Gyanítom, hogy veled szemben Gezoonak van igaza, mert tapasztalatom szerint nem ismered mikor kell alkalmazni a c+-v sebességet.
Gézoo egyébként is mindig egy harmadik megfigyelő szempontjából írja fel a dolgait, és ekkor c+-v sebességet kell alkalmazni. Csodálkoznék, ha most nem így lenne.
Ha pint a fény távolodását a mozgó tárgytól, vagy az álló megfigyelőtől írta fel akkor helyes a gömbszerű terjedés. Ha viszont a 3.) esetet akarta szimulálni, akkor nem helytálló. Könnyű eldönteni, ítéljétek meg, hiszen ti vitatkoztok Gézooval.
A 3.) esetben a megfigyelő ha különböző irányokban c+-v vektorokat felírja, akkor a vektorok burkológörbéje ellipszoid lesz. Úgy látom, hogy a több hete Gezooval tartó vitátok megoldásának ez a kulcsa.
ebben a 3. esetben valóban a különbség v≠c. megállapítottuk, hogy a specrelben ha egy bizonyos megfigyelő vektoriális különbséget képez a fény sebességvektora és egy test sebességvektora között, akkor az nem szükségképpen c hosszúságú, sőt, jellemzően nem az.
1.) A mozgó adóról mérem a fény távolodási sebességét 2.) Álló helyzetből mérem tőlem a fény távolodási sebességét, amelyet a mozgó adsóról bocsátottak ki. 3.) Álló helyzetből számítom, hogy a mozgó adóhoz képest mi a fény távolodási sebessége.
Nem érzékeled a 2.) és 3.) közötti különbséget? A 3.) esetben az álló megfigyelőhöz képest v sebességgel távolodik az adó, és azt számolja ki a megfigyelő, hogy c+-v a fény sebessége a mozgó tárgyhoz képest.
Nehogy már ne ismerd ezt az egyszerű alaptételt, ennél jóval többet tudsz.
Hogy az autók elején és hátulján miért nem tapasztalnak Doppler effektust a saját maguk által kibocsájtott fénybem és miért csak a másik két autó esetében tapasztalják, ezt még gyakorolnom kell Gézoo fizikai alapn. :o))
Lesz egy mindhárom autótól független fénygömb. Ez a fénygömb az abszolút álló térhez képest terjed, ami természetesen nem azonos az éterelmélettel, hanem színtiszta specrel.
akkor talán választ adsz arra a régi kérdésre, amire gézoo nem volt hajlandó.
mi van akkor, ha van három autó, az egyik jobbra megy, a másik balra, a harmadik áll. középen pont összetalálkoznak, és ebben a pillanatban mind a három villant egyet.
Asszem nem érted: az alsó ábra a felső Lorentz transzformáltja, tehát ott semmi feltételezés nincs csak számolás.
Hmm... Azt hiszem most te értetted félre. Igaz a tippelésem végéről lemaradt a szmájli. :o))
Én arra tippeltem, hogy Gézoo valószínűleg ezekkel a kifogásokkal fog élni és egyenlőre tartom. Vagyis arra tippelek, hogy Gézoo nemfogadja el helyesnek pint egyébként hibátlan animációját.
még mindig nem értem, hogy a két eset miben különbözik. hagyjuk most, hogy van-e észlelt különbség, stb. már eleve azt nem értem, hogy a két szituációban mi az eltérés. rögzítsük, hogy ki mér, milyen módszerrel, ki mozog, stb.
a 2. esetben van egy test, ez áll (mihez képest, nyilván magához képest, vagy a szilvafához, tökmindegy, ezt tekintjük állónak). és van egy lámpa, ami mozog. a kérdés, hogy én mekkorának látom a fény sebességét, például úgy mérve, hogy a lámpa pont mellettem villant, felírom az időt. van nekem egy fotocellás detektorom is, kicsit odébb. hát odasétálok, és megnézem, hogy a detektorba mikor ért a fény. a távolságot ismerem, leléptem, az óráink szinkronizáltak. kiszámolom a fénysebességet.
a 3. eset ... az nem ugyanez? én ugyanezt látom leírva ott is. én állok, a lámpa mozog, és a fény terjedését mérem.
Már nem azért, de ettől még fénygömböt látsz (ugye ilyenkor a 2, érvényes). Ha átmész a fényforrás IR-jébe, akkor pedig 1, szerint újra csak fénygömb lesz. Hol is van az az ellipszis?
2.) Milyen sebességűnek látják a fény eltovolodását álló tárgyról, ha a fényt mozgó tárgyról bocsátják ki. 3.) Milyen sebességűnel látják álló tárgyról, hogy a fény a mozgó adóhoz képest a különböző irányokban hogyan távolodik."
Ez a két eset úgye?
A specrellel ellentétbe kerülsz, ha mindkét esetben gömbhullámot tételezel fel.
A 2.) pontban ugyanis c a fény terjedési sebessége.
A 3.) pont azonban már számított érték a fény eltávolodása a mozgó tárgytól, és itt c vektorhoz hozzá kell adni a v vektort. Ha pl. 1D-ben szemléljük, akkor az ismert c+-v sebességkülönbséget kapjuk a v sebességű mozgó tárgy és a fény eltávolodása között. Mindezt ha 3D-ben vektorosan szemléltetjük, akkor a különböző iránnyú c+v vektorösszeg ellipszoid felületet ír le.
"2.) Milyen sebességűnek látják a fény eltovolodását álló tárgyról, ha a fényt mozgó tárgyról bocsátják ki. 3.) Milyen sebességűnel látják álló tárgyról, hogy a fény a mozgó adóhoz képest a különböző irányokban hogyan távolodik."
én például nyilván az összezagyválók közé tartozom, mert nem is értem, hogy mi a különbség a két eset közöt. mindkét pontban azt mondod, hogy vagyok én, és van egy hozzám képest mozgó fényforrás.
De ettől még a 3. esetben is gömböt látnak, hiszen a 2, miatt hozzájuk képest c-vel terjed a fény. Tehát látnak egy olyan fénygömböt, aminek a közepéből kimozog a forrás.
Asszem nem érted: az alsó ábra a felső Lorentz transzformáltja, tehát ott semmi feltételezés nincs csak számolás.
Valahogy úgy képzeld el, hogy tervezett egy jelenetet a házak rendszerében azután minden pontot szépen Lorentz transzformált az autó rendszerébe.
Mit értesz azon, hogy "... a fénygömbök nem ugyanazon része halad az utcákon"? Pint még direkt meg is sűrítette ott a fény pontokat, hogy látszon, ugyanazok a pontok mennek be az utcába. Láthatod, hogy ugyanazon a ponton mennének neki a házaknak is. Hol látod az eltérést? Az ne zavarjon, hogy nem lesznek egy vonalban: erről szól az egész Lorentz... Az egyidejűség relatív...
Szerintem egyébként hihetetlenül jó lett az ábra. Köszönet érte pint-nek!
Megöl a kíváncsiság, hogy Gézoo milyen hibát talál majd ebben - mert valamit biztos találni fog.
Hagy tippeljek:
... A felvillanásokkor a fény a fényforrástól és a detektortól is függetlenül terjed, tehát minden foton mindkét rendszerből nézve ugyanott ugyanúgy, ugyanakkor...
...Az álló autó esetében nem lehetnek a fénygömbök koncentrikusak, hiszen látható ez esetben, hogy a fénygömbök nem ugyanazon része halad az utcákon. A fény pedig nem terjedhet kétféleképpen...
