Akkoriban kb. ez volt a választék a környéken: Óbuda, Szentes, Csege, Hegyalja. A Csege kizárható a tat miatt, a Hegyalja meg valszeg kicsit messze járt.
Ez a ma délutáni találat erősíti meg az álláspontom, miszerint láttam '92 nyarán egy SZENT GELLÉRT nevű BKV100-as személyhajót Budapesten. Az egyik első átnevezett volt. Képem csak '93-ban van róla, mindenesetre a Hajóregiszter '96-os dátuma semmiképp sem stimmel.
Nézegetem a keresőben a menetrendet, ha jól látom, az esti Siófok-Füred (T1) megszűnt, így T2 (késő esti Füred-Siófok) lehet, hogy nosztalgia lesz? De hogy jut vissza Füredre, csak nem gépmenetben?
Igazából lehet mondani, hogy végre valaki rájött, hogy az ünnepek már sokaknak csütörtökön elkezdődnek és ezt meg lehet "lovagolni" a szolgáltatás hamarabbi beindításával. Szép dolog a hagyomány, de nem mindig kell ragaszkodni hozzá.
Csütörtökön kezdődik a tavaszi szünet, Nagypéntek-Húsvét hétfő munkaszünet az átlag dolgozónak, kedden még biztos iskola szünet, tehát 2 nap szabival 1 hétre el lehet menni nyaralni. És ha van hajózás, akkor előbb-utóbb utas is lesz, míg hajózás hiányában biztos nem lesz utas. Már csak meg kéne hírdetni.
A BAHART végre gondolkodik, nem úgy, mint pl: a gemenci kisvasút, aki olyan ritkán és olyan szűk periodusban tart menetrendet, hogy a látogatókban nem merül fel a kisvasutazás.
Kissé hasonló mint egy szedán autónál, ahol az oszlopok, tető lényeges teherhordási, merevítési elem, nem elhagyható.
A hajótest anyaga kérdéses, sajnos nem tudom. Biztos van mindkettőből. Az biztos, pl. a San Franciscoban kiállított ingás gépes komp fatestű. Ami azért nem semmi.
Kösz, értem. Igen, nyilván kellett rájuk valamilyen merevítés. Azok a hajók eredetileg fából voltak és feltételezem, hogy a kis merülés miatt a hajótest önmagában nem biztosított elég merevséget..