Keresés

Részletes keresés

ivivan Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38450
Miért számít az, hogy most teknősbékák száguldanak, vagy a fény haladását mérjük? A lentebbi állításom erre is áll...
Előzmény: Gézoo (38446)
Mungo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38449

Az a véleményed, hogy kontrakció nem létezik, csupán virtualitás?

 

Nem jól értesz. A kontrakció létező valóság, csak nem mechanikai deformációból következik. Ahhoz képest,hogy te "már harminc éve túl vagy ezen" igazán elvárható lenne, hogy értsed is amit magyarázni akarsz.

Szóval a mérési eredményeket, ha lehet kérnem...

Előzmény: Gézoo (38448)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38448

 Jól értelek?

 

  Az a véleményeg, hogy kontrakció nem létezik, csupán virtualitás?

Előzmény: Mungo (38447)
Mungo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38447
az axióma szerint bármely IR-ben izotróp és nem az IR-hez képest izotróp.

Lényeges különbség!

 

    Ennek az az oka, hogy a saját kontrakcióját semelyik rendszer sem érzékeli.

 

Ezt a "saját kontrakció" dolgot csak a Lorentz féle elmélet állítja. Einsteintől ilyet nem olvastam. Einsteinnél a kontrakció az egyidejűségek relativitásából következik, nem pedig mechanikai értelemb e vett deformációból. Ez is lényeges különbség!

 

...saját kontrakcióját semelyik rendszer sem érzékeli..., merthogy nem is érzékelhet olyasmit, ami nincs a specrelben. (Ez csak a Lorentz féle modell szerint lenne így.)

 

Ehhez képest azt kértem, hogy a fény anizotróp terjedési tulajdonságát alátámasztó konkrét, evégzett, publikált kísérleti eredményt légyszíves megadni, ne magyarázkodást.

Előzmény: Gézoo (38444)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38446

A példa kicsit hibás és ezért félrevezető

 

  Legyen a foton egy teknősbéka, egy másik teknős pedig a rendszerünk..

A rendszerünket a teknősre borított gyümölcsös láda szimbolizálja.

  A ládát cipelő teknős a cipelés miatt legyen fele olyan lassú mint a másik.

 

  Így a másik beéri, és amikor a láda sarkát eléri elindítjuk a stoppert és a túlsú szél elérésekor leállítjuk.

    Majd a száguldozót megfordítjuk..  most szembe halad a ládás társával.

Most is megmérjük, hogy mennyi idő alatt haladt át a ládás rendszerén.

 

 A láda hossza ismert, a két idő is ismert.. és számolunk.

 

 

 

 

Előzmény: ivivan (38445)
ivivan Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38445
"Például úgy, hogy a mi rendszerünk egy szakaszán mindkét irányban vezetjük a fényutat.
Mert ekkor ha az egyik irányban a rendszerünk mozgása pozitív értékkel meghamisítaná a mérést, akkor ugyanezen mozgás az ellentétes irányban negatív "hamisítást" szenvedne.
Így a két mérés eredményével korrigált mérési eredményhez jutunk."

Mindig gondold át, hogy mit írsz, mert ez így nem igaz. De ezt már többször is jeleztük: nem tünteti el a különbséget az oda-vissza vezetés. Tegyük fel, hogy az eltérés éppen c/2 (mert ezzel könnyű számolni). Ekkor "hátszélben" a sebességünk 3/2c, tehát az idő az "igazi érték" 2/3-a. Viszont "szembeszélben" a sebességünk 1/2c, tehát az idő az "igazi érték" duplája. Amiből már egyből látható, hogy az "igazi érték" 4/3-a jön ki időre, tehát az eredményt befolyásolta a "szél".
Előzmény: Gézoo (38442)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38444

 Azt írod, nagyon helyesen:

 

  "általában anizotróp valamely IR-hez képest. "

 

Igen, mert

     az axióma szerint bármely IR-ben izotróp és nem az IR-hez képest izotróp.

Lényeges különbség!

 

    Ennek az az oka, hogy a saját kontrakcióját semelyik rendszer sem érzékeli.

 

    Az viszont tévhit, hogy a rendszer fotonokhoz képesti relatív sebessége

azonos, vagy akár közelítő nagyságrendű mint a saját hosszkontrakciója.

 

   Nos, bár van függvénykapcsolat a két jelenség között, de a hatásuk jelentősen eltér.

 

  Lévén, hogy a relatív sebesség szimpla egyenes arányosság, a kontrakció viszont gyökös-hiperbolikus függvény.

   A két függvénynek vannak ugyan metszéspontjai, de annak az esélye, hogy a végtelen sok felvehető érték közül éppen a metszésponton legyen rendszerünk,

sokkal kisebb mint annak, hogy  minden héten mi nyerjük a lottó ötöst.

 

 

 

 

 

Előzmény: Mungo (38441)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38443

Bocs a 3. lemaradt:

 

  Azt amit Einstein is értett alatta: a rendszerünkön áthaladó fotonok sebességét megmérjük, akkor minden esetben c sebességűnek adódik függetlenül attól, hogy a forrás rendszer merre és mekkora sebességgel mozgott.

 

Előzmény: ivivan (38440)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38442

Szívesen!

 

   Egyet értünk:  Einstein zseniálisan fogalmazott! Egyszerre volt politikus és tudományosan a lehetőségekhez mérten korrekt.

  Éppen ez az ami miatt gyakran félreértelmezik.

 

  Az önmagunkhoz képest rész logikai hibája miatt nem elfogadható.

 

  Így ha a mérésnél ezt a hatást ki tudjuk küszöbölni, akkor helyesen

tudunk mérni.

 

  Például úgy, hogy a mi rendszerünk egy szakaszán mindkét irányban vezetjük a fényutat.

  Mert ekkor ha az egyik irányban a rendszerünk mozgása pozitív értékkel meghamisítaná a mérést, akkor ugyanezen mozgás az ellentétes irányban

negatív "hamisítást" szenvedne.

  Így a két mérés eredményével korrigált mérési eredményhez jutunk.

 

  (Egyszerűbben, de sajnos kicsit hamisan fogalmazva: az átlaguk ad jó eredméynt.

  Sajnos az átlag csak közelít a helyes eredményhez.)

Előzmény: ivivan (38440)
Mungo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38441
És maradok Einsten posztulátumánál:

  a c minden IR-ből (és nem IR-hez képest) mérve c

 

Minek utánna még be is linkeltél két cikket Einsteintől, mostmár biztosan megértetted amit abban leírt. :o))

 

Már csak azzal vagy adós, hogy megadod azt a hivatkozást, ahol kijelentik, hogy megmérhető valamely IR sebessége a "térhez" képest, hiszen a "térben" terjed a fény c-vel (szerinted), igy bármely IR-ből kényelmesen megmérhető lenne. Mert te azt állítod, hogy a fény terjedési sebessége általában anizotróp valamely IR-hez képest.

Ha eddig megértetted, akkor nyílván válaszolni is tudsz rá.

Én eddig csak olyan mérési eredménnyel találkoztam, amely arról szólt, hogy a fény terjedési sebessége izotróp bármely IR-hez képest.

És most nem a Gézoo féle halandzsára lennék kíváncsi, hanem konkrét elvégzett kísérleti eredményre. (Tehát publikált hivatkozást, az elméleted alátámasztására.)

Előzmény: Gézoo (38433)
ivivan Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38440
1, kösz a linket. Félelmetesen fogalmazott Einstein, úgyhogy még emésztenem kell...
2, jössz még nekünk egy fénysebesség mérési módszerrel, mivel a mienket, amivel önmagunkhoz (illetve a műszerhez) képest mérjük a sebességet elvetetted
3, mit értesz azon, hogy "minden hozzánk érkező foton c sebességgel halad rendszerünkön át"?
Előzmény: Gézoo (38439)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38439

Szia!

 

  Igazad van. Én már belenyugodnék, de mint látod, ők nem nyugszanak.

 

  Példát?

 

  Ha a távoli csillagoktól-csillag rendszerektől érkező, rendszerünkön áthaladó fény sebességét mérjük meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy mindegy, hogy milyen sebességgel mozgott a forrás rendszere,

   minden hozzánk érkező foton c sebességgel halad rendszerünkön át.

Előzmény: Crossfire (38438)
Crossfire Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38438

Kedves Gezoo!

 

  Nem érteelek: Miért nem nyugszol bele, hogy vannak akik értik azt amit írsz, de nem akarják megérteni?

  Ne pazarold rájuk az energiád!

 

  Inkább légyszíves és ha lehet, arra válaszolj, hogy tudsz-e példát arra, hogy a fény

a térhez képest és nem hozzánk képest terjed fénysebességgel?

 

Előzmény: Gézoo (38436)
pint Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38437
"Nos, Einstein sem számolhatott még 1012 pontossággal sem. Persze nem azért mert kellően hosszú idő alatt ne tudott volna ekkora pontossággal számolni, hanem azért mert nem volt olyan adata amiből számolhatott volna.
Így maradt Einstein számára a függvény analitikai megközelítés."

14. lázálomszerű széteső fogalmazás, értelmetlen állítások, töredékmondatok, szósaláta


"A fény sebességét soha, semmi sem befolyásolhatja! Lévén a leggyorsabban terjedő hatás a foton! Így semmi sem érheti utól!"

1. logikai hibák, következetlenségek (logical fallacy)
Előzmény: Gézoo (38433)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38436
Előzmény: ivivan (38432)
pint Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38435
"Rettenetesen sajnállak, hogy meghaladta képességed az érdemi válasz"

12. nyilvánvaló, akár ellenőrizhető hazugágok kijelentése közönyös arccal (ugyanide tartozik ezek későbbi letagadása)

13. sértegetés, feketítés mindenféle alátámasztás nélkül

"Addig javaslom elmélkedj el azon, hogy haladhat-e IR a fotonokhoz képest c sebességgel, ha igen akkor egy fotonhoz képest hány IR haladhat egyszerre c sebességgel?"

9. cáfolt állítások újra és újra előhozása az ellenérvekre való reagálás nélkül (végtelen ciklus)
Előzmény: Gézoo (38430)
Simply Red Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38434

Az abszolút téridő esetén az, hogy a fény mindenkihez képest c-vel halad lehetetlen

 

Azért ez így nem egészen igaz. Egyrészt szerintem nem abszolút téridőt, hanem abszolút teret akartál mondani (hiszem a téridő Einstein elméletében is abszolút), másrészt abszolút tér esetén is lehet olyan modellt készíteni, amelyben a fény mindenkihez képest c-vel halad. Ilyen modell a Lorenz-féle étermodell.

Előzmény: ivivan (38432)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38433

  Nos, Einstein sem számolhatott még 1012 pontossággal sem.

Persze nem azért mert kellően hosszú idő alatt ne tudott volna ekkora pontossággal számolni, hanem azért mert nem volt olyan adata amiből számolhatott volna.

     Így maradt Einstein számára a függvény analitikai megközelítés.

     Javaslom tegyük miis ezt, hiszen nekünk sincs pl 1030-nagyságrendű mérési adatunk.

 

   "másrészt azért, mert nehéz elképzelni olyan hatást, ami csak néhány mm/s-al módosítja a fény sebességét..."

 

   Nos a gépem 2,5 GHz órajellel működik.  emiatt egy teljes ciklus ideje:

 

  t=1/2,5e9  = 0,4 ns  azaz a fény 30 m utat megtesz 100 ns alatt azaz 250 ciklust végez ennyi idő alatt ez a kommersz celeron.

   Azaz egy ciklus alatt 12 cm-t tesz csak meg a fény..

 

   Most villantsunk egyet és 100 ns alatt tegyünk meg 12 cm-t..

 

  Ha a fénnyel egy irányban mozogtunk akkor a detektorhoz 250 helyett csak 249 db impulzus érkezik be, ha az ellenkező irányba,

  akkor a villanás beérkezéséig 251 db inpulzust számlál meg a celeron..

 

  "Egy pillanatra elfogadnád az alapposztulátumot olyannak, amilyennek mi (és mondjuk a pint által belinkelt egyetem) gondoljuk?"

 

   Nos, ezen én már több mint harminc évvel ezelött túljutottam.  

 És maradok Einsten posztulátumánál:

  a c minden IR-ből (és nem IR-hez képest) mérve c

 

 Ez a csúcs!:

 

  "mert nehéz elképzelni olyan hatást, ami csak néhány mm/s-al módosítja a fény sebességét...
"

  Jegyezd meg!   A fény sebességét soha, semmi sem befolyásolhatja!

 

Lévén a leggyorsabban terjedő hatás a foton! Így semmi sem érheti utól!

  Még egy másik foton sem!

 

 

 

 

 

Előzmény: ivivan (38431)
ivivan Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38432
A rajzaiddal mindig az a baj, hogy feltételezed az abszolút teret, (ami nem létezik) és így szépen sikerül bebizonyítanod, hogy az abszolút tér elmélet helyes. De az alapfeltevésed rögtön az, hogy abszolút téridő van, amit az MM kísérlet 100 éve elvetett...

Az abszolút téridő esetén az, hogy a fény mindenkihez képest c-vel halad lehetetlen, de ez a tapasztalat, így kénytelenek vagyunk elfogadni és ezáltal elvetni az abszolút téridőt. Bejön a nem túl szép 4D téridő a Lorentz trafóval helyette, ami ugyanolyan szép ellentmondásmentes matematikájú, mint a Newtoni, csak még a tapasztalatoknak is megfelel.

Más: tudsz egy linket az eredeti Einseini írásra? Angolul, ha lehet, mert németül egy szót se tudok :-)
Előzmény: Gézoo (38430)
ivivan Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38431
"Mert ember még nem mért 1016 nagyságrendű vagy nagyobb pontossággal fénysebességet."

Rendben. Akkor A és B 1016 pontossággal van a fénygömb középpontjában :-)

Szerintem ha az első 10-12 jegyében állandó a fény sebessége bárhonnan is mérjük, akkor az akár már állandónak is tekinthető. Egyrészt azért, mert ennél kisebb eltérés már nem sokat befolyásol, másrészt azért, mert nehéz elképzelni olyan hatást, ami csak néhány mm/s-al módosítja a fény sebességét...

Megtennél nekem egy szivességet? Egy pillanatra elfogadnád az alapposztulátumot olyannak, amilyennek mi (és mondjuk a pint által belinkelt egyetem) gondoljuk? Akkor be tudnánk itt páran mutatni, hogy bár elsőre félelmetes következményei vannak ennek a jelenségnek, matematikailag a 4D téridővel ellentmondás mentesen lehet kezelni a dolgot.
Előzmény: Gézoo (38429)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38430

Szia!

 

 Rettenetesen sajnállak, hogy meghaladta képességed az érdemi válasz és helyette

azt írod, hogy:

 

   "Például az, hogy ez a téma meghaladja szellemi képességedet."

 

  Ezzel is jelezted, hogy nem fogtad fel az ábra jelentését azt, hogy a HKR origója

mozog minden IR-ben.

   "De ha már mindenképpen ragaszkodsz ahhoz, hogy hülyét csinálj magadból, akkor kövesd iszugyi példáját és nyiss magadnak egy saját blogot. Dög unalom egy idő után a végnélkül folyó marhaságaiddal foglalkozni, az értelmesebb témákat egyszerűen kiszorítod a beírásaiddal."

 

   Nos, megfogadhatod saját tanácsod!  Bár az az érzésem, hogy akkor az esélyed sem lenne meg ahhoz, hogy valaha megértsd!

   Így én azt javaslom, hogy inkább itt próbálkozz válaszokkal. Hátha egyszer valamelyik válasz írásod közben rádöbbensz a félreértésed okára.

 

  Addig javaslom elmélkedj el azon, hogy haladhat-e IR a fotonokhoz képest c sebességgel,

  ha igen akkor egy fotonhoz képest hány IR haladhat egyszerre c sebességgel?

 

Segítségül itt az ábra:

 

Mint láthatod, egy villanás helyétől, x=2ct függvény szerint növekvő átmérőjű fénygömb középpontja nem mozoghat egyetlen IR-el sem együtt.

  Az IR-ek pedig mozognak hozzá képest.

 

  Ezt nem túl nehéz felfogni. Neked már sikerült? Vagy várjunk még egy kicsit?

 

Előzmény: Mungo (38419)
Gézoo Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38429

Szia!

 

Azt írod:

 

"Ha az a tapasztalat, hogy a fény mindenkihez képest c sebességgel terjed, akkor ebből egyből következik az előző állításom is. "

 

   Milyen tapasztalatra gondolsz? Mert ember még nem mért 1016 nagyságrendű vagy nagyobb pontossággal fénysebességet.

 

  " Ez a posztulátum ott volt a pint által belinkelt oldalon is, mint ahogy az is, hogy minden IR-ben a fénygömb a keletkezési pontja körül gömb alakban növekszik, csak te szokás szerint ignoráltad, amikor ezt beidéztem"

 

     Én megelégszem Albert Einstein saját szövegével, a pint féle melléértelmezés sokadik változata helyett. Javaslom, Te is Einstein soraihoz ragaszkodj.

    Ha pedig már nem értelmezed félre, akkor léphetünk tovább is.

Hiszen Einstein maga írta, hogy (szabad idézet:) "reméli, hogy tovább helyesbíti

az utókor"

 

    Az ábrához kapcsolódó kérdés:

 

  Megértetted, hogy miért nem lehet A és B IR a fénygömb középpontjában?

Előzmény: ivivan (38415)
TEODOR Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38428
Előzmény: TEODOR (38427)
TEODOR Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38427

A fénysebességét mindig "c"-nek mérik, hát mi másnak mérnék ?

A fény sebessége valójában a forrás rendszerében "c", minden más forrásból származó fény frekvenciáját látjuk változni .

Már irtam korábban a fény pillanatnyi sebességére hatássalvan az EM-tér állapota a gravitáció stb...

Ezeket a változásokat nem tudod kimutatni közvetlen módszerrel, mert a detektort a  vezető közegbe helyezed.

A fizikából gyengébeknek f=1/T, tehát ahol frekvencia változás tapasztalható

ott az időnek is változnia kell . Ha az adott mérési elrendezés biztositani tudja az idő szinkronizálást a forrás és a detektor között (ami persze lehetetlen)és tapasztalható frekvencia változás akkor a sebességnek kell változnia .

A  kételkedőknek irom a fénynek mint minden EM hullámnak csak egy lényeges tulajdonsága van az pedig a frekvencia ez az egyetlen ami nem változik az élettartama alatt, ezt a forrás rendszerében lehet mindig azonos szám értékkel társitani , persze itt is van Doppler mert a forrás is mozog.

A forrást elhagyó EM hullám frekvenciáját minden más sebességű IR-ben lévő megfigyelő másnak méri .

Tehát még egyszer kár vitatkozni miváltozik IR váltáskor hiszen minden forrását elhagyó EM hullám azonos sebességgel halad , ha a forrás térbeli helyéhez képest mozog a detektor akkor a következő menyiségek változnak :

1. hullámhosz

2. frekvencia

3. periódus idő

 

Észre lehet venni hogy ez a három jellemző szoros összefüggésben van egymással .

A transzformációs képletek ezeknek a menyiségeknek a kiszámitására valók IR váltáskor .

Előzmény: ivivan (38424)
TEODOR Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38426
Előzmény: ivivan (38424)
Astrojan Creative Commons License 2007.06.06 0 0 38425

Ebben csak a frekvencia változásáról beszélnek, a sebesség változásáról nem!

 

Igen, ők nem sebességet akartak mérni, hanem kimutatni a gravitációs redshiftet. Nem is értékelték úgy a kisérletet, hogy a fénysebesség változna.

 

Pedig pont ezt kellett volna tenniük.

 

..the researchers could find the velocity difference between source and detector that compensated for the gravitationally induced change of velocity of light instead of frequency.

 

Csak akkor bajba kerültek volna s ahelyett, hogy alátámasztották volna az einsteini kártyavárat, így éppen ledöntötték:

 

a fénysebesség a Föld felé esve nagyobb mint c, felfelé pedig kisebb.

 

Előzmény: ivivan (38424)
ivivan Creative Commons License 2007.06.05 0 0 38424
Itt van egy rövid leírás Pound és Rebka kísérletéről. Ebben csak a frekvencia változásáról beszélnek, a sebesség változásáról nem! (igaz, azt sem állítják közvetlenül, hogy a sebesség konstans maradt, de ez következik a frekvencia változásából)
Előzmény: Astrojan (38423)
Astrojan Creative Commons License 2007.06.05 0 0 38423

Nem inkább nyugalmában megzavart "pozitívan és negatívan delejezett" anyagmezők  küszködnekk egymás überelésével (felülírásával), de egyikük se győz?

 

Hát... nem. Nálad miből vannak az anyagmezők ? És mik delejezik a fotont +-, amikor az a vákuumban remekül halad/terjed ?

 

Terjedési sebessége hírnek/hullámnak van. Ugye? Részecske viszont halad.

 

Ó, nem hinném, hogy ezen veszünk össze (jobban).

 

Pound és Rebka:  a két fickó fénysebességet mért volna 23 méteren ? Nagyon érdekes feltételezés. Szerintem meg véletlenül sem mértek fénysebességet.

 

1 db fotonból (dezertőr hullámvonulatból) minimum 2db akármit eleddig még nem sikerült  kihoznia senkinek..

 

Pedig a párkeltéshez egy foton kell meg egy nagy test amin lelassul. Az annihilációban persze 2 foton képződik, de most nem kifejezetten ez a kérdés.

 

Előzmény: Törölt nick (38418)
Mungo Creative Commons License 2007.06.05 0 0 38422

Ne szerénykedj!

Ha nem crackpot fizikáról van szó, én a te ábráidat animációidat favorizálnám.

Persze ha kabarétréfának fogom fel ami ebben a topikban folyik, akkor Gézoo felülmúlja a legtöbb cáfolót, bár azért iszugyi, vagy Astrojan sem akármi...

Úgy tűnik a kifárasztásos technika működik, met azért az éppelméjűek nem folytatják vég nélkül a hadakozást, míg Gézoo például fáradhatatlan...

Előzmény: pint (38421)
pint Creative Commons License 2007.06.05 0 0 38421
nana! gézoo ábráit nem veri semmi.
Előzmény: ivivan (38420)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!