligha lehet nyelvileg jónak ítélni."
Nem írták le, csak mondták. Ilyen rendezvényeken a diasorozat ("szlájdsó") egyes képeit nyomtatják papírra, helyet hagyva mellettük a jegyzetelésnek. Az előadó (erre még nem sikerült angol szót honosítani :o) a kivetített kép, szöveg vagy ábra ("szlájd") fölé mondja másodpercre begyakorolt mondókáját.
Ha már ismét nálam a szó, még egy érdekességet füleltem ki: elindult magyarosdási útján a "minősített" jelentésű certified szó is. A magyarosodás jelének látom, hogy az előadók, nyilván a könnyebb kiejthetőség kedvéért, lespórolják a végéről a d-t. Így lesz a certified partnerből szörtifáj partner.
Ha az eddigiekből nem derült volna ki, most elárulom: Microsoft rendezvényről van szó.
Ez az ellancsol eléggé zsargonízű, és ha leírták, azt az anyagot aligha lehet nyelvileg jónak ítélni.
A launch az a rendezvény, amelyem a kész terméket bemutatják, így jó lehet rá a kibocsátás és a bemutató is.
Ebben a szövegkörnyezetben a lancsol helyett inkább a bemutat ígét tartom jónak.
Eredetileg azt hittem, a winchester elnevezés onnan ered, hogy a fejegység ugyanolyan billenő mozgást végez benne, mint a hasonnevű alsókaros ismétlőpuskában az alsókar.
(Indiánfilmekben gyakorta látni.)
Nos, a hivatalosan elfogadott változat nem ez, hanem a következő: 1973-ban az IBM kifejlesztett egy lemezegységet, amelynek a kapacitása 30 MB (!) volt, az adatelérési ideje pedig 30 ms; miért is a mérnökök csak 30-30-nak becézték.
Ez viszont egybeesett a 3030-as Winchester-puska típusjelével, amely onnan származik, hogy 0,30" volt az űrmérete, és 30 grain (na, ezt hogy mondják magyarul??) lőpor volt a töltényben.
Szóval így.
Szeretném élményemet másokkal is megosztani: új szóhonosítás fültanúja lehettem egy marketing rendezvényen. Így hangzott: "hamarosan ellancsoljuk a programot". Az összefüggésekből egyértelmű volt, hogy a "launch" angol ige volt az ihlető. Szerintem akkor is inkább loncsolás, mint lancsolás, de mindegy, az előadó lancsolásról beszélt.
Egyébként a kiragadott példa megtévesztő, mert az egész előadásanyag jó magyasággal íródott és csak a bevett szakmai terminusokat tartalmazta angolul. Lehet, hogy ezután ez ellancsol is teret nyer; nekem azért továbbra is szimpatikusab a "kibocsát" ige.
A winchester valóban nem bizalmas, de nem is európai terminológizálás eredménye. A terminológiában találkozhatunk még jó néhány bizalmasnak nevezhető megoldással, például a múltkor elemzett gopher, vagy a veronica (very easyrodentorientedNetwideindex to computerizedarchives), vagy a big, illetve little endian. Ezek a megoldások errefelé eléggé szokatlanok, de azért mókás, amikor honfitársaink fontoskodva használják őket, angolul, félig értve.
Kisw Ádám
Nem a zsargonságára gondoltam, hanem a bizalmas hangvételére. Ezért hasonlítottam a vinyó alakhoz. De a merevlemez/vinyó kettőshöz hasonlóan abszolút elfogadható az érintőpad/tapipad is.
Ez még nálunk is közért máig is, jóllehet errefelé ÁFÉSZ-boltok voltak.
Fura, én ahol felnőttem (Miskolc) sose hallottam az élelmiszerboltot közértnek mondani. Nálunk Mátra Füszért volt, ha jól rémlik. Mi boltba jártunk, így egyszerűen.
(Ugyan 2-3 hetet késtem vele, de) mint programozó, szeretnék néhány dolgot a kivételekhez hozzáfűzni:
"Az exceptiont a magyar programozóközösség kivételnek fordította. Mivel a jel-jelentés viszony önkényes, nevezhették volna bevétel vagy karónvarjúnak is."
A kivétel szó nem teljesen önkényes választás, ugyanis valójában kivételes eseményt vagy kivételes helyzetet értünk alatta, ami a program megszokott menetébe nem illeszkedik, a szokásos módon nem kezelhető. Ilyenkor a program egy teljesen más része veszi át az irányítást, és megpróbál megbírkózni a helyzettel, azaz a kivétel kezelésével. A kivétel és a hiba nem szinonímák: hiba csak akkor lesz a kivételből, ha nem sikerül megfelelően kezelni a helyzetet.
"Egyébként létezik a kivételt dob frazéma is, egészen pontosan nem tudom, mit jelent.
Ez valószínűleg abból ered, hogy a C és a Java programnyelvekben a throw utasítással lehet a kivételes helyzetet jelezni, és a programot a kivétel kezeléséért felelős részére irányítani, ami ugye szó szerint dob(j). A szakirodalom ezt a kivétel kiváltásaként nevezi, ami igencsak hülyén hangzik, így nem csoda, ha ilyen alternatív megoldások születnek :).
> míg a közért ragos főnév a Közért intézménynévvel (koránt sem) véletlenül esik egybe.
Ez itt poliszémia, amit nem vettem figyelemebe. Én a "leugrottam a közértbe kenyérért" kijelentésben szereplő szóra gondoltam. Ez még nálunk is közért máig is, jóllehet errefelé ÁFÉSZ-boltok voltak.
Mentségemre szolgáljon, hogy ugyanezt a példát hozza a helyesírási szabályzat 184.b) pontja, azt hittem könnyen felismerhető lesz.
> A köznevesülésnek egyébként vannak eseti példái is: a main-frame világban a márkanév a számítógép szinonimája volt:
lefuttatom az ibéemen.
Ez azután, amikor lett egy újabb, más márkájú gép, akkor visszaalakult a tulajdonnévvé.
Ezt az IBM-en futtajuk, azt a Saabon.
Igen, éppen ezt az analógiát próbálom érvényesíteni az internet ~ Internet vonatkozásában.
> szabvány szóval van a gond. Szerintem amit te ennek nevezel, az valami más, know-how vagy jogdíjas technológia.
Mivel a szabvány csak úgy került a beszélgetésünkbe, hogy a TCP/IP-szabvány kifejezésben említettem, ezért olyasmire gondolok, mint ami ezt takarja; vagy mondjuk a VHS-szabványt. Ha akarod, ne legyen szabvány, bár a TCP/IP se nem know-how, se nem technológia.
> A royalty haszonrészesedést jelent, és ha nem kell fizetni, akkor nincs értelme.
Mint russzista tudhatod, hogy a braty főnévi igenévben az "e" nullfokon jelentkezik, és rögtön megjelenik, ha jelenidőben ragozzuk. A nullfokon álló royalty is szembetűnő lesz akkor, mikor valaki érvényesíteni akarja. Amiatt nekem már ezt megelőzőleg is értelmes fogalom.
> Lehet, hogy azt a hálózatot, amely az egyetemeket összeköti, HUNGARNET-nek hívják, de kit érdekel ez. Technikai részletkérdés.
Abszolút nem technikai részletkérdés. Adott egy kórház, melynek egyik osztálya egyetemi tanszék is: a HUNGARNET-es vonalat csak ezen az egy osztályon használhatják, a kórház többi része kénytelen piaci ISP-től vonalat bérelni, mert a HUNGARNET alapszablya szerint a HUNGARNET vonalát csak egyesületi tagok használhatják, kórház pedig nem lehet egyesületi tag.
És mivel egy egyesületi tagot fel lehet függeszteni, illetve a tagsági körre vonatkozó előírásokat módosítani, a kiesők felé menő csap el lenne zárva. Egyáltalán nem technikai részletkérdésről van szó.
> Viszont ennek az emlegetése, különösen Magyarországon teljesen esetleges.
No és az ELLA (X.25), a MINGA (X.400)? Ezek emlegetése Magyarországon nem esetleges.
Ami a közértet illeti, valószínűleg nem voltál szabatos, és a példa sem igazán jó, mert szvsz a nagybetűs Internet az internetworking rövidítéséből származik, míg a közért ragos főnév a Közért intézménynévvel (koránt sem) véletlenül esik egybe. (világszerte űzött játék úgy készíteni fantázianevet, hogy egybeessen valamely közszóval).
Tehát az internet esetében közszótulajdonnév átalakulást vélelmezek, ami a közért esetében nincs meg, illetve csak valamilyen allúzió feltételezhető.
A köznevesülésnek egyébként vannak eseti példái is: a main-frame világban a márkanév a számítógép szinonimája volt:
lefuttatom az ibéemen.
Ez azután, amikor lett egy újabb, más márkájú gép, akkor visszaalakult a tulajdonnévvé.
Ezt az IBM-en futtajuk, azt a Saabon.
Ami a szbványokat illeti, itt azt hiszem, a szabvány szóval van a gond. Szerintem amit te ennek nevezel, az valami más, know-how vagy jogdíjas technológia. Egyébként royaltyt írtál, ami messze nem azonos a copyrigttal. A royalty haszonrészesedést jelent, és ha nem kell fizetni, akkor nincs értelme.
Ugyan már, miért halna ki az internet a felsőoktatásból, ha nem lenne HUNGARNET. Én speciel nem találkozom a HUNGARNET-tel, de minden órámon internezetek. Lehet, hogy azt a hálózatot, amely az egyetemeket összeköti, HUNGARNET-nek hívják, de kit érdekel ez. Technikai részletkérdés.
Ami a zárórészt illeti, az oké, lehet egy úgymond dedikált hálózatnak is Internet a neve, sőt, egy időben beszéltek az Internet2-ről. Ekkor tényleg dukál neki a nagy I. Viszont ennek az emlegetése, különösen Magyarországon teljesen esetleges.
> olyan területekre tévedtél, ahol tévedni is tudsz.
Én minden területen tudok tévedni: ettől vagyok ember.
> Ha Budapesten éltél volna az 50-es években, tudnád, hogy a Közért a Községi Élelmezési Rt elnevezésből képesett mozaikszó, tehát nem közszó-tulajdonnév-közszó.
Ezt nagyon jól tudom, éppen ezért választottam példának. Te az internetworking kifejezésből indultál ki (ami valójában university internetworking volt), amely egy olyan ártatlan közszói kifejetés, mint a községi élelmezés. Ez aztán egy-egy szervezet megnevezése lett, amihez itt is, ott is létrejött egy tulajdonnévi rövid változat: Internet ill. Közért, és a dominanciaája miatt mindkettőt elérte a köznevesedés.
> Sem az ISO/OSI, sem az egyéb ISO szabványok alkalmazásáért nem kell fizetni. Ez ppont ellentétes a szabványosítás értelmével.
Én egy jó csomó szabványról tudok, amiért fizetni kell. Ilyen pl. a SNOMED, amely a patológusok körében a stenderd kódolás. Ez is, mint a TCP/IP előbb lett elkészítve, minthogy szabvány lett volna: ennek ellenére fizetnek is érte, hogy használhassák.
De nem is erről van szó: a szerzői jogi entitásoknak akkor is van tulajdonosuk, ha az a royaltyt nem érvényesíti. Nem dönthetsz te úgy, hogy az OSI szabványleírást megmásítod, vagy ilyen megnevezés alatt egy másikat terjesztesz. Az, hogy fizetned kell-e a royaltyért, nem befolyásolja a szabvány tulajdonjogát, és a felette való diszpozíciót.
> [az internet] függetlenedett a létrehozóitól, önállósodott, így már nem tartozik tulajdonosi struktúrához.
Ha a HUNGARNET befuccsolna, akkor a magyar kutatásból-felsőoktatásból kihalna az internet. Már pedig befuccsolhat, hiszen egyesület: elég egy jól megszervezett közgyűlés, ott át lehet venni a hatalmat. És a HUNGARNET az európai fővonalak felé való csatlakozást más külföldi szervezetekkel megállapodva végzi: ő a kedvezményezett, elég nagy macera lenne egy másik szervezetet a helyébe állítani.
És akkor még nem is szóltam arról, ha mondjuk Cerf örökösei bejelentik az igényüket a TCP/IP royaltyjának arányos részére: az USA jogban a közérdek nem olyan hangsúlyos mint errefelé (ha jól emlékszem, Bachot is einstandolták már).
A tulajdonosi struktúrától való függetlenség csak egy mítosz.
> Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha karod, írd az internetet nagy I-vel. Én kicsivel fogom.
Itt te tévedésben vagy: én most a kisbetűs interneten -- vagyis egy TCP/IP alapú protokolt használó médiumon -- keresztül írok neked. Viszont visszanézve most is úgy látom, hogy a 187-es hozzászólást én írtam, és ebben helyénvalóak az alábbi nagybetűs használatok.
- "az Internet akkor jött létre, amikor az APRANet katonai és egyetemi szárnyát kettéválasztották" - "Az alábbi oldalon világosan látszik, hogy az Internet, a FidoNet, az UUCP, a BITNET egymástól elkülönülő entitások" - "A FidoNet máig fennálló, az Internettől elkülönült hálózat szintén centralizált bázis nélkül." (itt azonban kisbetűvel is lehetne, attól függően, hogy a szervezeti vagy a technikai részletek a hangsúlyosak)