Egy időben divat volt az óra után is összekötögetni. Konnektorokban, lámpákban, én főleg erre gondoltam. A most megvásárolt házamnál beletelt pár napba, mire megtaláltuk az összes összekötést. (konnektorok kiszerelése, lámpák leszerelése, etc). Addig a hálózat az ÉV relével használhatatlan volt.
Az órás részt úgy is csak az áramszolgáltató által jóváhagyott szerelő szerelheti, arra egyszerű halandónak nincs rálátása :)
Persze, belenyugodtam. Ettől függetlenül védőföldeléshez nem használható, ugyanúgy kell rá tekinteni, mintha sima N lenne, a védőföldelés kialakítását nem befolyásolja.
Bocs, ezt nagyon rosszul tudod. Összekötni vagy kötelező, vagy tilos, és ezt az áramszolgáltató határozza meg a szerződésben, amit köt. Tehát még csak nem is arról van szó, hogy lehet, szabad, satöbbi, hanem vagy kötelező, vagy tilos.
A villanyóra mögött nincs összekötve, mert: a föld vezetéke nem megy odáig, hanem a fölötte lévő elosztóban végződik. Amikor pedig egyszer cserélték a villanyórát, ott voltam és láttam, hogy mögötte semmilyen összekötés sincs.
Az elosztóban sincs, azt én szereltem fel, és húztam be ill. kötöttem be a réz vezetékeket.
Skacok, látom pörög a topik rendesen. Lenne egy kérdésem:
Ha van egy Viadrus U22 kazán 4-4.5 bar üzemi víznyomással és sorba kéne kötni egy villanykazánnal (http://villanykazan.com), aminek 2.5 bar a leírás szerinti víznyomása, akkor a rendszer milyen víznyomáson tudhat működni? Mit kellene hozzá biztosítani?
Aztán ha a szél eltépi a nullavezetőt, ami bejön a házamhoz, akkor mi véd meg? De rákerestem a TNCS-re, mindenhol van egy helyi védőföld, ami össze van kötve a nullával, hiába hívják PEN-nek. Szóval a védőföld az legyen nálam az udvarban leverve, és ha rányomom a fázist, csattintsa le hatalmas szikrával a 20A-es megszakítót ÉV relé nélkül is. De ez ugyanaz a rajz, mint amit előtte már feltettem, csak a szomszédban az öreg Miskabá vakarná a fejét, hogy mi akar ez lenni.
Magabiztosan írsz, de ismereted régről fakad. Régebben tényleg azt mondtuk, hogy az oszlopról Nulla jön, de ez már így nem igaz. Talán 200 méterenként szonda is le van ütve, és közösítve van a PEN-nel.
Javaslom frissítsd tudásod, keress rá pl TN-C-S rendszerre.
Szeretnem atcserelni a PT-102 termosztatot PT-101-re es valami miatt nem mukodik. Valamit biztos rosszul csinalok - esetleg tudna segiteni valaki tanaccsal ?
Az oszlopon van 3 fázis, meg egy nulla. A nullát jelölik N-el. Na azt a nullát kell összekötni egyetlen egy helyen az óránál a védőföldeléssel, ami ugye a levert vas karó a földbe. Pontosan úgy, ahogy a rajzon van. Ha ez nem így van, akkor az EV relé nem fog leoldani, ha a géped NULLA-TEST zárlatos. Ha nincs összekötve, akkor meg nem fog leoldani a megszakító ha FÁZIS-TEST zárlatos, ha nem tökéletes a kiépített földelés.
ez csak addig volt divat, míg meg nem jelent az ÉV relé. Ha összekötöd a 0-t és a védőföldet, utána a relé folyamatosan le fog vágni. Bárhol ahol villanyórát szerelnek fel szerintem már kötelező.
ha átfolyós a terv, akkor gázzal próbálkozz szerintem. Villanynál is ugye takarékos, mert csak annyit melegítesz, amennyi épp kell, csak hát ahhoz paksot is be kell kötni, hogy megfelelő legyen a teljesítmény :)
olyat semmiképp se vennék, ami csak kapcsolgat, iszonyat nehéz egy zuhanynál beállítani.
230V*10A = 2300watt (ez a látszólagos teljesítmény, de szerintem viszonyszámnak ez is jó)
szóval nemigazán
de ha klímáról van szó, akkor a klímánál és hőszivattyúknál 2 teljesítmény van megadva, a felvett és a leadott. A hálózatból felvett lehet mondjuk 2kw, a leadott meg 6kw.
Arra figyelj, ha ilyen nagy fogyasztót kötsz be, és másra is használod azt a fázist, akkor bekapcsol a mosógép, a vízmelegítő, vagy a fűnyíró, akkor egyből le is vágja, ha egyszerre üzemel a 2 eszköz.
Ha a védőföldelés ki van építve becsületesen, akkor nincs ott baj. Az EPH gerincvezetéket már túlzásnak érzem, évtizedekig el voltunk nélküle. Ipari környezetben, vagy nagyobb társasházaknál indokolt.
ÉV relé van. Az ábra alapján elgondolkodtam, hogy van-e egyáltalán EPH gerincvezeték. Nem rémlik bár nem voltam kinn minden nap az építkezésen, amúgy is elvileg kész házként vettem tehát nem én építtettem de azért kijártam. Ilyen nem rémlik. Nem lehet, hogy ezt nálunk még "okosba" oldják meg? Összekötnek ezt-azt ami úgy adja magát de nincs rendszerbe helyezve.
Ez milyen esetben fog megtörténni? A védőföldön normál esetben nem folyik áram, ha mégis, akkor pedig a talajszonda felé. Arról nem is beszélve, hogy a műanyag (KPE) gázcsőnek elég nagy az ellenállása.
a gázszelep tetején van egy kupak, alatta egy csavar. ez valami rugó előfeszítését állítja. tekergetvén el lehet érni, hogy egyre kelletlenebbül gyulladjon be a cucc. a szelepet kicseréltem a donoréra, amit egyből el is tekergettem így most nem tudom hogy a tekerés vagy szelep maga volt a megoldás, de csend van, nem kattog!! igaz némileg tovább szikráztat míg begyújt...
ha belegondolsz, ezzel pont elérik, hogy a szomszéd meg a te egyfázisú háztartásai között a nullaáram parallel fog folyni a nullvezetőn és a gázcsövön.
Viszont a gázórát át kell hidalni, és ki kell vinni hozzá az EPH-t pár éve a gázvezetékre kitalálták, hogy nem lehet EPH vezető. Ez az elmélet, a gyakorlat sokszor más.
Semmi nem írja elő, hogy a gázóránál földelőszonda legyen! Viszont minimum 6mm2 vezetéket a ház főelosztójától ki kell vinni, és a 2 bilinccsel átkötni a csövet.
Utánaérdeklődtem nálam gyakorlottabb szakembernél. Elég egy karó a talajba, de az meg kell, hogy legyen. Ha a gázóra is földelve lenne, akkor legalább 6mm2 keresztmetszetű kábellel össze kellene kötni a kettőt. Szóval nézz utána, nézess utána, hogy valahol meg van-e csinálva neked a normális földelés, és akkor a gázóránál a vasat elfelejtheted.
A víz hőfoka viszont minden pillanatban az aktuális harmatpont fölött legyen.
Ez a magyarországi klímán gyakorlatban kb. 16°C fok fölötti vizet jelent nyáron, persze ezt az "ökölszabályt" egy-egy nyári zápor alkalmával lehet is elfelejteni.
De a legtöbb hőszivattyú méri a harmatpontot, és ehhez állítja be a vízhőfokot.
18-20°C-os padlón viszont érdemes zoknit/papucsot használni, bár ezt mindenki maga tudja, hogy mit tolerál, mire vágyik a szervezete.
Előre elnézést, ha nagyon elrugaszkodott az ötletem....
Az lenne a kérdésem, hogy van-e esetleg arra valami gazdaságos és bevált módszer, hogy a padlófűtéshez használt csőhálózatot nyáron hűtésre is lehessen használni?
Igazából ennek érzékelője csak a füstgáz visszaáramlás szenzor ami egy NTC meg a fűtéskörben lévő hőmérséklet szenzor ami szintén NTC, mindkettőt cseréltem, igaz nem fix értékre hanem donor darabra. Ja meg a hőkorlát a hőcserélőn ami leálítja ha megforralom. Ja meg az ionizációs bigyó ami a begyújtást érzi, de az tuti jó mert ugye elvenné a lángot. Bár most hogy végiggondolom azt még nem cseréltem, csak megtisztogattam, de mindig fennál a kérdés, hogy egy fél órás zuhanyzás közben miért nem rángatja a fő gázszelepet 3 percenként miért csak fűtés módban? A keringetőn, a váltószelep mechanikán és magán a fő gázszelepen kívül már mindent cseréltem, igen a panelt is és a régi panellel ugyanezt csinálta (igaz a régi panel ezen felül valami félhalott cucc volt mert ha levettem nyár állásba a fűtést akkor megbolondult összevissza erőlködött kapcsolgatott szikráztatott a semmire de erről már beszéltünk, ez az új panellal elmúlt, szépen utánkeringet kicsit és elcsendesedik akkor is ha menetből lekapcsolom a 70 fokos kört). Létezik, hogy van egy 2/3 és egy 1/3 halott elektronikám, és mindkettő részben pont ugyanúgy van betojva? Nem szívesen vennék egyet 70 ropiért tesztre :)
Kezdek arra gondolni, hogy ez direkt van így mert míg egy zuhanyzás 20 perc és elzárod, addig a fűtés mehet akár órákon át, és talán létezik hogy mozgatni akarják a szelepet nehogy nyitva ragadjon? Vagy ez nagyon fura lenne?
Két dolgot tudok neked mondani. Az egyik, hogy biztosan jó lesz így is! A másik, hogy én biztosan homokágyba teszem, mert ez a technológiai előírás és ennyi. Nem kell túlcifrázni, oda ahova ezt csinálták jó az is....de ettől még nem jó munka, mert nem így kell, nem így szokták.
Üdv ! Akkor ez a "cigány" amit leírtál ?:( Láttam már ennél gyengébb munkát is ,akkor ott a helyszínen lelövik a kivitelezőt a műszaki ellenőrök ?:)Annyi biztos hogy Én láttam már homok ágy nélkül is jól beszintezett utólag bebetonozott nem kimozduló szennyvíz elvezetést !:)
"kikaparom a döngölt zúzottkövet lapáttal, lerakom a csövet, szemmel beállítom a tengelyt és az ejtést, nagyjából megpróbálom függőbe hozni a rákötéseket lábbal visszarugdosok egy kis zúzottkövet és kész..."
Erre és a homokágy hiányára gondoltam. Vannak műszaki ellenőrök akik az egész céget elzavarják egy ilyen munka után.
Védőföldelés akart az lenni. A cirkód alatt be van kötve EPH-ba a cső, azt láttam. Van még máshol kialakítva védőföldelés (földbe levert fém karó) ? Az ott a képen gázóra akar lenni?
Hát ez amolyan "kikaparom a döngölt zúzottkövet lapáttal, lerakom a csövet, szemmel beállítom a tengelyt és az ejtést, nagyjából megpróbálom függőbe hozni a rákötéseket lábbal visszarugdosok egy kis zúzottkövet és kész..." stílusban készül, amennyire én laikusként láttam... Bár szerinte egy erősebb szeles idő simán elmozdítja a függőleges csöveket.
Köszi a sok hozzászólást, igazából arra voltam kíváncsi, hogy a vasalt aljzat alá szokta(to)k-e KG, vagy PVC csövet tenni, merthogy amennyire én (nem)értek hozzá, nem lehetne. Igen, egy védőcső jobb megoldásnak tűnik a közvetlen haszoncső befalazásánál, de most ez van, illetve kérdés, amikor betonoznak, vagy ráfektetik a vashálót, a nem rögzített csöveken nem mozdítják-e véletlenül a munkások. Talán valami rögzítés segítene a dolgon. (nem házibarkács, ez a gépész munkája).
Ja és még valami, ezek a csövek (kis túlzással) kb. lötyögnek egymásban, remélem ez nem fog szivárgást okozni.
Miért nem homokágyba van? Tökéletesen száraz homok, gyönyörűen körbefollya. Ha nincs szárazhomok csak nedves, akkor elvileg tömöríteni kell, 20 cm homoktakarásnál már nem okoz gondot a lapvibrátor. (A döngölőbéka felejtős )Elvileg a sóderágy is tömöríve volt gondolom, ha betonozásra készültök.
Üdv ! Remélem nem esek ismétlésebe,de Én a vasalás alatt vinném ki a gerinc vezetéket az alapon,és mindenképpen egy akár vastagfalu "hüvelycsövön"keresztül vinném át az alapon egy esetleges későbbi javítások könnyítése végett !Persze a hüvely (cső a csőben)szigetelését jól meg kell oldani !:) Amúgy szép korrekt munkának látszik remélhetőleg pont optimális lejtéssel !:)
Azt a kondenzátort nyugodtan cseréld méricskélés nélkül, ha nem az volt a hibája, akkor legalább arról le van a gond 10 évre. Ha veszít a kapacitásából, akkor jobban melegszik a keringető. Ha van kapacitásmérőd, persze ellenőrizheted is, 10%-nál ne legyen kevesebb a ráírtnál. Ha kivetted, mérés előtt zárd rövidre a lábait, véletlenül se maradjon benne feszültség, nem szeretik a műszerek.
Nem pont ilyen, de kösz az ötletet, előkeresem a könyvét.
BJaca:
Ha kondenzátor hiba, az jelentkezhet úgy, hogy működik, csak nem az igazi? Illetve lehet valahogy ellenőrizni csere előtt? A gázszerelőm elektromos dolgokhoz nem ért, a villanyszerelőm meg a kazánt nemigen bontja szét, egyszerre ideszervezni őket...
Ha jó az esése és alá van rendesen dolgozva a csomópontokon, ill közte és 50-es az összes vékonycsöves kiállás, és ott van kiállva, ahol kell, miért ne lenne jó? ;-)
Valamit magyarázott a szerelő, hogy a lapátok mások, mint a mezei keringetőkben, azért nem jó bele bármilyen.
De a fő gond, hogy nem tudjuk, azzal van-e a baj. Primer kör jó, hőcserélő elvileg nem vízköves, talán a szivattyú gyenge. De biztosan _nem_ teljesen halott, mert szállítja a hőt a hmv tartály felé, csak baromi lassan.
Nem tudom, fogyasztásmérővel ellenőrizhető-e (túl sokat fogyaszt, tehát erőlködik), vagy lenne-e más mód biztosra menni.
A baj, hogy a szakszerviz csak a kiszállásért elkér 10-15 e pénzt és abban sem vagyok biztos, hogy ha berakja a méregdrága szivattyút és mégsem az a gond, nem sózza rám. Egy mezei szerelőnek (aki amúgy tök normális) nyilván nincs mindenféle szivattyúja próbálgatni.
A fő mágnesszelep egy pillanatra nem kap feszültséget ilyenkor, vagy csak esik rajta egy kicsi, multiméter szerint, szkópon is látszik a tüske. Már gyakorlatilag mindent kicseréltem ennek a kivételével. Direkt lekötöttem a termosztátot is. Ami benne van gázszelep arra 23 ame van írva, elég új csillogós, nemrég cserélhették. Régi parafa tömítést ha megkenem egy kis szilikon zsírral van esélyem a gáztömörségre? Veszek újat, csak a teszt kedvéért.
Az alábbi csatornacsövezéséről kérném ki a véleményeteket (első ránézésre van-e bármi "furcsa"?) annak fényében, hogy erre megy még egy kb. 15 cm vasalt betonréteg.
Állítólag 50e egy ilyen szivattyú, nem szívesen venném meg próba-szerencse alapon. Webshopból megrendelhetném, de nem cigánykodok, "sajnos" nem úgy szocializálódtam.
A kattogás egészen pontosan 3 perc 3 másodperc mindig, ha megy a fűtés láng. Kicseréltem: váltószelep tekercs, fűtési gáz szelep, elektronika teljes panel, NTC, és ugyanaz a tünet, 3 perc 3 másodpercnél dupla kattanás. Sikerült ma kicsit meg is forralnom, zubogott a víz, egy pár másodperctől vehetem le a hőcserélőt?
Ahol bejönnek az oszlopról a kábelek, ott egy helyen és csak és kizárólag egy helyen össze kell kötni a nulla vezetőt (kék) a védőföldeléssel (zöld-sárga). Aztán ebből a pontból egy jó vastag vezetékkel mész a szondáig. Nekem egy 16-os horganyzott menetes szár van leverve, a tetejénél két anya és alátét közé van beszorítva a kábel. Ha lehet, keress neki valami nedvesebb helyet (pl kerti csap közelébe, vagy ahol az ereszcsatorna áztatja a földet.
Melyik részére kössem? Remélem nem kell hegeszteni, elég egy bilincs vagy ilyesmi. Ugye eddig a semmibe lógott a földben ezért nem tudom. És milyen elektromos problémát akadályoz amúgy meg?
Nézd meg, melyikhez lehet kapni tömítéskészletet, vagy komplett szifont. Esetleg melyikhez van olyan, ami több típusba is passzol, mert az nehezebben kopik ki a boltból.
Falba épített WC tartály választáshoz kérek segítséget. A Geberit és Grohe is kínál olcsóbb tartályokat, de a műszaki paraméterek alapján nem látom, hogy ezek mivel tudnak kevesebbet, mint ugyanezen gyártók drágább termékei. (Jó, kevesebb féle nyomólap jó hozzá, de arra sem szántam egy vagyont.) Szóval mit veszítek ezekkel az olcsósított termékekel?
Konkrétan Geberit Duofix Basic 37e, Grohe Rapid SL Projekt 30e.
Teljesen jól csináltad. Szilikon zsírral is tökéletes... A szigeteletlen hideg víz cső, ami fémből van izzad a pára lecsapódástól! Ha konkrétan nem csöpög akkor teljesen normális a jelenség. Egyébként a kender beledagad. A vizes szerelését legjobb kenderrel szerelni.
Ha máskor is akarsz vizet szerelni vegyél loctite tömítő zsinórt. Olyan mint a kóc csak gyárilag be van itatva, sokkal nehezebb vele hibázni. Jó sokáig elég lesz a legkisebb kiszerelés is.
A kenederes tömítésnél előfordulhat, hogy "beáll" a folyás, de 5 esetből 1 ilyen. Tehát ha van munkagödör, akkor ne temesd vissza, mert lehet újra kell csinálni.
Először hátulról viszed előre a kendert, szinte kersztbe a meneten, majd ugyanígy visszamész hátra és elkezded hátulról előre tekerni fel, folyamatosan feltöltve a menetárkot. (Elől:a cső vége, tehát a csővégnél felyezed be)
A kendert nem sodorjuk, mintha egy szalag lenne, úgy kell feltekerni. A szilikonzsír jó, a legjobb a zöldpaszta( vagy szürke), a lényeg, hogy adjon egy kis kenést.
Borzold fel a menetet fűrészlappal rendesen, a kócot jól húzd bele a menetbe feltekerés közben, nem kell rá semmi csodaszer, nedvesítsd be betekerés előtt.(magyarul köpjél rá)
Kerticsapot szerelek, a menetek tömítését kenderkóccal csináltam, némi szilikonzsírral. Namost a kender az ugyebár nedvszívó, nem tudom, hogy normális e, ha a kender kivezet valamennyi nedvességet ? Nyomás alatt nem csöpög, de folyamatosan nedves körbe a kóc és alatta a réz. Újra kell csinálnom, vagy sem ? Vajon hogy viselkedne föld alatt ?
Hát most hamar verjél le horganyzott karót a földbe, és kösd rá. Addig ne érezd magad biztonságban, ha elektromos készüléket használsz. Még az a rozsdás karó is többet ért a semminél.
A miénk nem nagy, egy szintes ház lesz csak hosszúkás. Így 4+1 szemeteslapát elszívó pont lesz. Egy gerincvezeték lesz és csak a szemeteslapát adapternek kell egy leágazás, a többi 3 egy vonalban vannak ill lesz egy a gép mellett is, ha olyan gépet veszünk majd amin nincs csatlakozó.
A vízszigetelésre lesz majd fektetve a cső és az alsó réteg 6 cm-s EPS-ből kell majd kivágnom (megy még rá 2x5cm a padlófűtés miatt).
Ez a GV bitumenes lemez nem tudja kidörzsölni tízen évek alatt? Szerinted lenne értelme valamit közé tenni (pl fólia vagy polifoam)?
Hogy oldottad meg a tömítést a szerelőajtón? Milyen elemből csináltad?
A kivitelező profi vízszerelő, ő fogja csinálni, max asszisztálok. Mire beköltözünk mindenhez "is" fogok érteni, persze inkább elméletben :)
A vinilfix nagyon jó a normál szürke PVC csőre, de a porszívóét nem ragasztotta rendesen, én nem ajánlanám. De ha nincs más csinálj egy próbát, anyagában kell összeolvadnia, ha szét bírod szedni nem jó.
Magunknak lesz, csak én rendelem/veszem az anyagokat a kivitelezőknek... és most a ragasztó kimaradt, de már nem jönne meg mire csináljuk, így a környéken kell vennem valamit. Ezek szerint Te a vinilfixet ajánlanád, de más szerint meg rákkeltő. Mondjuk mi nem az már, de ha egy mód van rá nem használok ilyen anyagokat a családi házunkhoz.
Ez a Henkel-es Tangit PVC-U ragasztó minőségre gyengébb a vinilfixtől vagy hamarabb "tönkre megy"?
a cső PVC, többfélét is próbáltam anno, a tangit volt a legjobb, úgy összeragadt hogy mellette tört el inkább amikor szét akartam szedni. Zsírtalanítani nem árt előtte ha sokat tapizod, féktisztító, denaturált szesz, ilyesmi megteszi.
12 éve csináltam.
nem tudom mennyire vagy képben a csőfektetéssel, biztos ami biztos érdemes egy kis lejtést adni neki hogy párakicsapódás esetén valami célzott helyre follyon.
És a szűk ivű könyököket kerüld, megakadnak benne a cuccok, csak az aljzat alá szabad rakni.
Nálam van benne egy komolyabb emelkedés (a házban a szerelőbeton alatt vannak a csövek, és a pincébe futnak be. Innen felmegy egy függőleges szakaszon 2m-t a gépig), ott a nehezebb cuccok néha nem tudnak felmenni, ezért ott csináltam rá egy szerelőnyílást, ha gond van ki lehet szedni a cuccot. Eddig 2x kellett csak, egyszer a jeggyűrűmet bányásztam ki onnan :-)
Adott egy SD IsoTwin kazán, amiben van egy kis (60 literes) tároló. Úgy van megoldva a hmv, hogy a primer fűtőkörből egy kis hőcserélőn adja át a meleget a hmv tartálynak.
A gond, hogy egy kádnyi melegvizet sem lehet kinyerni belőle, a primer kör folyamatosan túlmelegszik, ezért a gázt elveszi, kicsit hűl, újra gyújt, és így tovább. (Mint mikor fűtésnél kevés a pillanatnyi hőigény.) Én a hőcserélőre gyanakodtam, hogy vízköves és ezért nem tud a hmv elég meleget átvenni a primerről. Ma itt volt a szerelő, hőcserélőt átmosta, de vízkövesnek egyáltalán nem tűnt. Minden maradt a régiben.
Tehát primer oldal rendben (fűtésnél minden rendben), a szekunder oldalra nem jut át a hő. Mi lehet a gond, ha a hőcserélő nem?
Én kizárásos alapon a hmv keringető szivattyújára gondolok. Tud az úgy megfáradni kb. 14 év alatt, hogy nem hal meg teljesen, de jóval kevesebb vizet szállít, mint korábban? Vagy szó szerint elgyengülni, hogy a visszacsapó szelepet nem bírja teljesen nyitni? Vagy valami egész más, ami nem jutott eszembe?
A PP cső nem ragasztható, a PE cső nem ragasztható tehát kizárásos alapon csak PVC marad.
Inkább az a kérdés, hogy magadnak csinálod, vagy egy megrendelőnek. Ha neked kell, jó a sima PVC ragasztó (vinilfix jobb), ha másnak, akkor gondolkodj el a rendszergarancián....nem biztos, hogy jár a vinilfixre.
Köszönöm az idézetet, már meg van a csőrendszer (Globovac 2"-os antisztatikus) csak kimaradt a ragasztó a rendelésből :( és már raknunk kellene...
Azért jöttem ide, Ti hátha tudnátok miből csinálták, mert a kereskedői oldalakon mint központi porszívó PVC cső szerepel, ezért nem tudom mivel lehet ragasztani.
"Fontos, hogy a csövek, idomok nem helyettesíthetőek hagyományos lefolyó PVC csővel. Ezeknek a csöveknek más az anyaga (nem antisztatikus), más a tokozása, mások az iránytörések (könnyen eldugul, nagy az ellenállása), mint a központi porszívó csőrendszer esetén. Így a rendszer erőteljesen ki van téve a dugulás veszélyének, illetve a nem megfelelő üzemelésnek. Hagyományos PVC csövek alkalmazása érvényteleníti a központi porszívó gép garanciáját is."
Antisztatikus cső (központi porszívó) összerakásakor milyen ragasztó kell? A cső anyagára neten mindenhol PVC-t írnak, de akkor miért van hozzá külön drága kis tégelyes ragasztó is?
Tehát az nekem jó, ha a gázkazánnal betolnék amúgy 500W-ot a fürdőbe, de így tolhatok bele még 1kW-ot?
De persze csak akkor, amikor hőszipka megy, mert különben a hőszipka kihűti, amúgy meg túlfűtök.
Ja, és közben még áramot is fogyaszt. Jó esetben a negyedét, mintha vezéreltből menne, viszont úgy min. 60%-al drágábban is. A maradék háromnegyed pedig bonyolult varázslattal mégis gázból készül.
Szerintem ennél egy indirekt tároló olcsóbb és egyszerűbb sztori.
20-as és 26-osak a csövek, végülis a fal mellett el tudnám műszerész fűrésszel dikicselni, de inkább megpróbálok ollót beszerezni, ott a csővágó se nagyon forogna el.
Megpróbálom a képet mellékelni, a kék vonalak mutatják a vágás helyeit.
Ha van kalibrálód, majdnem mindeggy mivel vágod, csak egy példa: ha nincs kalibrálód a 40-es-hez, akkor a flex a legjobb, nem nyomja el a kör keresztmettszetet az ollóhoz képest.
Vannak termékek pl mart sajátmárkás press idomok ( bár ki tudja találkozunk-e még ezekkel), amelyek picit "szűkebbek" ilyenkor jól jön egy kis kenőszappan a csőbe, idomba.
Köszönöm a válaszokat Garashannak Nixonnal és Lalának, a fentiek szellemében neki is látok akkor.
Vágó szerszámnak olyan van a közelemben, amivel réz csöveket szoktak vágni, egy feszíthető körpenge és szemben két görgő felépítésü. Ezt szokás használni úgy látom, vagy a műanyagra másfajta van?
A vágás megoldható fémfűrésszel, de a kalibráló szerszám akkor is kell hozzá.
Mi próbálkoztunk otthon metszőollóval vágni, de nekem nem tetszett a minőség. Ugyanis kicsit roppantotta a csövet, nehéz volt utána kalibrálni.
A kulcsos idomokat pedig nem ajánlják falba rakni, mert a hőváltozás miatt esetleg fellazulhatnak.
Bár én is használtam otthon a fűtés bővítésénél kulcsos idomot falon kívül. Már két szezont futottak a radiátorok, de még egyik idomnál sem volt csöpögés.
Amikor rászánom magamat a teljes fűtés hálózat cseréjére csak is roppantós idomot fogok használni. Ha jól tudom mi felénk 5000 Ft/nap a bérlési költsége a kézi roppantónak és a hozzá tartozó pofáknak.
Szakemberektől és öntevékeny amatőröktől kérdezem, hogy az ötrétegűek szerelése különösebb szerszámozottság és gyakorlat nélkül megoldható-e? Vágásuk csak célszerszámmal végezhető?
Csak egy kis átalakítást akarok végezni a nemrég "elkészült" rendszeren. Természetesen nem press idomokkal, csak kulcsos szorításúakkal és menetes idomokkal dolgoznék.
(A készítőjét nem tudom elérni, mások meg ódzkodnak belenyúlni.)
Van itt a topikban olyan személy, cég, aki egy szekszárdi nagy klímarendszer cseppvíz-szerelésében a segítségemre tudna lenni? Amennyiben kalorikus szerelés is érdekel valakit, az még jobb lenne.
Ha valakinek felkeltettem az érdeklődését, kérem jelentkezzen e-mailben.
Problémám a következő: Hétvégi telkünkön a vízvezetéket a föld alatt meg szeretnénk hosszabbítani. Az 1 colos /32 mm átmérőjű/ KPE csövet és a hozzá való idomokat már meg is vettük. Sajnos a kiásásnál vettük észre, hogy a régi , kb. 30-40 éves, szintén műanyagból készült ránézésre 1 colos cső külső átmérője nem 32 mm, hanem 32,7 mm. Egyelőre nincs elvágva, nyomás alatt van, és nem is lehet addig míg biztos megoldás nincs, mert a környék lakóitól nem zárhatom el hosszabb ideig a vizet. Ezért "kipróbálgatni" nem lehet. Elágazás megfúróbilinccsel is megoldás lenne, de ezeket az idomokat sem erre méretre tervezték.
Nos, amennyire tapogatással érezhető vagy a fő panelon kattan valami vagy a bejövő gázszelep (esetleg a panel rántja meg a szelepet). Fura módon a lángban nincs változás, nem alszik ki, lehet hogy annyira nem rántja meg.
Az miért lehet, hogy a gyújtó és az ionizációs elektródát közelebb szerelték a gáz tálca közepéhez? Ha jól láttam gyárilag mindkettő egészen a szélén van, és látszik is hogy eredetileg oda volt csavarozva. Elég nagy lobbanással indul a készülék.
Ezen kívül egy picit állandóan csepeg a túlynomás szelep a tágulásin, pedig a mérőóra szerint picit 1 fölött van a rendszerben fűtés közben is, beton stabilan. Fesztelenítve 0.5 bar körülre fújtam.
Egy lakásban kellene, mosdót, WC.t kádat cserélni, a mester mondott egy árat látatlanban, de most amikor megnézte közölte, hogy a horganyzott csöveket is cserélni kell, mert előtte rézcső van.
Ez így megduplázta az árat. Gyakorlatilag a felszálló ág egy aknában megy (ahol az órák is vannak), ez valóban réz (nem tudom, mennyi idős, de nem mai) ebből ágaznak ki a horg. csövek, kb 1/2-1 m.
Mennyire kell ezt a szabályt komolyan venni, ha nem tartom be, akkor mennyi idő alatt korrodálódik a vascső lyukasra?
a neten keresgélve, valóban találtam ilyen folyásirány-szabályt, de van ahol azt írják, hogy csak új rézcső esetén érvényes.
Ezt meg. Ami van még, hogy fűtés üzemben 1-2 percenként kattan egyet, inkább duplát gyorsan... Ez normális, vagy valami épp megadja magát? Videó alant, és nagyon köszi a segítséget.
Akkor nem robban rám, ez simán lehet normális? :) Sajnos kénytelen voltam alaposabban ismerkedni a készülékkel, mint amire igényem lett volna (költözés, tágulási kilukadva 2 helyen, rendszerben 0 nyomás, tömszelence alul felöl folyik, átmenő víz szabályzó orrán száján folyik), és most rettentően gyanús minden kattanása! :D
Sziasztok! Junkers ZW20 KE kazánt rázok épp gatyába, de valami kifog rajtam. Ha megy a fűtés, 60 fokon van a kilépő víz, majd a termosztát lekapcsolása nélkül a kazán paneljén a radiátor hőmérséklet gombot nyár állásba teszem, akkor kialszik, látszólag leáll, de elkezd kattogni, erőlködni. Amíg nem áramtalanítom, nem hagyja abba, mintha a váltószelep erőlködne, de a hibaledet sosem kapcsolja be. Ez mi lehet vajon? Vagy ne terrorizáljam ilyen kérésekkel? Ha simán nyár állásban bekapcsolom, tökéletesen viselkedik, nem kattog.
Az alábbiakban kérem szíves segítségét a hozzáértőknek, szakértőknek.
Van egy STAR Primus Z420A típ. kombi cirkónk. Lakással együtt örököltük, előző tulaj nem tudott használatit adni.
Szerelő, aki eddig megnézte, mindegyik csak hümmögött, hogy eddig ilyet ő még nem evett...
Forgalmazója a MART Kft. Dunakeszi központtal, őket pedig nem tudom elérni...
A problémám ebből adódik, nem tudom, hogy jól van-e beállítva, hmv-t sokára ad, radiátorok nehezen fűtenek fel. Nyáron lesz egy kisebb felújításunk, amikor le kell venni pár radiátort, akkor hogy tudom nyári üzemmódra állítani? VAgy ezt már hamarabb meg kell tennem? Van egy gomb, ami felett egy félig teli radiátor can, az mit jelenthet? Hol kell állnia a melegvíz és a radiátor hőfoknak? Jó az 1.2 bar nyomás? Van szerelő, aki ért hozzá?
Képeket itt találtok, hátha segítség, és köszönöm a segítséget előre is!
Adott egy Grohe DAL UP wc, csöpög, ereszt a beeresztőszelepnél a képen szemléltetett helyen, pedig megtisztítottam, áztattam meleg ecetes vízben. Tudna valaki tanácsot, diagnózist adni? Mit kell cserélni, az egész beeresztőszelepet, vagy mit? Köszönöm.
Igen, tudom, nem kötelező a társasház kezelés, viszont az alapítóokiratot teljesen figyelmenkívül hagyja a 2 banya.
Törvényes-nem törvényes, 20 éve ez megy, ezt kell elfogadni, mondják Ők. Alapító okirat szerint a közös ktsg, így a víz is az 1/4-ed lakásonként.
Mivel a nevükön van, így kötik az ebet a karóhoz. Természetesen, ha nem járulnak hozzá, akkor a Közgyűlés összehívása és leszavazás lesz, azaz mindenkire érvényes almérő beszerelés lesz a mérvadó, erre kaphatnak 3 hónap haladékot - többségi tulajdon dönt 3 lakás már összefogott.
Viszont a Víztervező - aki a Vízművekkel van szerződésben, azt mondta, lehet ikermérő is - ez lettünk volna mi és lehet több egyedi vízóra az aknába, ehhez valószínűleg aknát kell újraépíteni, hogy megfeleljen a követelményeknek. Ehhez kell az ásás.
Almérőt lehet felszereltetni, de nem értem az ásást, mert ezt lakáson belül szokták megoldani. Tervező kell, meg kivitelező hozzá. Vannak a vízművekkel szerződésben álló kivitelezők akik mindent megcsinálnak, és plombálhatnak, papíroznak is a vízművek felé. Viszont azzal tisztában kell lenni, hogy a főmérő szerződött tulajdonosának bele kell egyezni, az altmérők létesítésébe. Ez egy normál társasháznál, a közösképviselő. 4-lakásosnál már macerásabb a dolog... mert itt úgy tudom nem kötelező a társasház kezelés... az ára, meg teljesen egyedi felmérésen alapul. Ezt innen saccra nem mondja meg neked senki.
A 3 lakás külön akar magának vízórát, mert a ház nevén lévő vízóra 2 házsártos banyáé, számukra kedvező elszámolással. Lakás/fő elosztással. Elegünk lett.
A víz tervező most pénteken jön ki megnézni milyen lehetőségek vannak, de azt mondta megoldható, de ásni kell. A régi vízellátás a garázsok szintjén, kB 2 méter magasságban húzódik.
Igen, mostantól 1-2 havonta ránézek. A radiátor visszafolyó szelep az 3/4-es. A szivattyu utan nekem 1 collos a cső. Érdemes ezért leszűkítenem ott a rendszert, vagy legyen 1 collos golyóscsap?
A szabályzó szelepet mindenképp beépítem első lépésként. Valószínű golyós-csap lesz. Megpróbálom beállítani majd, hogy annyit engedjen, hogy a szivattyú menjen amíg locsolok.
Megmértem a vízhozamot. A locsoló részen a 3/4-es csapnál 8-9 mp a 20 literes vödör. Az olyan 150 l/perc. Ezért tölti olyan hamar fel a rendszert.
Viszont megnéztem a hidrofor ballonját és egyáltalán nem volt nyomás alatt. Leeresztettem a vizet és 1,5 bárra felfújtam. Így jelentősen ritkábban kapcsolja a szivattyút a rendszer. Köszönet a tippért PetiCsokvaománynak! Remélem tartja a nyomást, holnap ellenőrzöm.
Azt tudom megtenni esetleg, hogy a szűrőt a kútaknába kiviszem, így a hidrofor elé kerülne. Így a nyomáscsökkentőt annak a helyére tudnám tenni, a hidrofor után.
Így viszont a hidrofor a 3,5 bar nyomást kapná. Mondjuk jelenleg is.
Így, ha a kutat már a rendszer elején lefojtom, akkor a kerti csak használatakor lehet, hogy nem kapcsolgat ki-be a szivattyú?
Ha jól összehangolom, akkor amíg nyitva a csap, addig a nyomáskapcsoló nem éri el a kikapcsolási értéket?
Akkor szerintem nézd meg a tartályba a levegő előfeszítési nyomást, mert vagy túl sok, vagy túl kevés, de egy 100 literes hidrofornak nem kéne ilyen érzékenynek lennie, lehet az is, hogy a nyomáskapcsolód szar, és egy plusz tartály akkor is sokat segít akármit mondassz.
A gyártó honlapján és a használatiban is szállító magasság/mennyiség karakterisztikát találok csak.
E szerint ha 20 méterre lent van akkor kb 3,6-3,7 m3/h a szállított mennyiség, ez olyan 60-61 l/perc
Nyomásra nem találok értéket, csak a max nyomást ami 6 bar.
Ha csak a nyomáskapcsoló vezérel (így van most is), akkor a locsolásnál, kb percenként bekapcsol a szivattyú, gondolom a rendszerben a nyomást kieresztem erre.
A szivattyú kb 5 mp alatt kialakítja újra a nyomást és a nyomáskapcsoló ismét lekapcsolja. Ez így megy folyamatosan.
Ezt szeretném megszüntetni.
Még esetleg egy visszacsapó a lakás felé lehetne, akkor nem venne el onnan nyomást a locsolás.
Nem tudom, aktuális-e még a kérdésed. Nekem is ilyen kazánom van. A fűtési előre menő hőmérsékletet és a maximumra, azaz 75 °C-ra állítottam. A termosztát tehát szükség szerint 75°C-os víz "löketeket" kapcsol a radiátorokra. Mivel a hőmérséklet a legmagasabb, a bekapcsolási intervallum a legnagyobb, azaz ritkábban és rövidebb ideig fűt a kazán.
A használati melegvíz ECO állásban csak vízvételkor fűti a vizet a kazán. Ha nem ég az ECO lámpa, akkor a belső aprócska melegvíztartályt mindig a beállított hőfokon tartja. Nálam külső melegvíztartály van, amit a fűtőkör átkapcsolásával fűtünk, tehát az ECO állásnak és a kazánon beállított HMV hőmérsékletnek nincs jelentősége.
Én azt tapasztaltam, hogy nincs értelme visszavenni a fűtés hőmérsékletét amikor nem vagyunk otthon. Ugyanis a felfűtés elején nagyon megy a fűtés, amíg beáll a 23°C. Ez elég kellemetlen, és talán gazdaságtalan is. Most mi állandó 23-24°C-t tartunk, amit nagyobb szellőztetéskor kapcsolunk csak lejjebb.
Most tervezem külső időjárás-követő szabályzó beépítését, remélve, hogy egyenletesebb lesz a fűtés.
"Az egész téma tanulságos lényege szerintem,hogy az alap dolgokon túl is kell gondolkozni és a kategorikusnak tűnő kijelentésektől óvakodni kell v. legalább utalást tenni arra,hogy a legjobb megoldástól van eltérő megoldás is ,ha „muszály”."
Ez egy korrekt zárás. Az a baj, hogy hajlamosak vagyunk csípőből tüzelni, szokások és tévhitek alapján véleményt alkotni. Hagyományosan a nyitott rendszerek gravitációsak és a zárt rendszerek keringetősek. Találunk viszont példát arra is, hogy a nyitott rendszerbe betesznek egy keringetőt és olyan is lehet, hogy a gravitációs rendszer zárt. Ez utóbbi kétségtelenül ritkább, de létezik. Sok minden van itt, ami "attól függ". Ha viszont muszáj, akkor előfordulhatnak különlegességek is. Olvastam pl. a kevert rendszerről, ahol keringetővel indítja be a forgást (gyorsabban indul a meleg) és a rendszer felmelegedése után kikapcsolja, gravitáció viszi tovább az energia takarékosság/biztonság miatt. Rendszertől függ mit lehet és mit nem.
Tanácsot szeretnék kérni tőletek, úgyhogy elnézést a pontatlan megfogalmazásért.
Családi ház felújítását tervezem. Egy alsó csőkiállással szerelt 20 éves radiátort szeretnék kicserélni és a kiállást megfordítani balosról jobbosra. Ha egy mód van rá, akkor nem törném fel emiatt az aljzatbetont.
Alul jön az előremenő, mellette 4-5 cm-re a visszatérő ág és ez egy Herz 1000-es 50%-os bypass szelepbe csatlakozik. Egy króm csővel megy a melegvíz a fenti termosztátos szelepen át a balos radiátorba. Az alsó szelep valahogy így néz ki: https://www.kazanplaza.hu/kepek/nagy_kepek/kazanplaza/term_1735_1506350380.jpg Az eredeti, 20 éves tervek szerint ez a radiátor sorba volt kötve egy másik radiátorral, de az pár éve le lett szerelve, úgyhogy ha jól értem, alul 100%-os szelepet kell használni.
Belső szelepes radiátort szeretnék feltenni, ehhez H idomot javasoltak a boltban. Pl. Herz 1 3466 01 http://www.herz-hu.com/cms_upload/catalog/product_images/380_1346601.jpg ) Ez tényleg csak arra való, hogy a radiátort le lehessen zárni, pl. ha cserélni kell a termosztátos szelepet? A keresztezéssel kapcsolatban viszont csak a fejüket csóválták.
Meg lehet-e ezt csinálni úgy, hogy egy Herz elzárós keresztező idomot rakunk oda (Herz 1 3404 34 https://d25-a.sdn.szn.cz/d_25/d_15082970/img/34/358x248_uo6YKG.jpg ) és arra közvetlenül kötjük a belső szelepes jobbos radiátort? Vagy mindenképp kell még oda egy egyenes H idom is?
Túlbonyolítod az egészet, az a baj, hogy nem volt méretezve sem a szivattyú sem a hidrofortartály, korabban írta Szumoo, hogy tegyél be nagyobb tartályokat. Ettől sokkal nagyobb rendszereket nem cifráznak meg így, pedig sok irodaházba, szállodába üzemeltetnek szürkevízrendszereket.
Egy ismerősömnél (még az áramlás kapcsolói időszak előtt ),úgy csinálták meg, hogy tettek egy plusz kapcsolót ami megkerülte a nyomáskapcsolót és állandó áramot adott a szivattyúnak.
(Esetleg ide rakhatsz egy magasabb nyomásra állított nyomáskapcsolót vagy biztonsági szelepet vész esetére)
A kút fúrt kút 84 méter. A nyugalmi vízszint 8 méter mélyen van. Szivattyú üzemben kb 1 métert esik.
A szivattyú egy csőszivattyú Elpumps BP 10. 20 méter mélyre engedve.
Kút átmérő 125 mm.
Jelenleg a házban van a hidrofor, ami előtt közvetlen a nyomáskapcsoló.
A kútnál kialakítottam egy kerti csapot. Csak ugye most a kerti csap nyitásakor a hirdofor és az egész rendszer nyomása változik, így amikor lecsökken, akkor kapcsol a szivattyú, az gyorsan csinál valamivel többet mint 3 bar, akkor a nyomáskapcsoló kikapcsolja a rendszert.
Ezen szeretnék változtatni.
A két ág így kapna egy-egy vezérlőt (párhuzamosan). Ha a kerti csapot nyitom, akkor az áramláskapcsoló indítja a szivattyút, ha a házban nyitnak, akkor a nyomáskapcsoló.
A nyomáskorlátozó megakadályozná, hogy a ház felé megemelkedjen a nyomás a kerti folyamatos használatkor.
Az áramláskapcsolót áttenném a visszacsapó helyére. (Ez kapcsolná a szivattyút) Gondolom a hidrofor csak a tartály, áttenném a nyomáskorlátozó elé egy visszacsapóval. Ha félsz a csepegés miatti sűrű szivattyú kapcsolgatástól, akkor az áramláskapcsoló után kell még egy kicsi tartály.
A kertben fúrattam kerti kutat, ami ellátja jelenleg a házat és a kerti locsolást. Mivel összesen egy nyomáskapcsoló és egy hidrofor van rajta, a locsoláskor elég sűrűn kapcsolgatja a szivattyút.
Ezt szeretném kiküszöbölni és elérni, hogy a kerti csap megnyitásakor folyamatosan menjen a szivattyú.
Az alábbi ábra jó megoldás ehet rá?
Előre is köszönöm, ha valaki megnézi és véleményezi!
A lenti rajzon a 7es az egy speci könyök, ami a tartály tartozéka. A 9es bilincs csak pozícióban tartja, amíg be nem falazod. A 7es könyök rendesen tokos, gumikarikával, mint a pvc idomok. Abba megy a linkelt cucc, amit méretre kell vágni hogy a falsíkot kiadja, és aminek a nagy széles gumikarimájába megy a porcelán, ha olyan.
Sajna nem tudok új csövet behúznim, pedig az lenen a tuti, az biztos. Félkész ház. Marad a javítás. Csak biztos legyen :) A toldásnál nmem betonozom majd körbe, hagyok egy kis üreget, ha lesz rá hely. Meg ugye esztétikumot is figyelembe kell venni.
Nem az a lényeg, hogy hova van elhelyezve a kazán...
Az a lényeg, hogy a tágtartály a közelébe kerüljön. Illetve pontosabban fogalmazva, a tágulási vezetéke a kazán közelébe a szivattyú szívó oldala elé legyen bekötve. Tehát ha innen nézzük végül is mindegy fizikailag hol van elhelyezve a tágulási :)
Fali wc-nél, a lefolyó cső illesztésénél van egy közdarab, egyik vége a wc csészére csatlakozik, másik a tartály alatti lefolyóba csúszik be. Abban tud valaki segíteni, hogy ott hol van, ha van tömítő gyűrű? Bent, "távolabb" a wc-csészétől, vagy kint, ahol vége a falban lévő csőnek? Tehát a fix csőben van-e tömítő gyűrű valahol, ha van, hol?
Most, hogy kiderült az van a 30-40 éves tankönyvben "lehetőleg"...Nem pedig az, hogy "kell", + még néhány érv/tény/ok miért nem lehet legfelülre rakni, túlzónak érzem ÉS kikérem magamnak a "hülyegyerek" megjegyzést !
A többi hülyegyerek nevében is !
:-)
A prosperáló vállalkozóknak meg jó egészséget kívánok...
Amúgy a törés helyétől tudnék 5-rétegű csővel is menni. De akkor ahhoz még egy idom kéne és még egy kötés, több hibalehetőség. Jól tudom, hogy ugye nincs olyan idom ami 25-ös kpe csövet közvwtlenül köt össze 20-as 5-rétegűvel?
Gondoltam hátha van ragasztós megoldás egy 25-25,5 mm belső átmérőjű ráhúzható karmantyúval. Vagy valami kisebb helyigényű bilincses megoldás. A vègső padlószint alatt van/lesz ez a kötés. Ha ott szivárogni kezd, akkor nem is lehet könnyen észrevenni.
Nekem sem kell. Ezt ajánlották, mit jó szakmai forrást, hát gondoltam elolvasom.:D Az csak nem árt. Ez így olyan nesze semmi, fogd meg jól.
OKJ képzés? Ne sértegess.:DDD
Mit nem értek? Azt nem értem egy szakmai kérdésben miért az a legerősebb érv, hogy "így szoktuk". Ha mindenki így gondolkodna, még mindig lapos lenne a Föld.:D
Két állítás volt:
1. zárt tágulási tartályt a rendszer alján kell elhelyezni
2. gravitációs (keringető néküli) fűtésrendszer nem tud zártan működni
Szerintem egyik állítás sem igaz és tévhiteken alapszik. Erre hoztam érveket, forrásokat, valamint tapasztalatok is vannak. Ez nem volt elég.
A fenti két állítás igazolása egyelőre várat magára. Nekem nem sürgős. Kellhet hozzá idő. Főleg, hogy tartok tőle nem is igen lehet őket igazolni.:D Ha mégis, én kérek elnézést.
Sziasztok! Termotéka gázkazánnal van egy kis gond. Örláng van, de nem gyújt be, ha inditaná a szobai termosztát. Egyszer nem volt keringés, valoszinü túlmelegedett és valami letiltott. Mi lehet a gond, házilag meg megoldható, vagy csak szerelövel?
Nem hiszem el, hogy nincs egy hely lent, akár egy radiátor oldlán, hová be lehet tenni a tágulásit egy flexicsatlakozóval. De a radiátoroknak 4 csatlakozási pontja van, ki, be légtelenítő és egy dugó. Namost dugó ki, és oda mehet a tágulási. Egy tulipános festéssel még a szoba dísze is lehet :)
olvasnám.....de látod mint kiderült, fizetős a dolog...
Viszont lenne egy "hülyegyerek", akit érdekelne, hogy mi van akkor (tágulásitartályilag), HA csak gázkazán van ÉS az az emeleten/legmagasabb ponton van ?? :-)
Normális ! Mert Dt írtam...alul hidegebb/jobban kihül felfűtés kezdetére ...mint egy normális puffer...(amúgy nem is tudom miért is írtam 1általán.....sok jelentősége nincs...
da kellett volna tenni,úgy,hogy a szívóágra essen.
Mármint felül/fenn/az emeleten ?
Mett ott oda tettem volna...elvileg...a visszatérőre...
Mint ahogy lenn is van....
20-30 éves könyvekkel,hogy a technika túlhaladta.
Szóval akkor nem az van, hogy alulra KELL ???
Ugye az ellen nincs kifogás,ha egy gázkazánt a tetőtérbe helyeznek el?
Tényleg...és ugye akkor hol is van a tágulási....
Valahonnan megszerzem a könyvet, megnézem...lehet kiemeli, hogy akkor is KELL "lentre" egy tágulási"
Ez remek, akkor neked már meg is van letöltve?:DDD
Szóval ja, csak meg kell adnod a hitelkártya adataidat és ha nem felejted el (ha sikerül) időben lemondani az előfizetést, akkor automatikusan rád terhelik minden hónapban. Aranyos.:D Nem tudom aki felrakta legalább kap-e belőle valami részt. Mert gondolom az írok nem.:(
Ez legyen a szakik döntése. A miénk meg az, hogy elhiszünk-e mindent bemondásra.
Apropó! Ha már erre jártál, picit kreatívabb hozzászólással is emelhetted volna ezt a megereszkedett szintű társalgást.:DDD Ez fizika, amiből te elég jó vagy, nem?:D
Vennéd a fáradságot és letöltenéd Kapocska linkjét, a könyv 10. oldalától olvasd el a dolgokat, most néztem, amit lefotóztam, nem olvasható.(amúgy ez a 12.o. része)
Nekem semmi bajom; a vízfaragó oda teszi a tartályt, ahová akarja, én meg oda, ahová kell.
Nemtom hallottál-e róla, de az építőiparban van meló bőven. A szakiknak korlátozott a fórumokban elbaszható ideje. És azt a keveset tényleg jobb ha arra fordítják hogy segítenek a rászorulókon, mintha unatkozó hülyegyerekekkel vitatkoznak.
"Persze tudom kellemetlen, mikor állít valamit az ember, de nem tudja alátámasztani semmivel. Még kellemetlenebb, hogy ezt elismerje. Én megértem. Emberi dolog."
Nem kellemetlen egyáltalán csak nincs időm se energiám, hogy egy A4 tartalmú hozzászólásra részletesen reagáljak. Így ezeket elengedem... Gondolsz amit akarsz, nincs ezzel gond. Már az első hozzászólásnál el kellett volna engednem, amikor ráéreztem arra hogy te melyik típus vagy. Neked egy mérnök se tudná megmagyarázni ezeket a dolgokat...
Azért vagyok itt, hogy olyan embereknek segítsek (mellesleg ingyen) akik teljesen laikusak, és problémájuk adódik.
Nem azért vagyok itt, hogy megértessem veled a miértjét, és rácáfolja az állításaidra. Ülj be a parlamentbe, ott van ilyen!
Persze tudom kellemetlen, mikor állít valamit az ember, de nem tudja alátámasztani semmivel. Még kellemetlenebb, hogy ezt elismerje. Én megértem. Emberi dolog.
Tényleg érdekelt, gondoltam tanulok valami újat, ezért kérdeztem rá. Nem kötözködésből. Ahhoz képest, hogy ez a szakmád, hááát... Mondjuk úgy, hogy nem igazán tudtál vele mit kezdeni. Sem a zárt tágulási tartály méretezéssel, sem a "zárt, gravitációs rendszer keringető nélkül nem megy" tétel bizonyításával. Bölcsebb lett volna hallgatni talán? Semmi gond, fátylat rá, lépjünk tovább!
Neked hogyan tanították? Ha már úgyis kéznél a könyved, befotózhatnál valami idevágó részt. Legalább mi is okosodnánk.
"most írtam le utoljára, a zárt, nyílt, nyomott, és szívott fűtéssel az összefüggéseket..."
Asszem ezt most írtad le 2x vagy 3x.:D
Figyelj! Jók az összefüggések és jó a tankönyved is, csak ez a rész pont nem tartozik a témához. Ha gravitációs, keringető nélküli rendszerről beszélünk, pont lényegtelen, hogy mik a nyomásviszonyok egy keringetővel hajtott vízrendszerben. Függetlenül attól, hogy az nyitott vagy zárt. Erről tettél be ábrákat. Ezért írtam azt, hogy maszatolsz.
Vagy Ő már régebben tanulta ? akkor másképp tanították ? Akkor még nem kellett ?
Lehet, nem tudom nekem nem így tanították...
Azért kell a kazán közelébe rakni, mert az lesz a 0 pont! És most írtam le utoljára, a zárt, nyílt, nyomott, és szívott fűtéssel az összefüggéseket... Az hogy szerintetek ez nem így van, pont letojom.... meg azt is a netről milyen linkeken mit szedtek össze. Azokat a diagramokat a régi könyvemből fotóztam...
Tudtam hogy nem kell belemenni... mégis mindig megteszem, nincs időm erre, hogy a sok szart kommentáljam.
Egy kérdésem akadt: Ha ezt te ennyire vágod ahogy mutatod... MIT KERESEL ITT?????????? (költői kérdés volt, ne válaszolj nem érdekel.) Old meg azt ne kérdezősködj! Csináld ahogy tanutad! ;-)
"Zárt tágulási tartályt a kazán mellé kell rakni a visszatérőre! "
Ööööö
KELL ???
Vagy Ő már régebben tanulta ? akkor másképp tanították ? Akkor még nem kellett ?
"Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük,s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne."
"Ezért nem szeretem ha valaki okoskodik, mert sose tanulta és hülyeségeket írogat..."
:DDD Még jó, hogy van önkritikád. Tehát neked is csak tanították, de nem tanultad meg?:D Ajjaj. Nem ez a baj, hanem, hogy nagyképűen osztod az észt és hülyeségeket írogatsz. Pont, ahogy írod fenn. Ezért bizonytalanodtam el, kire vonatkozik a fenti.:D
Ha esetleg mégis rám gondoltál vagy arra, amit írtam, akkor állj elő vele és cáfold meg, mutass rá, mi volt a hülyeség. Ezt ugyanis nem tetted meg. Miért?
Azt tanultam egyszer egy érdekes tárgyból: ha kifogyunk az érvekből, jön a személyeskedés. Ez helytelen érvelési technika!
Sajnos egy kis csipkelődésért nekem sem kell a szomszédba mennem.:DDD Na mindegy is, személyeskedés helyett inkább térjünk a tárgyra. Jöjjenek az érvek!
Szóval hogyan jött ki az 50l? Látom sokat izzadtál a magyarázaton, csak nem jött össze.
"Tehát 9 litert tágúul a víz a rendszerben. Tehát elvileg egy 20l is elég lenne. Ezért mondtam, hogy az 50l az olyannyira elég hogy sok is :D" Ez nem tűnik túl precíz gondolatmenetnek. Sokkal inkább "ökölszabály szerint, meg ilyen hülyeségek...".:DDD
Hadd segítsek.
Tágulási tartály méretezés. A nyílt egyszerű ügy. A víz maximum 4,3%-ot tágul míg fel nem forr. Erre szoktak mondani 7%-ot ráhagyással. van aki inkább 10-et. Itt a gáz miatt csak 70-80 fokkal számolhatunk, úgyhogy inkább csak 2,9% vagy alatta lesz, azaz 300l-re a 9l valóban jó.
Ezzel a nyitott részt ki is számoltuk. Ez neked is kijött. Eddig jó. Ügyes vagy!
Marhára nem ilyen egyszerű a zárt esete. Nem csak a víz tágulása a fontos, hanem a nyomásviszonyok is. A levegő kiválás miatt és a biztonsági szelep miatt.
Egyszer magam is végigszámoltam, de van rá Excel, bebököd az adatokat, kidobja az eredményt.
Ha a rendszer víztartalma 300l, a függőleges kiterjedése 5,5m, a max. hőfok 80C és 2,5baros szelep miatt max. 2bar a tervezett nyomás, akkor a kazánhoz rakott tartálynál 31l, a felső ponton 21l méretű tartály kell. Minimum. Ennél az egyel nagyobbat választjuk nyilván.
A biztonsági szelepet a rendszer alján, a hőtermelő közelében, a legnagyobb nyomású ponton kell elhelyezni. A tartály lehet bárhol. Sőt! Még mindig a fenti oldalon olvashatjuk:
"Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük, s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne."
Lám, lám. Láttuk, hogy 10l különbség van amiatt, hogy a 2,5 baros szelep mellett hová kerül a tartály. Mi van, ha még kisebb nyomást akarunk? A legkisebb biztonsági szelep 1,5baros, tehát legyen akkor a megcélzott max. nyomás 1bar (min. 0,7bar). Ebben az esetben a tartály méretek 33 és 66l-re adódnak, attól függően hol a tartály. Ha lenn van, akkor a rendszer maximális nyomásának minimuma 1,25bar, tehát az 1,5-ös szelep már karcsú lehet, legyen inkább 2bar, de akkor meg elengedhetem 1,5-ig, így 45l adódik. Nagyon nem mindegy!
Ha van keringető, lehetőleg a tágulásit a szívó oldalra kell kötni és minden mást a nyomottra, tehát tágulási->keringető->hőtermelő->hőleadók. Ha nincs keringető, a tágulási helye és bekötése majdnem lényegtelen. Na jó, ez így nem igaz csak annyiban, hogy nincs szívott meg nyomott oldal nyilván. Gravitációs rendszerben általában közös biztonsági-légtelenítő-tágulási csővel van a rendszerbe kötve értelem szerűen a rendszer felső pontján. (https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2003/aprilis/12-gravitacios-futes)
Az, hogy ráhibáztál az 50l-re lehet véletlen és lehet szakmai tapasztalat, de kiszámolni nem számoltad ki az tuti. Vagy nem tudjuk hogyan.
Ez volt a tágulási.
A zárt rendszer keringetővel vagy nélküle kérdéskörben maximálisan irreleváns nyitott, keringetős rendszerek nyomásviszonyairól ábrákat beraknod. A zárt rendszer keringetővel ábrája sem ad magyarázatot arra miért nem mehet szerinted a zárt rendszer keringető nélkül. Ami ugye működik, csak nem láttál még olyat. Nem baj, attól még van.:D
"Szivattyú azért kell, ebben az esetben, mert lehet hogy megfordulna a víz, ahogy eddig, csak ez nem garantált a zárt rendszerben, mert mint írtam mások lesznek a nyomás viszonyok. Főleg azért mert valószínűleg az előremenő vezeték végére tették a nyílt tágulásit. Tehát egyáltalán nem hatékony és nem biztonságos zárt rendszert, szivattyú nélkül üzemeltetni!"
Ez egy maszatolás, blabla, nem magyarázat. Nincs benne semmi logika. Politikus vagy talán?:DDD Gravitációs rendszerben a víz nem a nyomás viszonyok miatt fordul meg, hanem azért mert felmelegszik. A meleg felfelé menne, a hideg lejjebb jönne, elkezd forogni. A tágulási volt helye is lényegtelen. Akárhogy is, ez nagyon kusza.
Hadd segítsek picit itt is: "Gravitációs melegvíz fűtés: A gravitációs melegvíz-fűtőberendezések működése a különböző hőmérsékletű víz sűrűségének különbségén alapszik. A magasan elhelyezett fűtőtestben lévő víz lehűl, nagyobb sűrűsége miatt süllyedni kezd, s a mélyebben fekvő hőtermelőbe áramlik, ahonnan a kisebb sűrűségű melegebb vizet kiszorítja. A lehűlt víz a hőtermelőben újra felmelegszik és utána áramló hideg víz nyomására a csőrendszerben ismét felemelkedik és újra a fűtőtestbe áramlik." (https://www.gazor.hu/hasznos/kozponti-futes-rendszerek.html)
Ha tovább olvassuk, ugyancsak itt van szó a keringetős és a kombinált (gravitációs+keringetős) melegvíz fűtésről is. Természetesen szó nincs arról, hogy nyitott vagy zárt, hisz nem ettől függ.
Ha meg tudod oldani, értékelném a személyeskedés nélküli, konkrétumokat tartalmazó válaszodat. Indokold meg, cáfold meg, de tegyél mellé forrást és tudunk tovább vitázni ebben az igen érdekes témában.
A csipkelődésért elnézésedet kérem és maradok tisztelettel.
Azért aggódom, mert már eddig is fagyott el. Idén is. Az viszont igaz, hogy a födémre letevős, agyon szigetelt verziót még nem próbáltuk. Ez volt itt az első javaslat, megfontolandó. A mostani, csillagokig emelt, sok méter vascsővel a hideg padláson csupaszkodó 200l-es tágulásinak nagyon nagy az elfagyási kockázata, de a tervezőt már nem tudom megkérdezni, hogyan gondolta ezt. Egy fix. Így biztos nem maradhat.
Beltérben nem szokott fagy lenni. Nem arról beszélek, hogy egész télen üres és fűtetlen a ház. Pár nap nincs vagy minimális a fűtés. Nem szörnyű rossz a szigetelés csak rossz. Vagy korszerűtlen. 35 éve átlag feletti volt. U=0,7-es falak kb. 10-12 fok alá nem megy fűtés nélkül sem. Majd lesz talán felújítás is, addig kellene ezzel a rendszerrel kihúzni.
Ja úgy érted, hogy elfagyás esetére lenne a zárt rész? Érdekes.:D Tulképp eddig is elfagyás esetén zárttá alakult a rendszer. Csak nem tudott tágulni. Legutóbb a tartályt nyomta szét, ha jól tudom (nem voltam ott, de behegesztették).
Igen, a meleg felfelé indul és a hideg vissza, így beindul a körforgás. Nem érzek túl nagy különbséget nyitott/zárt esetén, ha az áramlási viszonyok (csőátmérők, lejtések) egyébként azonosak. Mint írtam, ez megtörténik még 1" méretnél is sokak bosszúságára.
Igen, nekem is. Így legalább nem kell kipróbálnom, hogy működhet-e a zárt rendszer keringető nélkül. (Igen.) Ez igényli a legkevesebb átalakítást, ez a legegyszerűbb és legolcsóbb.
Ha a vegyest úgyis ki kell vágni, akkor viszont már nem nagy dolog berakni a környékén egy zártat és a padlás/tetőtér felé mindent levágni. Kicsit drágább, meg kell egy bizt szelep is. Meg légtelenítő(k). Meg elkezdhet valami csöpögni a nyomástól. Na jó, ez drágább, bonyolultabb és kockázatosabb. Alszom még rá.:D
"Zártnál ez a gondolatmenet csak közelítésnek jó, de ha ki akarjuk számolni pontosan, akkor kiderül, mennyire függ az eredmény a tartály vertikális elhelyezésétől és a kívánt maximális nyomástól is. Pl. 300/0/100/0,7 (víztartalom/tartály felett lévő vízoszlop magassága/rendszer max. hőmérséklete/rendszer max nyomása) esetén 68l kell, de 300/5,5/100/1,25 esetén már 89l. Ha a vegyest kivesszük a képből, a 80 fok igencsak felső becslés a vízhőfokra, ezért 300/5,5/80/1,25 esetén 66l, míg 300/0/80/0,7 esetén 50l fog kelleni. Ha a kazánnál akarom a tartályt, akkor 3 paramétert már rögzítettem. Nem látok kisebb biztonságit, mint 1,5bar, de a tartalék miatt 1,25 alá nem mehetek a rendszer nyomással, így marad a 2 baros biztonsági, tehát 1,5bar max. rendszernyomást megengedve 45l fog kelleni. Olyan pont nincs, szóval jó lesz az 50l."
Ezért nem szeretem ha valaki okoskodik, mert sose tanulta és hülyeségeket írogat...
Zárt tágulási tartályt a kazán mellé kell rakni a visszatérőre! Nem írom le többször... Maga a víz tágulása ugyan annyi bárhova van elhelyezve a tartály. Zárt esetében a szivattyú hozzáfolyási nyomásához kell hozzáadni a + hidrosztatikai nyomást, ami 10 méterenként 1 bár plusz. Tehát ha tegyük fel 10m-en van nektek a legfelső pontja a csővezetéknek, akkor egy átlagos 0,5 báros hozzáfolyási nyomáshoz hozzá kell adnod 1bárt. Magyarul 1,5 bár lesz a tág tartály előfeszített nyomása,(gyárilag ennyi általában) és erre nyomod rá a hálózati nyomást 1,7 bárra. Biztonsági szelep min 2,5bár.
Ha valóban csak 300l viz van a rendszerben, (bár kétlem, mert az a nyílt tartály a fényképen vagy 150-200-es, és ha csak annyi víz van a rendszerben amit te írtál, akkor az a tartály nem kicsit van túlméretezve) akkor nem "ökölszabály szerint, meg ilyen hülyeségek... hanem azt köbös hőtágulással kiszámolva:
Tehát elvileg egy 20l is elég lenne. Ezért mondtam, hogy az 50l az olyannyira elég hogy sok is :D
Szivattyú azért kell, ebben az esetben, mert lehet hogy megfordulna a víz, ahogy eddig, csak ez nem garantált a zárt rendszerben, mert mint írtam mások lesznek a nyomás viszonyok. Főleg azért mert valószínűleg az előremenő vezeték végére tették a nyílt tágulásit. Tehát egyáltalán nem hatékony és nem biztonságos zárt rendszert, szivattyú nélkül üzemeltetni!
Az alábbi ábrákon láthatók a nyomás viszonyok egy fűtési rendszerben. Ezért nem teljesen mindegy még zárt rendszer esetén sem, hogy hova rakjuk azt a tágulásit, és hova a szivattyút. E kettő elhelyezési pontjáról függenek az alábbi nyomási ábrák.
Arról meg már nem is beszélek, ha 2db tartály van a rendszerben 2 különböző helyen... no comment.
Szia! Nem olvastam 100%-ban át, de ha jól értem, nyitott rendszer, vegyes ki, marad a gáz, és aggódzs, ha elfagy a nyittott tágulási a padláson. Valahová fagymentes helyre tegyél be egy zárt tágulási tartályt, közel a kazánhoz. Ha annyira el van fagyva, hogy a keringés se tud megindulni, akkor sem robban, mert a kazán eléri a beállított hőfokot, és lekapcsol. Csak a zárt tágulásiig ne fagyjon el. Termotéka 20-as kazán sem csinált problémát abból, hogy az előremenője el volt zárva, és a termosztát bekapcsolta. Felfűtött, és kikapcsolt. A visszatérő ág nyitva volt a tágulási felé.
Tanácsot szeretnék kérni Junkers ZWE 24-3 kazán vezérlésével kapcsolatban. Jelenleg egy programozható szobatermosztát (TR 200) szabályozza a fűtési hőmérsékletet. A kazán használati melegvíz-előállító köre ki van iktatva, ehelyett a fűtéskör állítja elő a melegvizet is, melyet egy indirekt tároló tárol. Az indirekt tároló hőérzékelője vezérel egy váltószelepet, mely a kazánt átkapcsolja a fűtéskörről az indirekt tárolóra, és vissza. Feltételezem, hogy amikor a kazán az indirekt tárolóra dolgozik, akkor a szobatermosztát nem befolyásolja a működését, és folyamatosan fűti a tárolóban levő vizet, amíg annak a hőmérséklete el nem éri a beállított értéket.
Most tervezem egy időjáráskövető szabályozó (TA 211 E) beszerelését, az épületen kívül elhelyezett érzékelővel. Az a kérdésem, hogy kiiktassam-e a szobatermosztátot? Vagy maradhat, de pusztán az időkapcsoló funkciója lesz használva, azaz a nappali/takarék üzemet fogja váltani? Tehát nem fogom tudni a helyiség hőmérsékletet igény szerint csökkenteni-növelni a lakásból? Mivel az időjáráskövető szabályozó a kazánba lesz szerelve, a garázsban. A kazánon gyárilag megvan neki a helye. De néha szükség van 1-2 fokkal több vagy kevesebb hőmérsékletre, ezt eddig a szobatermosztáton állítottuk igény szerint.
Továbbá a szobatermosztáton ezután nem lesz lehetőség a fűtés kézi kikapcsolására vagy éjszakai/takarék üzemre állítására?
Előre is köszönöm a témában nálam jártasabbak tanácsait.
A 2. verzió szimpatikus, veszel egy 30L-es tartályt, a csonkhoz közel rakod, jól leszigeteled min 20cm gyapottal, ha nehézkes a jelző kivezetése csatornára(16-os hencoval pld), akkor teszel a jelző csonk alá egy 15L-es vödröt, hogy a táguló víz abba menjen.Természetesen néha ellenőrízd. :-)
Ne már! Éppen kezdem meggyőzni magam, hogy jó lesz ha marad a nyitott rendszer, erre eltanácsolsz?:DDD Persze egy ilyen kis tartály bárhol elfér. Nem fog a régi nyitott rendszer zárás után könnyezni minden illesztésnél?
Mi a véleményed a zárt rendszer keringető nélkül megoldásról? Működhet? (A jelenlegi rendszerből kiindulva.)
Van vegyes, de ki akarom venni. Nem akarom, hogy a lakók szórakozzanak egy régi rendszerrel, nem is tudnak vele fűteni, kémény is oda van stb. Vegyük úgy, hogy nincs. Nem lesz a következő szezonban.
A tágulási egy "zárt" tartály. Hengeres, süveggel alul, felül. Nem tudok beletenni semmit. Nem is akarok vele vacakolni, túl nagy. Vágjam szét? Hegesztessem újra? Á, veszek inkább másikat.
Ha leteszem a födémre, a padlás közepén lesz és felette 4m magas nyeregtető. Nem tudom könnyen a cserepek alá és az ereszbe lógatni a túlfolyót. Minek is tölteném tele? Feltöltöm ősszel a fűtési szezon előtt a 30l-es tartályt 1/3-ig, aztán hadd táguljon. Megtelni sem fog. Idővel párologhat, lehet szivárgás a rendszerben itt-ott, de évente egyszer elég ránézni, hogy áll a vízszint. Ha műanyagot és valamennyire átlátszót találnék, nyitás nélkül is látható lenne mi a helyzet vele.
"Ha a tartályba csatlakozó cső megfelelő keresztmetszetű akkor fűtés nélkül gravitál a lakásból a víz csövön belül."
Ezt a régi rendszerre is érvényesnek vettem, csak hiába a keresztmetszet, ha időnként nincs fűtés ÉS hideg is van (elutazik a család egy hosszú hétvégére). Sajnos ez még mindig egy lehetséges forgatóköny. Ha leteszem a tartályt a födémre és leszigetelem, akkor is. Előbb-utóbb áthűl az egész. Vagy valami szinten tartást be kell állítani a házban, így legalább néha-néha felfűt. Akkor kell észnél lenni, amikor elkezdenek újra fűteni. Ránézni a tartályra, nincs-e befagyva, különben szétmegy az egész megint. Mondjuk ha műanyagot teszek be, azt még malacpörzsölővel kiolvasztani sem lehet.:D
"A 300l víz 13litert tágul 10-ről 100 fokra melegítve ennek figyelembevételével és legalább 5liter tartalékkal számolva szabd újra azt a tágulásit."
Nem látok kisebbet, mint 30l. Jó lesz az. Teszek bele 10l tartalékot, tágul 80 fokig 3%-ot, ami kb. 10l, még mindig marad 10l hely, nem fog az kifolyni.
Igen, ezt értem, csak a födém szigetelt, mint írtam. Dehogy tennék oda szigetelést, de már van. Azért körbeszigetelve jó lehet. Ha ez lesz a befutó, veszek inkább egy új tartályt, 30l körül, mint hogy vesződjek a régi átalakításával és levágom az egész padlásos cuccost, a csonkra rákötöm az újat, jól bebugyolálom, ahogy mondjátok és kész. Valami levegőző/túlfolyó slag fog kelleni rá, nehogy táguláskor beáztassa a födémet fölülről.:D
Igen, de nem csak a légpárna miatt. A levegő összenyomható, de közben nő a nyomása. A víznek is. A rendszer minden pontján ugyanannyival. Az mondjuk egyáltalán nem nyomható össze. Mikor a csodaszerelő ledugózta a biztonságit a cirkón, a tágulási ment szét. Még jó, hogy nem a forrasztott csőhálózat valahol a két fal között...
Nem akarom én vízszintesre alakítani. A lejtések miatt a legmagasabb ponton jön ki a levegő (elvileg). Úgy értem nem tud sehol leszorulni, hisz a nyitott rendszer, ha jól van megcsinálva, lentről felfelé telik meg vízzel, sehol nem marad levegő. A radiátorokon sincs légtelenítő. Ez lehet, hogy gond, de 35 évig szépen elkegyegett.
Induljunk ki abból, hogy van egy nyitott, vastag csöves rendszer. 2" gerinc, fokozatosan vékonyodik, a radiátorok 1" bekötésűek. Nincs a rendszerben sehol keringető és légtelenítő, elzáró. A lejtések úgy vannak kialakítva, hogy a rendszer legmagasabb pontján a gerinc kimegy a lakótérből, fel a padlásra és még 2-3m csőszakasz után egy barom nagy tágulásiba érkezik, ami nyitott és a túlfolyója a cserepek között ki van dugva a tetőre. Tettem be erről pár fotót. A padláson lévő szakasz szokott elfagyni. Nem tudom pontosan mikor és hogyan, bizonyára csak akkor ha nagy a hideg ÉS valami kihagyás van a fűtésben. Erre keresek megoldást.
Verziók:
1. minden marad a régiben, tartályba, oda vezető csőre fűtés (+beszigetel),
2. tartály és cső levág, tartály lecserél, átszab, födémre ledob és beszigetel,
3. padláson minden levág, kisebb (nyitott) tartály plafon alá szorítva beköltözik a födém alá, fűtött térbe, ahol a gerinc jelenleg a padlás felé áttör,
4. rendszer bezár, rendszer víztérfogattól, tartály elhelyezési magasságától, biztonsági szelep lefújási értékétől, maximális rendszerhőmérséklettől függő méretű zárt tágulási valahová elhelyez, a régi felszálló csonkba automata légtelenítő berak,
----------------------------
5. keringető beépít, lehetőleg visszatérőbe, a kazán elé, indítás a kazánnal együtt, termosztátról vagy saját csőtermóról, tágulási a keringető szívó oldalán, valahol a visszatérőben,
----------------------------
6. elvadult elképzelés radiátorok, csövezés, kazán csere, kémény bélelés, termo fejek stb. milliós felújítás egy elavult rendszeren.
Tágulási tartály méretezésben ökölszabályként abból indulnak ki, hogy a víz 4% körül (4,3?) tágul 0-100 fok között. Innen valaki 7%-ot mond tartalékkal, van, aki 10%-ot. Nyitott tartálynál ennyi elég is.
Zártnál ez a gondolatmenet csak közelítésnek jó, de ha ki akarjuk számolni pontosan, akkor kiderül, mennyire függ az eredmény a tartály vertikális elhelyezésétől és a kívánt maximális nyomástól is. Pl. 300/0/100/0,7 (víztartalom/tartály felett lévő vízoszlop magassága/rendszer max. hőmérséklete/rendszer max nyomása) esetén 68l kell, de 300/5,5/100/1,25 esetén már 89l. Ha a vegyest kivesszük a képből, a 80 fok igencsak felső becslés a vízhőfokra, ezért 300/5,5/80/1,25 esetén 66l, míg 300/0/80/0,7 esetén 50l fog kelleni. Ha a kazánnál akarom a tartályt, akkor 3 paramétert már rögzítettem. Nem látok kisebb biztonságit, mint 1,5bar, de a tartalék miatt 1,25 alá nem mehetek a rendszer nyomással, így marad a 2 baros biztonsági, tehát 1,5bar max. rendszernyomást megengedve 45l fog kelleni. Olyan pont nincs, szóval jó lesz az 50l.
Vegyük észre, hogy a nyitott-zárt jelentős méret eltérés (21<->45) abból adódik, hogy a nyitott esetén a második paraméter 0, az utolsó nem is értelmezhető, hiszen a felfűtött rendszer nyomása nem vagy alig függ a hőmérséklettől (terebélyes (széles és alacsony) tágulási esetén a vízoszlop magassága nem emelkedik számottevően).
Az alja fekudjon a fodemre minnel nagyobb teruleten es akkor tobb hot vesz fel a lakas felol. Az aljara azert nem kene szigeteles mert akkor az alulrol felszallo ho nem melegiti.
Ne felejtsuk el hogy azert a nyitott es a zart tartaly ha ugyanakkora urtartalmu a zart nem tud ugyanannyi vizet felvenni mert mindig marad legparna benne.
Zart rendszert szerelheted vizszintesre de azert ahol lefordul az eloremeno ( vagy visszatero) oda celszeru legtelenitot tenni mert a szivattyu nem biztos hogy le tudja nyomni a levegot a radiatorba es az ott fog csobogni par honapig.
Zart tartalyt elvileg barhova rakhatod a rendszeren de a keszulekbe/hez kene . Igazan kellene a rendszerre is ha kizarhato a keszulektol.
Urtartalom??? A rendszer 7 %-a tartalyde nem baj ha nagyobb mert tobb potvizet tudsz tarolni es kevesbe ingaxozik a nyomas
Csak szögletes jó?:DDD A födém szigetelt. Nem nagyon, de az. Perlites könnyűbeton. A tartály adott, elég nagy és hengeres. Persze lehet másikat venni ha ez nem jó. Én megszüntetném a padláson az egész nyúlványt, de sok jó megoldás elhangzott itt a szigeteléstől a fűtésig.
Ha túl nagy a nyílás, nem hatékony annyira a fűtés, mert túl sok beáramló levegő hűti a rendszert.
Ha túl kicsi, akkor meg nem tökéletes az égés.
A megfelelő nyílást gondolom érdemes kiszámolni, hisz valaki 30kw-os gázkazánt, valaki meg 20kw-os faelgázosító kazánt működtet, mindegyik más más légszükségigénnyel.
Bár a szaki túlzásba vihette, de valamit kiszámolni nem ördögtől való.
1. Kifejthetnéd, mert érdekel, és nem értem miért. Ha arra gondolsz, hogy a nem gravis rendszernek nem kell nagy átmérő viszont kell keringető, akkor ez igaz, de itt megvannak a gravihoz szükséges átmérők. Úgy gondolom a története a zárt-keringetős rendszernek, hogy utáltuk a sok látható vastag csövet, ezért vékonyra váltottunk és elrejtettük mert a keringető megoldotta, amit elvesztettünk a gravitációval. A gázzal együtt jött ez be, hiszen az úgysem megy villany nélkül. Ahogy a keringető sem. A fa és szén tűznél ez elég erős hendikepp lett volna.:D A kazán+puffer rendszer még vékony csőnél is képes megforogni. Zárt rendszer esetén is. Nekem nyáron a cirkótól feljött a meleg HMV készítéskor a fűtés körben a legközelebbi radiátorba, pedig csak 22-es réz a gerinc, a radiátor meg 14-es leágazáson van.
2. Persze, ezért tenném fentre, hogy ne adódjon hozzá a statikai nyomás. A keringető szívó oldalán kell lennie, ennyi a lényeg. Ha van keringető. Ha kell. Arra utaltam itt, hogy nem KELL lenn van fenn lennie a tartálynak, ízlés kérdése. Lehet a visszatérő ágban pl. az emeleten. Bár tény, hogy kevésbé zavaró lenn a kazánházban. Csak nagyobb kell. Nyitottnál csak a tetejére teheted, mert kifolyik különben.:D
3. Mi alapján számoltál? Kiindulási adatoktól is függ. Meg számolástól. A vízfaragón részletezett számolással, 300l, 5,5m, 80fok, 1,25bar esetén 66l jön ki. Ha 2,5bar lehet a max nyomás, akkor csak 25l. Nagyon nem mindegy. Én a minimummal mennék a jelenlegi nyitott rendszerből kiindulva. Ha nem akarok csöpögő szelepeket is cserélni.:D
Más : jó 2 hónapja egy légbeejtőnyílás méretezését mutatta be egy légtechnikus - kalorikus - ép.gépész.
Majd 6 oldalon volt egy számítási immitáció.
Egy kéményhez követelik meg az idióták , hogy az szerencsétlen felhasználó egy kémény nyíláshoz a levegő utánpótláshoz biztosítson légbeeresztőt. Ez eddig rendben is.
Na de ezt számítással igazolni ? Az már pofátlanság.
egy kémény nyílás nagyjából 100 és 400 cm2 között van valahol. Azon távozik a z elégetett anyag + az égési levegő , nyilván amaennyiben ott eltud menniakkor a lényegesn kisebb ellenállású bevezetőn miért ne jönne be.
Tudták ez jó 40 éven keresztül... ezért elég volt az ajtókon meg ahol kellett légbeejtő nyilásokat vágni.
Erre mit csinálnak ezek a legújabbkori vámszedők ? hát számítással igazoltassák néha 6 oldalon keresztül.
Ha belegondol az ember az a vonalkodós megjelőlés szabálytalan. Felfoghatjuk úgy mint jogtalan adatkezelés.
De hát ha senki sem tiltakozik, csinálják, jobban mondva csinálták, mert azért most már eléggé megregulázták a helyzetükkel visszaélő kéményseprőket.
Természetesen a biztonsági szabályokat nem árt ismerni és főleg betartani, mert baj azért lehet.
viszont teszem fel valaki hogy úgymondjam szabálytalanul vagy inkább bizonyos szolgáltatók közreműködése nélkül végez készülék cserét mi lehet ?
Max annyi, hogy kizárják a szolgáltatásból.
Más ha baleset történik ( CO mérgezés, gázrobbanás ) akkor előveszik az illetőt.... ha még él, és a törvény erejével lesújtanak rá.
Vannak biztonsági szabályok, azok ismertetése sok csatornán lehetséges ( pl. készülék értékesítés, szolgáltatói közreműködés, kémény vizsgaálók stb )
A mi kéményseprőink viszont az elmúlt 30 -35 évben a szolgáltatói tevékenységből szép lassan átlavírozták magukat egy ellenőri szerepkörbe.
Már annyira elpofátlanodtak, hogy egy híres kéménykonferencián... úgy 10 - 15 éve . Kecskeméten javasolták , hogy ők legyenek az összes gázkészülék fő ellenőrei.
lényege az lett volna, hogy minden gázkészüélék kapott volna egy karbantartási könyvecskét amibe természetesen csak a javítók és ők jegyezhettek volna bé.
ennek a könyvecskének állandóan az üzemelő készülék elérhető közelében kellett volna lennie és ha jönnek a fő - fő ellenőrök ( ki más mint a fekete emberek alkalmazottai ) azt azonnal rendelkezésre kellett volna bocsátani. Na ja az ellenőritevékenység .... főleg verseny nélküli - marha jó, főleg annak aki végzi.... aki elszenvedi már nem annyira.
szerencsére akkor azért a normálisabbak leseperték az asztalról ezt a vágyat.
Tehát ez a vonalkód, meg a lista annak volt az előkészítése.
Ha nincs észlelhető probléma nyilván jó... de nem normális.
Törekedni kell a rendszer kiépítésénél arra, hogy normálisak legyenek a nyomás viszonyok is, és kizárjuk az esetleges hiba lehetőségeket, vagy az abnormális működést ezzel.
Nem egészen. A nyitott rendszernél lényeges hol a tágulási. A zárt rendszernek mindegy. A kazánnál logikus, de nagyobb kell belőle (29 vs 74l), mert a kazán általában a rendszer alján van. Itt is, mivel ez gravis rendszer most.
Ha kiszámolod, a 300l 5,5m szintkülönbséggel a rendszer legmagasabb és legalacsonyabb pontja között 74l-t ad, az 50 nem elég.
Ha megy keringető nélkül a zárt rendszer is (miért ne menne, ha jók az átmérők és a lejtések), akkor minek bonyolítani? Nem teszek én bele semmit a tartályon kívül. Ha van plusz előnye a keringetőnek, az más.
Átalakíthatod zárt rendszerré, de akkor kerülhet a tágtartály a kazán mellé. Fentre semmi kép nem tenném. A kazán visszatérőjébe kell bekötni. A szivattyút az előremenőbe tenném. Ki kell számolni a rendszerhez mekkora szivattyú szükséges. A csövek átmérője nem probléma. 300l vízhez elég 50l tartály is. De ez tuti nem lesz olcsó megoldás így...
Féghez van pluszban hőcserélőm, vízarmatúrám, gázszelepem, mindenem. Ezért is a dilemma, és ezért is érdekel van-e fogyasztásbeli előnye a cserének.
A kipufogó alatt a kazán saját csövét értettem, amit némi meghosszabbítással kidugtak a tetőn, és nem a ház saját kéményét alakították át hogy megfeleljen a kondenzációs kazánnak.
Ha jól emlékszem pont így. FÉG->Westen. Kilyukadt a régi gázkazi hőcserélője.
Szerintem olcsó vacak, de aki ért hozzá, könnyen javítja. A szerelők is. Csak nekünk került sokba.:D Laktam több helyen, ahol ilyen volt. Minden évben volt vele gond. Mindegyikkel. Főleg szonda hibák. Ha ismered, ki tudod mérni és ki is cseréled magadnak, akkor ok. A mostani is ilyen. Mármint nem Westen, hanem Colibri, de szintén olasz trágyadomb. Alig használjuk (csak tavasztól őszig és csak HMV), mégis sokba van. A legdrágább a panel csere lett volna, de akkor még éppen garis volt.:D
Akkor ez lehet a helyzet. Mondjuk tényleg szakember csinálta, de már a tiltás után. Mármint ugye tudjuk, hogy ez nem szakmai, hanem környezetvédelmi tiltás volt igazából. Házhoz csatlakozó melléképület kazánházában van, úgyhogy azok se szisszenjenek fel, akik szerint mennyire veszélyes a gravitációs/beltéri levegőből táplálkozó készülék. Max. az egerek kaphatnának CO mérgezést.:D
Ezért gondoltam a beltéri tartályra. Ami inkább csak zárt lehet. Mármint annál nincs megkötés, hogy csak a plafon alá beszorítva fér el. Ebből jön a keringető. Vagy nem? Ha gravitációsan van kiépítve a rendszer, vastag csövek, lejtés, akkor zárt rendszerben is ugyanolyan könnyen forog a víz? Mi előnye van akkor a keringetőnek? Nem is kell?
A tartályfűtés ok, meg is tudom csinálni a vezérlést is, de mi a töknek melengetni 200l liter vizet?
Most néztem a zárt tágulásikat. 300l-re (remélem nincs több víz a rendszerben, de megmérjük majd pontosan) 35 (29) vagy 80 (74)l kellene, attól függően, hogy a rendszer alsó vagy felső pontján van-e a tartály. Nem drágák. A 35-ös 10e, a 80-as 23e. Kell még egy biztonsági és kész is.:D
Én azt mondom neked, ha a FÉG-nek nincs semmi baja akkor ne cseréld le. Nem fog lényegesen kevesebb gáz fogyasztani.
Ha végleg behal a FÉG akkor egy új kondenzációsra cserélném a helyedbe. A Westen egy Olasz hulladék az én szemembe. De Ez olyan dolog, hogy van aki Opellal jár, és van aki Daewoo-val stb... Biztos hogy lesz olyan aki azt mondja 20éve ilyennel fűt és semmi baja.
Szüleimnél a tavaly felszerelt zsír új kondenzációs kazánra sem került semmilyen matrica, igazából nekem ez új hogy ilyen létezik. Igaz az a saját kipufogóját használja az épített kémény helyett, de gondolom ettől még nyilvántartásba kellene venniük, ha már létezik ilyen nyilvántartás.
Érdekelne a fogyasztásváltozás, köszönöm. Mit cserélt mire az ismerősöd?
Félretéve akkor a le lehet-e cserélni kérdéskört, tegyük fel, hogy már fel van szerelve a westen. Mennyire rakás sz*r ez a típus, vagy mennyire nem az? Az elektronikától nem annyira félek, mert ahhoz valamelyest értek.
Nincs kéményseprős vonalkódos matricám a kazánon, ősszel volt legutóbb kéményseprő, azt sem tudta hány kilowattos a készülék, nemhogy mi a pontos típusa (nem jártunk abban a helyiségben ahol a kazán van). Ebből arra következtetek, nincs meg nekik hogy pontosan milyen típusú a jelenlegi készülék.
Feketén azt csinálsz amit akarsz. Egy ellenőrzésnél persze hogy elbukik... Na de szoktak ellenőrizni? :P
Kéményseprőt családi házba már nem kötelező beengedni. Műszaki biztonsági felülvizsgálatot eltörölték. A szolgáltató meg csak az órát fényképezi évente... Van aki bevállalós. :)
Van egy ismerős szerelő, pont ezt csinálta. 2 helyen is. Magának, meg a tesójának. Hivatalosan ez nem mehet. Pénzért és másnak nem csinálná meg. Azt nem értem hogy nem fog ez elbukni egy ellenőrzésnél. A fogyasztást majd megkérdem, ha érdekel.
Elméletileg nem. Javítani, javíthatod, szinte bármit kicserélhetsz benne...
Ekkor szokták megkérdezni, hogy meddig javítás a javítás, és mikor minősül már készülék cserének?
Erre én is azt a poénos választ kaptam a szolgáltatótól, hogy pl az autónál is addig javítás, a javítás, amíg az alvázszám/motorszám nem változik. :)
Ezt gázkészülékre lefordítva: lecseréled a kazánt, majd a burkolatot megcseréled. Így a kéményseprős vonalkódos eredeti matrica marad rajta és ennyi :)
Abban az esetben mi a helyzet, ha egy ugyanilyan fég c24-et rakok fel a jelenlegi c24 helyére? Azt sem szabad ezek szerint? Ez most csak egy elméleti kérdés.
Okés, értem én ezt az agyon szigetelést, de ha már többször volt ilyen elfagyás, akkor az a szigetelés ellenére is el fog egy idő után fagyni. Attól függ meddig van tartós hideg... A felvázolt helyzet, és a minimális költség beruházás tekintetében, én nem germóznék semmi ilyesmivel. Belelógatnék abba a tartályba egy elektromos fűtőbetétet egy thermosztatikus kapcsolóval aminek az érzékelője a tartályba lóg, és beállítanám 5fok körüli hőmérsékletre. Az áramot meg közös használatú osztóról, kötném rá. Ennek a kivitelezésében inkább BJaca topiktárs fog tudni neked segíteni. Elektronikában ő van otthon :)
Uraim, a következőről szeretném kikérni a véleményeteket. Lehetőségem lenne lecserélni egy koros, de tökéletesen működőképes Fég C24-es kazánt egy Westen Energy 240i-re.
Jól tudom-e hogy bürokráciamentesen lecserélhetem, elvégre mindkettő nyílt égésterű? Lehet-e kizárólag fűtésre használni a westent?
Milyen típushibákra kell felkészülnöm a westennel, mit nézessek meg ha felrakatom? Működőképesen szerelték le az előző helyéről. A fég mellett szól, hogy olcsó hozzá minden, egyszerű mint a fakocka és magam tudom szervizelni.
Számíthatok-e bármilyen fogyasztáscsökkenésre attól, hogy a 30 éves technikát lecserélem egy 15 évesre?
+1 kérdés: van-e valakinek leírása erről a típusról? Oroszt, olaszt találtam. Nem feltétlen kell magyar, angolnak vagy németnek is tudnék örülni.
Értem a javaslatod, de gravitációs. Alapvetően azért, mert régen volt a vegyes kazán, annak ez volt az ideális: nyitott, gravitációs. Aztán jött a gáz, a kevert rendszerben meg akarták őrizni a gravis működést, ok. Mivel már jó rég nem megy a vegyes kazán, ki is akarom venni, a gázk meg semmiképp nem menne villany nélkül, így már lehetne akár keringetős is. Milyen egyéb előnye lenne a keringető beépítésének?
Nem ellenőriztem mik a fokok, amikor működik, szerintem egy minimális meleg fel kell, hogy vándoroljon a rendszer legmagasabb pontjára (ahol a tartály van). 2" a gerinc. A fő gond az lehet, ha pl. pár nap nincs fűtés vagy nagyon minimális (elutaznak a lakók) és hideg is van, akkor el tud fagyni a tartályba vezető ág vagy maga a tartály, mivel szinte kinn van az ég alatt. Így fest:
Történt ilyen régen is. Apám gázpörzsölővel olvasztotta a tartályba fagyott vizet (azért kormos az alja.:D).
A javasolt megoldások közül talán a levágom, födémre leteszem, körbeépítem/szigetelem lesz a legjobb. Ott fenn nem bűvészkednék. Nyáron kb. egy m3-nyi koszos üveggyapot szigetelést dobtam ki a lomtalanításkor. Kár volt. Hegeszteni így is kell (én nem tudok, tehát szakembert kell hívni mindenképp), de legalább kihozható a jelenlegi konfigból. Nem kell zárt tágulásit beiktatni, keringetőt beépíteni, radiátor szelepeket és csövezést cserélni. Meg kazánt. Asszem felkészülök valami jó cseredarabbal az esetleges meghibásodására ennek az egyszerű FÉG/HŐTERM kazánnak és annyi. Így csak víz leengedés és kazán csere a max rossz, ami történhet vész esetén. Az még nekem is megy.
Laikus kérdés. Nem lenne elég a hideg rendszert csak addig tölteni, hogy éppen a padlásig érjen benne a víz? Bal oldali képen látható felszálló ág alján egy csapot berakni. Ennél kevesebb úgysem lenne benne fűtési szezonban. Tágulni meg tudna felfelé, ha melegszik. Ha hűl, mielőtt elfagy, visszazsugorodik a meleg részre. Lényegében nem lenne tartály a végén tele vízzel csak a 2" cső maga. Ami a kémény mellett megy. Ez mondjuk nem meleg, mert a vegyes régi, kátrányos szétfagyott kéménye, de már be is van tekerve csőszigeteléssel. Lenne 2-3m 2" cső szigetelve tágulásnak. Akár valami termosztát vezérelt fűtőszállal a szigetelés és a cső között.
Ha nem, akkor elvágni a csövet és a függőleges szakasz helyén lenne a tartály, körbeszigetelve.
Vagy mégis levágni az egész padlást és berakni egy lapos tartályt a fürdőbe (ez majdnem pontosan az előbbi képen látható kémény alatt van a födém alsó oldalán). Ennyi hely van ott:
Mennyi ez? 20cm max. Nem sok, nem sok. Egy lapos lemeztartály plafonra riggelve?
Kétszintes háznak jó a 1,5bár előfeszített nyomás.
Hidegen 1,7-re állítottam. De melegen felmegy 2,2-re. Ez normális ?
Persze hogy normális. Tágul a víz!
Nem kell vele csinálni semmit. Egy 35l tartálynál nem fogod érezni ha belemegy 3-5liter víz.
Teljesen jól működik szerintem. Legalábbis innen megállapítva...
Az a lényeg hogy ne menjen hidegen 1,7bár alá és melegen 3 bár fölé. (ha enged ennyit a biztonsági szelep) Az hogy közötte hol jár ne foglalkozz vele. Ha nagyon akarod, engedhetsz le a tartály nyomásból kicsit, mondjuk 1,2-re és akkor hidegen 1,4-re töltöd a rendszert... ekkor melegen 2bár körül lesz úgy tűnik most. Ezt csak akkor csinálnám ha 2,5 bár-os a biztonsági szelep.
Várjunk még .Lehet hogy beáll. Megcsináltam amit SONY BLACK javasolt, és melegen felment 2.2-re "akkor írtam az előző HSZ-t "de mostmár kihült a víz és még nem csökkent a nyomás. Lehet hogy jó lesz .
Megcsináltam amit írtál . Hidegen 1,7-re állítottam. De melegen felmegy 2,2-re . Ez normális ? Szerintem nem. És a kiegyenlítő tartálynak olyan hangja van kopogtatásra mintha nem lenne benne víz." a víztérben " Mozgatásra is nagyon könnyűnek tűnik. Függesztve van 35 L-es. A tartály felrakása előtt kell valamit csinálni vele a menetek tömitésén kívül ?
Én átalakítanám... Ha szivattyús a rendszered, elvileg meg lehet oldani, hogy akár az előremenő vezetékből egy vékony csövet leágaztatsz és bele tekered a tágulásiba, mint egy csőkígyót. Így olyan lesz mint egy indirekt fűtésű tartály, de nyilván nem akkora teljesítményű, mert neked nem kell csak 1-5fok a tartályba, hogy ne fagyjon bele a víz. Valami ilyesmi megoldásba kellene:
Most cseréltem le a tágulási tartályt,mert kilyukadt és elengedte a levegőt. De az új tartálynál a gyári levegőnyomás 1,5 Bar volt és azon is hagytam, a vízfeltöltéssel 2,2 Bar-ra növeltem a nyomást, még hideg állapotban. Működés közben a legmelegebb víz hőfoknál 2,2 Bar ,kikapcsolt "hideg "víznél 1,3 Bar a nyomás.Már működött a rendszer 24 h-t. Gáz cirkó. Miért ez a nagy nyomás ingadozás ?A régi tartálynál nem ingadozott. 20-évig.
Folyamatosan dolgozunk benn, szinte minden nap ott vagyunk 3-4-8 órát, mikor hogy van időnk. Csak akkora a por, hogy még lakhatatlan :) Amint vége a poros melónak, költözés.
Mivel padlófűtés, nagyon lassan emeli a hőmérsékletet, így be kellett volna kapcsolni 3-4 órával a megérkezés előtt, akkor meg alszunk. Aztán ahogy ment a dolog, gondoltam nézzük meg, mennyi lesz az annyi, és 14-15 körülre belőttem, aztán úgy maradt, a végén meg már nem akartam visszább venni, kíváncsi voltam mennyi lesz az annyi.
Ja nálunk is ez van. Csak fel van emelve a tartály a padlás tetejére. A kifolyónál tele ha jön a tetőre a víz. Nyáron feltöltöttem és amikor igazán hideg volt, el is fagyott. A tartály vagy a túlfolyó, nem tudom. Ezért indult a gondolat, hogy másik kazán, zárt rendszer... Ha nem akarok hozzányúlni mi a csudát lehet egy ilyen nyitottal még csinálni? Letenni a tartályt a födémre és körbeszigetelni? Vagy bevinni a ház fűtött részébe? Nem igazán fér el a tágulási a felső (meleg oldali) cső és a plafon között...
Csak egy kérdés: ha nem laktatok ott, miért toltátok 14-15 fokra? Kicsit magas ár a temperálásért... Itt a környékünkön van, aki ezt már fűtésnek nevezné és lakna benne.:D
adott egy kb 150nm hasznos területű 2 szintes ház, az egész fűtésszezon alatt 14-15 fokra temperálva megevett 1320 m3 gázt. régi típusú, 30 éves gázkazán, padlófűtés.
Mennyire jó a hőszigetelésem?
jelenleg: régi 2 rétegű nyílászárók, a fogópárok közt kőzetgyapot, homlokzati hőszigetelés nincs.
Nemigazán tudom, hogy ebből milyen következtetéseket levonni, 21 fokra fűtve mennyire fájna ez? Normális e ez, ekkora háznak? jó? rossz? közepes?
Minden gázkészüléket (kivétel gáztűzhely illetve gázfőzőlap) érdemes évente átvizsgáltatni. Meghálálják a készülékek a gondoskodást, illetve időben el lehet csípni azokat a meghibásodásokat, melyek akár a komplett készülék halálát is jelenthetik.
A szerelőknek nem az a jó készülék, amihez állandóan ki kell menni, vagy amivel mindig szív Ő is, és az ügyfél is. Az a jó készülék, amin pikk-pakk elvégzi a karbantartást, ellenőrzést, és már téphet is tovább a következő címre.
Szakember hiány van. Mindenki válogathat a címek, a munkák és az ügyfelek közt. Nem azt fogja felvenni a táncrendjébe, ahol szív a vacak készülékkel.
Amit Te mutatsz, az nem a 170 ezres kategória! :))
Sony Black kolléga jól összeollózta a rendeleteket, szabályokat. Érdemes végigolvasnod. A jogszabályi háttér fontos dolog. Bár iszonyatosan túlbürokratizált, túlszabályozott, de nincs mit tenni... Mondjuk pont ezek miatt kvázi "törvényes" kiskapu is létezik...
Ezért most is azt mondom, a gázkészülékek esetében mindig a környékeden élő és dolgozó gázkészülék-szerelőtől kérj szakmunkát, tanácsot. Ő jobban tisztában lesz a helyi terep lehetőségeivel... a készülékek előnyével és hátrányaival
Egy észrevétel a hatásfokokhoz... Nagyjából annyira kell komolyan venni, mint az autógyártók adatait pl a fogyasztással kapcsolatban... :) Nagyon sok minden befolyásolja, nagyon tökéletesnek kell minden körülménynek klappolnia a gyári adatok produkálásához! Pár százalék pluszért nem éri meg a sokkal drágábbat megvásárolni, mert többnyire ezeknél is áll az a régi igazság, hogy amit megnyer az ember a réven, azt elveszíti a vámon.
A régi konvektorokról... Jól megtervezett, jól összerakott készülékek voltak az akkoriban gyártottak (is). Általában oda kellett figyelni a beszabályozásukra, hogy jó hatásfokkal legyenek képesek üzemelni, és bizony normális karbantartásra is, aminek köszönhetően évtizedekig elüzemelnek. Hasonló várható élettartamot egy kondenzációs sem lesz képes produkálni. SAJNOS!!!!! (Bár ha gyártói akarat lenne rá, akkor valszeg igen....)
A nyolcvanas évek második felétől FÉGes, illetve FÉG fun vagyok. Ott kezdtem tanulóként, majd szerelőként. Minket még vittek szerelőszalagokra, hogy megismerjük alkatrészről-alkatrészre a készülékeket, a mérnökök is tartottak nekünk órákat, és közben gyakorlat gyanánt meg szerelőkkel jártunk ki címekre másodiktól. Jó buli volt.
Amikor a nagy gázátállítás volt a nyolcvanas évek második felében pl a XI. kerületben, mi "zöldfülűek" nem csak dolgoztunk, hanem jeleztük a szerelők érkeztét a lakók felé felkiáltással, hogy.... "Ötvenesek, százasok, most jönnek a gázosok..." :) :)) :)
Nos,....ha a rendszer szarul lett kiépítve, SOHA nem fog kilégtelenedni.A galambszar nem befolyásolja a fűtésed hidraulikai rendszerét.A vizet lassú sebességgel kell után tölteni,mert levegő maradhat a rendszerben. Ez csak akkor működik,a annak idején a kivitelező jó vízmértéket használt....
Most utána jártam, csak neked a dolgoknak! ;-) Hogy lásd mennyire okoskodom... :)
Az ErP rendelet minden magyar jogszabályt felülír ezzel kapcsolatosan. Ennek megfelelően kazán esetében, nem helyezhető üzembe, olyan 70Kw alatti készülék aminek a szezonális hatásfoka (az ErP rendelet szerinti hatásfok számítással számolva) nem éri el a 86%-ot! Márpedig mint tudjuk csak, kondenzációs kazánok képesek ezt a hatásfokot produkálni. Egy B típus semmi képpen! Ennek megfelelően, amelyik kazán nem éri el ezt az értéket, azt egyedi kéménybe, sem új kiépítésnél, sem az MBSZ 6§ szerinti egyszerűsített készülékcserével, sem pedig a kormány új kazáncsere rendeletével, nem lehet felszerelni. Gyűjtőkéményeknél, cserélhető a B1 tipusú kazán, csak B1 típusra, nem egyszerűsített eljárásban, mert ez kivétel a 813/2013 EU rendelet alól, annyiban hogy 30Kw alatti és 75% szezonális hatásfokot el kell érnie. (Ezért van még B típusú kazán kereskedelmi forgalomban) Itt is a kéményseprői szakvélemény dönt! Szintén gyűjtőkéményeknél, lehetőség van néhány kazángyártó által készített C tipusú, úgynevezett kondenzáló készülék (pl BIASI) felszerelhetőségére, abban az esetben ha C42-es elvezető rendszernek megfelelő a kémény.
A gyűjteménynek rendelkezni kell, kondenzáló égéstermék elvezetésre történő engedéllyel. A kondenzátumot, el is kell tudni vezetnie. Hő és áramlástechnikai méretezés kell, és kéményseprői szakvélemény.
A fentiekkel kapcsolatosan a jogszabály 813/2013 EU II. melléklet 1. a); 4. a); 5. a) foglalkozik ezzel.
Viszont mindezek felett, az ErP rendelet következő szigorítási cikkelye amint életbe lép, 2018.09.26-tól, felülírja a dolgokat. Tehát onnantól kezdve a NOx kibocsájtási tényezőnek meg kell felelni!
Gázkazánok esetében ez 56mg/kWh. Jelen pillanatban több olyan kondenzációs kazán van forgalomban, ami ennek még nem felel meg, de a fenti dátumtól meg kell felelnie, vagy kivonják a forgalomból.
Szeretném még hozzátenni, bármilyen gázkazán csere, vagy új kazán kiépítésnél, a szolgáltató, a jogszabályoktól szigorúbb irányba eltérhet! (könnyíteni nem könnyíthet, de szigorúbb belső elosztói szabályzat alapján dönthet úgy, hogy nem engedélyez bizonyos kivitelezéseket) Ezért nem nagyon szokták engedélyezni pl Budapesten a homlokzati kivezetést hiába felelsz meg az OTÉK-nek, és ezért írtam azt, hogy mindig az a legbiztosabb ha a tervezett átalakítás előtt, felveszed a kapcsolatot a szolgáltatóddal, és nem a kazán gyártóknál, meg road show-kon érdeklődsz, hogy mi hogy van.
Mert ha fűtve van, akkor elég lehet a csövekre több, a környező födémre kevesebb hőszigetelést rakni..
ez jó ötlet, kb felszedem a fa fogópárok közti hőszigetelést, ellenben ráborítok a tetejére kb. 20 cm-t, így szinte olyan, mintha a fűtött lakrészben lenne a cső (a mennyezet borítás amúgy gipszkarton)
a fűtőszálat meg akkor lehet, hogy meghagyom a virágoknak, viszont nem is gondoltam, mennyi mindenre jó :)
Egy kis 10 literes villanybojler (konyhai), amit beállítasz 20 fokra, és azt időnként megkeringeted egy szivattyúval? De ha úgy van kiépítve, talán magától is megfordul.
Önszabályzó minden igényt kielégít, de egy termosztát kell hozzá, hogy csak +2 alatt kapcsoljon be. Nekem ez a 10 méteres fűtőszál 40 ezerbe került, napi fogyasztása 250 Ft. Nyilván ha egy jól szigetelt környezetbe teszed, akkor ennek a töredéke lesz a fogyasztásod. Nekem olyan kéz meleg volt a fűtőszál.
Esetleg körbefújod jó vastagon (5-8-10 cm) purhabbal a csöveket?
Erre én is gondoltam, mint ahogy arra is, hogy beburkolom csőhéjjal, és ráborítok még 10-20 cm üveggyapotot (elfér), csak mindegyikkel kapcsolatban ugyanaz a kérdés merül fel:
bármilyen vastag és jó hőszigetelés ellenére mitől lenne a csőben pozitív hőmérséklet, ha benne mondjuk 1-2 hétig nem áramlik a víz, miközben kint - azaz a szigetelés másik oldalán - tombolnak a mínuszok?
A padlásfödém elég jól szigetelt, onnan vajon jönne felfelé át annyi hő, az alap esetben csak 13-14 fokra hűtött házból, hogy ne fagyjon el?
Vegyél fel maszkot, gumikesztyűt, lábzsákot, menj fel a padlásra, találsz egy jól leszigetelt tartályt, nézd meg, hogy a tartályból nem-e vezet ki cső a cserepek alatt a szabadba(általában ereszcsatornában van a vége).
Az lesz a túlfolyó, addig kell tölteni a vizet, amíg ott meg nem jelenik.
De!
Ha régen volt töltve, a túlfolyó csövébe beköltözhetett darázs, ami úgy eldugíthatja, hogy nem fog víz jönni rajta, úgyhogy óvatosan, ketten csináljátok.
Feltöltéssel, légtelenítéssel kapcsolatos kérdésem lenne.
Régi Radal radiátoraim vannak, nincs rajtuk szelep. Tavaly egy vízvezetékszerelő megnézte, felment a padlásra, azt mondta, hogy ott van egy nyitott tágulási tartály.
Ebből arra következtetek, hogy a levegő buborékok arra távoznak ezért nem kell légtelenítő szelep.
Pár hete folydogáló, csepegő hangok jönnek a radiátorból és furcsa "robbanással" indul illetve áll le a kazán fűtése.
Van a fürdőszobában egy talajszint körüli cső amin van egy csatlakozó, állítólag azon kell feltölteni.
Ma rákötöttem a vezetékes vizet és folyattam bele pár másodpercig. Miután elzártam a bemenő vizet a kazán körül ahol a tágulási tartály fele tartó cső van folyamatos bugyborékolást hallottam negyed óráig. Gondolom arra távozott a levegő a rendszerből.
Szerintetek jól csináltam? Addig kell tölteni amíg már töltés után nem jönnek a bugyborékoló hangok? Már nem jönnek csobogó hangok se a kazánból se a radiátorokból de töltés után még hallottam ezt a visszabugyborékolás szerű hangot.
Állítólag meg tudnám nézni a vízszintet a padláson a tágulásimban de ez egy társasház ahol évekkel ezelőtt beköltöztek galambok a tetőtérbe és nem lettek kiírtva, nem merek felmenni a padlásra mert állítólag betegésgeket terjeszthetnek, valószínűleg bokáig állhat ott a szar.
nyaralóban ki kellene alakítanom egy új fürdőszobát, és durva falbombázások nélkül csak úgy tudnám odavinni a víz nyomó oldalt (hideg + meleg), ha felmegyek a csövekkel a fűtetlen és szigeteletlen padlástérbe, ahol télen ugye pont annyi fok van, ahány kint.
Télen is van használva,de van hogy hetekig nincs ott senki, azaz nem áramlik a víz a csövekben.
Mit javasoltok, hogyan tudnám azokat a csöveket fent úgy körbe szigetelni, hogy ne fagyjanak el?
Ha ráhúzom a "szokásos" hab csőszigetelőt, az kevés lesz...
Biztos? 2 colos csövekről van szó és kb. 120m2-ről, ahol kanyarognak. Az jó néhány méter ám. 18l-es tartályt tettem nemrég egy vékony csöves rendszerre, ahol 10 újabb (kevesebb vizet tároló) radiátor van. Annyit kért a Vízfaragó tervező (pici ráhagyással). Azért kellett cserélni, mert a hivatásos szerelők kicsit alulbecsülték a méretét, majd ledugózták a biztonsági szelepet mert csöpögött...
Tavasszal le tudjuk engedni, kiderül mennyi az annyi most. Úgy emlékszem egyszer engedtük már le hordóba a vizet és 100-200l között volt. Lehet nem emlékszem pontosan, úgy 30 év távlatából.:D
Igazából a falon átdugott turbós cső is jó nekem, kert van a ház mellett, de nem tudom ez a mai szabályok szerint megvalósítható-e.
Tekerős igen. A termosztát meg a szelepek nem nagyon érdekelnek, de ha már hozzányúlok, jobb cserélni, ne később kelljen a csöpögés miatt. Ha meg már új szelep, akkor miért nem termós? Szóval így növekednek a költségek.:D Ha nem gond a vízmennyiség miatt, maradnak a csövek, így a szelepek is, az a legegyszerűbb. Ha viszont ilyen komoly lesz már a kazáncsere költsége is, lehet az egész marad, ahogy van. Csak az a gond, ha megpukkan a mostani FÉG/HŐTERM vagy milyen gázkazán és ez nyilván télen lesz, akkor mi a tököt teszünk hirtelen a helyére, hogy ne legyen fagyhalál? Esetleg már most kellene vennem egy használtat tartalékba.:DDD
Véleményed szerint mekkora kazánvédőt kéne beépíteni a rendszerembe?? Értem ez alatt a hőfokot ,átengedési sebesség(ez gondolom a colban jelölt átmérőtől függ)??Vagy egyszerűen nem számít ,hogy 1" ,vagy 5/4" és nézzem a kazánom 18kw-os teljesítményét? Ehhez 1" 45-55 C hőfok áteresztőképességűek vannak.,,.
Gázkészülékek esetében (is) érdemes szerelők tapasztalatairól érdeklődni.
Például a fég kondenzációsoknál a képzésen részt vett kollégák egyből kiszúrták, hogy a hőcserélő nem ippeg a legjobban eltalált. No ezért mondtam, hogy beszélgess el pár szakival, mielőtt megvásárolod. Félreértés ne essék, FÉG párti vagyok, mert amilyen megbízható, tartós, jó készülékeket az elmúlt évtizedekben leraktak az asztalra, az dicséretre méltó.
Nem tudom, hogy merre laksz, de a környéked béli szerelők szakosodása is befolyásolja majd a döntésedet, ha a tanácsomat elfogadod.
Amúgy igen, vannak olyan márkák, amikhez ragaszkodom. Pl szinte mindenünk Bosch, és eddig nem volt a gépeikre panaszunk, most januárban a nem ippeg olcsó másfél éves hűtő problémássá kezdett válni, de egyből cserélték a teljes készüléket. A korrekt hozzáállás csak megerősített abban, hogy továbbra is érdemes ezzel a márkával kezdenem.
Kb annyit tud mint egy arduino uno vagy nano. Faék semmi mas.
Többi is az de egy szerelő sem veszi a fáradságot hogy átnézze a forrasztásokat vagy egy ESR mérővel a kondikat. Egyszerűbb rámondani hogy alaplapcsere 40K forint lesz.
Ez ugy jol hangzik hogy korszerű ház korszerű akármije de nagyon kevés ilyen dolog van már ma. Az én radiátoraim sem erre az ablakcserélt leszigetelt házra vannak méretezve. Ma egy korszerű ház korszerű fűtése valljuk meg nem is biztos hogy gáz. Olyan kevés a hőigény már hogy napelem + hőszivattyú maximum és akkor még számlát sem kell fizetni.
Értem: Valóban nem nagy rendszer ..Gondolom egy szakboltban megtudják mondani mi is az ,amire szükségem volna egy vezérléses rendszer elkészítéséhez.. Egyébként , ha bekerülne egy puffer (nem tudom mekkora ,pl.500-700l)vagy egy HMV tároló-hőcserélő(nem tudom ,hogy kompletent van e ,vagy külön külön,na ebben az esetben gondolom már feltétlen szabályozásra van szükség.
Nagy probléma hogy villanyban nincs normális egyenszabvany sem.
A négy égtáj más más szabvány szerint dolgozik, valahol kötelező a csókos muanyagdobozt beépiteni mert csak, vagy a szerelő tukmálja rá az ugyfélre hogy ez kell slussz , holott nem is biztos.
Szeretném még azt is megkérdezni,hogy a szivattyú inditása manuális(rögtön begyújtáskor?),avagy vezérelt . Amennyiben vezérelt ,akkor milyen módon ,ill.milyen megoldással?? Köszönöm a választ
Köszönöm Neked is és nixon70-nek is a gyors választ. Ezek szerint nagyon kis teljesítményre kell számolni. Már csak az időzítést kell eldöntenem, hogyan legyen.
Szerintetek lenne értelme azért nagyobb szivattyút választani, hogy alacsonyabb fordulaton dolgozva is csendesebb legyen, vagy akár hamarabb lenne meleg víz így hamarabb kikapcsolna ezzel áramot spórolni? Nem tudom van-e itt szükség fordulatszabályzásra egyáltalán? Ezt a Wilo-Star-Z NOVA típusnál nem találom akkor ez valószínűleg fix fordulatú?
Talán rájöttem miben más a nyitott ,persze nem biztos. Szóval . A szivattyú a esetleg kinyomja a tágulásin a vizet a kiskőrből,ezért abból egy visszavezetés kell a kazánvédő és a szivattyú közé???
Köszönöm a válaszod. Most még bizonytalanabb lettem. Azon filózok ,azt nem értem ,hogy ebben az etben csupán az a különbség ,hogy zárt tágulásival van a rajz ? Vagy esetleg a szerelvényekben is másként kerül kiépítésre.? Esetleg nincs szükség visszacsapóra ,vagy plusz dolgokra is van szükség ?
Köszönöm... A rajzon látható termikus biztonsági szelep létfeltétel.. Meg látok valami automata légtelenítőt is. Gondolom a szivattyú által keltett lébuborékok végett?? A nyilt tágulási nem számit?? Bocs az estleges ostoba kérdésekért ,de érdekel a dolog és nem vagyok fűtésszerelő(sajnos)
Szóval a védőföld az legyen nálam az udvarban leverve, és ha rányomom a fázist, csattintsa le hatalmas szikrával a 20A-es megszakítót ÉV relé nélkül is. De ez ugyanaz a rajz, mint amit előtte már feltettem, csak a szomszédban az öreg Miskabá vakarná a fejét, hogy mi akar ez lenni. 
Mennyi ez? 20cm max. Nem sok, nem sok. Egy lapos lemeztartály plafonra riggelve?
