Mai mese:
Mi köze a relativitásnak a valósághoz?
ábraLegyen egy liftünk, ami mozog.
Az elejének és a hátuljának a pillanatnyi helyét a sárga vonalak mutatják.
Az felső ábrán X tengely legyen a tér, Y az idő. A lift jobbra,+X irányba halad. Alulról indul, az idő felfele telik.
Az alsó ábra XY térbeli felülnézet szerint van felrajzolva, és a lift falainak sarkaiból induló fényjelek térbeli haladása látszik,
amiből látható majd, hogy mekkora kép keletkezik a fotógép ccd-jén.
A keletkező képek térbeli szélességét a fehér vonalak jelzik.
Ha (A) pillanatban fotózunk, akkor a (B)(C) pillanatokban indult fényjeleket engedjük csak át az optikán.
Ez igaz akkor is ha a fotógép áll a piros vonalon, és akkor is ha halad a lifttel a lila vonalon.
A zár csak egy pillanatra nyit ki, ami miatt csak az ebben a pillanatban odaérkező fotonok haladhatnak át az optikán a ccd felé.
Ha áll a piros vonal által jelölt térbeli ponton a fotógép, akkor a lift elejéről érkező (C) pillanatban indult sötétkék fény a (D)
méretű képet fogja adni. Mivel a fotógép előre nézett, a ccd helyét a D fehér vonalon átmenő zöld vonal jelzi. Itt jön létre a kép.
A lift hátuljából érkező (B) pillanatban indult világoskék fény pedig az (E) kis méretű képet adja.
Nem csoda hogy kisebb ez a kép, hiszen a (B) pillanat térben messzebb van (A)tól mint a (C) pillanat.
Most a gép hátrafele nézett, igy a ccd helye az a zöld vonal, amelyiken az (E) kép van.
Most mozogjon a fotógép a lifttel együtt a lila vonalon. Az egyszerűség kedvéért a ccd helyei legyenek a lift falánál,
tehát a sárga vonalakon.
A lift elejéről érkező (C) pillanatban indult sötétkék fény a újra (D) méretű képet fogja adni.
A lift hátuljából érkező (B) pillanatban indult világoskék fény pedig az (F) méretű képet adja, mert a fény csak a (G) pillanatban éri
utól a ccd-t.
Az (F) kép UGYAN AKKORA mint a (D) kép, annak ellenére, hogy (A) tól a (B) esemény térben meszebb volt, mint a (C).
Mi következik ebből?
A lifttel együtt mozgó fotógép a ccd mozgása miatt az torzítja a távolságokat.
- A torzítás mértéke ugyan annyi, mint amit a Lorentz-transzformáció ad az esemémyek térbeli koordinátájára. -
Emiatt az (A) pillanatban levő megfigyelő a (B)(C) eseményeket nemcsak hogy egyszerre látja, de az ott lévő szélességeket
is egyforma nagyságúnak LÁTJA, ami miatt azt HISZI , hogy egyforma térbeli távolságra vannak tőle.
Emiatt úgy gondolja, hogy helyesen teszi, ha a lift két végében levő órán egyazon időpontot állít be.
- Csakhogy egy optikai csalódás áldozata ! -
És azt számolja, hogy mind a két pontból c-vel érkezett hozzá a fény.
- Csakhogy torz értékekkel számolt ! -
Miután sikeresen összekavart mindent, ezután már mérni is c-nek fogja mind két irányban saját magához viszonyítva a fény sebességét.
Csakhogy ez egy ILLÚZIÓ, és nem a valóság.
Na ez a Lorentz-transzformáció valós fizikai háttere.
Semmiféle téridő nem létezik a fizikai valóságban.A téridő kitaláció.