A fix idő ami alatt a fény éter nélkül meg teszi az adott kar távolságát. A fény vektora (elmozdulás adott írányba) és az éter vektora (elmozdulása egy másik írányba) nem egy egyenesbe esik. Illetve ezt kár feltételezni, mert többnyire nem lehet igaz.
Az 1. szakasznál C(x,y)+É(x,y) vektorok összege adja a tényleges útat amit befut a fény.
Az éter elmozdulása az egész berendezéshez képest történik, tehát nem elég a karok hossza.
Lehet, hogy a felírásom nem tökéletes, de igaz és a felírás módja nem változtat az igazság tartalmán. Ha te jobban tudod akkor írd fel szerinted vektorok összegeként a két fénysugár útját.
Huhh. Ennyit értesz a vektorokhoz? Nem hiszem el! A 90 fok ezzel a módszerrel csak x=0 vagy y=0 esetén igaz (pl: (1,1) vektorra nem merőleges az (1,1) vektor)
A számításodhoz pedig az előző hozzászólásomban már leírtam az észrevételemet: az idők nem lehetnek azonosak minden lépésben, mert ugyanazt az utat kell megtenniük minden lépésben...
"egyelőre még nem világos egészen. mit jelöl a C(x,y) egész pontosan? ez az az (x,y) vektor, amit a fény bejárna t idő alatt, ha nem volna éterszél? és akkor mit jelent a C(y,x)? ugyanez, csak most furcsa módon y-t használtunk az x helyett? miért? mire jó ez? és mennyi a t paraméter? és miért annyi?"
Amikor az x-t és y-t felcserélem akkor a vektort elforgatom 90 fokkal ahogy a kísérlet megköveteli.
Az állítás t nagyságától független. t egység alatti elmozdulás C(x,y) éter nélküli fény, É(x,y) az éter mozgása egy tetszőlegeseb elforgatott derékszögű koordináta rendszerben. É(x,y) íránya és nagysága tetszőleges. C(x,y) nagysága természetesen c, de itt íránya is van. Lépésenként végig lehet követni, de az összegük az érdekes.
Legyen a fény vektora éter nélkül C(x,y). Az éter vektora É(x,y). A tényleges fény út (mivel idő egységnyi, ezért ez arányos a sebességgel)= C(x,y)+É(x,y)
Ha végig követed a fényutat az adott elrendezésben: 1. jobbra: C(x,y)+É(x,y) 90 fok fel: C(y,x)+É(x,y) vissza le: -C(y,x)+É(x,y) tovább le:-C(y,x)+É(x,y) =4*É(x,y)+C(x,y)-C(y,x) 2. jobbra : C(x,y)+É(x,y) tovább jobbra: C(x,y)+É(x,y) balra: :-C(x,y)+É(x,y) le: :-C(y,x)+É(x,y) =4*É(x,y)+C(x,y)-C(y,x)
A vektorok arányosak a pillanatnyi sebességgel, az összegük mind két esetben azonos a feltételezett éter sebességétől függetlenül.
semmit sem lehet látni addig, amig nem adtad meg a jelöléseid értelmét. ez persze könnyebb lenne, ha szokásos jelöléseket használnál.
egyelőre még nem világos egészen. mit jelöl a C(x,y) egész pontosan? ez az az (x,y) vektor, amit a fény bejárna t idő alatt, ha nem volna éterszél? és akkor mit jelent a C(y,x)? ugyanez, csak most furcsa módon y-t használtunk az x helyett? miért? mire jó ez? és mennyi a t paraméter? és miért annyi?
nem lehetne az egészet kicsit szokványosabb módon?
aztán itt van ez az állítás:
" [...] és más lenne a két út hossz. Tehát interferencia keletkezne."
az interferenciakép változása nem az utak hosszának különbségéből adódik, hiszen az utak hossza nem változik, ezt a vak is látja. az interferenciakép megváltozása azért kellene bekövetkezzen, mert az azonos utakat MÁS IDŐK ALATT kellene befutnia a fénynek éterszél esetén, mégpedig irányfüggően (lásd a táblázatot, amit beírtam).
tehát azzal nem mész semmire, ha távolságokat adsz össze. józan paraszti ész: balatonban úszni oda-vissza száz métert, az nem ugyanaz az eset, mint dunában úszni fel-le száz métert. utóbbi sokkal nehezebb. főleg, ha a maximális úszósebességed alig több, mint a duna folyási sebessége.
Itt nem az idők összegéről van szó és nem számoltam semmiféle számtani közepet. A sebességek összegéről és elmozdulásról van szó, ami mind két esetben azonos.
Egyszerűen nem látom át amit írsz. Nem értem, hogyan jönnek oda azok a vektorok? Mik azok a vektorok egyáltalán? Valami utat számolsz? De milyen utat? Az út fix, azt nem kell számolni. Azt kell számolni, hogy ehhez az úthoz a fénynek mennyi idő kell (ezt számoltam 37353-ben, remélem jó)
Adott időegység alatt x, y írányú elmozdulás adja a tényleges elmozdulást, és a sebességgel arányos vektort. Ha a vektorok más összeget adnának a két esetben akkor máshol lenne a két beérkezési végpont, és más lenne a két út hossz. Tehát interferencia keletkezne. Amint látszik tetszőleges koordináta helyzetből (akár hogy forgatjuk) ugyan azt az eredményt kapjuk. De mivel ez matematikai egyezés, semmit nem bizonyít, vagy cáfol a fényre, vagy éterre vonatkozóan.
Aki jobban otthon van vektor algebrából annak mégelőbb kéne ezt látni.
Sose hallottál arról, hogy az oda és visszaút idejének öszege nem egyenlő azzal, amit az odaút és visszaút sebességének számtani közepével számolsz? :-)
"leírnád, hogy milyen módon jött ki neked ez az egyenlet? mert még a betűket se értem benne."
A C vektor, a fény vektora éter nélkül. C(x,y) esetén a kiinduló pontból x lépés, az X tengelyen, y az Y tengelyen. (a rá merőleges C(y,x)) / 1. +C(x,0)+C(0,x)-C(0,x)-C(0,x) 2. +C(x,0)+C(x,0)-C(x,0)-C(0,x) az y csak azért, hogy tetszőleges elforgatás esetén is igaz legyen.
Az É(x,y) vektor tetszőleges írányú, (és ez esetben) mértékű. /
Mivel a végén a két összeg azonos ezért az éterre vonatkozóan semmiféle megállapítást nem tehet.
A felírásban az MM kisérleti elrendezést követve igyekeztem felírni az 1. és 2. fénysugárra.
Jelőléstől függetlenül látszik a kettő azonossága, tehát különbség nem lehet. Tehát a kisérlet nem bizonyított és nem cáfolt semmit.
leírnád, hogy milyen módon jött ki neked ez az egyenlet? mert még a betűket se értem benne.
egyébként meg örülhetsz, éppen most készítettem egy kis táblázatot, amiben a következő látható:
vegyünk egy szakaszt, a (0, 0) - (1, 0) szakaszt. vizsgáljuk, hogy mennyi idő alatt teszi meg a fény az utat oda-vissza, ha az éterszél sebességének nagysága 0.1, iránya pedig változó. az irány függvényében készítsünk táblázatot. c=1.
a számítás menetét most nem ismertetem, mert elég csúnya, biztos lehet ezt szebben is csinálni. az enyémben nem sok magyarázó érték van. ezért csak a végeredményt mutatom be. ha nem volna éterszél, akkor t=2 lenne.
És "érdekes" módon az adott elrendezében a vektorok összege egyenlő. Teljesen függetlenül attól, hogy az "éter" vektor 0, vagy más értékű.
"száz év alatt fizikusok tízezrei tanulták, tanították, alkalmazták. egy se vette észre? nocsak!"
Mert lusták gondolkodni, persze nem csak ők.
Ha a fenti vektor összegnek mind két fényút során ugyan az lesz az összege, tehát a végpontok azonosak, akkor nem lehet eltérést mérni. Az étertől függetlenül nem lehet.
remélem jól írom: 1. C(x,y)+É(x,y)+C(y,x)+É(x,y)-C(y,x)+É(x,y)-C(y,x)+É(x,y)=4*É(x,y)+C(x,y)-C(y,x)
"Én írtam a kétkaros mérleges példádra, de nem válaszoltál rá."
De igen. Ha nem is vetted észre kalibráltad a karokat. Ezt annyira nem vetted észre, hogy a rávonatkozó válaszomat SE vetted észre.
"Tehát ezek szerint te azt állítod, hogy a fénysebesség a fénykar irányába eső része mindig c, de ettől a fény akármekkora sebességgel mozoghat, csak éppen mindig a mérőműszer szempontjából fontos összetevője adódik éppen c-nek?"
Nem.
Ha létezik az akkori elképzelésnek megfelelő éter, akkor c nem állandó. (a) írányba a sebesség komponens nem 0, vagy lesz olyan helyzet amikor nem 0. Tehát valamelyik, vagy mind kettő kar írányába a fény nagyobb utat tesz meg mint a kar hossza. (mivel nem a (b) távolságot, hanem (a^2+b^2)^0,5 távolságot kell a fénynek megtennie. Ebben a fénysebességet az eredeti fény írány és az éter írány és sebesség által megszabott két vektor összege adja.)
a specrel egy modell. mióta bizonyítanak a modellek bármit is? a maxwell egyenletek mit bizonyítanak? a newtoni mechanika mit bizonyít? ha még ezt se vagy képes felfogni, nincs reményed.
A mérleg csak egyezést tud mutatni, míg az MM a különbség mértékére is utal, ezért a mérlegnél kell kallibrálás az MM-nél nem (nincs is mihez kallibrálni, mivel nincs "0" állapot)
Miért marad egyenlő, ha forgatod? Ha az éterszél fújna, akkor nem lenne egyenlő, ez szerintem egyértelmű... Azt elfogadod, hogy ugyanez a kísérlet hanggal már pozitív eredményt adna?
Tegyük fel, hogy van egy v sebességű mozgása az éternek az MM egyik karja irányába. Így ezen a karon az út megtételéhez szükséges idő t1=l/(c-v)+l/(c+v), ahol l a kar hossza. A másik karon a "szél" épp oldalról jön, ezért a szükséges idő t2=2*l/(gyok(c2-v2)). Ha elforgatás után az interferométer szerint nincs változás, akkor t1'=t2 és t2'=t1 és azaz t1=t2, ami akkor és csak akkor teljesülhet, ha v=0.
1. a MM készülék alkalmatlan az éter kimutatására a newtoni modell szerint is (megérzés)
Ebből csak ennyit idéztél:
"1. a MM készülék alkalmatlan az éter kimutatására"
És magyarázod:
Alkalmatlan sebesség különbség kimutatására, ezért az étert se mutathatja ki, akár létezik, akár nem.
Lehet, hogy furcsán hangzik számodra, de ezt hívják csúsztatásnak.
A módszer lényege, hogy a kiragadott részlet alapján már bátran tehetünk akár tudatosan is hamis állításokat, igazmondásként feltüntetve.
(Ezt póriasan egyszerű hazudozásnak szokták nevezni, de itt ugye ha nem kellően bájlgó stílusban válaszolnak a hülyeségre, akkor sírás rívás, személyeskedés, meg mindenféle csúnya dolog...)
"Vegyünk egy derékszögű háromszöget. (a) oldal, ha éter oldal írányú sebessége 0 (nincs), akkor = 0, (b) a mérőkar hossza, amit a fény c-vel tesz meg. (c) a tényleges fény út Ha (a) nulla, akkor természetesen (b) és (c) oldal megegyezik, és a fénysebesség se tér el. Ha (a) nem nulla, akkor (c) oldal hosszabb lesz, mint (b) és ezért az út és sebesség is nagyobb, de mivel ez arányos ezért futási idő különbség nem lesz."
Tehát ezek szerint te azt állítod, hogy a fénysebesség a fénykar irányába eső része mindig c, de ettől a fény akármekkora sebességgel mozoghat, csak éppen mindig a mérőműszer szempontjából fontos összetevője adódik éppen c-nek?
Én írtam a kétkaros mérleges példádra, de nem válaszoltál rá. Gondolom egyetértesz velem...
Az eredeti állításotok szerint nem volt kalibráció.
Most úgy lenne jó, hogy mégis volt? Akkor észre kéne venni, hogy a fényutak "függőlegesen" és "vízszintesen" is haladnak. Tehát mind a két fénysugár része a sebesség változás. Ha szinkronba hozod a fénysugarakat, akkor eltünteted a sebesség különbséget. Ezek után már lehet forgatni, mindíg egyenlő marad.
"1. a MM készülék alkalmatlan az éter kimutatására" Alkalmatlan sebesség különbség kimutatására, ezért az étert se mutathatja ki, akár létezik, akár nem.
A kétkaros példa elemzéséből te mire jutottál?
"2. a készülék úgy torzul, hogy pont ne mérjen semmit (de a specrel rossz)" a) a specrelről most nem beszéltünk, csak érintőlegesen: azért mert valamire nincs szükség egy elméletben, még nem cáfolja annak létét. b) részemről torzulásról nem írtam. Ami esetleg félre érthető volt a "fénygörbülés", az nem a készülék torzulására vonatkozott, csak a fény útra. Vegyünk egy derékszögű háromszöget. (a) oldal, ha éter oldal írányú sebessége 0 (nincs), akkor = 0, (b) a mérőkar hossza, amit a fény c-vel tesz meg. (c) a tényleges fény út Ha (a) nulla, akkor természetesen (b) és (c) oldal megegyezik, és a fénysebesség se tér el. Ha (a) nem nulla, akkor (c) oldal hosszabb lesz, mint (b) és ezért az út és sebesség is nagyobb, de mivel ez arányos ezért futási idő különbség nem lesz.
"3. az éter ugyan nem kimutatható, de nincs is cáfolva, következésképpen létezik" Nem azt írtam, hogy létezik. Csak nincs cáfolva.
Egy 100 fényévnyire lévő (felnem fedezett) bolygón van élet? 1. nem kimutatható 2. nincs cáfolva
Azért mert én azt állítom, hogy nem cáfolták meg, még nem azt állítom hogy van ott élet. Csak azt cáfoltam meg, hogy cáfolták (mivel nem tudták kimutatni).
Tehát az egész felsorolásod a tényleges válasz kikerülése miatti csúsztatás.
Most vettem észre, hogy elírtad :-) Már eleve érdekes ötlet a késleltetés (bár akár lehet is benne valami), de a 10^7 sec kb 115 nap :-) Bocs, tudom, hogy csak elírtad... Inkább azon mosolygok, hogy már annyira tudjuk mit akarsz írni, hogy észre se vesszük az ilyen elírásokat...
Fogom a (pontatlan) kétkarú mérlegemet és rárakom a két súlyt. Ezekután addig bűvészkedek a karokkal (változtatom a hosszukat, vagy plusz súlyt rakok rájuk), amíg egyensúlyba kerül a két oldal. Ekkor fogom és megcserélem a súlyokat, ami eddig a baloldalon volt, az a jobb oldalra kerül és fordítva, de a kallibrálást nem változtatom meg!
Ha a csere után a karok újra egyensúlyba kerülnek, akkor (függetlenül a mérlegem pontosságától) kijelenthetem, hogy a két súly azonos tömegű.
Kellett ehhez, hogy pontos legyen a mérleg? Kellett ehhez, hogy a súlyokat ismerjem? Befolyásolta a kallibráció a mérést?
Vedd észre, hogy az MM pont ugyanezt a cserét csinálja a forgatással...
1. a MM készülék alkalmatlan az éter kimutatására a newtoni modell szerint is (megérzés) 2. a készülék úgy torzul, hogy pont ne mérjen semmit (de a specrel rossz) 3. az éter ugyan nem kimutatható, de nincs is cáfolva, következésképpen létezik
"Mitszólsz olyan méréshez amiben a mérendő azonos arányban és irányban változik a mérő eszközzel?"
zseni vagy! végre megértetted, hogy pontosan miről van szó! csakhogy a newtoni modell szerint a mérőeszköz nem változik. tehát a MM kísérlet cáfolja a newtoni modellt.
(okosabbaknak: önmagában nem cáfolja, csak az éterszelet. a földdel együtt haladó étert a csillagok éves aberrációja cáfolta, a ballisztikus elméletet meg kettős csillagok megfigyelése. a három együtt cáfol minden eddigi épkézláb elméletet, ami a newtoni mechanikára épül)
