Olahtamas, te rögzítettél a tuhun zsámbéki tanösvényállomásokat. Meg tudod mondani, hogy a Nyakas-tető és a töki rész közti tanösvények közül melyik micsoda? Az openstreetmapen zöld tölgyfalevéllel és piros szőlőfürttel vannak jelölve, de keresgélve csak egy Szent Norbert nevű tanösvényt találok név szerint, és annak se látom sehol, hogy mi a jelzése... és még azt is kinézem belőle, hogy az egy harmadik a kettő közül.
Oláhtamás szerint topiktúráért kiált... vasárnap Burok-völgybe mennék, 2-3 helyet még tudok biztosítani. Indulás Királyszállásról szerintem 9 előtt biztos nem. :)
Mi ma a 2020.02.02 alkalmából 20:02 -kor meg szalonnát sütöttünk a szigetcsúcson, de nem vittem KOLBÁSZT, mert túl hirtelen volt az ötlet és nem volt otthon sütnivalóm :D
Mini topiktali: Corall és pygmea csülköt tesztelt Prágában, nagyondinnye csirkés tésztát evett, biztosra ment. Teszt eredménye: meglehetős! Előtte mindenki borscsolt. Jó vót!
Hát ezt magamra vonatkoztatva írtam. Lehet, hogy tényleg nem akkora gond a hulladék, de nekem túl nagy munka ahhoz képest, amit szeretek a konyhában tölteni.
Nos, a bolti köszönőviszonyban sincs azzal, amit én főzök. Hígabb, nagyon íztelen benne a hús. D., a főnököm időnként, mikor már nem tudja kivárni a szülinapi kocsonyáját, vesz magának egyet. Aztán mindig megbánja. Egyébként a veszteség sem olyan vészes: ha úgy nézzük, a bőrnek, körömnek az a dolga, hogy kiadja a zselatint, elvégezve a dolgát már csak csomagolóanyag, kidobható. Az csak extra jó, hogy ha mégis le lehet passzolni egy kutyának. Az, hogy évente kis időt és munkát szánjak a barátaimra, nagyjából utókarácsonyi ajándékként, belefér. Mivel nekem nem kell napi szinten főzőcskézni, hobbiszámba megy. Szóval bőven megéri. :)
Egyébként nagyon jó boltit is lehet kapni. Persze, hogy a bolti soha nem eredeti, de ha azt nézzük, mennyi munkát kell befektetni egy eredetihez, és mekkora veszteséggel jár, ha valakinek nem kell amúgy is kutyát etetnie, akkor már egészen jónak tűnik.
Á, azóta kiderül, vannak még más fővárosiak is. Durva. A baráti társaságban - ahova a kocsonyát főzni szoktam - egy kivétellel él a szabály: csak a vidékiek eszik, a fővárosiak meg undorodnak.
Amúgy régen úgy ettem az otthonit, hogy szépen körveettem a csimbókokat. És nem rajongtam érte. Aztán itt ettem egyszer egy "boltit", amiben színhús meg tojás meg csupa felismerhető dolog volt, és rácsodálkoztam, hogy nahát, így is lehet...? No, azóta főzök. A csimbókokhoz meg mindig keresek egy kutyát. :)
Akkor most megbomlott a világképed. Sőt, már a szüleim is fővárosinak születtek.
De hogy enyhítsek a kognitív disszonancián: a tiszta kocsonyát szeretem, esetleg belerakott fonom dolgokkal, mint színhús, keménytojás stb., de mindenképpen a ronda húsok, bőrök, egyebek nélkül, amiből főzik.
