A magány egy hiányos állapot, az egyedüllét pedig nem. Sok egyedülálló van, aki egyáltalán nem magányos.
Nem is azt mondtam, az ember legyen örökké egyedül. De ha igazi társra vágyik, akivel leélné az életét, akkor ezeket nem hagyhatja ki, amit leírtam. A kapcsolat hozza a leckéket, tükröt mutat, de két kapcsolat között nekünk egyedül kell ezt feldolgozni, megérteni. Aki kapcsolatból kapcsolatba fut, úgy, hogy az előző még véget sem ért igazán, kihagyja ezt a lépést. Sajnos nem ritkán fordul elő az, hogy egy ilyen elsietetett kapcsolatban döbbenünk rá, mennyire nem dolgoztuk fel ezeket. És nem egyszer véget is vetünk neki-véget vet a másik, mert érezzük ezt, hogy a másikat csak fájdalomcsillapítónak, kiegészítőnek használjuk, és végül sebet ejtünk rajta. Azért, mert nem volt türelmünk, hogy lelkileg megerősödve keressünk kapcsolatot. Sok ember tudna mesélni arról, hogy jól induló kapcsolatok hirtelen véget érnek, ott állnak értetlenül, összetörve, mert a másik meggondolta magát. Mert érzi, hogy valami nincs rendben, miután elmúlt a szerelem.
Csak azért írtam neked, mert korombéli vagy, és szerintem annyira sok időnk nincs már erre a hamis reménykedésre. Már nincs annyi lehetőségünk, mint egy 20-30 évesnek. Nekem biztos nem kell még egy olyan társas magány kapcsolat, amit te is leírtál, úgyhogy pár éve elhatároztam, kiderítem és megértem, miért futok bele hasonlókba.
Érdekeseket írsz, és alaposan el fogok ezen gondolkodni.
Hirtelen az a válasz jut eszembe, hogy én nem tudok egyedül lenni. Az ember társas lény, én is az vagyok, nekem a hozzám illő társ mellett hiányzik a szex, a szenvedély is, az, hogy legyen, aki megölel, a karjába vesz, aki megszorít, akinek a vállára hajthatom a fejem, akinek a borostája csiklandozza a vállamat... AZt gondolnám, hogy a magányos férfiaknak ugyanerre van szükségük (no nem arra, hogy egy erős férfi ölelje őket, hanem arra, hogy ők lehessenek az erős férfiak egy nő mellett). Ha szeretve vagyok, akkor kivirulok, szexis vagyok, jókedvű, feldobott, ezt észreveszi a környezetem is (kivéve persze a leendő exférjemet). A magány engem besavanyít, iriggyé tesz (mindenki más talál magának párt/partnert, csak én nem).
Lehet, hogy valóban nem vagyok (még) a megfelelő tudati szinten, lehet, hogy nem is leszek, de most el nem tudom képzelni, hogyan kell boldogan megélni azt, ha az ember magányos.
Pont ennek a görcsösségnek kéne mélyebben utánanézni, mert ez így sajnos kapcsolatfüggőség. És ahogy te is írod, a férfiak ezt meg is érzik. Ez csak egyféleképp gyógyítható, ha eljutsz oda, hogy egyedül is jó érzed magad. Ezután lesz csak olyan kapcsolatod, ami felerősíti a benned lévő igazi, elvehetetlen boldogságod, mert nem függsz a másiktól, hanem megosztod vele azt az erőt, ami már megvan benned. Ha úgy mész bele egy kapcsolatba, hogy kell valaki a boldogságodhoz, szükséged van valakire, akkor a következő sem lesz jobb. Az elején persze ott lesz a szerelem, aztán pár év, vagy akár pár hónap múlva megint ugyanott találod magad. Az élet addig adja a leckét/pofont, míg rá nem szánod magad arra, hogy a "mi romlott el" kérdéseket magaddal kapcsolatban értsd meg, és ne a másikkal foglalkozz. A "már megértettem" igazát nem én, hanem az élet dönti el. Ha ismételsz, akkor még nem értetted meg igazán, legfeljebb a felszínét karcolgattad. Természetesen azt csinálsz, amit akarsz, és biztosan találsz egy olyan férfit, aki élvezi majd, hogy szükséged van rá. Csak hát ez még nem az a kapcsolat lesz, amire vágysz, hanem egy újabb tükör, neked és neki is. Csak lassan esik le az embereknek, hogy a kapcsolat elsősorban nem azért van, hogy boldogok legyünk tőle. A kapcsolatokon keresztül tanít az élet saját magunkról, ha hagyjuk. A kutyaharapást szőrével elv itt nem működik.
Én a hobbim/munkám miatt elég sok szülővel tartom a kapcsolatot, kiöntik nekem a lelküket, én meg próbálok nekik okosakat mondani, de róluk is Excel táblát kell vezetnem, mert nem tudom észben tartani, hogy kinek a gyereke hol tart, és kinek mi az előtörténete. Barátnőm társkeresős tapasztalati miatt se akarok ilyen fantomkapcsolatokba belemenni, horrortörténeteket mesélt a lány, hogy több 100 férfi írt neki, és melyikkel hány hónapot levelezett. Egy időben nem is csinált mást, csak a gép előtt ült. Brrr... :-( Nekem egy olyan levelezőtársam volt, említettem is, akivel belementem a netes ismerkedésbe, én komolyan vettem a dolgot, látszólag ő is, iszonyatosan sok időt fektettem a levelezésbe, ha az erre elpazarolt órákat összeszámolnám, és átszámítanám óradíjra... komoly összeg jönne ki. És ami bosszantó: nem volt semmi értelme, a férfival nem lett semmi, tehát feleslegesen ment el az a rengeteg idő. Úgyhogy ilyenbe bele se akarok kezdeni. Találkozzunk személyesen, az a legtisztább: megnézzük egymást, eldöntjük, hogy tetszik-e a másik, nincs csalódás, ha meglátom őt (vagy ő lát meg engem).
Honnan tudtad, hogy nem fogadom meg a tanácsodat az egyedülléttel kapcsolatban..? :-)
Valóban, nem akarok egyedül lenni, eleget voltam magányos a házasságomban, és tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy mi romlott el a férjemmel, mi nem működött. Nem kell ezen gondolkodnom egy percet sem. Úgy vagyok vele, hogy "Kutyaharapást szőrivel". Szükségem van arra, hogy viszontlássam magam egy férfi szemében, hogy tetsszem neki, hogy megöleljen... ilyenek. Az igazat megvallva, egy ideje már nyitott szemmel járok olyan helyekre, ahol jól érzem magam (pl. táncolni), de eddig nem sok sikert arattam, pedig kortársak a táncostársak. Legyeskedett ugyan körülöttem egy férfi, sőt, nagyon tepert, de aztán egyszercsak levegőnek nézett, és azóta még csak vissza se köszön. Félek, hogy görcsös vagyok, és ezt észreveszik a férfiak is. Látszólag olyan hozzáállással vagyok ott, hogy "engem aztán nem érdekel, hogy felkér-e valaki, én e nélkül is tök jól érzem magam" - miközben meg nagyon is érdekel, és nem érzem jól magam. Az is igaz, hogy ezeken a helyeken (előadások, táncos rendezvények, múzeumlát ogatás, túrázók baráti köre) legalább KÉTSZER annyi nő van, mint férfi, szóval nehéz így.
Azt én se tudom hogyan lehet egyszerre tucatnyi emberrel levelezni, sőt, azt sem, hogy a sok levélből hogyan tudsz válogatni, kivel kezdj el ismerkedni... nekem 4-5 lánnyal is sok...
Tényleg valaki elmondhatná, hogy bírja a rohamot... A párom.hu-n ki van írva, kit hányszor néztek meg és lájkoltak. Az új tagok egyikénél tegnap megnéztem, hogyan alakulnak a számok. A csajnak egy képe volt fent, egy arckép, szép volt a csaj, de igazából átlagos. Fél óra alatt 100 megnézés, 70 like... egy óra alatt már 300 megnézés... egy nap alatt pedig több mint 1000 és ebből 700 like...
Mit tegyél? Legyél egyedül kb. egy évig, értsd meg, miért lett vége, ismerd meg magad, találj örömet valamiben, aztán gondold át alaposan, milyen legyen a következő, és aztán keress. :)
De ezt úgysem fogadod majd meg, szóval szerintem a "találj örömet valamiben" a legjobb társkereső is, feltéve ha valami csoportos elfoglaltságról van szó. Túratárs csoportok, tánc, edzés, képzőművészeti csoportok, ami tetszik, mert a legjobb ha az ember úgy fut össze egy vonzó emberrel, hogy épp mindketten kedvenc elfoglaltáságukat űzik. Akkor mindketten magukat adják, nagyobb az esélye egy mélyebb kapcsolódásnak.
Szerintem úgy öltözz fel az első randira, ahogy amúgy is fel szoktál öltözni!
Ne mutass se kevesebbet, se többet, mint ami vagy.
Én nőként igenis készülnék az első találkozásra, semmiképpen se vinném túlzásba a dolgot, de a hajamat frissen mosnám meg, csinos ruhában mennék (amiben jól érzem magam), és enyhén ki is festeném magam, csak azért, hogy a férfi lássa, hogy neki szeretnék tetszeni, hogy igenis készültem arra, hogy vele fogok találkozni.
Olvasgatom a kommentjeiteket, de szeretném, ha adnátok is tippeket, hogyan kezdjek hozzá.
40-es budapesti nő vagyok, aki épp most lép ki egy rossz házasságból.
Az online társkeresőkről sok rosszat hallottam, és Ti se írtok róluk jót, nekem ezekkel az a bajom, hogy túl sok időmet venné el a levelezés (hogy lehet egyszerre több tucat emberrel levelezni?). Mivel előfordult már olyan, hogy online kapcsolatba bonyolódtam egy férfival, és a forró levelek utáni személyes találkozás kiábrándító volt, először mindenképpen személyesen szeretnék találkozni a lehetséges partnerrel, hogy rögtön kiderüljön, megvan-e a kölcsönös szimpátia (aztán mehetnek a buja levelek is).
A fizetős társkeresőkkel kapcsolatban az a félelmem, hogy beszedik a sok pénzt, aztán az adatbázisuk egy része nem is valós. Örülnék, ha adnátok tippeket, hova menjek, ahol kifejezetten ismerkedési célzattal vannak az emberek?
Táncos szórakozóhelyekre? Bárokba? Természetjáró körbe? Egyáltalán... mit tegyek, hogy ne legyek görcsös, ne feszüljek rá nagyon a keresésre? Bármilyen ötletet hálásan köszönök!
Elolvastam a tapasztalataid. A Badooról időközben én is töröltem magamat, ezen az oldalon semmi sem történik. Ha csak lájkolsz, vagy irsz is, senki se igazol vissza és senki se válaszol... Amikor beregisztráltam (eddig kétszer) akkor fura módon egy napig agyon lájkolt mindenki (ez jelentsen mondjuk 15 csajt) aztán másnapra elhalt. Szerintem itt tuti azzal trükköznek, hogy az adatlapod nagyon hátra kerül és csak fizetéssel lehetne valamit elérni..
A Tinder még fent van, igazából ezzel nem tudok mit kezdeni... teljesen véletlenszerű kivel matchelek... mostmár válogatok, mármint mindenkit nem húzok be, de amikor megtettem, akkor matcheltem 25 éves szupermodellel (képek alapján persze... lehet kamu) meg 40 éves kétgyerekes anyukával is, aztán tetkós rockercsajjal stb... ami azért volt "vicces" mert teljesen normális konszolidált képeket tettem fel... semmi villogás, tetkós, gyúrás, Ferrari, Amerika, mint ahogy a többség csinálja. Ettől függetlenül akikkel matcheltem, nem sült ki belőle semmi. Itt vagy pár mondat után elhal a beszélgetés vagy el se kezdődik...
Aztán feltettem a Twoo-t. Itt nagyon pörögnek a dolgok, sokan megnézik az embert, többen jelölnek (az már más kérdés, hogy nem szimpatikus az illető). Viszont az itt is megvan, hogy a kereső elején beetetésből van kétoldalnyi bombajó csaj, akiket benyomhatsz meg irhatsz nekik, de semmi értelme. Viszont az összes oldal közül eddig ez a legszimpatikusabb.
Túl van kicsit lihegve ez a "hol" kérdés szerintem, ha az ember rászánja magát, hogy kimegy akármilyen programra, amit amúgy szeret, előbb-utóbb össze fog futni valakivel. Sőt, biztos vagyok benne, hogy így spontán hamarabb összefutsz valakivel, mintha kifejezetten ezért mennél el bárhova. :)
Ha az ember végignézi élete kapcsolatait, biztos talál benne olyat, hogy teljesen kiszámíthatatlan helyen futott össze akkori választottjával... lehet eszébe se jutott a keresés. Van egy haverom, aki feladta az évek óta való társkeresést, belemerült a hobbijába, a tájfotozásba, és ott futott össze egy lánnyal, akivel összejött. (ugyan nem tartott sokáig, de ez már nem a topik témája...).
Én úgy gondolom, a társkeresőn való szelektálás nagyon sokszor kiszűr olyan potenciális jó társat, akivel jól meglenne az ember, csak a túlzott elvárások, szintek, igények és az, amire tényleg szükséged lenne, nagyon ritkán találkoznak.
Elgondolkoztam azon, hogy érdemes e megosztani a saját történetem, vagy hallgassak e inkább. Egyféle dacból, csak azért is közzé teszem, hogy mit gondolok. Inkább összehasonlítási alapnak szánom valaki saját tapasztalataihoz mérve. Illetve számomra érdekes lesz visszanéznem, visszagondolni a teljes folyamatra az út végén. Plusz hátha valakinek hasznos lesz.
Oldalakra lebontva nálam ez a következő képen zajlott.:
Twoo és a Párom nálam fej - fej mellet teljesítettek az utóbbi időben.
Míg a Twoo esetében másfél hónap viszonylag pangás után egy képcsere következményeképpen néhány nap leforgása alatt tízszeres forgalom volt körülöttem kevesebb mint egy hétig. Emiatt negyven kedvelésből sikerült kiválasztanom nyolc lányt, akivel úgy gondoltam, hogy itt az ideje, illetve itt a lehetőség megismerkednem. Főleg, mivel ők a kezdeményeztek. Meglepetésemre egyik se adott meg egyéni bemutatkozó szöveget. Eszembe jutott valaki itteni hozzászólása, miszerint akkor biztosan a hölgyek arra kíváncsiak, hogy tudok e a semmiből felépíteni egy jó beszélgetést. Vettem a bátorságot és átolvastam az adatlapok azon részét, melyek ki voltak mégis töltve, azon célból, hogy majd ezek alapján kezdeményezni fogok. Amin fenn akadt a szemem több esetben is, az a következő sor volt.: "Elsődleges nyelv." Nyolcból hárman a spanyolt, egy valaki az angolt, másik négy a magyar adta meg válaszul. Először úgy gondoltam, hogy a spanyol nőket hanyagolni kellene. Elvégre nem beszélek spanyolul. Aztán, némi gyorstalpaló, utánjárás után megváltoztattam a hozzáállásom. Tudni illik, hogy a városomban, a környékemen megszokott látvány a külföldiek jelenléte. A hétköznapok részei. A buszon, a boltokban, az utcán, a járdán, a szomszédban mindenhol kapcsolatba kerülhetsz velük. Így mindenkire ráírtam. Kivétel nélkül. Spanyolul, angolul, magyarul, egyaránt mindenkire a saját nyelvén. Az angol nő, ázsiainak tűnt nekem. Nem reagált. Pedig könnyebbség volt ráírni a spanyol nők után. A spanyol nők közül, egy nem felelt. Egyről megtudtam később, hogy egyedülálló anyuka. Kellemes benyomást keltet bennem és a hangulat is megfelelő maradt. Aztán különösebb ok nélkül csöndbe maradt. Nem kérdezősködtem az okáról. Majd végül önmagától közölte velem jó pár hét szünet után, hogy nem tudott üzeneteket küldeni, mert sok mindent elveszített, valamilyen tornádó pusztított a szülővárosában. Oda lett az ottani házuk. Gondolom sokan meghaltak. Erre soha nem kérdeztem rá. Valami egészen minimum jóval később az időjárás jelentések által nálunk is beszűrődött a mindennapokba. Már aki felfigyelt rá. Sajnálom a nőt. Az én problémáim eltörpülnek az övéi mellett. Emiatt nem hiszem, hogy a közeljövőben aktuális volna számára az ismerkedés. Ugye van erről egy piramis magyarázat is. Az utolsó spanyol nő ténylegesen kint él, konkrétan Dél-Amerikában. Döbbenetesen gyorsan ír, kedves, barátságos, vallásos, vonzó megjelenésű mégis magányos. Sokat beszélgettünk, pedig csak egy tejalvadós tempót szerettem volna, vagy elmondani, hogy én legalább megpróbáltam. Nem többet. A nyelvi és egyéb akadályok miatt nem hiszem, hogy lesz ebből több egy átmeneti barátságnál. De annak pont jó. A magyar lányok, nem okoztak meglepetést. Kettőről kiderült, hogy egymás klónjai. Végül mégis csak négyből három nem reagált. Az utolsó magyar lánynál meg minden a lehető leggördülékenyebben haladt, ahogyan a nagy könyvben meg van írva. Egészen elhittem, hogy megtaláltam azt, akivel akár holnap alkothatnék egy párt. Első találkozás javaslatnak felvetette, hogy menjek el egy általa is szervezett külföldieknek szóló buliba. Jó ötletnek tartottam, elvégre ez pont olyan újdonságnak tűnt számomra, ami kellemes élmény lehet egy első alkalomra. Eközben viszont váltottunk online helyszínt és elkezdtem lapozgatni beszélgetés közben az új helyen az ottani kép albumát. Láttam rengetek fényképet róla. Egészen régieket és frisseket egyaránt. Minél többet láttam, annál inkább tudatosult bennem, hogy nem fogok és egyre kevésbé érzek vonzalmat a külseje iránt. Amennyit viszont a társkeresőn láttam, azok mind nagyon tetszettek. Úgy láttam az értékelésekből, hogy másoknak is. Emberileg teljesen szimpatikus, viszont egy valódi párkapcsolathoz kell a fizikai vonzalom. Próbálok egy teljes értékű párkapcsolat felé hű lenni, így nem került sor arra a bulira a részvételemmel.
Addig a Párom.hu esetében saját kezűleg kiküldtem 24 különböző lánynak egy-egy egyéni levelet, míg jó néhány érkezett magától. A tipikus példája annak, hogy egy oldal kis nem fővárosi létszámmal lehet kellemes benyomású. Az általam kiválasztott hölgyek esetében mondhatni a fél társaság válaszolt. Öten válasz nélkül törölték magukat. Ez is egyfajta válaszadásnak minősül nálam. Legalább a bizonytalanság megszűnik ilyenkor illetve a reménykedés feléjük. Majd heten ténylegesen válaszoltak. Szóval mondhatni pont a fele valamilyen módon reagált. Lássuk csak. Hétből némi türelemjáték után kiderült, hogy egy kalandort találtam, akit nem fogadtam el. Egy befásult, reményvesztett, de mégis illemből válaszoló hölgyet, akit túl későn leltem meg. Kettő mozgásában valamilyen módon korlátozott hölgyre bukkantam. Itt se állapodtam meg. S konkrétan a legszörnyűbb eset az volt, amikor kerek perec megmondta a hölgy, hogy el kellene tartanom, ha komolyak a szándékaim az irányába. Elutasítottam. Akik becsatlakoztak maguktól. Volt egy 40 napig böjtölő levező partnerem, aki így fel-fel bukkant, mintha ez normális lenne. Megemlíteném még, hogy találtam egy kellemesnek tűnő csak beszélgető társat. Egyáltalán nem egy környéken lakunk, de valamiért a legrövidebb kezdő beszélgetéseink dacára megmaradt a folytonos érdeklődés a másik iránt. Így legalább egy online barátságra szer tettem az elmúlt időszakban...
Badoo
Olybá tűnik nekem, hogy kredit vásárlás nélkül nem igazán történik itt semmi. Talán annyit még mutatnék, egy negatív esetet. Eléggé kikozmetikáztam, úgyhogy azért átjön a lényeg, de mégsem látszik úgy igazán, hogy ki van a képen. Íme. Ilyen adatlapok után erősen elgondolkozok azon, hogy biztos jó helyen vagyok!? Nem, nem írtam rá, nem is fogok. Azért az a korszakom már lezárult, hogy bárkit bevállalnék online egy beszélgetés erejéig. Láttam nagyon tetsző hölgyeket is, de sajnos túl nagy a fizikai távolság kettőnk között, hogy reális esélyekkel indulhassak.
Cuypdo
Három hónap alatt összesen negyvenhárom lánynak írtam. Ezt megelőlegezően tizenhatan kedveltek anélkül, hogy bármit csináltam volna azt megelőlegezően. Hiába írtam nekik, ők is benne vannak a negyvenháromban, de nem reagáltak semmilyen más formában, még egy "sziá-t" se. Pedig tudtak volna írni. Gondolom az igen-nem játék által kaphattam meg azt a sok fölösleges igent. Aztán a negyvenháromból négy mégiscsak törölte magát. Három ténylegesen válaszolt. De nem alakult semmi, vagy még nekem kellett megmagyaráznom, hogy miért komoly párkapcsolatot keresek. Az itt létező igen - nem játékot hanyagoltam. Manapság nem szoktam ezen az oldalon kezdeményezni. Inkább hanyagolnám a továbbiakban, ha nem történik csoda. Néha hébe-hóba jön egy új kedvelés, de általában a fentebb leírt papír forma érvényesül. A lányok kép alapján itt messze a legszebbek, mintha valamiféle különválogatás eredményét láthatnám. Ami számomra nem túl életszerű.
Páratlan
Az állandó napi egyszeri bejelentkezéssel szedtem össze közel 1000 kreditet. Így bőven kipróbálhattam a profilkép kiemelését, illetve a jégtörő elküldését. Az idő utazásos kérdést választottam. Ha jól számoltam a rendszer a következő üzenetet, hogy "Szia! Hiszel az időutazásban?" 31 db lánynak elküldte véletlenül kiválasztva őket. Ebből 12 kép nélküli. Van mit csiszolni a kiválasztó motoron, mivel sajnos egyetlen egy városomban lakó hölgyet se választott ki. Pedig 141 vannak. Állítólag. Gondolom nem mindegyik aktuális. Nem hangzott csodálatosan, hogy nem pont a megfelelő személyek felé kezdeményezett a rendszer a saját módszerével. Másnap életem első kettő üzenete megérkezett ezen az oldalon. Illetve első levélíróktól független kedvelésem is. Miszerint a legelső nő, tőlem 166 km távolságra "nem hisz" az idő utazásban. Sajnos én meg nem hiszek abban, hogy ő lenne az igazi. A külseje alapján. A másik hölgyemény konkrétan azt válaszolta és nem többet, ugyanarra a kérdésre, hogy "Szia." Hmm. Azóta nem tettem semmit. Lesújtó élmény volt. Hiszen ez egy nem túl fényes élmény, teljesítmény volt, mindösszesen 300 ingyen kreditért. Ami még számomra döbbenetes ezzel az oldallal kapcsolatosan, hogy le lehet tiltani, hogy látszódjon, hogy hány éves vagy. Pozitívként megemlíteném viszont, hogy meglepődve tapasztaltam, hogy az üzenet küldés abszolút ingyenesnek tűnik. Hátránya is van, hogy nagyon rosszul tördeli a sorokat, ha előtte mondjuk egy szövegszerkesztőben fogalmaztad meg az üzeneted, vagy simán csak copy paste-elnél. Ez valami karakter kódolás különbségből fakadhat. Ennek dacára, ezen felfedezésem után elküldtem életem első néhány saját üzenetét ezen az oldalon. Néhány általam kiválasztott lánynak. Nem sok visszhangot okozott. Vegyes érzéseim vannak ezzel az oldallal kapcsolatban. De még az is benne van a levegőben, hogy lehet, hogy egyszer megkedvelteti velem valamelyik hölgy ezt az oldalt egy szép emlék által. Így bár passzív az oldal az irányomban, mégsem töröltem magamat.
A randivonal megajándékozott a születésnapon három napos arany előfizetés kuponkóddal. Bármikor aktiválhatnám. Még nem használtam föl. Ugyanakkor magát a gesztust nagyra értékelem. Ez a tett több, mint amit a legtöbb oldal elmondhatna magáról. Sokáig állíthattam volna, hogy még soha semmi más nem történt ezen az oldalon előfizetés nélkül. De egy platina rangú nő meglátogatta a profilomat. Nagyon örültem neki. Tudjátok, mint mikor hosszú időn át soha semmit se kapnál, aztán egyszer csak hirtelenjében mégis várna valami reád. Tök jó érzés volt. Írtam neki, mert első benyomásra tetszett. Sajnos nem pont ugyanott lakunk. Kíváncsian vártam, hogy vajon válaszol e. Nem tette, így lehetségesnek tartom, hogy eleve azért nem írt, mert talált valami kivetni valót az adatlapomat nézegetve. Esélyes, hogy valami oka volt, hogy nem írt magától. Nem szoktam túlzottan találgatásokba bocsátkozni, hogy ki miért nem ír vissza. Csak várok. Amíg egyedülállóként fogad, s tehetem, addig válaszolok minden egyes levélre.
Szívküldi
Az elmúlt hónapokban nem küldtem senkinek itt üzenetet, nem emlékszek üzenetre a közelmúltban, de 88+ fölött van a látogatottságom, ami jó néhány másik oldalt simán felülmúl. Még a kezdet kezdetén kaptam üzeneteket, de nem tetszettek a lányok, akik küldték.
Aztán átlépünk egy olyan határt vonalat, ahol semmi, de abszolút semmi, de semmi sincs. A tapasztalataim alapján. Emiatt kaphatok ismét negatív hozzászólásokat "új arcoktól", hogy miért merem kimondani, hogy nem ajánlom a következő oldalakat. Ilyen yourdate, a Love, a cronos társkereső illetve a jó öreg kedves elsotalalkozas, ahova nem regisztráltam vissza magam. Alapból elutasítom az elittársat. Így ott se vagyok tag. Szerencsére legalább véglegesen sikerült a regisztrációmat megszüntetni ezekről az oldalakról, mint a Love.hu, yourdate.hu, avagy a cronos-tarskereso.ctk.hu. Az első kettőnél pofon egyszerű a törlés, de nézzétek meg milyen szinten megy a törlés menete a cronos-tarskereso.ctk.hu -nél.
Más oldalak a kezdet kezdetén nem hoztak lázba. Azóta se változott a helyzet, így további regisztrációkat nem tervezek, akkor inkább már személyes úton módon lelném meg a következő társam. A zéró interakció miatt töröltem magamat három oldalról. Hiszen egyetlen egy adatlap megnézésem se volt, míg máshol akár több száz is összejött ugyanezen idő alatt.
Szerintem látszik, hogy megváltozott a hozzáállásom az egészhez. Inkább passzívan rendezem a soraimat. Már kitaláltam az új bemutatkozásomat. De még várok vele. Bízok a jó és nem várt szerencsében. Már nem szoktam intenzíven új üzeneteket küldeni. Inkább maradok egyedül, mintsem, hogy alkut kössek valakivel, akivel később ebből kifolyólag túl sok problémám lenne. Legközelebb kiteszek egy új képet, az új bemutatkozásommal. Ez a következő online távlati célom. Nem is biztos, hogy szükség lesz rá. Elvégre sok minden alakulhat önmagától mindenféle előzmény nélkül is a valóságban. Megemlíteném, hogy mostanában nem valószínű, hogy hasonló hosszúságban bővíteném a hozzászólásokat a témában, de ettől még maradok. S egyszer biztosan megírom, hogy így vagy úgy, de sikerült.
Szerintem túl van lihegve ez a társkeresőket hírdetős/elfogultságos téma...
Ha azt vesszük, hogy a FB vagy Google mennyit kémkedik az ember után - számomra jelentéktelen kérdés, hogy valaki a saját érdekeltségét jelentő társkeresőt hirdeti egy fórumon vagy sem. Nem gondolnám, hogy a mai facebookosodó világban ezrek olvasnák naponta ezt a topikot - mint ahogy a legtöbb más index fórumos topikot sem. Ha valaki valamilyen oldalt javasol, akkor jobb esetben valaki felregisztrál és ha nem jön be neki, akkor joga van a fórumon lefikázni is. Ha meg bejön neki, akkor meg már megérte neki :).
Amúgy tudtok olvasni? Az van a cikkben, hogy olyanok vettek részt, akik már próbálták az ismerkedést valamelyik társkereső site-on. Nem saját oldalról készített statisztikáról van szó...
Hát mivel a yourdate.hu-n jöttem össze a párommal a minimumnak tartom, hogy ajánlom az oldalt, hátha más is sikerrel jár. A fórum arról szól, hogy tapasztalatokat osszunk meg. Pont te kezdted el az egész sértegetést. Ha valaki megoszt egy statot vagy bármit és nem tetszik, akkor ne foglalkozz vele ennyi.
LordGragolye-nak is pontosan ezt mondtad, tavaly decemberében. A tied a 402. hozzászólás. A Csajokéspasik.hu kapcsán.Azt az oldal nem ismerem. Nem is szeretnék ezen változtatni. Viszont könnyű lehet neked, hiszen állandóan copy past -elheted a hozzászólásaid lényegi mondani valóját, igazi változtatás nélkül. Kényelmesnek tűnik, de számomra nem praktikus. Kitartóan sértegeted az embereket, ha reklámozás kerül szóba. Biztosan van oka. Tudtad, hogy minden ember akkora, amekkora dolgok feldühítik? Ha küldenél egy listát, szólhatnék előre, ha számodra nem tetsző témáról szeretnék beszélni itt, szabadon. Mint egy igazi fórumozó.
Tanulságos volt látni, hogy mennyire könnyebb támadni valakit a saját tőlünk esetleg különböző nézetei miatt. A helyzet apropóján elgondolkoztam magamban azon, hogy vajon a társkereső oldalakon is lezajlik e ugyanez a folyamat? Tudjátok a színfalak mögött, láthatatlanul. Nem így, mindenki szeme előtt. Amikor elmegy valakinek a kedve a privátban kapott, sértő, lekicsinylő, lekezelő, elítélkező üzenet(ek) kellemetlenségei miatt. Miközben a várva várt igazi, csak nem akar betoppanni. Nem rólam van szó. Bírom a gyűrődést. Csupán egyféle hipotézis a helyzet apropója miatt. Bár az itteni fórumra is ráhúzható volna ez a lepedő olykor, személyemtől függetlenül, hiszen akik vették a bátorságot és hozzájárultak a téma átbeszélésén egy saját történettel emlékeim szerint kaptak azért hideget is. Ebből fakadóan volt, aki próbálta hozzám hasonlóan megvédeni magát, álláspontját. Részemről nincs harag, senki iránt. Kifejezetten Beni30-tól már pozitívként kezdtem látni a sértésnek szánt kifejezését. Elvégre okosnak lenni, nem gáz. Még ha okoskodónak is szeretett volna beállítani. Minden csak nézőpont kérdése. Mindezt már akkor éreztem, amikor még nem is tudtam, hogy Beni30 yourdate védelmező. Arvacska05 és Mata1981-nak is beszólt, a yourdate miatt, tavaly novemberében. A bűnük az volt, hogy halottnak, nullának mondták a yourdate-t oldalt. Meg lehet nézni. 375. hozzászólás illetve 373. De semmilyen más irányban nem szólalt még soha még. Kezd kitisztulni a kép. Biga Cubensis nem hiába veterán. Vannak jó meglátásai. Emiatt néztem utána, hogy kit, mi vezérelhet itt.
"Vannak ellenségeid? Jó. Ez azt jelenti, hogy valamikor, valamit felépítettél már az életedben."
Nem arról van szó, hogy ne kéne a reklám, hanem hogy ne itt. Egyébként a fórumszabályzat szerint nem is lehet közvetlenül a topikokban, ezért a sok bújtatott reklám, amikor friss nickek már sokadszorra tolják ugyanazt a társkeresőt. Aki ide jön tanácsért, kérdezni, valós tapasztalatokból szeretne informálódni, nem reklámokból. Azt pedig tényleg hagyjuk, ha egy oldal magáról csinál statisztikát, mert arról a Churchillről elhíresült mondás jut az eszembe.
Nem is értem a coca-cola meg a samsung stb. minek reklámozza még mindig magát már mindenki ismeri őket. :D Látszik, hogy fogalmad sincs, milyen egy vállalkozás. Valószínű neked még életedben nem volt.
Lassan olvasd a következőt.: Egy oldal lehetne attól kellemes hely, hogy nincs sok tagja. Ezt mondtam. Nem ilyen leegyszerűsítve. De a kedvedért, mindent. Ha már kellemessé varázsoltál valamit, gyűlni fognak az emberek.
Ha valóban zavar, hogy itt vagyok, el tudod rejteni az összes hozzászólásomat. S megoldod a problémád. Voilà! Tudod, nyavalygás helyett egy tett célravezetőbb. Avagy bármikor írhatsz saját tapasztalataidról. Ha már mindened az "IQ" körül forog. Ideje villantanod valamit, ahelyett, hogy próbálsz fogást találni rajtam.
Ez a hozzászólásod is csak megerősített, hogy IQ fighternek hívjalak.
Amúgy te érted is amit írsz? Na és hogy lesz tömeg, ha nem reklámozzák??? :D
Én tudod minek örülnék, ha nem a te hülyeségeiddel lenne tele a fórum, oldalakon keresztül... Ha ilyen szófosásod van írjál könyvet, de csak a magad szórakoztatására.
Igen is, ne reklámozza valaki, azt, amihez tömeg illene, miközben, amit reklámozz az pang nagyobbrészt. S nem azért, mert nincs kedv felregisztrálni rá. Jól érezhetnéd magadat kis közösségekben is.
Egy gyógyszer, ami nem működik, de agyon van reklámozva, ugyanez a kategória. A reklám nem képvisel általában valódi értéket. Jobb, ha valaki a személyes élményei alapján mond valamiről jót, vagy éppen rosszat. Legalább másoknak tényleg hasznos lehet. Aztán mindenki eldöntheti felnőtt módjára, hogy kinek a véleményére ad. De, ha csak belinkelném, hogy menjetek fel match.com,eharmony,plentyoffish,tinder,datingdirect.com,okcupid oldalakra. Mert idézem a jóval előttem lévő stílusát.: "Vannak benne érdekes dolgok. Érdemes megnézni! :)" --- Az mennyire jó és hasznos egy fórum oldalon!?
Ha kevésbé reklámszerű hozzászólásokat olvasnék, akkor jobban örülnék. Elvégre itt van tér és hely kifejteni a saját véleményed, már ha van. S képesnek érzed magadat hozzá, ahelyett, hogy rögtön harcosnak hívod a másikat negatív értelemben. Amire csak annyit tudok mondani, hogy mindenki önmagából indul ki. Magadat minősítetted le. Távol áll tőlem, hogy a továbbiakban a vitát a Te szinteden folytassam. Úgyhogy jó szórakozást önmagadhoz. Esetleg a Te szinteden levőkhöz. Ha majd megtanulsz érdemi vitát folytatni, térj vissza új emberként. Ne képzeletbeli mondatokat adj mások "virtuális" szájába, amivel igazolni próbálod előre a saját vélt igazadat.
Unalmas perceid lesznek, nagy részt. Tőlem aztán meg pláne nem kell óvni azt az oldalt. Egész nem ér, annyit.
Azért, ha valóban belegondolsz. A két dolognak igen is van köze egymáshoz. Ha részt veszel valamiben, akármiben, akkor igen is van róla véleményed. Maximum nem mondod el senkinek. Ha 11 ezer emberből 1,5 % gondolkodik így, akkor teljesen reális a 200 like. Egyéb esetben, el lehetne gondolkodni, hogy mit csináltak rosszul, hogy a maradék 98,5% nem tartotta érdemben fontosnak, hogy kedvelje azt, amiben állítólag részt vettek.
Az egyetlen egy, aki itt tényleg a fikázásról beszélt. Az Te vagy. Ezen gondolkozz el. Továbbra is alkoss egy élő másik személyről ilyen könnyedén légből kapott véleményeket. Mert így téged fognak nagy ívben elkerülni, s nem engem. De örülök, hogy aggódsz értem. Igazán jól esett. Mindig öröm, ha valakinek van egy kedves gesztusa felém. Főleg teljesen ismeretlenül. Szorítok érted, úgy mint Te értem.
Ha a továbbiakban trollként szeretnél viselkedni, csak nyugodtan. Tied lehet a teljes rivaldafény.
Te is aztán egy IQ fighter lehetsz... Nehogy má' reklámozza az oldalát bárki is, de ha rá megyek legyenek rajta millióan. A kettő picit üti egymást nem gondolod?
Miközben olvastam egyszer csak hangosan felnevettem ezen a történeten. Jól szórakoztam rajta. Nagyon vicces volt elképzelni. Főleg, amikor hozzá elképzeltem, hogy az élmény hatása miatt átmeneti cölibátus fogadtál. :) A valóság néha furcsa élményekhez juttathat.
