Komoly, lefőztem az UP-okat 70% fölé, kíváncsi vagyok milyen töményre tudom főzni innen. Likőr alap lesz, van egy edény, rakom bele tavaly óta a piros gyümölcsöket, most vettem észre, hogy forrni kezdett, úgy lecsökkent a kezdeti 40% alkoholfoka, arra fogom használni.
A daráló marad jövőre is, apósom csinálta, nagyon pöpec lett, a célnak megfelel. De jövőre a pektinbontó is megy bele. Kb mennyi vízzel lehet higitani?
Jó lesz annak még melegen, nem pépesítetted, csak reszelted, így tovább tart, kicsit fúrógéppel, habarcs keverővel adhatnál neki. Nem lesz bajotok. Legfeljebb a legjobb pálinkád lesz, hidegen, lassan erjed magától, jól is néz ki. :)
Holnap megy a garázsba. Viszont a párom aggodik attol, hogy ha ott tartjuk, akkor a cefréből kiáramló gázoktól nem-e lesz bajunk. Mondtam neki hogy szerintem nem, megnyugodhat:D nyugtassatok meg hogy igy van 😄
Legközelebb okosabb leszek, és pektinbontót is használok, csak most felkészületlen voltam :/
Már a darálás másnapján szépen barnult. És 3 fajta almából sikerült összehozni, mert 3 különböző fa van a telken, mind nagyon finom, de más más karakterük és ízviláguk van. Remélem a pálinka is legalább olyan finom lesz mint az almák 😄😋
Tedd a levét műanyagpalackba, nyomd össze, zárd le, tedd melegre, radiátorra, majd látod mennyire fújja fel magát! 1-2 nap múlva a bontásnál vigyázz vele!:)
Nem vagyok távgyógyító, sem halottlátó. Szombaton vittem be a cefrét meleg helyre akkor 7C fokos volt (HB -megye), most 17C fokos és erjed tovább. A rosé zacskóssal lett oltva 3.-án.
November 2 után nálunk a következő 2 hétben nagyon szuper idő volt, napközben bőven 20 fok felett voltunk csak estére hült le az idő 5-10 fok környékére itt a hajdúságban. ;)
Korszerű :-) Forró vizet azért használom, mert 15 fokos (külső) vizet aligha melegít fel az akváriumfűtő. Ha már be van állítva a hőfok, azt tudja tartani.
Ennél kicsit már fejlettebb vagyok: 1 m3-es mezgazd vegyszertartály (rácsos) felső 1/4-e levágva, ebben állnak a hordók, és csak köréjük öntöm a vizet, amit időnként forró vízzel is megküldök, de ha nem nagy melegítés kell, akkor egy kicsit erősebb akváriumfűtő tartja 19 fokon, legalábbis a tetejét, amíg beleér.
Tegyél PET palackokba forróvizet, azokat tedd bele, nem szereti a cefre a durva hőmérséklet változásokat, próbáld 20 C-fok körül tartani! A palackba tegyél kavicsot, sódert keveset, majd a vizet, így biztos lemerül a cefre aljára!
Legközelebb párolod a birset, rakd tele az üstöt, önts alá annyi vizet, hogy ellepje, 80 C-fokig melegítsd, ne tovább, mert kompót ízű lesz. Majd hagyd rá 1 órát, szépen megpuhul letakarva.
Mivel a cefre hőmérséklete 6C-fok alatt van, leállt az erjedés.
Gyurcsók vagy, a távgyógyító vagy a putnoki halottlátó asszony? Este hazamegy és megnézi, hogy áll. November másodikán cefrézte, akkor még sokáig húsz fok körül volt a hőmérséklet odakint. Esélyes, hogy simán kierjedt, mire bejött a lehűlés.
Hét végén birset cefréztem. 50l-es főzőben 25 liter vízben 20-25 kg-ként lekefélve, félbevágva előfőztem (a tapasztalat: a lobogó vízbe beletett birs gyorsan lehűti és volt, hogy kemény maradt, én újraforraltam, forrjon rendesen egy percig). A hordóba is forrón került, bár előtte öntöttem bele 20 liter hideg vizet. Keverőszárral gyorsan ment a pépesítés, és még így is várnom kellett vagy egy órát, amíg 35°C alá ment a hőmérséklete, utána kapott csak U228 élesztőt (előtte pektinbontó, pH beállítás, meg némi tápsó is). Másnap reggelre a cefrehőmérséklet (14°C garázsban) 20°, és 20 cm vastag bunda. A 100 liter birsből lett vagy 200 liter cefre (sok vizet töltöttem hozzá). Az elején két tételből is mértem a brix-et még higítatlan állapotban, 15.1 és 15.5 volt (nem tévedés, bár nehezen hihető). Az előfőzés nem csak a keménységgel bánik el, megoldja a gyors élesztő-elszaporodást is. Mától már melegíteni kell, ma reggelre 15°C a cefre, a garázs 11 fokos.
Mivel a cefre hőmérséklete 6C-fok alatt van, leállt az erjedés. Főzni kell! 7 liter kihozatallal lehet számítani. Az elakadt erjesztésnek újraindítása, 3/4-es cukorfogyásnál tök felesleges. Szerintem érd be ennyivel.
Akit megszólítasz,már nagyon régen nincs közöttünk.Hogy milyen ragasztót kell használnod,az függ attól,hogy milyen anyagokból akarod készíteni a szűrőt,de a minden reggel megjelenő linkek között biztosan találsz segítséget.
Annyit még megtehetsz, ha nincs CO2, hogy beviszel egy befőttes üveg anyagot, melegre teszed, ha beindul, akkor a hideg miatt leállt az erjedés, akkor valamit ki kell találni, hidegtűrővel beoltani, melegre vinni, fűteni, ilyesmit.
Más választásod már nincs, ráolthatsz esetleg, de nincs sok értelme, itt az a kérdés, hogy amikor azt mondod kiforrt, tudod-e azonnal főzni, erre kell rámenni.
Amúgy nem baj, ha beindult az erjedés és volt rendes cukra az almának, egészséges, tiszta volt a gyümölcs, jó lesz.
Mivel daráláskor nem oltottad be semmilyen (spéci, vagy háztartási) élesztővel, ez már vadélesztős marad.
Lassan 3 hetes történet. Normális esetben lehet, hogy kész is van... Nem tudjuk a tárolási körülményeket. Például szabadban van, vagy pincében, vagy valami temperált, esetleg fűtött helyen. Sok függ a cefre hőmérsékletétől.
Meg kell kóstolni. Ha már nem édes és nincs rajta co2, akkor kész. De ha ecet, vagy más kellemetlen íze van, akkor túlkészült.
Jól néz ki, egy vékony lemez lángterelőt még rátennék, ami osztja a hőt a fenék és a palást között és a kémény kivezetést bezárnám, ha nincs bekötve, a bevezető nyílást is le lehetne a felére csökkenteni.
Amit ajánlott lett volna hozzáadni, arról már lekéstél, most azt kell megállapítanod, hogy forr-e még vagy már kiforrt esetleg már romlik. Kóstold meg a levet, ha száraznak érzed kiforrt, ha fölé szagolsz és nem érzel szén-dioxidot, pláne, ha ecet szagot érzel, akkor már romlik.
Na jó, ettől még oda lehet égetni, de nagyon jól elosztja a hőt. 30cm az átmérője. Az üstöm 40cm, minden hova jut meleg. Kicsit is lehet fűteni, hogy szinte alig csepeg, de meg is lehet tolni neki. Elvileg 10.8KW. Sajnos nincs rajta égésbiztosító.
Almapálinkát szeretnék csinálni, amihez már szépen leszedtem, ledaráltam, és tárolom is a gyümölcsöt. Az lenne a kérdésem, hogy most ledarált állapotban elkezd erjedni, és mikor érdemes elvinni a pálinkafőzőbe, illetve adnom kell-e hozzá valami adalékanyagot, vagy csak simán a cefrét hagyom állni és a megfelelő időben elviszem főzetni?
November másodikán daráltuk le az almát, azóta csak áll és érik.
Nekem az eredeti sztorit egy piaci sajt árus mesélte, lukas sajtot kóstoltatott, mondtam, hogy nem szeretem általában a lukast, elmondta, hogy bármelyik sajtjába tesz lukat, manapság már így megy.
Találsz rengeteg szakcikket a lyukakról :), a lényeg, hogy az egy külön sztori, ha az alap kultúra képezné, akkor úgy nézne ki, mint a szivacs, ez megbízható hírblokkok nélkül is belátható. :)
Köszönöm, megértettem! Sose gondoltam, hogy a szesz mellé nem jön le víz is. :) Csak azt gondoltam, hogy a metanol jobban az lejön az elején. De nem.:):)
Na, utánanéztem a dolognak! Ezt írják, amit mondsz. Nem egészen úgy, ahogy írtad, de a lényeg az, hogy nehezen szétválasztható a főzés alatt. ELFOGADOM! Azt, hogy miért, azt is sejteni vélem.
Igaz, hogy kb. egyszerre jönnek le, ebben igazad volt, mert megértettem. Köszönöm az eddigieket!
Ez így nem igaz. A kenyér az élesztő kultúrától fújódik fel, a sajtban lévő buborékok az érlelés során keletkeznek, a buborékok külön technológiai fogás eredménye, ami régebben valószínűleg a tökéletlen folyamat hozott létre, ma tudatosan szabályozott, de akár el is hagyható.
A sajtkészítés elején, amikor a savót leöntik a masszáról, egy kevés tejsavat minden sajtnál hagynak az elegyben, fajtától függően többet-vagy kevesebbet. Az ementálinál a maradék feldolgozása egy Propionibacterium shermanii nevű baktériumfajra vár. Ez a tejsavat két egyszerűbb szerkezetű savra, propionsavra és ecetsavra bontja. Minden egyes tejsav molekula átalakulásánál egy-egy szén-dioxid és víz molekula is keletkezik. Ennek a szén-dioxidnak egy része felhalmozódik a sajtban és egymástól néhány cm távolságban jellegzetes nagy lyukak alakulnak ki. Az ementáliban az üregek össztérfogata elérheti a teljes térfogat 20%-át is. Az érlelés 6-8 hétig tart, 25-27 fokos hőmérséklet mellett.
Ebbe a csapdába én is belesétáltam de ha végig gondolod belátod, hogy nincs így. (pontosabban nem egészen van így)
Ha ez igaz lenne akkor először tisztán lejönne a metanol 100%-ban, Aztán az etanol 100%-osan és a végén a víz.
Ezt tapasztalod? Nem? Miért nem? Na ide kell egy kis kémia :) egy keverék nem úgy desztillálódik mint ahogy ideális esetben kéne.
Amikor aláfűtesz tisztázáskor és figyeled a gőztér hőmérsékletét 74 fok környékén szépen elindul a csepegés. Azonban ha méred közben az alkoholfokot, az nem lesz 80°-nál több. Tehát jön át a víz is. Érdekes, nem?
Sajnos a lepárlásnál csak dúsítani tudunk az alkoholon, nem tudjuk 100%-ban kivenni. így van ez a metanollal is.
Ami pozitívum, ezért van pálinkánk és nem tiszta szeszünk :))
Én sajnos nem tudok elméletben sokat. Pontosan ezért kérdezgetek itt. Kémiából meg nagyon gyenge voltam. Én azt gondolom, ha a két anyag ennyire különbözik a forráspont tekintetében, akkor ami hamarabb kezd intenzíven párologni, az előbb jön le. Ha nem így van, akkor azt szeretném tudni, hogy ez miért van így. Azt, meg amikor az elméletet nem igazolja a gyakorlat, ott valami nincs rendben.
Hogy a metil-alkohol a forráspontja miatt hamarabb jön, az elméletnek sem jó.
A forráspont nem azt jelenti, hogy a metanolmolekulák 64,7 °C-on automatikusan a mennybe mennek, hanem hogy a tiszta metanol ott fog felforrni. A cefre, alszesz főzésekor viszont illékonyság szerint dúsulnak az összetevők, és csak a deflegmációnál/rektifikációnál van több-kevesebb jelentősége a forráspontnak. A metanol és az etanol illékonysága pedig véletlenül azonos.
Az ouzóban lévő ánizsolaj fő aromaanyagának 243 °C a forráspontja. Akarsz tippelni, hogy mikor kezd csordogálni? Rögtön a főzés elején.
Nagyüzemi körülmények közt oltóenzim adagolás nélkül (pasztőrözött tej esetében még előtte tejsavbaktérium kultúrá/ka/t is adnak hozzá) nem igen készül sajt.
Erjedési lyuk= baktériumok által termelt CO2 buborék.
Ennek semmi köze a higiéniához.
Épp úgy nincs, mint a kisüzemi termelésben sem "elsődleges" a tej "szennyezése", van abban -jó tej esetén- épp elég baktérium kultúra.
Érdekeset mondsz. Mivel ez EP sincs kiöntve, meg az UP sem, hanem újrafőzve, ezért nem cáfolom,
hogy csak jobb lehet elszedni a fejet és a farkat és még finomítani. Ez a cefre minőségétől nagyban függ, mennyire "életbevágó". Itt persze már a finomítás finomításáról van szó az én értelmezésemben.
Köszönöm! Ez már meggyőző! Látom, a kémiában fényévekkel előttem jársz. Minden esetre a
"(etil-acetát, acet-aldehid, stb)." sem olyan odavaló dolog. A metilalkohol meg, hogy együtt jön le az etillel elfogadom, hogy így van. Ott tévedtem. A mérgező anyagok miatt szedtem el az elejét.
Mivel a metilalkohol az, ezért gondoltam tévesen, hogy erről van szó. Bocsánat!
Pontosan, mint a sztori a holland sajtokról, az üzem átépítése után olyan tiszta lett, hogy eltűntek a lukak a sajtból, nem volt mit tenni, adagolni kellett bele a koszt. Biztos nem igaz ebben a formában, de legalább elég naiv. :)
Az első főzés az alkohol kinyeréséről szól, a második az elválasztásról, nem kell kitalálni és nem szokás alapú, ez egy szakma, meg kell tanulni az alapokat akkor is, ha hobbi szinten műveli valaki. Az EP undorító, az up gusztustalan, a pálinka az élvezhető ízekről szól, az esztétikáról, nem a hidegrázásról, a borzongásról, a kutyaharapásról, mindent el kell választani tőle, ami nem bele való. :)
Alább leírtam miért veszem el. (hogy legyen az ablakmosóba mit tenni:):)) De, kíváncsi vagyok a te indoklásodra. Sőt, mindenki okulására mond el. Attól, hogy én egy makacs idióta vagyok esetleg,
Értem, és elfogadom amit mondsz az ízről például. Annál is inkább, hogy én is ezt mondtam a középpárlat ízben intenzívebb mivoltáról.
"enyhén mérgező anyagok is feldúsulhatnak az előpárlatban," Ezt evidenciának tartom és ezért veszem el minden újratöltés elejét. Ugyanis a metilalkohol hamarabb párolog tudomásom szerint.
Viszont, ha az elő párlatban hagyjuk, akkor az a finomításnál is ugyanezt teszi. Tehát, ha folyamatosan elszeded a metilalkohol tartalmú anyagot, akkor jobb a végeredmény. Jobban közelítünk az etilalkohol tartalommal a nullához, amit soha nem lehet elérni. Én így látom.
Csírájában és gyorsan el kell halgattatni ezt a buta beszédet.
"Na, én minden üst újratöltésénél el vettem és el is fogom venni az elejét ( ez a berendezés méretétől függően deciben mérhető nagyságrend)! Mindenki másként csinálja"
Nincs neked itt mit tanulni, úgyis elveszed az elejét, bármivel is bizonyítanám az ellenkezőjét!
Elfogadom, amit mondsz. Én a környezetemben nem hallottam evvel kapcsolatosan balesetről.
Attól még lehetett. Én maradok a hagyományos módszernél. (ez az olcsóbb és van hozzá annyi érzékem, amivel boldogulok remélem.) Persze tudom, hogy a méregetés pontosabb. De nekem tetszik az autentikust idéző megoldás is.
Az íze-érzete indokolja. Elő- és utópárlat az, ami a pálinkába beleengedve rontana a pálinka ízén, érzetén. Ez indokolja az elvételüket, sőt: ez dönti el, hogy egy adott frakció az elő/utópárlat-e. Ezért persze a leendő fogyasztó ízlése szerint is változhat.
Persze a cefre minőségétől függően enyhén mérgező anyagok is feldúsulhatnak az előpárlatban, de az ilyen frakciók garantáltan rontják a pálinka ízét is.
Látom azért a fejlődés ellenére is vannak különböző elképzelések. Na, én minden üst újratöltésénél el vettem és el is fogom venni az elejét ( ez a berendezés méretétől függően deciben mérhető nagyságrend)! Mindenki másként csinálja. Azért kérdeztem a profikat, mert mindenkor lehet tanulni az okos dolgokból. Amit meg nem annak tartunk azt mellőzzük.
Például egy elő párlat ízben mennyiben tér el egy középpárlattól? Azt értem, hogy erősebb, de ha felhígítjuk (vízzel) akkor mi a különbség? (esetleg az alkoholrész tisztább, mert egyes ízanyagok
később párolognak) Vagy mi indokolja az elkülönítést a középpárlattól?
A profikat kérdezem! Mi ez a kavargatás az EP az UP és a KP tal? Valaha én szőlő borból csináltam a párlatot. Egy aránylag jó berendezéssel. Kóracél üst a többi réz. A hűtés dobhűtővel. Akkor én sosem bonyolítottam. Az első főzés beindításánál a rézelejéből többet, majd amikor már a szesz átmarta a rézoxidot, utána kicsit kevesebbet elvettem. (az ment az autó ablakmosóba.)Utána főztem addig, amíg a palástra löttyintve meggyulladt az anyag. Ezt mind egybe öntve finomítottam (lefőztem még egyszer) A finomított anyagot állítottam be 50%-ra. Ennyi! Szerintem jó anyag lett. Még az is azt mondta, (sőt azzal macerált, hogy adjam el neki) aki nagyban foglalkozott vele.
Ezt az olajleszedést egy vattapamacs megoldotta, amit egy tölcsérbe tettem a kifolyáshoz. De ebben nem is vettem észre olajat. Csak így láttam az öregebbektől.
Ha, legközelebb csinálsz, akkor készülj fel rendesen. Az ecetesedés a levegővel való érintkezéssel (a törköly) és a magas hőmérséklettel függ össze. Ezeket kell kiküszöbölni. A törköly tetején lé legyen.
Akkor nem illósodik . Hűtésről gondoskodni, mert magas hőn beindul a tejsavas és ecetes erjedés.
Persze a sérült szemekben eleve megindulhatott az ecetesedési erjedés. Azt lehetőleg kerüld.
