Keresés

Részletes keresés

manhattani Creative Commons License 2021.04.17 -1 0 14192

Kösz, naponta kb. 130-an gondolják így.

Előzmény: segélyvonókészülék (14191)
segélyvonókészülék Creative Commons License 2021.04.16 0 0 14191

Jók ezek a cikkeid, örömmel olvastam.

Egy kis üdítő vasút- és technikatörténet.

Előzmény: manhattani (14190)
manhattani Creative Commons License 2021.04.16 -1 2 14190
manhattani Creative Commons License 2021.03.23 -1 2 14189
manhattani Creative Commons License 2021.03.08 -1 2 14188
manhattani Creative Commons License 2021.02.03 -1 1 14187

Ok.

Előzmény: manta66 (14186)
manta66 Creative Commons License 2021.02.02 0 0 14186

Nagyon köszönöm!

Előzmény: manhattani (14185)
manhattani Creative Commons License 2021.02.02 -1 0 14185

Nincs benne nem reefer, és REA jelvényes kocsi, de máshol sem találtam ilyet. A nem reefer, head end vagy teherkocsikra betűkkel írták ki, hogy Railway Express Agency, nem logóval.

 

Találtam egy REA-X emblémás kocsit, ott a képe a roster alatt.  vilagvasutai.hu, amerikai vasutak, Társaságok, REA, az írás alján.

Előzmény: manta66 (14184)
manta66 Creative Commons License 2021.02.01 0 0 14184

Igen, az lesz az.

Elvileg a 77.oldalon van egy roster.

Megtennéd nekem, hogy valahogy kivarázsolod?

Kifotózod, vagy szkenneled?

És megkérnélek, hogy lapozd már át légyszi a könyvet, van-e benne kép sima REA festésű boxcarról.

Nem a reeferek, vagy átépített troop sleeperek, hanem sima egyszerű 40' boxcar érdekelne engem.

ilyen:

https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQUUKoqOlGR2Xv2V9jykHyrkzkzLFNKA_ivTg&usqp=CAU

Előzmény: manhattani (14183)
manhattani Creative Commons License 2021.02.01 -1 0 14183

A "V. S. Roseman: Railway Express Agency  [1]"-et látom a források között, az megvan.

Előzmény: manta66 (14182)
manta66 Creative Commons License 2021.02.01 0 1 14182

manhattani!

Írtál egy cikket a REA-ról a világvasutain, ott az egyik hivatkozás a Roseman-féle "Model Railroading's Guide To Railway Express Agency".

Azt szeretném kérdezni, hogy ez a könyv megvan neked?

manhattani Creative Commons License 2021.01.29 -1 0 14181

Szia, jogos, a forrás is ezt írja, én gépeltem el, javítva, kösz!

Előzmény: Alien Angel (14180)
Alien Angel Creative Commons License 2021.01.28 0 0 14180

Szia Manhattani! A cikkben a legelső archív kép melletti aláírás évszáma helyesen 1879 tudomásom szerint, az utolsó két számjegy felcserélődhetett.

Előzmény: manhattani (14173)
manhattani Creative Commons License 2021.01.23 -1 0 14179

Kissé meginogtam a véleményemben:

Előzmény: manhattani (14175)
RhB Creative Commons License 2021.01.15 0 0 14178

Ezt én is gyanítottam, de még nem olvastam el a cikket. :-) Éjjel 3-kor részben azért is tettem be, hogy majd el tudjam olvasni.

Előzmény: manhattani (14175)
manhattani Creative Commons License 2021.01.15 -1 0 14177

Oopsz, kösz, javítva.

Előzmény: segélyvonókészülék (14176)
segélyvonókészülék Creative Commons License 2021.01.15 0 0 14176

Apropó: Werner von Siemens

Előzmény: manhattani (14175)
manhattani Creative Commons License 2021.01.15 -1 0 14175

Szerintem túlzó, bulvárosra sikeredett írás. Meg: én a porter-t   (hálókocsi) kalauznak fordítottam volna.

Amikor arról írtak, hogy a szovjet távolsági vonatokon a hálókocsiban dolgozó vasúti alkalmazott teát főzött az utasoknak, az kalauz volt, nem portás :-)

 

Előzmény: RhB (14174)
RhB Creative Commons License 2021.01.15 0 0 14174

Heverjünk el a díványon, és olvasgassunk...

 

https://divany.hu/vilagom/2021/01/14/pullman-portas-vonatinas-luxusvonat/

 

manhattani Creative Commons License 2020.12.29 -3 1 14173

Világvasutai: A villamos vasúti vontatás Amerikában, a kezdetek és a B&O Howard alagútjának a villamosítása

róbertke Creative Commons License 2020.12.17 0 1 14172

manhattani Creative Commons License 2020.12.10 -1 0 14171

Szia Manhattani!

 

Jó írás! Köszönjük, hogy egosztottad! Nagyon érdekes, hogy 1924-ben már dízel-elektromos hajtást gyártottak kisebb sorozatban. Ez két kérdést is felvet:

 

- Miért bajlódtak később a hidraulikus hajtásokkal?

- Miért maradhatott meg mégis évtizedekig nemcsak a gőzvontatás, hanem az új mozdonyok gyártása. 

 

Azt értem, hogy ezek az első fecskék a maguk 300, majd 600 lóerejükel nem voltak elég erősek minden feladathoz, de ez a 600 lóerőre fejlődés is pár év alatt sikerült, és még mindig 1930 előtt vagyunk. 

 

Eddig azt hittem, hogy a nagy teljesítményű, viszonylag szűk fordulatszám tartományban üzemelő dízelmotorok hajtásának átvitelét nem tudták megoldani megbízhatóan.

 

Bocs, ha kicsit off a téma, de végülis a gőzvontatás késedelmes kiszorulásáról van szó.

 

Üdv.

 

Zoli

 

Szia!

Kösz! 

Amerikában nem sok hidraulikus hajtású mozdony volt, a németektől vettek kis darabszámban, de nem terjedt el.

 

A gőzmozdonyra szükség volt a távolsági és a nagy súlyú vonatokhoz, mert 1939, az EMD FT-jének megjelenése előtt nem volt vagy teljesítményű vonali dízelmozdony. A mozdony erőátvitele elbírt a dízelmotorja teljesítményével, a megbízható, nagy teljesítményű és kis súlyú dízelmotor hiányzott.

 

AKF996 Creative Commons License 2020.10.19 0 0 14170

Huhh, akkor ezt rendesen benéztem! :) Az a baj, hogy bár a jelenlegi Class I vasutak közül abszolút a CP a kedvenc, de ezekkel a(z észak-)keleti területekkel nem igazán vagyok képben, vagy legalábbis közel sem annyira, mint a nyugatiakkal. Vagyis nem is gondoltam volna, hogy speciel New York államban még ilyen meredek sziklás partok is vannak! 

 

"A Kamloops-nál is van ennyire meredek sziklás rész?"

 

Hát ami azt illeti nem, valóban nincs is talán ENNYIRE meredek rész, főleg, hogy ott ennél azért lejjebb mennek a sínpárok a tó völgyében. Ha mást nem, legalább ebből gondolhattam volna, hogy nem lehet a Kamloops - ha már ennyire ismerem elvileg - dehát mindegy, egy kérdést azért megért. :) Meg mondjuk azért az aránylag dús növényzet is árulkodó a képen, arrafelé (a Parti-hegység keleti részein) egyáltalán nincs ekkora növényzet, mi több, elég kopárak a sziklák arrafelé... 

Ami a meredekséget illeti, azért ott is vannak talán kevésbé meredek(ebb) partszakaszok, csak mondjuk nem ennyire magasan. Mint pl. ez:

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fwww.alamy.com%2Fstock-image-cpr-intermodal-train-eastbound-led-by-locos-8612-and-8637-between-169408353.html&psig=AOvVaw0sD89yH2TA8IHLajnBqb5d&ust=1603213285697000&source=images&cd=vfe&ved=0CAMQjB1qFwoTCPCCsIuRwewCFQAAAAAdAAAAABAD 

 

Egyébként később/lejjebb, amikor a Thompson folyó völgyében megy lefele a CP vonala - ugyebár a CN-ével egyetemben - ott még lehetnek a hegyoldalban magasabban futó részek, de ott meg nincsenek ennyire meredek -sziklás- szakaszok.

 

Előzmény: RhB (14169)
RhB Creative Commons License 2020.10.19 0 0 14169

Én rögtön felismertem az ex-D&H vonalat. :-) Elég jellegzetes, és igencsak kedvelt fotóhely. A Kamloops-nál is van ennyire meredek sziklás rész?

Előzmény: AKF996 (14167)
róbertke Creative Commons License 2020.10.19 0 1 14168
Előzmény: AKF996 (14167)
AKF996 Creative Commons License 2020.10.19 0 0 14167

Ez merre? :) Kamloops Lake?

Előzmény: róbertke (14165)
AKF996 Creative Commons License 2020.10.19 0 0 14166

Szívesen! :)

Nagyjából az elmúlt évek alatt (mondjuk úgy, a 2015-ös vonali close óta) összeírt jegyzeteimből raktam össze mindezt. Maga a vasúttársaság engem sosem érdekelt különösebben - leszámítva a járműparkjuk érdekes színezetét - ellenben ez a vasútvonaluk annál inkább! 

Előzmény: manta66 (14164)
róbertke Creative Commons License 2020.10.19 0 0 14165

manta66 Creative Commons License 2020.10.19 0 0 14164

Nagyon jó írás! Köszi!

A Clinchfield nagy kedvencem.

Előzmény: AKF996 (14163)
AKF996 Creative Commons License 2020.10.18 0 1 14163

A Carolina, Clinchfield & Ohio (CC&O) vasútvonal a sárga-szürke fényezésű Clinchfield Vasúttársaság égisze alatt:

Két F7A (EMD) mozdony 2 Geep társaságában húzza felfelé nehéz vegyes tehervonatát a "Clinchfield Loops", avagy 'Clinchfield hurok' néven elhíresült Appalache-hegységbeli vonalszakaszon. A képen a vonat éppen a Ridge alagútba való behaladását örökíti meg a Szerző - amely a vonal egyik legmagasabban fekvő pontja is egyben - amint keresztülhalad eme hurok-szakaszon. A kép az Észak-Karolina nyugati részén elterülő appalache-i régióban készült 1971. novemberében. A kép készítője: Warren Calloway.

 

 

 

Amit erről az érdekes múltú vasútvonalról érdemes tudni:

 

 

Egy valóságos mérnöki csoda volt a megépülésének idején, tekintve, hogy egy sor (akár 360°-ban is) csavarodó, illetve kanyarodó ív és hurok létrehozásával született meg a vonal, Spruce Pine-tól délre, Észak-Karolinában. Cserébe viszont a vonalon sehol nincsenek nagyon komoly szintkülönbségek; vagyis a vonal teljes hosszán maximum 2% alatti emelkedőkkel épült meg, a magas-hegyvidéki környezet ellenére, ami semelyik másik Appalache-n keresztül haladó vasútvonalról nem volt elmondható, így komoly versenyelőnybe került a megnyitása után (illetve a mai napig egy nagyon kedvezőnek mondható vonalvezetésnek számít mindez), mivel a standard hegyvidéki pályák jellemzően mind 2% feletti emelkedőkkel tudtak csak megépülni akkoriban. Ennek a CC&O vasúttársaságnak az anyacége évtizedeket áldozott és töltött a vasútvonal megépítésével, hogy létrejöjjön egy teljes összeköttetés Kentucky államából egészen Dél-Karolináig. A hurkok, ívek és önmagában ez a vasútvonal természetesen extrém drága projekt volt a vállalat számára - főleg akkoriban (!) - az összességében szó szerint mérföldnyi-hosszúságot kitevő számtalan alagút és híd (viadukt) megépítése miatt. Azonban a rendkívül kedvező vonalvezetéseinek, alacsony szintkülönbségeinek hála, hamar nagyon profitálóvá vált elsősorban a szénszállítás miatt ez az útvonal az átadást követő években. 

((Annyira jó a vonalvezetése, hogy a legtöbb hegyvidéki (így például Sziklás-hegység-beli) vasútvonallal ellentétben, itt a későbbiekben, illetőleg a modernebb vasutak korszakában sem volt szükség nyomvonal-korrekciókra, hogy kiváltsák a legkomolyabb szint-akadályokat.))

 

A vonal a 80-as években a CSX hálózatának lett a része, és vált egyben az egyik fontos korridor-vonalává, hiszen a vasútvonal a mai napig a CSX azon kevés fővonalai közé tartozik, amely teljesen átszeli az Appalache-hegységet, és ezáltal alternatívát nyújt a rendkívül jelentős kelet-nyugati irányú transzkontinentális áruszállításban. 

 

Az utóbbi években többször is hírekbe került a vasútvonal - elsősorban az amerikai vasútbarátok körében - mégpedig azzal, hogy a CSX a szénszállítás folyamatos csökkenésével, illetve az új vezető(k) által meghirdetett vállalati költség-csökkentések és "optimalizálások" részeként - amelynek során több rendező-pályaudvart és vasútvonalat is bezártak a 2010-es évek közepén - megszüntetnék a vasútvonalon keresztülhaladó átmenő teherforgalmat. Ezért egy 2015 és 2017 közötti 2 éves periódus során a vasútvonal ki lett zárva, mint az átmenő-korridor részeként működő vasútvonalak sorából.

A vasútvonal teherforgalmának jó része, azaz a kelet-nyugati korridor-vonatok, amik ezen a vonalon közlekedtek a CSX más, az Appalache-n keresztülhaladó - vagyis gondolom hogy elsősorban a pittsburgh-cumberlandi és meadow creek-clifton forge-i - fővonalára kerül(t) át... Hogy ez így mennyire éri meg a CSX-nek, és mennyire jelent logisztikai hátrányokat, problémákat a számára, az már egy más kérdés... Ugyanis a pittsburgh-i vonal egy része például még mindig egyvágányos Pennsylvania-ban, nem kis túlterheltséget okozva az amúgy sem gyér forgalmú vonalnak; ráadásul a dél-keleti kikötőkből így csak nagyobb kerülővel tudják célba juttatni a tehervonataikat például Chicago felé...

 

A vasútvonallal azóta csak mint lehetséges kerülő-útvonal alternatívaként számolnak a vállalatnál a transzkontinentális teherforgalmat illetően. Bár hivatalosan nincsen bezárva, üzemelő vasútvonal, de leginkább csak a helyi teherforgalom számára. Illetve természetesen a kerülő korridor-vonatok előtt is mindig nyitva áll továbbra is, mely funkciót elvileg elég rendszeresen, sőt egyre gyakrabban be is tölti (az első, 2015-ös bezárás után mindössze néhány hónappal például szinte azonnal újra is nyitották a vonalat, mert egy komolyabb terelés miatt újra nagy szükség lett rá!).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!