Ráadásul minél nagyobb kapacitás/teljesítmény arányra van szükség, annál nagyobb az előnye.
A ciklushatásfok rosszabb, ezt írtam is, de mivel nem a hálózatról veszi a villanyt ez csupán specifikáció, nem üzemi költség szinten jelentkezik.
Sokkal egyszerűbb felépítésű, kevésbé problémás, mint a lítium ion akkupakk használata. Megbízhatóbb is, kevésbé tűzveszélyes. Mivel a tüzelőanyag cella alapvetően moduláris kialakítású, könnyű egymástól független csoportokat építeni, amivel elkerülhető, hogy egy meghibásodás az egész rendszer leállását eredményezze.
Nem pártolom a közúti közlekedésben a hidrogén cellás hajtást, mert alacsony a térfogatspecifikus kapacitása, kis méretben bonyolultabb és drágább, mint egy akkupakk, a rosszabb hatásfok miatt az üzemeltetése is drágább, de ezek a hátrányok egy léghajóhajtásánál nem relevánsak.
Nem technológiai problémáról van szó, hanem technikairól.
A hidrogénes meghajtás a termelőegységgel együtt egyszerűen túl nehéz az akkus tárolóhoz képest, az energiavisszanyerés hatásfoka pedig sokkal rosszabb.
És fokozottabban hajlamos meghibásodásra.
Mindig a bonyolultabb megoldás hibásodik meg hamarabb.
"de leginkább belenyugodni, hogy éjjel nem megy a masina sehova (remélhetőleg a szél se fújja el messzire a céltól)"
Nem kell belenyugodni. Még repülőgép is képes volt körberepülni a Földet megszakítás nélkül, pusztán napenergiával hajtva. (Éjjel nappali repülés, Piccard.)
Egy léghajót az akkukapacitás sokkal kevésbé korlátoz.
"(ahol majd a leszerelésre/ártalmatlanítására félre lehet tenni)"
De ez most is megvan a napelemeknél, termékdíj a neve.
Ez volt az a bizonyos felháborodás - tévesen, de hát a média ilyen - hogy megadóztatják a napelemeket. Már rég bevezették rá a termékdíjat, aminek pont ez lenne a lényege, hogy azért fizeted, hogy a megsemmisítési költségeket is a vételnél kifizeted.
Ezzel két gond van hazánkban
Az egyik, hogy megy a nagy közösbe és kb eltűnik a semmiben a hazai rendszerben sajnos, de ez innen politika és nem oda tartozik. Kb ugyanez az eset az autógumi és ezerféle termék...... A befizetett pénz meg eltűnik és átalakul.
A másik gond, hogy a napelemet kiemelten veszélyes anyagnak sorolták be, ugyanakkora mértékű termékdíjakat csaptak ki rá, mint bizonyos vegyi anyagok, amik tényleg sokkal jobban szennyezőek, és macerásabb az ártalmatlanításuk, megsemmisítésük. A céljuk nyilván ezzel a bevétel növelése volt mert épp felfutóban volt amikor ezt megalkották, de teljesen abnormális a dolog. Nem a termékdíj maga, az tök rendben volna (főleg ha megfelelően érvényesülne megfelelő tartalommal) , hanem a besorolási kategóriája a napelemnek.
Én figyelembe vettem, utaltam is rá, csak kb az a kérdés, ha helyben felhasználásban gondolkodunk elsősorban ez mennyire lesz hasznosítható helyben nyáron - mármint ez a plusz.
De arról. A hidrogénhajtás technológiai problémáit elég jól megoldották, relatíve olcsó, tartós, megbízható eszközökkel. Példa erre a Mirai. Az óriási előny, hogy kvázi végtelen a tárolókapacitás, csak tartályok kellenek.
nem néztem végig, túl hosszú, és tele van okoskodással, ezért az nem derül ki nekem, hogy a léghajóban hélium vagy hidrogén van-e
ha a haladásához használt hidrogént is belenyomja felhajtó gáznak, az legalább a tárolás problémáján javít, bár onnan diffundálni fog, tiszta hidrogénnel veszélyes
ha ez nincs, a hidrogén tárolás valójában nagyon nehéz, mert vagy nagy térfogat kell alacsony nyomáson, vagy ha nagy a nyomás, akkor nehéz, vastag falú acéltartály kell
emellett az üzemanyagcella se olyan kicsi és könnyű, cserébe drága és korlátos az élettartama
tehát a design addig életképes lehet, hogy van egy szivar alakú merev léghajó, abban H2 ami a felhajtóerőt képezi, és max annyi elektrolizáló, hogy a diffúzióval távozó H2-t tudja pótolni
de erre nem szabad embert utaztatni a gondolában, mert a H2 robbanásveszélyes, egy ilyen masinát távvezérelni kell, és teherszállításra használni - arra meg valszeg túl drága
egyszer számoltam hasonló méretű léghajóval, hogy mennyi napelem fér el rajta, és azzal milyen sebességgel tudna menni,és kb 50km/h jött ki
a képen látható design további hibája, hogy azon fix a napelem és a gondola helyzete, pedig egy ilyen gépen a nap mindig más irányból fog sütni, ezért a szivart a tengelye mentén forgatni kellene, vagyis a gondolának a palást mentén vándorolnia, hogy a napelemeket más szögbe is tudja fordítani, a gondola meg mindig alul legyen
egyébként a pv energiáját értelemszerűen akkumulátorokban kell eltárolni, de leginkább belenyugodni, hogy éjjel nem megy a masina sehova (remélhetőleg a szél se fújja el messzire a céltól)
ezt végül is az döntheti el, hogy a gép kisebb kihasználtsága vagy az akkuk ára és a többlet tömege drágább-e
Hanem a szükséges kiszolgáló gépészet és az ezzel egyenértékű akkucsoport súlyviszonyáról, valamint a hidrogénes rendszer bonyolultságáról, és az ebből következő gyakoribb meghibásodásokról.
A hidrogén tömegspecifikus, fajlagos energiasűrűsége óriási, ezerszerese az akkuénak. Ha nem sűrítik túlságosan össze, akkor negatív terhelés is lehet, emelőerőt is fejthet ki a lufira. :-)
Ahol a tömeg fontos, nem a térfogat, ott nyerő lehet.
Hátránya a gyengécske rendszerhatékonyság, de van hely bőven a napelemeknek is.
igen, pl egy napelem import vám, vagy alsó ársapka, tehát ha x forintnál olcsóbb lenne az import, akkor a különbözet megy az államkasszába (ahol majd a leszerelésre/ártalmatlanítására félre lehet tenni)
ez komoly kényszerítő erő lenne, hogy ne vegyen senki feleslegesen (kínai) napelemet, a helyi környezetvédve gyártott meg eleve méregdrága lenne, tehát azért nem fogják megvenni :)
Közben elgondolkodtam amit írtál és az éremnek van egy nyári oldala is, amit nem vettünk figyelembe. A megduplázott napelem modul nem csak télen termel több energiát, hanem a nyári fogyasztás bővüléséhez is hozzájárul.
Egész évben bővíti, minden nap a termeléses órák számát és borús időben is megduplázza a leadott teljesítményt nyáron is.
Konkrét, napi termelési statisztika nélkül persze nehéz lenne megsaccolni nyáron mennyi többletet hoz, de két tényezőt lehet értékelni.
az egyik a napi termelési idő meghosszabbítása. Az ábráról leolvasható, hogy dupla napelempanel esetén kb. két órával hosszabbodik meg a termelési órák száma reggel és este. Például reggel már 7:15-kor elér(het)i a maximális teljesítményt dupla panellal, a 11 óra körüli időpont helyett. Kvázi szinusz jelalak helyett trapéz lefutási görbét kapsz optimális esetben.
Másik a napsütéses/felhős idők aránya. Nagyjából fele részben kisebb/nagyobb felhősödésre számíthatunk, amikor a napelemek teljesítménye a felére, negyedére esik vissza. Dupla napelemmel a maximális inverterteljesítmény sokkal tovább fenntartható.
Könnyen lehet, hogy a nyári (8 hónapos) többlet hasznosítható termelés nemcsak eléri, de meg is haladja a téli négy hónapit, ami felezi a megtérülési időt.
"Amiről itt beszélünk, hogy nem éri meg, csak itt és most."
De ez egyáltalán nem jelenti azt és nem következik belőle az, hogy máskor máshol igen...
Kb fingunk nincs róla milyen viszonyok lesznek minden értelemben 3-5-10 év múlva
Bizonyos dolgokat sejtünk, amiből egy a biztos, szar a jövőkép, és könnyen lehet az lesz a legkisebb bajunk, hogy hány napelemet teszünk fel és milyen tájolással.
Várhatóan még nincs vége a napelemes rendszereknél sem az árcsökkenésnek és ami egyre nagyobb jelentőséget kap a tárolási költségek csökkenésének sem.
A fosszilis felhasználás ckivezetése kényszerűen a megújulók felhasználását helyezi előtérbe és egyre gyorsítja a tanulógörbén való haladást, de az új technológiák kifejlesztését is.
Az otthoni termelés pedig egyre előnyösebbé válik, mert kiesnek a hálózati költségek és adók.
Amiről itt beszélünk, hogy nem éri meg, csak itt és most.
Én, nem erre reagáltam, hanem a még korábbi vonalból indult, téli használatot jobban lefedni, érdemes-e stb. Azaz arra vonalra, hogy állítottad, érdemes lehet "duplázni" a napelemek mennyiségét, hogy nyerjünk vele télen. Pusztán - szerintem - emiatt nem érdemes duplázni gazdaságilag, ezt is próbáltam megfogalmazni - de a véleményemnek igazából semmi jelentősége nincsen senki számára :-).
Aztán valaki vagy egyetért vele vagy nem :-).
(másképp megfogalmazva: tök mindegy hogy én mit gondolok, , ahogy az is hogy az én a saját világomban milyen elvek mentén próbálok előrébb lépni a saját felfogásom / hozzáállásom szerint mondjuk pl ezen a területen - ez ha belegondolok max nekem vagy családom számára érdekes mert ezt befolyásolja ilyen olyan szinten és mértékben, de semmivel több jelentősége nincsen)
Ok. Valójában nem is érdemes a konkrét számokat nagyon vesézgetni, mert alapvetően két felfogás ütközik.
Az egyik, hogy spórolok a rendszerrel, minél kisebb beruházásból próbálom kihozni a vele elérhető maximumot, ami kis költség, kis hányad a fogyasztásban, végsősoron zsákutca.
A másik a minél nagyobb napenergiás hányad elérése, a függetlenség felé való elmozdulás, ami szükségszerűen túltelepítést igényel a napsugárzás volatilitása miatt.
Sajnálatos, hogy a mai magyar viszonyok között egyáltalán ilyen lehetőségek felmerülhetnek, mert az esetleges túltermelés filléres áron való eladásánál még az általam felvetett túlmodulált :-) rendszer is rentábilisabb lehet.
Ez jogos, de én más napelemmel számoltam, a Longi-t nézegettem, abból is ami jobban van optimalizálva, és télen így nagyobb lesz a hozama, ha már ez számít. nem vitatom van olcsóbb - sé drágább napelemm megoldás is, csak mivel itt téli optimalizációról volt szó, ezért ez jött a képbe.
Részben jogos amit írsz. Hiába duplázom a teljesítményt, a napsütéses órák száma télen alacsonyabb. Ezt vagy akkuval, vagy ahogy írtad, a fűtésben való részvétellel lehet áthidalni.
Abban is igazad van, hogy az inverter korlát csökkenti a téli kihasználtságot is, inverter méretezésnél valószínűleg optimumot kell számolni, valami köztes értéket az 5 és 10 kWp között!
A modulárakat alaposan túllőtted, én 500+200 ezret saccoltam ez alapján, rendszerben valamivel olcsóbb is lehet.
Nem állítottam, hogy ez a mai lakossági árak mellet máris bombaüzlet, de nincs vége még, nem tudhatjuk hova fajulnak az energiaárak.
Ezt írtam:
Most biztosan nem éri meg itt Magyarországon, de eljöhet hamarosan az idő, amikor nagyon is.
Nyilván egy pár kW-os akkus tároló nagyon megdobja télen/nyáron a saját részre történő használhatóságot, de az összevissza eltérített energiaárak mellett erre sem lehet valós, makrogazdasági megtérülést számolni.
Illetve még egy érdekes kiegészítést tennék, már rövidebben :-)
A HMKE napelem telepünk először 15 napelem táblával készült, majd évek múlva találtunk egy kis helyet a tetőn :-) és felkerül a +1 a 16. is. A +1 tábla azonos típus és évjárat, egyben vettem 20 táblát.
Kb 5 évig mentünk 15 táblával majd azóta kb. 4 éve 16 táblával.
A különbség +280W napelem oldalon.
Ha nagyon akarnám vissza tudnám nézni ez a plusz egy tábla éves hozamban mennyi pluszt rakott bele, ha lesz egy kis időm megteszem amolyan valamilyen átlagot képezve.
Az inverter 3kW, két string eltérő tájolással (kb. 45 fokos különbség) de azonos dőlésszöggel és azonos tetőfelületen. Két független MPPT szabályzás.
EZ persze messze nem az az eset, hogy 5kW+5kW 5kw inverter mellett, főleg mert a tájolás is eltér így tök jól látható mikor melyik string mennyit termel.
"Télen nem nyersz vele minimálisan többet, hanem pontosan a dupláját nyered."
Ez így jól hangzik de nézzük konkrétabban. ugyanis abszolut értékben ez nem így lesz! Ráadásul az a dupla nem is túl sok abszolút értelemben.
Mert a téli hónapokban amikor napsütés van, akkor amúgy is hoz a rendszer rendesen, mert a napsütésben szinte csúcsra jár és akkor nem lesz dupla termelésed, be vagy korlátozva felülről az invertered miatt. Részlegesen lehet több ilyenkor, de nem a duplája. Az invertered adott továbbra is, nem jöhet le róla több és a csúcsoknál te sem használsz fel többet. Akkor napsütésből származó és hasznosítható teljesítmény nem lesz a duplája max a lemenő feljövő napot nem ideális tájolást fogod jobban hasznosítani, ez igaz!
Amikor borús idő van akkor meg a borúsból hoz többet, ez is igaz!. Na most hogy télen mennyi a borús és a napsütött órák száma aránya, az elég év függő, és megsaccolni se tudnám, főleg mondjuk a megtermelt energiára vetítve nem tudom. Ha mondjuk van 200kWh megtermelt téli havi energiád az mennyi napos időből nagy teljesítménnyel és mennyi borús időből és kis teljesítmény származik (erre fel lehet írni egy tök jó diffegyenletet különben, csak a bemenő adatainkat homály fedi, így nincs értelme). De lőjük be, hogy évente a téli hónapokban hoz 100kWh pluszt a rendszer, első közelítésben ez reális lehet.
100ft-os áram árral nézve - ami jóval kevesebb jelenleg - ez havi 10ezer ft. Ez saccra és kb kategória, tudományos számolás nélkül, akkor lenne korrekten számolható ha tudnánk a pontos téli összetevőt, mennyi a borús energia és az amikor a +5kW nélkül is termel csúcson vagy közelében az adott rendszer. Ez nagyon nehéz megmondani, így ezért a sacc.
De termeljen évente mondjuk 50ezernyi ft plusz áramot, ha ezt mondjuk nagyon nem lövünk mellé. Hogy most ezt mennyire tudod helyben felhasználni, ez megint jó kérdés..... Én eléggé elkezdtem optimalizálni helyben használásra a fogyasztókat, de télen sem tudok elérni tárolás nélkül 30%(!)-nál többet átlagosan úgy hogy otthon van napközben két személy is nagy általánosságban. Egyszer sikerült télen felmenni 59%-ra, de akkor csak 98kWh óra volt a napelem termelése egy hónapra..... (4.5kWp napelem mennyiség két stringben eltérő tájolással) :-(. Szóval ez sem könnyű kérdéskör. mert itt már bejön, hogy milyen eszközöket használsz, egyéni szokások, milyen fűtési rendszered van, stb stb. és az asszony mikor süti meg neked a máglyarakást az elektromos sütőben :-)
Azaz ha figyelembe veszed a helyben felhasználhatóságát akkor ez az összeg feleződik, harmadolódik, ha nincs tárolás (akár virtuális jellegű, akár valós), de legyünk nagylelkűek, mind felhasználod vagy havi szaldóba stb beleszámít virtuális egyenlegnek megfelelően.
Ehhez kell 5 kW-nyi plusz napelem.
Kell hely a tetőn, ami már nem sima ügy 10kW esetén. Nem olyan hű de sok ház van magában amin elfér jó tájolással 10kWp napelem, ez már önmagában kérdést vethet fel, nem is keveset. Nálunk nem fér el....... (különben már fent lenne :-) )
Manapság egy 500W-os napelem tábla bruttóban hazai beszerzésben azt mondhatjuk kb 80ezer ft, ez elég jó árnak tekinthető. Kell belőle 10 db, ami 800.000
Kell egy tartószerkezet is, ami már baromira nem olcsó! Ez tényleg nagyon sokmindentől függ, hogy fér el geometriailag, milyen tetőfedésed van, stb.
Tegyük fel a tetőre fel tudod rakni a legegyszerűbb módon, a legegyszerűbb megoldásokkal akkor kb 200-300ezerben lesz benne az anyag. Vegyünk ultrakedvező esetet, legyen 200ezer.
(megjegyzés: két éve vettem egy tartószerkezetet 20 tábla régebbi típusú 180W-os napelem táblához, azaz kb 3.5kW-hoz saját részre, rozsdamentes ászokcsavarral történő rögzítéssel ( legolcsóbb megoldás, de pl cserépnél nem alkalmazható) - és szerettem volna minél olcsóbban megúszni Nyilván ez még rosszabb hatásfokú rendszer, azonos felületen kisebb teljesítmény jelenik meg, de benne volt mindenestől ha jól rémlik 260ezer forintomba. Ebben volt valamennyi solar kábel is meg MC4 csatlakozók is egy két kiegészítő elemmel. Azóta volt egy energiaugrás és tartószerkezet áremelkedés emiatt, nem is kicsi). De hogy mennyibe fog kerülni az adott tartószerkezet adott helyre, azt nyilván mindig egyedileg kell megvizsgálni.
Az, hogy a dupla napelem milyen egyéb elektromos szerelvénnyel, bekötésekkel stb jár megint nagyon konfig függő lesz. Simán ráteheted párhuzamosan a meglévőre? Kell PEN kiépítés hozzá? Kell hozzá külön elosztó mindenféle levezetőkkel, védelemmel stb vagy nem? Az inverter fesz és áramkorlátaiba hogy és hol fog belefutni, soros párhuzamos kötés kérdések, hogy lehet és érdemes, van-e az inverteren plusz bemenet, stb. Abba bele se megyek ha utólag kell 4-5-7 év múlva bővítened 5KW-tal az nem is lesz feltétlenül sima ügy, ha nincs egy kihasználatlan MPPT bemenet az inverteren. (mert anno olyat vettél ami az adott táblakonfighoz elég volt, és ehhez adott bement szám kellett, minden valós MPPT bemenet megdobja az inverter árát, így anno nem biztos hogy olyat vettél amin maradt, ha egyszer majd kellene netán)
Szóval hogy villamosan hogyan miként optimalizálható jól, ehhez milyen szerelvények stb szükséges vagy épp nem szükséges nagyon tág lehet. De itt is teszek egy egyszerű engedményt, legyen 100ezer ft az összes szerelvény ára a plusz 5KW teljesítményhez A-tól Z-ig.
Ha nem te rakod fel magadnak hanem telepítő, akkor megint ráköltesz nagyságrendileg egy 200ezres tételt biztosan nagyságrendileg, de ez most manapság nagyon nettósított ár..... Ha felrakod magadnak akkor nincs ilyen díj.
Azaz ha a legolcsóbb szerelvényekkel rakod fel mert jó oda és magadnak megcsinálod akkor is milla feletti árad lesz. Az hogy mennyivel az innen konfig függő, de ez a 1.200.0000 ft az egy elég kedvezményes ár, ha mindent összeadunk, olcsóbban nehezen elképzelhető, hogy kijössz. Simán lehet ez 20-30%kal is több helyi adottságok beszerzési ár stb okból kifolyólag.
Ha olcsóbban hozzájutsz elemekhez akárhonnan is, előfordulhat simán, de ez nagyságrend most, a valóságban drágább lesz mert pl. az emberek 99%-a nem maga szereli fel a rendszert, fog kelleni érintésvédelmi jegyzőkönyv, stb stb, hagy ne folytassam.
Tehát most mindent nagyon pozitívan és kedvezményre részrehajlóan nézek, akkor 1.200.000 ft beruházási költséged van, és termelsz évente 50zernyi ft értékű plusz áramot (az nincs benne hogy jól fel is használod) ez kereken 24 év megtérülés lenne. És ez a leírt számítás a való életben sokkal rosszabb lesz mert most mindenben részrehajlóan pozitívan szemléltem és számoltam. De nézzük ezt az árat, bár én reálisabbnak a másfél milla körüli árat mondanám a jelenlegi viszonyok között.
Ha tisztán gazdasági oldalról közelítek, akkor nem éri meg.
Arról nem is beszélve, hogy felvet kérdéseket, hogy ha télen a havi nagyságrendi 200kWh energia mennyiség kiszolgálja az energia igényeket (vagy annak jelentős részét), akkor minek feltenni ekkora rendszert, mert q..va nagy pazarlás ilyen értelemben......
Az egészet úgy írtam hogy én is növelem folyamatosan a napelemeim mennyiségét számát, a felhasználást igyekszem apró lépésenként optimalizálni, és tudok tárolni is ilyen olyan formában.
De ha belegondolok, és mondjuk azt mondom télen hoz havi 100kWh plusz energiát, és ezt összehasonlítom azzal, hogyha a 2m3-es pufferemet egyszer felfűtőm fával - az is 100-120kWh energiát tud nagyságrendileg tárolni, illetve pontosabban ennyit tudok belőle értelmesen hasznosítani - akkor úgy is feltehetem a kérdés: havi egy felfűtés és begyújtás kiváltására érdemes ekkora összeget rendszert időt energiát beáldozni? Valljuk meg, nem igazán.......
Vagy ha gázkazánnal fűtők, és ezt az energiaigényt tudom gázzal helyettesíteni pl fűtés esetén 1:1ben, 100kWh az 360 MJ, ami kb 10m3 gázfelhasználást takar, hőszivattyú esetén meg 30m3 gáz spórolás egyenérték nagyságrendileg.......... Így sem éri meg....
Viszont hobbinak tökéletes és jó! :-)
És a végén mégegyszer kiemelném, nyilván millió összetevője lesz a dolognak ahány ház annyi szokás (és felépítés és használati profil stb) alapon.
A fenti messze nem teljes körű megállapítás, sok minden nincs benne, de azt már csak könyvnyi méretben lehetne leírni.
Ilyen pl, hogy:
- a +5kW napelem nem csak télen fog többletet jelenteni, hanem egész évben, az más kérdés hogy menynivel, és ezt miként tudod vagy nem tudod felhasználni - lehetőségek, szokások használatok igen jelentősen eltérőek lehetnek (pl 12/24.-ben dolgozik valaki, stb) - nem mindegy hogy mindjárt egy új rendszert így telepítenek, vagy utólag bővítünk, sokminden más arányú lesz és lehet - nem mindegy milyen rendszerünk lesz, tisztán HMKE-ben gondolkodunk, netán valami hibrid akármiben, - mennyire azt a szemléletet képviseljük, hogy a saját fogyasztásunkat akarjuk megoldani, és nem visszatáplálással ilyen olyan módon virtuális szaldó valamivel nézzük az egyenleget
- van-e nem csak szokványos fogyasztónk, hanem más is pl elektromos autó, mert ott már a megtermelt energia a benzinnel kerülhet összevetésre stb
stb
stb
Én mindent összevetve nagyságrendileg 15 év napelem használat loggolás utána saját szokásainkat használatunkat figyelembe véve arra jutottam, hogy nem érdemes amiatt az ok miatt hogy télen jobb legyen a hozam dupla napelem rendszert feltenni gazdasági szempontból vizsgálva, de persze máshol akár máshogy is alakulhatnak a számok.
Annyira ragaszkodsz ehhez a 40%-hoz. Pedig a reális viszonyítási alap nem a 3 nyári és 3 téli hónap termelésének összevetése lenne, hanem a 3 egymást követő legerősebb és leggyengébb hónapé. A leggyengébb pl. nov. dec. jan. Ebben a hónapban már volt olyan nap, ami majdnem semmit produkált. Ebben az évben viszont szokatlanul világos eddig a november.
Valóban... csakhogy amennyire nem nulla, annyira nem kell Bulgáriának a földgázra köbméterenként 40 forint tranzitdíjat fizetni, sem Putyin háborúját finanszírozni.
