Igazából a minőség miatt sz@rakodunk még néhányan a CD-vel.
Most néztem ki egy jobbféle NAD C-565BEE CD-lejátszót magamnak, azt azért nem MP3-mal eteném.
A DVD író vétele csak elméleti kérdés volt, a BD jogos, de a Pio DVD írói régen sem írtak jó audio CD-ket, Szóval adatlemezekhez (videohoz is) a BD oké, de (audio) CD-hez mit? (Ha már ez a topic témája.)
Mar legalabb 2 eve letettem a cd rol. Nekem alapvetoen az volt a bajom vele, hogy legjobb formajaban is csak maximum annyit tud, mint a rajta levo adat.
De az adattarolas olyan tempoban fejlodik, hogy botorsag ragaszkodni a "jol bevalthoz", mert ezzel az erovel meg mindig lyukkartyakra lyuggatnank mindent, hiszen ahozz aram sem kell, nem is rohad, nem is magnesezodik.
Szoval a lenyeg az adat, a hordozo masodlagos.
Egyszeruen kiszamoltam hogy minden nyugje ellenere a cd meg joval dragabb is mint a HDD (dupla biztositassal), raadasul elhagyom, karcolodik, rohad, sok helyet foglal, nagyon nem praktikus.
Ha autoba viszem magammal, akkor kezdjek valogatni, de leginkabb masolatokat csinalni, hiszen ott garantaltan osszekarcolja az ember, ha kolcsonadom ugyanez stbstb. Ha telefonon akarom hallgatni, akkor is kell valami digitalis kopia. Ha melohelyen akarom akkor vagy aktataskanyi lemezekkel jarok be, vagy kitalalok mast.
Raadasul kellett valami komolyabb katalogizalo megoldas, mivel en a klasszikus zenetol a heavy metalig mindent szeretek, igy sajnos eleg nagy az archivum.
SZoval igy köbölődött ki egy médiaszerver összerakása, ami mindezekre megoldast kinal.
Igen, így van, ma már nincs "igazi" Pio DVD-író, teljesen áttértek BD-re. Olyannyira, hogy az asztali DVD felvevőkkel is leálltak már 2-3 éve.
Audio CD-t régi Plextor CD-íróval írok meg, adatnak meg jó a Pio is.
Ha ma kellene DVD-írót vennem, csak Samsung, LG meg ASUS van minden boltban. Szerencsére néhol még lehet kapni Plextort, igaz, hogy dupla áron, de még mindig jobb, mint az előbbi 3 együttvéve.
A DVR-108 még nem tudta a DL lemezeket írni, ezért adtam el.
butaság..Ritek mides Ridata DL lemezeket írtam vele anno az imgburn elődjével a DVDDecrypter-el. 215-öt crosflasheltem 215L-re mert annyira felpörgete a lemezeket, hogy néhányat beolvasni sem tudott így CD-t sem tudtam vele írni..215L-ként már semmi probléma. Mindkét író a mai napig jól működik azokkal a lemezekkel amit az fw felismer. Bár nem használom már őket.
Azért kérdeztem melyik tipus mert a 218/219-nek semmi köze a Pio-hoz csak a név.
"Es a dvdk pont olyan hulladekok mint a cdk, van parszaz dvdm, nem kell bemutatni oket. :)"
A DVD-knél az a gond, hogy kényesek a jó íróra. Sajnos, aki gyengébb minőségű íróval kezdte el a filmarchivumát felépíteni, annak igen sok rossz tapasztalata összegyűlt az évek során. Én 2004-ben kezdtem egy Mercury íróval, ami fél év után már nem volt hajlandó DVD lemezt megírni. Azótacsak Pio DVD írót használok. De aki pl. LiteOn, LG vagy Samsung íróval kezdett, annál nem volt nyilvánvaló, hogy az író esetleg nem jól írja meg a lemezt, csak később jött rá, hogy tönkrementek a lemezei. Meg ugye a DVD kényes a kezelésre is, könnyebben is karcolódik, mint a CD.
A mai írható CD-kkel mi a problémátok? Milyen régi lemezt szerettetek, amit ma nem lehet már kapni és nincs is helyette más megfelelő?
10 évnél régebbi audio CD felvételeim még mindig jól szólnak. Egy tavasszal végzett PlexTools teszt során végignéztem a lemezeimetés csak a Traxdata Silver audio CD-R-ek némelyike mutatott megnöekedett C1/C2 hibát. A többi típus (Kodak, PrimeDisc, TDK, Fuji, Philips, Maxell, Sony, stb.) audio CD-R hibaszáma semmivel sem rosszabb, mint a manapság írt lemezeké. Sőt az abszolút csúcstartó Philips MegaLife CD-RW(!) lemez hibaszámban veri a Taiyo Yuden alapanyagúakat is.
Én is a HDD-re szavazok ha tárolni kell valamit. Egyébként adat 1példányban nem adat.
Az adatokat időnként ellenőrizni kell hogy jó állapotban vannak-e. mondjuk 1TB esetén CD/DVD-ket beolvasni ellenőrizni nem-e lassul a beolvasás igencsak munkaigényes feladat. (=1400 CD vagy 222 DVD) A hdd-ken ez egyszerű és gyors. a mágnesesség hosszú idő alatt megszünhet, de egy "chkdsk /F /R" felfrissíti és ellenőrzi, ezenkívül hdd esetén smart funkció is előre jelezheti a meghibásodást.
persze akinek csak fél tucatnyi CD-je van annak nincs gondja, még katalogizálnia sem kell... :-)
aki pedig a családi hd filmfelvételeit nem tekinti fontos adatnak az sem aggódik.
Az elméletedet légy szíves, írd meg a Plextornak, a Neronak meg még néhány olyan szoftvergyártónak, akik képesek digitális adathordozón jitter méréssel butítani az embereket.
Bár amíg összekevered a kiolvasási folyamat hibáját a lemezen pitekbe kódolt digitális információ torzulásaival, addig nem fogsz előrébb jutni.
Most már végképp tanujelét adtad annak, hogy nem vagy tisztában a működéssel.
A pitek valóban kis - vezetőspirál vonalában elhelyezhedő "virsli" formáju jelek, a hosszuk hordozza a digitális információt. Tehát nem digitális jel, hanem digitális információ hordozó. És ittvéget is ért a dolog funkciója, mert a kiolvasás analóg módon történik. A gyári lemezeknél a pit 0,35 mikronos mélysége a visszavert lézersugár intenzitását az interferencia következtében csökkenti, a lemezírásnál az írható rétegben létrejött áteresztőképességváltozás tölti be ezt a szerepet. De ha belegondolsz, a pit formája virsli, tehát félkörrel kezdődik és végződik. A kiolvasó lézersugár a pit szélességéhez hasonló átmérőjü kör. és a lemez forog, Na barátom! Van a pit, ennek elejét eléri a lézersugár köre. akkor ugy e kör találkozik körrel, és a visszavert lézersugár intenzitása nem ugrásszerűen következik be, hanem szép komótosan. Na ezért citáltam már korábban a Badacsony jelalakot, mert ugyanűgy szép komótos jellefutás lesz a pit végénél is az analóg kiolvasás után.
Ennek fényében itt a lemezen lévő jitterről beszélni, vagy annak méréséről már ne is haragud akkora dőreség, hogy csak na! Össze keverik az információtartalmat a digitális jellel. A jitter csak a digitális jelek esetében alkalmazható fogalom. De a CD-dén nem az van, hanem információ, amelyet analóg kiolvasás után az EFM-dekóder csip feladata feldolgozni, értelmezni, szétválasztani a benne lévő PCM digitális jelfolyamot a vezézlő jelektől.
Nagyon jo megoldasok vannak a katalogizalasara, a konyvtarak nevezgetese nem tartozik ezek koze. A metaadatok egy uj dimenzioba helyezik a rendszerezest es a zenehallgatast is. Ilyen pl a Squeezebox mediaservere, ami amugy ingyenes is. En ugy 500 cd nel adtam fel a lemezekkel szenvedest, es belevagtam. Nem bantam meg.
filmet, zenét nem tartok fontos adatnak inkább wareznek.
a fontos alatt a családi felvételeket, fényképeket és egyébb esetleg vállalkozással kapcsolatos iratok, pdf állományok tárolását értem.
Erre én semmilyen HDD-t nem tartanék kizárolagossággla csak ha lemezre van mentve. Arról nem beszélve a szállítás is egyszerübb lemezen egy tokban, HDD meg háklis mindenre.
Pont a több HDD-vel rendelkezők keresik vissza nehezen, hogy mit hol találnak, külön rendszerező és katalogizáló szoftver kell hozzá. A CD/DVD gyűjteményt meg ABC-sorrendbe téve egyből átlátja az ember. Persze a birtoklási vágy végtelen, akinek minden kell válogatás nékül, annak semekkora tárkapacitás nem lesz elég.
Ertem en, de ez valoban cd topic, plusz normalis minosegu, adat dvdrol zenet jatszo eszkozt en nem tudok. Tehat akkor maradna a dvd rol visszaallitas, arrol cd re iras. Azert ez nem alternativa, lasd be. Es a dvdk pont olyan hulladekok mint a cdk, van parszaz dvdm, nem kell bemutatni oket. :)
Ugye ezzel nem azt akarod mondani, hogy a kulso D/A konverterek jobb minoseguek mint amiket egybe rittyentenek egy futomuvel ?:)
Egyszeruen az emberek a szokasok rabjai, pedig a kulso D/Anak megvan az az elonye, hogy tobb eszkozt is ra lehet kotni, ma pedig mar szinte minden digitalis, igy egy jo minosegu D/Aval egyszerre fejlesztheted a szamitogeped, a muholdas belterid, a zenelejatszod (legyen az asztali lejatszo, halozati lejatszo, akarmi) stb hangjat.
En orulok a valasztasi lehetosegeknek, ezert is irtam errol a lehetosegrol, mint komoly alternativarol. Gyakorlatilag nem jut eszembe negativum, elony annal tobb.
A pusztan vinylt hallgato rengeteg zenetol elzarja magat csak azert, hogy a maximalis minoseget elvezhesse (de azt sem tul sokaig, mert a tu es a lemez is kopik, a porrol nem is beszelve), en azert alapvetoen a zenet helyezem eloterbe, az eszkoz pedig masodlagos. Raadasul bizonyos mennyisegu zene felett a katalogizalas egyre komolyabb problema, erre is megoldas a digitalizalas es hdd n tarolas. En a munkahelyemen is az otthoni archivumomat hallgatom, online streaming segitsegevel. Jópár plusz óra zenehallgatas. :)
A CD-nek is megvan a maga felhasználási területe, meg a HDD-nek is. Egy audiofil CD-játszóba vagy egy régebbi Mini-hifi toronyba megnézném, hogy kötöd rá a HDD-det. De még autóba is max. pendrive.
Szóval inkább örüljünk, hogy van választási lehetőség, nem kell az egyiknek teljesen kiszorítania a másikat.
Egy vinylt hallgató embernek meg magyarázhatsz a HDD-ről, le fog sajnálni.
Az a gond, hogy 1 TBnyi anyag biztonsagi RAIDben, tehat 2 teraval szamolva is olcsobb mint a CD. Es a cd 1 honap utan karcos, elhagyod, megrohad, a kiolvasas eleve szar, stb. Az pedig, hogy egyszerre 2 vinyo menjen tonkre, gyakorlatilag kizart. Amugy is kicsit szkeptikus vagyok az ilyen hirtelen halalokkal kapcsolatban, 20 ev informatika alatt 0 darab doglott vinyom volt.
Annyira örökké való, hogy egyik ismerősnek 1TB anyag pihent a szekrényében mindenféle fontos családi anyag, (videók, képek, iratok másolatai stb) hogy hogy nem megnézte 8 hónap elteltével és az összes cucc ment a ennyire tuti a HDD ha nem ír rá a PC néha napján..
Még mindig kell egy jó DVD író és jó DVD lemez amit az okosak évekkel ezelött mikor volt mínőség betároltak pár 25 vagy 50-es gurugákkal és a fontosabb dolgokat több példányban különböző lemezekre elmentik.
HDD mint örökké valóság? ugyan már..8 hónapig tárolta az anyagot..
Felmerul a kerdes, hogy miert szivnak az emberek ennyit egy bizonytalan elettartamu, draga, nehezen olvashato mediumra irassal, amikor HDD re rogzitve az orokkevalosagig, bithelyesen olvashato ki minden. Olcsobban, igaz kell egy korrekt kulso D/A. :)
A pit alakja azt jelenti, hogy szabályos ovális (nyilván nem egyenes, hanem a lemez ívét követve az adott sugár mentén) vagy enyhe túlzással inkább bombakráterhez hasonlít szabálytalan kontúrral és egyenetlen mélységgel. Ez utóbbi (is) már fizikai olvasási problémákkal jár és jól megdolgoztatja a lejátszó hibakorrekcióját.
A PlexTool XXL-ről jót írtál és rá is jöttél, hogy a GigaRec-nek audio célokra nem sok haszna van, ez inkább adatlemez írásakor lehet hasznos időnként, persze mértékkel.
A jitterrel kapcsolatban elmerülsz egy féligazságban és belekevered az ide nem való dolgokat is. A lemezen lévő jitter mérhető, van is hozzá a PlexToolsnak opciója. Hogy mérésközben a kiolvasási hibák is játszanak, az még nem jelenti azt, hogy nem létezik a dolog.
Az asztali CD-írókban már nem vagy annyira jártas.
A forgalmazhatóság ára az SCMS (serial copy management system) volt, ami csak "első generációs" digitális másolatot engedélyezett egy lemezről, a másolatot már csak (az általad majdnem leírt) analóg módon lehet tovább másolni.
Az egylemezes íróknál (a modellek >90%-a) nincs is olvasó rész, külső CD-lejátszó digitális kimenete a forrás. A rossz minőségű beépített DAC itt már ki van lőve.
Az íróban a bemenet szintén digitális, a rossz minőség A/D szintén kilőve.
A korábban 5 évig nálam lévő, EISA díjas Philips CDR950-ben igen jó minőségű, Analog Devices típusú, különálló A/D és D/A átalakító volt, ami egy pöpec Philips futóművel elég szépen muzsikált CD lejátszóként is. A rossz minőség tehát generálisan kilőve.
A hozzá való media valóban drágább részben jgvédelmi okokból, részben az alacsonyabb gyártott mennyiség miatt, de még mindig olcsóbbak, mint a MAM komolyabb lemezei.
