petyo, a kétféle fundamentális mezö (az elektromágneses és a gravitációs mezö), ami a kölcsönhatást az elemirészecskék e,p,P és E között okozzák, c-vel terjednek, nem-konzervatívak, de nem is folyásolják be egymást, mert különbözö féle kvantált töltésekböl erednek.
Szász Gyula visszatért Boltzmann atomisztikus fizikájához a "Physics of Elementary Processes" címü könyvében megfogalmazott Új Fizikával, és Einstein energisztikus alapú elméleteit szöröstöl-böröstöl elutasította.
Az energia nem marad meg (nem is lehet az energiát kvantálni), csak a mezök c-vel történö terjedése és a stabil elemirészecskék kétféle kvantált töltése marad meg. Az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) meg az elemirészecskék azonos fajlagos gravitációs töltéséböl ered.
A Planck állandó meg egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be a véges Minkowski-térben.
A fizika máshogyan müködik, mint azt a 'régi' fizika Galileei UFF-feltevése óta kiépítette.
Galilei szabadesés egyetemessége rossz feltevés volt.
Különben is, csak a négy stabil elemirészecskének e,p,P és E azonos a kétfajta tömege, minden más részecskerendszernek/testnek legalább egy ezrelékkel különbözik a súlyos tömege a tehetelen tömegétöl!
Arilou: "Ó, iszugyi szerint rengeteg dolog nincs még, nem is lehet, hiszen az egyenletei tulajdonképpen a 400 évvel ezelőtti Newton egyenletek, meg a több mint 100 éves Maxwell egyenletek. Iszugyinál pl a teljes kvantummechanika nem létezik tokkal vonóval."
Nem így van ez!
Newton alap mozgásegyenletét kijavította erre
m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.),
ahol a testek nyugvó tehetetlen tömege m(test;i) különbözik a súlyos tömegtöl m(test;g), a súlyos tömeg csak a gravitációs eröbe lép fel, a gyorsulás meg izotópösszetétel függö. Ez az egyenlet egy közelítés, mert a testeknek a helye és sebessége sohasem határozható meg pontosan.
Az elektromágneses mezö mozgásegyenlete (a Maxwell egyenletek) csak abban különbözik a gravitációs mezö mozgásegyenletétöl, hogy ezekben a mozgásegyenletekben fellépö négyes áramsürüségnek megváltozik az elöjele. De a mezök nincsenek kvantálva /fotonok, gravitonok nem léteznek/.
A természet kvantumjelenségeit a kvantált töltések (az elemi elektromos és az elemi gravitációs töltések) okozzák.
A kétféle kvantált töltéssel ellátott elemirészecskék, az elektron, a pozitron, a proton és az elton stabli réssecskék. Ezekkel soha sem történik semmi, ezek 'mindig' voltak, ezek nem is tudják egymást annihilálni.
Akkor most mi a teendő? Tegyünk úgy, mint ha semmit sem láttunk volna? A videót nézve igen jó sanszot látok arra, hogy akárhányszor ismételnénk meg a kísérletet, a kis széntabletta hasonlóan viselkedne. Tegyük fel, hogy egyszer így lesz, valaki ismét hasonló eredményre jut, meg ismét. Na, akkor mi lesz? Lehet halogatni a gondolkodást ezen, de csak addig.
Ó, iszugyi szerint rengeteg dolog nincs még, nem is lehet, hiszen az egyenletei tulajdonképpen a 400 évvel ezelőtti Newton egyenletek, meg a több mint 100 éves Maxwell egyenletek. Iszugyinál pl a teljes kvantummechanika nem létezik tokkal vonóval :)
Igen azt elismerem, hogy a szén gyorsulni látszik felfelé (és oldalra), és ez tényleg felvet kérdéseket. Persze kéne fittelni a középpontjára és figyelembe venni a forgást is... Ugyanakkor ez az egy széndarab talán tényleg kevés arra, hogy egy egész elméletet alapítsunk rá. Már megint ott tartunk, hogy van egy "örökmozgó" és cáfoljuk meg. A másik oldalon igaz, hogy ott vannak a nagy pontosságú eötvös kisérletek, az elhajlás a nap mellett, meg az egész fizika, de nem, mi ezt az örökmozgót cáfoljuk meg.
petyo, ez is lehet, meg volt itt még egy hasonló ötlet, hogy a kapszula két lelógó széle az elengedéskor kiegyenesedik és ez löki meg felfelé a testeket. A baj az, hogy az elszakadás után két test gyorsulása pozitív, tehát ellenkező azzal, mint amit te várnál a légellenállás miatt. Nem akkora, mint amit igszugyi vár, de tényleg van valamekkora gyorsulás. És Lászlónak ebben igaza van, hogy ez furcsa, ki kéne deríteni, hogy miért.
Teljesen világos az amit írsz, ezt már évekkel ezelőtt (!) tisztáztuk, mint lehetséges vénullát. vs120 még azt is kiszámolta , megsaccolta, hogy a kérdéses vákuum elég jó ahhoz, hogy ne látszódjon bele a mérésbe. Abban az esetben, ha mégsem lenne elég a vákuum, akkor is azt kellene látnunk, hogy vénulla csökken, esetleg a próbadarab visszahull az asztalra. Ezzel szemben amit én eddig ki tudtam hámozni a mérésből: a Li és Pb próbadarabok a leolvasási hibasáv felső tartományában mozognak, tehát akár még gyorsulhatnak is, de semmiképp nem lassulnak. A szén, az meg teljesen iszugyis: nincs vénull, nincs letapadás, és még láthatóan gyorsul is. Szerintem ebben a mérésben ennél több kiértékelhető nincs, már csak azért sem, mert egy mérésről van szó. Aki ennél többet akar, annak bizony újabbakat kell mérnie. Szerintem előbb-utóbb úgy is megméri még valaki, mert a széntabletta viselkedése úgysem hagy nyugodni neki.
"Számodra hiteles egy olyan mérés, ahol a a zavarás mértéke elismerten 4-5-ször nagyobb, mint a ténylegesen mért értékek, és kb 70-80%-a a várt hatásnak?"
Ha a zavarás konstans, vagy nem konstans, de mindegyik darabra egyformán hat, akkor miért ne? Semmi probléma. Ha a zavarás teljesen véletlenszerű, akkor már valóban nehezebb a helyzet, de nem reménytelen. Csak sok mérés kell. De ami a lényeg: azt kérded, számomra hiteles-e ez a mérés? Nem hiteles, ezt már sokszor írtam. Alapvetően azért, mert egy mérés már csak elvileg sem lehet hiteles. Sok mérés kellene, annyi, amennyiből ha másképp nem, statisztikai módszerekkel tisztázni lehetne azt, amiről itt beszélgetünk, de elvi méréstechnikai okok miatt sem tudunk előrébb jutni: egyszerűen azért, mert egy mérés kevés hozzá. Ahhoz azonban semmi méréstechnikát nem kell felvonultatni, hogy lássuk mit csinál a szén próbadarab. Tisztán, kezdősebesség nélkül. Én a fizikusok helyében nem próbálnék meg úgy tenni, mint ha semmi sem történt volna. Gondolom ezt azért ők is érzik, előbb utóbb tisztázni kell, mért is indult el a széntabletta? Egy darabig még lehet nem megtörténtnek tekinteni az eseményt, de előbb-utóbb úgyis győzni fog a kíváncsiág. Mert a pénz és a becsvágy után az a következő legnagyobb mozgató erő.
Szeretném ha mégegyszer meggondolnátok egy hatást, ami szerintem a legmarkánsabb, és itt notóriusan nem veszünk róla tudomást. A szemléletesség kedvéért képzeljünk el az ejtőgépben a az egyik test helyett egy talpán álló lágy, széles rugót. Az ejtés előtt ez a rugó kicsit össze van nyomva a saját súlya által. Amikor elejtjük a tárolót megszűnik a rugót összenyomó erő, a rugó kiterjed és elrugja magát az ejtőgép aljától. Ezután lebegve, és saját tömegközéppontjához képest rugózva távolodik az alsó faltól.
Meg van ez a kép? Nos minden szilárd test többé kevésbé úgy kell viselkedjen mint ez a rugó, hiszen a szilárd testek rugalmasak. Azaz az elvárt viselkedés az, hogy az összes test elrugja magát a kezdőpillanatban, majd szép lassan kicsit lassulva emelkednek. A lassulás oka nem a gravitációs töltés, hanem az, hogy a készüléket levegő tölti ki (csak az ejtőtoronyban van vákuum) és a testek hamar hozzáérnek saját tárolócsöveik oldalfalához is.
Azaz az egyetlen magyarázatra váró jelenség az az, hogy a többi test miért nem indul el felfelé, és ez az egyetlen kérdés amit bennem a kisérlet felvetett. Erre viszont maga iszugyi adja meg a helyes választ egyik részletesebb elemzésében: a testek egyszerűen letapadtak, mert túl simára volt csiszolva az aljuk.
Moderátor úr! Én tudom, hogy az Index a priori tudományellenes, de ne tessék má kítíltaní. Légyszílégyszí.
Ok, László, vegyük úgy, hogy a zavarás mindkét testnél ugyanakkora és ugyanolyan előjelű, azaz -0,5.
A mért értékek meg ugye 0,1 és 0,15
Számodra hiteles egy olyan mérés, ahol a a zavarás mértéke elismerten 4-5-ször nagyobb, mint a ténylegesen mért értékek, és kb 70-80%-a a várt hatásnak? Miközben ennek a zavarásnak a természetéről nem tudunk semmit.
Logikai csapdában vagy. Ugyanis eleve jóindulatúan megelőlegezed, hogy az iszugyi effektus létezik, majd önkényesen hozzáveszel egy meglehetősen nagy mértékű, teljesen ismeretlen természetű, hipotetikus zavarást, ami véletlenül pontosan akkora, ami a mérési eredményeket kiadja.
Ez a gondolatmenet azért hibás, mert felhasználja a bizonyítandó tételt is. Persze, hogy az fog belőle kijönni, hogy az iszugyi effektus létezik. Nem jöhet ki belőle más. De akkor felesleges volt az egész kísérlet, dognaként kell kimondani a létezését. És innentől ha bármi eltérést tapasztalunk a tételtől, akár pozitív, akár negatív irányban, azt csakis a zavaró hatások okozhatják.
Hát nem egészen ugyanaz a két dolog, amiről beszélünk. Ha egyszer tudod, hogy a mérést valamilyen zavaró hatások módosítják, de mindig csak egyik irányban, akkor a másik irányra nem adhatsz ugyanakkora tűrési sávot. Ha korrekt akarsz lenni, akkor valahogy így nézne kki a tűrés: -0.5,+0, vagy -0.5,+0.1, (ez utóbbi, ha lenne egy próbadarab ami 0.1-el jobban gyorsult a vártnál, vagy valamilyen számítás szerint figyelembe kellene venni egy hatást, ami várhatóan 0.1-el megnövelheti a mért eredményt). De az nem megy, hogy ha mértél -0,5-öt, akkor önkényesen megerőszakolod a várakozást (várakozás szerint plusz gyorsulás egyiknél sem lehet), megerőszakolod a mérési eredményt (hiszen plusz gyorsulást egyik darab sem produkált), önkényesen nem jelenthetd ki, hogy a mérés plusz hibasávja is 0.5. Sőt, továbbmegyek: korrekt kiértékelés esetén ha egy konstans befolyás hatását kell figyelembe venni,akkor az egyszerűen levonandó mindegyik darabnál, és nem rontja a mérés hibasávját. Tehát ha a -0.5 ismeretlen hatás mindegyik esetben pontosan -0.5, akkor azt le kell vonni mindegyiknél, és a mérés pontossága ezért lehet sokkal jobb is annál, mint ha ezt a 0.5-öt a hibasáv maximális értékének vesszük. Csakhogy ehhez sokkal több mérés kellene, vagy tudni kellene figyelembe venni, hogy mit vegyün figyelembe zavarásként. Mivel jelenleg csak egy mérés van, és a zavarás sem kalkulálható, ezért jelen esetben elfogadhatónak tartom, hogy a sáv alsó felét -0.5 -nek veszed. De a + 0.5 ellentmond a józan gondolkodásnak is és a mérésnek is. Márpedig ebből az következik, hogy a szénnek esélye sem lett volna elindulni, ha csak nem valóban iszugyi hat rá. Engem nehéz lesz meggyőzni, hogy ne a szememnek higgyek: a szén próbadarab elindult akkor, amikor semmi nem indokolta ezt, ráadásul gyorsult is.
Nézd, akkor a józan ész nevében meg lehetne csinálni azt is, hogy elvégzünk 10 kísérletet valaminek a bizonyítására, és ha mondjuk a 10 kísérlet bizonyos határokon belül 10 véletlenszerű eredményt ad, és a 10-ből 1 a mi várakozásunkhoz közel esik, akkor ezt az egyet kiragadjuk és hallelújázunk, a többi 9-re meg ráfogjuk, hogy azok a zavaró hatások miatt nem sikerültek. Itt kb erről van szó, csak nem 10-ből 1, hanem 7-ből egy teljesítette a várakozásokat, az is csak nagy jóindulattal.
Általában véve igazad van, néha azonban a józan ész nevében lehet kivételt tenni az automatikus +- hibasáv megadása helyett. Ráadásul ebben a mérésben a + gyorsulásra nem is volt példa, minden próbadarab kevesebbet gyorsult (vagy meg sem mozdult) a vártnál. Márpedig ha ezt elfogadjuk, akkor a szénnek akár meg sem lett volna szabad mozdulnia, akkora ellenhatás is hathatott volna rá, a számított hibasávból adódóan. Ennek ellenére szépen elindult, sőt, gyorsult. Nehéz ezt úgy magyarázni, hogy ne is higgyük el, amit látunk.
Nem egészen értem, mit vársz ettől a választól, és mit akarsz belőle kihozni, nagyon jól tudod, hogy mint az itt lévők többsége, én is az ált. relt fogadom el, mint a gravitáció magyarázatát. És akkor most ezzel valamihez is közelebb kerültünk?
László, egy tisztázatlan eredetű hatásnál szerintem semmi jogom kijelenteni, hogy melyik irányban hat, örülhetek, ha a nagyságrendjét meg tudm becsülni. De tessék, ha a szénnél is pozitívnak veszem, akkor meg +0,65 lesz az iszugyi féle gyorsulása a várt 0,15 helyett, az legalább annyira rossz, legalább annyira nem jön ki iszugyi elméletéből, mint a -0,35.
A 'rontó hatást' (0.5) a szénnél miért veszed +- 0.5-re? Szerintem ebben a mérésben az összes 'rontó hatás' mínuszos, azaz a gyorsulás ellen van (nekem legalább is nem jut szembe egy sem, ami a repkedést erősítené). Márpedig ha a szenet is ennyire rontja a hatás, még szép tőle, ha megemelkedik. Aztán nehogy kijavítsd a helyesírási hibáimat, mert személyeskedésnek veszem ám! :)
