Ezen megint k. sokat lehetne vitázni, de én 1 konkrét kereskedőnél láttam 2014/2015 viszonylatában a jelentős áremelkedést, amin kitört a vita. No most, ezzel szemben nem releváns, hogy egy másik kereskedő egy másik kínálattal az előző évjáratú borokat mennyiért adja.
Azzal pedig kiemelten támogatsz valakit, ha egy konkrét, alacsonyra árazott, de jó bort csak neki ajánlasz fel. Ezt megint nem értem, miért kell megismételnem - mivel ez nem olyan, mintha mondjuk a Borhálónak ajánlanál fel valami félárú, és annak megfelelő beltartalmú tételt.
No mind1, most éppen ennék valamit, okostelóm meg hál' isten nincs, így a továbbiakat majd holnap.
Kivétel nélkül mindegyik kereskedőmet támogatom. Mindegyiket olyan módon amilyen módon ők azt igénylik. De tulajdonrészem egyikben sincs és anyagi értelemben nem kifejezhető ez a támogatás. Ugyanazt a bort én minden kereskedőnek fillérre ugyanannyiért adom. Ráadásul nálunk nincsen "belépő" bor nyomott áron. Minden bornak annyi az ára amennyit én bárkinek és bárhol vállalhatónak tartok. Ha 5 rugó akkor annyi, ha egy ezres akkor meg annyi.
Az, hogy a http://borarum.hu/ SAP kínálata más mint a többi webshop pusztán annak köszönhető, hogy annak a cégnek a tulajdonosa megértette, hogy pontosan ugyanazt a 2-3 SAP bort kell nyomatni amit a minden másik kereskedő is nyomat, hanem olyan borokat kell tőlem kérni amivel az ő választéka egyedi lesz. Ez miért baj?
Illetve ez az egyedi SAP kínálat miért is teszi irrelevánsá abban a kérdésben, hogy a SAP borok milyen árkategóriában elérhetőek? Mármint azon kívül, hogy az ottani SAP kínálat árai az állításoddal ellentétben nem csak pindurkát vannak 5 rugó alatt.
Az országos ismertségét te mi alapján állapítod meg? Tudtommal komoly volumenben szállítanak szerte az országba. Sőt, amennyire tudom messze Top5 az külföldi kisker forgalmuk.
Azért van még egy lehetőség: ha a termék nyilvánvalóan jobb.
Tejfölnél maradva, ha beleteszed egy mártásba, abban nem víz lesz, hanem tejföl. Ez különösebb marketingberuházás nélkül is "kitudódik" bizonyos idő elteltével, és kialakul a vevőköre 30%-kal magasabb áron is.
A somlói bolt azért nem releváns, mert nyilván támogatod (és ez így van jól), nem országosan ismert, és jelenleg nincs a másik kettővel összevethető (azonos fajta és évjárat) borod a honlapján.
Azt, hogy német és cseh kiskereskedések nem relevánsak még csak-csak megértem (bár én már rendeltem Münchenből olyan magyra bort ami itthon már elréhetetlen volt és a postaköltség sem vert oda), de a Somlói Borok Boltjának a webshopjával mi a baj?
A kereskedőimnek pedig mindegyiknek van telefonja és internet elérése, ráadásul mindegyik nagykorú felnőtt ember. Szóval nem érzem szükségét annak, hogy beleszóljak az árpolitikájukba.
Én amúgy ha egy bor kisker áráról beszélek akkor mindig a legolcsóbb triviálisan elérhető árat szoktam venni.
Akkor pontosítok, mert látom, hogy nem akarod megérteni. Egy Juhfark azonos piacon, azonos kereskedő(k)nél. Évről évre nézve az évjáratokat. Ennek az évenkénti ármozgása érdekes, vagyis az eredeti kérdés szemszögéből: kategóriát tudott-e ugrani valamelyik borod?
Az utóbbi években maga Somló is az érdeklődés fókuszába került, így ez önmagában okozott egy áremelkedést, tehát azt figyelmen kívül hagyhatjuk. Az olyan extra tételek, mint pl. a fél literes késői Furmint a maga 9 ezer forintjával megint nem számít, mert nem jellemző.
Vagy máshova is tekintve, mondjuk egy Kopár vagy egy Gombás feljebb tudna-e kúszni árban?
Nem a párszáz vagy esetleg ezer forintos mozgás az érdekes, hanem a másfél, kétszereződés...
Szerintem nem tudják a borok árai átlépni a kategóriájukat. Ezért lényeges a legelső, helyes árazás...
Hát, én rendkívül rossz kereskedő vagyok, mert van olyan termékem, amiből 20%-kal magasabb áron is pont ennyi (db) fogyna, tehát egy BMW X6 egyharmadát simán kigazdálkodnám a különbözetből évente.
Vajon miért nem teszem ezt? Először is, valamiért a gyártónak különösen kedves ez a termék, csökkentették a gyári árat, hogy több fogyjon belőle, tehát még a mostani, nyomott áron is jócskán nőtt a haszonkulcsom.
Másrészt k. rühellem az X6-okat és azt a szemléletet, aminek hatására ezek és a hasonló, semmi értelmes célra nem jó monstrumok megszaporodtak az utakon.
Jelen esetben akkor/azért fogom emelni az árat, amikor már presztízsrombolónak érzem az adott termék túl alacsony árát a konkurenciához képest.
K. Antitól nem szoktam vásárolni, bocs, kivételesen (:D) nem rosszindulatból nem azt vettem összehasonlítási alapnak. A másik 3 nem releváns, remélhetőleg nem kell mondanom, hogy miért.
Viszont a Pinceáron/Terroir Club relációban szerintem neked tennivalód van: vagy az egyik túl drága, vagy a másik túl olcsó...
Konkrét bor nem mozog sehova. A konkrét bort én eladom pár hét/hónap alatt és onnantól kezdve lényegében a kereskedő dolga, hogy mit csinál vele. Az én kontextusomban nem értelmezhető a konkrét borok mozgása, mert a forgalombahozatalt követő egy éven belül minden palackja az adott tételnek a végfogyasztóhoz kerül.
De ha ugyanarra a fajtára, vagy bormárkára gondolsz az bármilyen mozgásra képes. Konkértan a 2007-es Juhfark borunk polci áránál van háromszoros kisker áron kapható 2015-ös Juhfark borunk is. Nyilván nem ugyanannál a kereskedőnél és még csak nem is ugyanazon a piacon. De lehet mozogni.
Én nagyon szívesen mesélek arról, hogy a hozzánk hasonló kézműves/ökológiai szemléletű kispincének aminek a hozam 70-80%-a a csúcsgasztrókban fogy el mi az üzlet dinamikája. De nem tudom hogy a közönség itt erre fogékony lenne. Az biztos, hogy nagyon nem az a képlet mint a legtöbben elképzelnek.
Én csak azt mondom, hogy nem igaz az a népszerű vélekedés, hogy lehetetlen vagy nagyon nehéz lenne komoly mértékben feljebb emelkedni. Szerintem és ezt a saját tapasztalatom is alátámszatja lehet feljebb lépni. Az első évjáratunk nettó ex-cellar áránál jelenleg van tízszer magasabb áron fogyó borunk.
A globális borpiacon minden lehetséges. Az előre lépésnek csak és kizárólag az a feltétele, hogy adjál valamit a fogyasztónak a pénzéért. Élményt, egyediséget vagy értékválasztást. A legnagyobb lehetőség pedig pont ezen utóbbiban van.
Megint bocsáss meg de akkor rosszul fogalmazol. Az nem maximált ár, hanem ármaximalizálás :)
A kettő nagyon nem ugyanaz.
Amiről én beszéltem, a tejföl hasonlatodnál maradva, az az amikor elhitetik az emberekkel, hogy az ő tejfölük még csodálatos bélflóra helyreállító termék. Ezt minden este főműsoridőben lenyomják a tv-ben. Erre egy bizonyos réteg ugrik, így tuti piacuk van 50%-al drágábban is :)
De egyébként igazad van ez is költség és beépül az árképzésbe, az ÖSSZES költségbe :D
"" Ha hosszú távon akar valaki a piac aktív résztvevője lenni, egészen pontosan be kell tudni lőnie az árait. Később csak iszonyú nagy ráfordítással lehet abból a fiókból feljebb emelkedni, vagy egyáltalán nem."
Ez egy nagyon elterjedt vélemény ami a borpiacon korántsem meglepő módon semmilyen konkrét és objektív alappal nem rendelkezik. Szívesen mesélnék erről is, de megintcsak nem érzem a köz igényét erre :) Inkább majd egy borkóstolón."
Bár a magyar borpiac eléggé kaotikus, és nekem amúgy is lesújtó tapasztalataim vannak a nagy átlagot illetően, hosszú távon errefelé tendálnak a dolgok. Jó árat előbb-utóbb csak jó áruért lehet majd elkérni és megkapni. Majd ha elhallgatnak a "de én tudok egy jobb bort 5 ezer helyett 2 ezerért" rípusú protelár vélemények. És ez tényleg csak akkor lesz, ha valóban tisztul a piac. Megközelítően lineáris összefüggés lesz az ár és a minőség között.
"Beírnám a kockás füzetem baloldalára az összes ráfordításom (a saját munkabéremmel együtt), a jobb oldalra pedig, hogy mennyi üveg borom lett."
Egy palack bor árának a kiszámolása ennél, lényegesen, de sokkal összetettebb dolog.
Kezdjük azzal, hogy ->
A termőföldet hogyan számolod el? A telepítési költséget hogyan számolod el? A tápanyagutánpótlást hogyan számolod el? A szőlészeti és borászati géppark amortizációját hogyan számolod el? A hordók, tartályok árát hogyan számolod el?
És még sorolhatnám. A lényegi kérdés mindebben az, hogy hány éves megtérüléssel számolsz? Hány évjáratra tudod leosztani a telepítést/hordókat? Tankönyvi 30-ra vagy bátran 70-100 évre?
A terület alapú és egyébb támogatásokat hova számolod?
Nekem konkrétan 2001 óta az utolsó szögig minden beruházás megvan nem kockásfüzetben, hanem számítógépen, táblázatban.
Ja és akkor még nem is beszéltem arról, hogy az agráriumban te nem csak a befektetésedet akarod megtérülve látni, hanem az aktuális hozamból a következő év/évek termelését is biztosítanod kell. Vagyis az X üveg borodnak nemcsak az előző évjárat költségeit kell betakarni, hanem biztosítania kell a következő évjárat költségeit. Ha a kimenő költségeidből számolsz akkor könnyen likviditási problémába csavarod magad amikor a könyvelőd árat emel, vagy tönkremegy a traktorod.
Nem ugyanarról beszélünk. 😉 A maximált ár nem egy hatóságilag rögzített ár, viszont benne foglaltatik az összes "piactorzító" tényező is, mindezek eredőjeKént alakul ki. Annyiért fognak valamit adni, amennyit a piac még éppen hajlandó lesz kifizetni érte, nem kevesebbért. Marketinggel vagy anélkül. Ezt jelenti a maximált ár.
A maximált ár nem egy hasraütéses valami, bonyolult tényezők állnak mögötte. Triviális leegyszerűsítéssel, ha valaki elkezd gyártani egy új tejfölt, akkor vagy az alatt fogja adni kicsivel, amennyiért a többi tejföl a polcra van kitéve (ez esetben megspóroja a reklámköltségeket), vagy ha drágábban, akkor meg kell támogatnia reklámmal, de akkor is csak egy bizonyos szintig árulhatja drágábban, különben rajta marad. Ez a maximált ár.
Miután a piac alakítja ki, az alatt veszteséges lesz a termék. Ez a lényeg.
Nem volt kikerülhetetlen. Ha gondolod én is elkezdhetek beszólogatni, de mindketten tudjuk, hogy annak nem értelmes beszélgetés lesz a vége.
Korábban leírtam az én egykori és jelenlegi árképzési stratégiámat. Az amit te "egyébb cél" alatt említesz én márkaépítésnek és piacszerzésnek hívok. Egy borászatot nem 2-3 évre, hanem inkább 30-50 évre építünk. Az építkezés idejére más árazási stratégia a nyerő mint abban az időben amikor már befutott a borászat.
" Ha hosszú távon akar valaki a piac aktív résztvevője lenni, egészen pontosan be kell tudni lőnie az árait. Később csak iszonyú nagy ráfordítással lehet abból a fiókból feljebb emelkedni, vagy egyáltalán nem."
Ez egy nagyon elterjedt vélemény ami a borpiacon korántsem meglepő módon semmilyen konkrét és objektív alappal nem rendelkezik. Szívesen mesélnék erről is, de megintcsak nem érzem a köz igényét erre :) Inkább majd egy borkóstolón.
Mert ide tartozik az, hogy kezdetben túl alacsonyan határoztad meg a boraid árát. Nem a személyeskedés volt a cél, dehát ez most itt kikerülhetetlen volt, bocs! 😊
És igen, léteznek más stratégiák is az árképzésben, de ez a fő irány, a többi valami egyéb cél érdekét szolgálja (termékbevezetés, akció, jótékonykodás, pénzmosás, stb.).
Egy alulpozícionált termék ugyanúgy baklövés, mint az ellenkezője. Ha hosszú távon akar valaki a piac aktív résztvevője lenni, egészen pontosan be kell tudni lőnie az árait. Később csak iszonyú nagy ráfordítással lehet abból a fiókból feljebb emelkedni, vagy egyáltalán nem.
Én ha borász lennék (és nem hobbista :) akkor leülnék a kész borom mellé és számolnék.
Beírnám a kockás füzetem baloldalára az összes ráfordításom (a saját munkabéremmel együtt), a jobb oldalra pedig, hogy mennyi üveg borom lett.
Az üveg darabszámot elosztom a ráfordítás összegével és máris kijön az egy üvegre vetített költség. 1000 üveg alatt minimum 100% haszonnak kell lenni, felette is minimum 60-70%-nak. Ha nem éri el akkor más foglalkozás után kell nézni és a borászatot hobbiként folytatni :)
Nálunk a nagykereskedelemben elképzelhetetlen az ekkora haszon, bruttó 20% az átlag mínusz a ráfordítás. De a nagy volumen miatt így is megéri.
Ez a "mindenki annyiért adja az árut, amennyiért még megveszik." egy olyan tautológia ami önmagában semmit nem jelent. Ez olyan mint az, hogy a szöcske olyan messzire ugrik amilyen messzire a lába ellöki. Valóban :)
Szerintem az életben maradásnak nincsen olyan törvénye, hogy a piaci árat maximalizálni kellene. Szívesen elmesélem, hogy milyen más stratégiák léteznek, de nem vagyok benne biztos, hogy ez itt sokakat érdekelne.
Azt pedig nem értem, hogy most éppen miért volt szükség személyeskedni???
Az, hogy valami drága, nem jelenti azt, hogy a profit maximalizálás lenne a cél. (Bár ezt Te se mondtad.) A piacon maximált ár van, vagyis mindenki annyiért adja az árut, amennyiért még megveszik. Ez az első számú életbenmaradási törvény. 😉Ezt Te matematikus létedre nem értetted meg elsőre (nem baj, mi ettől még nem tekintünk hülyének, ahogy fordított esetben lehülyéznél minket🤡). Most már rájöttél, ez jó...
"a legdrágábban eladni, másképp nem érdemlem meg a vállalkozást."
Az embernek sok célja lehet az életében. Vannak olyan célok amelyekhez jogo személyekre, vagyis vállalkozásokra van szükség.
De ezzel együtt nem mindenkinek csak és kizárólag a profitmaximalizálás az egyetlen célja.
Az agrárium egyébként nem kereskedelem. Mi nem veszünk és eladunk, hanem termelünk. Ezért a mi költségeink nem úgy alakulnak mint egy kereskedőnek, akinek az árú beszerzése a meghatározó költség.
Hepci nekem az árképzésről az a véleményem, hogy annyiért kell eladni valamit amiért még a piac megveszi!
Mint kereskedő pedig tisztában vagyok vele, hogy százalékkal dolgozunk, fix árréssel.
Tehát ha nekem a gyár 5%-al emel az a vég áramban ugyanúgy 5%-os emelés lesz mert fix százalékot alkalmazunk.
20%-os árrésnél ez így néz ki:
Vétel: 100 Ft +5% emelés= 105 Ft
Eladás: 120 Ft +5%= 126 Ft
105 Ft +20%= 126 Ft
Folytatva, ha van kereslet a boromra 6000 Ft-ért is akkor annyiért kell adni!!
Ha még 8000-ért is megveszik akkor annyiért. Tiszta pénzkidobás ha olcsóbban adom mint amit a piac megad érte!
Mondjuk az én egyéni véleményem az, hogy nevetségesek ezek az árak de ha én lennék a termelő, ugyanúgy megpróbálnám a legdrágábban eladni, másképp nem érdemlem meg a vállalkozást.
Ugyanez a helyzet nálam a poharakkal. A piac dönti el mennyiért adom őket. Van amin 50% a hasznom, van amin 10%, vagy annyi se.
Egyébként van ennyiért SAP olasz :) Konkrétan valami 1900-2200 között lehet 2012-est fogni a Somlói Borok Boltjában. Teljesen korrekt anyag amit a helyi dílernek ajánlottam csak ki direkt. Pusztán azért, hogy a helyi borteraszon legyen egy gzadaságos SAP bor. Jellemzően helyben szokták nyomni, de aki szól nekik azoknak webes rendelésbe is raknak.
