"tévútnak tűnik 2-300 kilónyi akkumulátort cipelni"
Semmi másról nem szól ez a történet mint arról, hogy mennyi az energia sűrűség. Egyelőre forgalmi jármű kategóriában nyilván semmi nem veri le a benzint/gázolajat. Annak a legjobb a Wh/kg és a legjobb lithium-ion aksi sincsen még a fasorban sem. De ameddig az aksi technológia fejlesztésébe lapátolnak csilliárdokat addig a robbanómotor lényege nem igazán változott az elmúlt évtizedekben. Szóval ha fogadnom kellene, hogy az aksik mérete és kapacitása fog a következő húsz év során javulni vagy a robbanómotorok teljesítménye akkor én az előbbire tennék komolyabb összeget :)
Hosszu es osszetett kerdes ez. Majd ha mutatnak nekem egy parkolot, ahova bemegy olyan kabel, hogy 50 Porsche Taycant lehet ott egyszerre gyorstolteni, akkor talan azt mondom, hogy van fantazia az elektromos autoban. De persze ennel sokkal arnyaltabb kerdes ez, az onvezetes ... alapveto paradigmavaltast jelenthet az auto hasznalatban. A fejlodes jelentos, es az akkumulator technikaban is az, sot ott is lesz nyilvan meg 1-2 paradigma valtas, ha ennek nem is tudjuk az idejet. Persze en inkabb az uzemanyag cellaban hiszek, de majd meglatjuk.
Ennyiért én 2-3 jó cimborával összeraknék magamnak egy tz4k alapra.
Az ok amiért nem álltam még neki az az, hogy ez a technológia egyelőre még letérdel ha egy 10-12 fokos emelkedőn fel kell vinnie mondjuk egy tonna permetszert.
Én egyszer kiszámoltam az évente eladott robbanómotoros autók számából, hogy mennyi lítiumot kellene kibányászni és abból mekkora aksikapacitást kellene gyártani. Konkrétan sem a bányászható lítiumnak sem az aksigyártó kapacitásnak sincsen adva a töredéke sem.
Kéne csinálni egy céget, licencelni a Soletrac tervét és összerakni itthon ezeket az elektromos kistraktorokat. Használt japó traktorok kibelezésével készítik el ezeket tudtommal.
A vilag kozlekedeset _nem lehet_ igy atallitani akkumulator alapu autozasra. Ez teljesen egyertelmu. A baj a toltohalozattal van. A budos eletben soha nem lesz anyi tolto allomas, ami ehhez kellene. A megoldas valoszinuleg a kozbeiktatott hidrogen lesz.
Amelyik lejtőn felmegy egy kistraktor, azon meg tudod fogni a csapadékot takarással. Ez biztos. Elhiheted.
Az őszi kalászos tudod úgy működik, hogy elveted október végén esetleg novemberben egy picit nő még ősszel, majd áttelel és sokat nő tavasszal... Sok téli napon is ha nincs csonttá fagyva a talaj a gyökerek dolgoznak, fejlődnek és ez a lényeg mert a földalatti részek érdekesek.
Ha van hengered már az frankóság, mielőtt vetőgépben gondolkodsz meg kellene fogadj egy rédei flúgost, akinek van ilyen és kipróbálni egy vágóban jövő őszi vetéssel. :D
Irtózatos tévútnak tűnik 2-300 kilónyi akkumulátort cipelni ún. környezetkímélő járművekben... ez még annyira sem értelmes dolog, mint vékony nájlonzacskó helyett vastag papírzacskókba bugyolálni egyesével minden szart, amit átlagjulcsi vásárol az élelmiszerboltban.
Svajcban is lehet valasztani, hogy mennyit fizet az ember az aramert, a dragabb az ződebb. A mai kisebb benzinmotorok amugy allitolag zodebbek, mint azok az elektromosok amiket fosszilis eromubol toltenek. De ez meglehetosen szurke terulet, nehez megmondani a tutit.
Nem kell ezt tulgondolni. Naponta benez 3-4 vasarlo, aki epp a kornyeken megy valahova vendegsegbe es akar vinni egy uveg ajandeknak valo bort, levesz a polcrol ebbol a "magasabb" arkategorias szortimentbol egy palackkal, oszt jonapot.
Kevésbé értem a jelenséget, mit a NASA az ufókat, mivel még nem ittam olyan magyar száraz fehérbort, amire 8 pontot adnék, de azért nem kaptam kedvet vásárolni.
Ugye milyen messze van az mint ami például Finnországban már alap gyakorlat évek óta, hogy a nyájas ügyfél kiválaszthatja, hogy milyen forrásból kapjon áramot. A szélerőműves áram nyilván a legdrágább, meg lehet atomból is kérni az elég olcsó és persze van a pontleszarom kategória is ami ugyancsak olcsó.
Az áram co2 kibocsátása egy jó macerás kérdés, mert ugye mindig ott a kérdés, hogy milyen mélyre megyünk le :)
Amire én gondolok az már nekem ott jó lenne, ha a jármű elektromos lenne és töltsék meg azt bármilyen árammal, az valószínűleg ződebb lesz mint a gázolaj amit most égetünk el.
Persze a legnagyobbat akkor élveznék, ha szaréhugyé tudnék venni a mostanival azonos teljesítményű villanytraktort :D De tudom, hogy ez még távoli ábránd.
Ez egy viszonylag speciális delikát-kávézó-sütiző egység (Füge a neve), specialista eladó nélkül, de majdnem vinotéka-szintű borválasztékkal. Akadnak benne ritkán látható cuccok és "érdekes" tételek is, amiket vélhetően mások már "túlérleltek", ők meg most a polcon érlelik tovább. :)
Fogalmam sincs, hogy az üzleti modell mennyire sikeres - időnként kincskereső céllal benézek hozzájuk, aztán többnyire nem veszek semmit.
A karcsú meg gyümölcsös (és olcsó) érleletlen vörösbor az okés lenne, csak van számos borász, pl. Bott Frigyes, aki a 6000 forintos pinóját teszi ki a polcra 1 éven belül, gyakorlatilag ihatatlanul kusza állapotban.
Nem tudom, pedig az ilyen csúcsborászok csak hallottak valamit róla, hogy Burgundiában mi a módi...
> Ha lenne egy olyan fuvarozó és csomagküldő cég amelyik vállaltan és ellenőrizhetően elektromos járművekkel dolgozik akkor én akár a mostani logisztikai költségeim sokszorosát is bevállalnám.
Ismersz olyan adatot, hogy mo-on az elektromos jarmuvek mekkora hanyadat toltik megujulo forrasbol? Ok, paks zold aramot ad, ha csak a mostani co2 kibocsatasatt nezzuk, de az orszag maradek energiaszuksegletet fosszilis eromuvekkel allitja elo, illetve ukrajnabol importalja.
A fő kérdés, hogy mindez milyen lejtőszöggel. Na és persze az is amit te is írsz. Mi van ha november első hetében elvetem a magokat, ami ez után már nem nő meg, akár a csapadék hiánya miatt, akár a hideg miatt? A talajszerkezet is egy olyan dolog, hogy nem lehet a kukoricásnak való lapos területek barna talaját egy masszívan köves bazalt lejtővel összevetni.
De igen, ez egy olyan meló amibe nekem is jobban bele kellene állnom. Csak tudom, hogy nálunk a bazalton, lejtővel egészen más a történet.
Kérdeztem erről no-till evangelistákat akik nagyon képben vannak, hogy ez, hogyan működik és nagy volt a vállvonogatás. Ezt a no-till dolgot nem szőlőre és nem bazaltra hanem szántóföldi termelésre találták ki elsősorban. Szőlőben is működhet...de mielőtt kötésik beleállok csak megnéznék egy működő rendszert.
Ezzel együtt van már hengerem is és pár sorban már kisérleteztünk. Egy jó és olcsó "vetőgép" még frankó lenne
Azelőtt a nyári csapadék esemény előtt nem kell meghúznod a talajt, ha sikeresen takartad ősztől-tavaszig és nyárelőn hengerrel szép szőnyeggé változtattad a sorközön a takarásod. Több nyári felhőszakadást vészeltünk át úgy hogy a takart területeken nem volt megfolyás, sőt felfogta a szomszédtól átfolyt csapadékot kb 5 centi talajjal együtt. 1 óra alatt több mint 30 mm-es felhószakadásoknál is bevált... A gyökérzet vízelvezető képessége tényleg működik.
Persze ehhez kell ősszel takarásnak lenni... Amíg október végéig szüretelsz, mondjuk mikor fér bele a takarás ültetése - az egy több éve kínzó kérdés nálunk. Legjobb kombó szerintem 50-50 őszi kalászos / pillangós mix erre a célra. Ha nincs viszont takarás, akkor marad a vas - meg kell húzni, mert különben lefolyik... Valahányszor meghúzod viszont, rombolod a talajszerkezetet, csökken a szervesanyag tartalmad és a vízmegtartó képességed... Nehéz.
A takarónövény téma röviden azzal jellemezhető, hogy nagyon nehéz. Nincsen olyan recept ami mindenhol működne. Én sokat beszélgettem a témában szakértőkkel, de egyértelmű választ arra, hogy bazaltos, könnyen tömörödő, lejtős és száraz területen mi a tökéletes megoldás. Mi most amolyan hibrid megoldást csinálunk. Bizonyos vágókban, váltott sorokban van takarónövényzet, de ez sok helyen kimerül a kaszált gyom/gyep takarásával. Ahogy te is írod vakarhatjuk a fejünket ha az a banális probléma jön elő, hogy még a takarónövényzet sem kel ki.
A fő kérdés az az, hogy mondjuk nyáron egy hónap masszív aszály után, amikor teljesen elszárad minden aljnövényzet és az időjárás előrejelzés ígér mondjuk 3 napon át tartó 60mm csapadékot akkor csendben üldögélünk a sárgára szikkadt "takarónövényzet" felett, hogy mi aztán no-till, vagy meghúzzuk a sorközt, hogy ne csak átrohanjon a bazaltos "térkövön" a csapadék.
Mindezt úgy, hogy ezerrel komposztálunk, meg bevetünk minden organikus praktikát a talaj lazításához, kíméljük a talajt amennyire lehet, a traktorunk sem egy böszme és még azt is óvatosan használjuk.
Szóval ez az a terület ahol szerintem a legkomolyabb kihívások vannak.