2 nap alatt sikerült elolvasni ezt a topikot. ...hát... Pint! Kérlek, azt az időt, amit itt töltessz, fordítsd munkára, (ha van) és abból a pénzből vegyél végre egy készüléket és próbáld ki. Már évek óta tudnád az igazságot, ami nem odaát van, hanem az élelmesebb embereknél. Én azért jöttem ide, hogy leszűrjem a tapasztalatokat, azokét, akik jóindulattal próbálták megosztani tapasztalatukat másokkal. Neked nem ez a fórum való, hanem egy egyetem, ahol megtanulhatod azt, amire kíváncsi vagy. (..vagy már jártál ilyen helyre és nem sikerült?) Levettem innét ami nekem kellett és rájöttem, hogy maradt a próba. Ártani nem árt. Pénzbe kerül, de legalább a végére járok. Nem fogom megírni ide a topikba a tapasztalataimat, mert már sokan megírták, de egyesek számára teljesen hasztalanul. üdv. a kísérletezőknek akik nem restek, szaporítsát tapasztalatukkal a világot! Bolfi
hát, sajnálom, hogy nem sikerült megtalálnod azt, amiben jó vagy. ne add fel, sosem késő. igen, a főztömben sajnos szánalmasan kevés a szalonna és a kolbász, de én így szeretem.
Köszi szépen a bókot. Következő véleményeddel nem érthetek egyet, mert bebizonyosodott, hogy művészként csapnivaló vagyok, kb. mint te műszakiként.
Feltételezett holisztikus szemléletmódot úgy értelmezzem, hogy te vagy a NAGY KIVÉTEL. Ha igen, akkor teljesen egyetértek veled.
Örvendek, hogy végre megtaláltad utad. Az már más, hogy főztödből soha nem ennék.
szép fogalmazás volt. szerintem mindenki jól járna, ha inkább a művészet terén fejtenél ki erőfeszítéseket a jövőben. különös tekintettel élénk fantáziádra, és holisztikus szemléletmódodra. a tudományban ezek keveset segítenek.
„Nyilván nem termel szódavizet, mert nem megy bele széndioxid, csak éppen nem jön ki.”
Csak gyűlöget, gyűlöget - miközben lerakódik a mészkő: Ca(HCO3)2 = CaCO3 + 2CO2 + H2O.
A bombával való riogatást, természetesen csak szellemeskedésnek szántam. Azonban nem értem, hogy tud akkor a te bojlerod egy bizonyos nyomáson maradni – a biztonsági szelep kinyílása nélkül. Mert hőhatásra csak jobbra tolódik a fenti egyansúly. Ha pedig nyit, akkor a túlnyomás okozójának távoznia kell.
Azt írtad azért keletkezik a bojlerben stabilabb szerkezetű kalcit, mert nagyobb a nyomás. Erre kérdeztem rá, hogy nagyobb mint a tenger fenekén? – mert bizony a természetbeli mészkő ebben a formában is szerepel, még mészkőbányákban is.
„Zárt” villany-bojlerem nekem is van, azon kísérletezgettem ki az általam barkácsolt elektro-mágneses készülékeket.
Hát én tényleg feladom!
Többek közt ezért is:
Csekély 32 éve annak, hogy a Temesvári Műszaki Egyetem vegyészmérnöki diplomát adott. Távolról sem voltam olyan jeles diák, mint ahogy ezt te magadról sugallod. Nem ültem én soha az első „táblatörlős” sorban, akkor inkább a művészetekkel kacérkodtam (festészet, színjátszás, líra). No meg a nőkkel, - amit most is szívesen űzök. Kivétel az elektro-kémia, ami egyben hobbim is.
Mikor dagadozó mellekkel átvettem a mérnöki diplomát, útravalóként ezt mondta egyik kedvenc profom: „te most papír szerint mérnök vagy, de a szakmáról nem tudsz semmit. Csak annyit, ha fogtad a lényeget, hogy milyen irányban, hol kutass, keresgélj, képezd magad”.
Zokon vettem akkor ezt tőle, de mihelyt bekerültem a vegyipar tüzébe (nitro-cellulóz alapú puskapor-gyár!), rögtön rájöttem mennyire igaza volt. Annyira, hogy ez az útravaló mottóként kísért végig eddigi életemen keresztül.
Pont ezért, elfogultságtál mentesen merem állítani, hogy mindig is nyitott voltam és maradtam az ÚJ iránt. Hát, kérlek szépen, ezt nem mondhatom el sok, gondolom generációdbeli kollegáról.
Nem tudhatom milyen nívón áll a mai magyarországi műszaki oktatás, azt viszont igen, hogy itt Romániában csapnivaló. Vadkapitalizmusunkban, a gombaként szaporodó egyetemek, de még az én időmben meglevők is, jól profitáló, diplomaosztogató vállalatok lettek. Segget törülni sem lehet ezekkel a diplomákkal, kemény-papírból készültek és nem is higénikusak.
Elvből sem ártom bele magam olyan témákba, ahol nem vagyok jártas. Nem szenvedek ál-polihisztori szindrómában, mint például – szintén vegyészmérnök – pint barátunk. Igaz ő már gyógyuló-félben van, minap az újgenerációs Ag-Ca ötvözates aksik után „koslatva” – ha jól emlékszem a Zöldség topikban - színt vallott. Büszke lenne ha szakácsnak nézik. Szerintem is nagyon jogos és józan eme óhaja.
Amúgy a kérdést sem értem. A gyémánt előállításánál SOK NAGYSÁGRENDDEL nagyobb a nyomás, mint a tenger fenekén.
A kalcit/aragonit témában utánaolvastam, részben igazad van (vagy a Wikipedia ír hülyeségeket, ami megesik olykor) Amikor a hozzászólást írtam, akkor egy földtani könyvben néztem, ahol nagy nyomáson és hőfokon bekövetkező újrakristályosodásról volt szó. De a wikipedia szerint :
"Tiszta oldatok esetében, közönséges hőmérsékleten kalcit, 29 °C felett aragonit képződik." De függ az oldatban lévő egyéb ionoktól is. Szóval akkor ami a fűtőszálakra rakódik, az kalcit, amit az elpárolgó csepp hagy maga után, az aragonit.
Nyilván nem termel szódavizet, mert nem megy bele széndioxid, csak éppen nem jön ki.
A zártrendszerűségen ne lepődj meg, minden (általam látott) nagy (40 l-től felfelé) az, a kicsik meg nyitottak. A különbség, hogy a nyitottnál a csap a tartály előtt van, a kivezető cső meg a túlfolyó, zártrendszerűnél meg a csap a tartály után van, így ennek nagyobb nyomást kell bírni. Hogy ne legyen bomba, arról több beépített szerkezet gondoskodik, de a legtöbb helyen maga a szabványtalan bekötés oldja meg azzal a problémát, hogy a hőtágulás miatt a víz visszaáramlik a bevezető csövön, így a nyomás mindig akkora, mint a hálózati víznyomás.
Kifejtenéd bővebben? Akár oktathatsz kinetikából és termodinamikából is... Annakidején jól vizsgáztam ezekből, node biztos felejtek... Szóval valami érvelést légyszíves...
„Szóval a gőz nem jut ki, átadja az energiáját a folyadéknak, a vízköves bojlerbe táplált energia ugyanúgy a vizet melegíti, csak áttételesen - szóval nem fogyaszt többet” – szerencsés ember vagy te, nálad csak időrablást okoz a vízkövesedés. Az is lehet, hogy csak sok a pénzed …
Ezek és a többiek után, egy biztos, BOMBA van a házadban!
Valószínű nem tudnak az ajánlatodról, vagy kicsinylik. Kis ország Magyarország és Amerikához, Nyugat-Európához mérten szegény. Ezzel magyarázható, talán, hogy csak innen próbálkoztak mérésekkel. Aztán meg szinte minden komoly szakvélemény elismeri, hogy a teljes hatásmechanizmus még ismeretlen.
Azon állítás miként könnyű „magyar tudósokkal aláíratni”- mint látod idézőjelben van, a hamisítás volt a téma.
Különben is le nem cserélhető „lemezed” magánügy, játszd míg megunod, ha valaha is megunhatod. Amit én találtam, láttam, tanulmányoztam - nekem elég, nem hiányolom én a hazai szakvéleményt. Meg az sem, aki a készüléket megveszi. Aki kételkedik vagy nem hisz a jelenségben, ne vegyen ilyesmit.
Gázcsőre szerelt kazánjavítók, az áram nélkül működő földmágneses falszárítók és a mosóport nélkülöző mosógolyókról nincs véleményem.
>a rendszer nyitott, a CO2 elillan, elszellen, CaCO3 kicsapódik -A CO2 oldódása nyomásfüggő. Márpedig ha kinyitunk egy csapot, attól még a vezetékben a nyomás nagyrésze megmarad - mert ha kinyitunk egy másik csapot, azon is nyomja a vizet. A kifolyás után, például az automata mosógépben távozik a CO2, ott lesznek a hidrokarbonát-ionokból karbonát-ionok, azaz ott kellene hatni a mágnesbigyónak.... (Megjegyzem a Calgon se vég az öblítési fázisban kirakódó vízkőtől, mert a mosószerhez adagoljuk...)
-Az ipari gyémántot nagy nyomással gyártják, utánozva a természetes folyamatot.
> ha csak nem égi sugallatra képződik ez az aragonit, miért ne jelenne meg bojleremben is, nemde
-Nagyobb nyomáson stabil módosulat, azért.
-az elektrosztatikus (nagy feszültségű), elektromágneses térrel kezelt vízből kicsapódott mészkő nagy részben aragonit, ez nem vitatható, már a 70-es években is kimutatták -Ki és hol? Abban talán lehet igazság, hogy folyamatos elektosztaikus térben végzett kristályosítás eredménye lehet egy másik ionkristály-módosulat. De a "kezelt" szó azt sugallja, hogy elég átengedni az elektrosztatikus téren, amit kétlek: a kiszabadult molekulák rögtön ugyanúgy össze-vissza forognak a hőmozgástól, mint annak előtte. A készülékek ráadásul nem is elektorsztatikusak.
Az én bojleremre az van írva, hogy "zártrendszerű nagynyomású forróvíztároló" Az elgőzölgés nem elviszi a hőt, hanem szállítja, ezt lehet is hallani üzem közben. Ha nyílt rendszerű is lenne, a fűtőszál alul van. A keletkező gőzbuborékok át kell hogy haladjanak a forráspontnál hidegebb folyadékon, és eközben olyan gyorsan omlanak össze, hogy ez hanghullámokat kelt. Szóval a gőz nem jut ki, átadja az energiáját a folyadéknak, a vízköves bojlerbe táplált energia ugyanúgy a vizet melegíti, csak áttételesen - szóval nem fogyaszt többet.
A FLODRAVINNÁL tálalt hatásmechanizmus szerintem is egy ordító zagyvaság.
Viszont a citált leleplező bölcselkedés is - enyhén szólva - sántít.
Minden OK amíg egy zárt rendszerről beszélünk, csak épp nem látom, hogy tudnék zárt rendszerben tussolni, mosni, mosogatni, etc. Tehát:
- a rendszer nyitott, a CO2 elillan, elszellen, CaCO3 kicsapódik
- az instabil romboedrikus aragonit-rács a természetes mészkő egyik megjelenési formája (kalcit és vaterit mellett)
- ha csak nem égi sugallatra képződik ez az aragonit, miért ne jelenne meg bojleremben is, nemde
- az elektrosztatikus (nagy feszültségű), elektromágneses térrel kezelt vízből kicsapódott mészkő nagy részben aragonit, ez nem vitatható, már a 70-es években is kimutatták
- a „grafitból gyémántot” programról lekésett. A szintetikus gyémántok ipari szinten való gyártása maholnap elrúgja az évszázadot. Már Jules Verne is „kísérletezett” ezirányban.
Azt írod: "Fénymásolni, összevágni, „magyar tudósokkal aláíratni”- mi is tudunk, sőt…Szakvélemények hitelességét miért volna könnyebb itthon ellenőrizni – mai internetes világunkban?!"
Nos, képzeld el, hogy - legalábbis tudomásom szerint - senki meg sem próbált a sokféle csodakészülék feltalálói, gyártói és forgalmazó közül „magyar tudósokkal aláíratni” egy ilyen mérést!
És sokkal hitelesebb egy itteni tudós, mint egy távol élő, nehezen ellenőrizhető és tetemre hívható szakember.
Ezeknél az egyszerű eszközöknél nem kerülhet sokba a vizsgálat. És azt miért a kételkedőknek kell finanszírozni? Én pedig több éve várom, hogy jelentkezzen nálam a nettó 200 ezer Ft-ért mindazon hazai egyetemen oktató fizikus és vegyész, aki vállalja a csőre szerelt vízkőmentesítők, a gázcsőre szerelt kazánjavítók, az áram nélkül működő földmágneses falszárítók és a mosóport nélkülöző mosógolyók működését.
Ha olyan könnyű lenne "magyar tudósokkal aláíratni", akkor már bizonyára többen jelentkeztek volna lobogtatva a kért papírt.
Sajnos csak egy ici-picit mehet lassabban. Sajnos bevetted az auto- automatizálási kotyvalékomat. A víz forrásával megtörténik a hőelvonás, nyított rendszerben, gőzformában ez el is illan. Hát ez a veszteség!
Ha nagyobb az ellenállás, akkor a villanyóra is lassabban forog. Az meg hőátadás szempontjából mindegy, hogy a víz mit csinál, a jól szigetelt bojlerből nem jön ki a gő, csak ha kieresztjülk a melegvizet.
„bojlernél maximum annyit vesz észre a használó, hogy picivel lassabban melegszik fel a víz, azt is csak akkor ha türelmesen üldögél a bojler mellett.”- közben a villanyóra könyörtelenül forog, az aztán nem üldögél türelmesen.
„de ha találkoznának, akkor nyilván a vékony vízréteg nem kellően intenzív hővezetése- áramlása miatti forrás által keltett gőzbuborékok pattogtatnák az edényeket.” - Evrika! Tehát ott a túlhevülés miatt a víz forrni kezd. Mennyi is a forrási hő?...
A fűtőszál ellenállása ténylegesen nő a hőmérséklet növekedésével, és így csökken valamit a leadott teljesítmény, de a hőmérséklettel szabályzott bojlernél maximum annyit vesz észre a használó, hogy picivel lassabban melegszik fel a víz, azt is csak akkor ha türelmesen üldögél a bojler mellett.
Az én nem állítottam, hogy használ a vízkő a készüléknek, bár a felület hőmérséklete nagyjából azonos lenne konstans vízkővastagság esetén, mivel ez utóbbit nehéz elérni, a változó vastagságú rétegeknél eltérő felületi hőmérsékletek lehetnek.
Mostanában sajnos csak konyhai vízfürdetéssel kisérletezem, ahol a lábas füle erősen akadályozza a fenekek érintkezését, de ha találkoznának, akkor nyilván a vékony vízréteg nem kellően intenzív hővezetése- áramlása miatti forrás által keltett gőzbuborékok pattogtatnák az edényeket.
Rájöttem, álláspontvételkor mi nagyon is hasonlítunk egymáshoz. Csak az előjelünk ellentétes. Meg az én székelyes nyitott darabosságom, a te finomkodóan gúnyolódó nihilizmusoddal. Üsse kő, attól még itt megférhetünk. Gondolom, egyikünk sem akar génsebészettel megváltozni. Más metódusnak pedig nulla az esélye.
Egy kicsit nem értem, ki is a hülye, meg ki a tolvaj?!
