Keresés

Részletes keresés

BenViolin Creative Commons License 2015.12.17 0 0 3062

Valóban nagyon furcsa ez az egész, mert rengeteget volt napon és nem hozott eredményt. Szinte viasz szerűen puha (Az ujjlenyomatom is benne maradt). :) Ha nem hoz eredményt semmi se, akkor marad a lakk eltávolítása és egy másik felhordása.... Egyébként igen sokat tudsz a dolgokról, jókora tapasztalatod lehet már. :)

Előzmény: citera (3061)
citera Creative Commons License 2015.12.16 0 0 3061

Hááát, azt furcsállom ,hogy napfényen nem szárad meg. Mondanám, hogy használj valami szikkatívot, manapság a kobatosat tartják a legjobbnak, de az ólomoxid a legjobb, csak mérgező (mintha a kobalt nem lenne az :)  ) A másik megoldás az UVC lámpás megvilágítás, vagy a szikrával működő ózon box, én arcszolit használok és működik, UV ledekkel is hallottam már sikerről. Nekem a dammáros olajlakkom volt olyan, hogy ragadós maradt, ellenben minden egyéb tulajdonsága kiválónak mutatkozott: kopásállóság, karcállóság, hang. Még dolgozom a hiba kiküszöbölésén.

Azt mondanám, hogy deszkadarabokon próbálgass módszereket, illetve próbáld nagyobb hígításban vékonyabb és több rétegben felhordani. A napon akkor is meg kellene neki száradni, esetleg egy gyűszűnyit próbálj, lenolajjal, vagy dióolajjal, vagy mákolajjal, vagy tung olajjal elegyíteni. Itt olyan probléma léphet fel, hogy az összekeverést 150fok fölött érdemes csinálni, tehát mindkét összetevőt elő kell melegíteni a keveréshez, nem árt ha egy fél órát együtt főzöd őket de még így is keverés után csapadék keletkezhet, mely zavarosság teszi a lakkot, de ezek kiülepíthetők. A leghatásosabb keményítő olaj a tungolaj, amit faolajnak is neveznek, csak nem lehet beszerezni, de ha mégis kapsz, a standolaj változatát vedd. Próbálgatsd végig a megadott sorrendben mondjuk először egyharmad arányban, majd fele arányban elegyíteni a fent sorolt olajakkal.

Ha ezek nem jönnek be, akkor nézz másik lakk után, vagy kezdd el a saját lakkodat kikísérletezni!

Előzmény: BenViolin (3058)
citera Creative Commons License 2015.12.16 0 0 3060

Volt itt a fórumban egy Inasbb nevezetű tag, aki gambát épített, meg kellene keresni a fiókját, és valahogy elérni. A mesterek közül Romanek Tihamérről tudok, aki foglalkozik gambával.

Előzmény: ntRobert (3057)
BenViolin Creative Commons License 2015.12.14 0 0 3059

Szia! Sajnos én egyelőre nem érzem úgy, hogy készen állnék ilyesmire, főleg mert még a "hobbimra", a hegedűkészítésre se jut jelenleg elegendő időm.. Profi hangszerészeknél kérdezősködtél már? Nem biztos, hogy mindenki olyan horror áron rakná össze..

Előzmény: ntRobert (3057)
BenViolin Creative Commons License 2015.12.14 0 0 3058

Köszönöm szépen a hasznos tanácsokat, információkat. Ha elérek valami lényeges javulást, feltétlen megírom, hogy mi volt a gond a bullerekkel kapcsolatban. Egyébként hanglábakkal rendkívül sokat kísérleteztem, valószínűleg nem az az oka. 

 

Viszont kicsit a lakkokról: van ötleted arra, hogy mivel "keményíthetném meg" az olajlakkot? Még anno egy szlovák mestertől kaptam régi cseh olajlakkokat, viszont hihetetlenül érdekes, hogy nem akarnak megdermedni. Már van, amit nagyjából 7 hónapja felhordtam (5-6 rétegben), de még mindig ragad, fog. Volt kint a szabadban napon, próbáltam szárítani, de eléggé lehetetlen vállalkozásnak tűnik sajnos és így a hegedűk se használhatóak rendesen..

Előzmény: citera (3055)
ntRobert Creative Commons License 2015.12.13 0 0 3057

Szia!

 

Olvastam a fórumon, hogy hegedű készítéssel is foglalkozol. Nekem van egy tenor gambám, ami nincs még összerakva, de minden része meg van.

Tudnál segíteni a megépítésében vagy tudsz valakit ajánlani?

 

Köszi Robi

 

nt.szabo.robert@gmail.com

Előzmény: BenViolin (3051)
citera Creative Commons License 2015.12.10 0 0 3056

azt sem árt tudni, hogy a lélek, a húrláb gondos pászítása és a lélke pontos helyének megkeresése illetve a megfelelő húrkészlet kiválasztása meglepő javulást tud hozni, de még az is ha csak sziplán járatod a hangszert. Új hangszernek legalább egy év rendszeres játék kell, hogy minden hangja kinyíljon. Meg kell tanulnod a lélek helyét jól megkeresni, mert azzal jó hangszert is el lehet rontani (helyrehozható). A bullerezést bizony okozhatja a rossz lélekelhelyezés, a rossz pászítás, a nem megfelelő lélekvastagság, variálni kell, ne nyugodj meg, míg meg nem taléltad a hiba okát. Én egy új hangszert akár egy hónapig is állítgatok, mire azt mondom, hogy készen áll a bejátszásra.

Előzmény: BenViolin (3054)
citera Creative Commons License 2015.12.10 0 0 3055

a lélek alatt 4,3, a közepén 4,5 olvass figyelmesen!

Egy hegedűnek nem elég a vastagságtérképét ismerni. Tudni kell a hangszer történetét is. Képzeld el, hogy a hangszer elkerül egy kupechoz, aki érti is a dolgát, meg nem is. Szokása ezeknek, hogy trükköznek, megváltoztatják a vastagságtérképet. Általában a tető közepét szokták kivékonyítani. Ettől a hangszer kezelhetőbb lesz, nemesebb hangja lesz, viszont ez a pozitív változás nem tartós. 5-10 év és kimerül az alulméretezett anyag, befelé fog szólni, mintha egy zárt ajtó mögül szólna. De a híres készítő eredeti cimkéje még mindig benne van, a hangszer is eredeti, és esetleg a hangszeré, de a készítő hírneve mindenképpen még mindig fénylik, mégha a hangja már nem is. A hangszer drága pénzen gazdát cserél, többször is, és eme műtét, mely egyébként is titokban történt, kinyomzhatatlanná válik, a hang romlását pedig az idő rovására írják, ha egyáltalán akad olyan elfogulatlan vizsgáló, akit nem szédít meg egy híres címke. Ekkor a hangszer múzeumba kerül, ahol tudósok vizsgálják, méricskélik, és a vastagságtérképe egyszercsak be kerül a könyvbe, melyet Te megveszel. Tehát nem elég a vastagságtérképeket másolni, hanem szerkeszteni kell őket, gondolkodni kell, tudd, mit csinálsz! Észre kell venni, ha egy méret nem illik a képbe, gyanakodni, hogy ott kupeckéz dolgozott. A korábban említett gyári hegedű mesterítés remek lehetőség rá, hogy olcsón kísérletezz. Menj el mesterekhez, vidd a hangszereket, amiket csináltál, és ha az illető mester emberből van, akkor nem fog elzavarni, ha tanácsért folyamodsz, mint amatőr, látva hogy vitted a hangszereidet és nemcsak a szád jár.

más:

Én jobban szeretem a Guarneri féle vastagságtérképeket. A népzenéhez illetve a modern elvárásokna jobban megfelel, illetve véleményem szerint jobban követi a terheléseloszlás és a hangterjedés törvényeit. A Stradivari modellek kiegyenlítettem és általában vékonyabb vastagságokat tartalmaznak, ami nemes finom hangzást eredményez, de nem terhelhető meg úgy mint a másik. Inkább barokk megoldás, ahol kamarazene volt, nagylétszámú zenekar, finom játékstílus, bélhúrok és alacsony húrláb. Nem árt még tudni, hogy Stradivari szerette impregnálni vízüveggel a hangszereit, mely erősíti a fát. Tehát ha van egy túl vékony tetőd, mely hallhatóan gyenge, eresztd be káli vízüveggel, és lehet hogy javulást érsz el. Én már korrigáltam is vastagságtérképet foltszerű vízüvegezéssel a gyengének ítélt részen, és eredménnyel, sikerült javulást elérni (persze csodák nincsenek). Ez a javítási módszer főleg tetőnél jön be, mert az jobban issza a vízüveget.  Stradivári hanszerei korukat meghazuttolóan szólnak (de azért nem úgy mint egy ereje teljébe lévő hangszer ezt a vak hangzásversenyek sorra alátámasztják), mert ez az impregnálás tartósítja is a fát. Valami rémlik, hogy az egyik Sztradivári hegedű elsüllyedt egy hajóval. Felhozták a hangszert és össze tudták rakni, és működik. Azt ugyan nem tudom mennyit volt a vízben, de egy órás fürdetés után sem piskóta ez. Tehát a méret adatok mellett ismerned kell az elkészítés módjának egyes részletei, hogy hitelesen meg tudd becsülni a hangszer erejét. Tehát az erejét kell utánozni, nem a méreteit.

Előzmény: BenViolin (3054)
BenViolin Creative Commons License 2015.12.08 0 0 3054

Őszinte leszek, sikerült megszereznem egy Stradivari és egy Guarneri hegedű pontos vastagságát (minden ponton részletesen van jelölve), így azok mintájára készítettem hegedűket. A vastagsági arányok mindig ugyanazok voltak, egyedül annyi volt a különbség, hogy a faanyag keménységéhez mérten hol vékonyabbra, hol vastagabbra hagytam, de az arányok mindig megmaradtak. Van 1 db hangolt hegedűm is, ahol zongora segítségével hangoltam a lemezek pontjait. A végeredmény azonban rosszabb lett, mint az eddigiek.. Némi bullerezés az összes hegedűmben van, viszont ez erőteljesen, kezelhetetlenül fortyog a legfelső „Disz” hangon az E' húron. Tehát általánosságban a nagyon nagyon magas hangoknál fordul elő és 90% -ban mindig van c, cisz vagy h esetleg b hangokon. Ez a disz most egyedülálló. Viszont kipróbálom, amit írtál, ugyanis 4,5 mm nincs a lélek környékén, ez biztos. 4,2 mm a hangolt hegedűmben.

Előzmény: citera (3052)
citera Creative Commons License 2015.12.07 0 0 3053

A gyenge háton is lehet némileg segíteni. Egyszer bevállaltam egy új román hegedű mesterítését. Arra gondoltam, hogy gyári hangszer, azoknál legtöbbször vastagabbra hagyják a kelleténél a tetőt és a hátat, ettől olyan vékony hangja lesz a hangszernek, mint egy Szokol rádió, cincog, csattog, zörög, nincs mélyhang, halk az egész, de legalább könnyen játszható, így kezdőknek olcsó hangszert így csináltak régen a Szegedi hangszergyárban. Eme vastagságbeli túlméretezettségen azonban lehet segíteni, mert csak vékonyítani kell a megfelelő helyen, és új lélek új gerenda kell. Egy ilyen beavatkozás után a nem sokat ígérő kinézetű olcsó ládagyári hangszerből igen nemes hangokat lehet előcsalni. Nem egy ilyen műtétet csináltam már. Azonban ez a román hegedű más volt. Mikor meghúztam, fuldoklott, nehezen szólalt meg, dohogott. Na mondom, itt valami túl vékony lesz. Szédszedtem, megmértem a tetőt és a hátat. A fene megette, mert a hát közepe 2,9 volt. Na ezzel jól befürödtem! Beleizzadtam, hogy hogy fogok ebből egyenes gerinccel kivergődni? Aztán lenyugodtam, és kigondoltam egy megoldást: A tető a lehető módon levékonyítom arányosan, mindenhol, amennyire még lehet (legvastagabb rész 3, legvékonyabb 1,9 ez még működni szokott tetőnél, ha a hát gyenge). A hát közepére beragasztottam egy 1mm vastag színfurnér darabot, mely a közepét és a lélek alatti környéket lefedte.  Így lett egy még tűrhető 4mm vastagság, melyet nemcsak a középen, de a lélek alatt is megtartottam, ettől eltekintve fokozatosan levékonyítottam a bélelés széle felé. Összeraktam, felhúroztam egy kicsi húzóerejú készlettel- Chromkor (ha jól írom) a maga 22 kg-jával. Járattam egy kicsit és végül sikerült egy testes de még nem puffogó, fényes tónusokra is képe hangot kihoznom belőle. Noha nem lett olyan átütő a siker, mint amikor vastagabból faragok ki tetszésem szerint,  de végül egy játszható hangszer került ki a kezem alól.

Ha nálad is ez a gond, hasonlóan járj el!

Előzmény: citera (3052)
citera Creative Commons License 2015.12.07 0 0 3052

próbálj vékonyítani egy kicsit a lelken. Próbálj gyengébb nyomású húrkészletet.

A hát vastagsága a legvastagabb részen 4,5mm fölött legyen, a lélek helyén semmiképp se menj 4,3 alá. A pofák közepe legyen 2,2-2,5 anyagtól függően. A hát vastagsága a két legszélesebb rész közepénél 2,7. A tőkéknél visszavastagodik 4 fölé, és szigorúan tilos itt elvékonyítani, mint ahogy azt sokszor szokták.ezekből nagyjából ki lehet sakkozni az egészet. Én így szoktam, de léteznek más működő elgondolások. Ha  a tetőhöz képest gyenge a hát, az valóban okozhatja a felső hangok fénytelenségét, folytottságát, míg az alsó hangok, főleg a g húron, mint ha lógnának, laza érzete lesz a hórnak, mintha alul lenne feszítve, pedig ugyanoda van hangolva.

Milyen vastagságtérképet használtál?

Bullerezés akkor lép fel, ha a hangszertestben két egymáshoz eső frekvenciájú módus van, mindkettő rezgésbe jön, ha a gerjesztés is közel esik, ez adja azt jellegzetes hangot, mintha két húr szólna egymástól kicsit hamisra elhangolva. Ez a bullerezés. Ezen kellene elgondolkodni.

Nekem egyszer volt egy bullerező hegedűm, melyet egy nemestörés okozott a tetőn, a gerenda külső szélétől az álltartónál ment ki a szélre a repedés, megragasztottam, helyrejött a hangszer.

 

Igazából meg kellene húznom  a hangszert, hogy pontosabb tippet tudjak mondani.  Nekem még akár egy órát is huzigálnom kell, mire megérzem, hogy mi lehet a gond. A mester, akitől mint amatőr tanácsokat kaptam, néhány húzásból felállított 2-3 lehetséges diagnózist, melyet további vizsgálódással tovább lehetett szűkíteni.

Előzmény: BenViolin (3051)
BenViolin Creative Commons License 2015.12.04 0 0 3051

Sziasztok!

 

Új vagyok ezen a fórumon. :)

 

Már foglalkozom egy ideje hegedűkészítéssel, egyre jobbakat sikerül építenem, viszont van valami, ami nyugtalanít. Az E' húron a magas hangok gyakran lesznek fortyogóak, vagy más néven: bulleresek.

Már próbáltam vastagabbra csinálni a tetőt, ill. kipróbáltam egy-két dolgot, de semmit nem javult ezen a téren. Dr. Karl Fuhr könyvét olvasgatva olyasmit olvastam, hogy a "magas háthanggal" lehet probléma. Nos, erre nem is gondoltam, hogy nem a tetővel, hanem a háttal lehet probléma. De a hátnak mely részével vajon?? 

 

Tudnátok nekem segíteni ebben? :)

ntRobert Creative Commons License 2015.11.29 0 0 3050

Szia!

 

Nagyon szép lett ez a gamba. Nekem is van egy, aminek neki fogtam, kész a tető, a hát, van egy szép oroszlánfejjel faragott kulcsszekrény. Össze kéne rakni. 

Ehhez viszont nincs már sajnos műhelyem.

Tudnál ebben segíteni vagy tudsz ajánlani valakit, aki össze tudná rakni nekem és nem kéri el érte egy autó árát? :)

 

Várom válaszod: 

Robi

 

nt.szabo.robert@gmail.com

Előzmény: inasbb (1424)
attiss.66 Creative Commons License 2015.11.19 0 0 3049

Köszi. Akkor utánanézek az egyes fák tulajdonságainak, hogy megfelel e azoknak a feltételeknek. Remélem a vörös színüek közt találok megfelelőt/mint pl a padouk/, ugyanis a vörös színű fák a kedvencek/főleg ha még mintás is/.

Előzmény: citera (3046)
PETYUS Creative Commons License 2015.11.17 0 0 3048

Nem. Ez egy gitár, kromatikusan hangolt basszushúrozattal megtoldva.

A stájerciterán a kísérőhúrok és a basszushúrok kvintoszlop szerint vannak sorbarakva, a játékmódja pedig az, hogy gyűrűsujjal pengetjük a basszust, mutató- és középsőujjal pedig az akkordokat, olymódon, hogy az egyik ujjunkkal két szomszédos húrt pengetünk. A hüvelykujjra marad a dallamjáték.

A sramligitáron csupán ki van terjesztve a hangterjedelem a mély hangok irányába, de a játékmódja teljesen gitárszerű.

Előzmény: citera (3047)
citera Creative Commons License 2015.11.17 0 0 3047

Ez a stájer citera gitárváltozata? mármint játéktechnikai értelemben.

Előzmény: PETYUS (3041)
citera Creative Commons License 2015.11.17 0 0 3046

Ezekkel a fákkal még nem dolgoztam, nem ismerem őket. Fogólapnál nemcsak a keménység számít, hanem a porozitás is. Nem elég ha kemény, tömörnek, homogénnek, kicsi pórusúnak kell lennie, mert akkor lesz finoman faragható. Nem mindig a keményebb fa a kisebb pórusú. pl a mahagóni elég jó kemény fa, de mégsem ajánlom fogólapnak, mert a durva pórusai miatt nem lehet igazán finom felületi megmunkálást csinálni, így az ívelés beállítása is gondokba ütközhet, amikor a fényrést nem tudod ellenőrizni a vonalzó éle alatt, mert durva a felület. Tehát a követelmény a nagy keménység, legyen viszonylag izotróp, általában jól faragható, és nem árt, ha ragasztható is (vannak magas olajtartalmú trópusi fák, amik jók lennének, de nem ragaszthatóak jól) ne repedjen, ne vetemedje, ez függ a száradási zsugorodásától és a szárítottsági állapotától is. Az meg hab a tortán ha még a rezgési tulajdonságai is jók, bár a hangzásban csak nagyon kis szerebet vállal a fogólap anyaga, inkább a fogólap aljának geometriai kialakítása számít, végig ki kell ugyanis faragni bele a hornyot, egészen a nyak kezdetéig, hogy a tető fogólap alatti felületéről kiinduló hanghullámokat kivezesse, illetve ki veri a fogólap alól.

Előzmény: attiss.66 (3040)
PETYUS Creative Commons License 2015.11.12 0 0 3045

Igen, meg úgy is nevezhetők.

Előzmény: johngold (3044)
johngold Creative Commons License 2015.11.12 0 0 3044

Tehát basszushúrként foghatók fel. 

Előzmény: PETYUS (3043)
PETYUS Creative Commons License 2015.11.12 0 0 3043

Azokat csak pengetem. Nagy esztől kontra g-ig kromatikusan.

Előzmény: johngold (3042)
johngold Creative Commons License 2015.11.11 0 0 3042

És mire lesznek hangolva a felső "zengő" húrok? Mert gondolom, azokat nem nyomkodod.

Előzmény: PETYUS (3041)
PETYUS Creative Commons License 2015.11.11 0 0 3041

Ezzel itt tartok:

attiss.66 Creative Commons License 2015.11.07 0 0 3040

Citera! Érdeklődnék faügyben. Régebben említetted, hogy fogólapnak és kulcsoknak stb. a buxusfát ajánlanád. El kezdtem nézelődni az exotikus fák közt a neten.Van egy ázsiai a kempas, nagyon kemény , narancssárgás  arany árnyalatokban. Egy másik keményfa is tetszik a padouk, sötétvörös szép rajzlatokkal. Aztán néztem még párat amiknek a keménysége kb egy szinten van. jatoba, tigrisfa, merbau, jarrah, cumaru, wenge, teak . A padouk 26mmX230mmx800 mm-es deszka. 6000 Ft+futárposta 3000= 9000 Ft ez az egy deszka, de ebből kijönne 80 db hegedűkulcs/esztergálom/.

Kérdésem, hogy mit szólsz ezekhez a fákhoz és tudsz e róluk valamit. 

attiss.66 Creative Commons License 2015.11.07 0 0 3039

Én 3 hegedűt készítettem főzött fából. 2%-os bóraxoldatban 6 órán keresztül főztem üstben. A jávor 644kg/m3 fajsúlyú volt főzés előtt. 2 hónap száradás után szeleteltem 2mm vastag léceket a jávorból, ezt lecsiszoltam 1.1 mm-re/kávavastagság/ . Kiválóan tudtam hajlítani a kávahajlítón. A főzött fáról én is úgy tudom, hogy nem veszi fel majd a vizet. A főzött fából készült hegedűim a fülnek kellemesebben hangzanak. És a főzöttben több hónapos folyamatos gyakorlás után/6-8 hónap/ létrejön egy szép zöngés csillogás a hangban, bár ehhez a vízüvegezés is szükséges. A csak vízüvegezettben, a főzés nélküliben nem jön létre az a szép zönge.  A nem főzötteken sokat kell melózni/bejátszás/ amíg eléri a megfelelő szép hangot. 

Sok kísérletezés után az az észrevételem, hogy a főzött fájú hegedű hangja  lágyabb, simább, behízelgőbb, tisztább, kiegyenlítettebb, selymesebb  mint a nem főzötté.

Hátránya a főzésnek, hogy bőven kell hagyni faanyagot, mert száradáskor berepedezhet a deszka vége 1-2 centire is, sőt előre ki nem számított repedések is keletkezhetnek, az egyik fenyődeszkám berepedt mindkét végén vagy 10-10 centit, amitől az már használhatatlanná vált.

A bóraxos főzés másik nagy előnye, hogy semmilyen rovar, s gomba nem támadja meg a fát. 

Előzmény: recefyce (3038)
recefyce Creative Commons License 2015.09.22 0 0 3038

Milyen tapasztalataitok vannak a keményfa svarti gőzöléses hajlításával kapcsolatosan?

Azt olvastam, hogy a gőzöléssel szárított fát nagyon nehezen, vagy csak alig lehet hajlítani.

A svartni késelés előtt is főzik a fát, mint a hámozott furnér esetében, vagy nem?

Főzés hatására is rosszabbodik az utólagos vízfelvevő képessége?

citera Creative Commons License 2015.09.21 0 0 3037

láncméretezést ne használj, mert a hibák összeadódnak. valamelyik húrvégtől mérd!

Előzmény: Törölt nick (3017)
citera Creative Commons License 2015.09.21 0 0 3036

Erre azért van szükség mert az alsó nyereg, avagy húrláb pontos helye a húrtól függ illetve a lenyomási magasságtól is. Addig kell változtatni az alsó nyereg helyét, míg a húr üveghangjai megegyeznek az alattuk lévő bundra lenyomott húr hangjával.

Előzmény: Törölt nick (3026)
citera Creative Commons License 2015.09.21 0 0 3035

oldallapnak, fogólapnak jók a szép fák, dió cseresznye, amik egyébként tőkének puhák. Eléggé kemény és szép fa a gledicsia (Krisztus-akác) és a vadnarancs. A gőzölt akácot még nem próbáltam, de a szakirodalom szerint sokkal homogénebb, kevésbé repedős, valamivel puhább de még így is eléggé kemény, és szép sötét színe van. Szerintem érdemes megpróbálni.

Előzmény: zotya_526 (3033)
citera Creative Commons License 2015.09.21 0 0 3034

A tölgyet nem ajánlom, megjártam vele, mert egyenetlen a minősége a szórt likacsok miatt, az egyik szeg jól tart, mellette a másik megforog, pedig ugyanazt  a fúrót használtam. Ez a gond a kőrisnél epernél nincs, tölgynél van, ugyanakkor a bélsugarak mentén a tölgy könnyen hasad, nagyon kell figyelni, hogy hogy állnak a bélsugarak a szögek feszítésének irányéhoz képest?

Előzmény: zotya_526 (3033)
zotya_526 Creative Commons License 2015.09.11 0 0 3033

Szerbusz!

 

A google-n sok információt találsz a kérésedről, de addig is:

 

Tőkének és fejnek nem szálas, nem hasadó keményfa, legjobb a körte, de lehet szilva, sárgabarack, bükk, tölgy és éger.

Fedőlapnak szinte kizárólag sűrű szálú lucfenyő, ha nem tudod beszerezni, javaslom régi parasztbútorból bontani. Ha az sem megy megfelel még a cédrus is, de az meg drága.

Oldallapnak, fenéklapnak  (ha raksz rá) és fogólapnak a legjobb a juhar, ha nincs, megfelel a bükk, tölgy.

 

Én ennyit tudtam segíteni.

 

Üdv, jó hangszerkészítést!

 

S. Zoli

Előzmény: Törölt nick (3028)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!