Most -4cm en vagyunk, mert mischungban volt a régi járólap amit felszedtünk. Szóval, ha felszedem, akkor elfér 3cm eps+7cm beton. A régi szigetelés felszedését nem értem...
Hogyan is legyen ez a hőigény számítás? Hol keresselek miatta?
2. Mar leirtam máshol, hogy 5-6 cm-ben nem lehet a padlofutest megoldani, 7 cm beton kell hozza. Az, hogy kiszolgalja e az egesz hoigenyt a padlo, helyisegenketni hoigenyszamitas kell.
Viszont az egesz házban a belso ajtok athidaloit fel kellene emelni, valamint a kulso nyílászáróknál is problema lesz a parapettel es bejarati ajto/teraszajto magassaggal.
3. Ennek a pontnak a masodik felet kurvara felejtsd el, mert a 10 cm fellepes rohadtul balesetveszelyes, es megszokhatatlan. Azert, mert 15 cm alatt egyszeruen egy dobbanto az egesz, es mindenki el fog botlani benne.
Szoval:
1. Jelenlegi aljzatbetont feltorni.
2. Felszedni a benne levo hoszigetelest.
3. Az ajtok szemoldoketol visszamerni 210+2+7 cm-t, ez lesz az uj beton alja.
4. Ehhez merten be kell rakni 4-5 cm lepesallo grafitos EPSt.
5. Megcsinalni a padlofutest, vagy vegyesen a padlo+radiatort, amit kell a hoigenyszamitas szerint.
Helyisegenkenti hoigenyszamitast csinalok, es kiszamolom hova kellhet túlméretezett radiator es mekkora. Ezek alapjan egy normalis gepesz kivitelezo mar meg tudja csinalni.
Szóval pth 38 fal szigetelés nélkül, padlóban födémben 5cm eps jelenleg. Rétegrend ok. Ablako normálisk kétrétegű thermo-s fa, de elég hulladék bennük a gumi, tehát cserés ez is a homlokzatival együtt. Bár megpróbálom majd meghekkelni a gumit próba szerencse alapon.
Tervezet:
Külső szigetelés 12-15cm eps, lábazati szigetelés szintén 12cm xps, födémszigetelés 30cm gyapot
Ehhez kellene egy gazdaságos és komfortos fűtésrendszer. Az biztos, hogy kondenzációs kazán lesz. Tehát:
1. padlófűtés mindenhol 140nm hasznos tér (azon megy most a matek, hogy plusz 10cm eps-ért felszedjük-e a jelenlegi betont)
2. padlófűtés mindenhol a jelenlegi 5cm eps-el a mostani betonra rátekerve plusz 5-6cm esztrich(ez már 15cm vastag beton)
3. padlófűtés 70nm-en (napali-konyha-szoba-fürdő) a jelenlegi betonra + radiátor a többi (így lenne a ház felénél egy 10cm-es kis lépcső, de elviselem)
A pince plafon hőszigetelése folyamatban van. A fürdőszoba alatt kész a 20 cm EPS. A többi részre 5 cm-t gondoltam, de még csk 2 négyzetmétert raktam fel.
Legyen 10 cm? A pince télen 12-14 C°-os a lakásban 21 C°-ot szeretünk. A szobák alatt még nem szigeteltem. Hány cm EPS-t javasoltok?
Most vettük a házat. Először valahogy belül kellene rendbe rakni. Kívülre 12-15 közötti lesz pth 38. A lábazaton ugyanennyi xps 80cm mélyen. Födémben van 5cm eps. Ide még szeretnék 20-30cm gyapotot.
Nagy kár. Pedig már kezdtem reménykedni. Annyit azért kérdeznék, hogy ha a jelenlegi 5cm eps + 10cm betonra tekerem a fűtéscsövet és arra megy még 6cm esztrich, akkor az nagy baklövés lenne? Szerintem most 0.6 körül van a padló. 0.3 lenne szigetelés után.
Padlonal nem a retegrendi hoatbocsatasi ertek szamit, hanem a kerulet menten jelentkezo vonalmenti hohid, valamint az ettol befele mert 1.5 meteres peremsav.
8-10 cmig erdemes vastagitani a padlo alatti hoszigetelest, utana a vonalmenti hohid mar alig csokken, csak a padlo feluleti homerseklete novelheto.
Jo penzert barmit :D
Komolyra fordítva: epitesz vagyok, nem gepesz. Mennyezetfutes kiosztást barmikor megcsinalok, de padlofutest nem szoktam.
Nálam az első rétegrend van azzal a különbséggel, hogy 5cm eps van bent és nincs pf. Azon agyalok, hogy felvésem a betont, rakok még 10cm eps-t és becsövezem az egészet. Mennyit számít az a 10cm? Van program ami jó aljzatra is nem csak homlokzatra? Ahogy én saccolom 0.6 lehet most ami lemenne 0.3W/nmK-re. 140nm-nél ez nem tűnik túl acélosnak. Pláne, hogy a ház alatt azért nincsenek óriási mínuszok.
Kömkel: jó pénzért nem csinálnál nekem egy tuti fűtés tervet? ;)
Én nem tudom, nem akarok nagyon okoskodni, de az EPS-be belemegy a vízpára és kondenzálódhat benne.
Azért jobb, ha az EPS kívül van, mert akkor a behatoló pára kifelé viszonylag könnyen távozni tud (ha nem is olyan könnyen, mint a szálas szigetelőanyagoknál).
Ebben az épületben egy elég nagy páraellenállású kőfal van kívül. Ami nedvesség az EPS-be bejut, és az EPS-en belül kondenzálódik, az már ott is marad, ennek minden következményével (a vizes EPS már nem szigetel, viszont kiváló táptalaj a péniszgombáknak)
Azt mondta, hogy mérések és számítások igazolják, hogy ez a rétegrend a legjobb, legegyenletesebb hőt biztosító és egyben jó hőtartó...
Picit bizonytalan vagyok vele szemben, pont a kora és megrögzött gondolatai miatt... bár egy 20 évessel sem rajzoltatnám meg. (sajnos eddig a 3 megkérdezettből , neki lenne rá egyedül kapacitása, de neki is csak éppen..)
Azért előbb a 'japofan' javaslata szerint az alsó-felső hőszigeteléseket készítem el és megnézem, mi lesz az eredmény. Erre a 'falazásra' majd csak akkor térek vissza, ha muszály.
"a belülről felfalazás nem nagyon jó ötlet, túl vastag (elfogynak a szobák), alig javít a szigetelésen és az a légrés is elég rosszul hangzik." - írod.
Esetleg a légrés helytt EPS-t téve elképzelhető? Ugyanis 2001-ben a télikert ablakai alatt olyan falat raktam, ami kívülről nézve : 6 cm kő, 10 cm tégla, 20 cm EPS törmelék, 10 cm tégla, ezen csempe (belül). Ez bevált, nem hideg, nem párásodik.
Nagyon jókat írsz! A pince plafon hőszigetelése folyamatban van. A fürdőszoba alatt kész a 20 cm EPS. A többi részre 5 cm-t gondoltam, de még csk 2 négyzetmétert raktam fel.
Legyen 10 cm? A pince télen 12-14 C°-os a lakásban 21 C°-ot szeretünk. A szobák alatt még nem szigeteltem. Hány cm EPS-t javasolsz?
"Az igazi gond a betonkoszorúk hőhídja :-(
CSAK ezeket (mivel beton) merném belülről hőszigetelni a plafon/fal sarkokban.
pl. xps-ből vágott sarok díszlécként megoldva ezt a részt.
De üreg nem maradhat a díszléc mögött!"
Ennek az ötletnek külön örülök!!! Már gondoltam valami ilyesmin, de attól féltem, hogy akkor meg mögötte lesz a penész! Hány cm XPS legyen a falon?
Van még egy gond, a magas páratartalom. A feleségem ugyanis virágbolond (én gyümölcsfa), ezért a lakóelőtér egybe van nyitva a télikerttel. Ott meg mindennap elöntöz minimum 1 locsoló vizet.
MA voltam egy gépész tervezőnél, s beszélgettünk sok mindenről. Idősebb, már rég nyugdíjas, azonban úgy tűnt, jól érti. Egész életében ezt csinálta, azt mondja most is csak azért, mert ez érdekli legjobban...
Egy példa: Padlófűtés rétegrendre azt mondta, hogy szigetelés (10 cm), fólia, 4 cm beton, rács, csövek, 6 cm beton. Továbbá, hogy 26 C-os padlóhőmérsékletre méretezi, és hogy mindenhova a házba, a szobákba is ezt ajánlja. (szerinte a meleg radiátor is keveri a port..)
Ez a kapásból kétszeri betonozás (bizonyára drágább). Azóta néztem, hogy léteznek műanyag távtartók meglehet emelni a vasrácsot ilyenekkel is, 3-4 cm-t.
Tudom nehéz így megmondani, de szerintetek egy idősebb ~70 éves mai napig aktív és jogosultságokkal rendelkező gépész tervezővel érdemes terveztetni a "mai" világban ? (természetesen ő még kézzel rajzol, meg gondolom nem programmal számol)
Az nem megy, mert a fekete köveket 12 cm szélesen, a fehér köveket 6 cm szélesen ágyaztam cementes habarcsba, úgy raktam fel a ház falára az alapnál kezdve. Kb. 1 000 munkaórámba telt. Ezt lebontani csak a házzal együtt lehet.
nagyon szép így a ház, a terméskő burkolattal (nosztalgiázom), megértem ha ragaszkodsz hozzá.
talán érdemes leszedni, szigetelni, a szigetelésre pedig acélhálóval erősített alapvakolatot rakni (ehhez is mérnök kell, hogy megmondja, miből, milyen erősítéssel, milyen vastagon) és újra felkövezni. persze a kőburkolatnak külön sávalap kell. ez sokkal-sokkal nagyobb munka, mint a belső szigetelés bármely fajtája, pénzügyileg nem is biztos, hogy megéri...
de keress olyan szakembert (úgy értem, mérnököt), aki tudja mi az a multipor, és kiszámolja, milyen vastagságban kell.
másik lehetőség belső oldalról szigetelni XPS-sel, de ehhez is mérnök kell, aki megmondja hová milyen vastagságban és hogyan, és olyan kivitelező, aki nem próbálja meg "jobban tudni"
az a belülről felfalazás nem nagyon jó ötlet, túl vastag (elfogynak a szobák), alig javít a szigetelésen és az a légrés is elég rosszul hangzik.
Túl nagy a gázszámlám!!! Segítsetek. Házam akkor épült, mikor még nem volt gond a fűtésköltség. Poroton tégla, betonkoszorú, és kívül kővel burkolt.
Ld.kép.
A kőburkolat miatt nem lehet kívül szigetelni. Az itt olvasottakból egyértelmű, hogy a belső szigetelés nem javasolt. Ráadásul a betonkoszorúnál penészedik.
Mi lenne, ha némi légréssel (5-10 cm) belül poroton, porotherm, vagy más jó hőszigetelő téglával felfalaztatnám a külső falak belső oldalát? Mennyit jelenthetne ez megtakarításként?
Alul a pince plafon, felül a tető, födém /padlás/ szigetelése nem gond. (Gyermekeink már elszálltak, ugyis nagy a ház kettőnknek, legfeljebb kisebb lesz valamival.)
Való igaz, ha egy szintben van az eps meg az xps, akkor Indítósínnel még macerásabb is dolgozni is a vizorr miatt, de eleve így akartam hogy kicsit beugorjon. Nekem így tetszik, kőművesnek is ez volt magától értetődő, így nem volt vita. Meg hosszú a ház, sínnel szerintem egyszerűbb egyenesre kihozni mint vizorros hálóval.
Az összes volt szocialista országra jellemző a tömeges kisebbrendűségi komplexus: sok ember igyekszik a lehetőséginek határáig kiterjeszteni a "hatalmát", akinek csak egy kis szemétdomb jutott, az azt a szemétdombot próbálja maximálisan uralni. A nyugati ember nem rettegésben/bizonytalanságban nőtt fel, az ő nyugodt idegeivel még egy bukóval szemben is képes udvariasan viselkedni.
Én pl világ életemben azt hittem, hogy (mint minden értelmes ember) a bolti eladók is szeretik a munkájukat a maximális hatékonysággal végezni, ezért halálra idegesíti őket, ha valakinek nem szorosan odavaló mondanivalója van. Viszont egyszer beszélgettem egy eladóval, aki azt mondta, hogy ő bizony bunkónak tartja azokat a vevőket, akik nem köszönnek neki, tehát neki halál komolyan az az ő elvárása, hogy amíg ő ott áll a nagyáruház húsospultjában, neki naponta 16.000-szer mondják azt, hogy "Jó napot kívánok". Az ő kis világában csak eddig lehet terjeszkedni, tehát ezt maximálisan ki is használja: aki nem köszön neki jó hangosan, azt ő "megbünteti" valahogyan.
Ugyanez a különbség látható a közlekedési stílusban is: egy haver Magyarországra jött Németországból és rá kellett szólnom, hogy próbálja meg nagyjából felvenni a többi autós tempóját, mert egy piros lámpánál kaphat egy váratlan pofont a mögötte jövők valamelyikétől.
amerikás ismerősöm tizenpár év után karácsonyra hazajött. nem az a fajta, aki elégedetlenkedve nézi a görögdinnyére azt kell mondani, hogy ribizli bazmeg, sőt, kifejezetten elégedett volt a "felzárkózással", egy dolog miatt akadt ki: "otthon" bemegy egy boltba, az eladó minimum szolgálatkész, de általában kedves is. és mindenki ilyen, akihez ügyfélként fordul. itthon meg mintha kegyet gyakorolnának azzal, hogy időt szánnak rá. érti ő, hogy önérzete van az eladónak is, de azt az önérzetet a baráti körében gyakorolja, ne az ügyfelekkel szemben.
Akárhogy is lehetne, mindenesetre a fizikai törvények alapján nem valószínű a 0,81 a tokra, ha sima tömör fa.
A szerkezet szerintem a teljes nyílászáró szerkezetet jelenti, ami egy szokásos ablakméretre lett kiszámolva és aztán univerzális értelemben került használatra. Vagy egy purhabbal töltött tokszerkezetről van szó (erre reális volna az adat).
Itt egy szösszenet, ami véletlenül egybecseng a számításaimmal:
(A keretszerkezetek hőszigetelése... rész után van leírva.)
Lehet elvileg, de nem tudom. A papírra az volt írva, hogy üveg 0,55, szerkezet 0,81, és utána a szerkezet leírása (nem a teljes ablaké), ezért gondoltam, hogy nem a teljes ablak értéke az, illetve mivel lényegesen különböző méretű ablakokat rendeltem, ha a különböző üveg/tok arány miatt nem is lehetett volna egységes teljes ablakra vonatkozó értéket adni, mert a 60x60-as ablakok sokkal nagyobb arányban tartalmaznak szerkezetet, mint egy 170x150-es ugyanannyi négyzetméterre vetítve.
Tegnap belülről mértem egy párat (az említett nagy hibahatárú eszközzel, felületen). Ment a fűtés, így a radiátor feletti ablaknál minden felületen melegebb értékeim voltak, de belülről mind a három helyen a mérés szerint az üveg kb. 1 fokkal melegebb, mint az ablakkeret, és kb. 3 fokkal melegebb, mint a tokból belülről kilátszó rész. Mivel dupla gumi tömítésesek az ablakok, lehet csak a szerelés óta eltelt idő miatt van, és állítani kellene az ablakokon a fal síkjában kifelé, hogy a keret jobban rászoruljon a tokra záráskor.
Nálunk is vékonyabb a lábazati hőszigetelés, mint a homlokzati, de van vízorros háló is, azaz semmi nem gátolná, hogy indítósín nélkül is meg lehessen normálisan csinálni. Ha elkészül, a színezés után egyáltalán nem látszik, hogy indítósín van-e, vagy sem.
Valóban csekély része a teljes költségnek, de ha úgy nézem, hogy azért fizetek mondjuk 20 000 Ft-tal többet a hőszigetelésért, hogy aztán évente 1 000 Ft-tal (hasraütöttem) több legyen a fűtés költségem (mint amit a 20 000 Ft-tal olcsóbb hőszigeteléssel elérhetnék), akkor azért bennem motoszkál a "miért?" kérdés...
Persze ez csak az én véleményem, nem győzködésnek szánom. Jelenleg mindegy is, mert ez már ilyen lett/lesz, inkább az bosszant, hogy nem tudtam ott lenni és egyeztetni a szakival, aki így aztán szinte lenézően pattintotta le a dolgot, anyu meg nem olyan, hogy nagyon szembemenjen a mesterekkel. De ez már egy másik történet...
A garázsajtónál befordul a lábazati szín, de az indítósín nem. Szerintem látszik a különbség. Ha neked jobban tetszik anélkül az a te dolgod, nem erőszak, szerintem jobban néz ki, ha van.
1. nincs elég hely a táblának, ezért az üveggyapot tömködése ezek szerint célszerűbb.
2. szennyvízcső burkolása alul felül két könyökkel. Amikor a fenti lakók lehúzzák a wc-t, olyan mint ha telibefosnák a mennyezetemet, ami aztán a padlómra placcsan. Remélem most már megvan a folyamat, így tudsz érdemben is segíteni.
Nálam az indítósín a homlokzati és a lábazati közt van, elválasztja a kettőt, alatta vékonyabb is a szigetelés két centivel, van vizorr rajta, szóval ad az egésznek valami formát. A költség 2%-a, és a hőhíd amit okoz szerintem kerekítési hibahatáron belül van. Mindenki azt csinál amit akar, de szerintem hülyén néz ki nélküle a fal.
Köszi az észrevételeket, a többieknek is, remélem hogy valóban nem lesz gond ez a nedvesség.
Az indítósínről épp itt a fórumon is kialakult az a vélemény (amit én is hajlamos vagyok osztani), hogy igazából csak a szakinak jó (meg a boltnak, aki eladja), mert könnyebb felrakni az első sort és utána nem kell vele bajlódni. Azonban a lapokat tartó ragasztó megszilárdulása és a dübelezés után nincs olyan funkciója, ami nem lett volna kiváltható olcsóbb anyaggal, és hőhíd nélkül (de legalábbis mindenképp kevesebbel):
Azaz pl. egy átmenetileg rögzített léccel kiváltva és az első lapokat egy mögéfordított hálóval erről a lécről indítva, majd innen ugyanúgy folytatva a szigetelést és a végén a léc eltávolításával meg is lenne. Ezzel:
+ nem kell kifizetni az indítósínt
+ nem lesz hőhíd körbe
- valamivel több háló és ragasztó kell
- több odafigyelést igényel az első sor szigetelőlap felrakása
Én ezt választanám, de itt nem sikerült ezt elérnünk.
"melyik a legjobb HANgszigetelő cuucc? Olyan kellene, ami rátakarható a csőre."
Nem mindegy, hogy mi megy a csőben. Egy szellőzőcső vagy lefolyócső mélyebb hangú zaját másképpen kell (és nehezebb) csillapítani, mint pl egy vízcső sistergését.
"Olyan kellene, ami rátakarható a csőre."
Lehet, hogy egyszerűbb lenne egy nagy testsűrűségű kőzetgyapot tábla a gipszkarton hátára ragasztva.
"a padlást akarom szigetelni a nyári túlhevülés ellen. Találtam is hozzá való fóliát,"
A hőtükör fólia annál jobban hatásos, minél nagyobb a hőmérséklet különbség a fólia felülete és a másik (eltérő hőmérsékletű) felület között. Ha a hőtükör fólia háta mögött vastag hőszigetelő réteg van, akkor ez a hőmérséklet különbség gyakorlatilag nulla lesz, tehát a hőtükör fólia nem fog hőtükrözni szinte semmit.
Tehát mivel a cserép alatti hőtükör fólia szinte pont ugyanolyan hőmérsékletű lesz, mint maga a cserép, ezért nemigen fog hőt tükrözni.
A nyári túlmelegedés ellen rendes hőszigeteléssel tessék védekezni, és nem bedőlni reklámszövegeknek :)
Hőtükörnek ott van valóban sok haszna, ahol jelentős a hőmérséklet különbség. Tehát ha a hőtükröt a háztetőre kívülről tennéd, na az valóban sokat segítene, hiszen a Nap 6000 fokos, a háztetőd meg csupán 35-40 fokos lenne, - na EZ már valóban hőmérséklet különbség. Persze kicsit furcsán nézne ki a házad a tükröző tetővel :)
Szerintem az üveggyapot összepasszírozva hasonló testsűrűségre hasonlóan nyeli el a hangrezgéseket is, és hasonlóan is szigetel hőt, mint az azonos testsűrűségű kőzetgyapot (vagy még jobban is).
Vagyis mondjuk 0,39-es üvegyapotot jól összenyomva (harmadára-negyedére) megoldható a probléma.
15 cm elegendő ugyan, de épp a födém az, ahol vastagabbat is érdemes rakni. Födémre illik legalább 20 centit rakni, ha már nekiáll az ember, de 30-40 cm sem elvetemült dolog. 15 centinél a felvázolt megoldásnál a szigetelőanyaghoz képest a járulékos költség aránya nem a legkedvezőbb.
A szimpla élére állított pallós megoldás ráadásul a hőhidassága miatt sem a legjobb.
Ha teszel egy sor pallót egy sor szigeteléssel, aztán fölé rá merőlegesen egy másik pallósort újabb szigetelőanyag réteggel, akkor a fa hőhidak csak a pallók találkozásánál jelentkeznek, ami lényegesen jobb.
Ezek így meg is merevítik a szerkezetet. Mondjuk 2x10 centi így lényegesen jobb szigetelést adna, mint 1x15 és nem csak a nagyobb vastagság miatt. A szarufáknál is így csinálják, ahol lehet.
Ennél még jobb, ha nem is pallóvázra rakod a deszkákat, hanem EPS lapokat raksz le pallók helyett mondjuk 25 centi széles sávokban (lehetőleg olyan vastag lapból, mint amilyen vastag a szigetelés lesz) a tetejükön deszkából teherelosztó réteggel, a közeit gyapotozod és így deszkázod le (esetleg ez mehet egy keresztirányú pallósorra, ha az áthidalás sok a deszkáknak). Árban és hőszigetelési érték tekintetében is jobban járhatsz így.
De persze ezek csak javaslatok, úgy csinálod, ahogy jónak látod...
Akkor a bitumenes membrán ráégetését a talajszint felett 10 cm indítsam és engedjem le az alaplemez alá vagy is az alsó sor xps alá. És utána meg csak tegyem mellé az XPS lapokat és dörken lemezt. És felett meg ragaszthatom xps-t a homlokzati szigetelőig. A dörken lemez ez a drain lemeze lenne?
Sziasztok olyan kérdésem lenne födémet szeretnék majd szigetelni ti mennyi cm vastag szigetelést tennétek rá?
A szerkezet úgy néz ki ,hogy betongerenda betonbélés test és rajta 8-10 cm kohósalak.
Födémbeton nincs a salak alatt mert csak akkor kérték volna ha be van építve a padlástér.
Gondolkodtam rajta leszedem a salakot mert viszonylag nagy a szemcse szerkezete.
Tennék a béléstestre párafékező fóliát majd 5*15ös palló élre állítva abba menne a szigetelő anyag és rá egy páraáteresztő fólia majd geotextilia és végül colos deszka.
15 cm elegendő lenne ? Üveg vagy kőzetgyapot legyen ?Gondolkoztam celulózban is de azt saját magam nem tudnám megcsinálni.
Ahogy írtad célom a hőszigetelés. Lényegében van egy garázs, egy fűtött helység, meg egy kazánház. A pincefödém nincs szigetelve, és nem valószínű hogy lesz. Arra voltam kíváncsi hogy ha felragasztom az xps lapokat a betonra akkor abból lesz a később valami probléma, vagy nyugodtan mehet rá.
Készítettem egy kis rajzott így oldanám meg, leengedném a pince padlójáig, így 50-80cm lenne a talajba változó terepszint mellett.
Nem lehetséges, hogy a 0,81 az ablak teljes Uw értéke és nem a tokra vonatkozik?
A 0,55-ös üveggel 1,5-2 Uf értékű tok kiadhat egy 0,8 körüli értéket.
A fenyőre 0,13-asnál jobb lambdát nem írnak (ez ráadásul a kisebb sűrűségű anyagra vonatkozik, a borovié másfélszer több lehet). A felületi hőátadási tényezőket is figyelembe véve (kb 5 W/m2K)) sem nagyon lesz 1,5-nél jobb az Uf érték, különösen akkor, ha a toknak a káva felé néző része és a fal közt csak pár mm purhab van, ekkor ugyanis a falazatból is kap jelentős hőt a tokszerkezet. Ilyenkor akár a 2 W/m2K sem irreális Uf-nek.
Ha így áll a helyzet az egyre jobban megmagyarázhat akár jelentősebb felületi hőmérséklet különbséget is, bár az 5 fok az adott körülmények közt még akkor is kicsit soknak tűnik.
Sziasztok! Remélem jó helyre írok. A problémám: a padlást akarom szigetelni a nyári túlhevülés ellen. Találtam is hozzá való fóliát, a gond a beépítés. A cserép alá kellene rakni az ellen léc és a szarufa közé párazáró fólia helyére, de azzal nem akarom kicserélni a munka és a költségek miatt. Megoldás lehet-e az, hogy a szarufa belső oldalára teszem, így lenne 15cm légrés közte és a párazáró fólia között(kivéve a szarufánál)?
Igen, mindkettő is lehet. Én nem voltam otthon, de nagyon kedvező áron volt a "vizsgálat", de annyit sem ért meg, talán annyit, hogy tudom, mit érdemes ellenőrizni. Egyelőre egy ilyen hőmérővel tudok rámérni (http://www.beurernet.hu/beurer_ft_90_erintes_nelkuli_homero_125), ez elvileg objektum módban 2 fokos hibahatárral dolgozik, eddig legalább is vízhőfok mérésnél elég jól teljesített, aztán meglátjuk.
Egyébként ezek messze nem passzív házas ablakok amúgy, kétszárnyú fa NY-BNY nyílászárók, három rétegű argonnal töltött üveg 80x68-as szerkezetben, anno nem sokkal voltak drágábbak, mint a fa festetlen két rétegűek, például egy 180*150-es, vizesbázisú mártással felületkezelten bruttó 130e darabja. Tény, hogy mondjuk egy kétrétegű fehér műanyag ablak 50e, de azért ez sem 500e.
Köszi még egyszer mind a kettőtöknek! Szóval a belső hőmérséklet 22 fok volt, a külső kb. 0, vagy +1 lehetett. Viszont a hőkamerás anyagokon úgy látom, -10-re lett állítva a külső hőmérséklet. Nem ismerem a technológiát, hogy ez csak relatív gondot jelent az adatokban (tehát csak a 0 fok van eltolva), vagy pedig abszolút mérési hibát is eredményezhet (azaz a hőmérséklet-különbségek is hibásak). Így én is két változatot tudok elképzelni, vagy nem annyi a keret U értéke, mint amit nekem eladtak, vagy pedig rossz a mérés, és nincs akkora hőmérséklet különbség. Mivel viszont a ház különböző oldalai sincsenek azonos skálára normálva mérésben (ugyanaz a fal az egyik képen -1,9 fok, a másikon -7,2, miközben kint nem volt mínusz), ezért szerintem a méréssel volt valami gond. A fal és a keret között viszonylag állandó a differencia a különböző képeken, de mivel össze-vissza skálák vannak, ezért az 5 fok különbséget nehezen hiszem el, de persze tévedhetek, viszont akkor meg az ablak kerettel nem stimmel valami. Ennek alapján esetleg ha tudtok még távsegíteni, illetve azt tervezem, hogy kívülről én is rámérek egy alacsonyabb pontosságú hőmérővel és érzékszervi (ujj) vizsgálattal is, hogy mennyi lehet a tényleges hőmérséklet-különbség a fal és az ablakkeret között.
"ha ez a hőtároló tömeg kívülről melegszik át nappal, és kifele sugározza ki a felvett hőt este akkor belül hűvös marad."
Ha egy külső hőtároló tömeg jól el van hőszigetelve a beltértől, akkor ez a tömeg valóban nem melegíti fel a belteret. De nem is hűti le, hiszen el vannak választva egymástól. Ebben az esetben a hőszigetelés túloldalán a hőtároló tömeg nem számít, hogy ott van vagy nincs ott.
Ha viszont a hőtároló tömeg nincs hőszigeteléssel elválasztva a lakótértől, akkor belőle a hő minden irányban távozni fog, értelemszerűen abba az irányba megy több hő, amelyik oldalán nagyobb a hőmérséklet különbség. Ezt kiválóan ismerik a hőszigeteletlen kockaházak lakói amikor nyári éjszakákon hazaérnek a kocsmából: kint már rég hűvös van, de odabenn még 30 fokos a levegő.
"Ha kívülről szigetelve van a ház akkor nehezebben melegszik át a fal, de nem tudja kifele kisugározni a hőt csak befele."
Ez pontosan így van. A hőtároló tömeg minél jobban el van választva a külvilágtól, annál inkább csak a lakásban lévő folyamatok hatnak rá. És neki is csak a lakáson belül van hatása.
"a mérés szerint az ablakkeret a melegebb öt fokkal, mint a fal"
Na akkor itt a lehetőség, hogy durván megsaccold az ablakkereted VALÓDI hővezetését a gyári adat helyett ;)
valószínűleg az a legegyszerűbb módszer, hogy kiszámolod a falad U értékét és utána azt, hogy arányosan hány százalékkal lehet rosszabb hőszigetelésű az a réteg, ami ennél 5 fokkal melegebb. Ehhez tudni kell majd, hogy a mérés időpontjában mennyi volt a külvilág és a lakás hőmérséklete.
Egyébként van ilyen, ahol két réteg fal közé megy a szigetelőanyag, vagy az előfalas szigetelés is ilyen.
Csak a tetőtérnél jelentős hőtároló tömeget nehéz és gazdaságtalan volna felrakni. Gazdaságos esetben a cserép a lehetőség kívülről, a gipszkartonból jó vastag a lehetőség belülről...
A tetőtér hőtároló tömegét inkább a válaszfalakkal és a födémmel/padlóval lehet megteremteni. Ezek legalább az alsó hidegebb szerkezetekkel is termikus kapcsolatban lehetnek.
Igaz, de ha ez a hőtároló tömeg kívülről melegszik át nappal, és kifele sugározza ki a felvett hőt este akkor belül hűvös marad. Valahol olvastam erről, hogy az lenne az ideális ha két hőtároló tömeg közé kerülne a szigetelés, csak ilyen építési technológia nem nagyon van.
Ha kívülről szigetelve van a ház akkor nehezebben melegszik át a fal, de nem tudja kifele kisugározni a hőt csak befele. Ha van aktív hűtés nyáron, mint ahogy van fűtés télen akkor ez már nem is gond.
Köszi mind a kettőtöknek, fordítva van, igaz, a mérés szerint az ablakkeret a melegebb öt fokkal, mint a fal és az ablak, bocsánat. A hőkamerás felvételen az ablaküveg kb. ugyanolyan, mint a fal, és a keret öt fokkal melegebb, de szerintem hibás lett a felvétel. Nincs erre valami képlet, amivel tudom ellenőrizni?
A dologban az a furcsa, hogy a rosszabb hőszigetelésű résznek kéne kívülről melegebbnek lenni, nem hidegebbnek. Valóban valami mérési gond lehet, az 5 fok ráadásul nagyon nagy különbség.
Az alsó felvizesedés természetes. A ragasztó bírja elég sokáig.
A hőhidassági kép nagyon beszédes. A dübeleknél természetes (persze nem volna, ha nem raktak volna, vagy süllyesztve szerelték volna), a párkánynál nem kéne az legyen (ha levágták volna)
"az ablaküvegem 0.55 W/m2, az ablak kerete 0,81 W/m2"
Mindig is irigyeltem azokat, akik fél millió forintos ablakokat megengedhetnek maguknak (vagy jól átvertek ezekkel az értékekkel ;)
Az az 5 fok különbség egyébként valószínűleg mérési hiba: amikor infra hőmérővel az ablaküvegre mérsz, olyankor a szobából az üvegen át kisugárzó hő is hozzáadódik. Az üveg tényleges felületi hőmérsékletét nagyon nehéz mérni, valami matt felületet kell ráragasztani és arra a felületre rámérni közelről az infrával.
"Ember legyen a talpán, aki kideríti, hogy a hőtároló tömeg többlet kontra lambda érték hátrány közül melyik győzedelmeskedik a nyári fölmelegedésben."
A hőtároló tömeg nem fűt, nem hűt és nem is hőszigetel, csupán késlelteti a dolgokat. Amelyik hőtároló tömeg reggel késlelteti a nyári felmelegedést ugyanaz a tömeg ugyanannyira késleltetni fogja ez esti lehűlést is.
Aki a hőtároló tömeget ebből a célból növelni szeretné, az előtte döntse el, hogy reggel 9-kor tartózkodik többször otthon, vagy este 9-kor.
Indítósín kell, miért kéne lebeszélni róla? A foltosodás normális, a ragasztó szívja a vizet, majd kiszárad, a dübeleknél más a vastagsága ezért más a színe. A vödrös műgyantás vakolat majd lepergeti a vizet.
Tudnátok abban segíteni, hogy amennyiben elvileg az ablaküvegem 0.55 W/m2, az ablak kerete 0,81 W/m2, a falat nem tudom pontosan a szigeteléssel, úgy gondolom, az is valahol 0,4-0,5 W/m2 körül lehet (B38+10 centi szigetelés), akkor 0 fokos kinti és 22 fokos benti hőmérséklet esetén reális-e, hogy kívülről az ablakkeret kb. 5 fokkal hidegebb, mint az ablaküveg és a fal.
Hali, nem vagyok szaki, csak tapasztalatot írok: nekem a színezés előtt, a szürke réteg felhordása után pár nappal voltak esők tavaly ősszel és laikus számára elég csúnyán nézett ki a házam. Ahol ugyanis egy csöppet érte az eső, felfröccsenés, akármi, hamar szétterült a víz ezen a szürke rétegen ázás látványát keltve. Színezés óta minden tökéletes. Kép alapján simán lehet, hogy a víz csak a kövekről "fröccsent oda", az színezés után nem baj, mert az a réteg felfröccsenő vízzel szemben véd. Ha nincs igazam, majd kijavítanak, nálam ez volt és most minden ok.
Egy kis segítséget szeretnék kérni: Az ősszel elkezdődött a szüleim házának a hőszigetelése, de nem lett befejezve a hidegek beállta miatt. Egy része elkészült, de még nincs színezve, így jól látszik, hogy a lábazatnál van egy nedves csík a talaj közelében. A lábazati hőszigetelés 5 cm XPS. Ez utal valami problémára, vagy normális jelenség, hogy ott kicsapódik a pára? Ma reggel 9-kor készült a kép, 1-2 fok körüli lehetett a hőmérséklet.
(Fentebb pedig jól láthatóak a hőhidak a dűbeleknél, az ablak párkánynál illetve az indítósínnél végig (én nem voltam ott, anyuék pedig erről nem tudták lebeszélni a szakit).)
Ember legyen a talpán, aki kideríti, hogy a hőtároló tömeg többlet kontra lambda érték hátrány közül melyik győzedelmeskedik a nyári fölmelegedésben.
Hát igen, elolvasva amiket írtatok (meg a valóban elég korrekt Ursa tájékoztatót), elég nehéz jól dönteni. Ráadásul akárhány szakembert kérdezek meg, annyiféle a válasz...
Szakmai körökben ismert és elismert építész ismerős pl. esküdözik, hogy az EPS (akár fehér, akár grafitos) rosszat tesz hosszú távon a háznak, csak lélegző kőzetgyapottal szabadna homlokzati hőszigetelni, és min 20 cm vastagon... Na ja, neki a tetőterében is 60 cm üveg(?)gyapot van...
Hát sorry, de azért ennyi nem nem-mindegy, mennyi az annyi, tehát valami kompromisszum mindig kell, és lehetőleg - mondjuk úgy - a felső negyedből.
Igazság szerint a hőszigetelés, a mai (magas) építőipari költségeket és a mai (relatíve alacsony) energiaárakat nézve nem is igazán takarékossági kérdés, mert nagyon-nagyon hosszú a megtérülési ideje...
Hanem komfortbeli.
Ha télen az ember nem fázik és nyáron nem sül meg (a saját házában), akkor már megérte.
Szerintem másképp értelmezted a kérdést. Itt a cél ha jól értettem a hőszigetelés nem a vízszigetelés.
A kérdező szerintem csak arra volt kíváncsi, hogy az XPS ragasztható-e egy nedvességnek kitett betonlábazatra. Szóval nem ragasztanám semmivel a bitumenes membránra.
Amiket Te írsz azok a 039-es anyagok árai. Ott a 30 Kg-os anyag áll szemben a 15 kg-ossal.
Kőzetgyapotból 035-nél nem is találok jobbat. Ez utóbbiak kb 60kg/m3-esek.
A multirock kőzetgyapot kb olyan testsűrűségű (30-as), mint a DF32-es üveggyapot, ráadásul ez utóbbi drágább a multirocknál, a példaként hozott esetben jó 400 ezer Forintos tétel.
Vagyis testűrűség-ár arányban rosszabb, lambda érték-ár arányban hasonló, szigetelési érték-vastagság arányban pedig jobb az üveggyapot ez esetben. A kérdezőnél ez utóbbi tűnt elsődlegesnek.
Kb próbáltam kiszámítani mennyi lehet a hatása a gyapotoknak testsűrűségtől függően a hőviszonyok alakulására. Olyasmi jött ki, hogy 30 Kg/m3 testsűrűséggel napi szintű hőingást csökkenthetnek bizonyos mértékig, egy ideig jobban gátolják a hő bejutását, de semmiképpen nem képesek több napon át jelentősen visszatartani a kinti meleget. Ez a napi ingadozáscsökkentés persze azzal is jár, hogy bár nappal valamivel kevésbé tombol a meleg az éjszakai hűvösben is nehezebben hűlnek vissza, ha már egyszer felmelegedtek, ami alvás szempontjából inkább kedvezőtlen.
A hőtároló képessége belőlük 30 centinek egy 50 centis téglafalénak bő 1%-a.
Ha ezt jelentős többletköltséggel megduplázzuk 2%-ra még mindig nem valószínű, hogy jelentősen csökkenti a nyári felmelegedést.
No meg a nyári felmelegedésben a belülről eltávozni nem tudó hő is szerepet játszik illetve a tetőtérbe felszálló meleg levegő.
Ember legyen a talpán, aki kideríti, hogy a hőtároló tömeg többlet kontra lambda érték hátrány közül melyik győzedelmeskedik a nyári fölmelegedésben. Ha ezt még a téli megtakarítással, a bekerülési költséggel a helyfoglalással és a megtérüléssel is összefüggésbe hozzuk végképp.
Erre gondoltam amikor írtam, hogy első megfontolásra nem egyértelmű, mikor melyik a jobb megoldás. Többedikre sem...
A hanggátlásnál talán tényleg nagyobb lehet a testsűrűség jelentősége, bár azért ott is inkább a vakolható, lépésálló nehéz típusoknál jelentékenyebb ez.
Ezek persze saját elmélkedések, ha valamit rosszul kalkuláltam, javíts ki!
Ha jól sejtem ez egy fűtetlen pince és nem is új építésről van szó. A föld alá ízlés szerint le lehet menni, egyre mélyebben egyre kisebb a jelentősége, szerintem az 1 méter valószínűleg már nem térül meg valami hamar. Ettől függetlenül ártani nem árt kifejezetten. 30 centimétert szoktak minimum javasolni a terepszint alatt. Nyilván 1 méternél már a földmunka is jóval nagyobb. Minél magasabb a lábazat annál kevésbé számít a lábazati hőhíd szempontjából a terepszint alatti szigetelés. A pince hőveszteségei szempontjából valamivel jobban. Ha van vagy lesz a pincefödémenhőszigetelés, akkor nem nagyon van jelentősége túl mélyre lemenni. Ha nincs és nem is lesz valamiért, akkor mondjuk 50-60 centi esetleg megtérülhet záros időn belül. A pince padlószintje alá végképp nem érdemes menni. Szerintem.
A pince falára kell vízszigetelés (bitumenes membrán, ráégetve), ha száraz pincét akarsz, akkor az alaplemez alá is (ha nem akkor 2o cm tőrtkő ágy) és meg kell oldani a sarok szigetelését az alaplemez és a fal között.
Aztán jöhet XPS, csak az nem áll meg a vízszigetelésen ragasztóval.
Megoldás:
a talajszíntig+1ocm: bitumenes membran és xps +dörken lemez és tömörített töltés,
attól felfele a lábazatra: kenhető vízszigetelés, ragasztott vagy habozott EPS- dűbelek nélkül.
Az XPS nem vízszigetelés, csak nedves környezetben is megörzi a szigetelési képességeit..
Szia nekem a sógorom és a sógornőm München-ben laknak. Megkérdeztem a sógoromat hogy ott is szigetelnek-e és azt mondta hogy igen de ott azzal a grafitossal, 14 cm-röl indítanak. Lehet hogy van benne valami.
Szilikátból készült ház szigetelésére készülök az éven. 15cm EPS-re gondoltam. Lehet helyette 12cm grafitos EPS-t is választani, vagy csak parasztvakítás hogy jobb a grafitos? Sajnos nagyon nem értek a szigeteléshez, mire kell odafigyelni amikor csinálják? A lapok és a fal között nem lehet semmi rés?
A nagyobb sűrűségű gyapotoknak a hőtehetetlensége is nagyobb, azaz pont a nyári túlmelegedést csökkentik jobban, mint a kisebb fajsúlyúak. (hangszigetelésben is számit)
A roskadás tényleg csak az olcsóbb kategóriákban tapasztalható, de ez nem jelenti azt, hogy egy drágább tekercses gyapot jobb lenne a táblásnál.
Egy 100 m2-es lakóháznál a ferde sik kb max 80-100 m2.
Multirockból ezt 2x15 cm vastagságban kirakva 300e Ft. Olcsóbb gyapotból 200e Ft.
Én értem, hogy költségben ez ~30% megtakaritás, csak éppen nem tényező egy ekkora költség az összköltséghez képest.
A jobb hőszigetelési értékű tekercsesek nemigen esnek össze hacsak valami durva behatás nem érti őket. Ezeknek jóval magasabb a testsűrűsége, mint a szokásos gyengébb szigetelésű anyagoké és nem is olyan puhák. Gondolom gazdaságosabb gyártási, raktározási célokból nem gyártják őket mindenféle szélességben, pedig a gazdaságos felhasználáshoz jó volna.
Egyébként pl a Knauf táblás üveggygapot (ekoboard) nekem a tekercses anyag (classic) feldarabolt verziójának tűnt. Igaz csak becsomagolt állapotban taperoltam, és volt itt, aki szerint a táblás merevebb.
A kőzetgyapotok másfélék, a testsűrűségük kb onnan indul, ahol az üveggyapoté befejeződik. Tényleg merevebbek ezért is vannak táblás kiszerelésben, mert össze sem lehetne hajtani őket. Gyanítom vastagabb, merevebb a szálszerkezetük (ezért azonos testsűrűség mellett szerintem gyengébb a szigetelési értékük, mint az üveggyapoté). Régebben nagyon a táblás mellett voltam, de közben rájöttem, hogy az előnyei viszonylag egyensúlyban vannak a hátrányaival. Úgy is lehet fogalmazni, hogy másban és más célra jók, de vannak olyan helyek, ahova kellő megfontolás nélkül nem is egészen egyértelmű, melyiket érdemesebb használni. A szarufaközök ilyenek, ezzel együtt a kellően sűrű üveggyapotot tartom jobb megoldásnak.
Mivel neked fontos a jó szigetelés minél kisebb helyen ezért szerintem nyugodtan válogass a jobb szigetelésű tekercses anyagokból, ha azoknak a szigetelési értéke kedvezőbb (mellesleg általában az azonos szigetelési értékben az üveggyapot olcsóbb...). Azt is fel lehet aprítani széltében éppen megfelelő szélességű táblákra és úgy felhasználni. Nyilván megfelelően éles kés, meg egy sablon nem árt, hogy ez hatékonyan menjen. Az ilyen anyag meg is áll a szarufaközben, nem hullik ki, csak picivel szélesebbre kell szabni.
Ha hosszába szeretnéd vágni, akkor azon érdemes lehet elgondolkodni, hogy a leeső hulladékot el tudod-e valahogyan használni, vagy esetleg már beszerzés előtt meghirdetni a neten az így leeső csíkokat.
Egyébként ennek kapcsán rátaláltam egy viszonylag korrekt tájékoztatóra (igaz üveggyapotos cégé), aminek megállapításai jórészt egybecsengenek a tapasztalataimmal:
jó anyagot is lehet ügyesen vásárolni :-), de sajnos ma már ezen munkák legszűkebb keresztmetszete a szakemberhiány..., tehát a munkaórákkal kell spórolni.
Azon gondolkodtam, hogy ha elmaradna a szuterén plafon szigetelése teljesen és csak az oldal falak lennének szigetelve mennyire hideg a földszinte padló és mennyire melegedne fel a szuterén.
A plafonra fullba ragasztanám mindenképpen, és nem egy oldaltól, hanem a szoba közepéről indítanám, esetleg átlósan lenne elhelyezve. Bár sok múlhat a mintázottságon is. Igazából erre a plafonmegoldásra azt mondtam mindig, hogy mekkora hülyeség, meg valami giccses izé, erre fel most megtetszett.
Nem tudom, hogy milyen anyagról beszélsz, de szerintem gyanúsan szép az a 0,031-es érték. Én a helyedben szeretnék látni PONTOSAN arról az anyagról egy hivatalos mérési jegyzőkönyvet, ami NEM a gyártó, hanem a hőszigetelés mérést végző intézet/labor honlapján tekinthető meg.
Ráadásul az igazán jó értékel bíró hőszigetelő anyagoknak többnyire olyan magas ára van, amiből kijöhet egy komplett tetőszerkezet-vastagítás, ami után már az olcsóbb anyagból is odafér 25-30 centi.
Tapasztalat van. Mögé már nem láttam, de külsőleg penésznek jele nem volt. Mögötte persze lehet ettől még valamiféle rosszakaró.
Nem látod, csak amikor felrakod, de akkor nagyon! :D lehet hogy lesz benne vagy 15-20 centi is a falak mentén! Tehát lehet hogy sokat kell vagdosnod. Szerintem ronda és nem ér meg annyi melót. Legalábbis engem rohadtul zavart, hogy a kezdő sarokban egész lap, aztán a szoba másik felén már csak fél lap. Inkább glettelném a plafont, azzal is el lehet tüntetni, és nem fogod látni, hogy ferdék a falak.
Az mennyivel jobb, ha a plafon helyett a plafonra ragasztott 1 cm vastag polisztirol díszlap a hullámos? :)
Ha a felső szomszédod is fűti a lakását, akkor a födém két oldala között valószínűleg nincs sem hőmérséklet-, sem páratartalom különbség, tehát ez nem hőszigetelési probléma, csupán esztétikai.
A plafonom kissé hullámoska, a panelfödémelemek nincsenek egy síkban. Eszembe jutott, hogy van az a plafonra ragasztható díszlap, ezekkel milyen tapasztalataitok van? (Hőszigetelés nem lényeg, beázás nincs, panelház annak is a közepe.) Milyennel érdemes foglalkozni és mire kell ezeknél figyelni?
Nálam a rétegrend , szarufa alatt 10 cm multirock , szarufaköz DELTAROCK 15 cm
nagyjából ez a terv nálam is, annyi különbséggel, hogy csak 10 + 10 cm fér el a vékonyabb szarufák miatt.
Éppen ezért szeretném a legjobb anyagot megvenni, mert számításaim szerint 0,031-es anyagból 20 cm vastagságban jövök ki ugyanúgy U=0,15 körül (elvileg...) mint egy gyengébb 0,039-es anyagból 25 cm vastagon.
A ház déli, laposabbik és nagyobbik tetősíkjáról beszélünk egyébként, amit nyáron tűz nap, alatta még télen mindig van fűtve.
A hátsó, északi rész egy részét megcsináltuk, nyáron 3 fok a különbség a korrektül szigetelt és az ezer éves szigetelésű rész között, de ezt télen alig használjuk.
A vízszintes részen nálam is 25 cm van, ott ugye lehet szabadon garázdálkodni, mert van tér a padlástér felé.
ööö, erre gondoltam én is :), egyrészt mert most is ez van fent (csak 30 éves, és össze van esve...), másrészt a tekercs méretét mindenhol 120 cm-snek látom, úgy meg még több lenne a vágási veszteség.
mellesleg a tető cserélendő részének meredeksége kb 35 fok lehet (de max 40, mert 45-nél jóval kevesebb), tehát akár nem zárom ki, hogy a jó minőségű tekercses se essen össze sok év alatt sem a gravitáció súlya alatt.
úgy van megbeszélve az áccsal, hogy szigetelőanyagot én hozok, mert a legjobbat szeretném, ezért keresgélek most bőszen mindenfelé.
Kömkel nagyon vágja ezt a mesterséget és igaza van.
Készítettem korcolt lemezfedést csepegésszaj szőnyeg nélkül (ami egy háromréteges páraáteresztő fóliára rászerelt kb. 12mm vastag műanyag térrács) és éjjel a pincébe is hallatszik a csepegés (pedig már minden be van lakva), az epület 4 emeletes és a tető síkja szigetelve van.
Egy másik epületre tettem szőnyeget (Delta gyártmányú, sajnos vagy 7 euró/nm) és semmi se hallatszik, a szigetelés nem a tetőn van, hanem az utolsó betonfödémen.
Létezik olyan korcolt lemez (pl. a Rukkinál), aminek a hátára rá van rögzítve a szőnyeg, de az még drágább.
A lemezfedésnek vannnak hátrányai is, ha rendesen meg kell csinálni, drágább mind a cserép.
Nálam a szarufa közök DELTA rockkal vannak kitöltve. Nagyon pici a vágott veszteség.
Nálam a rétegrend , szarufa alatt 10 cm multirock , szarufaköz DELTAROCK 15 cm, felül 2x10 cm rollrock + egyes helyek a megmarad RP-PT 6 cm -s közet gyapot van lerakva.
A megmaradt 6 cm anyag a zsarufára van terítve és arra van rárakva a 2x10 cm rollrock... a 2x10 rollrock keresztbe van gurítva egymáshoz képest.
1. Nem rakunk tekercses gyapotot a szaruközbe, mert azok roskadásra hajlamosak, pláne a legolcsóbb verziók.
Csakis táblás javasolt, aminek a mérete 60x100.
2. Ha a teljes tetőfelületre számolod ki, akkor a szarufák miatt le kellene vonni belőle ~10%-ot, ami kb veszendőbe megy. Össze kell gyűjteni a leeső 10 cm-es darabokat, és mondjuk a vizszintes födémrészre jók azok is. Vagy lyukakat betömni, stb.
3. Ha mégis tekercses gyapot mellett döntesz, akkor még kicsomagolás előtt, a gurigában kell egy recés késsel méretre vágni. Igy nem kell a kiguritott sok métert vagdosni.
"de 15 cm-t már nem ajánlott, mert akkor romlik az anyag hőszigetelő képessége."
Honnan lehet begyűjteni ilyen marhaságokat? :)
Az olcsó (0,044-es) üveggyapotok testsűrűsége 10 kg/m3 körül van, a szálas hőszigetelők jósága kb 60-80 kg/m3-ig egyre csak javul. Tehát ha az 1 méter széles tekercsedet 10 centire nyomod össze, na az után kezdhetsz csak aggódni, hogy most már talán rosszabb a hőszigetelése, 85 centinél még nem kell aggódni. Ennyi összenyomástól mindössze az lesz a különbség, hogy az anyagod hőszigetelési jósága 0,044-esről kb 0,043-esre javul.
Ráadásul jó erősen oda fog simulni a gerendákhoz, amire nem divat odafigyelni egyes körökben.
A zuhanó vízcseppet lehet útközben "ártalmatlanítani", lehet a becsapódás hangerejét csökkenteni és lehet akadályozni a becsapódás hangjának továbbjutását a lakótérbe. Ez kb százféle lehetőség, ebből néhány:
- egy második bádoggallér a jelenlegi felett 15-20 centivel (a két fém gallér SEHOL ne érjen egymáshoz)
- a zuhanó vízcseppet a becsapódás előtt szétporlasztani valamivel (pl rácsos/fésűs gallér a lemez felett)
- kavicsréteg a bádoggallérra (ferde tetőnél ez kissé bonyolult, de már léteznek jó ragasztók és műgyanták)
- gallér lemezére alulról vastag (nagy tömegű) és képlékeny (teljesen soha meg nem keményedő) masszát kenni (pl bitumen)
- gallér lemezére alulról vastag (nagy tömegű) és képlékeny (teljesen soha meg nem keményedő) réteget felragasztani (pl autós hifi boltokban kapható zajcsillapító fólia)
- gallér lemezére felülről vastag (nagy tömegű) és képlékeny (teljesen soha meg nem keményedő) anyagot ragasztani (pl PVC, UV-álló EPDM lemez, vagy egyszerű bitumenes tetőzsidelyből két réteg)
- satöbbi
"Kívülről is leragaszthatnám valamivel, de szivacsot, polifoamot vagy akár a fát is megeszi az időjárás,"
Létezik számos olyan UV álló (ez a kulcsszó!) anyag, ami soksok évig kibírja ott. Veszel 1 centi vastag UV álló epdm habot és összeragasztasz belőle egy gallért a kémény köré oszt jólesz. Én nem csak a bádoghoz ragasztanám a lapkat, hanem egymáshoz is (átfedéssel), hogy a gallér akkor is egyben maradjon, ha esetleg teljesen elválik a bádogtól.
A purhab NEM hangszigetelő.
A jó sűrű kőzetgyapot oda tömés is segít. Ha nem csak a hang útját zárja el, hanem nekifeszül a lemeznek, az még jobb (becsapódáskor csillapítja a lemez rezgését, mint a fenti trükkök egy része).
Bárhol nézem, minden kőzet- és üveggyapot 100 cm széles tekercsben van, ami azt jelenti, hogy ha 85 cm szarufaköz távolságú tetőt akarok vele szigetelni, akkor:
ad1) az anyag 10-15%-át dobhatom a kukába (vagy próbálhatom meg elsütni valahova...)
ad2) vághatom el hosszában, irdatlan sok folyóméteren keresztül tkp a teljes anyagot...
Tudtommal pár cm-t még lehet, sőt kell is összenyomni, hogy feszesen álljon, de 15 cm-t már nem ajánlott, mert akkor romlik az anyag hőszigetelő képessége.
Köszönöm, ha van valami javaslatotok, vagy nincs mit tenni, ez van.
A szuterént nem igazán szeretném fűteni, nem alakulna ott ki olyan hideg ami ezt indokolttá tenné, pláne mivel nem lakott és az alja egyáltalán nincs szigetelve.
A falmenti hidegebb résszel nem igazán tudok mit kezdeni ha nagyon jelentős és zavaró akkor amit írtál is a szuterén falának felső pl50 centijét még le kell burkolni a mennyezeten kívül.
A föld az mennyire jó szigetelő? Hogy kell vele számolni ilyen eseteknél? Pl a fal azon része ami már 0,5m vagy 1m mélyen a földben van az ott milyen szigetelésnek felel meg?
A szabadon álló rész mindenképp le kell szigetelni.
Egy ilyen alulról szigetelésnél egy jelentős hőtehetetlenség lenne a temperáló fűtés alarr, ami kiegyenlítené a hőforrás kilengéseit. Nyilván időbe kerülne felfűteni ezt a puffert esetleg hideg állapotból, de nem lehetetleníti el a működését. A padló fal találkozás azért egy adag hőt lekanyarítana ebből a temperált padlóból a szuterénbe így is.
Egy jól leszigetelt szuterén esetén szinte a szuterénbe helyezett légfűtéssel is lehetne temperálni a padlót. Persze ez jelentene többletfogyasztást, de onnantól a szuterén is része lenne a fűtött térnek, ha már egyszer belekerült a hőszigetelő burokba.
Egyébként ha a szuterén mindenképpen fűtetlen marad a jövőben is, és nem is előny csak a felső rész szempontjából, ha melegebb, akkor a fűtési szempontból leggazdaságosabb megoldás az volna, ha a lakótér padlószintjétől valami indokot távolságig (max 1 méter) lenne szigetelve a fala kívülről. Ahol meg ez a sáv nem éri el a terepszintet ott a földig mehetne a szigetelés. Hogy ez milyen mélyre menjen le, tudni kéne milyen anyagból vannak a falak, mennyire vezetik a hőt függőlegesen. Ugyanakkor belülről is kapna szigetelést a falazat felső megfelelő sávja és a födém.
Így a hőszigetelt burok jobban egybeesne a fűtött térrel, és olcsóbb is lenne, mint kívülről teljes mélységben körbeszigetelni az alsó szintet és utána még szigetelni a födémet is.
Nem hő, ámde szigetelés ügyben kérnék ötletet, tanácsot (a bádogos fórum sajna nem él már).
A kéményünk fedlapjáról lecsöpögő esővíz elég hangosan kopog a tetőáttörésnél a kéményt körbefutó bádogon. A hálók a tetőtérben vannak, és a hang a "padlástér"-i 35 cm-es kőzetgyapot szigetelésen (hajópadlóm, hőtükrös fólia, gyapot) át is simán hallatszik.
Mivel/hogyan lehet megszüntetni a zajt?
Laikusként ez jutott eszembe: a mosogatóból kiindulva, ahol annak aljára egy vékony anyagot kell beépítéskor ragasztani gondolom pont a zaj csökkentése miatt, arra gondolnék, hogy a belső oldalról a bádogot megtámasztva, körbetömve gyapottal vagy körbefújva purhabbal meg kellene szűnnie.
Kívülről is leragaszthatnám valamivel, de szivacsot, polifoamot vagy akár a fát is megeszi az időjárás, úgyhogy belső oldalról oldanám meg a problémát.
Van esetleg valakinek ilyesmiben tapasztalata? Előre is köszönöm!
Azt gondolom egyébként hogy ebben az esetben nem lehet két legyet ütni egy csapásra. Nincs jó megoldás, kompromisszumot kell kötni. Kinek mi a fontosabb el kell dönteni és annak megfelelően cselekedni.
Azt is figyelembe kell venni hogy az aljzat szigetelést a szuterén oldaláról lenne érdemes elvégezni, szerintem. Így viszont ha fentre kerülne temperálás akkor alatta nem csak néhány centi beton lenne hanem sokkal vastagabb, ez nem tudom milyen hatással lenne a temperálásra, mennyire lenne hatástalanabb.
Kb a homlokzati vastagságának kétharmada dukál legalább. Persze mivel drága anyag lehet spórolósra venni, különösen, ha a homlokzati túl van méretezve. Viszont ha kicsi a lábazat, akkor meg mégsem olyan nagy tétel. Mondjuk 8 centinél vékonyabb 15 centis homlokzatihoz már illetlenség.
Padlófűtésem nincsen, a hidegburkolatos helyiségekbe szeretnék egyszer temperálást, de túl jó még a burkolat. Volt amikor laktam padlófűtéses lakásban. Kis hőigényre folyamatos langyos vízzel jó az, rosszul beállítva hol forró-hol hideg az nagyon nem. A folyamatosan kissé túl meleg némileg egészségtelen.
Kb 25-30 fok közé saccolnám valahova az ideális vízhőmérsékletet, inkább a 25-höz közelebb. Nyilván a hőigény és a rendszer tulajdonságai sok mindent megszabnak és persze nem is lehet egyenletes a vízhőmérséklet mindenhol.
Lehetséges, bár van aki szerint minden leporosodik mellette. A temperálás egy mindig pont megfelelő padlóhőmérséklet tartásával szerintem ideális megoldás. Ha ez véletlenül elég is a fűtési igény kielégítéséhez, akkor az már padlófűtés is egyben. Nyilván kicsi hőigény esetén ez megvalósítható.
Azt nem tartom annyira jónak, ha a komfortosnál melegebb a padló, mert fűt. Persze esete válogatja, hol mikor mi a legjobb...
Az homlokzati szigetelés jó arra, hogy ne jusson be annyi meleg a falazaton át, ugyanakkor a lakásba mégis bejutó illetve az ott keletkező hőt elvonni nem fogja. Ezt a padló elég hatékonyan képes elvégezni, ennek ellenére szerintem is feltehetőleg több a szigetelt padló előnye télen, mint a szigeteletlené nyáron...
Ez valóban dilemma és nem is olyan könnyű kiszámolni mi az optimális megoldás.
A padló klimatizáló hatása nyáron a nagy melegekben jelentős.
Télen viszont ugyanez a hatás kifejezetten kellemetlen.
Utóbbit általában nagyobb volumenűnek tartják energetikailag és komfort szempontjából (jó eséllyel az is).
Ha nem teszel a födémre szigetelést,
akkor ha padlótemperáló fűtést szeretnél (a padlót inkább csak temperálni érdemes onnan fűteni a helyiségeket kevésbé, mert tüdőnek viszereknek nem kedvező), akkor nyilván ebből lefelé is jut valamennyi.
Ez nem lesz nagy volumenű, ha a szuterén jól tartja a hőt. Ehhez ki kellene számolni, hogy milyen hőáramokra lehet számítani a padlón keresztül a szuterén irányába adott megoldásnál. Nem pofonegyszerű dolog, mert a számolható átbocsátási értékek túloldalán részben egy időben változó hőmérsékleteloszlású talaj áll. Egy jó becslést lehet rá tenni, ami fontos a kérdés megalapozott eldöntése szempontjából.
Ha nem lesz padlótemperálás, akkor télen alapból hideg lesz a padló.
Ezt ekkor igen vastag - akár több réteg szőnyeggel illetve mondjuk aláhelyezett pl 1 centis purhabos szőnyegalátéttel lehet kezelni. Nálunk mindkét megoldás van és jól bevált, nem fázik a lábunk zokniban sem, pedig korábban rá lehetett fagyni a szimpla szőnyegre. Nyáron ez nem akadályozza jelentősen a klimatizáló hatást, mert nem befolyásolja különösebben a hőátbocsátást, inkább csak a felületi hőmérsékletet növeli meg.
Ha lesz szigetelés valamilyen formában a födémen, akkor nyilván a felső részből kevesebb hő fog lejutni télen (a falazaton leszivárgó hő, illetve az ily módon különösen a padló széleinél jelentkező alacsonyabb hőmérséklet azért itt is meglesz) Ezzel együtt egy kicsit hidegebb lesz a szuterén is, viszont a padló alapból melegebb lesz temperálás nélkül is, illetve a temperáláshoz kevesebb energia kell, és nélküle sem lesz valószínűleg szükség vaskos szőnyegezésre, vagy papucsban járkálásra. Ennek a javulásnak megfelelően csökken a nyári hűtő hatás is.
Olvastam, hogy mostanában hasonló témában több írás is született. De én nem a külső rész szigetelését szeretném elhagyni. Nem az ásás a gond.
Hanem az hogy ha fent megkapja a 20cm grafitot lent is a kb ennek megfelelő xps-t akkor hogyan érdemes eljárni a két szint között. Mert nyáron jól jönne az alsó hűtés télen viszont elszívná a fenti fűtést amit nem néznék jó szemmel. Ha nem szigetelek vagy csak keveset akkor a padló fűtés felejtős, mert lefelé nem akarok fűteni.
Nem, egyik része sem szobahőmérséklet kategória, nem lakott rész. De pont emiatt is van a dilemma. Mert a felette lévő szint az lakott. Ahová egy 20cm grafit felrakása van tervben. Ebből kifolyólag a szuterén részt is kéne valamennyire körbe szigetelni, de mennyire? Illetve a két szint közé mennyit érdemes tenni?
Ha a szuterén is körbe lesz szigetelve a padló kivételével akkor ott ki fog alakulni egy mekkora kb 8-10-12 fokos hőmérséklet még télen is. Ami nyáron szigetelés nélkül jól hűtené a felső szintet, viszont télen ez kellemetlen lenne, mert akkor meg csak szippantaná el a meleget. Itt kéne megtalálni a középutat vagy kideríteni hogy egy mennyit lehet nyerni és veszteni a szigeleléssel és elhegyásával.
Minden része a szuterénnek szobahőmérséklet kategória?
Ésszerű mélységig szigetelendő. Ha nem óriási gond akár teljes mélységben, bár a mélységgel egyre csökken a szigetelés jelentősége.
A mélyebb részek felé ezért vékonyodhat a szigetelés, de akár el is maradhat, mert 1,5 méter mélyen viszonylag stabil 10 fok körül földhőmérséklet tud lenni.
Föld alá és a közelébe egyértelműen XPS, különben EPS.
Mit gondoltok, hogy ésszerű eljárni egy szuterénes épület fsz/szuterén szigetelénénél?
Tervben van azépület teljes becsomagolása. A szuterén résznél két oldalt föld vesz körül, egy oldalt úgy 2m magasságig egy meg teljesen szabadon van. Itt ha jól gondolom az lenne a helyes eljárás, ha körbe lenne ásva az épület oldala, majd szigetelés, majd vissza a föld.
Terveztem egy ismerős házaspárnak egy tető átalakítást a meglévő kockaházukra, a sima sátortető helyett. Kérésük az volt, hogy az egész tetőtér később beépíthető legyen lakótérnek, így kapott egy emelt térdfalas tetőszerkezetet. Mivel a meglévő födémhez nem[...] Bővebben!Tovább ť
Estemben vasbeton gerendás födém, béléstesttel és salakkal néhány cm vastagságban.
Járhatóvá szeretném tenni a padlást akkor ha eltávolítanám a salakot és a továbbiakban úgy csinálnám ahogy a blogban írták, a salak eltávolítással nem gyengíteném a födémet?
Vagy ha rajtahagyom a salakot és úgy szigetelném a födémet és tenném járhatóvá akkor az nem terhelné a födémet, falakat?
Salak hőszigetelő képessége milyen arányban van az üveg vagy kőzetgyapothoz képest, vagy elhanyagolható?
Egyszer valaki számára elkezdtem feltalálni egy házibarkács padlásporszívót: szerepelt benne egy több száz wattos ventilátor, a fújó oldalára rákötve egy paplanhuzat (porzsák), a szívó oldalán meg egy vastag flexibilis szellőzőcső a végén egy ajtókefékből kialakított szívófejjel... de sajnos még a részletek kidolgozása előtt kijózanodtam ;)
"véleményetek szerint padlásról 60 éves iszonyú por mennyiséget eltüntetni"
Megvársz egy szeles napot, a tető mindkét oldalán felhúzol 100-100 cserepet, felveszel egy búvárfelszerelést és egy seprűvel (plusz a békatalpakkal topogva) jól felvered a port a padláson :)
"azt olvasom az EPS100-ról egy gyártói oldalon, hogy száraz helyre kell rakni,"
A kimondottan vízálló anyagok kivételével
MINDEN hőszigetelő anyagot száraz helyre kell rakni,
nem csak az EPS 100-at.
Ha olykor beázik a tető, akkor az egész hőszigetelést takard le páraÁTERSZTŐ fóliával, ez a párát felfelé átengedi magán, de a csepegő vizet nem engedi leszivárogni.
"De a nagyobbnak tűnő baj az, hogy nem nagyon látom, hogyan lehetne megvédeni a bogarak beköltözésétől"
Ha ennyire félsz attól, ami valószínűleg soha nem fog bekövetkezni,
akkor ne hőszigetelj, így biztosan nem lesznek bogarak a hőszigetelésben.
A tetőt engedélyeztetni kell (településképi véleményezés, tervek, stb).
Ha a nicknévből jól gondolom és ez a XIV. kerületben van, akkor ott csak cserép vagy korcolt fémlemez fedés a megengedett, sem zsindelyt, sem fémlemezt nem engedélyeznek, pluszban a főépitész macerás csávó, szeret beleszólni a kinézetbe, tehát korántsem biztos, hogy a legolcsóbb-legegyszerűbb megoldást engedi (tapasztalat, több tervnél vívtam vele csatákat).
Csak a PVC vizszigetelés 4000 Ft/m2 (anyag+munkadij, nettó), a 20 cm hőszigetelés 6500 Ft/m2 (anyag+munkadij nettó).
Plusz bontás, plusz fóliabádog körben, plusz leterhelő réteg, plusz fogadószerkezet a bádog alá, ha most nincs vagy nem megfelelő, plusz áttörések, vizelvezetés.
A 2 millió nem fogja betakarni, az biztos.
Van cég akivel dolgoztatok, dobj egy mailt és átküldöm a kontaktot.
Kb minden megrágható hőszigetelőanyagot veszélyeztetnek a rágcsálók, mivel meleg fészket lehet kialakítani benne. Ez alól a régebbi szúrós fajta üveggyapotok sem kivételek. Nyilván vannak olyan többnyire szerves anyagok, amiket esznek is. A polisztirolt a madarak és a háziszárnyasok szeretik. Nálam volt, hogy a csirkék valóságos barlangot ettek egy félkész felületbe.
A vizet semmilyen hőszigetelés nem szereti, ami jelentős vízfelvételre képes.
Első körben azért, mert elromlik a hőszigetelő képessége.
Második körben a víz a szerkezetüket is rongálhatja, penészt is okozhat.
Az EPS a vízre egyébként ilyen értelemben kevésbé érzékeny tapasztalatom szerint. Jópár elázást kiszáradást kibír. Lehet, hogy kimutatható ennek kapcsán valami szerkezeti károsodás, de a szigetelőképességet és a mechanikai adatait nagyon jelentősen szerintem nem befolyásolja. Még ha ilyenkor megfagy fagy az sem.
Az XPS meg végképp nem mert az nem is vesz fel jelentős vizet, tehát még a szigetelőképességét is megőrzi.
Ezeket a polisztirolokat viszont különböző vegyi hatások csúnyán el tudják intézni, vagyis jobb ha nem valami szennyezett vízzel érintkezik.
Az EPS tehát nem fog tönkremenni, vagy megsértődni attól hogy néha (vagy mondjuk egyszer) vizet kap, de a szigetelőképessége mikor átnedvesedik igen jelentősen romlik a kiszáradással viszont ez rendbe jön.
A gyapotoknál talán kötőanyaguk válogatja mennyire bírják a vizet és a jegesedést. Összeeséssel válaszolhatnak esetleg.
azt olvasom az EPS100-ról egy gyártói oldalon, hogy száraz helyre kell rakni, és hogy bár nem eszi meg se állat, se bogár, de a jó hő-tulajdonsági miatt szeretnek beleköltözni, ezért úgy kell rakni, hogy ne férjenek hozzá...
A száraz hellyel csak annyi a bajom, hogy zsindelytető lévén időnként van beázás, ami ugyan javítható, de akkor is jut be víz... Ha az EPS megsértődik ettől, az nem jó...
De a nagyobbnak tűnő baj az, hogy nem nagyon látom, hogyan lehetne megvédeni a bogarak beköltözésétől, ha így van felhasználva, és nem a vakolat vagy egy betonréteg védelme alatt csücsül...
(igen, neked válaszoltam, csak mire megírtam (több nekifutással, mert valaki mindig közbe jött), addigra a zindexfórummotor már elfelejtett engem...
viszont rutinosan a hosszabb hsz-eket mindig copy-zom küldés előtt... így nem kellett újra írnom, de az újratöltéssel valamiért elhagyta az idézet hivatkozást...)
Mondjuk annyiban kiegészíteném a korábban leírtakat, hogy a sima colos deszka azért jó egy méteres áthidalással nem egy életbiztosítás pláne súlyosabb egyéniségeknek. Ha széltében is össze vannak megfelelő közönként az egyes deszkák fogatva keresztléccel, akkor azért elegendő kell legyen a merevségük és a teherbírásuk.
Mivel duplán is van párazáró réteg lényegében semekkora valószínűsége nincs a kicsapódásnak.
Ha az én leírásomra reagáltál, az nem csak sávokban teszi járhatóvá.
Az EPS sávok azért vannak, hogy tartsák a járható deszkaburkolatot, ami lefedheti az egész födémet is.
Azt tudni kell, hogy az EPS80 majdnem háromszor annyiba kerül, mint a nem terhelhető üveggyapot azonos szigetelési érték mellett (Az EPS100 150 és az XPS még sokkal drágább). A lépésálló kőzetgyapot meg ennek is a duplája. Ezek felülete sem direkt járkálásra vannak kitalálva (bár kibírják ha nincs túlzásba víve) teherelosztó felületet illik rájuk tenni. Ugyanis a lépésállóság valójában azt jelenti, hogy be lehet építeni aljzatszigetelésként (leönteni betonnal meg ilyesmik). Ami direktben taposható azt talán járhatónak nevezik.
Mivel többszörös árkülönbségek vannak próbál az ember olyan konstrukciót kitalálni, ami a legjobb ár/hőszigetelési érték aránnyal ad járható felületet. Nyilván egy lépésálló kőzetgyapotra rakott deszkaburkolat terhelhetősége sokkal nagyobb, mint az EPS-ekkel megtámasztott üvegyapotot áthidaló deszkás megoldás. Csak mondjuk a 1/5 rész EPS 4/5 rész 039-es gyapot kombináció negyede annyiba kerül, mint a lépésálló kőzetgyapot, és meg is felel, ha a padláson az ember nem tárol négyzetméterenként sok mázsás súlyokat.
Amúgy van a legolcsóbb knauf MPN kőzetgyapot kb 1000 Ft/nm/10cm áron, ami nem lépésállónak van kitalálva, de megfelelő teherelosztó réteggel járható és mértékkel terhelhető is. Ez is versenyképes ár szempontjából. Lényeg, hogy ennél nem lehet kis felületen túl nagy nyomás, mert akkor beszakad.
Ez alapvetően jó dolgnak tűnik, de van benne kompromisszum
Én valamiért preferálnám, ha nemcsak sávokban lehetne járni...
Még emésztem a dolgokat...
Kiegészítő kérdés:
A rétegrend egyszerű, alulról felfelé:
Gipszkarton, lécezés, párazáró fólia (valami hőtükrös ezüst színű cucc). Ezek frissen kerültek fel. Fölötte az örökölt dolgok: fekete agro fólia, fogópárok közöttük a gyapot.
Ahol van deszka, ott nem tudom, milyen állapotban van a gyapot, mert nem férek hozzá :)
Ahol pőrén van, ott persze jó állapotú.
Így mekkora Veszélye van a kicsapódásnak, ha úgy csinálom, ahogy mondtam, és rárakom az EPSt?
Vagy ha nyerek a lottón és veszek lépésálló bazaltgyapotot, akkor azzal mi lenne a helyzet? Az tényleg járható felületet ad? Vagy a fölé is kellene még valami teherviselő dolog?
"Az EPS100 kibírná, ha csak ~60cm-nként lenne alátámasztva?"
Nem.
Ha a gerendák közötti alsó felület nem bírja el egy ember súlyát, akkor az eps járda alá tehetsz pár 10 centi széles deszkából "hidakat" a gerendák közé (ha a járda 50 centi széles, akkor mondjuk 3 deszkát: kettőt az EPS két széle alá, meg egyet középre).
Most látom, hogy a vízszigetelést is át akarod hidalni az XPS-sel.
Ha így lesz, akkor a ragasztózás a szigetelés közelébe ne kerüljön még akkor sem ha purhab. Fölül egy csík alul egy csík és kész is van. 40 centi nem egy nagy magasság.
A vízszigetelés szintje gondolom a padlószint környékén lehet.
Ilyen körülmények között szigeteletlenül hagyni a 27 centi lábazatot elég jelentős hőhid, penész veszéllyel is jár az alsó sarkoknál, fűtési veszteség is.
Valójában a föld alá is érdemes lenne lemenni az XPS-sel valamennyit, ha nincs körbebetonozva minden.
Esetleg azt érdemes csinálni, hogy a szigetelés fölött abbahagyni az EPS-t és alá ugyanolyan vastagon XPS-t rakni, hogy ne legyen szintugrás. Ezt csak a vízszigetelés alatt ragasztózni csíkban.
Ekkor egybehálózhatod akár, mert a glettben a víz nemigen fog felmászni az EPS-ig.
És ott húzod meg a határt a lábazati színnek ahol akarod ízlés szerint. Gondolom ezért akarsz inkább 40 centit, mert jobban néz ki, nem?
Vizesedni nem fog, de a hideg miatt akar peneszedhet is.
Havernal ugyanez a problema jelentkezett, ott a fapadlo felrohadt 1 ev alatt, amikor lezarta a labazatot. De sok helyen meg nincs ilyen problema, ezert irtam a tesztidoszakot. Mert ha viszont nincs gond vele, akkor leszigetelve hideg sem lesz a perem.
Sajnos utolagos hoszigetelesnel alapfeltételnek kell(ene) lennie a teljes feluletu talajnedvesseg elleni szigetelésnek.
Ha hagyom 40 centis elképzelést és az EPS szigetelés lemegy addig ahol most a vízszigetelés van (27cm) és nem rakok XPS-t csak sima vakolat az belül mennyire fog hideg lenni a fal és az aljzat találkozásánál?Fog -e vizesedni belül?
Vigasztalásodra mondom, hogy nálam is egy 110 éves házban régi fóliás padlók vannak, a lábazat jó magas, de nem vízszigetelt, és semmi gond nem lett az XPS-ezés miatt.
Bölcs tanács, hogy teszteld a dolgot színezés előtt. Az XPS nem kér enni ha le van hálózva.
Még egy biztonsági taktika, amit kitaláltam, hogy azonos módon ragasztózd fel az XPS lapokat (mondjuk pont perem módszerrel) és jegyezd meg illetve fényképezd le hálózás előtt miképp állnak. Később lehet rájuk az egybefüggő levegőblokkokra szellőző lyukakat fúrni párban, hogy mögöttük végbemehessen bizonyos szintű átszellőzés.
Én így igyekeztem csinálni, de azóta sem kellett semmit furkálni.
Nem szrencses ebben az esetben sem a labazati vizszigeteles, sem pedig a labazati hoszigeteles.
Ugyanis a talajpara nem tud oldalt tavozni a labazaton keresztul, igy a padlo fele fog.
Szoval a vizszigeteles felejtos, az xpst felrakhatod, de ne halozd es szinezd le 1 evig. Ha nem jelentkezik a tulparasodas a lakasban, akkor elegseges az epitesi folias "vizszigeteles". Ha viszont gond van, akkor le kell szedni az xpst a labazatrol.
Anélkül, hogy teljesen átlátnám a helyzetet annyit mondanék, hogy a deszkák közti kis tizedmilliméter nagyságrendű hézagok is bőven elegendők lehetnek a pára távozására, különösen, ha a rétegrendben valami kellően fékezi a párát egyébként is. Az sem tragédia, hogy a deszka felfekszik a gyapotra, ha eddig nem vizesedett ezután sem fog.
A gyapoton keresztül érkező pára még a jó páraáteresztó sárfödémnél is ki tud szellőzni kb 25 centiméteres palló alól, ha mellette van valamennyi rés.
Az EPS sokkal jobban fogja a párát, mint a deszkázat, de maximum fél méter széles útként lerakva ki tud mellette jutni a pára. Ha az EPS felső szintjében gyapot veszi körbe, akkor különösen nem jelent ez gondot, mivel az EPS lap alja még viszonylag meleg részen lesz.
Igazából ha vannak deszkák bőven, akkor az ideális megoldás nem a deszkavázra fektetett EPS lapos járófelület, hanem majdnem fordítva.
Vagyis a fogópárokra merőlegesen mondjuk kb másfél méterenként felraksz két deszkát, vagy cseréplécet egymás mellett, ezen végigpakolsz mondjuk 25 centis szélesen egy EPS csíkot 10-20 cm vastagon annak megfelelően milyen vastag szigetelést akarsz, és erre fektetsz utána a fogópárokkal párhuzamonsan deszkákat, vagy pallókat. Ha jófajta deszkák, akkor jó egy métert át tudnak hidalni, de lehet csökkenteni is az áthidalási távolságot.
Az EPS csíkok között érdemes annyi helyet hagyni, hogy éppen le lehessen gurítani egy tekercs gyapotot, vagyis a tekercsszélességnek megfelelő hely legyen köztük.
Nyilván pakolászni nagyobb sújt a fogópár EPS deszka csomópontokra érdemes, de járni bárhol lehet egy ilyen felületen. A deszkázat közt hagyott hézag óriási szélessége nem releváns páratechnikailag, ilyen okból nem indokolt akkora hézagokat hagyni amibe beleshet az ember lába, de nyilván a hézagos szerkezet anyagtakarékosabb.
az ilyen EPS100 mennyire törik? (mennyire kell alátámasztani, ha nem síkbeton van alatta?)
nálam a padláson a fogópárok közt ki van töltve a rés közetgyapottal, de csak a fogópárok vastagságában.
A padlás alapterületének kicsit kevesebb mint fele le van deszkázva, a kéményhez, egyéb helyekre jutás miatt. (Nomeg némi építési maradék is fel lett dobálva ide, még az előző tulaj által, de pl. a tartalék csempéket nem akarnám kidobni)
Nincs légrés a gyapot és a deszka közt. Tudom, hogy ez nem jó, fel kellene szedni a deszkákat, és valami "értelmes" méretű tároló/járófelület képzéssel társítva szigetelőanyagot kellene még rakni. Pláne, mert most a hidegben érezni, hogy küzd a szint felfűtéséért a fűtőrendszer, és biztosan egyszerűbb dolga lenne, ha több lenne fent a szigetelőanyag.
De _egyszerű_ megoldást keresnék...
Az EPS100 kibírná, ha csak ~60cm-nként lenne alátámasztva? Kb annyi a fogópárok közti táv, gondolom a táblás kőzetgyapot miatt.
Vagy simán kettétörne, ha rálépek?
(2x10 vagy 2x15 cm vastagságról gondolkodom)
Vagy mi lenne a legegyszerűbb módszer?
Ha meglévő deszkázatból mondjuk minden másodikat felszedek, (és mondjuk azokkal fedem az egyelőre "pőre" fogópár felső felületeket), akkor lesz egy olyan padlószintem, ami kb. 10-14 centis deszkákból és a köztük lévő 10-14centis hézagokból áll.
Ez a pára átengedése szempontjából "ideális"?
Mert ha ez így jó lenne teherviselő elemnek, akkor erre ugye nyugodtan rakhatnék EPS100-at?
(és ugye jól értem, hogy az se lenne baj, ha az EPS100, az kb. addig terjeszkedne, amíg a tető-padló táv kb. 50-60 cm, utána viszont a tető fa szerkezete, meg egyebek miatt sokat kellene vágni, ezért oda inkább valamilyen gyapotot raknék...)
Nem is lesz úgy. Minden be lesz fedve még egy réteggel. A járódeszka is, meg a gerendák is. Aztán ha jön valaki, előtte félrehajtok egy sávot. Emiatt nem fogok a 30 centi szigetelés fölé még egy utat építeni.
Akárhol van a fali hőszigetelés alsó széle, onnan elvékonyodva EPS-sel belesimulhatsz az eredeti falfefelületbe. Az elvékonyodó sáv lehet akár méter széles is (a lefelé elvékonyodás kezdődhet mondjuk a padlósík alatt 20-30 centitől). Pl forró drótos vágóval átlósan ketté vágod az EPS lapokat.
"De a járdától felfelé pl. 10 centivel az elvékonyítás jó ötlet."
A talaj feletti kb 30 centis sáv a felfröcskölő esővíz területe, ezért ott csak zárt cellás XPS-t szabad alkalmazni. Ha ide EPS kerül, az megszívja magát vízzel, ami a belsejében elkezd felfelé szivárogni, ki tudja milyen magasságig.
"Már csak az a kérdés a kezdősin honnan menjen?"
Én úgy gondolom, hogy az indítósín legjobb helye a boltban van.
Az alsó sor hőszigetelést egy ideiglenes sínről indítanám (akár a falra felfúrt, vagy falhoz támasztott deszkáról/lécekről) és mihelyt meghúzott a ragasztó, nyomban el is venném onnan. Persze élvédőt ettől még ajánlott használni, hogy a törési vonalak szép egyenesek legyenek.
"Legfeljebb szuterént, belül a plafonon - ha szeretném fűteni -kell majd szigetelnem"
A hideg szuterén plafonját mindenképpen hőszigetelned kellene, hiszen felette van a fűtött lakásod.
Szerintem simán rá lehet tenni akár gyapotot, akár eps-t. Ha rádobsz gyorsan 20 centi olcsó üveggyapotot, az még tavasz előtt visszahozhatja az árának a felét.
"a Födémre milyen üveggyapotot tennél, hogy járható is legyen.??"
Van, akinél az a "járható padlás", hogy évente egyszer elsétál a kéményhez egy 30 centi széles sávban, és van, aki azt nevezi járható födémnek, ahol a nagyfater 42 darab vas nyúlketrecét megőrizheti a hálás utókor számára.
Az első eset egyszerű: pl ha a közlekedési útvonalon üveggyapot helyett ugyanolyan vastagságú EPS 100-as tömböket teszel, annak a tetején bármikor végig lehet sétálni.
A második eset már bonyolultabb, mert a padláson rakodásra használt területre egy olyan dobogót kell építeni, aminek csak a lábai támaszkodnak a betonra és lehetővé teszi az üveggyapot kiszellőzését, tehát átszellőztetett légrés van a padláspadló és az üveggyapot között. Tehát mondjuk 100 ezer forintért csinálsz egy, a hőszigetelés felett "lebegő" padlót csakis azért, hogy azután azon tárolhasd a kb 5 ezer forintot érő kincseidet :)
De léteznek kész födémszigetelő lapok is ezek vastag EPS tetejére ragasztott OSB lapok, ezt én páratechnikailag nem merném megtenni (félnék, hogy az OSB túlságosan párafékező réteg), de van olyan gyártó, aki bátrabb nálam. Ha ennek a gyártónak van igaza, akkor a dobogódat úgy is megcsinálhatod, hogy nincs alatta átszellőztetett légréteg.
A kémény nem csupán egy füstgáz vezető cső és tűzvédelmi rendszer, de egy mechanikai építmény is. Ezért a kéményseprőnek jogában áll megtekinteni annak minden pontját, még azokat a részeket is, amelyeken nincsen pl tisztítóajtó sem.
Érdekesség: a kéményseprőnek jogában áll ellenőrizni azokat a kéményszakaszokat is, amelyek nem a te ingatlanodban vannak, ennek megközelíthetőségét neked kell elintézni számára, ha kéri. Ez nemcsak akkor izgalmas, amikor a szomszéddal közös falban fut a kéményed, hanem akkor is, ha te a földszinten laksz és a kéményed feletted még további 5 lakáson átmegy :)
És bocs a hülye kérdésért -életemben nem volt dolgom velük-, de manapság mi dolga van egy kéményseprőnek a kéménnyel a padlás felőli oldalon, ha abban egy koncentrikus műanyag csövet talál (kondenzációs kazánhoz)?
Azt gondolnám, hogy az ilyen kéményekkel már közel sincs annyi teendőjük, mint a régi időkben, és a biztonságtechnikai kérdések javarésze szépen átkerült a kazán elektronikájának oldalára (ventillátor vezérlés/monitorozás, nyomásmérő szenzor, füstgáz szenzor etc), amihez gondolom leginkább lövésük sincs.
A padlás bizonyos járatokat biztosítani kell a szigetelés felett, vagy lépésálló szigetelést kell letenni. Lehet deszka megoldás is de biztonságos kell hogy legyen a közlekedés rajta. Ilyen "járdát" kell kialakítani kéményig, esetleg szélőztető nyílásig. Ugyanakkor a kéménykörű is ki kell alakítani biztonságos járdát.
Erről jut eszembe. Én nem akarok egyáltalán járható padlást, most sem az. A gerendák közé egy sávban középen deszkák vannak leszögelve, de amint legurítok még 10 centit, ezeket is szépen be fogom takarni. Ha esetleg fel kell menni, akkor arra az időre félrehajtom majd a 'paplant'. Ahol nincs deszka, ott meg a 70 centi távolságra levő gerendákra lépek, nem gond.
Viszon van fent a két oldalon 1-1 kémény kürtő. Egyik egy kandallóé a nappaliban, a másik sosem volt használva, de tervezem ledobni a szerelt kéményt, és becsövezni duplafalúval.
Ebből következik, hogy gondolom alkalomadtán a kedves kéményseprő is fel akar majd menni oda.
Van nekem erre vonatkozó kötelezettségem? Azaz előírják, hogy márpedig nekem a kéményig egy kellemes járható pallót kell kiépítenem, vagy elfogadja vajon azt is, hogy 2 méter egy gerendán tegyen meg?
Üveggyapotból bármilyet tehetsz ilyen esetben, de járható nagyjából csak úgy lesz, ha valami vázszerkezetet csinálsz fából, EPS-ből, XPS-ből,... amire utána a járófelületet fekteted.
Az üveggyapot mivel túl alacsony a testsűrűsége és ezért puha magában nem bír el járófelületet abban a formában, amint az kívánatos volna, illetve egy kellően merev ilyen járófelület alatt jelentősen összeesik, ami a szigetelési értékének rovására megy.
Kőzetgyapotból lehet csinálni különböző mértékben járható felületeket csak lefektetve és rárakva a teherelosztó járóréteget.
Valójában a legolcsóbb kőzetgyapottáblák is alkalmasak erre korlátozott mértékig.
Nyilván tudni kellene először is, milyen célú járkálásra/ terhelésre kell alkalmas legyen az egész.
A direkt járható kőzetgyapotok elég borsos áron vannak cserébe ezekből már nem túl bonyolult járható felületet képezni.
Kedves Ezermester! a Födémre milyen üveggyapotot tennél, hogy járható is legyen.?? Ja födém beton. Tehát adva van egy vékony betonfödém, ezt hogy szigetelned nagyon frankón? több variációt is megköszönnék.
Valójában ahol a lefelé néző vízszintes felülethez hozzá lehet férni, ott nem igazán indokolt az indítóprofil, mert simán élvédővel, ragasztóval, nemesvakolattal is el lehet intézni a dolgot. Az indítóprofil hőhíd is és költségesebb is, mint egy élvédőzés.
Anélkül, hogy minden részletre kiterjednék, ha a szuterén szigetelését a talajtól 10 centire hagyod abba, akkor már inkább érdemes lemenni a járdaszintig, az alsó 30 centire XPS-t ragasztva, az nem olyan hatalmas többletköltség. A járdától 1 centit célszerű elhagyni a felfagyás elkerülésére, ami utólag kifújható habbal, ha valamiért zavar.
Az elvékonyítás jópofa dolog, csak ez esetben több vele a többletmunka, mint a megtakarítás, és azért az is csak félig-meddig esztétikus.
Nyilván ha a talajszint felett 50 centivel kezded a szigetelést, akkor a kezdő lapsort elvághatod srégen, de semmi gond nincs abból sem, ha az eredeti szintből kiugrik a szigetelés.
Indítóprofilt az egész aljára lehet tenni, ha nem az elvékonyítós verzió lesz, hogy alulról védje a szigetelést.
Idén a házamat szeretném szigetelni kívülről, most az információkat gyűjtőm.Két évre visszamenőleg olvastam a hozzászólásokat nagyon sok hasznos információval lettem gazdagabb.
Régi építésű a ház. A tetőszerkezetről szeretnék kérdezni Ilyen rétegrend kialakításról nem olvastam .
A tető sátortető, nyitott tehát nincs semmi fólia. Cserép-tetőléc-szarufa-belsőtér.
A födém fa a képen látható kialakítással.
A tetőszerzeketett nem akarnám szétszedni tehát maradna így.
Lehetséges-e a felső járó rétegre esetleg szigetelés elhelyezése? Gyapot-esp? ártok-e vele?Most nincs a mennyezeten penész.vizesedés,ilyesmi
Ja és ez napközben 20-21 fok, éjszaka 18-19. Kicsit még sokallom ezt a szigetelés elnézve. Lent a pincében is le lettek szigetelve a csövek. A fa egyébként nem fogy vészesen és gyorsan felfűti a házat, inkább a gázfogyasztás az ami relatív sok, ezek a régi cirkók működhetnek rossz hatásfokkal (mármint rosszabbal, mint ahogy kéne nekik)?
Hónapra pontosan nem tudnám megmondani, de kb. 2-2,5 erdei m3 úgy tűnik elég lesz a szezonra (bár ez függ még az elkövetkezendő 1-2 hónaptól). A gázra eddig olyan 20-25 ezret fizettünk a fűtési szezon kezdetétől, szóval az olyan 50 ezer lesz összesen. Tehát megsaccolva olyan 120 ezer körül lesz az össz fűtésköltség. Ezt olcsóbb fával még le tudjuk vinni egy jó 10 ezerrel.
Közben megnéztem itt a közelben (Vác) az Ipolyerdő zrt. 26 ezerért adja az erdei m3-t. Találtam egy olcsóbb hirdetést ott a plató légköbméterben van megadva az 3,5 légköbméter 46 ezer szállítással együtt, tehát ha jól számolom az 23/ erdei m3. Ennél olcsóbbat nem találtam. Azért vidékenként is lehet eltérés, nem meglepő módon.
Nem nekem szólt a kérdés, de én is vegyesen fűtök, úgyhogy ha érdekel:
60nm 60-as években épült, 35 cm-es falú szigeteletlen házhoz hozzáépített 44 nm 38 N+F téglából készült házrész szintén szigeteletlenül, mindenhol 2 rétegű üvegezésű új nyílászárókkal:
a tavalyi évben 150.000 FT gáz fogyott (ebből kb. 30.000 Ft használati meleg víz) úgy, hogy közben a nappaliban lévő cserépkályhában (ami kb. a régi házrészben érezteti hatását) elégettem kb. 3 köbméter bontott fenyő tetőanyagot.
Gyerekek szobáiban 20,5 fok, nálunk 19 fok, nappaliban 22-26 fok (cserépkályha nem megy-megy)
A jó előbb én is pont ilyen 039-es ecose-t tekertem ki. Háromba hajtva nagy megelégedésemre pont 30 cm-t adott ki.
Régebben ugyanebből a 0,44-es volt az, ami alig ment 20 centi fölé 3 rétegben. Persze kb. annyiba is került, mint emebből a 20 centi. Nem csak nálam másnál is kevesebb lett a vastagsága. De volt olyan adat, mely szerint a 039-es is kevesebb lett, mint a névleges méret. Valószínűleg széria és tárolási körülmények/idő függvénye is mit ad ki végül.
A kisebb testsűrűségűek azért többnyire jobban összeesősek a jelek szerint, bár van kivétel.
Méregetni több réteget érdemes egyben kissé összesimítva, mert a vágási felületek és az anyag egyenetlensége is sokszor csalóka.
Nem kell körbemérni mindent elég randomszerűen pár helyen itt is ott is....
Nekem is van ötletem a bemérésre: felraksz a padlásfödémre egy vezetékes digitális hőmérőt és kitekersz rá mondjuk 10 centis ismert szigetelési értékű gyapotot olyankor, amikor a külső hőmérséklet nem nagyon változik pár órán keresztül (és a belső sem). Figyeled a hőmérséklet hogyan alakul a szigetelőanyag alatt (elvileg elkezd lassan növekedni). Miután beáll egy adott értékre kiderül, hogy a födém jelenlegi szigetelési értéke az adott pont körül, hogyan viszonyul a 10 centis gyapotéhoz. Pár ilyen mérésből kb lehet becsülni mennyit takaríthatsz meg adott szigeteléssel. legalábbis elképzelésem szerint.
Az az 50% nem feltetlenul igaz azert. Persze a sima vegyes ezer eves rendszer lefolytva stb elismerem lehet meg ezt sem eri el pl egy egesz napos uzemre vetitve. De sokkal jobb is elerheto, pufferrel fagazzal, jo kialakitassal.
"Egyébként (balga kérdés), honnan tudom, hogy szökik a meleg felfelé?"
Az infra hőmérőddel ránézel a födém soksok pontjára KÖZELRŐL és minél hidegebb egy felület a levegő hőmérsékletéhez képest (tehát mindenütt a levegő-mennyezet hőmérséklet KÜLÖNBSÉGÉT kell tudnod), annál jobban szökik a hő. Ezekbe a mérésekbe bele kell venni a födémnél a falak felületi hőmérsékletét is, mert sokhelyütt a mennyezet OK, miközben a fal meg szivattyúzza a forintokat felfelé.
Ha elég sok helyen megméred a mennyezet hőmérsékletét, akkor majdnem olyan részletes képed lesz, mint egy hőkamerával.
"EZ durván 42ft/kg , már gyanúsan gázzal fűtés árában van !"
A jó tűzifa sokhelyütt 35e +szállítás. Ha ehhez hozzáveszel egy 50%-os tüzelési-hőhasznosítási hatásfokot, akkor a fatüzelés közel kétszer annyiba kerül, mint a gáz (és többe kerül az éjszakai áramnál). De amikor ezt megemlítem a megfelelő fórumban, akkor egyből én vagyok a hülye, mert hát mindenki tudja, hogy a fatüzelés sokkal olcsóbb a gáznál :)
"szerintetek mennyi lenne az optimális max. vízhőmérséklet, amivel a leggazdaságosabb tudnám használni a rendszert? Jelenleg 60 fokra van állítva,"
25 fok alatt a radiátor nem fog fűteni, 95 fok felett pedig fel fog robbanni. A kettő között a lehető legalacsonyabbra állítsd be a hőfokot, hogy éppen jó idő legyen a házban.
A régi cirkók hatásfoka ott van elcseszve, hogy túl sok hő távozik a kéménybe, minél melegebb a víz annál több, tehát vedd a vizet minél hidegebbre. Persze ekkor meg túl hideg lesz a házadban, tehát vásárolj néhány plusz radiátort, hogy a hidegebb vízzel is ki legyen fűthető a ház ezzel nyerhetsz mondjuk 3-5 százalékot hatásfokban.
Egyre vigyázz nagyon: nehogy véletlenül hőszigeteld a házat, mert akkor hőfok tekergetés nélkül is a jelenlegi felére-harmadára eshet a gázszámlád :)
"Most én rontok el valamit vagy fű alatt ennyire könnyű és elérhető sokkal olcsóbb megoldás?"
Hivatalos helyen már az átvételi ár is magasabb lehet, mint teljesen illegális helyen az eladási ár. Nem attól olcsó a tűzifa, hogy bemész a nagyvárosi hivatalos fakereskedőhöz és kacsingatva lemondasz az ÁFÁ-ról, hanem ott, ahol az erdőtől a végfelhasználóig soha semmi adat nem került papírra a fáról.
Adott egy régi FÉG C21-es cirkó, régi, öntöttvas radiátorokkal, vastag csövekkel. Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek mennyi lenne az optimális max. vízhőmérséklet, amivel a leggazdaságosabb tudnám használni a rendszert? Jelenleg 60 fokra van állítva, de kevésnek érzem, viszonylag sokat kapcsol be (bár nincs összehasonlítási alapom). A ház egyébként jól szigetelt (15 cm oldalt, 30 cm felül, 3 rétegű ablakok). Kiegészítésre használom, temperáló fűtésre a gázt, egyébként alapvetően vegyeskazán, fafűtéssel. Neten megtaláltam a használati utasítását, de csak annyi volt, hogy nagy hidegben fel lehet akár 90 fokra is emelni. Gazdaságosságról szó sincs (1985-ös tán). Amúgy mennyivel fogyaszthat egy ilyen masina többet, mondjuk egy kondenzációsnál, olyan 20-25 % eltéréssel jól tippelek?
Másik kérdés: olvasom, hogy páran itt ilyen akár ilyen 20 ezer erdei/m3 beszerzési árról beszélnek. Én körbekérdeztem idén, meg tavaly is és tavaly 25500-ért, idén 28 ezerért szereztem be (+ 1500/m3 szállítási költség). És ez számla nélkül ennyi, számlával 30 lett volna, máshol meg 35 körüli árakat is kaptam. Ez egyébként vegyes akác, tölgy, gyertyán. Most én rontok el valamit vagy fű alatt ennyire könnyű és elérhető sokkal olcsóbb megoldás? (Vagy a m3-re azt hiszi valaki, hogy erdei m3...?)
Egyébként (balga kérdés), honnan tudom, hogy szökik a meleg felfelé?
A klasszikus hamar-leolvad-a-hó-a-tetőről az elég egyértelmű, de nálam ilyen csak közvetlenül a folyosóról nyíló padlásfeljáró fölötti részen tapasztalható.
Rámértem (egy persze nem kalibrált, olcsó infrás hőmérővel): a termosztát (1,70-en) 20 fokot mutat, a gipszkarton 2,40-en 21,5-22 fok.
Ez a kb. 1,5-2 fok eltérés mindenhol megvan, a padlásfeljárónál nem, annak a közelében kb. 1,5 fokkal hidegebb a gipszkarton, mint 1 méterrel odébb, ahol már van kőzetgyapot.
Ez jó? Vagy hány fokkal kéne melegebbnek lenni a mennyezet alatt?
"bővítményen a rétegrend: gipszkarton, párazáró fólia, 10 cm kőzetgyapot, légrés, OSB. Itt gondolom nem kell semmi a kőzet/üveggyapot alá."
A légrés ugye átszellőzik rendesen?
A 10 centi hőszigetelés vastagság marha kevés manapság. 20 centi az ésszerűség alsó határa, olcsó üveggyapottal nem kerül túl sokba.
Ha a gyapot alatt van párzáró, más oda nem kell.
"gipszkarton, légréteg, hagyományos födém (felülről sárral tapasztott, alul-felül deszka). Ide gondolom kell párazáró fólia a kőzet/üveggyapot alá."
Mivel nem tudjuk, hogy ennek a hagyományos födémnek önmagában milyen a hőszigetelése, ezért ide inkább ne tegyél párazáró fóliát. Dobd rá a gyapotot közvetlenül a sárra.
"A padlásra max. a kéményseprő megy fel."
Akkor csinálj járdát a kéményseprő számára, a többi részen megspórolod az OSB-t.
20 centi vastag 0.039-es és 0,044-es jóságú gyapot esetén már akár 2 fok mennyezeti felületi hőmérséklet különbség is lehet, ami már befolyással van a komfort-érzetre. Tehát szerintem vagy legyen 20 centi 0,039-es, vagy legyen 25 centi 0,044-es gyapot (amelyik olcsóbb).
1. bővítményen a rétegrend: gipszkarton, párazáró fólia, 10 cm kőzetgyapot, légrés, OSB. Itt gondolom nem kell semmi a kőzet/üveggyapot alá.
2. régi részen gipszkarton, légréteg, hagyományos födém (felülről sárral tapasztott, alul-felül deszka). Ide gondolom kell párazáró fólia a kőzet/üveggyapot alá.
És inkább üveg-vagy kőzetgyapot? A padlásra max. a kéményseprő megy fel.
Az a fura, hogy nekem a régi kb 8 centire összeesett üveggyapotra ráfektett új 10cm 0.039-es hatását nem igen vettem észre. Az emelet első érzésre ugyanannyi idő alatt hül le.
Persze még hátravan még 1 réteg, ami majd a gerendákat is betakarja, de nagy csodát egyelőre nem láttam.
Nyilvan 0cm és 10cm között viszont már nagyon nagy lehet a különbség
Kívül ha pl. a 15 centis grafitos eps -el lemegyek a lakószint alá, akkor a lábazat-(pince) szuterén beton oldalfal- és járda viszonyára gondoltam. pl. hó miatt.
Hogy ott hogyan képezzük ki a felületet?
De a járdától felfelé pl. 10 centivel az elvékonyítás jó ötlet.
Azt hittem ott hirtelen véget ér a szigetelésem.-csúnya lett volna-
2. Már csak az a kérdés a kezdősin honnan menjen?
Ha lábazat egy síkban van a vakolt tégla ház falával, nem lehetne esetleg a lábazat aljától indítani?
Ezt azért gondolnám, mert volt itt arról szó, hogy a fém kezdősin beviszi a téglafal felé a hideget.
Mivel nekem a szuterén nincs fűtve, -és ezért nem is kell szigetelnem kívül és belül sem, -ezért ha ezen részen kezdődne a kezdő sin, ott bevihetné nekem a hideget, nem zavarna.
3. Azért az nekem sokat hozott most a konyhára, hogy kiderült nem kell xps lábazatot készítenem a szuterénem külső részére, csak a homlokzati eps t kell lentebb kezdenem. Ráadásul nem kell a föld alá sem szigetelnem, ez sok munkát azért megtakarított. Na meg vagy kb.300 ezer forintot.
Legfeljebb szuterént, belül a plafonon - ha szeretném fűteni -kell majd szigetelnem, lehúzva a plafonnál oldalt mondjuk 30 centit, ilyet olvastam már itt.
4. Tehát, terasz-mivel a levegőben van olyan vasalattal, ami bemegy méterenként 2 métert a nappaliba, szimkár fődémek közötti résekbe-sem kell elbontanom. Nem is tenném meg. Lépcsők is szuterénnek mennek neki, tehát ott sincs mit tenni, illetve nekem úgy jó. Szuterén lejáró sem téma.
5. Tehát ténylegesen a homlokzat szigetelés marad a tető koszorúval.
Illetve van fent egy 1.5 m2 terasz, 20 cm vastag szintén vas bemenetekkel. Na ezt lehet beburkoltatom, hasonlóképpen, mint a tető sarkában lévő lambériázott "sarok dobozt".
(kicsit széttagoltam, lehet így olvashatóbb)
Ez azért így már mindjárt jobb kedvre derít, kösz nektek.
"Fal 15 cm aljzat 8 cm födém 20 cm lábazat még nem tudom."
Ha okos ember csinálja a hőszigetelést, akkor ilyen értékek mellett a lakás éves hőigénye lemehet akár 80 kWh alá is négyzetméterenként (ez jó gázkazánnal kb 1100-1200 Ft/m2/év),
ha a hőszigetelést kevésbé okos szakember csinálja, akkor persze lesznek hő-szivárgások, de 1500-1600 Ft/m2/év akkor is várható.
"kérdezem hogy hogy jövők ki jobban gázzal vagy fával."
A kandalló egy helyiséget fűt nagyon, a szomszédos helyiségeket már kevésbé (ha nyitva van az ajtó), a többit meg sehogyse.
- hivatalos teljes áron vásárolt tűzifával, olcsó kandallóban, nem profi tüzeléssel: kb 30 Ft/kWh (talán a legtöbben így tüzelnek, de halálosan megsértődnek, ha azt mondom, hogy ez így sokkal drágább, mint egy normális gázfűtés)
- hivatalos teljes áron vásárolt fával, profi kandallóban, profi tüzeléssel: kb 18 Ft/kWh
- gázfűtés kondenzációs kazánnal: kb 15 Ft/kWh
- adócsalt áron vásárolt tűzifával, olcsó kandallóban, nem profi tüzeléssel: kb 18 Ft/kWh
- adócsalt áron vásárolt tűzifával, profi kandallóban, profi tüzeléssel: kb 10 Ft/kWh
Amúgy azon picit meglepődtem, hogy a 0.039-es Knauf (10cm) felrakás után egy nappal a legtöbb helyen ahol mértem 12cm vastag volt. Ekkor persze még nem volt rajta a másik 10cm.
45 nm és 20 nm ez a 2-tő össze lesz építve a kazánházzal.
45 nm 1 szoba 1 konyha, étkező és egy fürdő.
20 nm 1 szoba meg 1 fürdő.
Ablakok, ajtók újak.
De mivel mind a 2-ben újat kell csinálnom nagyon el kell gondolkodni hogyan járok jobban (mert most csak kandallóval fűtöm a nagyobb házat a kicsit sehogy sem.)
Vegyes kazán 200 ezer puffer 160 ezer ft tágulási tartályok és szivattyúk megint 100 ezer
Sima gáz kazán nem kondenzációs 160 ezer-tól. Itt a tervezés lehet plusz egy 50 ezres téttel.
Csöveket , radiátort mind a két esetben meg kell vennem.
A kettő között van úgy kb 200 ezer ft különbség. Ez pl a teljes ház külső szigetelés anyagának az ára.
Nagyon de nagyon nem tudom mit tegyek. melyiket válasszam.
Azt meg még bele sem kalkuláltad, hogy a 0,44-es anyag jó eséllyel nem 280 mm-es lesz. Persze attól függ milyet sikerül kifogni, de találni olyat is, ami 3 rétegben alig több 200 mm-nél. Ilyenkor persze már lehet, hogy 0,42-es vagy 0,39-es válik belőle.
Nekem kb az jött ki, hogy szinte mindegy milyet rak le az ember, ha az ár/testsűrűség aránya kb azonos.
Budapesten/környékén sürgősen szükségem lenne 1,5-2m2 Isover Akuplat 50-es hang- és hőszigetelő üveggyapot lemezre vagy bármire, ami hanggátló gipszkarton falba beszerelhető és hasonló tulajdonságokkal bír (jó hangszigetelésre). Fizetnék is érte, el is megyek érte, csak nem szívesen veszek meg egy teljes bálát, ami 14,4m2.
Akinek van valami maradék és tud segíteni, kérem emailben jelezzen vissza egy telefonszámmal...
véleményetek szerint födémre (padlásra) rakott üveggyapotnál ténylegesen érezhető, hogy 0.044 vagy 0,039 hővezetési tényezővel rendelkezik? avagy csak "pszichikailag"? :)
Fával olcsóbb fűteni, csak kérdés,. hogy mennyire érezhető a különbség egy nagyon jól leszigetelt házban. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.
Arányaiban a különbség ugyan az marad, mert hiába szigetelt a házad, a fa vagy a gáz nem fog több energiát adni. Csak mondjuk ha a szigeteletlen házamat 100 Ft-ból fűtöm ki fával és 1000 Ft-ból gázzal, akkor az m ár egy érezhető különbség. De ha leszigetelem, akkor mondjuk 10 Ft lesz fával és 100 Ft gázzal. A különbség nagyságrendileg ugyan az, de azért mégis más mint korábban :)
Jó estét van valakinek véleménye tapasztalata abban a kérdésemben hogy.
Teljesen le lesz szigetelve a házam az idén.
Fal 15 cm aljzat 8 cm födém 20 cm lábazat még nem tudom.
Mennyi lehet így a fogyasztásom gázból? Lehet hogy hülyeséget kérdezek de még nincsen fűtésem csak kandalom ezért kérdezem hogy hogy jövők ki jobban gázzal vagy fával.
Valószínűleg meg lehet azt csinálni a szomszéddal, hogy jól jöjjön ki a végén, ha normális gondolkodású, precíz és nem túl pénzéhes. Esélyes, hogy idegen társasággal rosszabbul járhatsz.
Ami fontos, hogy előre le kell tisztázni a technikai részleteket pontosan (nem majd ahogy alakul) és a teljes munka díját, ki mit csinál stb.
Ha mindenki csak félig ért hozzá meg rutintalan, akkor nagyon alaposan neki kell készülni elméleti síkon és eszközökben, illetve rá kell szánni jóval több munkaórát, mint amit egy gyakorlott társaság eltölt vele (cserébe nincs munkába járási idő, és esetleg nem jön ki akkora profit/órabér).
Nekiállni akkor érdemes, ha már minden előre meg van tervezve minden szükséges állvány, létra, vágó és egyéb be van szervezve és tisztázva vannak a részletek.
Én már fogtam bele úgy ilyen munkába, hogy nem készültünk fel rá kellően és közben alakultak a dolgok. Nem a legszerencsésebb dolog.
pedig az építőiparban van egyfajta szegmentáltság (mérnökök vs szakmunkások), képzeld el a szoftveripart, ahol még ez sincs, ott mekkora bölcsességeket dobnak be a programozó szakmunkások :-))))
Ez annyira jó szöveg, hogy mostantól én mondtam :)
Láttam már én is ilyen marionett-típusú segédmunkásokat: volt egy mester, aki alig ért rá ténylegesen dolgozni, mert szinte a teljes idejét lekötötte a marionett-segédmunkások folyamatos mozgatása.
"Nem tudom megsaccolni sem, hogy mit nyerek egy komplett terasz újraépítésével energiafelhasználás szempontjából."
Egy jó mérnök ki tudja neked számolni, hogy azon a sávon mekkora az éves hőveszteséged, megsaccolod, hogy azt a plusz pénzt hány éven át fogod kifizetni és ennek alapján eldöntheted, hogy mibe vágsz bele.
Egyébként a "nem csinálok semmit" és a terasz teljes elbontása között van még néhány közbülső fokozat is, persze ehhez további részleteket is kellene tudni.
"egy fűtetlen szuterén mellett érdemes-e leásni 70centit"
Valószínűleg nem érdemes.
A lábazati hőszigeteléssel a lakás padlószintje alá 40 centivel mindenképpen érdemes lemenni (terasznál sem árt elgondokodni ezen), még 80 centi is hasznos lehet, de ennél lejjebb már csak nagyon ritka esetben fizetődik ki a dolog ép ésszel felfogható idő alatt.
"A fórumokkal az a baj -és természetesen senkit sem akarok bántani ezzel- hogy nem tudod, hogy az elhangzó vélemény mögött kiféle/miféle áll, így a milliós beruházást nem lehet pár nick-re alapozni,"
A fórumokon MINDEN állítást kezelj fenntartással, mindent ellenőrizz le más forrásokból. Persze arra is ügyelj, hogy ezek NE anyagilag érdekelt források legyenek, mert pl a hőszigetelő festékről és a mágneses derékaljról is nagyon sok jót lehet olvasni :)
Korábban volt már belinkelve egy egész jó összefoglaló. Aki átrágja magát rajta pár kérdés után belefoghat akár maga is. Én két évig készültem rá a fórum segítségével, és nem bántam me. Bár a szín még mindig nincs fenn, de annak megvannak a célszerű oka...
De épp ezaz, hogy -én legalábbis- nem tudom. Nem tudom megsaccolni sem, hogy mit nyerek egy komplett terasz újraépítésével energiafelhasználás szempontjából.
Ahogy azt sem tudom, hogy egy fűtetlen szuterén mellett érdemes-e leásni 70centit (beleértve járdatörés, lépcsőelbontás, újraépítés).
Hoz-e majd annyit a 10 centis XPS, vagy hagyni kell inkább a fenébe, merthogy úgysem a lenti részen élünk, és a földszint alja 1.5 méter magasan van.
A fórumokkal az a baj -és természetesen senkit sem akarok bántani ezzel- hogy nem tudod, hogy az elhangzó vélemény mögött kiféle/miféle áll, így a milliós beruházást nem lehet pár nick-re alapozni, mert rengeteget mindenfelé a foteltudós.
Én mérnök volnék, csak nem építész területről, és ez vitathatatlanul kihat a dologhoz való hozzáállásomra :)
Nem de mint most itt is, ezt magad is megtudod csinálni !
:-)
Így az internet világában, amikor még árakért se kell elballagni a tüzépre, vagy ha ott nincs akkor a másik falu tüzépjébe..és elment vele fél napod, mint régen.
Amúgy nem lenne ez a görcsölés részemről, ha egyformán jól dolgoznának egy áron a szakik.
És meglehetne bízni mindenkiben. Illetve csak 1 cég végezne ilyen munkát az országban.
De szerencse kérdése mit fog ki az ember.
Mert más az ígéret és más az elvégzett munka után az elégedettség érzése, ha lesz egyáltalán olyan.
Ami függ az egyén rálátásától is.
szerintem
igen kompromisszumokat kell kötni.
nekem kényelmes lenne a szomszédom.
lehet írok neki 1 szerződést az itt tapasztalt szakmai feltételekkel, határidővel, fizetési, anyagbeszerzési feltételekkel és ha aláírja mehet a dolog és kevésbélesz bizonytalan mintha szóban állapodtunk volna meg.
A szomszédommal közös ismerősömnek említettem szigetelési terveimet.
Szerintem ő tájékoztatta a szomszédomat.
Azóta nagyot köszön.
Persze volt, hogy évekig nem beszéltünk.
Elég gáz a szitu.
Abból a szempontból jó lenne, ha ő csinálná, mert a 70cm mezsgye a kerítésénél sem elég az állványnak, neki ahhoz le kell szednie a kerítést, elpakolnia az ott tárolt zsalukat, állványait stb. a kutyát elköltöztetni 2 hétig.
Vagy naponta visszarakni a kerítést.
Szóval kényes ügy.
Ha ő csinálná gondolom belátóbb lenne ezen a téren is.
Nem értek veled nem egyet :) csak keresem a megoldási lehetőségeket.
Az én fejemben egy ilyen példa van:
kijön a szaki, hőkamerázik, számol, majd azt mondja:
"Figyu, ez a terasz tök sz*rul van megépítve, szigetelés pocsék, hőhidas.
Meg tudjuk neked csinálni, elbontjuk, épitünk faszát. 1.2 millió. Ha megcsináljuk neked az új teraszod tök szép lesz, az éves fűtésszámlád kb 30 ezer forinttal csökkenhet.
Szép lesz, jó lesz, de 40 év alatt térül meg. Viszont nem minden a megtérülés, ott van az esztétikum is. Akarod?
Viszont ha ezt a pénzt a tisztességes tetőszigetelésre költöd, akkor ez ugyan nem látszik, és marad a csúnya teraszod, de 10 év alatt behozza a ráfordítást. Na mi legyen?"
Nyilván tökéletes nem lesz, de ennél jobb ami van.
Mert évek alatt már a hőveszteséggel elveszett a szigetelés ára.
Csak soha nem mertem belevágni pont ezért, amiket írtál.
De már nem halogathatom.
Már nem az a lényeg, hogy 60pluszos koromra megtérüljön, hanem az, hogy kb.fele annyi tűzifával szenvedjek évente- pl. izületek, porckopás stb-
A terasz tető már amúgy is cserés lenne.
A beton teraszbean a vasalat meg ugyanannyit megy be a nappaliba, amennyi kiáll.
Tehát max elvésem a beton fal érintkezését, de minek?
A vas ugyis beviszi a hideget.
Tehát az marad.
Max a járda elbont, de azt is minek?
Ha a suterén úgy lett betonozva, hogy a zsalu a föld göröngyös része volt, tehát simán vannak benne 15 cm es egyenetlen részek, mert sóderos volt és néha megszaladt az oldal fal.
Tehát ott beton van.
Na azt nem vési le senki.
Tehát xps helyett epst gondoltam belülre a talaj szint alá max 1 métert.
Amúgy télen , most 12 fok van a fűtetlen suterénben.
1 méter 30 at emelkedik ki a föld síkjától.
A veréb deszka elszedése az meglesz, mert ezt írtam is korábban, hogy láttam úgy dolgozó embereket,hogy nem szedték le, ami nekem nem nagyon tetszett.
Ráadásul nekem az ács leverte a koszorú zsaluját, a kisméretű kémény téglákat, ami valamelyest szigetelt.
Tehát a csupasz beton van, ami nyeli a hideget.
A nyereg tetőm elöl elbírja a 15 cm t.
Oldalt is, bár ott picit csúnya lesz.
De ebből nem csinálok ügyet, a szomszédomnál a deszkáig ér az 5 centis eps e.
Nem zavarja.
Csak hát ő csinálta.
Tiplit nem rakott-ugyanolyan a háza-és szín nincs fent azóta neki.
Ezt kerülném el a céggel.
Nekem amikor új cserepet raktak fel, kérdezték lesz e szigetelve.
Mondtam igen 10 cm el.
Tehát úgy csinálták, de szerintem 15 öt is elbír, pici szépség hibával.
Kérdés, hogy ilyen komplex számításból (amit amúgy nem 300E-ért végeznek el) kijöhet-e olyan, amiből én -nem hülye, de nem is szakmabeli- le tudja szűrni azt a tanulságot, hogy azt az adott felújítási lépést akkor inkább ne csináljuk meg, mert az életben nem térül majd meg.
És lehet egy ilyen döntésen máris spórol az ember százezreket.
Nem értek hozzá, nem szakmám, csak online cikkeket és fórumokat olvasok, de nekem azért néha gyanús, hogy egy komplex -akár többmillió forintos- szigetelési munkához mindenki ránézésből ért, és az olyanok, mint építészmérnök, okleveles energetikus, műszaki ellenőr csak valami flancos emberkék, akiket tök felesleges pénzkidobás kifizetni, mert a helyi szaki úgyis tud mindent.
(azért mintha itt is számtalan hsz lett volna arról, hogy milyen sokan csak gányolnak igazi szakmunka helyett, merthogy azok vhogy kevesen vannak manapság)
Nem értem mit kell "fényezni" ezt az állítólagos céget !
Igen megteszik ezeket.
Igen van az a pénz amiért megnézik/kiszámolják/leírják ezeket.
Van az a pénz...csak azt te nem hiszem, hogy ki szeretnéd/tudod fizetni !
a "600" munkadíj az milyen bruttó, nettó ?
Mit tartalmaz ? Állványozás ?
Ha mondjuk kijönnek, felmérnek, mindezt 300.000 Ft-ért, majd azt mondják ezt-meg-ezt meg kell csinálnod, hogy "jó" legyen , DE ennek munkadíja még 600.000 Ft, a 600.000 Ft-on felül
Akkor IS őket választod ?
És azért valljuk be, hogy ha van valakinek egy kis sünivalója és átgondolja a dolgokat, akkor maga is rájöhet pár dologra !
Pl. mondjuk arra - amit a te "hatszázezres munkadíjas" vállakozód nem annyira mond/erőltet a legtöbb megrendelőnek-, hogy azt a rohadt verébdeszkát csak érdemes lenne lebontani és nem addig/annak nekitolva szigetelni az oldalfalat, így kihagyva a sima beton koszorút !
Említhetném még lábazatot, járdát mellette, teraszt , ha van terasz tető elbont újra épít..
Soroljam még ?
Mert ugye akkor az + munkadíj költség, és csak a macera van vele.
A lebontott anyagot nem mindíg lehet visszarakni ezért újabb költség az új lambéria/deszka...
Nincs róluk tapasztalatom, csak egy emailem, hogy mit is csinálnak. Az alapján elég profinak hangzik a dolog, de nyilván ez még kevés.
Pár sort gondolom megoszhatuk a válaszukból:
"Állapotfelmérés (alapállapot ismertetése) és költségcsökkentő javaslatcsomag megfogalmazása, mely az alábbiakat tartalmazza:
energiahatékonysági javaslatok megtakarítási potenciálját (külön-külön, illetve a javasolt megvalósítási sorrendben kumuláltan);
a beruházási javaslatok várható költségigényét;
az elérhető megtakarítás összegét;
az ügyfél által elérhető pályázatok és egyéb finanszírozási formák ismertetését
Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy nem megfelelően kivitelezett beruházásokkal nem érhető el az általunk felvázolt optimális energiafelhasználás. Ezért amennyiben Ön megbíz minket a teljes beruházás koordinálásával (megbízható szállítók kiválasztása, műszaki felügyelet, stb."
Ha lesz személyes benyomásom, természetesen beszámolok róla!
"Az új lakások száma amennyiben eléri a 20-30 ezer darabot a következő 2-3 évben és mindegyik vásárló megfelel az új támogatás feltételeinek, akkor a program 150-250 milliárd forintba kerülne az államnak - vetíti előre [Kondora Szilárd, az OTP bank elemzője]. Azt is hozzáteszi, hogy rövid távon az új ingatlanok építését korlátozhatja a feszes munkaerőpiac, vagyis a megfelelő munkaerő hiánya az építőiparban."
Szóval úgy tűnik, ez az élénkítés kicsit elkésett :-(
Miért, korrket, szépen dolgozó hőszigetelő céget találni agglomerációban? Aki mondjuk van annyira tisztességes, hogy a tető megbontása nélkül nem is vállalja a munkát, mert mondjuk amúgy a térdfalat nem tudja leszigetelni?
Én találtam és felvettem a kapcsolatot egy olyan céggel, ami egy 1-2 órás szemrevételezés/átbeszélés után egy bizonyos összegért kiküldi az embereit, akik 1 nap alatt átnézik a teljes házat, alaprajzot készítenek, amit tudnak feltérképeznek, és összetett számításokat végeznek, hogy milyen beruházás milyen hatással és költséggel járna, és mi a megtérülési ideje, ha van egyáltalán. Az embereik referenciával, és rendes végzetséggel rendelkeznek (energetikus, épületgépész, építész, építésvezető etc).
Még gondolkodom rajta, de kíváncsi vagyok mit mondanak. Abban azért biztos vagyok, hogy nem olcsó mulatság egy ilyen.
Kérdés mi a drága. Leszigetelni olcsón és sz*rul 250nm-t, vagy drágán de jól..
mostanában elég nehéz jómunkásembert találni Budapest környékén: akire rá lehet bízni egy támfal felrakását, vasalását, kibetonozását, és csak este kell érte menni, két éve még (nem olcsó, de) megfizethető és elérhető volt, ma egyszerűen nincsen. akit találni, az úgy dolgozik, mint a marionett. rakj bele még vizet, most jó, most töltsd a talicskába, oda öntsd, adj még drótot, nem, most nem sörözünk...
A főváros mindig drága. Biztos olcsóbban is kijössz, még ha panzióban szállásolod el a brigádot akkor is.
Kérdés ugye mennyire értenek hozzá, és mennyire dolgoznak szépen és szakszerűen... vagy ha már drága fővárosi brigád, akkor kérdezd meg a szigetelést gyártó/forgalmazó cégeket, hogy kiket képeztek ki a feladatra.
Az előző hsz vége persze neked ment, csak lemaradt a név :D
Az annyira nem nagy, át 10*10-es kádárkockának van 160m2-e mínusz nyílászárók. Mint ha 14*14-es kádárkocka lenne, ha így nézed, akkor az máris csak +16m2 alapterület, nem 3, hanem négy szobás kádárkocka :D
Én egyébként nézegettem, és árban alig drágább ha 3+1 (eps + xps) méter lenne, mint ha 3,5*0,5 méter. Tehát én csak 50 centire tenném a lábazatot. Már ha a szintkülönbséget el tudom tüntetni, egyenetlen a lábazat, kővel van kirakva. Annak is lesz egy szép nagy költsége, biztos nem lesz olcsó körbe a házon méter magasan kiegyenlíteni...
Persze, az sokat számítana, egyből megérezné a talpad. Viszont nem tudom mennyi pluszba kerülne felfűteni. Vannak akik kenik-vágják a témát, majd ők válaszolnak, én csak olvasgattam amit tudok.
A teraszt úgy szokták szigetelni, mint ha ott sem lenne :D azaz a házat leszigetelik, ezzel leválasztva a teraszt. Ugyan így külső lépcsőknél, nekem pl. majd ki kell vésni a lépcső egyik felének kb. 20-30 centijét, hogy egyáltalán tudjunk ott dolgozni.
Hát hogy nincs a padló alatt leszigetelve. Kívülről meg a lábazatot kell, sokat számít az is, nem is értem miért hagyják ki sok helyen...
DE a legjobb az volt, amikor a dízsítést követték az ablakok alatt, így az ablakok alatt látszott a szép régi vörös kő, cserébe nem volt az a kb. 2*3-4m2 leszigetelve :D
Nálunk a lakószint alatt egy szuterén található, amit nem igen fűtünk. Sőt, jelenleg sajnos a felette levő födémben található padlófűtés tulképp mennyezetfűtésként viselkedik, ezért a szuterén tökéletesen feleslegesen 18-19 fokon van tartva.
A szuterén első pár métere felett már nem a ház van, hanem egy terasz.
Adott egy terem lent, amiből próbatermet szeretnék csinálni, télen csak esetenként használnám. A terem egyik fele tehát a ház alatt van, de a másik fele fölött már a terasz van. Ilyen esetben vajon járható út-e mennyezet belső szigetelése?
Ha sosem lenne lent fűtve, akkor sima alulról hülő födémnek számítana, és akkor gondolom semmi gond. De néha azért lehet mégis befűteném. Rádásul hamgtechnikai szempontból sem lenne rossz, ha az egész belső falat vmilyen gyapot fedné..
A szigetelés bent tartja a meleget, tehát melegebbek lesznek a falak. A belső szigetelés egyrészt helyet vesz el, másrészt veszettül ki kell számolni, mert ha elrontják, megjelenik mögött a penész, ami nem épp egészséges, és még meg sem fogod látni hogy ott van.
Persze ha alulról kihül a fal, akkor hideg lesz...
A falvastagság ilyen falazatnál lényegében nem oszt, nem szoroz.
10 centi a minimum, de ha van rá lehetőség, nem közterületre néz a fal, nem akadékoskodik szomszéd a mezsgyén, akkor érdemes elmenni 15 cm-ig legalább, grafitosból inkább 12 felel meg a 15 simának.
Azért nálunk nem biztos hogy ennyire hül. A fűtés miatt nem tudom pontosan, de este leáll a kazán, reggel 13°C-ok vannak az utóbbi pár napban. Holnap leszek meglőve, mert csak délután tudom elgyújtani a kazánt.
Az, hogy milyen gyorsan hül, sok mindentől függ. Pl. mi kapjuk a nyugati szelet, város szélén vagyunk, szerencsére a déli oldalon, onnét meg nem fúj a szél. A Nap maximum délelőtt süti a házat, vagy késő délután, így hiába van sok délre néző ablak, szinte mindig árnyékban vannak, esély sincs hogy melegedjenek.
Úgyis annyit fogsz feltenni, amennyi a pénztárcád elbír. Én mindenféle számolgatás nélkül feldobnám a 30as falra a 15 cm grafitost. Számolgatták, nem emlékszem pontosan, de talán 15cm-ig még biztos megéri, majd megmondják a szakik.
Körülbelül egy hete tettem fel itt kérdést. Akkor a 30cm vastag téglafalra 10cm-es grafitos vagy 15cm-es sima szigetelést ajánlottak. Rosszul tudtam, a fal csak 25 cm vastag. Szóval erre milyen vastag szigetelés kellene? Elkezdek most érdeklődni mivel nyáron feltétlen szigetelni kell, nagyon gyorsan hűl.
Nálatok kb hány perc alatt esik a hőmérséklet egy fokot (20-ról 19re) -5-6 külső hőmérsékletnél?
Nálam kevesebb mint fél óra alatt hül egy fokot, leállított radiátorokkal.
Én is már egy éve járok hozzájuk szigetelőanyagért szinte havi rendszerességgel személyesen. Semmi nyomát nem látom annak, hogy akadozna a cég működése.
Mesterm, ha már itt vagy, megkérdezlek téged is. A cseppenőlemez nem a csatornába cseppent, hanem a kilógó betonkoszorútól kb. egy-egy centire van. A padlásra 20 centi gyapotot szánok, a talpszelemen és a ház szélét úgy kívánok összehozni, hogy hungarocell háromszögeket vágok a szarufák közé, annak megy neki a gyapot. A hungi másik oldalán ugye ott a cseppenőlemez és a rés. Párazáró fóliát tervezek tenni oda, biztos ami biztos. De a hungi és a cseppenőlemez közti térrel mit csináljak? Azt mondják a hőszigetelő purhab nem jó. Alulról ugye max centi vastag xps-t tudnék felnyomni, de ha hozzáér a cseppenőlemezhez, akkor ugye az nem cseppent... mi a megoldás ilyenkor? A betonkoszorú alja szigetelve lesz majd idővel. Az oldalára jut max egy centi. Mekkora veszteség?
Az alábbiban szeretném kérni a segítségeteket: nyeregtetős házunk van, amin több felújítást is tervezünk végezni az idén. Ezek közül az egyik a tetőcsere, a másik pedig a födém újraszigetelése. Sajnos a szigetelés az anno nem lett jól megoldva, igen csak látszik rajta a házilagos kivitelezés. Cserére szorul mind a vízszintes mennyezeti részen és két oldalt a tető síkjában is. Múltkor megnéztem és kb. max 15 cm vastag lehet a szigetelés. Ezt szeretném kicserélni minimum 20-25 cm-es vastagságúra.
A kérdésem az lenne, hogy a két munkának (cserepek, cseréptartó lécek cseréje és a födém szigetelése) össze kell kapcsolódnia, vagy egymástól függetlenül is el lehet végezni (először cserépcsere, majd utána valamikor a szigetelés felújítása). A cserepek cseréjekor érdemes valamire odafigyelni, ami a szigetelés szempontjából lényeges?
Mindkét fél ugyanazon család tulajdonában van, de a "gond" az, hogy az egyik fél az év 8 hónapjában abszolut nincs használva, nincs fűtve, víztelenítve van, stb., így azért elég nagyvonalú lenne az egészet megcsinálni..., és nem is biztos, hogy célravezető. (A másik fele egész télen fűtött)
1. A ház eleje szinte végig ablak, azt a kevés falat, ami ott van, végül is le lehet szigetelni, legalább az egységes fontoldali megjelenés érdekében
2. A ház hátulján már kevesebb az ablak, de gondolom nem kéne pont az ikertűzfal vonalában megállni a szigeteléssel, de akkor hol...?
3. A nem szigetelendő házfél saját oromfala ellenben jó nagy, magas, ablak sincs rajta, állványozni kéne, stb. így csak annak a szigetelése harmadával dobná meg a költségvetést, tehát elkerülném...
+1:
Mi legyen a két házrész közti kb. 40 cm vastag belső fallal?
Tudtommal fűtetlen és fűtött terek közt hideg oldalra kellene szerelt falat (gipszkarton, üveggyapot, stb.) applikálni.
Tartok tőle, hogy összetett, bonyolult kérdés..., nem csak anyagi oldalról..., ezért kérem - előre is köszönettel - a tanácsotokat :)
Tavasszal leveleztem velük, de végül nem kötöttünk üzletet.
szigatech mintabolt <szigatech@gmail.com>
...
"Megrendelés esetén 50 % előleg befizetése szükséges, melyet utalással bankszámlánkra vagy személyesen Budapesti irodánkban ( XVIII. Kerület Péterhalmi út 8. ) készpénzben fizethet. Az összeg beérkezésétől számítva a szállítási határidő: 3 - 7 munkanap.
A különbözetet átvételkor kollégámnak tudja kifizetni készpénzben. ..."
Hét számjegyről beszélünk, annyit én biztosan nem utalok el előre.
Még nem döntöttem el, hogy hol veszem. Napi szinten nézegetem a neten, hogy van-e valakinél új akció. Aztán pár héten belül megrendelem a legkedvezőbbet. Hacsak valaki más márkából nem csinál valami gigantikus akciót. Mondjuk erre kicsi az esély. :) Azért 10 cm vastagot veszek, mert 20 cm lesz a szigetelés teljes vastagsága, és kötésben fogom rakni.
szánd rá a pár tízezret és számoltatsd ki rendesen egy mérnökkel, nagyon megéri. a padlón nem tudsz utólag hangolni. helyiségenként ki kell számolni, mert nagyon más a leányzó fekvése aszerint hogy északi vagy déli, sarok vagy nem, mekkora az ablak, stb.
Ki kell számolni rendesen Winwattal, helyiségenkénti hőigény számitás keretében. Keress rá, van fent ingyenes verziója a neten, elég jó a súgójuk is.Bár szerintem ezt jobb gépészre/energetikusra bizni, aki tényleg ért hozzá.
Egy mezei szerelő nem fogja tudni neked megmondani ezeket hasraütve.
A 16-os cső hőleadása 40%-al kevesebb, mint a 20-asé.
Egy jól hőszigetelt háznál sem mindig elég csak a padlófűtés, mert a helyiség bútorozása miatt is le kell venni a hőleadó felületből, valamint számit a helyiség burkolata is.
A nagy hideg miatt kicsit megállt a felújítás a házban, ezért itt okosodnék picit. Fűtésszerelés van porondon, de nem tudom, hogy mit válasszak(padló vagy padló+radiátor).
Az lenne a kérdésem, hogy ha leszigeteljük a házat 140nm hasznos tér 2.6m belmagasság (oldalfalak,padlásfödém 0.2 körül lesznek, a padló 60nm-en 0.6, a többin 0.2) de még nem cserélünk ablakot (most kétrétegű thermo van) akkor ki tudjuk-e fűteni csak padlófűtéssel? 15cm-es közökkel raknák a csöveket. A szerelő azt mondja, hogy 20-as legyen, de ezt sem tudom, hogy jó-e. Nekem elég lenne a 16-is, így picivel több betont tudunk rátenni. Nem lehet ezt valahogy itthon kiszámolni? Vagy tud esetleg segíteni valaki ebben?
hát még én ... :-) Gondolhattam volna a függönyre, ill. - helyesebben -a levegő áramlását akadályozó "valamire", de eddig csak szekrény, heverő, stb. mögött láttam ezt a jelenséget, igaz, leginkább már penésszé válva ..:-)
Saját tapasztalatom meg nincsen, mert nem ilyenek a függönyeink, és egyébként is padlófűtés van. Mindenesetre örülök, hogy kiderült és hogy nincs nagyobb gond, én meg majd a jövőben gondolok erre is..
Az irányadó hozzászólásban csak azt nem értem, hogy pl a feltöltődési idő miért független az EPS vastagságától, meg általában miért független az ellenjavallat a szigetelési vastagságtól.
Szerintem az alapvetően befolyásolja a helyzetet, hogy mondjuk 5 centivel vagy 15-tel számol az ember.
Utóbbi esetben már nagyon durva külső hőmérsékletnél is 10 fok fölött lesz a falazat határfelülete, ami normál belső és szokványos külső viszonyok mellett nem jelenthet folyamatos és jelentős páralecsapódást, hiszen ez kb a belső harmatpont értéke.
Nyilván 5 centinél meg akár fagypont alatt is lehet ugyanaz a rész és nyugodtan ázhat és fagyhat a gázbeton.... Ugyanez lehet a helyzet, ha valahol hőhíd marad a szigetelésben.
Valójában az EPS telítődése itt nem igazán tényező (nem is tudom mire gondolsz ezzel kapcsolatban), inkább az, hogy telítési páranyomás feletti érték a gázbetonban valahol képes-e hosszabb távon fennmaradni a téli időszakban.
Ez elsősorban a szigetelési és páradiffúziós ellenállásaik arányától illetve a belső hőmérsékleti és páraviszonyoktól függ.
A gázbeton páradiffúziós tényezője számomra egy rejtély, de elég jó lehet, így vékonyabb szigetelésnél van esély a nedvesedésre.
Ettől függetlenül kellően vastag és gondos EPS szigeteléssel nem hiszem, hogy gond lehetne vele.
Kíváncsi vagyok, hogy az említett esetekben milyen vastagon szigeteltek.
Hasonló szerkezet. Nálam 8 cm szürke került a falra (SK).
A harmatpont nagy hidegben az eps-en belülre kerül, de a magyar éghajlati viszonyok között nincs olyan tartós -15...-20 fokos hideg, hogy az EPS telítődne.
A szigetelés óta nincs pénisz a falon (előtte volt, a fürdőszoba külső falának felső részén).
a gázszilikát falra kőzetgyapot a javasolt (párakicsapódás veszélyes a fal), 12cm vastagságban. lábazatra xps/expert, ezzel összhangban 8-10cm vastagság ajánlott.
Nálad a megfejtés,bár a fizikáját nem értem teljesen.
Függöny van ablakon (áttetsző), és miután széthúztam a fotó miatt, 10 perc múlva eltűnt. Ezek szerint valahogy megragad/odavonzza a párás levegőt. Nincs alatta radiátor, csak padlófűtés. Viszont a kinti terasz hűti a követ az ablak/ajtó alatt. De hogy ez miért gyűjti oda a párát??? Máshol a lakásban 50% alatt van mindenhol páratartalom.
Biztos, ami biztos, ne tegyél semmit se alá, se fölé. A gyapotba jutó pára ki is diffundál belőle és nem okoz gondot, ha a padláson biztosítod a megfelelő szellőzést. Ez gondolom eddig is adott volt különben már eddig is nedvesedett volna ez-az...
Elérkezett az idő, hogy a födémre megvásároljam a szigetelést. A Gecsa Therm 0,39-es mellett tettem le a voksot. /erre lett keret/. Korábban az alá-fölé fólia kérdést boncolgattam. Most ismét ez a kérdés, mert kiderült, hogy nem beton födémem van, hanem fagerendázatú alul lécezve, vakolva, fölülről a gerendaköz valami törekes, saras, földes valamivel kitöltve, a gerenda teteje is lécezve, és rajta szintén törekes, saras valami. Megtaláltam a kőművest épen, egészségben, aki 40 évvel ezelőtt építette. Emlékezett a házra, és tudta, hogy milyen födémet csinált.
Nos tehát a kérdés megint az, hogy az üveggyapot szigetelés alá tegyek-e valamilyen fóliát?
Fölé nem nagyon tennék semmit, mert a tető a cserépléceknél fóliázva van, így a porosodás nem igazán lesz jellemző.
Volt, ahol azt olvastam, hogy alá párazárót tegyek, hogy ne menjen a lakásból a pára a gyapotba. Erre mondja az ismerősöm, hogy így csinálta, majd brutálisan levizesedett és penészedett a plafon. Fólia ki, azóta nincs víz meg penész. Azt van aki azt írja, hogy páraáteresztő kell alá, és van aki azt, hogy semmi.
akkor az min. Ug= 1,4 W/m2K. ( Ha át nem vertek). De igazából mindegy, mert én itt ülök a nappalimban, kinn -7 C, benn 23 fok és nem párásodnak az ablakaim. Ha kinyitom az ajtót, vagy az ablakot, akkor persze megjelenik a pára az üveg külső felületén, de belül nem látható semmi. ( Kétrétegű, üvegezésem van, vegyesen: 2,8-as is van, meg 1.0-s is, háromkamrás, 58 mm-es, 19 éves Panorama 2000-es profilokban.
Nálad párás benn a levegő, ezt kéne megszüntetni. ( Akármennyi %-ot mutat is a mérőd)
a fénykép alapján iszonyat nagy a páratartalom a lakásban, próbáljatok meg napi 2*6-7 percet szellőztetni, intenzíven ( vagyis: sok ablak tárva-nyitva, kereszthuzat.) És keressétek meg a pára forrását.
Valójában a Mekk Elek által idézett tanulmányban a legjobb frame értékek 0,7 körüliek. Aki végigfutja ezt rögtön észreveheti (Kiss Atti is, ha megtette volna). Igaz ezek mind különböző szigetelőanyaggal töltött verziókra vonatkoznak.
Vagyis nem azért van említve a PVC profilokra magas érték, mert akkoriban a technika olyan alacsony szintű lett volna, hanem 2 és afölötti értékek nyilván egészen egyszerű 1-2-3 kamrás egyébként ma is létező verziókra vonatkozhatnak. A 70 mm körüli 5-6 kamrásak szerintem ennél már jobbak, de az 1-es értéket csak a kamrák számának növelésével ilyen vastagságban vagy valamivel nagyobban akár nehéz lehet elérni.
Az a jó az ilyen vitákban, hogy majdnem mindenki téved, ki ebben, ki abban...
Mondjuk nekem az az érzésem, hogy némileg a passzívház institut felől fúj a szél az említett tanulmányban, éppen az egyébként elterjedt sokkamrás profilokat nem igazán vettem észre, hogy érdemben vizsgálná és elborzasztó adatokat sem közöl róluk (mivel feltehetőleg nem elég elborzasztóak).
hőszigeteléssel simán megfelel. benne lesz a gyártmánylapjában is, benne szokott lenni. ha válaszfal, akkor nem is terhelhető, de akkor olyan is a ház szerkezete hogy az nem tartófal, utólag teszik be amikor már minden áll, pont mint egy válaszfalat. szóval teljesen ok az úgy.
külső falnál a hanggátlást is illene figyelembe venni. vannak olyan válaszfaltéglák, amik kifejezetten rámennek a hanggátlásra, úgyhogy lehet hogy kifejezetten gondosan választottak.
amit kritizálni lehetne, hogy miért csak 10centi szigetelés.
Mostanában a falazóanyag vastagságát inkább a tartószerkezeti kritériumok alapján választják, mint írtad, úgyis leszigetelik.A 10 cm szigetelés alatt a falazóanyag hőszigetelőképessége elenyésző, még akkor is, ha nem 25 cm, hanem 30. Szerintem. Feltéve, hogy nem üveghab téglából készül :-)
Csház, 10 cm grafit. 8 éve kapott új ablakot gázzal töltött 2 rétegű,műa. Mostanában,ahogy bejöttek a hidegek, egyre jobban párásodik. (eddig csak a hideg perem mentén).
Kint -6,8 52%
Bent 22,5 47%
Létezik,h leromlott az ablak szig. képessége/gáz elment,stb.?
Ráadásul, az emeleti meleg peremes pedig alul, a perem mentén párásodik.
Épülő társasházban vásároltam lakást, és most szembesültem vele, hogy az építtető olyan 25 cm-es téglából építi a külső falakat, amely hőátbocsátásra nincs bevizsgálva, mert ez a tégla válaszfaltéglának van nyilvántartva...
Kívülre 10 cm EPS hőszigetelés kerül. Ez a tégla is megfelel homlokzati falnak, vagy mindenképp hőátbocsátásra bevizsgált téglát kellene használniuk? Például energetikai tanúsítványt hogy tudnak majd kiállítani az épületről/lakásról, ha nem rendelkeznek ilyen adatokkal?
Úgy tudom, hogy a 2004-2016 közötti időszakban a műanyag hővezetőképessége nem változott (legalábbis a Magyar Közlöny nem említette)
és az ablakokat tervező mérnökök 2004-ben is pont ugyanazokat a fizikai törvényszerűségeket ismerték, amit manapság.
Es az, hogy a muanyag ugyanaz, az magaval vonja azt is, hogy ugyanazt terveztek es gyartottak belole 15 eve, mint most? (remelem masfel oldal hasonlat nelkul is lejon, hogy mekkora butasagot irsz) Azon miert haladsz tul, hogy idokozben tortent egy csopp ugras, es a mondjuk haromkamras, 58 mm-es 1.9-es keretu (figyeltel?, konkret adat) (2.8-as uveggel szerelt) ablaktol eljutottunk odaig, hogy hetvenkeves mm beepitesi melyseg es 5 kamra alatt gyakorlatilag nem kapsz ablakot?
10 mm az nem hőszigetelés, hanem egy vastagabb párazáró fólia. Ne alkalmazd, mert csak rontasz a helyzeten.
Viszont a habfólia árából vehetsz olcsó (és páraáteresztő) üveggyapotot: 5 centi vastagság már érezhetően több a semminél és kijöhet 250 Ft/m2 ár alatt is.
Persze egy normális födém hőszigetelés 15-20 centi vastagság felett kezdődik
és ez a befektetés már az első évben több hasznot hozhat, mint egy svájcifrank kötvény.
"nem lennék meglepődve, ha a legfrissebb, vizsgált műanyag profil 2002-2004 közötti lenne."
Úgy tudom, hogy a 2004-2016 közötti időszakban a műanyag hővezetőképessége nem változott (legalábbis a Magyar Közlöny nem említette)
és az ablakokat tervező mérnökök 2004-ben is pont ugyanazokat a fizikai törvényszerűségeket ismerték, amit manapság.
Tehát az "olcsón gyártható műanyag ablakkeret profil" tervezési feladatát kapó mérnök 2004-ben sem egy szart tervezett, amit mára jelentősen továbbfejleszthettek.
Az olcsóiparban a fő fejlesztési irány NEM a minőség javítása, hanem a profit növelése, tehát a jelmondat: "hogyan lehetne ugyanazt még olcsóbban legyártani". Talán nem véletlen, hogy az olcsóablak-gyártók sohasem a kereteik (független laborokban mért) hővezető képességével dicsekednek, hanem azzal, hogy "hány kamrás" az ablakkeretük :)
Nem tudom, milyenek lehetnek a mérési eredmények (infravörös spektrofotométerrel lehetne talán kimutatni, ha levegő keveredik az argonhoz?)
A cikkben azt is írják, hogy a ragasztóanyagok között lehet olyan, amelyiken az argon atomok (nemesgáz ugye) gyorsabban diffundálnak kifelé, mint a nitrogénmolekulák befelé, így aztán az ablakfelületek között csökken a nyomás, az ablaktáblák "befelé" meghajlanak... nade ez is függ a ragasztóanyagtól. amit azért a gáztöltés feltalálása óta gondolom alaposan vizsgáltak, fejlesztettek.
Azt láttam, hogy az ablakosok szokták egymást oltani, de ebben a fórumban azért általában békésebb az irányadó hangnem. Rómában mint a rómaiak.
Mottó: minden tévedés nagyszerű alkalmat ad a tudás bővítésére.
Ahogy én olvasgattam, a nagyon penge, 9 centis, ezeregy légkamrás profilok vannak mostanában 0.9 körül, bár a 0.89 meg 0.92 meg hasonló értékeket nem igazán tudom elhinni hogy valaki is mérte volna - ezek sokkal inkább számított értékek lehetnek.
A jobb oldali képen egy szép nagy darabot kivésel a tartófalból, pont azon a helyen, ahol a szokásosnál is több teher van rajta. Ez igen nagy bátorságra vall: elméletileg akár le is szakadhat az ablak feletti áthidaló.
"hogy ezeknek a légből kapott számoknak, és képtelen kifejezéseknek nézz utána, mielőtt nagy nyilvánosság előtt leírod. Olyan szinten írsz fogalmatlanságokat, hogy nincs kedvem tételesen helyesbíteni/cáfolni."
Legalább próbálj egy-két gyenge érvet...
Részlet a Berkeley Lab honlapján látható szövegből (16. oldalon): "For plastic frames the Uf-value is between 1.6 and 2.8 W/m2K, and is mainly dependent on the number of air cavities and the location of the load carrying element which usually is of metal."
Szerintem nem járok túl messze az igazságtól, ha az olcsó műanyag ablakprofilokból készített keretek jóságát 2 W/m2k környékére saccolom.
A káva teljes szélességébe betetted az 5 xps-t, vagy csak az ablak síkjáig, belső oldalt? Mert, halottam olyat hogy belső felületen nem jó szigetelni, vagy inkább az teljes falfelületre érthették.
Nincs olyan vastagság, amit így rá lehet mondani, hogy ennyit kellene.
Minél szélesebb a külső káva annál inkább indokolt a nagyobb vastagság, viszont nyilván minél vastagabb az XPS annál kisebb lesz az ablak üvegfelülete és a bejutó fény mennyisége.
A fényigény, a beépítendő ablak szigetelési tulajdonságai, mérete, a homlokzati szigetelés vastagsága, a házzal szemben támasztott egyéb követelmények is mind befolyásoló tényezők.
Ezek ismeretében lehet találni egy olyan vastagságot ami értelmes kompromisszum.
Még az is számíthat, hogy egyes ablakforgalmazók sávosan árazzák az ablakokat. Nyilván ilyenkor, ha egyéb alapon nem tud dönteni, annyi XPS-t rak az ember, hogy a lehető legnagyobb adott áron elérhető ablak férjen be :-).
Az említett 5 centi az nagyjából egy megfelelő vastagság, de a fentiek figyelembevételével bármerre érdemes lehet eltérni tőle.
Becslésem alapján egy 3 centi vastag XPS hőátbocsátása olyasmi, vagy jobb is, mint az átlagosnak mondható nyílászárók tokanyagának átbocsátása (ablaksík irányban különösen). Ez egyfajta kiindulási alapnak talán jó. Falsíkra szerelt ablaknál elég is volna ennyi nagy mértékben feljavítani a vonal menti értéket. De mondjuk egy nagy méretű passzívház szintű ablak esetén 20 centis külső kávánál 15 centis homlokzati szigetelés mellett illendő lehet akár vastagabbat tenni, még ha rá is megy 2-3 centi utólag.
A második szerintem akkor lehet egy kompromisszumos köztes megoldás, ha már bent van az ablak, és nem akarja valaki mozgatni, így kivés körülötte egy keretet. valamivel jobb lesz hőhíd szempontból (pár ablaknál ezt utólag én is megcsináltam az északi oldalon), de az első képeden található rajz szerinti beépítés a jobb új ablak berakása esetén.
Amennyiben beépített redőnytokos áthidaló (Baltavári) lesz az ablak felett, akkor nem lehet teljesen külső falsíkra tenni az ablakot, az áthidaló adja meg a pontos helyet.
Ebben az esetben 5 cm XPS körben az ablakkávában elégséges lehet? Erre takar rá majd a homlokzati 20 cm is.
(Nyilván a falnyílás mérete eleve úgy lett számolva, hogy az ablak mérete + 5 cm szigetelés körben)
A legjobb megoldás amit korábban is írtál hogy a fal külső síkjára kitolni. Az első rajz meg az előző megoldás közt variálok, mert jobb szeretném a falközépre rakni, akkor az első rajz alapján milyen vastag xps vagy eps lapot kellene ragasztani a fal és tok közzé?
Erkély szigetelésről korábban volt szó az oldalon, mert olvasgatom én a korábbi hozászolásokat csak sok van :), és nem olyan könnyű rátalálni.
A helyzet az hogy már a nyílászárók egy része már lett cserélve, és most tervezzük a többit cserélni és azért érdeklődöm hogy a meglévővel mit tok kezdeni, ami meg cserére szorult azt hogy lehet jól meg csinálni.
Csináltam két kis rajzott láttam ilyen kivitelezést, erről vélemények?
2-3 centi az pont 2-3 centivel vastagabb a semminél, de mindenképp vonalmenti hőhidat jelent, ha csak ennyi van, de ha mindenképpen így csináljátok, akkor inkább XPS.
nálam az ablakok adottak voltak, 5 cm szürke habba fordultam be a kávánál az ablakig -- glettelés után így is már csak 1 centi maradt az ablakig. de a "befordulás" annyi többletmunkával járt, hogy mai eszemmel inkább kiszedném az ablakokat és kitolnám a fal külső síkjáíg, így egyszerűen csak "ráfutni" kell a szigeteléssel a tokra, és a vonalmenti hőhíd szempontjából is ez a legjobb.
hőszigetelés szempontjából az ablak optimális helye a fal HŐTECHNIKAI középvonala környékén van. homogén falnál ez a fal közepe, de ha kívülre raksz 10 centi szigetelést, akkor már a fal külső síkjánál lesz. volt már erről rajz itt a fórumon, most hirtelen a vályogház témában találtam meg a 22199-es hozzászólásban:
Számomra ez nem vitatéma és nem bizonyítok semmit. Ha valakinek fontos a hangszigetelés, az kimondottan erre felkészített ablakot vegyen (műbizonylattal). Az alap két és háromrétegű üveg között olyan kicsi a különbség, hogy lehet csalódni fog a vevő.
Ha már vannak itt ablakosok, megkérdezném, wc (1,5m2), fürdő (5m2), kamra (4m2), három kicsi helyiségbe milyen ablakot tegyek? Jelenleg egy db üveg van a régi össze-vissza dagadt/korhadt/repedt ablakszárnyban, a külső ablakszárnyak meg ki tudja hol vannak már :D méretre egyformák, fejből nem tudom, de az a szokásos kádárkocka kisablak, kb. 35*40cm.
Hát ahogy a rajzon látszik! :D látod? Nalátod. Nemlátod. :D
Tűzőgéppel is akár, de két-három ezerért láttam a praktiker olcsósított polcain kárpitos sorozatlövő fegyvert. Nekem csak a garázsra kéne, hogy rögzítsem a fóliát, szóval még hezitálok, kell-e ilyen nekem. De a szalaghoz egyértelműen jó lehet, ha nem szeretne hosszabb időt létrán tölteni.
Az látod lehet, na de akkor mi van a rajzon bekarikázva? Szellőzni kell, tehát nem hőszigetelésre gondolt. Szarufák közt 80*4 cm-es rés, ha alul-felül fa van, akkor pont odaillik ez a szalag. Már ha arra gondolok amire gondolok :D
És nem szerelik be a madárhálóval együtt, tehát szedhetném le az ereszt is azzal a lendülettel :D
Egyébként beköltözik a szellőzőrésbe bármi rovarféle? Eddig ugye nem volt gond, egyszerűen csak az egész tetőt be kellett volna valami jó nagy fóliával borítani, és máris nem mennek be a bogarak :D
Szerintetek mivel lehet szakszerűen eltakarni csüngőeresz esetében a szarufák közti 4-5cm széles -kb.80cm hosszú sávot, mely a lambériázás alatt található?
Úgy, hogy az távol tartsa akár a nyesteket, de továbbra is tudjon szellőzni a padlástér.
Családi ház építés előtt állva, én is nagyon nézem roppant laikus szemmel, hogy milyen ablakot is válasszunk. Azt kell mondjam, hogy totál nem tudom. Mert ugye ablakot nem cserél sűrűn az ember.. A nappaliban elég nagy felületű ablakokat tervezek. Kb. 2 db 120 vagy 150*180 és egy nagy tolót /240*240/ Ez a fő kérdés, hogy ide milyet tegyek. Dél/délnyugati fekvésű. Télen nem szeretném ha nagyon kihűlne, de ősszel, tavasszal meg áldásos lenne ha egy kis plusz meleget kapna a helység az ablakon keresztül.
Ha jól értelmezem az bevonatos ablak viszont nem engedi át a hőt nagyon, vagyis pont az átmeneti időben nem melegíti a helységet a napsugárzás. Persze nyáron meg tuti.
Na akkor hogy is tovább ? Nézzem melyik a fontosabb? Te milyen üveget tennél ekkora felületnél?
BÚÉK! Remélem, nem leszek off, de itt sokszor beszélünk páráról. Szóval lenne egy dolog, amit szeretnék megérteni: érteni vélem a relatív / abszolút páratartalom különbségét, az is tök érthető tehát, hogy 1-2 fokos levegőben minimális páratartalom mellett is miért 80%-os mondjuk a relatív páratartalom. Amit nem értek, hogy kemény mínuszokban (pl ma reggel Zuglóban -10 fok) miért van értelme relatív páratartalomról beszélni (vagy akár abszolútról), hiszen bármennyi pára is van a levegőben, annak jéggé kéne fagynia? (Azt hanyagoljuk el, hogy mondjuk páradús levegő áramlik be és még nem volt ideje jéggé fagyni.) Jelenleg -8 fok van 73%-os relatív páratartalommal. Mínusz sok fokban miért van pára a levegőben? Vagy lebegő jégkristályok vannak a levegőben és az is mérhető páramérővel? Bocs, ha dilettáns a kérdés, de hol kérdezzem meg, ha nem itt?
középen float van, a külső üveg belső, valamint a belső üveg külső felülete low-e bevonatú.
Nyilván megcsinálják máshogyan is, ha kéred, de én még nem találkoztam vezető magyar üveggyártók által ( Jüllichglas, Glass Kft, Salgó, Hőszig, stb. stb. ) máshogyan gyártott háromrétegű üvegezéssel, mint ahogyan az imént leírtam.
kis kiegészítéssel: PVC ráma nem tudom, mert hazudnak,
kijelentést kicsit túlzónak tartom, mert ezt soha nem a profilgyártók, még kevésbé az ablakgyártók, sokkal inkább független laborok - Magyarországon az ÉMI Nonprofit Kft- mérik, és teszik közzé. Ők hazudnak ??
( Apró kiegészítés az üveg rétegrendekhez: senki, de tényleg senki nem tesz a háromrétegű üvegezés közepére low-e-s üveget, az mindig float).
float 4mm símán Uü= 5.4 W/m2K , azaz 1 watt hővesztesség 1 négyzetméter felületen 1 fok hőmérsékletkülömbség esetén a két határfelület között.
Ha van légcsere akkor a helyzet sokat romlik. Szeles vidéken muszáj tenni 3 réteget.
float4-16-float4, Uü= 2.8 W/m2K
Lowe4-16-float4, Uü= 1.5 W/m2K
Lowe4-16-float4+argon, Uü= 1.2 W/m2K
Lowe4-16-float4+kripton, Uü= 1.1 W/m2K
Lowe4-16-float4+xenon, Uü= o.95 W/m2K
Lowe4-16-Lowe4-16-float4+arg Uü= o.75 W/m2K
Lehet hogy van ennél jobb hőszigetelésű csomag is, de én még nem kaptam soha aláírt gyártói specifikációt 3 rétegű üvegcsomagról o.75 alatt.
Ha valamelyik üveg vastagabb, edzett, vagy ragasztott a csomagban az nem nagyon számít a hőszigetelő képesség szempontjából. Az edzett lowe üveg borzasztó drága, mindig a flotot edzik.
A meleg perem szerelésével ezek az értékek még o.o8W/m2K-nal csökkennek. A meleg peremes távtartó, nagyméretű üvegeknél (1.8 m2 felett) egy inox U profil, amire rá van húzva egy műanyag burok, nem síma PVC.
Az argon kb.5 év alatt kipárolog a távtartón keresztül, mégha a legjobb minőségű szigetelőpasztával van lezárva, melegen.
két 4-es üveg között a 16mm-res távtartót csak egy bizonyos mérett alatt lehet alkalmazni, az felett kell kivülre egy float6mm üveg a 4mm helyett, mert összeérhet. A szélnyomás veszélyes. Max. 18-as távtartót érdemes használni.
Mindig a 16-os távtartóra van számolva a hőszigetelési képesség, ennél vékonyabnál romlik. 8-1omm-es távtartónak már nincs sok értelme.
Az alu távtartó, egy hőhíd, nagyméretű üvegszerelvénynél mindenképpen érdemes meleg távtartót szerelni.
A rámáról:
68x82-es rétegelt fa ráma -tok és nyiló két kéderrel Ur= 2.2 W/m2K, 92x82-nél Ur= 1.8 W/m2K
aluminium ráma Ur= 9 W/m2K
PVC ráma nem tudom, mert hazudnak, de szerintem Ur= 6.9- 2.2 W/m2K, talán a 9omm vastagságú profilnál 2, polipropilén profilnál 1.8. Nemtom mi történik, ha szerelnek a PVC profilba acél erősítőprofil, de láttam kemény PVC-ból készített erősítőprofilt is.
A Uablak= (Uü sü+ Ur sr)/(sü+sr) s a felület, merőleges mérve az ablak síkjára.
Passzív házaknál láttam tervezve Uablak= o.6 -ot is, nemtom hogy lehet megcsinálni, de valószínűleg meg lehet. Ott már maga a beszerési technologia is meg kell legyen adva. Mi passzív házra 92x82-es rámát és 45mm vastag 3 rétegű üvegezéssel készítünk, annak nincs meg a o.8-sem.
18 éve gyártok fa rámás ablakot, ne b..szatok, hogy ezt itt valaki másképp tudja.
hogy ezeknek a légből kapott számoknak, és képtelen kifejezéseknek nézz utána, mielőtt nagy nyilvánosság előtt leírod. Olyan szinten írsz fogalmatlanságokat, hogy nincs kedvem tételesen helyesbíteni/cáfolni.
Gondolom az a problémád, hogy a szelemen alatt csak 8 centi a lyuk, és a 10 centis gyapotot begyűrheted-e oda. Én begyűrném alá a helyedben, 18 helyett 15 centi gyapot-vastagság 15 centi szélességben nem számottevő veszteség, viszont kevesebb a hibalehetőség a megkerülésnél és a szelemen külső oldalán.
Viszont remélem, hogy a hosszú gerendáid tetejére is jut egy-egy csík hőszigetelés, mert azt hiba lenne meghagyni hőhídnak (a fa háromszor rosszabb hőszigetelő, mint a gyapot, ha hőszigeteletlen a gerendák teteje, akkor a szobád mennyezete csíkokban hideg lesz).
Ez ok, de ebben nincsen szellozesi hoveszteseg. Azt eleg nehez lenne szamszerusiteni is hiszen sokmindentol fogg.
Amirol irsz az a keret vs uveg k ertekebol addodo eltereses jatek...... Az hogy azt mondjak jobban zar az ablakod, az nem szokott ilyen ertelemben megjelenni a k u ertek szintjen.
Nem egyszerre, hanem 4-5 év alatt apránként, mindig olyat, amilyennel épp dolgozott a cége. Van is vagy négyféle tok, meg kétféle üvegezés a házban, de úgyse látja senki, csak azt hogy szép új fehér műanyag ablakok.
Csak utána álltam neki a homlokzat szigetelésnek, hogy ne kelljen már bántani az új falat az ablakcserével.
15 évig volt bevakolatlanul, utána 15 évig csak malterrel volt becsapva, kőpor sose került rá, nem volt szép.
Szóval arra sem számoltam megtérülést, 10 centire volt pénzem, annyi fért el a tetőnél, így annyi lett és kész.
Most ránézel és egy új házat látsz, szép fehér falak, új ablakok, a tető is csaknem új (7 éves).
Új tető+új ablakok+homlokzati szigetelés+még jövőre fűtést is átalakítom, meg lesz klíma, szellőzés, redőnyök ... etc, ez már kb. egy panellakás ára.
Előbb lép ember a marsra, minthogy megtérülne a beruházás.
nincs is jobb, mint egy kis hőszigetelés az ünnepek alatt.
Apránként csináljuk a padlást (nem járható). A régi üveggyapot (eredetileg 12cm, most már foltokban összeesett, átlag 8cm) lent marad, erre jön rá az új 2x10cm. Első új réteg gerendák közé, második merőlegesen végig gurítva.
Két kérdésem lenne:
1- jelenleg az új réteget átbuktattam az oldalt hosszan végighúzódó gerendán, mert úgy gondoltam nem lenne jó begyömöszkölni alá. De most kicsit elbizonytalanodtam, mert lehet mégsem jól csinálom, és mégis alatta kéne végigmennie (a gerenda mögött természetesen összeér a tető oldalán feljövő szigeteléssel). A kép beszédesebb (a bal oldali rész még nincs kész)
2- a régi, és az első új réteg együtt vastagabb, mint az azt befogó gerenda, azaz kitüremkedik közte az anyag (ld kép). A gerendák magasítására nincs lehetőségem, de úgy gondolom ez nem különösebben gond, merőlegesen ezen fogom végiggurítani a második 10 centis réteget. Azt remélem ez így nem rossz megoldás, mit gondoltok?
Tekintettel a hazsullyedesbol adodo brutalis deformaciora, a tomites nem volt opcio azoknal az ablakoknal. Nem mellesleg, oke, tomitett lett volna az ablak, de a k-ja ugyanugy maradt volna 3.5, vagy mennyi korul van egy gerebtokos, most meg 0.6 (4 db. eleg nagy ablakra anno kokemeny huszonparezer volt a 3 retegu felar, igy azzal kertem). Anno odaalltam az ablak ele es sutott a hideg, most konkretan szobameleg az uvegtabla kozepe, ezt is nezi az ember, nem csak azt az x ezer ft/negyzetmeter megtakaritast
Ehhez az ablak témához annyit szeretnék hozzátenni, hogy idén nyáron cseréltük le az összes ablakot (kb 22 éves duplaüveges fa ablakok voltak) 4LowE-12ARG-4LowE-12ARG-4Float üvegezésű műanyag ablakokra (ezt a méretet még 76-os tokba bele tudják rakni, ami olcsóbb és gyorsabban megvan mint a 88as) és most hogy odaállok egy szál pólóban a földig érő 5m2-es ablak elé, az égvilágon semmi hideg sugárzást nem érzek. Mintha ott se lenne az ablak. Illetve nyáron amikor az a nagy forróság volt, nyitott ablakon érezhetően tűzött be a nap, bezárva pedig teljesen megszűnt, csak a fény jött be a meleg nem. Ezt a "hasznot" sem szabad figyelmen kívül hagyni a fűtésszámla mellett.
tehát ezen korszerű ablak átlagos hőszigetelési jósága nagyjából 1,5 W/m2K.
Az ablakgyártók/kereskedők a reklámjaikban és a honlapokon
- az üvegre érvényes hővezetési értékeket az egész ablakra számolják "sugallják" a nem-egyértelmű megfogalmazással, tehát az ablakcserénél várható forintnyereség kapcsán a 3-as és 1,1-es ablakok közötti hatalmas különbséget éreztetik, holott a valóságban csupán 2,5-ös és 1,5-ös ablakokról van szó (szakkifejezéssel élve: SOHA ne keverjük egymással az Uw és az Ug értékeket).
- ráadásul folyton a hatalmas huzatra hivatkoznak, mintha csak új ablak lehetne tömített, régi ablak soha.
És ügyesen csinálják, mert ha olvasod a fórumokat: nagyon sok megvezetett balek laikus lelkesen 3->1,1-es ablakkal számolja az ablakcsere várható nyereségét, plusz még hozzácsap évente 100 ezer forint hasznot, amit még nyerni fog a jobb tömítettséggel :)
"En erre csak ennyit mondok: ... ha telen tobb oran keresztul igen eros eszaki szel volt, az eszaki szobakban siman esett 1-2 fokot a homerseklet, "csak" ennyire fujt be a szel)"
Pont arról van szó, hogy mennyire számít a tömítés.
Több régi "kockaházat" sikerült úgy tömítenem, hogy téli hideg+szeles napokon gyakorlatilag ugyanannyi a fűtésigény mint szélcsendes időben,
volt közöttük olyan, ahol a tömítés előtt szeles napokon háromszorosára ugrott a napi fűtésköltség.
Nagyjából elmondható, hogy néhány óra munkával és kb 10eFt anyagköltséggel kb ugyanolyan tömítettek lettek az ablakaik, mintha kifizettek volna egy teljes ablakcserét soxáz ezerért.
Persze ettől még az ablakaik hőszigetelési értéke semmivel sem lett jobb, ha ablakot is cseréltek volna (a szokásos 1,1-es üvegűre), attól ablak-négyzetméterenként évi kb 1500 Ft-tal még tovább csökkent volna a fűtésköltségük, ez az 1500 Ft/m2/év lett volna az ablakcsere haszna, ha nem keverjük hozzá a tömítetlenséget, ezért kellene kétszer is meggondolni mindent, mielőtt nemgazdag ember ablakcserére készül egy rakás pénzt elkölteni.
én is ilyesmire adtam a fejem (Ug 2.8-as üvegek lecserélése Ug 1.0-ra), és arra gondoltam:
1. lepattintom a műanyag léceket
2. megmérem az üvegtáblákat
3. megrendelem a nyíregyházi deglastól
4. ideszállíttatom
5. egy üvegessel kicserél(tet)em
Csakhogy én azt hittem, az ablakaim egyformák (úgy rendeltem őket), megmértem egyet, leírtam a méretet és erre kértem árajánlatot. Később kiderült, hogy a papíron egyforma ablakok között bő egy centi különbség van (az üvegtáblák méretében). Orbitális pofáraesés lett volna, ha az én mérésem alapján jönnek az ablakok. Ráadásul a Nyíregyházáról a szállítás meglehetősen drága.
Szóval minden apróságot hozzáadva szépen olvadozott a megtakarítás lehetősége, aztán végül úgy döntöttem, egy helybeli ablakost keresek, végülis lokálpatrióta vagyok.
"Kicseréltem már pár éve a tömítő csíkokat, tobb ablaknál az elóregedett tömitést is kiszedtem"
Ha az "elöregedett tömítés" kifejezést használod, akkor szar anyagú tömítést használtál.
10 éves TESA tömítéseket néztem és olyan, mintha új lenne.
Viszont láttam egy éves öntapadós szivacs tömítéseket, amit már lehetett kidobni (ráadásul a szivacs tömítés még újkorában sem tömít rendesen).
Általános szabály:
- nagyon-nagyon sűrű cellaszerkezetű (a lyukak szinte csak nagyítóval látszanak) epdm hab = tömítés
- mezei ritkás szivacs = tömítésnek látszó izé, ne használjuk
"ha ilyen időben odaállok az ablak elé úgy, amikor nem megy a fűtés, akkor rendesen lehet érezni, hogy süt a hideg"
Az ablaktömítés a hideg LEVEGŐ ÁRAMLÁSÁT akadályozza, a hideg felületek HŐSUGÁRZÁSÁHOZ a tömítésnek semmi köze. Nyáron is érzed, hogy forrón süt a nap, pedig onnan sem jön meleg légáram a Föld irányába, na ugyanilen hősugárzás ez is.
"A tömítö csíknak meg véleményem szerint semmilyen hatása nincs arra, hogy az üvegfelületen át milyen a hőveszteség"
Ez igaz. De az ablakokon át hőszigetelési és szellőzési hőveszteség van, ami két teljesen különálló dolog. Aki ezt a kettőt egybemossa, az vagy nem ért hozzá, vagy be akar csapni téged. A tömítéssel a kettő közül csak a szellőzési hőveszteséget tudod csökkenteni, viszont fillérekből (lakásonként pár ezer forint).
de nem gondoltam, hogy komplett nyílászáró cserét végző céget kérjek fel egy sima üvegtábla cserére, egyrészt ez nekik nem akkora bót, másrészt gondolom érdemi felárral adják tovább a megvett üveget...
Igen, csak ok nagykeraron veszik, es erre tesznek hasznot, te meg ha bemesz mezitlabaskent valahova, megkapod kisker aron, es kb. ugyanott vagy vegeredmenyben.
feltételeztem, hogy van "üveggyár", vagy ilyesmi, de lehet, hogy tévedek, mert ők csak ablakosokat szolgálnak ki.
Van, de nem biztos, hogy beszerelest is vallalnak.
Egyreszt, a furat egyik felenel a csavarfej, a masik vegen a purhab tomit, de meg ha ez nem is igy lenne, az megvan, hogy nem a kamrakat furjak at keresztben, hanem egyetlen kamra lesz atfurva husszaban a merevitonel?
elnézést, ha félreérthető voltam, nem én akarom csinálni.
de nem gondoltam, hogy komplett nyílászáró cserét végző céget kérjek fel egy sima üvegtábla cserére, egyrészt ez nekik nem akkora bót, másrészt gondolom érdemi felárral adják tovább a megvett üveget...
feltételeztem, hogy van "üveggyár", vagy ilyesmi, de lehet, hogy tévedek, mert ők csak ablakosokat szolgálnak ki.
Ha már az ablak beépítésről van szó, akkor lenne egy kérdésem.
Több helyen láttam mostanában, hogy a méregdrága (5, 6 kamrás, középtömítéses, stb...) műanyag ablakokat úgy építik be, hogy megfúrják a tokot és tokrögzítő csavarral rögzítik a falazathoz.
Ilyenkor a teljes keretet átfúrva nem vágják agyon a sokkamrás keret hőszigetelését???
A kamrák között ilyenkor a furat miatt tud a levegő közlekedni.
Standard valyog kockahaz (padlason 20, 10, meg 0 centi gyapot is vegyesen), felsotokos redonyokkel (=beepitett szellozorendszer, ha telen tobb oran keresztul igen eros eszaki szel volt, az eszaki szobakban siman esett 1-2 fokot a homerseklet, "csak" ennyire fujt be a szel)
Viszonyitasi ev 1: hetkoznap reggel 9-tol du 5-ig futes leejtve ugy 18-19 fokig (6-9-ig volt valami szolid futes, delutantol ejfelig meg 22 fok, ejszakara szinten leejtve), regi ablakok
Viszonyitasi ev 2: hetkoznap reggel 6:30-tol 20-ra, majd ugy 8:30-tol ejfelig vegig 22 fokra futve, uj ablakok
(gy.k.: egyidore esett az ablakcsere idopontja azzal, hogy nappal nincs itthon senkirol nappal itthon van valaki es futeni kell emiatt vegigre valtottunk)
A ket ev gazfogyasztasa (annak ellenere, hogy keletkezett a teljes szezonra napi +8 ora 3-4 fokkal magasabbra futes) azonos volt.
Na akkor mondok újat. Vadi új műanyag ablakhoz odaállsz, és ugyan ezt érzed. Nem az számít milyen, hanem hogyan van beépítve. Persze, van amin csak a csere segít. De ha pl. rendesen összegyalulják, és szigeteled az ablak körül a falat, lehet hogy el is tűnnek a belső szelek. Aztán van hogy már érdemesebb újat csináltatni, mert sokba kerülne a felújítás.
Nem tudom, nálunk milyen ablakok vannak, csak azt, hogy 30 évesek, de feliratot, azonosítót nem látok már rajtuk. Kicseréltem már pár éve a tömítő csíkokat, tobb ablaknál az elóregedett tömitést is kiszedtem az üveg és a keret között és újracsináltam.
Ennek ellenére ha ilyen időben odaállok az ablak elé úgy, amikor nem megy a fűtés, akkor rendesen lehet érezni, hogy süt a hideg. (Ha a fal előtt állok, amin nincs szigetelés, akkor messze nem érzek ilyet.)
Szerintem ezeken az ablakokon már csak a csere segít. A tömítö csíknak meg véleményem szerint semmilyen hatása nincs arra, hogy az üvegfelületen át milyen a hőveszteség.
" addig igaz ez, amíg csak az üveg U értékét hasonlítod össze régi és az új ablak között, de azt se felejtsük el, hogy a régi ablakokon sokszor átfúj a szél..."
Az ablakgyártók és kereskedők kedvenc parasztvakítása az, hogy az ablak hőszigetelési veszteségéhez hozzászámolják a lakás szellőzési hőveszteségét is (így szebb megtérülési értékek jönnek ki amikor a balekok kedves vevők számolgatni kezdenek),
holott a legtöbb esetben pár ezer forint árú tömítő csíktól kb ugyanolyan jók lehetnének a régi ablakok is.
hát nyilván nem kellemes munka, ráadásul bent is jár némi rombolással, kérdés hány évig akarsz még ott lakni, érdemes rendesen megcsinálni vagy jóvanazúgy...
Tegyük fel, hogy ablakokat jövőre lecserélem, a falakat pedig csak utána, pl. 1 évvel szigetelem.
Mi történik, ha valami miatt több idő eltelik a fal.szigeteléséig, netán meg sem valósul?
A jelenlegi fal külső szélével kerül egy síkba az ablak, de akkor így is marad. Ez lehet rossz az ablaknak, vagy max csak esztétikai szempontból lesz rossz, mert nem lesz kivül párkány?
Ha már szóbajöttek az ablakok lenne ezzel kapcsolatban is egy kérdésem. A beszerelésüknél mire érdemes odafigyelni ha a jövőben a falat is szigetelni szeretném, de egyidőben nem tudom megoldani?
Lenne kúlső és belső párkánycsere is, redőnyben viszont nem gondolkozunk. A külső párkány méretét úgy kell megválasztani, hogy pl. a szigelelés beférjen alá?
Mondjuk úgy, hogy egy elcseszett garázs. A két ház között annyira szűk a hely, hogy normális garázst nem lehetett kiépíteni. Egy mai középkategóriás autóval lényegében nem lehet beállni mert olyan szük az ajtaja. Ezért amióta az eszemet tudom raktárnak használják.
A házzal nincs közvetlen kapcsolatban, elől van rajta egy normális garázsajtó, de hátúl csak egy egyszerű sufniajtó. Szóval szerintem csak kicsivel lehet benne melegebb mint szabadég alatt.
Hááát én kivenni biztos nem fogom... max a műkő könyöklőket. Bár mondjuk ki tudja, most van belül 20 centi párkány kb., na akkor most nem értem, 10+ centi lenne kint (30as fal)?
...
Na most meglestem, kint kb. 15 centi van... akkor annyira nem is rossz a helyzetem :D 10 centit akkor kb. rá tudnék szigetelni a redőnytokra?
szerintem aki veszi a fáradtságot, hogy kiszereltesse az ablakait külső falsíkra, az nem elégszik meg 10 centivel, hiszen épp a maximumra törekszik azzal is, hogy ne legyen hőhíd az ablak befordulásnál...
Nem tudom műanyag ablakot pl. mennyire lehet csavarozni.
Létezik 10 cemtis redőny? 15 már talán van, de ugye 10centijóvanazúgymégsokis elven megy fel sok helyen, ráadásul sima fehér hungarocell... oké, ott nem is nézik hol van az ablak, az is igaz :D de jó dolog ám a redőnytokot is leszigetelni.
Én mondjuk már biztos nem veszem ki a fa ablakokat, nem olyan régiek. Majd kenegetem, meg kapnak új redőnyöket, előtte meg leverem a vakolatot, és teszek be 5-8 centi szigetelést, az úgy már szerintem egész kellemes lesz. Mondjuk ha a fal meg 15 centit kap, akkor ritka ronda lesz...
Azert irtam, hogy csak akkor falsikra, hogy ha lehet, mert ha redonyt rak az ember, es kivul lesz a vakolhato redonytok, akkor pl. pont nem lehet, mert a redonytok alaphangon vagy 20 centi, ergo ha ezalatti vastagsagu a hoszigeteles (es az lesz), akkor kenyszeru okokbol az ablak nem tud falsikon lenni, mert kilogna a redonytok, tehat marad a toktoldozas, meg a rafordulas a szigetelessel.
"csak csínján tologassa az ablakot a falsíkra! Me' ugye hová rakod a redőnyt, szatyorba?" ha a falsíkra kerül az ablak, akkor a falra került 10-15 cm hőszigetelés azon kívül lesz, de nagy előny, hogy nem kell befordulni vele.
A redőny sínt pedig szerintem az ablaktokhoz csavarozzák, nem a falhoz, így ez sem gond, mert nem a szigeteléshez kellene rögzíteni.
Itt a kép, erről lenne szó, ez a rétegrend,csak egymáson. Cserép, lécek-ellenlécek, bramac tetőfólia - fekete legszélső - a szarufákon, alul cseppenőlemez - szürke tört -.
Na most a cseppenőlemez és a betonkoszorú között kb. egy centis rés van, hol nagyobb, de talán van ahol kisebb is. Na oda az egy centis résbe kéne akkor purhabot nyomnom, a padlás felöl előtte meg ott lenne a hungarocell háromszög, amögött meg az üveggyapot. Gyapotot nem akarok betömködni, mert ha összenyomom akkor ugye rosszabbul szigetel, ha meg kívülről (cseppenőlemez alján lecsapódik a víz, vagy mittudoménmi) párát kap, szrrá ázik.
Sok ábrát láttam, mindenhol a födém volt a második, meg első a fal. Végül is logikus :D holnap betonozunk egyet (van egy hely, ahol átlátok a tűzfalon, meg majdnem a két kémény egészéről lejött a barnás vakolat...), aztán mehet fel az üveggyapot, remélem nem 14°C-ra fogok kelni reggel a kinti +3°C-os időben :)
Akkor a 3-4mm-es alátét xps réteggel kell próbálkozni, az elvileg rugalmas. Oké, ha több van bent pár mm-nél, az gond :D nálunk a parketta néz úgy ki, mint ha az előző tulaj pár kavicsot hagyott volna alatta...
Hááát... ha azt mondják hogy ilyen meg olyan legyen a tető, akkor mit mondasz, hogy ikerházas környék vagytok? Ha jóban vagy velük, akkor nem hinném hogy kötekednének. De ha már egyben csinálod a szigetelést meg a tetőt, akkor azt nagyon fszán össze kéne hozni. Persze a gerendákon is múlik.
Ytong jó lesz, mint Mekk mondja, mi ytong albérletben laktunk, nulla szigeteléssel, bőven kipadlófűtötték.
Szellőztetőrendszert olcsóbban is készíthetsz, csak kell pár ventillátor a falra, és mégsem egy misis beruházás. Ugyan úgy lehet automatizálni, mindenféle elektromos kütyü létezik már.
Ja igen kérem, de én nem úgy gondoltam, hogy ilyen sorrendben csinálja meg, hanem hogy így szökik a meleg. Aztán előzés lett az első helyre mint kiderült :D
Viszont hozzátenném, hogy ha akar redőnyt, akkor csak csínján tologassa az ablakot a falsíkra! Me' ugye hová rakod a redőnyt, szatyorba? :D belső redőnynél még ok.
A 2 vagy 3 rétegű ablaknál a felárat nem tudom, csak azt, hogy az ablak drága, és annyi hő mégsem szökik ki rajta. Nekünk két üveg van, és párásodik erősen. Igaz, most hogy kezdek ráállni a gyakori szellőztetésre, mint ha jobb lenne a helyzet.
Én biztos hogy nem tenném a legszuperebb üveget az ablakba, mert az biztos hogy bitang drága a második legjobbhoz képest. Úgy tudom legalábbis. De most beleásom magam a témába, kellene három pici ablak. Szerintem nem kell 3 rétegű, mert egyik a kamrára lesz, ami eleve hideg kell hogy legyen, igaz nyáron reggel süti a Nap egy kicsit, szóval akkor kicsit meleg. A másik a budiba lesz, ott sem árt ha friss a levegő :D Kis helyiségek, még a harmadik, a fürdő is, oda talán egy fokkal jobb kéne, nem tudom.
Ne a megtérülést hanem a konfortját... hány kg fával kell többet eltüzelnem, ha nem hiperszuper ablaküvegeim vannak, hanem csak egy-két fokkal rosszabbak, de olcsóbbak?
Találtam egy infót valamelyik témában, kiszámoltam, kb. 160 ezer lenne úraüvegezni a nagy ablakokat. A két üveg között ott a hidegperem - szerintem az, kb. centi széles -, na akkor mik a lehetőségeim? Le szoktak gyalulni a fából, hogy beférjen három réteg? Kifelé van kb. 1 centi, kifelé 2. Ha találok rá pénzt a szigetelés után, Istenbizony megcsináltatom, ha párásodni fog, vagy ha gyanakszom, és hőkamerával kiméretem, mennyi meleg távozhat - ,,homemade'' ablakok -.
Minden megoldható. Ragaszt kívülre díszcsíkot, más színnel festenek keretet az ablakoknak.
Azt akarod mondani, hogy a régi ablak kerete bent maradt, és úgy tették be az új ablakot? Pár helyen láttam, hát én azonnal elzavartam volna aki ilyet próbál...
A nagy kerdes, hogy a szomszed garazsa a masik oldalrol a szomszed hazahoz csatlakozik? Mert akkor ket oldalrol temperalva van az a garazs, a te oldaladrol nezve duplafalas, raadasul az egyik ebbol ytong (remelhetoleg legalabb 20 centi), egy ilyet szigeteletlenul hagyni az azert messze jobb helyzet mint egy kopaszon allo teglafalat (amivel azert ne feledjuk, perpill a haz tobbi reszen rendelkeztek).
Tényleg nem vagyok expert ebben a témában, de egy ismerősöm most csinálta a szigetelését a házán és elég sokat járt utána és segített neki egy építész ismerőse.
Elég sok minden figyelembe lett véve, hogy milyen vastag szigetelést rakjon fel.
Arra emlékszem, hogy a Winwatt nevű programot használta (http://www.austrotherm.hu/letoeltesek/winwatt/index.html), amivel aztán meg lett határozva, hogy mekkora szigetelés vastagságnál térül meg neki optimálisan. Valamint azt is számolták, hogy a szigetelés mennyire hűl át és a harmatpont ne legyen a fal közelében (remélem jól írtam és nem nagy hülyeséget).
Linkeltem a programot, hátha tudsz vele valamit kezdeni.
"Egy hőszigeteletlen házon a hőszigetelés hasznához képest az ablakcsere alig hoz hasznot" addig igaz ez, amíg csak az üveg U értékét hasonlítod össze régi és az új ablak között, de azt se felejtsük el, hogy a régi ablakokon sokszor átfúj a szél...
Szomszédom ikerház, az északi fal hatalmas felület, nem volt kedvük szigetelni, a nyugati-keleti oldalt szigetelték, azok kissebbek, meg sok az ablak is, a déli fal meg a szomszéddal közös. Privát véleményem hogy hülyeséget csináltak, de nem tudom megmondtani hogy hány forintot spóroltak, vagy nem spóroltak. A háznak az a fala nem érezhetően hidegebb, nem penészedik, szóval ha te kihagysz egy falat az messze nem tökéletes megoldás, de különösebb bajt szerintem nem okoz.
Én nem is értem az egészet, tényleg vannak ilyen emberek?
Ha a szomszédom belevésne a falamba, míg nem vagyok itthon, én pik-pak elhantolnám.
Ha rákeresek egy ház hőveszteségeire akkor az egészből átlagban 20-30%-ra teszik a nyílászarókon keresztüli hőveszteséget. Ez a mérték szerintem elég lényeges, vagy valamit rosszul értek?
A mi ablakaink jelentős részén már a víz is befolyik ha arra ver az eső. Természetesen a födémet is szigetelném párhuzamosan. De sajnos a falak normális szigetelésésre nem sok esély látok. Vagyis 3 falat teljesen jól le lehetne szigetelni,de ott maradna a negyedik.
Én csak most kezdtem ebben a témában tájékozódni, olvasni, tanulni.
Ezért is van egy csomó kérdés bennem, mert az adott anyagokat nem használtam így nem tudom, hogy viselkednek.
Digium, akkor ezek szerint Steprock HD-re OSB lap 18...22 mm és valami jó minőségű parketta az elég stabil padlót eredményez?
Esetleg Neked van tapasztalatod azzal kapcsolatban, ha nem StepRock-ot használnék, akkor mekkora terhelhetőségű EPS kell? 2 kN/m2 vagy magasabb terhelhetőségű? Nyilván vissza tudom számolni, hogy mekkora tömeg m2-enként, csak az amit nem tudok, hogy valós, hétköznapi körülmények között mekkora terhelés lép fel.
Látom, hogy se Te sem pedig Elek nem látott még lakótelepen felbontott parkettát és párnafákat... Tök sima a beton alatta, ugyanis betongyári előregyártott elemekből van, pont úgy néz ki mint a fal, csak nincs leglettelve. A hajdani melósok által bedobált mocskot kell csak feltakarítani róla (fél- és kétdekás flaskák, építési hulladék...).
Amennyiben nem csak lépéshang csökkentést szeretne elérni, akkor kőzetgyapot kell eps helyett.
Valószínűleg steprock hd-t sem fogtatok még a kezetekbe, sokkal merevebb mint a sima, nem beszélve az at-l2 eps-ről (roppantott).
Szerintem felesleges két réteg osb a steprock hd-ra, inkább jobb minőségű lamináltra költse azt a négyzetméterenkénti cirka 2000 forintot amibe a plusz osb kerülne...
Arrol nem is beszelve hogy a regi ablakokat szo szerint rendszeresen belefalaztak a falba, nem purhab es egyebeket használtak. Azt igen rendesen szet kell verni hogy kijojjon.
De bizony jarhat durva rombolassal. Pl ha nem jon ki siman, csinalhatsz uj kavat, ugyanolyanra be kell szinezni ujra kivul es belul is. Lehet emiatt az egesz szobat ki kell pakolnod, es kifesteni, ha egyseges akarsz lenni.Ugyanez kivul. Raadasul ha kiveszed az ablakot, celszeru az uj ablakkal kijebb menni sikban, ahogy irtak, igy vakolas gletteles, stb. Ezt mar sokkal szivatosabb megcsinalni akkor, amikor mar bent laksz es be van rendezve, lent van a burkolat, es mesz helyisegrol helyisegre, allando pakolasi tervekkel es programmal. Amig nem laknak ott ez kicsit konnyebben kivitelezheto.
En utolag cereltem egy ablakot kisebbre meg befalaztam egyet. Amikor mar ott laktunk. Por mocsok az egesz lakasban, akarhogy is probaltám elwlene tenni. Akkor mar pl inkabb egy evvel kesobb szinezem be a hazat, ha nincs mindenre meg a teljes keret.
