Nagyon jellegzetes Gézoo módszere. Kitalál egy példát, amit nem nem jól ért, azt hiszi, jó lesz a hibáás prekoncepció igazolására.
Leírja.
Megmutatja neki valaki, hogy nem jól értelmezte.
Ahelyett, hogy megértené, mit gondolt rosszul, elkezdi bonyolítani. Addig bonyolítja, amíg megint elrontja. Ezt újra érvnek tekinti a hibás prekoncepció mellett, és ismét leírja.
Megint kilövi valaki.
Ez ismétlődik addig, amíg a kilövés is túl bonyolult már ahhoz, hogy megérthesse.
Ekkor úgy veszi, ő nyert, mert nem tudja senki neki úgy elmagyarázni, hogy ő is megértse... :-)
De mivel nagylelkű, és úgy látja hogy ezt a bonyolultat nem értik, hát kitalál egy kezdetben egyszerű új példát, aztán kezdődhet a folyamat előröl... :-)
Akkor lenne igazad, ha a megfigyelők az éppen megfigyelt utca két oldalán
a házak falán, a fényfront házakkal érintkező részeit
önmaguktól nem azonos távolságban látnák..
Miután a sokadik megfigyelő a sorszámának megfelelő korábbi villanás gömbjét látná, a gömbhélynak a két széle (a két oldalon) a megfigyelőtől különböző
távolságra kellene, hogy legyen..
Más szóval:
Az utca bal felén más sebességgel kellene haladnia a fénynek mint a jobb oldalán
ahhoz, hogy a kezdeti azonos utca elejéhez mért távolságokat (a baloldali falon lassabban haladva a jobboldalinál ) megváltoztathassa.
Ábrákban, mint az most látható lesz, elég béna vagyok, továbbá lusta is, ezért csak az egyik fázishoz rajzoltam be:
Ugye emlékszel, hogy az autó rendszeréből nem az autó utcájára merőlegesen induló fényt látjuk bemenni az utcába, mivel az felkenődik a következő házsorra? Látható, hogy a falakra merőleges szakasznak esélye sincs a húrok elit rendezvényére bejutni, még napszemüvegben sem.
egy sorszámot adj.. Melyik indokkal nem értettél egyet?
a 4. -nél a megfogalmazásból lemaradt, hogy "a korábbi villanások fényei".. Nem az aktuális villanásra vonatkozott.
Egyébként bármelyiket cáfolhatod.. Csak akkor jelezd, hogy elemi mértant is átszabod hozzá..
Minden pont önmagában cáfolja a koncentrikus fénygömbök lehetőségét.
Gondolom ezért nem akarsz ezzel vitatkozni.. Nem értelmes tényekkel vitatkozni..
A specrel és az éterelmélet között több rokonság van, mint a "Gézoo elmélet " és az éter között.
A specrel állítja, hogy a sebességek csak szimmetrikusak a relativitásukkal, én bizonyítom, hogy lehetnek szimmetrikusak, de akkor éppen a specrel szerint nem lehet ikerparadoxon.
Azt hiszem itt untam meg... Nem vagy képes elvonatkoztatni az éterelmélettől... Ez van. (és még Einsteinre akarod fogni)
Amíg nem érted meg a minden megfigyelő számára azonos fénysebesség lényegét, addig feleslegesen hozzuk be a házakat autóstól lámpástól megfigyelőstől... A koncentrikus fénygömbök a fénysebesség állandóságának következményei...
Tudom, hogy most azt fogod mondani, hogy nem tudok mit reagálni rá, azért írtam a fentieket, de már ez sem érdekel... Olyan masszívan be vagy betonozva a tévképzetedbe, hogy onnan még mi sem vagyunk képesek kirobbantani téged...
Egyetlen esetben folytatom veled a vitát, ha végre elmagyarázod (amit már régebben is kérdeztem tőled, de nem válaszoltál, gonolom mert nem tudsz válaszolni rá), hogy mi a különbség a Gezoo elmélet és az éterelmélet között?
7. A házak elmozdulása kizárja azt, hogy egy-egy korábbi villanás bejusson az aktuális utcába, így minden megfigyelő által látott fény egy-egy korábbi villanásból származva mozog a házakkal.
8. a villanások színéből tudja minden megfigyelő, hogy a sorrendjének megfelelő korábbi villanás fénye tovább halad a mozgó házak között..
9: A házakkal az autó rendszerében csak akkor haladhattak a korábbi villanások fényei, ha a fénygömbjeik nem koncentrikusak.
1: a fotonok függetlenül haladnak a fényforrástó: Einstein 1. axióma
2: az 1.sz megfigyelő más színű fényt lát. ugyanakkor nem látja az aktuális felvillanás fényét az utcában.
3: a 2.sz. megfigyelő két utcával arrébb áll az autó rendszerében.
Nem láthat be a harmadik, és a második utcába sem. Csak az első utcába.
4: Az autó fényforrását a megvilágitás szélén lévő falakkal összekötő egyenesek, egyenlőtlen hosszúságúak és hosszabbak a lehetséges sugárnál, így egyik sem lehet sugara a fénygömbnek.
5: Az autó rendszerében lévő végtelen számú megfigyelő mindegyikéhez az utca két oldaláról a sugárral azonos hosszú uton érkezik a visszavert fény.
6: A fényhatárt és a megfigyelőt összekötő egyenesek egyenlő hosszúak és metszéspontjuk a megfigyelő helye, végtelen sok megfigyelő mindegyikénél.
Milyen helycseréről beszélsz? Az 1sz megfigyelő az origóban van... A 2sz megfigyelő ettől pont egy saroknyira. Ki cserél helyet kivel és mikor?
Már megint félreértesz valamit: ha valaki állna az első utca sarkon, akkor Ő az ottani felvillanás fényét úgy látná, mintha az utca sarok lenne a felvillanás középpontja, de azért, mert a 2sz megfigyelő odaér egyszer, a sebessége miatt nem ugyanazt fogja látni...
Inkább te bizonyítsd, hogy "A 2.sz. megfigyelő az első piros villanásssal végzi el a számítást eredmény: önmaga áll a piros fénygömb középpontjában."
Nyilván te is tudod, hogy szerintünk az eredmény szerint a 2sz megfigyelő az autón lévő lámpát fogja középpontnak számolni. Most te jössz: bizonyítsd be, hogy neked van igazad (eddig mindig mindent mi bizonyítottunk, most te jössz)
A fotonok a fényforrásból kilépve megtartják irányukat sebességüket.
Így ha ugyanarról a helyről nézzük ahol az ívszakaszuk széleit lezáró sugarak metszik egymást, akkor ugyanazt kell látni egy rendszeren belül minden megfigyelőnek.
Azaz ha én állok az ablak elé, ugyanazt kell lássam, mint amikor a helyemre állva
te látsz..
És fordítva is igaz.. ha ugyanazt látjuk amikor helyet cserélünk, akkor valóban cseréltünk helyet.
Azaz a 2.sz megfigyelő és az 1.sz megfigyelő a harmadik villanáskor helyet cserél
akkor azt látják a másik helyéről nézve, mint amit ő látott ott.
A fénygömbök az autó rendszerében a színükről jól megkülönböztethetők..
Ha pedig elindult a fény és az utca falait sugár távolságon elérte, akkor utólag már
senki sem hathat rá.. Mindvégig így is marad..
Kinagyítva a második és a harmadik villanáskori helyzet.
A harmadik villanásnál az 1.sz. megfigyelő a sárga fénygömb húrjából és a sugárból kiszámítja a szaggatott magasságvonalat, ezzel a fénygömb középpontjának helyét, eredmény: önmaga áll a sárga fénygömb középpontjában.
A 2.sz. megfigyelő az első piros villanásssal végzi el a számítást eredmény:
önmaga áll a piros fénygömb középpontjában.
Legyen végtelen hosszú az autó rendszere.. végtelen sok megfigyelővel..
Minden villanással ugyanezt méri minden megfigyelő:
Ő maga áll az adott utcához tartozó fénygömb középpontjában.
Alaptalanul állítod:
"Egy ilyen szakasz viszont nem húrja egyik fénygömbnek sem az autó rendszerében - csak a házak rendszerében"
Minden megfigyelő látja az adott utcába bemenő fénygömb ívét, a falakat összakötő egyenesét ami a húrja a fénygömbnek..
A falakat összekötő szakasz nyilván akkor merőleges az utca felezővonalára, ha a falakra is. Egy ilyen szakasz viszont nem húrja egyik fénygömbnek sem az autó rendszerében - csak a házak rendszerében.
Itt a jobbszélső a harmadik utca ahol most indult a villanás, középső utcába korábban, és a balszélsőbe legkorábban..
Három egymást követő villanás fénygömbje érné a falakat a koncentrikus tévedés esetén..
Kinagyítva a második és a harmadik villanáskori helyzet.