A fotonok a fényforrásból kilépve megtartják irányukat sebességüket.
Így ha ugyanarról a helyről nézzük ahol az ívszakaszuk széleit lezáró sugarak metszik egymást, akkor ugyanazt kell látni egy rendszeren belül minden megfigyelőnek.
Azaz ha én állok az ablak elé, ugyanazt kell lássam, mint amikor a helyemre állva
te látsz..
És fordítva is igaz.. ha ugyanazt látjuk amikor helyet cserélünk, akkor valóban cseréltünk helyet.
Azaz a 2.sz megfigyelő és az 1.sz megfigyelő a harmadik villanáskor helyet cserél
akkor azt látják a másik helyéről nézve, mint amit ő látott ott.
A fénygömbök az autó rendszerében a színükről jól megkülönböztethetők..
Ha pedig elindult a fény és az utca falait sugár távolságon elérte, akkor utólag már
senki sem hathat rá.. Mindvégig így is marad..
Kinagyítva a második és a harmadik villanáskori helyzet.
A harmadik villanásnál az 1.sz. megfigyelő a sárga fénygömb húrjából és a sugárból kiszámítja a szaggatott magasságvonalat, ezzel a fénygömb középpontjának helyét, eredmény: önmaga áll a sárga fénygömb középpontjában.
A 2.sz. megfigyelő az első piros villanásssal végzi el a számítást eredmény:
önmaga áll a piros fénygömb középpontjában.
Legyen végtelen hosszú az autó rendszere.. végtelen sok megfigyelővel..
Minden villanással ugyanezt méri minden megfigyelő:
Ő maga áll az adott utcához tartozó fénygömb középpontjában.
Alaptalanul állítod:
"Egy ilyen szakasz viszont nem húrja egyik fénygömbnek sem az autó rendszerében - csak a házak rendszerében"
Minden megfigyelő látja az adott utcába bemenő fénygömb ívét, a falakat összakötő egyenesét ami a húrja a fénygömbnek..
A falakat összekötő szakasz nyilván akkor merőleges az utca felezővonalára, ha a falakra is. Egy ilyen szakasz viszont nem húrja egyik fénygömbnek sem az autó rendszerében - csak a házak rendszerében.
Az első és második megfigyelő természetesen ugyanazt kapják a fénygömb középpontjának. Továbbmegyek: minden fénygömb középpontjának. Ti. az autót.
Az első utca fénygömbjének helyeként az 1.sz. és a 2.sz. megfigyelő is az első utca feletővonalának és az autó utcája felezővonalának a metszéspontját kapja..
Egyáltalán nem értem, hogy hogyan jutottál erre. Nem, csak ha kiszállnak a kocsiból, és maradnak az első utca bejáratánál.
Rossz rendszerváltás. Senki sem mondja hogy az autó által felvillantott fénygömbök az utcák rendszerében lennének koncentrikusak. Az autó rendszerében azok. Az házak rendszerében meg természetesen nem azok. A házak rendszerében (az eredeti példa szerint legalábbis) minden utca torkolatánál pontosan 1 gömb középpontja van.
"Az első utca fénygömbjének helyeként az 1.sz. és a 2.sz. megfigyelő is az első utca feletővonalának és az autó utcája felezővonalának a metszéspontját kapja.."
Része a hitemnek hogy mindenki mást nagyon egyszerü meggyőzni erröl (még pontosabban az része neki hogy senki mást nem kell meggyőzni mert eleve meg vannak győződve). Téged viszont szerintem eleve lehetetlen meggyőzni mert neked van egy ettől eltérő és sziklaszilárd egyszemélyes meggyőződésed. Mint mondám légy vele boldog én is az vagyok a magaméval.
Kérlek ne értelmezd ezt tévesen beismerésnek hogy neked lenne igazad. Nincs. Az ábrád rossz. A nyilaid fölösleges bonyolitások. Az egymást követő villanások fényfrontjait nem rajzoltad ki és (mert?) ha kirajzoltad volna akkor koncentrikus körivek lennének. Csak már unom ez unjra és ujra mondani ugyhogy a jelen fonalban nem irom le többször.
Ha ez szükséges lenne bárki mást egyszerü lenne meggyőzni mondjuk ezzel:
Vizsgálódjunk az autó rendszerében pont ahogy irtad: autó áll a házak viszont szaladnak. Házak legyenek csak az ut egyik oldalán pont ott ahova te rajzoltad őket. Az ut másik oldalán viszont ne legyenek házak pont ugy ahogy oda nem is rajzoltál házakat.
Menjen a villogós autó pont ugy ahogy irtad. Csak egyetlen kis módositás: nézzen most egy további megfigyelő most a másik (a házatlan) oldalra is. Pont azt fogja látni hogy koncentrikusan piros-sárga-piros-sárga. Rajzold le nyugodtan.
A házmentes oldalt néző megfigyelő azt látja hogy a fény koncentrikus gömböket rajzol ki a villogtató autó mint origó körül.
Ha ott szerinted is azt látja akkor pedig áttételesen azt állitod hogy a házak jelenléte megváltoztatja a fény terjedését leiró törvényeket. Ez pedig alap nélküli állitás.
További belátási lehetőségek: épitsd ideális üvegből a házakat (0 tükröződés 0 elnyelődés 0 fénytörés). Vagy még jobb ha a házaknak csak az alapját jelölöd ki. Vagy szereld az autót extra bigfoot kerekekre ugy hogy a villogó fényforrás is és a megfigyelők ülése is a földszintes házak tetősikja fölé essen. Mindegyik esetben ugyanazt kell hogy kapd az autó rendszerét ábrázoló rajzaidon ha korrektül megrajzolod a fényfrontokat: koncentrikus köröket.
Ha nem ezt kapod bárhol akkor rosszul rajzoltál. Ha meg ezt kapod akkor azt kéne megmutatnod hogy miért képesek arra a házak hogy a fény terjedési tulajdonságait befolyásolják. Szigoruan a spec rel keretein belül persze azaz az elnyelődés és tükrözés nem ér és a házak gravitációs hatása se ér.
Kérhetek bárkitől (aki nem Gézoo és még nincs besorozva a pintkommandóba és vette a fáradságot hogy végigolvassa ezt) egy rövid választ hogy ez meggyőző-e és hogy van-e szükség egyáltalán meggyőzésre?
Minden megfigyelő látja az adott utcába bemenő fénygömb ívét, a falakat összakötő egyenesét ami a húrja a fénygömbnek.. Így pontosan kiszámítja az adott
fénygömb középpontjának helyét.
Az első utca fénygömbjének helyeként az 1.sz. és a 2.sz. megfigyelő is az első utca feletővonalának és az autó utcája felezővonalának a metszéspontját kapja..
Azaz minden utcánál az aktuális utva felezővonalán van a fénygömb középpontja
Mi lenne, ha következőből indulnánk ki: Gézoo szerint meg lehet különböztetni azt az esetet, hogy az autó megy előre, és a házak állnak, attól az esettől, hogy az autó áll és a házak mennek hátra. Mindenki más szerint ezt a kettőt nem lehet megkülönböztetni.
Hogy mozdult volna el a fénygömb középpontja? Arról írsz, hogy ha ugyanott volna (szerintem: van) a középpontjuk, akkor valamilyen rejtélyes okból mégiscsak áthalad a fény a házakon (szerintem: nem)?
Sárga villan, mellette az 1. utca, bemegy. A 2.-ba nem, mert az 1. és 2. utcák közti ház elkapja azt a részét a fénygömbnek.
Piros villan, mellette a 2. utca( ahol nincs sárga fény), bemegy. 1.-be, 3.-ba fentiekhez hasonlóan nem.
Sárga villan, mellette a 3. utca, bemegy. Etc...
1. utcában sárga megy, 2.-ban piros, 3.-ban sárga, a középpontjuk meg ugyanaz.
(És főleg nem értem, hogy miért kellene tudnia a fénygömböknek, hogy utca van mellettük, és ahhoz kellene igazítaniuk, hogy hol is a középpont. A példádban azt sugallja, hogy az utcák rendszere az abszolút álló rendszer, abban terjed a fény c-vel, a száguldó autó meg a saját rendszerében kimozdul a középpontból - pontosabban a felvillanás helye az autó rendszerében. Ezért mondják itt annyian, hogy amit mondasz, az éterelmélet.)
Megy az autó, rajta villog a lámpa... Az első villanás fotonjai elindulnak az autó haladási irányára merőlegesen. Ha nincs az útjukban semmi, akkor egy fénygömböt rajzolnak ki... De most ott vannak a házak, ezért annak nekiütköznek és nem lesz fénygömb... Mármint a merőlegesen indult fotonokból nem... Ami kicsit hátrafelé indult el, abból az utcában fényfront lesz...
Mit nem értesz ezen?
"Ha a második utcánál a sárga és a piros gömbnek is ugyanott van a középpontja akkor mert mindkét fénygömb középpontja az utca nyitott bejáratánál van, mindkét fénygömbnek be kellene hatolnia az utcába.."
Miért is kéne az első villanásnak behatolnia a második utcába? Annak a fotonjai már elmentek: nagy részük becsapódott az első és második házba a többi néhány fényfrontot képez az első utcában. Hogy kerülnének át a második utcába?
A koncentrikus jelentése: minden gömbnek ugyanott van a középpontja, vagyis azonos a középpontjuk..
Namost!
Ha a második utcánál a sárga és a piros gömbnek is ugyanott van a középpontja akkor mert mindkét fénygömb középpontja az utca nyitott bejáratánál van, mindkét fénygömbnek be kellene hatolnia az utcába..
De nem... A sárga fénygömb az első utcával együtt elmozdult.. így csak a piros fénygömb tud a második utcába behatolni..
Tetejében a harmadik utcához érve ezt az 1. és 2 megfigyelők látják is!
Az 1.sz megfigyelő látja az utcával együtt elé kerülö piros fénygömböt.. a 2.sz megfigyelő pedig az utcával elé kerülő sárgát.
Azt a sárga fénygömböt, amit ennél az utcánál korábban az 1.sz. megfigyelő látott..
Azaz tényleg az utcával együtt mozognak a fénygömbök!
Valami elképesztő zavar van nálad. Az, hogy koncentrikus fénygömböket látnak, az nem azt jelenti, hogy olyan, mintha végig ott álltak volna és úgy jönnének létre a gömbök. Ettől nem megy át a foton a falon!
Ez inkább úgy látszik, hogy a második megfigyelő a fényfrontot (ha elég széles az utca), akkor olyannak látja, mintha az egy olyan fénygömb része lenne, amelynek a középpontja a lámpa (tehát egy kicsit "ferde" lesz a fényfront)
Ez a sárga-piros dolog nem egészen világos. Koncentrikus gömbök esetén pontosan miért is kellett volna a második-harmadik utcába több villanás fényének is bejutnia?
Tehát ha jól értelek, utcánként egy-egy fénygömb megmaradt ívszakasza...
Nos, végig az autó rendszerében vagyunk..
Az autó rendszerében ha koncentrikusak lennének a fénygömbök akkor a harmadik utcánál már sárga-piros-sárga fénygömbök lennének koncentrikusan a fényforrás körül..
De nem.. utcánként csak egy-egy azaz a fénygömbök az autó rendszerében az utcákkal együtt mozognak..
Ezt mutatja az 1.sz. megfigyelő mindig a legutóbbi villanást látja.. A 2.sz. megfigyelő pedig mindig csak az eggyel korábbit.., de
a harmadik villanás után sem látja mind a hármat.. Mert fénygömbjeik az utcákkal
"Arra az eredményre jutottak, hogy ha a fénygömbök koncentrikusak lettek volna, akkor
az első utcában csak sárga fényt látott volna mindkettő,
a második utcában sárgát és mögötte haladó pirosat,
a harmadik utcában sárga-piros-sárga sorrendben három fényt.."
Miért is kellet volna ezt látniuk, ha koncentrikus fénygömbök lennének? Az első villanás fénye szépen elindul az autó szerint merőlegesen, de ez nem az, ami a házak rendszerében végig megy az utcán! Az autó rendszerében ez a merőleges fénysugár nekimegy az éppen mellette elhaladó háznak és itt vége... Ezért igazából csak az adott utcában egy fényfrontról beszélhetünk, hogy keveredik bele itt a másik utca?
Nono... Az EM nem egy rúd, ami áll a térben, hanem mozog is... Ezért számít a hosszkontrakció és az idődilatáció is...
Hogy kicsit képletesebb legyek: a hosszkontrakció megváltoztatja a hullámok közötti távolságot, az idődilatáció pedig azt, hogy ezekből a hullámokból mennyi jut el hozzád... Azt hiszem ki kellene számolnod pint példáját, ha nem hiszed el, hogy ezt már 500 fizikus levezette és az a képlet jön ki, amit már tucatnyiszor beírtunk...
1. megérted, hogy az idődilatáció és a hosszkontrakció egyszerre vannak jelen, nem hol ez, hol az (1 pont) 2. behelyettesítesz a rel doppler képletbe (2 pont) 3. kiszámolod te is a feladatomat (10 pont)
ez kell kijöjjön:
távolodás v=4/5 c -> λ' = 3λ közeledés v=-4/5 c -> λ' = 1/3 λ
Hagyom, hogy meggyőzz az igazadról. Itt van példának a házsorok-villogó autó és ahogy említetted, az autón ülő megfigyelő..
Azzal a kiegészítéssel, hogy az autón legyen két megfigyelő olyan távolságra , hogy
minden utca bejáratához jusson egy..
Az autó elején a lámpa pedig egyszer sárgán, a következőben pirosan villanjon..
Az autó rendszerében vizsgáljunk minden.. Azaz az autó áll és a házak jönnek vele szembe.. a kék nyíl irányába .. A házak sora végtelen hosszú..
Mit látnak az autó rendszerében a megfigyelők..?
Első ábrán semmit, második ábrán az 1.sz. megfigyelő sárga fényt lát távolodni az első utcába.. A harmadik ábrán az 1.sz márnem látja a sárgát, hanem a második villanás pirosát látja a második utcában.
A 2.sz megfigyelő látja az első villanás sárga fényét az első utcában..
Negyedik ábra.. az 1.sz már a harmadik utcába látja a sárgát távolodni, a piros fényt a második utcában már nem látja..
A 2.sz megfigyelő viszont látja a második villanás piros fényét távolodni.., de már nem látja az első utcában távolodó sárga fényt..
Ezután összeülnek és megvitatják, hogy mit és miért láttak.
Arra az eredményre jutottak, hogy ha a fénygömbök koncentrikusak lettek volna, akkor
az első utcában csak sárga fényt látott volna mindkettő,
a második utcában sárgát és mögötte haladó pirosat,
a harmadik utcában sárga-piros-sárga sorrendben három fényt..
De minden utcában csak egy-egy fényt láttak így teljesen kizárt a koncentrikus fénygömbök lehetősége.
Nos, itt a példa.. Győzz meg, hogy a valóság ellenére neked-ill nektek van igazatok!
Oké. Maradjunk előző példámnál: legyenek a sebességek 0,8c és -0,8c; sebességkülönbség 1,6c. Szorozzuk most meg 1/2-el ezeket és lássuk mi lesz: lesz 0,4c és -0,4c; sebességkülönbség 0,8c. Őőőőő, minek is kéne állandónak lennie?
Abban nincs vita, hogy a sebességkülönbség nem egyenlő a relatív sebességgel, hiszen más mennyiségeket jelölnek, de a sebességkülönbség sem lesz abszolút...
Kinagyítva a második és a harmadik villanáskori helyzet.
Ez bizony azt mutatja, hogy 0,8c sebességnél a hossz
Első ábrán semmit, második ábrán az 1.sz. megfigyelő sárga fényt lát távolodni az első utcába.. 