"A hitelkártya az az amelyiken kidomboritott az irás (nem okvetlenül kell hogy legyen rajta chip). "
OFF
Ne keverd a dombornyomott kártyát a hitekártyával! A debit kártya azt jelenti, hogy csak a azámládon rendelkezésre álló összeg erejéig költhetsz, a hitelkártyával túlköltheted magad (és igen, az eladónak ez biztonságosabb, biztosan megkapja a pénzét). A kártya önmagában lehet elektronikus (nem dombordik ki az írás) vagy dombornyomott (kidomborodik az írás). De ez két külön fogalom, egy debit kártya is lehet dombornyomott (Budapest Banknál van ilyen), az igaz, hogy elektronikus hitelkártya nem gyarkori.
Az hogy milyen kártyát lehet használni internetes vásárlásra, az a Bank döntése. Az OTP-nél vagy az Ersténél van olyan elektronikus kártya, amivel lehet neten fizetni. De az is igaz, hogy neten általában csak dombornyomott kártyával lehet fizetni.
FÉLOFF
Egyébként a dombornyomott hitekártyát se lehet mindehol használni, nyáron szebesültem azzal, hogy Nyugaton nagyon terjed a chipes kértya, és egy csomó helyen csak azt fogadják el. A kártyáddal meg vegyél fel pénzt 1500 Ft+1% díjért. Pl. a Holland vasút új automatái se fogadnak el hitekártyát, csak chipes kártyát. Ha nincs nálad elég apró, mehetsz a pénztárba-ahol 2 euró felárral adnak jegyet.
Tom, azért írtam, hogy talán hitelkártyával lehet.
ON
Viszont a norvég motorvonat trolit tologató büfésénél tudtam Visa Electron-nal fizetni.
OFF
Az internetes fizetésnél a dombornyomás kifejezetten hasznos :-) A számokat viszont a nem dmobornyomásosról is le lehet olvsani. Van is olyan hitelkártya is, amin nincs dombornyomás. Igazából az a lehúzás miatt van, még az on-line kapcsolatok előtti időkből, persze van, ahol még mnidig ezt használják.
Igy van, és ehhez még hozzáadhatod a számla megérkezésének az idöpontját is ami optimális esetben további 4 hetet ad (pl. ha Nov. 1-én veszel valamit, az rendszerint a decemberi számlán érkezik, amit december közepéig/végéig kell kiegyenlitened.)
sem az electron, sem a cirrus nem hitelkártya (megha nagyon hasonlit is rá), hanem un. debit kártya, azaz csak arra szolgál, hogy hozzáférhess a bankszámládhoz, illetve arrol pénzt vegyél fel. A hitelkártya az az amelyiken kidomboritott az irás (nem okvetlenül kell hogy legyen rajta chip). A hitelkártya viszont lehetöve teszi, hogy más - az elado - is biztonságban érezze magát, azaz egy közbülsö bankon keresztül (VISA, MC, AC, JBP stb.) megkapja azt a pénzt amit te kivánsz neki adni, majd pedig a közbülsö bank ezt egy idö után, 4-6 hét, lehuzza a te számládrol.
Azért ezt nem állítanám, mert pl. amikor off-topic módon akarok Nagy-Britanniába jutni, vagy bárhova máshova (fapadossal vagy plüssszékessel) repülni, akkor az OTP-s Visa Electron és Cirrus Maestro kártyáimat nem tudom használni. Talán igazi magyar hitelkártyával lehet, de olyan még mindig relatíve nagyon kevés embernek van.
Nincs mit. Látom Te is debreceni vagy :-) Van még otthon (Badacsonyban) néhány régebbi hazai (debreceni és környéki) vasúti témájú diám, idővel majd digitalizálom őket :-)
Felejtsétek el a könyvesboltokat, amennyiben szakkönyvekröl van szo.
Azokat már a nagy Nyugaton is inkább (vagy kizárolag) neten tudja beszerezni az ember - is itt a választék korlátlan (amazon.com, oso, meg egy sereg egyébb netes könyvesbolt). Sajnos szerte a világban elképesztö mennyiségü vasutas szakkönyv jelenik meg ritkán több mint 2-3 ezer példányban ebböl aligha juthat bármelyik ország egyetlen ilyen témáju könyvesboltjába.
A fizetés meg már ma is teljesen megoldott hitelkártyával, ami gyakorlatilag olcsobb mint bármilyen átutalás.
Mennyit tenne ez a bolt rá %-ban? Feltételezem, hogy nekik is ki kell fizetni a szállítást és hasznot is akarnak rajta.
Nos, én a múltkor a neten rendeltem Berlinből egy Nyugat-Afrika vasúti atlaszt, és 6 euró 50-ért elpostázták, 5 nap alatt meg is jött. Egy hónapon belül kellett fizetni nekik IBAN-os utalással, ami ugyan 2000 Ft-ba került, de az OTP-nek a honlapján meg tudtam oldani, és a fiókból sem lett volna olcsóbb.
Ennyi erővel kár Mo-ra könyvet importálni. Bár tudom, hogy nem mindenkinek van Net hozzáférése, de ugyanezt könyvtárból is meg lehet tenni, meg valamelyik szomszédban már úgy is van Net! :o)
Mostanában sajnos én is kell 1-2 alkalommal hígitsam a topicot ilyen hozzászólásokkal, mert a kisokosom bedöglött és néhány hét, amíg rende tudom rakatni. Szóval utólag is meg előre is bocs!
Gondolom a csarnok 16-20 vágányainál már helyben, kézzel állítják a váltót.
Természetesen:)
Annyival kiegészíteném, hogy teljesebb legyen a kép, hogy ez a körbejáróvágány párhuzamos a 41-gyel, attól egy kerítés választja el, ill. 16-20 helyett, 14-20 a helyes vágányszám. (A tűzoltóvonat és egyéb roncsok a 14-en, 15-ön az óriási teafőző (vízellenállás), 16-17, csarnok, 18 tároló csonka, 19-20 csarnok.)
Igaz, nem tonnáról, hanem tonnakm-ről van szó Szlovákia esetében. Ez 2003-ban 10,1, míg 1993-ban 14,2, 1995-ben 13,8 volt. Így kijön a majdnem 30%-os csökkenés. Megjegyzem 2003-ra nőtt az elszállított áru mennyisége, de csökkent a szállítási távolság...
Ha már a hídról beszéltünk, azt ugye a várostól délebbre akarják megépíteni, hiszen a régi vasúti híd területe már beépült. A vonal Szőregről ágazna ki, Újszeged állomást (Kisállomás) ledúrnák, helyére a körút folytatása kerülne. Ha megnézünk egy Szeged-térképet, láthatjuk, hogy Szőreg állomás sincs a legideálisabb helyen, jobb lenne a Tiszasziget felé vezető út mellett, be lehetne kapcsolni a helyi tömegközl. hálózatba. Viszont akkor a temesvári vasútvonalnak is egy "kunkorral" (nem igazán szakkif.) kellene csatlakoznia.
Olvastam egy 1933-as (!) tanulmányt Szeged közelekedéséről, arról, hogy milyen fejlesztéseket kellene végrehajtani a következő években. A szerző 71 éve arra jutott, hogy a fent felvázolt helyen új vasúti hidat kell építeni és a forgalmat azon bonyolítani, a Nagyállomást pedig a Tisza Lajos körútoz kellene helyezni. Ma már ez utóbbi lehetetlen. A tanulmányban szerepel a Szeged-Kiskunhalas vasútvonal terve, aminek a megépítését végül a II. VH. akadályozta meg.
Természetesen ha már belekezdenek, illene az egész 140-et cakk um pakk Ceglédtől Szegeden át Temesvárig 140-160km/h-s sebességre és kétvágányúra kiépíteni(Ugye szépeket álmodok?).
Felmerült az Apátfalva-Cenad közötti vasútvonal helyreállításának a terve, de szinte biztos, hogy egyenlőre csak terv marad ez is. A Maroson Apátfalvánál még állnak a pillérek, a román oldalon Cenad és Sinnicolau Mare között folyik a személyforgalom, 77-es sorozatú 1935-ben gyártott motorkocsikkal. Egyébként a kiszombori határátkelőhely megnyitása óta a terület óriási fejlődésnek indult, Temes megye Románia legfejlettebb megyéje. Egy másik lehetőség a vasutat Kiszombor-Cenad útvonalon vezetni, ebben az esetben nem kell hidat építeni, viszont Makó kimaradna, ami amúgy nem sok vizet zavar. De ezeknek is csak egy szegedi híddal együtt van értelmük. Előbb-utóbb a Szabadka-Bácsalmás vasútonal is napirendre fog kerülni, ugyanúgy ahogy a Nagyvárad-Debrecen és a Szombathely-Oberwart is, bár a három példának teljesen különböző körítése van. Arról se feledkezzünk meg, hogy Szőregről volt kiágazás Szerbia felé, a Tisza jobb partján, a távlati tervek közé ezt is fel lehet venni.
Amennyiben helyesen jósolom, a fent vázolt tervek körülbelül 10-40 éven belül válnak súlyosan aktuálissá és megvalósítandóvá. Ha meg akarunk maradni a világban, haladni kell, nem szabad több esélyt elbaltázni, előbb-utóbb elfogynak a lehetőségek.
Bár az előző hozzászólásomban elég pesszimista hangnemet ütöttem meg, bízom benne hogy a fent vázolt tervekből, és a többi, itt le nem írt tervemből jónéhány megvalósulhat, és Magyarországról a külföldieknek egy ország, és nem egy beteg-és bűntanya jut az eszébe.
Kétlaki ember vagyok, 18 évet sikerült Szegeden leélnem, még most is kénytelen vagyok vissza-visszajárni. A híd kérdése már évtizedek óta napirenden van, igazán lehetne már vel kezdeni valamit. Szegeden amúgy kilátásban van még két közúti híd, éppen ezért nem fognak a vasútival foglalkozni. Ha komolyan érdekelne valakit (állam fater), akkor már rég vonatok szaladgálnának rajta. A határátlépést meg lehet oldani, ez nem jelenthet nagy akadályt. Azért az utóbbi 15 évben építettek pár hidat, ez sem akadály. Csak egyszerűen senki nem akar új vasutat építeni a Balkánra, a jelenlegi 2-vel sem foglalkoznak rendesen. Szeged meg ott dögölhet ahol van, azon is csodálkoznak (állami szinten), hogy lehet életképes ott a semmi közepén, nehogy már még vasútja is legyen. A 2000-re tervezett M5 sincs még a közelében sem, bár már építgetik. Az 1-es vonalat 15 éve nem tudják normálisan megcsinálni, a többiről és a kocsiállományról nem is beszélve. Mit akarunk mi hidat Szegedre a következő min. 10 évben?
Üdv !
Nem kell mind a 113 km-t újra megépíteni csak a Tisza hidat (Maros híd nincs) és a hiányzó szakaszt, viszont felújítani biztosan kellene a nagy részét, de minek.
Temesvár felé könnyen el lehet jutni a Bp-Békéscsaba-Arad-Temesvár útirányon most is, akár Szeged felől is. BP-Szg-Szőreg-Zsombolya-Temesvár: 304 km volt, Bp-Bcs-Arad-Temesvár: 300 km. Szeged-Zsombolya-Temesvár: 113 km volt.
Szeged-Békéscsaba-Temesvár: 205 km. Az első útvonalon sokáig még 2 határátlépés lesz, a második irányon hamarosan 1 sem.
Ha minden áron Szerbián át akarnak vonatozni akkor most is megtehetik a Szeged-Horgos-Szabadka-Zenta-Csóka-Nagykikinda-Zsombolya-Temesvár irányon át (ha minden igaz), hosszabb útvonalon, irányváltással. Ha vasutat akarunk építeni Szeged környékén, akkor inkább kössük össze Szeged-Rókust Bácsalmással. Ennek v_peti is örülne, és még t/sz forgalom is lehetne rajta.
Lehetne pl. a Corvinus IC-n Bécsből Szegedre menő kocsi is potom 9 h körüli menetidővel. :-)
Jó de ilyet miért suba alatt kell megnyitni? Amúgy , mint régi inkább olvasónak kezd egy kicsit elegem lenni a "félszavakból is megértjük egymást"-ból a legtöbb esetben már. Semmi infót nem kap az ember, ha nem érti meg a virágnyelvet.....
