Tudod, nem lenne egy túl jó mérési módszer a méter definiálására egy olyan mennyiséghez való viszonítás, amit nem lehet egyértelműen mérni... Éppen a méter definíciója cáfolja a elméletedet...
A fénysebesség állandósága nem vitatéma: az MM kísérlet negatív eredménye indította el Einsteint a spec rel-hez vezető úton. Ha neked lenne igazad, akkor az MM pozitív lenne... (meg lehet próbálni a cáfolatát, de láthatjuk, hogy Einstein nem az MM megcáfolása felé indult el, hanem elfogadta a negatív eredményt)
Nincs mit vitatni: A specrel-ben a fény sebessége c, a Gézoo-elméletben mindenkinek más, csak éppen c nem.
Tudom, hogy te néha úgy érzed, hogy te csak 'kijavítod' a specrelt, de hidd el, nincs benne mit 'kijavítani'; te egészen más alapról indulsz el, és egészen más eredményre jutsz (illetve jutnál, ha értenél a matekhoz).
299 792 458 m út/ 1 másodperc. Emiatt pontos érték a fénysebesség.
cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 db hullámának össz hossza
2. axióma (a vákuumbeli fénysebesség (c) invarianciája)
A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, nem függ a fényt kibocsátó forrás sebességétől sem.
"A kubizmus új plasztikai nyelvet próbált teremteni, s szakított a reneszánsz óta a képzőművészetben uralkodó empirikus látványszerűséggel. A klasszikus térszemlélet, perspektíva és képszerkesztés helyébe új megoldást próbál állítani, mégpedig olyant, amely megfelel a természettudomány modern forradalma következtében módosult természet-értelmezésnek, a relativitás tér és idő koncepciójának is. Végsőkig fokozta a szerkezetet, a tárgyakat és a téri viszonylatokat meghatározó geometriai szükségszerűségeket"
45 fokos szögben álló karoknál mennyi lesz az időkülönbség? (=0 ?)
Nulla.
45 fokos (az éterszélhez képest) szögnél megáll a csikok vándorlása és visszafordul, vagy továbbmegy?
Itt a legnagyobb a fázisváltozás/elfordítás arány, és a fázis itt egyik irányba változik, mivel az egyik ág futási ideje növekszik, a másiké csökken.
Egyetlen pontban néztük eddig a fázist. Hogy a pont környezetében hogyan alakul a fázis, a kicsit eltérő szögekben, vagyis hogy pontosan miélyen csíkszerkezet jön létre, az egy külön, az eredetinél bonyolultabb kérdés.
Az egyszerűbb, alapvetőbb dolgokat kellene megértened, mielőtt nekiállsz bonyolítani...
Tehát folyamatosan vonulnak a csíkok a forgatás hatására vagy meg-megállnak és visszafelé indulnak néha ?
A futási idő különbség +T, vagy fázisszögben +Fi a párhuzamos esetben. Akármerre kezded fordítani, monoton csökkenni kezd, és 90 foknál eléri a -T, -Fi értéket. Ha tovább fordítod, monoton nőni kezd, és 180 foknál ismét +T, +Fi.
Vagyis a relatív fázisszög változása az elfordítás függvényében egy maximum és egy minimum között változik, a változás iránya a párhuzamos és merőleges esetekben megfordul, a változás mértéke pedig a 45 fokos esetekben maximális, amikor az időkülönbség épp nulla.
(Sacc/kb szinuszgörbe, de nem állítom biztosra hogy valóban az, mert nem vezettem le.)
Itt voltam a vita elején is (már évek óta olvasom a topicot), így tisztában vagyok azzal, hogy a fénysebesség állandóságát nem sikerült elfogadnod, de még nem adtam fel, hogy megértessem veled...
"Így óhatatlanul az a beteges rögeszme szállja meg a felületes megfigyelőt, hogy a fény nem a tér egy adott pontjától indult amely pont a rendszerében mozog, hanem olyan pontjától, amely fixen áll a rendszerében."
Nincs olyan, hogy a "tér egy pontja", mivel nincs abszolút álló rendszer (=éter), ezért ez nem létezik. A fény mindenkihez képest c sebességgel mozog, ezért mindenki úgy látja, mintha a fény az Ő rendszeréből indult volna el...
nem fogok könyvtárba mászkálni. gondolom, te olvastál valahol ezekről, le tudod írni, hogy mi volt a mérés lényege. nyilván interneten is megvan. elegelm van azokból a tompafejekből, akik azzal akarnak időt nyerni, hogy nehezen ellenőrizhető forrásokra hivatkoznak.
Vedd már észre, hogy nem egyetlen pillanatot rajzolsz le, hanem egy sor pillanatot.
A rajzon az utcák ferdék lesznek a jármű IRjében felrajzolva bennük a foton útvonalát. De valójában nem az utcát rajzoltad fel, hanem azt az eseménysort, ahogy elhalad benne a foton.
Hát én csak ennyire tudok rajzolni. Azért remélem érthető... Ugyanazt ábrázolná, mint Gezoo pár nappal ezelőtti rajza, csak ez most (szerintem) helyes. És az utca közepén haladó foton mindkét előző utcán azonos szögben megy, ami így helyesnek tűnik, tehát olyan nagyon remélem nem rontottam el....
"Hogy lehet ezt másképpen értelmezni, minthogy a fény sebessége bármely megfigyelő szerint c"
Mindig c-nek van mérve. Mi az hogy 'szerint'? Gondolja annyinak? Nem méri. Nem annyival megy 'valójában', hanem annyinak méri. Az a szó nem véletlenül van ott. Kéretik nem kihagyni.
Őőőőő, tehát te csak azért rajzolsz ábrákat, hogy azok rosszak legyenek? Ha már rajzolsz (amit irígylek tőled: én reménytelenül kétbalkezes vagyok), akkor rajzold le helyesen... Ne egy hibás ábrából akarj következtetéseket levonni...
Helyesen (ha az autó az eredeti feltevésnek megfelelően 0,8c-vel megy) a fénykör az éppen aktuális villanáskor 0 méretű... Lehet, hogy megpróbálkozok egy rajzzal, de nem lesz benne sok köszönet :-)
Ha már az illemet említetted.. Illik megnézni, hogy mit és hogyan vitatunk.
Az ábrába bele lehet kötni.
Nem csak az elvet megmutató arányai miatt, de akár a színei miatt is. Mint ahogy itt gyakran megtörténik olyan érdeklődők részéről, akik az elemi mértent sem ismerik.
Pedig, illene tudniuk, hogy "mit és hogyan"
Nem is lehetne helyes az ábra, mert baromságot kell ábrázolnia! Azt kell ábrázolnia, hogy a koncentrikus körök a fényforrás körül
Ha létezhetnének! Na akkor! És csakis akkor!
Egymáshoz képest milyen szöghelyen, milyen ívszakaszok lennének.
Mint látszik lehetetlen a koncentrikusságuk. Nagyon helyesen látod. Tényleg lehetetlent ábrázol az ábra.
És éppen a lehetetlen ábrázolhatósága érdekében lett eltorzítva!
A házak végtelen hosszúak, így bármennyi idővel a villanás után a fénygömb utcaszintű metszete megjeleníthető torzulás nélkül, ezt látod az ábrán.
A fényóra fény haladási szögének torzítása, viszont kizárólag az értelmezhetőséget szolgálja. Elvi hibát nem tartalmaz, mert csupán a jelleget és nem a konkrét szöget ábrázolja.
Reméltem, hogy ezt magadtól is így gondolja mindenki, de sebaj. A magyarázattal már gondolom mindenki más is megértette.
"Abban nincs vita, hogy a sebességkülönbség nem egyenlő a relatív sebességgel, hiszen más mennyiségeket jelölnek, de a sebességkülönbség sem lesz abszolút..."
Nagyon jó észrevétel!
A sebességkülönbséghez sem kell ismerni az abszolút sebességet, ugyanúgy mint a relatív sebességhez sem kell ismerni.
Érdekes, hogy a fizika a sebességkülönbségre valamint relatív sebességre épül, és nem az abszolút sebességekre. A relatív sebességnek a sebességkülönbség a megfelelője, nem pedig ahogy ezt sokan hiszik, az abszolút sebesség.
A sebességkülönbséget akarom szembeállítani a relatív sebességgel. A Lorentz-elv ugyanis a sebességkülönbségre épül, a specrel pedig a relatív sebességre.
Tehát ott tartunk, hogy a sebességkülönbséget képezni tudjuk két sebességvektor különbségéből, és ugyanebből a két vektorból a relatív sebességet is képezni tudjuk. A sebességkülönbség és a relatív sebesség értéke nem egyezik meg egymással, ill. csak szélső esetben egyezik meg a sebességkülönbség a relatív sebességgel. Ezt a szélső esetet régebben már említettem.