Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Ez érdekes, ilyen jellegű hatásról nem olvastam eddig. Amúgy kicsit kiegészítem a beszámolómat: valamelyest azért émelyítőbb (órákkal a fogyasztás után is), mint a ltp, pedig nagyon friss példányokat használtunk fel. Összességében valószínűleg nem fogom szedni a jövőben, csak ha nincs más pereszke. És akkor is keverném 3 rész csiperkével.
Ezekszerint mátra még aktív, s ha jól látom fehér trámájú ív k is vannak, szal nem teljesen állt az le, sztem rá fog segíteni az eső annyit amennyit a miceliumbol még ki tud préselni. Jó régóta tart arrafelé a hullám. A vh egyértelműen tüzelésre kész, az biztos nagyon várta az esőt..meg más is :D. Börzsönyben ív tevékenységet én már nem láttam, az utso újraázott gombákat és faragványokat találtam, viszont nem alszik még a bükkös, szórványos galambok, preszke és lögyölő is jelen volt. Naon kíváncsi vagyok mi következik, vajon a hőmérséklet meddig engedi ezt az évet. Egyelőre pompás az előrejelzés.
Na, megvolt a szürke tölcsér teszt. Egész jó gomba, túl sok különbséget nem érzek a ltp-hez képest, de az biztos, hogy aromás. Kapott egy enyhe forrázást. Hagymás-tojásosan kóstoltuk, hogy minimalizáljuk az esetleges pazarlást időben, anyagban egyaránt.
Leginkább a nyers állapotában érezhető illata különbözik számomra a ltp-éhez képest. Ugyancsak az illatában van egy vékony átfedés közte és a géva között is (alig jöttem rá, honnan ismerős, pedig már sokszor megszagoltam).
így van, ahol volt ív, ott is csak a micéliumok töredéke hozott termőtestet. viszont a termőtestképzés ilyenkor már jelentősen lelassul, a megfelelő körülményekre 3+ hétig szükség van. ehhez jó kezdés volt a tegnapi eső, de szükség lenne a hétfőire is, amit még tegnapelőtt hoztak a modellek, de ma már nem...
Beindultak a pereszkék. A ltp megy már kb. 2 hete, viszont ma találtunk 4 db lilát is. Jóval több szürke tölcsért is. Az erdeiek stoppolófa méretűek, igazi első szériásak. Talán a lp összeszedi magát a jövő héten. Volt még egy szétrágott, alig felismerhető barna tinóru is, de más nagyvad nem jött elő. Tegnaptól ma reggelig 38 mm eső esett (a háznál), van remény. A trombitáról, a rókáról lemondtam.
igazából megvan a válasz erre a kérdésre itt a topikban, legutóbb 2023-ból :)
konkrétabban: az a micélium, ami épp most állt le, nem fog azonnal újraindulni, így ott minden bizonnyal nem. az, ahol eddig elmaradt az őszi termőtestképzés, még elindulhat, ha jók maradnak a körülmények hetekig (hőösszeg, nedvesség). illetve elindul az, de akkor be is tudja még fejezni.
Tavaly mi is november elején szedtük a végét a Mátrában, akkor már nagyon a vége volt a mostanitól kevesebb eredménnyel, az biztos, hogy időjárás függő lesz, ha szép napos és nem túl hideg lesz a november eleje akkor kimegyünk még ha olyan mint most volt, szitáló eső, borus szomorú hangulat akkor már nem. Ez a mostani szélvihar biztosan nem tesz jót, eddig is alig lehetett közlekedni a rengeteg kidőlt fától...
Más, szinte minden alkalommal látok (most is) lezárt területre behajtott autóval gombázókat mert az út elején a sorompó félre van hajtva, nincs bezárva (lakat nincs rajta szóval ki lehet nyitni ha kell). Meg is állított egy erdészeti pickup, fiatalember kérdezte miénk-e az autó, mondom én a sorompó kinn előtt állok, azt mondta drága mulatság lesz annak aki behajtott. Ilyen esetben feljelenti? Ez azt jelenti? Nem láttam, hogy lefényképezte volna.
Amúgy nem igazán értem minek megy be autóval, mert parkolóhely mindig van, pláne, hogy ők elsőként még a reggeli napfelkelte előtt már benn állnak, ha egy aszfalt úton nem tud gyalogolni + 500métert, akkor hogyan járkál messzire a zergés hegyen-erdőben, kockáztatva egy büntetést.
November elején szedtem eddig az utolsókat, de azok egy szeptember -oktoberben indult termőhullám utolsó darabjai voltak. Nem volt részem még novemberben indult új hullámban, de szerintem nem elképzelhetetlen, ha szép késő őszi,fagymentes idő van.
Nem hiszem el, hogy ez az eső nem tudott pár héttel előbb jönni. Őzláb, bimbós pöfi biztosan jön még, dehogy a már téli álomra szenderült vargányák még újra felébrednek-e ez a kérdés most. Persze ha mínuszok jönnek akkor biztos nem, de ha mondjuk meleg maradna az idő talán(?). Ki mit gondol erről?
nem tudom, a cseh német határon a lucok nagyon szomorúan néznek ki, nem valószínű, hogy csak azért próbálkoznak a bükkösítéssel, mert az trendi lenne, pedig ott a klíma sokkal inkább kedvezne a lucnak, mint nálunk.
le is kell termelni, mert nagy a baj itt a Mátrában
de nem a legtetejét, mert Galya környékén, a gerincen észak felé még van életképes lucos, a Kékes dél felé néző oldalán is van egy kis darab, a szanatórium alatt, de azt nem tudom, régen jártam ott
de mindent le kell termelni, ami ez alatt van
öreg nénének is igaza van, hogy "szódával elmegy", de 50 évvel ezelőtt szerintem senki nem látta ezt az éghajlatot szembejönni
én még szamócázni jártam 8-10 éves koromban arra az északi lejtőre, amin üde, nedves rét volt, amit aztán beültettek lucfenyővel
meg is nőtt a fenyves, nem nézett az ki rosszul, de mire már szálalták, tisztították volna, látszott, hogy kár az egész
termelik már ezeket is, de lassan haladnak
lassan, mert olyan helyeken vágják először tarra a lucost, ahol nagyon jó esély van, hogy bükkel, gyertyánnal, vagy rosszabb esetben cserrel magától újra erdősödik
másrészt önmagában álló lucfenyők is pusztulnak, jó példa volt 2010-ben a közvetlen erdőszéli kertemben egy önálló 35-40 éves luc, amit ki kellett vágni, száradt el, már kézzel lehetett porrá morzsolni, csúcsánál magasan támadtak először a faszúk, aztán jöttek lefelé a törzsön a lyukasztógéppel
az ki lett vágva, el lett égetve, és csodák csodája a két másik, a ház másik oldalán álló hasonlóan a ház fölé magasodó lucfenyőt nem érte a kár
Lehet a bogár miatt csinálják, de még ez az ügy is visszás, mert mostmár nálunk is elkezdték letermelni az állami területeken, magánban viszont továbbra is ott virítanak érintetlenül. És igen, látszik bennük imitt amott, hogy vannak kiszáradt fák, ám mégsem mozdul sehol senki. Én Magyarország lévén azt is el birom képzelni, hogy ezek még ha foghíjasan is, 20 év mulva is ott lesznek, bogár ide vagy oda. Sőt,van olyan hely államiban, hogy a felét letermelték vagy 5 éve, a másik fele azóta is ott van. Akkor ott nem számít a bogár? Főleg hogy mióta kinyitották azt az oldalt, a megmaradt széle folyamatosan szárad meg dőlnek ki a fák. Fura az egész ügy, és akkor mindehez jön, hogy ritkítás híján a kitermelt anyag is silány a legtöbb helyen. Sőt, tovább megyek, én szerintem a helyére telepített erdőkben is lehet még meglepetésekkel számolni. Idén nyáron figyeltem meg, hogy néhol nem csak a fenyők száradnak itt-ott, de még a tölgy is. Főleg utak meg a kaszabolások környékén. Most nem veszek rá mérget, de még mintha egy telepítést is láttam volna kompletten kiszáradni. Igaz ott nem volt semmi előtte, a gazos rétre telepítettek egy komplett domboldalon tölgyest, nyáron viszont mintha már nem lett volna ott semmi. Vissza is fogok majd menni télen mikor eltűnik a nagy gaz, azt le akarom fotózni.
Nagyirtáson ki volt táblázva a tarvágás oka, nem közelitettem rá, de biztos h a szúkártétel szerepelt rajta. Ez sajnos létező dolog, a zebegényi telken az összes lucot ki kellett vágassam emiatt. Szürke lucok ráadásul amik elv jobban tűrik a szárazságot mint az európai, de a jelen klíma már ezeknek is régen rossz. Normál esetben a kéregberágás helyén intenziv gyantatermelődés kezdődik, az állat belefullad és finito. Ehhez a mehanizmushoz viszont kellő mennyiségű csapadékra lenne szükség, ennek hiányában a fa folyamatosan gyengül, az első néhány lárva ugyan belepusztul, de a további érkezők fokozatosan legyőzik a fát. Védekezés meg csak preventíven, időben el kell csípni, ha a lyukas törzset lássuk az régen késő, már szitává rágták a szállitórendszert.
Sajnos nem az. Már akkor sem volt alkalmas a klímánk, amikor telepítették, de helyenként belefért a "szódával elmegy" kategóriába. Addig sem mennek semmire, amíg elpusztulnak maguktól, minden szempontból jobb kármentésnek letermelni és mást telepíteni a helyére, aminek megfelelőek a körülmények.
valoszinuleg a szaradas egyutt jar a fa gyengulesevel is, igy korokozok megjelenesevel. akar ezt a folyamatot is megelozhetik a vagassal. a matraban is megfigyelheto a tarvagas a lucosokban.
Hát ezt mondom, hogy ezeket sose úgy kezelték mint haszonfának való erdőt, szóval ezekből már évtizedekkel ezelőtt sem nagyon igyekeztek hasznot kivenni, akkor most miért olyan nagy baj, hogy mi van a lucosokkal. Majd ha kiszáradnak kivágja azt jól van. Eddig nem számítottak most miért lett hírtelen olyan fontos? De nálunk a fekete-erdei fenyves dettó.
A megfelelő időben kivágott fa értékesebb, mintha késve vágnák ki. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az így realizált nagyobb összérték lényegében további fák kivágását teszi szükségtelenné (amire akkor volna szükség, ha késve vágnák ki az adott erdőt). Más kérdés, hogy mire lehet érdemben hasznosítani a nyeszlett lucokat. Van egy konkrét fenyves, ami kb. 60 éves. Amióta emlékszem, ugyanakkorák a fák magasságra, átmérőre egyaránt. A törzsük meg olyan, mint egy tojásfának ültetett csavart fűzé. :)
Bár én azt nem értem, hogy erdészeti szempontból miért volt olyan sürgős a lucosokat kivágni? Én még nem láttam idehaza olyan fenyvest, amit erdészetileg becsülettel kezeltek volna. Egyiket sem láttam például leritkítva, olyan fák vannak általában bennük mint a pálcika. Így mondjuk könnyű arra hivatkozni, hogy a magyar fenyő fűrészáru értékelhetetlen, így valóban nem nehéz ezt a szintet produkálni. Tehát eleve ezekből az erdőkből értékes anyagot nem lehetett remélni. Eddig nem volt baj ez a fajta helypocséklás, most igen? Ha meg kell a hely másnak előbb is lehetett volna. Egyszerűbben is, oda ahol eleve nincs semmi, nem kell vágni, tisztínani, gyökeret kiszedni.
