Köszönöm Mindenkinek Discone-antennával kapcsolatos hozzászólását, ötletét!
Szerintem összerittyentek "valamit" a méteres hegesztőpálcákból, aztán majd meglátjuk... :)
Sajna esztergályos ismerősöm nincs, ezért nem lesz valami hűdeszép a kivitelezése a Discone antenna "nyak"-részének, majd egy lemezbe furatokat eszközlök és bele forrasztom-csavarozom a szoknya pálcáit és a végén egyszerűen csak kihajtom szögben...
A 80MHz-alatti frekiknek meg lehet kihúzok végig a kertben egy jó hosszú drótot, azt kész...
A kül. hosszúságú pálcák magyarázata nem tetszik. ez a discone szempontjából mellékszál volt
(de itt megtárgyalandónak tűnt,ezért dobtam fel)
Az általam épített discone meg nem vált be swr-re. Talán XANTI-nak lesz igaza, de ez a gondolat az én antennámnál mechanikailag nem kivitelezhető, másikat kell építeni: s nincs első helyen ez a "projekt"
(Amikor csináltam, több helyem volt a tetőn és kevés felmenő kábelem. Most inkább fordítva.
"Talán ismered a falusi házak tetején sok helyen megtalálható "földgömb antennát" (nem tudom, mi a rendes neve, de olyan, mint egy szélesség-hosszúság fokbeosztás)."
Igen, láttam ilyet. Akkora hülyeség, hogy ha él még a gyártója, szerintem megcsapkodnám :)
Jó, énnem akarok értekezéseket a Herz áramelemről, a kérdés az, hogy fülelésre milyen discone-t csinálsz.
Amit küldtem, azért küldtem, hogy ne lepődj meg, van rá példa.
Nincs azzal baj, közelíthető egy - bárhol a sávban- 3-4 elemes yagival (1 aktív elem, mögötte egy reflektor, előtte 1 v. 2 direktor):
MERT az elemek nem nulla hullámhossznyi távolságban vannak egymástól
(plusz az ellenfázisú - váltott - elemtáplálás)
Ez a sok dipól meg nulla távban van, közös táplálással
XANTI-nak igaza van, komplex rendszer.
A képzetes impedanciák kiejtHETik egymást (ez alighanem kb. meg is történik, ezért nem is említettem; bár ezt nemigen szoktuk-tudjuk mérni).
Viszont a valós tagok nem: ott bizony párhuzamos kapcsolás van, azaz a túl nagy nem számít, de a kicsi lesöntöl.
Negatív valós impedancia meg nincs. (És ahol van, ott is differenciális ell. a neve, aktív elemre, munkaponttal: más eset)
"A nem rezonáló elemről visszaverődik". Ezt a magyarázatot nem igazán szeretem.
Minden huzaldarab sugároz, nem csak a rezonáns: ld. Herz áramelem.
Azaz van neki sugárzási ellenállása (vagy impedanciája) a táppontban, iránykarakterisztikája, a kisugárzott térerőnek fázisa (mindezek azután összeadhatóak, integrálhatóak, stb.).
Tehát mind lehet antenna.
(Bár tény, hogy antennát szokás rezonanciamérővel is beállítani - de azok a rezonáns antennák)
Pl. az 5/8 lambdás antenna sem rezonáns, mégis sugároz (Tudom, illesztik, és akkor az lesz. De nem azért sugároz, mert rezonáns. Azért jó antenna, mert..., a rezonancia meg az illesztés következménye.)
Az rendben van, hogy működik, de nem értem, hogy MIÉRT. Vagyis nem tetszik a szokásos magyarázat.
Ja, és a "működik": elég sok dolgot adnak el antennaként, ez ÖNMAGÁBAN nem érv.
Példa:
Talán ismered a falusi házak tetején sok helyen megtalálható "földgömb antennát" (nem tudom, mi a rendes neve, de olyan, mint egy szélesség-hosszúság fokbeosztás). Azt is (TV) antennának adták el, valami le is jön a kábelen.
Ha kész egy jól működö antenna amivel az ellenállomás is meg van elégedve, akkor érdemes az antennákról beszélni , addig minden megállapitás , képlet , egyenlet, antenna
fantázianév csak zavar , elbizonytalanit , gátol, ugyanis mindig MONDANAK egy jobbat. PL: vidd feljebb a bal sarkát akkor az impedacia tudjuk hogy lejjebb megy , vagy forditva.
Az én ismereteim szerint nagyon nagy engedményekkel lehetne csak a különböző hosszú pálcákat önállóan rezonáló elemnek tekinteni, mert a közvetlen közelében lévő alatta, fölötte rezonáló másikak nagyon komplex egységet adnak.
Valahol akár ki is egyenlíthetnék egymás hatását. Mert egy rezonánsnál rövidebb pálca kapacitív jellegű. A hosszabb meg induktív. Mivel ezek a talppontban össze vannak kötve, így összeadódnak a bejuttatott reaktáns tényezők. Az impedanciákkal ugyanez a helyzet.
Az alsó freki eléggé egyértelmű a leghosszabb pálcához kötve. A felső frekik azért tágabbak, mert az egyes ellensúly pálcák előbb 3/4-es-ként, majd további páratlan számú tagként tudnak "ellensúlyozni".
Méréseim szerint aztán felfelé már erősen hullámzik a freki függvényében az impedancia, összevissza változó reaktív komponenssel.