Üdv! Rokonom angliàban dolgozik, van egy 2001es Golf kabrioja amit hazahozott az asszonynak és szeretné itthon lerendszámozni. (lejar a mot es a biztositas is kedvezobb itthon - en nem sok ertelmet latom, de így szeretnék) Az utóbbi időben egyre több jobbkormànyos autót látni magyar rendszàmmal. Mit kell az autón átalakítani ahhoz, hogy az nkh műszakin átmenjen?? üdv: TSR
Nem! Az adócsalók most is külföldi rendszámos autókkal járnak. Van egy pár a látókörömben, jellemzően 15 millió feletti autókkal. Azok ellen a zéró tolerancia is kevés. Amire kiválóan alkalmas a zéró tolerancia, az az ország élhetetlenné tétele, a kis emberek életének a megkeserítése. Az biztos, hogy én nem várom meg azt a pillanatot, amíg szabadon távozhat bárki az országból, de csak nulla napra...
Azzal sem értek egyet, hogy a szívás az ügyeskedő honfitársak érdeme. Azért vannak ügyeskedő honfitársak, mert a hazai regisztrációs díjak nagyságrendekkel nagyobbak, mint a környező országokban (lásd: az ország élhetetlenné tétele). Kérdem én: hány ügyeskedő honfitársunk akadna, ha mondjuk a szlovákkal egyező mértékű lenne a regadó? Ja hogy akkor kevesebb új full fapad kisautót lehetne eladni és több középkategóriás néhány éves jól felszerelt autó jönne be magánimportban, és akkor laposabbak maradnának a multik és a politikusok zsebei?! Meg is érkeztünk a probléma gyökeréig, ahol is részemről a témát lezártnak tekintem.
Németországban vásároltam egy tgk-t , egy fuvarozó cégtől, nulla áfásan, magánszemélyként. Német nyelvű adásvételi, van tőlük.
Itthon szeretném eladni magánszemélyként egy kft-nek. Írhatok csak magyar nyelvű adásvételit velük? S adjam oda a kinti adásvételit is nekik, a tulajdonilánc folyamatossága miatt?
A linkelt dokumentum azt mondja: "Kétféle módon lehet jogszerűen gépjárművet vezetni a rendeltetési tagállamba: a gépjármű vagy szakmai, vagy ideiglenes rendszámtáblával rendelkezik." Márpedig nekem, mint magyar állandó lakcímmel rendelkező állampolgárnak, sőt adóalanynak, a megvásárolt autóm rendeltetési tagállama Magyarország. Így aztán a fent linkeltek alapján én vagy szakmai, vagy ideiglenes rendszámtáblával vezethetem haza az autómat. Amennyiben ez nekem bármilyen okból tilos, az megvalósítja az áruk szabad mozgásának korlátozását. Ha az ok az, hogy magyar lakcímem van, akkor ráadásul az egyenlőség elvét is borítja.
Tisztában vagyok azzal, amit leírtál. Azzal is, hogy ez a mai magyar joggyakorlat. Azért linkeltem, hogy világossá váljon ez mennyire ellentétes az EU jogokkal. Szerintem egy panaszlevelet simán megérne az ügy...
Csere keretében került hozzám, és adásvételi papírral, de forgalmi, törzskönyv nincs? Beszerezhető? Pótolható alváz szám ás motorszám alapján? VAgy kutassam az eredetét az elejéig? VAgy keressek egy töröttet és...?
Ha nem fogadják el, akkor fel kell mutatnod egy érvényes biztosítást igazoló zöldkártyát. Én a P rendszámhoz mindig kérek, ha a bérbeadó nem tud adni, máshonnan bérelek. Emlékeim szerint a pirosszélűhöz is kaptam zöldkártyát, így azt is el kell fogadniuk.
Viszont az egészet nem ezért linkeltem, hanem azon gondolkodva, hogy a magyar rendőr milyen indokkal nem fogadja el a pirosszélűvel való közlekedést. Illetve az is szöget ütött a fejembe, hogy angliából P-vel hazagurulva milyen indokkal szivatnak útközben.
Ennek köszönhetően az ALÁÍRÓ országok egyikének rendszámtáblájával ellátott gépjárművek szabadon mozoghatnak a többi aláíró ország területén anélkül, hogy a határátlépés során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat ellenőriznék.
Erre hivatkoznak a német és osztrák rendők,hogy ők nem írták alá.
Gépjárműveket természetesen rá lehet rakni pótkocsira, vagy tehergépkocsira és be lehet vinni egy másik tagállamba. Sok gépjárművet azonban vezetője visz be a rendeltetési tagállamba.
A legtöbb tagállam általános szabályként kiköti, hogy rendszám nélküli gépjárművet közúton nem lehet vezetni. Erre az általános megoldás az, hogy a gépjárművet a származási tagállam szerinti, vagy a rendeltetési tagállam szerinti rendszámtáblával ellátva vezetik.
Ezenkívül a gépjármű biztosításnak ki kell terjednie a polgári jogi felelősségre (3), és a járművezetők számára ajánlatos a „zöld kártyát” – azaz a nemzetközi biztosítási igazolást (4) – maguknál tartani a jármű használata során. A többoldalú megállapodás (5) aláírása óta azonban valamennyi tagállamban (valamint Andorrában, Horvátországban, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban) a rendszámtábla igazolja, hogy az adott jármű biztosítással rendelkezik. Ennek köszönhetően az aláíró országok egyikének rendszámtáblájával ellátott gépjárművek szabadon mozoghatnak a többi aláíró ország területén anélkül, hogy a határátlépés során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat ellenőriznék.
Kétféle módon lehet jogszerűen gépjárművet vezetni a rendeltetési tagállamba: a gépjármű vagy szakmai, vagy ideiglenes rendszámtáblával rendelkezik.
A szakmai rendszámmal rendelkező gépjármű vezetése
A legtöbb tagállamban létezik ez a fajta szakmai rendszám, amely a kiskereskedők számára lehetővé teszi, hogy rövid ideig a gépjárművekkel közúton közlekedjenek anélkül, hogy az adott gépjárművet nyilvántartásba kellene vetetniük. Az ilyen jellegű szakmai rendszámokat a gyártók, összeszerelők, forgalmazók és kereskedők birtokában lévő gépjárművek számára tartják fenn.
A legtöbb tagállam nem olyan szakmai nyilvántartásba vételt tanúsító igazolást állít ki, amely a gépjárművet azonosítja. E tagállamokban a rendszám és annak birtokosa között a kapcsolatot vagy egy másik fajta okmány létesíti, és/vagy a rendszám birtokosát kötelezik arra, hogy útnyilvántartásában rögzítse a rendszámtáblával megtett utakat.
A közúti forgalomról szóló bécsi egyezmény 35. cikke (1) bekezdésének a) pontja (1) megállapítja, hogy a szerződő felek nem tilthatják meg egy másik szerződő fél által nyilvántartásba vett gépjármű közlekedésben való részvételét, amennyiben a jármű vezetője rendelkezik forgalmi engedéllyel. A szerződő felek kölcsönösen elismerik a többi szerződő fél által az egyezménynek megfelelően kiállított forgalmi engedélyeket. Az egyezmény egyik rendelkezése sem kötelezi azonban a szerződő feleket vagy engedélyezi azt a számukra, hogy az egyezményben foglaltaknak meg nem felelő járművek szabad mozgását tiltsák.
A Közösségen belül az árutovábbítás szabadságára (2) tekintettel az egy másik közösségi tagállam által kiállított szakmai rendszámmal ellátott gépjárművekre az EK-Szerződés (3), annak is különösen a 28. cikke irányadó. Az esetleges korlátozásokat kizárólag az EKSz. 30. cikkében szereplő érdekek, vagy a Bíróság által elismert kötelező előírás sérelme indokolhatja.
Az az alapelv, mely szerint minden tagállamnak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a területén nyilvántartásba vett járművek biztosítása kiterjedjen a polgári jogi felelősségre is, alapesetben vonatkozzon a szakmai rendszámmal ellátott járművekre is. Azt, hogy a biztosítás a polgári jogi felelősségen belül mire terjed ki, illetve a vonatkozó szerződési feltételeket ezen intézkedések alapján állapítják meg. A tagállamok azonban kivehetik a szakmai rendszámmal rendelkező járműveket e kötelezettség alól (azaz eltérhetnek az előbbiekben említett rendelkezéstől), amennyiben az ilyen rendszámtáblákról az érintett tagállam listát készít és arról tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot. Ebben az esetben a többi tagállam előírhatja, hogy a gépjármű felett rendelkező személy érvényes zöld kártyával, vagy olyan határbiztosítási szerződéssel rendelkezzen, amely megfelel az érintett tagállam előírásainak (4). Az ötödik
gépjármű-biztosítási irányelv (2005/14/EK (5)) módosította a 72/166/EK irányelvet, amennyiben a speciális rendszámtábla okán a biztosítási kötelezettség alól mentesülő járművek a biztosítással nem rendelkező járművekkel azonos megítélés alá esnek. Az ilyen járművek által okozott balesetek károsultjainak kártérítési igényüket azon ország kártérítéssel foglalkozó szervéhez kell benyújtaniuk, amelyben a baleset történt. E szerv pedig a jármű nyilvántartása szerinti országban létrehozott garanciaalappal szemben érvényesíti követelését.
Ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű
Sok tagállam vezetett be olyan szabályozást, amely a gépjármű végleges nyilvántartásba vételét, illetve országból való kilépését megelőző rövid időszakban már engedélyezi a gépjármű forgalomba helyezését. Ideiglenes nyilvántartásba vételre általában a jármű származási tagállama szerint kerül sor. A Bizottság álláspontja szerint azonban az áruk szabad mozgásának alapelvéből, illetve a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló irányelvből következően a származási tagállamnak – területén – el kell fogadnia a rendeltetési tagállam által kiadott rendszámtáblákat és igazolásokat.
Ideiglenes nyilvántartásba vétel:
A tagállamok kiállíthatnak az 1999/37/EK irányelvben meghatározott mintától el nem térő, vagy attól kis mértékben eltérő ideiglenes forgalmi engedélyt. Ebben az esetben a tagállamok kötelesek az egyik tagállam által, a jármű nemzetközi forgalomban történő azonosítására kiállított ideiglenes forgalmi engedélyt elfogadni, feltéve, hogy a jármű vezetője magánál tartja a forgalmi engedélynek az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében (1) meghatározott I. részét.
Ettől eltérve olyan ideiglenes forgalmi engedélyt is kiállíthatnak, amely lényegesen eltér az 1999/37/EK irányelvben meghatározott mintától. A többi tagállamnak, főszabály szerint, el kell ismernie az EK-Szerződés 28. és 30. cikkének megfelelő engedélyeket.
Az ideiglenes rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek szabad mozgását kizárólag közlekedésbiztonsági okokból lehet megakadályozni (a jármű vezetőjének vezetési képessége, a helyi útszabályok betartása, vagy a gépjármű műszaki alkalmassága), amennyiben járműlopás alapos gyanúja merül fel, illetve ha az ellenőrző hatóságokban indokolható kétség merül fel az engedély érvényességével kapcsolatban.
A járművezetők számára ajánlatos az adott ország jogszabályai szerinti minimális gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazoló „zöld kártyát” maguknál tartani. A rendeltetési tagállamba való eljutásáig, illetve a rendeltetési tagállamban történő végleges nyilvántartásba vételéig a járműnek a származási államban működési engedéllyel rendelkező biztosítónál kötött biztosítással kell rendelkeznie. Az új szabályozás (2) azonban – amelyet a tagállamoknak legkésőbb 2007. június 11-éig kell átültetniük – megállapítja, hogy amikor egy gépjárművet egyik tagállamból egy másikba szállítanak, a rendeltetési tagállamot kell a kockázat helye szerinti országnak tekinteni, közvetlenül azon időponttól kezdődően, amikor a jármű leszállítását a vevő elfogadta, egy harmincnapos időtartam folyamán, még akkor is, ha a gépjárművet a rendeltetési tagállamban hivatalosan nem vették nyilvántartásba. Ennek alapján a jármű vevője jogosult a lakóhelye szerinti tagállamban biztosítást kötni, annak ellenére, hogy a jármű még külföldi rendszámtáblával rendelkezik (a származási ország ideiglenes rendszámtáblájával). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a biztosítást a rendeltetési tagállamban kellene kötni. Ilyen biztosítást kínálhat a rendeltetési tagállamban, illetve egy olyan tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóintézet, amely szolgáltatási tevékenységet végez a rendeltetési tagállamban a szolgáltatásnyújtás szabadsága, vagy a letelepedés szabadsága alapján.
JOGORVOSLAT
A nemzeti hatóságoknak az általuk hozott, a gépjármű típusjóváhagyását vagy nyilvántartásba vételét elutasító minden határozatról tájékoztatniuk kell az érintett felet, akit a vonatkozó tagállamban hatályos jogszabályok alapján rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és azok igénybevételének határidejéről tájékoztatni
kell (3).
A nyilvántartásba vételt kérelmező személy számára rendelkezésre álló hagyományos nemzeti jogorvoslati eszközök mellett a polgárok és a vállalkozások a SOLVIT-hálózatot (4) is igénybe vehetik a járműjóváhagyással, illetve nyilvántartásba vétellel kapcsolatos problémáik megoldására. A SOLVIT-rendszer térítésmentesen áll rendelkezésükre.
A tagállamokkal szembeni panasszal közvetlenül is lehet az Európai Bizottsághoz fordulni. A Bizottság – amennyiben úgy véli, hogy a tagállam nem tesz eleget az EK-Szerződésben foglalt kötelezettségeinek – a 226. cikk szerint a Szerződés megsértése miatt eljárást kezdeményez a tagállammal szemben.
Kár, pedig érdekes szöveg. Röviden az van leírva benne, hogy az EU összes országa és még néhány külön felsorolt ország, köteles elfogadni a többi tagállam mindenféle (export, import, próba) rendszámát 30 napig, ezekkel közlekedni lehet, és a biztosítás is érvényes. Továbbá, hogy ha valahol mégsem fogadják el, akkor minden országban ingyenes jogorvoslati hálózat vehető igénybe, illetve közvetlenül az Európai Bizottságnál panaszt lehet tenni az adott tagállammal szemben.
