Nekem az eredeti sztorit egy piaci sajt árus mesélte, lukas sajtot kóstoltatott, mondtam, hogy nem szeretem általában a lukast, elmondta, hogy bármelyik sajtjába tesz lukat, manapság már így megy.
Találsz rengeteg szakcikket a lyukakról :), a lényeg, hogy az egy külön sztori, ha az alap kultúra képezné, akkor úgy nézne ki, mint a szivacs, ez megbízható hírblokkok nélkül is belátható. :)
Köszönöm, megértettem! Sose gondoltam, hogy a szesz mellé nem jön le víz is. :) Csak azt gondoltam, hogy a metanol jobban az lejön az elején. De nem.:):)
Na, utánanéztem a dolognak! Ezt írják, amit mondsz. Nem egészen úgy, ahogy írtad, de a lényeg az, hogy nehezen szétválasztható a főzés alatt. ELFOGADOM! Azt, hogy miért, azt is sejteni vélem.
Igaz, hogy kb. egyszerre jönnek le, ebben igazad volt, mert megértettem. Köszönöm az eddigieket!
Ez így nem igaz. A kenyér az élesztő kultúrától fújódik fel, a sajtban lévő buborékok az érlelés során keletkeznek, a buborékok külön technológiai fogás eredménye, ami régebben valószínűleg a tökéletlen folyamat hozott létre, ma tudatosan szabályozott, de akár el is hagyható.
A sajtkészítés elején, amikor a savót leöntik a masszáról, egy kevés tejsavat minden sajtnál hagynak az elegyben, fajtától függően többet-vagy kevesebbet. Az ementálinál a maradék feldolgozása egy Propionibacterium shermanii nevű baktériumfajra vár. Ez a tejsavat két egyszerűbb szerkezetű savra, propionsavra és ecetsavra bontja. Minden egyes tejsav molekula átalakulásánál egy-egy szén-dioxid és víz molekula is keletkezik. Ennek a szén-dioxidnak egy része felhalmozódik a sajtban és egymástól néhány cm távolságban jellegzetes nagy lyukak alakulnak ki. Az ementáliban az üregek össztérfogata elérheti a teljes térfogat 20%-át is. Az érlelés 6-8 hétig tart, 25-27 fokos hőmérséklet mellett.
Ebbe a csapdába én is belesétáltam de ha végig gondolod belátod, hogy nincs így. (pontosabban nem egészen van így)
Ha ez igaz lenne akkor először tisztán lejönne a metanol 100%-ban, Aztán az etanol 100%-osan és a végén a víz.
Ezt tapasztalod? Nem? Miért nem? Na ide kell egy kis kémia :) egy keverék nem úgy desztillálódik mint ahogy ideális esetben kéne.
Amikor aláfűtesz tisztázáskor és figyeled a gőztér hőmérsékletét 74 fok környékén szépen elindul a csepegés. Azonban ha méred közben az alkoholfokot, az nem lesz 80°-nál több. Tehát jön át a víz is. Érdekes, nem?
Sajnos a lepárlásnál csak dúsítani tudunk az alkoholon, nem tudjuk 100%-ban kivenni. így van ez a metanollal is.
Ami pozitívum, ezért van pálinkánk és nem tiszta szeszünk :))
Én sajnos nem tudok elméletben sokat. Pontosan ezért kérdezgetek itt. Kémiából meg nagyon gyenge voltam. Én azt gondolom, ha a két anyag ennyire különbözik a forráspont tekintetében, akkor ami hamarabb kezd intenzíven párologni, az előbb jön le. Ha nem így van, akkor azt szeretném tudni, hogy ez miért van így. Azt, meg amikor az elméletet nem igazolja a gyakorlat, ott valami nincs rendben.
Hogy a metil-alkohol a forráspontja miatt hamarabb jön, az elméletnek sem jó.
A forráspont nem azt jelenti, hogy a metanolmolekulák 64,7 °C-on automatikusan a mennybe mennek, hanem hogy a tiszta metanol ott fog felforrni. A cefre, alszesz főzésekor viszont illékonyság szerint dúsulnak az összetevők, és csak a deflegmációnál/rektifikációnál van több-kevesebb jelentősége a forráspontnak. A metanol és az etanol illékonysága pedig véletlenül azonos.
Az ouzóban lévő ánizsolaj fő aromaanyagának 243 °C a forráspontja. Akarsz tippelni, hogy mikor kezd csordogálni? Rögtön a főzés elején.
Nagyüzemi körülmények közt oltóenzim adagolás nélkül (pasztőrözött tej esetében még előtte tejsavbaktérium kultúrá/ka/t is adnak hozzá) nem igen készül sajt.
Erjedési lyuk= baktériumok által termelt CO2 buborék.
Ennek semmi köze a higiéniához.
Épp úgy nincs, mint a kisüzemi termelésben sem "elsődleges" a tej "szennyezése", van abban -jó tej esetén- épp elég baktérium kultúra.
Érdekeset mondsz. Mivel ez EP sincs kiöntve, meg az UP sem, hanem újrafőzve, ezért nem cáfolom,
hogy csak jobb lehet elszedni a fejet és a farkat és még finomítani. Ez a cefre minőségétől nagyban függ, mennyire "életbevágó". Itt persze már a finomítás finomításáról van szó az én értelmezésemben.
Köszönöm! Ez már meggyőző! Látom, a kémiában fényévekkel előttem jársz. Minden esetre a
"(etil-acetát, acet-aldehid, stb)." sem olyan odavaló dolog. A metilalkohol meg, hogy együtt jön le az etillel elfogadom, hogy így van. Ott tévedtem. A mérgező anyagok miatt szedtem el az elejét.
Mivel a metilalkohol az, ezért gondoltam tévesen, hogy erről van szó. Bocsánat!
Pontosan, mint a sztori a holland sajtokról, az üzem átépítése után olyan tiszta lett, hogy eltűntek a lukak a sajtból, nem volt mit tenni, adagolni kellett bele a koszt. Biztos nem igaz ebben a formában, de legalább elég naiv. :)
Az első főzés az alkohol kinyeréséről szól, a második az elválasztásról, nem kell kitalálni és nem szokás alapú, ez egy szakma, meg kell tanulni az alapokat akkor is, ha hobbi szinten műveli valaki. Az EP undorító, az up gusztustalan, a pálinka az élvezhető ízekről szól, az esztétikáról, nem a hidegrázásról, a borzongásról, a kutyaharapásról, mindent el kell választani tőle, ami nem bele való. :)
Alább leírtam miért veszem el. (hogy legyen az ablakmosóba mit tenni:):)) De, kíváncsi vagyok a te indoklásodra. Sőt, mindenki okulására mond el. Attól, hogy én egy makacs idióta vagyok esetleg,
Értem, és elfogadom amit mondsz az ízről például. Annál is inkább, hogy én is ezt mondtam a középpárlat ízben intenzívebb mivoltáról.
"enyhén mérgező anyagok is feldúsulhatnak az előpárlatban," Ezt evidenciának tartom és ezért veszem el minden újratöltés elejét. Ugyanis a metilalkohol hamarabb párolog tudomásom szerint.
Viszont, ha az elő párlatban hagyjuk, akkor az a finomításnál is ugyanezt teszi. Tehát, ha folyamatosan elszeded a metilalkohol tartalmú anyagot, akkor jobb a végeredmény. Jobban közelítünk az etilalkohol tartalommal a nullához, amit soha nem lehet elérni. Én így látom.
Csírájában és gyorsan el kell halgattatni ezt a buta beszédet.
"Na, én minden üst újratöltésénél el vettem és el is fogom venni az elejét ( ez a berendezés méretétől függően deciben mérhető nagyságrend)! Mindenki másként csinálja"
Nincs neked itt mit tanulni, úgyis elveszed az elejét, bármivel is bizonyítanám az ellenkezőjét!
Elfogadom, amit mondsz. Én a környezetemben nem hallottam evvel kapcsolatosan balesetről.
Attól még lehetett. Én maradok a hagyományos módszernél. (ez az olcsóbb és van hozzá annyi érzékem, amivel boldogulok remélem.) Persze tudom, hogy a méregetés pontosabb. De nekem tetszik az autentikust idéző megoldás is.
Az íze-érzete indokolja. Elő- és utópárlat az, ami a pálinkába beleengedve rontana a pálinka ízén, érzetén. Ez indokolja az elvételüket, sőt: ez dönti el, hogy egy adott frakció az elő/utópárlat-e. Ezért persze a leendő fogyasztó ízlése szerint is változhat.
Persze a cefre minőségétől függően enyhén mérgező anyagok is feldúsulhatnak az előpárlatban, de az ilyen frakciók garantáltan rontják a pálinka ízét is.
Látom azért a fejlődés ellenére is vannak különböző elképzelések. Na, én minden üst újratöltésénél el vettem és el is fogom venni az elejét ( ez a berendezés méretétől függően deciben mérhető nagyságrend)! Mindenki másként csinálja. Azért kérdeztem a profikat, mert mindenkor lehet tanulni az okos dolgokból. Amit meg nem annak tartunk azt mellőzzük.
Például egy elő párlat ízben mennyiben tér el egy középpárlattól? Azt értem, hogy erősebb, de ha felhígítjuk (vízzel) akkor mi a különbség? (esetleg az alkoholrész tisztább, mert egyes ízanyagok
később párolognak) Vagy mi indokolja az elkülönítést a középpárlattól?
