FOR the relative orientation of the co-ordinate systems indicated in Fig. 2, the x-axes of both systems permanently coincide. In the present case we can divide the problem into parts by considering first only events which are localised on the x-axis. Any such event is represented with respect to the co-ordinate system K by the abscissa x and the time t, and with respect to the system k' by the abscissa x' and the time t'. when x and t are given.
1
A light-signal, which is proceeding along the positive axis of x, is transmitted according to the equation
x = ctor
Since the same light-signal has to be transmitted relative to k' with the velocity c, the propagation relative to the system k' will be represented by the analogous formula
Those space-time points (events) which satisfy (1) must also satisfy (2). Obviously this will be the case when the relation
is fulfilled in general, where indicates a constant; for, according to (3), the disappearance of (x ct) involves the disappearance of (x' ct').
2
If we apply quite similar considerations to light rays which are being transmitted along the negative x-axis, we obtain the condition
3
By adding (or subtracting) equations (3) and (4), and introducing for convenience the constants a and b in place of the constants and where
Évekkel ezelőtt megbeszéltük, én Veszprémben végeztem, vegyészként, aztán programozóként, aztán radiológusként..aztán még van egy féltucat képzettségem.
Nem az egyenes vonal halad gömbalakban, hanem a sok gömbalakban terjedő "elemi hullám" interferenciája eredményez olyan interferenciaképet, ami nagyjából egyenes vonalú terjedésnek felel meg.
A specrel nem a HKR-re alapoz. A két testre kötözgeti ide-oda a koordinátarendszert, nem foglalkozik külsővel.
Ez tévedés, a specrel meg nem értéséből származó tévhit.
A specrel tetszóleges inerciarendszert használ, akármilyet. Szelmléltető példákban a testekhez szokták kötni, de nem azért, mert ez követelmény. Csak szemléltetni próbálták a dolgot. De leírható a dolog harmadik (HKR), negyedik, stb. akármilyen inerciarendszerben is. Bármely inerciarendszerből bármely másikba a Lorentz trafó segítségével kell áttérni.
Mégis át lehet számolni a specrelt HKR-re, és ekkor egy érdekes más szempont tárul fel.
Ha a specrel szabályai szerint jársz el, akkor nem a "specrelt" számolod át harmadik rendszerbe, hanem egész egyszerűen leírod a dolgokat egy másik inerciarendszerben, a specrel szabályai szerint.
Attól tartok, az alapvető meg nem értés újabb példáját hoztad fel.
Valami saját szabályok szerinti hibás számítással (Gézoo pl. Galilei trafóval) próbálsz áttérni egy másik rendszerbe, aminek természetesen semmi köze a specrelhez, és persze nem is jó, iszent fel kellett adni a newtoni világképet a kísérleti eredmények kényszerítő ereje miatt.
Az érdekel milyen formában terjed a lézerfény amikor megvilágítod vele a Holdat. Légüres térben. Láttál már lézerfényt? Az az egyenes fényes vonal, ami átszeli az eget.
Hogyan terjed ez az egyenes fényes vonal gömbalakban ?
A lézer belsejében igen az atomok ott is ugy adják le illetve át az energiát a szomsszédos atomnak , de a lézerből csak a kitüntetett irányban léphetnek ki fotonok.
Egy-két válasz arra hogy létezhet-e kordináta rendszer ami a fényhez van rögzitve .
Valamikor tavaj mmormotának irtam azt ,hogy legyen PL:300Mhz -es jeladó .
Ha utána számoltok rögtön kiderül ,hogy kaptál egy 1m osztású gömbkordináta rendszert ahol a kordináta pontokat a hullámok jelölik.
Az is kiderül belőle, hogy ez a kordinátarendszer torzult méghozzá a forrás saját sebessége torzitja el a mozgás irányába besúrúsödik a mozgásával ellentétesen pedig ritkul (Doppler).
Most kérdem én mi a különbség egy radar és egy látható fényt sugárzó forrás között működésileg .
Szerintem semmi különbség nincsen csak a hullámhossz.
Akkor most lehet a fényhez kötni kordináta rendszert vagy nem?
A fény minden irányban gömb alakban terjed , a forrásától legyen az akár az anyag belsejében akkor is ugy terjed legfeljebb a megtett távja a következő atomig terjed.
Kedves Bignum, rájöttem, hogy mi a legokosabb a világon sajnos nem én.
A fény foton nagyon okos. Sok esze van, mindig tudja, hogy milyen sebességgel kell mennie attól függően, hogy ki figyeli. Ha gyorsan mész akkor gyorsít egy kicsit, mi az neki, azért, hogy c legyen a sebessége. Ha szembe mész vele akkor meg lassít, hogy a sebessége hozzád képest meglegyen c.
A Silvertooth kisérlet hazugság, éljen Michelson, egyszerűen okos a fény !!!
Van benne sebességmérő is, máskülönben honnan tudná Te mennyivel mész ?
Nem kell harmadik test, és nem definiálsz akárhanyadikat egy új rendszer felvételével. Ezt én nem is értem. Ha másik inerciarendszerből írod le, annyit tettél, hogy másik inerciarendszerből írtad le, és nincs semmilyen új test.
Van két inerciálisan mozgó tested. Fogod, felírod mindkettő saját inerciarendszerében, hogy mi van. Aztán, ha kedved tartja, felírod egy harmadik rendszerben, ami legyen mondjuk az, amiben az A test 0,2-vel halad. Ez egyikhez sincs kötve, de hol itt az újabb test?
Természetesen a relativitáselmélet általánosítja a newtonit. Nem ez volt a problémám, hanem az, hogy még mindig fogalmam sincs, mi az a HKR. Ha egy egyszerű tetszőleges inerciarendszer, akkor nincs semmi rendkívüli. De állítólag, és ezt maga a mester írta, nem inerciarendszer.
Eleve értelmetlen a definíciója, hogy egy fényhez kötött rendszerből indul, legalábbis számomra. Csak akkor lenne ebben a definícióban valami, ha a fény egy és csak egy rendszerben terjedne c-vel, mely esetben természetesen éternek is nevezhetnénk, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ez így nem megy.
Inerciálisan mozog, és villog. Ez hogy ne lenne elég feltétel ahhoz, hogy a saját rendszerében végig az összes felvillanás keltette fénygömb középpontjában legyen? Nem tud érdekelni, hogy egy harmadik rendszerben nem, mert a saját rendszeréről beszélünk.
Ismét egy érdekes hozzászólás. Épp most idézte be Mungó a HKR Gézoo szerinti definícióját, eszerint HKR-ben mindenképpen a fénygömb középpontján van a HKR-ben álló kibocsátó.
Ha szerinted az IR nem elegendő feltétel, akkor adnál nekünk egy elégséges feltételt?
Persze ha valaki nagyon részt akar a Kilroy által a (37870)-ben a UTC kapcsán jósolt Nobel-dijból az nem tudja megállni nemcsak azt hogy ne alkalmazza az xKKRxKR koncepciót de egyenesen ki is terjeszti.
Jó mélyen utánna bányásztam, de azt hiszem Gézoo, meg ciprián részére rossz hírem van.
Az EKR, ami a "fotonhoz van rögzítve" önmagában is értelmetlenség, ezért semmire sem használható. (Innen nézve a világ menetirányban egy síkba transzformálódik, az idő sem értelmezhető, stb, stb...)
A HKR meg egy értelmesebbnek látszó, de ugyan akkora marhaság.
A HKR origóját-t Gézoo az egmástól 2c-vel távolodó foton közé félútra teszi és ehhez a ponthoz rögzíti. Minderről azt állítja, hogy specrel.
Csakhogy ez a HKR valami univerzális dolog kell legyen, mert minden inerciarendszerrel együtt mozog, az origója pedig az összes létező IR-ben az a hely, ahol a fényforrás tartózkodott, amikor felvillant. Vagyis az összes IR-ben áll az origója is. Ehhez képest szép tiszteletköröket futtok a HKR körül.
Ha a hülyeség szorgalommal párosul, még olyan dolgokra is képes, hogy magával ránthatja az egyébként épelméjű közönséget is.
Hát az lehet, hogy HKR-ben is lehet számolni, de ha azon vitatkozunk, hogy mit lát az autón ülő megfigyelő, ha robog a házak mellett és közben villog, akkor kénytelen vagyok az autó rendszerében számolni, úgyhogy ez nem túl jó ellenérv...
A HKR is IR, csak olyan állat, amelyik a két test közül egyikhez sincs kötve. Mondjuk egy Harmadik testhez van kötve, amelyik egyenes vonalú mozgást végez, és egyenletes sebességgel halad.
Észrevetted, hogy ezzel egy negyedik testet is definiáltam, amely egy ötödik testhez egyenes vonalban egyenletes sebességgel halad, és ezáltal egy hatodik testet definiáltam, amely......... és igy tovább a végtelen számú testig?
Ebből a logikai végtelen körből úgy lehet kilépni, hogy minden IR, amelyben Newton-törvények uralkodnak. Ezért mondom azt, hogy a relativitáselmélet fő koncepciója a Newton-törvények általánosítása.
De a feladatkiírás szerint az autó inerciálisan mozog, következésképp a saját rendszerében a fénygömbök középpontjában marad. Ha egy tetszőleges más rendszerből megmutatjuk, hogy ott már nem marad a középpontban, az éppen a mi érvelésünk, csak az egyszerűség végett az utcák rendszerét emeltük ki, melyben szintén kimozog. Lehet az a rendszer is, amelyikben az autó sebessége feleakkora, vagy negyed, vagy mittudomén, a sajátjában akkor is a középpontban marad. Ez ilyen egyszerű, és Gézoo ezt vitatja, mert szerinte ha egy rendszerben koncentrikusak a gömbök, akkor mindben annak kell lenniük.
És mi is IR-nek hittük sokáig a HKR-t, hogy pontos legyek, tetszőleges IR-nek, de Gézoo azt mondta, nem így van. Ki vagyok én, hogy kétségbevonjam a szavát? :)
Ehhez sajnos nem tudok hozzászólni, mert többszáz (vagy ezer?) hozzászólást kellene visszafelé elovasnom.
Azt látom viszont, hogy aki IR-n lovagol, az nem akar HKR-ben gondolkodni.
Egyébként az én olvasatomban HKR is IR. De azért helyeslem a HKR-t, mert így nyilvánvaló, hogy egyik testhez sincs kötve a koordinátarendszer. A hervasztók mindenképp valamelyik testhez akarják kötni félrevezető érvelésükben a koordinátarendszert, ezért zseniális Gézootól a HKR.
Már nem azért, de a HKR definíciója, ha jól emlékszem az, hogy az a rendszer, ami a 2c-vel távolodó fotonok felezőpontjához van rögzítve. Namost a definíció szerint ebben a rendszerben tuti fénygömb van :-)
De hol ott a harmadik test? Van az utca rendszer, meg van az autó rendszere, az autó pedig villog. Ráadásul nyugszik egy inerciarendszerben, így aztán a fénygömbök koncentrikusak abban a rendszerben.
A 37869 szerint "Egyik IR sem HKR". Én ez alapján most ott tartok, hogy vannak inerciarendszerek, meg valami HKR nevű leíró rendszerek, amik nem inerciarendszerek. Na azokban aztán bármi lehet, de szerencsére az autó a példában inerciarendszer, tehát nem HKR, így a fénygömbök koncentrikusak. Gézoo érvelése leterítve, ideje tort ülni.
