A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Bemész valamelyik barkácsboltba, és meghozatod az Abraborotól. Az ára olyan 50 ezer forint. Nekem nagy segítség volt, mert baromi jó hegesztőasztalt tudtam belőle faragni.
Nos mint a képen is látható, nem csak beszélek róla, hanem használom is a lincoln pálcát
;-)
Alap szerszámok :-)
Itt az egyik anyag horganyzott alátét, a másik meg egy 4-es hegesztőpálca. Ha csak az egyik helyre rakódna le a hegesztés, akkor bizonyára a horganyzott rúgná le magáról a hozanyagot.
Nos mint a képen is látható, nem csak beszélek róla, hanem használom is. ;-)
Alap szerszámok :-)
Itt az egyik anyag horganyzott alátét, a másik meg egy 4-es hegesztőpálca. Ha csak az egyik helyre rakódna le a hegesztés, akkor bizonyára a horganyzott rúgná le magáról a hozanyagot.
Colos szerelvénycsövet hegesztek vele laposvashoz. Nos nem mondhatnám, hogy ha gáz lenne az elektródával, nem lenne domború a varrat. Szépen terül mindkét oldalra. A varrat se nem homorú, se nem domború. :-)
Lehet, hogy te éppen Hollandián keresztül kaptad a Lincoln elektródát, de bár a cég clevelandi, a pálca Kínától a Fülöp-szigetekig bárhol készülhetett. Amiből a Kína a legvalószinűbb.
Egyébként az Ok 46-16 2,5-ös kb. 10 A-rel kevesebbel beéri szép varratképpel, míg a Lincoln nem szívesen olvad be két oldalra. Jobban szeret csak az egyik lemezen táncolni. :-(
Hagyd ki a nagyobb hobbi boltokat, és nézd meg, hogy melyik az az elektróda típus, ami még jó. ESAB drága, én nem szeretem. Én ha elektrdát vennék, ami baromi jó, és még nem is drága az a Lincoln. Ez egy holland pálca, baromi jól lehet vele hegeszteni mind sima varratott, mint sarokvarratott, és pozícióban (függő, fejfölötti) sem utolsó. Van még egy nagyon jó pálca amit ajánlani tudok, az a magyar R23. Emlékszem, ezzel nyomtuk annak idején a Ganzban. Egy darabig nem gyártották, majd egy ESAB-nál dolgozott mérnők újrakezdte gyártani.
Bizony, csináltam már ilyet! Nagyszilárdságú, majdnem szerszámacélnyi széntratalommal, mangánötvözet.
Az elektróda éppenséggel jó, csak elő kell melegíteni kb. 200 fokra, úgy melegen hegeszteni, majd hagyni visszahűlni. A foltot és az aljára a három anyát is.
(kép, esetleges további válasz majd este, addig nem leszek)
Kerti sütéshez készítek éppen borona tárcsából sütőt.
A kérdés az lenne, hogy ezen a gyári lyukat milyen elektródával érdemes megtámadni?
A "folt" egy 4-es vastagságú laposvasból van, ezt szeretném belehegeszteni.
Sima hegesztőtrafóm van csak, illetve max awi egy ismerősnél.(inkább megoldanám itthon)
Az tuti, hogy nem sima szerkezeti acél, mint pl a mezei zártszelvények, valami komolyabb.
Az ESAB 46.16-2.5-ös elektródát kiröhögte. A varrat mellett hajszálrepedések indultak el, átenged a varrat mellett a lap. (vízzel teszteltem kihűlés után)
Gondolom ti már csináltatok ilyet, nem ritkaság vidéken az ilyen sütő.
Azért nyugodtan. :-) Elöszőr még AWI-val akartam neki menni, aztán mégis elektróda lett. Vagy százat lőtek már vele, mikor felhívtak, hogy úgy jár mint az a bizonyos svájci óra. :-)
...azt is elfelejtették írni, hogy a repedésvizsgálat és a hegesztés közt 48 órának illik eltelnie. + ha csak felületi repedések vannak, a b. életben nem megy át a másik oldalra a jelzőfesték.
Ha kigyökölöd a repedést, azzal a két (vagy több) végén meghagyod a feszültséggyűjtő pontokat. Ha elkezded hegeszteni, a bevitt hőtől továbbreped (esetleg teljesen el is törik) az anyag.
Ha kifúrod a repedés két végét, akkor mindjárt elosztottad a feszültséget egy pici (de a hiba végénél így is nagyságrendekkel nagyobb) hengerpalást-felületre. Vagyis megállt a repedés.
Igen, acélöntvényre és öntöttvasra (meg minden egyéb fémre) is vonatkozik.
Témában még érdemes tájékozódni: feszültségintenzitási faktor, repedésnyitó eltávolodás, repedésterjedési érzékenység, ütőmunka, átmeneti hőmérséklet témákban. Sok szopást (adott esetben börtönt) meg lehet úszni :-).
Csak gyanítom, de szerintem azért, mert a repedésben a felületen azonnal kialakul az alumínium-oxid védőréteg és nem fog összehegedni ha rátolod a meleget. Feltöltve igen, de a repedés maga meg fog maradni ha nem marod ki a helyet és nem feltöltöd.
Alumínium esetén a hibahelyet, repedést nem szabad gyökölni. Az elõkészítést kézi fúrógéppel végezzük úgy, hogy az öntvényt teljes falvastagságban a repedés mentén egy 4mm –es csigafúróval sorozatosan kifúrjuk.
Kérdésem az volna ,hogy miért nem lehet ilyen esetben gyökölni? Miért kell teljesen a repedést kifúrni?
Ez vasöntvényre is vonatkozik?
Én úgy tudom ,hogy elég a repedés végeit kifúrni és lehet hegeszteni.
Hántolta a fene :-). Ahogy hűlt ki, szépen felpöndörödött.
A "mindenes" 46.16 igen, rutilos. Bázikusnál (meg a kedvenc rozsdamentes 63.30-nál) még látványosabb a műsor, utóbbinál el is repül, hogy ne is lássam a salakot :-).
