-körítőfalak megmagasítása, akkor semmi sem mehet rá, mehet az e.gy. vb. gerenda
-középső fal visszabontása (6-8 cm elég), de jármű mehet rá
-monolit vb. födém, lehet bármilyen erősre építeni (a falak és a fenéklemez teherbírása a határ) ÉS MONOLIT VB. FÖDÉMNÉL A LEGEGYSZERŰBB A LEJÁRÁST MEGOLDANI bocs. a nagybetű az véletlen
-az e.gy. vb. gerenda helyett acélgerenda. Ebben az esetben a gerenda teherbírása bármekkora lehet, a középső falat nem kell bontani, lejárat problémás.
Autó rámehet? Ha igen, akkor valószínűleg nem jó. A probléma az, hogy ha a középső falon fölfekszik a gerenda akkor 3 támaszú lesz, amire nincs vasalva. Ha nem fekszik föl és autó nem mehet(!!!) rá akkor megfelel.
És mi lesz a dréncsővel összeszedett vízzel? Szivattyúzni kell, állandóan. Lehet olyasmivel próbálkozni, hogy a lejtő felöli oldalon a ház alapozási síkja alatt keresztbe egy szikkasztó réteg szerűséget kiásni, amiből a víz gravitációsan tovább folyik a felszínen lefele. Azonban a talaj jellegétől függően mindig van depressziós görbe. Annyival kell lemenni az alapozási sík alá, hogy az alap a depressziós görbe fölött legyen. Ehhez talajmechanika kell, laborvizsgálatokkal. Házilag szinte biztos, hogy nem fog sikerülni. Amennyiben a szikkasztó működik, kérdés, hogy mennyi vizet szed össze. További kérdés, hogy mi lesz az összeszedett vízzel? A lejjebb levő telektulajdonosok kertjéből meg hiányozni fog, balhé viszont lesz. Vízzáró vakolat csak akkor lesz jó, ha a teljes belső felületre fölkerül. A kívül helyenként magasabb talajszint miatt még a kapilláris hatás nélkül is fölmegy a padlásig. Csak a szárító vakolat és a hegy felőli oldalakon szivárgó használ.
Adott egy 4*4méteres szenyvíz akna,középen egy válaszfallal.Valamilyen tető kellene rá.Javasolták nekem a vasbeton födém gerendás megoldást.Szerintetek jó megoldás volna?
Aha. Meg olvastam vízzáró vakolatot is.. De egyelőre csak látatlanban okoskodok, még nem láttuk a házat, így azt se tudom, miből van ez az alsó rész..
Amúgy az nagy hülyeség lenne, ha körben, ahol földben van, talajfúróval lukakat fúrni, és függőlegesen dréncsöveket rakni? Így azokban gyűlhetne a víz.. ? Akár kifúrkált PVC csövek..
Az emeletre fölmegy a víz? (kapilláris) Általában ha alulra vízzáró izét (fólia vagy más) tesznek akkor a víz följebb megy és ott jön ki. Van ú.n. szárító vakolat (LB Knauf-nak is van), azok a legjobbak. Akkor nem megy föl a piszok (víz)
" Nitro hígitóval probáld meg ellenőrizni. Az kb. minden festéket old, kivéve a jól felvitt PU-t és porfestést. "
A megszáradt festéket a nitróhígitó sem oldja. megszáradt szerves oldószeres festékeket / lakkbenzines, szintetikus vagy nitró higítós / csak a kromofág oldja.
Szvsz az égetés a legjobb, hogy festék vagy horgany.
Amúgy kb. 40 éve tökéletes horganyzott acéltömeg árút készítenek.
60 - 80 -90 éve elég szart gyártottak.
Korábban a horganyzott esőcsatorna, más épület bádog, kerítés 20 év alatt átrozsdásodott, 30 év alatt semmivé vált, de a maiak tartósak.
Anno én még festegettem esőcsatornát un. Orkán festékkel . Az egy nitrós alapozást nem igénylő festés. Így a 30 év helyett nyetem + 10 évet.
A 20 éve felrakott bádogos szerkezeteim viszont még tökéletesek... nem kell mázolni !!
Nitro hígitóval probáld meg ellenőrizni. Az kb. minden festéket old, kivéve a jól felvitt PU-t és porfestést.
Horganyzott felülettekkel a következő helyzet:
Ha frissen horganyzott felület megázik, vagy hidegbe van tárolva és kondezvíz alakul ki, akkor nem tud megszáradni és megjelenik fehérrozsda. Ebben az esetben a fémfelület, viszonylag gyorsan át fog rozsádosni.
Ennek a tipikus példája az, amikor a frissen horganyzott lemezeket télen egy nedves raktarba egymáson tárolják. Megemeled a felső lemezt, megnézed a fonákját, ha fehér szinű foltok vannak rajta, azt ott kell hagyni.
Ha megszárad, akkor a felületen megjelenik a cinkpatina. A cinkpatina a levegő nedvessége függvényében 3-10 nap alatt kiakul, utánna nem jelenik meg a fehérrozsda. Azaz legalább ennyi ideig kell egy fedett és lehetőleg száraz helyen tárolni a horganyzás után.
A horganyzás sem tart örökké. Ilyen kérdéssel sem találkoztam még, de azt gondolom, hogy a horgany az fém és nem ég, a festék meg ég, erősen füstölve. Ki lehet próbálni, ha nincs jobb módszer.
Direktben nincs. Indirektben viszont van. Ha megvátozik a padló rétegrendje az azt is jelenti, hogy változik a födém terhelése. Azt hivatalos embernek kell(ene) kimondania, hogy ez nem fog ártani a háznak. Vannak tévhitek, ilyen, hogy csak 12 cm-nél vastagabb fal a teherhordó. Hát nem. Attól függ, hogy mikor épült az épület. Anyáméknál majdnem összedöntötte a házat egy lakó, mert ő is így tudta. Úgy hogy válaszfalak eltávolításával is csak óvatosan.
Ha pedig történik valami közben, akkor az egész internet is tudni fog róla.
Ahogy Fülig Jimmy mondta: "Ilyen jó eredményre eleinte ne számítson, felség." Hacsak a gázhoz hozzá nem nyúltok házilag, mert abból még Index címlap is lehet. :-)
Épp ellenkezőleg, amiatt járok utána, mert tudom, hogy erről mindenki tudni fog. Ha pedig történik valami közben, akkor az egész internet is tudni fog róla. :)
" A lakás felújítását úgy tervezzük, hogy teljes vakolat leverés, járólap(beton) és parketta felszedése. Ezután az elektromos hálózat és a csőhálózat teljes cseréje következne. "
" nyilván az egész társasház tudni fog erről az átalakításról"
A társasházi SzMSz alapján nagyon alulszabályzott minden. Persze nem szeretnék ebből bajt a későbbiekben, nyilván az egész társasház tudni fog erről az átalakításról. Van olyan törvény, ami előírja, hogy statikus kell ezekhez az átalakításokhoz?
Az alapozás bontásával nem árt vigyázni (ha van neki) mert bontásnál lazul, utána attól süllyed. Elbontani csak ha muszáj. Inkább mellé új alap vagy lemezalap, stb.
Fényképek. A fényképre oda kell tenni egy zollstockot esetleg egy doboz gyufát. Ezek biztosítják, hogy utólag is lehessen mérni. A fényképeket el kell küldeni a megfelelő helyre, egy sorozatot pedig alá kell iratni.
