..ha egyetlen fénypontról lenne szó. Akkor valóbana forgatástól függetlenül ugyanazt az intenzitást kapnád 90 fokkal elforgatva is.
Nem egészen értem, hogyan forgatod el a forgatástól függetlenül ? És azt sem igazán ha egy fénypontról volna szó. Hol? Kicsit bővebben légyszi.
Nos legyen a 315o -os helyzet, a detektor felé megy két egyforma fénysugár amit egyesítenek, hogy létrejöjjenek a csíkok függetlenül attól, hogy mi volt a fénysugarak előélete.
Azt vizsgáljuk meg először, hogy ha az egyik fénysugarat elállítom, mondjuk az 1. tükröt félhullámhosszal távolítom, akkor ugye a csikozat elmozdul egy bizonyos irányba, nevezzük jobbra.
Most visszaállítom az 1. tükröt az eredeti helyzetbe miközben a csíkozat mozdul vissza balra és a 2. tükröt állítom el ugyanúgy félhullámhosszal távolítva.
A kérdés az, hogy merrefelé mozdul el a csíkozat. Jobbra vagy balra ?
ma is lesz kilobájt post, de ezután már csak kérésre. túl nagyok ezek.
ma két mozi van, autó az utcában témakör.
az első az alap, amiből kiidultam. álló házak, v=0,8-cal haladó autó, ami az utcákhoz érve villant. a villanás kör mentén terjed, igaz, csak pontok látszanak, de tessék teljes köröket képzelni oda. a pontos sűrűségét nem is szabad nézni, mert önkényes. az utcairányút direkt sűrítettem.
a második kép az első transzformáltja v=0,8 paraméterrel. tehát utánaeredtünk az autónak. a képen az a megdöbbentő, hogy semmi megdöbbentő nincsen rajta. pont ezt vártuk.
azért is csináltam ezt a kis progit, hogy vizualizálni tudjam magamnak a dolgokat
A módszered azért tetszik, mert nagyon kevés helyet hagy a tévedésnek.
Az, hogy először leírod a dolgot a legegyszerűbben elképzelhető rendszerben, biztosítja a legkisebb esélyt a hibára. Utána meg már csak a hóttbitzos, gépies trafó jön, ami nem tévedhet.
Az eredményt látva meg esetleg jön a megvilágosodás... :-)
Gézoo saját házsoros példájánál én úgy tippelek, nem is tudta elképzelni. Hiszen kifejezett hülyeségeket rajzolt. Ha látná, talán változna a véleménye.
Más kérdés, hogy akinek kellően erős a rögeszméje, akkor se hiszi/érti/fogadja el, ha látja.
Mikor a relativisztikus modellel készített szemléltető filmeket belinkelte valaki, akkor láttam, mennyire nem tudtam korábban elképzelni, hogy is nézne ki ez a gyakorlatban... pl. a girbegurba gyűrűjéből kivetkőzött Szaturnusz. Hiába tudnám (remélhetőleg) kiszámolni, csak úgy intuitíve hótt biztos nem ilyennek rajzolom, ha tippelni kell. :-)
A kvantummechanika tanulása közben megfigyeltem, milyen gyökeresen és gyorsan képes az új matematikai modell megismerése, a vele való feladatmegoldás átalakítani a belső, elképzelt modellt.
Pl. a kvantumszámok, egyáltalán hogy mindenféle egésszámok legyenek a fizikában, tiszta vudu varázslatnak tűnt, amí meg nem ismertem a matematikai modellt mögötte.
kiegészítés. a specrellel kapcsolatban az én mentális modelljeim is szegényesek. azért is csináltam ezt a kis progit, hogy vizualizálni tudjam magamnak a dolgokat. de attól, hogy nem értem, nem érzem a specrel bizonyos vonatkozásait, még tudhatok vele számolni, mert a matek része ismert, kidolgozott, lehet használni.
e téren élen jár egyébként egy mutáns fórumtárs, aki minden héten kitalál valami faramuci szituációt, amire szinte képtelenség helyesen válaszolni, ha az ember nem számolja ki. utána meg esetleg csodálkozik, hogy azta, erre nem gondoltam volna.
akkor átfogalmazom. lehet kvalitatív módon megközelíteni dolgokat, de csak addig, amig nem kerülünk ellentmondásba egy matematikai alapokon nyugvó modellel. ha a számítás mást mutat, azt a mentális modelljeinkkel megcáfolni nem lehet.
vö. ciprián szenvedése az eseménygömb-ellipszoid témában. az egy dolog, ha valaki nem látja, nem érti, hogy miért van ez. az egy másik, ha kétségbe vonja a hulla primitív, egyszerű, világos számítást, pusztán azért, mert a végeredmény nem az, amit ő amúgy várt volna.
a mentális modell arra való, hogy a matematikai modellt alátámassza, érthetővé tegye, magyarázza. nem arra, hogy helyettesítse.
Mi lenne, ha gondolkodnál is, nem csak írnál? Vagy ha ez túlzott elvárás, elvégeznéd a papíros-szinuszrajzos szemléltető kísérletet?
Beállítod a szinuszt középre. Látsz két egyforma magasan levő pontot. Ha ekmozdítod a szinuszt kissé, egyik fel, másik le mozdul. Ebből gond nélkül meg tudod mondani, balra vagy jobbra húztad a szinuszt.
Na, ezt kéne felfognod, ahelyett hogy nagy szines betűkkel írsz hülyeségeket...
ez az astrojan féle kvalitatív fizika, amit korábban már parodizáltam, de úgy látszik, süket fülekre talált.
a fizikában számítani szoktunk. nem az a fizika útja, hogy fogalmazunk, meg találós kérdéseket teszünk fel. be kell mutatni az számítási módszer. számok nélkül nincs fizika.
Tudod, az ilyen kijelentéseiddel szerintem csak magadat minősíted...
A specrel alapfeltevése, hogy minden EM hullám mindenkihez képest c-vel terjed. Ezért akármilyen sebességgel mész el a lámpa mellett az fénygömböt fog alkotni, mivel a fény a mozgó rendszerben is c sebességgel halad minden irányban, ezért csak gömb lehet az eredmény. Azt hiszem ez a legegyszerűbb következménye a spec rel 2. axiómájának...
Csak akkor lehetne igazad (szerintem), ha egyetlen fénypontról lenne szó. Akkor valóban a forgatástól függetlenül ugyanazt az intenzitást kapnád 90 fokkal elforgatva is. De nem csak egy pont van és a környező pontok már változnak a forgatás hatására (konkrétan: tükörképet kellene kapjál, ha 90 fokkkal elforgatod)
Miért gondolja mindenki, hogy több mint 100 év alatt éppen Ők az elsők, akik észreveszik, hogy az MM elrendezése eleve hibás volt??
Nem ez a kérdés, hanem van egy sárga és egy kék szinuszhullámod. 90o elforgatás hatására a kéket átfested sárgára és az eredeti sárgát meg átfested kékre.
Ez a probléma. A detektorod nem tudja hogy a sárga előbb még kék volt, ő ugyanazt látja: egy kék és egy sárga sin hullámot. Az 1. sugár minden tulajdonságában átváltozott 2. -re. 0o -nál még az 1. volt sárga, 90o -nál meg a 2. a sárga.
Nincs negatív delta t, mert ugyanaz lett a helyzet. Te azt gondolod, hogy a detektor megjegyzi milyen delta t -t látott 0o -nál. Nem jegyzi meg. Csak delta t -t lát.
A detektorodnak fel kellene ismernie a fényjeleket ahhoz, hogy meg tudja különböztetni őket.
Nem kéne neki. Ugyanis a középpontól kétfelé elhelyezkedő A és B ponton ellentétesen változik a forgatás hatására az intenzitás.
Egyik felé fordítod: A pont világosodik, B sötétedik
Másik felé fordítod: A pont sötétedik, B világosodik
----------------------------
Megpróbálkozom egy egyszerúbben megérthető példával.
Rajzolj egy papírra egy szinuszgörbét, mondjuk 6 cm amplitudó, 6 cm hullámhossz.
Egy másik papírra vágj két 1mm*6cm magas párhuzamos téglalap alakú lyukat, 2 cm távolságra.
Tedd ezt a maszkot a szinusz fölé. Akkor a réseken keresztül csak a szinusz két pontját látod. Mégis simán meg tudod a látvány alapján mondani, merre huzogatod a szinuszt a maszk alatt. Mert eltolt fázishelyzeteket látsz, amik nem egyformán viselkednek.
Sajnos úgy tűnik nem vagy képes ezt az egyszerű dolgot se felfogni. Egész egszerűen nem vagy képes végiggondolni rendesen a dolgokat, ahogy matematikában, fizikában szokásos.
Miért keverted ide az elektrosztatikus és mágneses teret? Fénygömbről volt szó.
Írd fel a szerinted ellipszis formában terjedő fénykör mozgásegyenletét.
Add meg a fény sebességét kistengely és nagytengely irányban.
Ahelyett, hogy Gézoo szisztémával addig keversz bele minden mást, amíg már tök biztos hogy semmit se értesz semmiből.
-------------
Azt olvastad, Pint animációja hogy lett kiszámítva?
Felírta álló forrásnál a pontok egyenleteit, aztán a pontokat helyzetét kiszámolta adott időnként, és ezeket az (x,y,t) pontokat Lorentz transzformálta.
Rendkívül primitív a fény terjedéséről alkotott képed.
Elektromágneses energia terjedéséről beszélünk, amelynek két összetevője van.
A töltésen ülő megfigyelő számára a mágneses erőtér eltűnik. Az elektromos erőtér az érdekesebb, mert ezt látják kétféleképp: gömbnek és ellipszoidnak a töltésről és a töltésen kívül.