Ez azért van mert a profi Video sokkal nagyobb üzlet mint a professionális audió. A Sony meg minden elképzelhető dolgot gyártott, aminek a működéséhez áram kellett, így meg sem érezte ha az audio részleg kiesik. Sok olyan cég is nagyon otthon volt a Broadcast video-ban amik egyáltalán nem remekeltek az Audióban. (pl Panasonic, JVC, Ikegami)
Nem vagyok Sony fan, de azért a Ferrograph sem volt éppen a legjobb példa a minőségre. Konstrukciós hibáktól hemzsegő készülékek voltak szinte egytől egyik amiket ők gyártottak, talán a studio-8 volt a legjobb amit csináltak, de akkor már a villanyszámlát sem tudták kifizetni.
A NET-en olvastam egy Ferrograph gyüjtőtől az egyik Logic-7 történetét, amit akkor szerzett be.Egy nagy német rádióállomás rendelt 40 db Logic-7-et félsávosat napi használatra. A készülékek sokat mentek, és állandóan valami baj volt velük. Végül talán fél év múlva az összeset leselejtezték és más tipust vásároltak. Így szerezte meg a koma is a jó állapotban lévő egyik példányt - 40 fontért. Nem is nagyon lehet ma már működőképes gépet találni sehol.
Nem mert ök aránylag korán látták a zsákutca végét, és már akkor digitalizáltak, amikor a többiek még az oszcillátor frekvenciáival voltak elfoglalva....
Ès a digivilágban mások éppencsak odafértek a focipályához, de labdábva igazán sohasem rugtak (hacsak a Sony ezt meg nem engedte...)
Az átvihető frekvenciahatárt nem a szalag határolja, hanem a sebesség és a fej résszélessége és technológiája. Ha ez nem így lenne, nem lenne videómagnó
Ha ilyen jo fülük, és ilyen komoly igényük van, akkor mért nem vesznek elö egy vadiuj szalagot (ahogy én is szoktam tenni) és arra veszem fel azt amit csucsminöségben kivánok megörökiteni.
Mi anno ilyen okokbol több magnobol kivettük a törlöoszcillátort, hogy ne lehessen használt szalagra csinálni a masztert....
Egyébkén a mai idöben is igy dolgozok, a videoszalagokat meg a CC kazettákat csakis egyszer használom felvételre - igy tárgytalan az ilyen kérdések vizsgálata (csakis a minöség érdekében.....)
A SONY nem a legjobb példa, mert a talpig becsületes Ibukától (aki a Ferrograph-tól és a Tfk-tól vásárolt magnókból okulva ugyan, de nem lekoppintva) a tőle telhető legmagasabb szinten is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy akár egyetlen jelentős, mérföldkőnek bizonyuló mágneses hangrögzítő létrejöhessen a Sony berkein belül.
A gyengébbek kedvéért: A Sony minden (nem csekély) igyekezete ellenére sem sikerált egyetlen igazán komoly - ha úgy tetszik: revoxkiller - magnót létrehoznia.
"Prof" Johnson a Reference Recordings cégtől magyarázta, hogy a felvételekhez használt saját átépítésű magnója (tán' Ampex alapon) 1MHz-es törlőfrekvenciát használ, 76 cm/s sebességgel vesz fel.
Valaki részéről egy konkrét kérdés lett felvetve, annak kapcsán alakult ki a téma megtárgyalása.
A gyártók nagyon is nagy jelentőséget tulajdonitanak ennek a paraméternek. Egyáltalán nem egyszerű dolog egy megfelelő teljesítményű és igen kis torzítású (megkivánt a k<1%), 100kHz-en működő oszcillátort előállitani, amely még nagy frekvencia stabilizációval is rendelkezik. Az oszc. frekvencia ingadozása esetén a felvevő és lejátszó erősitőkben lévő jelentős számú szűrőkör hatástalanná válik és ez ugyancsak jelentős átviteli hibákat von maga után.
Pl.: az AKAI GX-635 DB rendkivüli preciz oszcillátora (100kHz) hozzájárul az 1 kHz-en mérhető 0.5%-os THD-nak.
Természetesen a rendszer tagjai a törlő és felvevő fejek is a tökéletes minőség előállitása szintén emeli a gyártási költséget.
Aki sokat vájkál japán készülékekben megtapasztalhatja, hogy az abszolut szükséges anyagokon kivül, 10 cent értéket sem pazarolnak el.
Eddig én sem hasonlítottam ezeket így direktben össte, de nekem inkább úgy tűnik hogy egy gyártón belül egyféle frekit használnak, mert lényegében egyformák a konstrukciók és a fejek. Jó példa erre a sony. Van egy összefoglaló kazettás deck katalógusom abból az időből, és úgy rémlik hogy az összes kazettás gép is mind-mind 160 kHz-en ment, az übergagyitól a legjobbakig! (TC-K1, TC-K2A,....TC-K7B, TC-K8B)
Azért azt is látni vélem hogy az újabb gyártású gépeken azért magasabb a frekvencia mint a kőkorszakikon. (lásd az 1971-es Sansui, és a kb 1973-as TEAC A sorozatú gépeket.)
köszi az infót!! nem abszolutizálja senki ezt a paramétert (másikat sem) csupán előjött egy kérdés amit picit körbejártunk nevezetesen rögzíthető -e az oszci freki negyedénél magasabb hang. Amúgy nem az oszcival van probléma , hanem maga a törlőfej dől ki nagyon magas frekvencián. Ezért van pl az STMbe felező .
Szerintem nem érdemes ennyire belemenni a kérdésbe, és egyetlen paramétert abszolutizálni. Nem valószinű hogy csak ettől függne a hangminőség, egyébként sem hiszem hogy akkora probléma lenne egy stabil 160-200 kHz előmágnesező frekvenciát előállító rezgőkört legyártani. Én úgy tudom hogy a magnófejből kilépő mágneses tér alakját és tulajdonságait is erősen befolyásolja a frekvencia, tehát az nem egészen szabadon választható. Szervízkönyvekből kinéztem néhány gép ezen adatát, ezeket össze lehet hasonlítani egymással:
Sajnos most fejből nem ugrik be, a memóriám egyre kopik, de a közismert REVOX A 700 törlő- ill. előmágnesező frekvenciája 150 kHz (gegentakt-oszillator).
Úgy emlékszem az AKAI 600-as sorozatának orsósai is hasonlóan magas frekvenciával működnek.
Teljes mértékben egyetértek. Az a kívánatos, hogy minél nagyobb legyen a frekvencia különbség a még rögzítendő magas frekvenciás sáv és a törlő-előmágnesező oszcillátor frekvenciája között, a lehetőségeken belül.
A "jóhangúnak" nevezett, vagyis magasabb minőségű magnók (orsós és kazettás egyaránt) törlőfrekvenciája legalább 80, többnyire azonban 100-120 kHz (félprofi orsósok 200 kHz felett), kistorzítású, ellenütemű oszcillátorral előállitva.
Azon szerencsések közé tartozom, akiknek foglalkozásuk és hobbyjuk egybeesik. Ebből adódva műszereim nagy részét (generátorok, oszcilloszkópok, stb.) magam építettem. A tunereket, erősítőket, receivereket, hangfalakat mindig azért csináltam, hogy a gyakorlatban is igazolhassam az elméletet. Eladásra soha semmi nem készült, csak néha valamelyik barát vagy ismerős kunyizott el egyet-egyet. Mindenesetre annyi hasznom volt belőle, hogy magam döntsem el mi igaz és mi csak népámítás az un. HiFi világban.
Azért ezt először mégis csak mérni kell és csak utánna értékelni. Ha nem veszed dicsekvésnek, most is tudnák 3 db. saját készitésű magnót mutatni. Igaz nem Naka, de mindegyik szól.
igen. érdekes viszont hogy a 'jóhangúnak' minősített magnók egy része ilyen alacsony frekivel működik. Izgalmas lenne egy próba azonos típusú gépek között ahol az egyik gép magasabb frekire lenne állítva. vajon érzékelnénk-e különbséget?
Meg is látszik az STM-ek döbbenetesen jó torzitásán. Ugyan akkor a 120 kHz-es törlő egység is már egy kisebb erómű. Mekkora kellene 240 kHz-hez és milyen törlőfej ?
A törlőfrekvencia az átviteli sávot nem korlátozza ! A leírtak szerint a torzitást befolyásolja. A magasabb törlőfrekvencia előállitása elsősorban anyagi kérdés. Igényesebb törlőfej, nagyobb teljesítményű oscillátor (ellenütemű). Meg kell nézni a kiváló minőségű készülékeknél a gyártó megadja a törlő oszc. torzitási tényezőjének értékét is. Továbbá - elméleti magyarázatok nélkül - az előmágnesező áram csökkentése emeli az átviteli sáv felső határát (ezt mindenki tapasztalja), de növeli a torzitást (jelentősen).
" ez a törlőfreki negyede ez érdekes.".... és nem is igaz :-)) Itt van élő példának a Revox G-36 magnója. 70kHz törlőfrekivel a frekiátvitele lazán 20k felett van. Az eredeti törlőfejét szokták cserélni és az oszcit feljebbhúzni de ezzel csak a törlése javul a frekiátvitele nem bővül. A 60as évek stúdiómagnói sem igen voltak 80k felett . A második kérdésedre küldtem mailba pdf doksit.
Bezony, és vannak trükkös megoldások, mint pl az STM gépekben, hogy az előmágnesező fesz frekije kétszer akkora mint a törlő fesz frekije (240/120 kHz)
A szalagot a hang- és előmágnesező áram egyidejűleg mágnesezi. Mivel a szalag mágneses jelleggörbéje nem lineáris, létrejönnek a két jel intermodulációjából származó komponensek, a különbségi frekvenciájú jelek halhatóak lesznek, ill. torzitást okoznak, ha az előmágnesezési frekvencia nem elég magas. A legalább megkivánt érték, az átvinni kivánt hangfrekvencia felső határértékének min. ötszöröse.
A kolléga majdnem mindent elmondott, talán még annyit, hogy érdemes megnézni a törlöfejet is, mert ha az kopott, akkor nem jol töröl - vagy nem ritka esetben nem tud annyi mágnesességet csinálni, ami elég a törlésre.
Itt egy ujabb ok, hogy miért nem váltogatták a studiokban a szalagokat.
Köszi, ez a törlőfreki negyede ez érdekes. Újabb kérdés: ezek a különböző korrekciók hogy EQ 120 mikroS meg 70 mikroS ezek mit jelentenek? Csak arra jutok, hogy a mikroS reciproka frekvencia , és attól a frekitől felvételkor emelnek valamennyit, lejátszáskor meg vágnak? Tudsz/tudtok erre valami linket? Ihagee
Azért nem polírozzák a stúdiószalagokat, hogy a bandtelleren (AEG-mag) ne csúszkáljon akkor se, ha nem fektetve van a magnó.
A törlőoszci frekije szoros összefüggésben van az átvihető frekivel. Max. a törlő/előmágnesező freki negyedét tudja rögzíteni a magnó. A revi fejeire nem fekszik fel tökéletesen az 50 mikronos szalag, különösen a szalag elején, a stúdiómagnókban viszont van szalagfeszítés-szabályozás, ezért nincs bennük kisorsó/nagyorsó átkapcsoló, ergo mindegy mekkorák az orsók.
Én TDK-MA-X-szel jártam úgy, hogy néhány hónap vagy talán egy év után eltűnt az összes "magas" hang Miles Davis : Tutu című lemezéről. Nagyon meglepett, az egészről egyenletesen távozott , a jelszint viszont jól megmaradt a kazin.
Két kérdés ismét a -mostmár nem álló - víz felkavarásához: a stúdiószalagokat miért nem polírozzák - ha jól tudom - olyan szép simára mint a közönséges szalagokat?
egy másik : néhány hónapja mondta Bigi -ha jól emléxem :-) - hogy a Revi A77-re nem való a stúdiószallag. Tegnap viszont találtam egy oldalt, ahol az Agfa PER 525-öt emlegették vele kapcsolatban, de már nem találok vissza oda... Azt hiszem innen indultam : http://www.reeltoreel.de/worldwide/A77.htm Akkor uis azon lepődtem meg hogy nem tudta teljesen letörölni az Emtec PER 528-at. Nem tudom hogy ezeknek mekkora törlőáram kellene , de az biztos, hogy a GX 4000D mindent levitt az Agfáról, valami BASF LGR(?) nememlékszem szalagról meg egy matt fekete hátsójú ORWO stúdiószalagról is . Mennyiben jobb egy 120kHz-es törlőfreki mint egy 70 kHz-es? Nemcsak az áram - azaz a mágneses mező erőssége számít ? Ez a szalagok lélektanával függ össze, ne is érdekeljen? Gondolom a szalagra lineárisan vehető jel nagysága a mágneses anyag hiszterézisgörbéjének egyenes részétől függ. Ha a jel nagy, nagy a szalag remanens mágnessége - talán jól emléxem? - ,de ha elmegy egy törlőfej előtt, a változó és csökkenő mágn. mező nem tudja összehúzni a hiszterézisgörbét az origóba? azaz nem tudja letörölni? Na megyek előveszek valami mágnességes tankönyvet. Jó reggelt, Ihagee (aki sokszor '59 körüli géppel fényképezget)
(amugy a másik tipusokbol is inkább a márkás szalagokat használtam - és azok közül is inkább a japánokat, mert a dual capstan deckem valahogyan nem szerette az europai szalagokat.)
Amennyire emlékszem elég szarul. Igen nehéz volt megtalálni az optimális munkapontokat a metál szalagon. Èn el is adtam valamennyit (nem értek annyit mint amennyibe kerültek), csak a kromszalagokat hagytam meg.
Azért arra is kiváncsi lennék, hogy a IEC II poziciójú de tiszta fémszalagok hogyan szólnak a klasszikus krómokhoz képest! ( pl: DENON HD-8. TDK HX-S That's CD IV stb)
Készült, csak éppen nagyságrenddel nagyobb személyes ambicio kellett hozzá, mert mindent majdnem feketén kellett elökeriteni a vadiuj szalagtol kezdve a legjobb magnokon és technikusokon át az uj esztergatüig meg a személyes akaratig.
Ezek nem voltak benne egyetlen szerzödésben sem és akkoriban nem ugy volt, hogy elrohantál a sarki boltba vagy az internetre, hogy elökeritsd az éppen hiányzo dolgot. A Melodia lemezei nem is igen voltak élenjárok ilyen szempontokbol.
Persze az sem ártott, ha kéznél volt egy zenekar vagy müvész, aki rögzitésre érdemes hangokat tudott kivarázsolni a hangszerekböl.
Jenőkém, félreértettél! RS komának akartam bizonyítani, hogy a 90 perces vékonyabb mágneses rétegű kazetták, ebből a szempontból is rosszabbak mint a 60 percesek! Te leírtad hogy kevésbé lehet őket kivezérelni, én erre mondtam, hogy mérd meg a torzítását is... :) Azért a mért adatokat elmentettem...:)
Nem csak az újabbakon: pl. az Aiwa F220-as kazettás is ilyen volt. Még nomogram is volt, hogy melyik tipusnál hova kell állítani a csúszkát. Sajnos műa. mechanikás volt és tönkre ment, azóta visszaálltam a fémmechanikára....
Nagynéha én is előveszek egy-egy bakelitet és majd hanyatt esem... Azért keleten is készült egy-egy kiemelkedő lemez (pl. Melodija). A szovjet kiadású Berlioz: Te Deum-ja vagy a Rígai Dóm orgonalemeze szinte sokkoló hatású. Még azért össze lehet vadászni időnként alig használt bakeliteket is.
Gondolom persze, hogy nem teljesen azonos a két kazi optimális előmágnesezése! A naka 1000/II-esen a bias potihoz nem lehet csak úgy egyszerűen hozzáférni, ezért aztán csak 1 munkapontban használom:-(((
A wikipédián is van fent egy elég jó(nak tűnő) Luxman összefoglaló. Ozz azt írják hogy a kereskedelmi típus típusjele D-05 volt, és "omega" drive-nak nevezték a befűzési rendszert.
Na itten vala a kép. Típusjel: X-3K. A kazettából azért sejteni a készülék méretét. Itt már takarásban van a szalagbefüző mechanizmus, az a prototípuson még látható volt.
A naka 1000/II-es gépemen megnéztem a kivezérlési tartalékot MAXELL XL-IS C60 és C90-es kazin. A C60-ason +6 dB tudott az 1000/II-es - C90-es ez csak +3 dB volt:-(((
"de a lemezbefutó üres barázdájának zajából már meg lehet mondani bizonyos sajátosságokat a készülékekről." Ép tegnap beszéltem, egy (itt)mindenki által ismert személlyel erről, neki is ez volt a véleménye, és ebben egyet értettünk...
Sokféle felvétellel és sokféle módon kell egy berendezést értékelni. Ha minden esetben jelen van egy jól megfogható hiba vagy torzulás, akkor az a készüléknek tulajdonítható. A valóságot leginkább hűen visszadó készülékeken lesz jellegzetes EMI hang, lesz jellegzedes Decca hang (ezeken belül is különféle korszakok), viszont ha egy készülékeken ugyanabba a hangzásirányba tendál a Hungaroton és az RCA, akkor ott valami komoly "színezettség" tozítja el a barázdába vésett információt.
Nem szeretnék kuruzsló hírébe kerülni, de a lemezbefutó üres barázdájának zajából már meg lehet mondani bizonyos sajátosságokat a készülékekről.
Persze vannak új régiségek, volt a kezemben egy ILYEN lyukkamera, teakfából , sárgaréz tekerőkkel. Van kisfilmes 6x6-os 6x9-es stb. Hihetetlen egy fadobozzal fotózni.... Ha van kedvetek keressétek meg a linken valamelyiken van távkioldó is.
Volt bizony, a megboldogult hi-fi magazinban kép is volt róla. Egy mechanika kihúzta a kazettából a szalagot, és a görgők fejek szalagvezetők ugyanúgy néztek ki mint egy orsós gépen.
Hasonlóan hülyének nézik, aki filmre fényképez a digitális kompakt gépek JPG-jével szemben. (A példa azért különösen jó, mert az MP3, a JPG, és az MPEG tömörítés algoritmusa ua.)
Hát itten vagyon az eb elhantolva. Bennem mindíg hatalmas kérdőjelek képződnek, amikor hosszú és magvas értékelések látnak napvilágot egy egyedi készülék vagy akár egy teljes lánc meghallgatása után. Mi a jelforrás, melyik az a felvétel, amelyik nem vezeti félre a bírálót ?
Nem az a baj, ha valaki mp3-at hallgat, ha szereti a praktikumát, és megfelel neki, ám tegye. A baj ott kezdődik, ha rám mutogatnak ujjal: "Ez a hülye meg bakelitet hallgat!"
Ezt mi többen tudjuk, de a baj az, hogy ha valakivel manapság összekapsz MP3 ügyben, akkor meg lemeszelnek, mint egy politikust a plakátrol, mert az MP3 annyira jo, hogy már nincs mit rajta még vitatkozni sem...
Akkor lehet, hogy tévedek a márkában, de volt egy CC deck ami külsö görgökön vezette a szalagot.
A sebességgel az a baj, hogy ha lejátszod a szalagot a két belsö vezetö felületet a kazetta doboza adja (a fej mindkét oldalán), ami okvetlenül jobban kompott volna - és nincs "üzemben a gyors csévéléskor".
A Marantz sosem csinált ilyen készüléket, erről semmilyen információ nincs, ő a két sebességes kazettás gépekben utazott.
Azt nem értem hogy a dupla sebesség mért tenné tönkre a kazettát. Akkor ha sokat tekerem a kazettát ide-oda akkor ettől is tönkremegy?
A végtelenített szalagoknál más okozza a problémát. Ha láttál ilyen már szétszedve (mindegy hogy melyiket, Fidelipac, Playtape, Cartridge, LearJet stb) akkor ott úgy oldották meg a szalag visszavezetését a belső magátmérőre, hogy a szalag síkját az csévetest mellett 45 fokkal elfordították, majd vissafordították. Ezért nincsen ezeken a készülékeken gyors előre meg gyors hátra tekerés, mert ezeken a 45 fokos vájatokon áthaladva a szalag valószinűleg igen hamar berágódott volna. (késöbb aztán megjelent egy gyorsított előre menet, de az is csak kb kétszeres sebességű volt)
(Van egyébként olyan cég, aki többet ártott a hangzáskultúrának mint a Dolby Laboratories? Dolby A, B, C, Digital moziszabvány, veszteséges hangtömörítések, 5.1, stb.)
A Hungaroton komolyzenei LP-in is jól hallgató, hogy mikor használtak Dolby A-t, és mikor nem. És itt most nem a szalagzajra gondoltam............................................
Tudtommal ez leginkább az itthoni állapotokra volt jellemző, a nívós lemezkiadók nem nagyon használtak dolbyt... (Azért ebben nem vagyok teljesen biztos...)
Nem tudom biztosan hogy a 60-as és 90-es között a különbség csak a jelhordozó réteg vastagságában van, vagy a hordozó fólia a vastagabb-e, de én az utóbbire szavaznék inkább. Éppen itt bizonyítottam már be, hogy minden (japán) gyártónál az orsós szalagoknál a 35 és az 50 mikronosoknál egyforma a mágnesezhető réteg vastagsága. A kazettákra még nem láttam megbízható utalást e tekintetben.
Azt hiszem hogy a nagy sebesség hatalmasat lökött volna a minőségen, és tulajdonképpen nem került volna semmibe. A kazetták azért fejlődtek rendesen, és a C-90 és C-100-as márkás típusok alkalmasok lettek volna jó hangfelvételre a dupla sebességű gépeken. Dehát ezen már kár lamentálni...
Hogy otthon ki mit használt az az egyik dolog, a studiokban már 1970-töl nem igen lehetett egy komolyabb felvételt leadni lemezgyártásra, ha nem volt dolbyzva.
Ès igy került késöbb a fekete lemezre, söt az elsö CD-k is ilyen Dolbys anyagbol készültek...
Ha arra gondolsz, azokra az igényesebb zenehallgatókra értettem a dolgot, akik eléggé jó minőségű berendezéseket használtak. Nem voltam híve Darvaséknak, de a zajcsökkentők és a jó sztereóhatás antagonisztikus ellentétéről szóló véleményükkel egyetértek
Sajna nekem nincs Revox DIN közepű orsóm, de valahogy nem is nagyon vágyom rá. Én azért szavaznék a NAB-ra mert ha megfelelő adaptered van, akkor nem kell állandóan a tengelyek három-tollú közepét tekergetni, mert a frász lenne mindig bennem hogy mikor törik el benne valami. Meg a DIN közepű orsót eddig csak műanyagot láttam, amit nem szeretnék használni 267mm-ben. És van olyan NAB mag, amit központosítani lehet a tengelyen, és akkor nagyon kevésbé szitál a rendszer.
Csak ez a baj, hogy igazából, a minőségi felvételhez, nem jó a 60 percesnél hosszabb kazetta! Kérdezd csak meg SA barátunktól, hogy milyen különbség van torzításban a 60, és a 90 perces szalag között! A mérési eredményeket sem véletlenül 60 perces kazettára adják meg...
na, na lassabban! A mindenféle kihúzós technika valójában a Luxman egy erőtlen próbálkozása volt csupán. Ebből egy darab piacérett készülék született csupán, valami X3M, vagy mi. Találtam is róla egy képet, amit feltettem, ettől Gabócza oda volt, meg vissza. (egyébként böhöm nagy gép volt)
A kazettatest tulajdonságainak javítása egy járható út volt, de alapvetően nem javít sokat a rendszeren, mert fent kell tartani a kompatibilitást. Persze lehet bele precíz állítható szalagvezetőket gyártani (Luxman), de ez sem terjedt el. A legegyszerűbb megoldás a 9,53 cm/s szalagsebesség elfogadása lett volna, de ez is hamvába hótt. A C-90-es kazetta egy oldalán felvehető 22-23 perc játékidő elégséges lett volna szerintem.
Az előbbiekre visszatérve azért azt megemlíteném, hogy sok év során talán egyetlen magnóssal sem találkoztam, aki használt volna Dolbyt, HIGH COM-ot, vagy egyéb zajcsökkentőt, a kipróbálástól, vagy kisérletezgetésektől eltekintve.
Azért egy rádioban eléggé forgalomban voltak a szalagok - a hireket azon vagdosták szinte oránként össze, mégis elég ritkaság volt, hogy szétesett a szalag - meg ebben a német szalagok sokkal tartosabban voltak, mint az amerikai szalagok (jobb hátso védörétegük volt.)
Mivel a studió gépek fekvő helyzetben használják a szalagot, és jó nagy erővel tekernek (jó szorosra tekerik a szalagot), és mivel a felvételeket nem hallgatják állandóan, így teljesen megfeleő a jóval olcsóbb bandteller+ bobby megoldás. A csili-vili álló üzemű parasztvakító otthoni gépekhez viszont szükség volt a NAb orsóra.
Valoszinüleg, mert a kazetta egyik nagy baja volt a szalagvezetés, és emiatt mindenféle konstrukciok jelentek meg amik kihuzták a szalagot a kazettábol, hogy ott pontos vezetést kapjon.
A másik irány meg maga a kazetta dobozának a minöségjavitása volt - egyre jobb anyagokból egyre nagyobb precizioval keletkeztek a kazetta dobozok.
Én is úgy gondolom hogy a nagy felhasználók (például a rádiók) nagyon is meggondolták hogy milyen szalagot vesznek. A HFM-ben írták is egyszer, hogy évente 50.000 db 1000m-es szalagot használnak fel az MRT-ben. Nem véletlenül bobbyn vásároltak/archíváltak, és nem NAB orsón.
Az elért eredmények különösen figyelemre méltóak annak fényében, hogy a kazettás magnó létrejöttéhez a műkörömnek sokkal több köze volt, mint a Hi-Fi-nek.
Igy van, a jobb gépek (részben csillagászati árakon) már korábban megjelentek (az én Sonym 1973-es volt), de nagy általánosságban a 70-es évek második felétöl lett a Dolby B/C általános szinte minden középkategoriás deckben.
...és pontosan ugyanezen az alapon történt meg az LP-CD rendszerváltás. Amikor a Philips a '70-es években elkezdte fejleszteni a Compact Disc-et, nem túl hangosan, de nyíltan kommunikálta: a cél a több szempontból is gyengére sikerült Compact Cassette leváltása, a hordozhatóság és könnyű kezelhetőség megtartásával.
Szó sem volt arról, hogy az LP hangminőségét akarják túlszárnyalni, arról meg pláne nem, hogy helyettesíteni! A Philips pontosan tudta, hogy a CD már elvben sem képes az LP minőségére, a méréstechnikában 44,1kHz-es mintavételezéssel maximálisan tizede, tehát 4,41kHz frekvenciájú jel analizálható megfelelő biztonsággal, a CD korrekt átvitele is kb. itt húzható meg ha nagyon szigorú akarok lenni, tehát nagyjából ott, ahol az analóg telefon átviteli korlátai.
Semmi közöm a cikkhez, de félre ne értsetek a kazettás magno akkor is kiszoritotta volna a szalagosat, ha nem lett volna Dolby. Azaz nem a Dolby verte meg a szalagos magnot, hanem a kezelése - és a hozzáfüzött igény (-telenség).
Egyszerüen a mezei felhasználonak a kazetta sokkal elfogadhatobb volt mint a nyügös szalag.
Azt, hogy idövel a kazettás magnok is jobbak lettek, már a fejlödés általános jellemzöje - persze a szalagos magnokat soha nem verték meg igazán a minöség mezején, de ez nem is volt lényeges, hiszen már kopogott az ajton a digitális rögzités.
Az itteni studiok bizony nagyon is meggondolták, hogy mennyibe kerül a szalag és mennyit tudnak beszerezni (legalább is akik anno a minöségi szalagokat használták.)
38-on félsáwon egyáltalán nem lehet hozzámérni semmilyen kazettáshoz...
Ezt nem is mondta senki, csak azt, hogy ennek ellenére ott is használtak Dolbyt (Dolby A a kék dobozban) - késöbb Dolby SR-t.
Ahelyett hogy ilyen provokativ marhaságokat irnál, inkább visszatérhetnél a témára mert frissen kelt csibékkel igen nehéz érdemben beszélgetni...
A studioknál sosem xámitott a xalag mennyiség és az sem, h milyen drága wolt... Egy normális studiomagnot 38-on félsáwon egyáltalán nem lehet hozzámérni semmilyen kazettáshoz... A többi sem stimmel, de majd a hozzáértöbbek elmondják, h miért nem. Ha egyáltalán wan kedwük reagálni e sok marhaságra. Lásd ezt: "Amikor megjelent a használhato házi Dolby B/C/HX a szalagos magnok már verve voltak (70-es évek 2. fele). " Bocs.
az orsósok fejlődése miért nem vett olyan irányt mint a kazettásoké. mármint dolby-hx meg krómos/kobaltozott szalag, metál szalag, és kisebb sebesség. Mi az a paraméter - az áron kívül? - amit nem lehet így javítani, jobb az egyszerű világosbarna Fe2O3 anyagúnak látszó vastag szalag, meg nagy sebesség?
Több okbol. Amikor megjelent a használhato házi Dolby B/C/HX a szalagos magnok már verve voltak (70-es évek 2. fele). Az utobbi elönye amugy is akkor jelentkezett amikor relative alacsony a szalagsebesség - ami nem kimondottan a szalagos gépek tulajdonsága.
A studiok világában a 60-as évek végétöl volt már Dolby A - de föleg a zenei- és nagyon felvevö studiokban a hétkoznapi rádios világba csak joval késöbb érkezett meg (ha egyáltalán).
A legnagyobb baj az, hogy extra odafigyelést igényelt - beállitani egyáltalán nem volt egyszerü, söt nem is nagyon volt egységes - igy az egyik studio szalagai nem okvetlenül voltak Dolby szempontbol kompatibilisek a másikéval.
A hordozhato berendezésekbe az ár és a méretei miatt nem fértek bele.
Ezek a dolgok extra jelzéseket igényeltek, amit a szalagon nem volt hova tenni. A dobozt meg a spulnit bárki, bármikor elcserélhette, és ezzel eltüntek a fontos informáciok.
A szalagok anyagával is hasonlo baj volt. Addig amig a kezettán ki lehetett alakitani egyszerüen a jelzéseket (lyukak a hátoldalon) amivel biztonságosan és egyszerüen tudta a magno, hogy milyen szalag fut a fejek elött (automatikusan beállitva az elektromos áramköröket) a szalagos magnon ezt a kezelöre kellett volna bizni (majdnem 0 eséllyel, hogy ezt jol fogja csinálni - azt hiszem volt egy profi magno amin volt egy ilyen kapcsolo, amit aztán minden studioban a legnagyobb gonddal kiiktattak, vagy leragasztottak...:-) ).
Ráadásul a kromos/kobaltozott szalagok sokkal drágábbak is voltak.
Kedves barátom! Fogd a revit, és vidd el egy hozzáértő emberhez. Ez a gép jól szervizelhető, tökéletesen rendbe lehet tenni, utána évekig nem lesz vele problémád...
Ja még egy dolog a Revoxról , ami sokkal nagyobb kétségbe ejtett mint a nyávogás/lassulás : a főtengely picit mozog a tengelye mentén, és tegnap néha furcsa nyikorgó-zörgő hangot adott. Motorcsere? Csapágy? Amikor beljebb nyomtam, megszünt a zaj. Amúgy bekapcsoláskor felpörög, aztán mikor húzni kéne a szalagot akkor meg nyomaték sehol.
Gondoltam megpucerálom a Revit, oszt hátha izé . De mégsem. Jó kis rádiófelvétel a '80-as évekből, de a gép olyan lassan megy, hogy hallom a valahai pilot sípolását (azaz gondolom a sípolás az amit hallok) . No akkor ma délután vehetem elő az Akait az ágyneműtartóból :-) vagy inkább :-(( .
Lenne egy teljesen más irányú kérdésem : az orsósok fejlődése miért nem vett olyan irányt mint a kazettásoké. mármint dolby-hx meg krómos/kobaltozott szalag, metál szalag, és kisebb sebesség. Mi az a paraméter - az áron kívül? - amit nem lehet így javítani, jobb az egyszerű világosbarna Fe2O3 anyagúnak látszó vastag szalag, meg nagy sebesség? Üdv, Ihagee
Azaz,megette a franc :)) Cseppet néztem ki a fejemből,amikor meghibbant a magnó és elkezd pörögni,mint a bolondok, osztan éreztem a záptojásszagot... Az A77-nek van olyan alkatrésze,amit különösebben felül kell vizsgálni? :)) Természetesen átméricskélem,de nem szeretnék több +lepetést.Üdv
Hehe! Egy haverkám sózott a nyakamba 3 magnót, egy uher Rolyal Dlx, egy Philips 4404-et és egy böröndös A77-et. Na ez utóbbi érdekes dolgot produkált, lejátszásnál alig volt felcsévélő nyomaték. Ő próbálkozott a motorkondik cseréjével, eredménytelenül. Nézegetem, láccólag minden rendben, sőt felvételnél visszajön a felcsévélőnyomaték. Itt is egy ilyen Epoxiba öntött szűrőkondi szállt el a vezérlőpanelen, egy kis negyed wattos ellenállás megszakadt.
Ezeket a kocka alakú szűrőkondérokat előszeretettelalkalmazták, csak a bibi az, hogy az epoxi élete során zsugorodik, rettenetesen összepaszírozza a beöntött tekerzselt fóliakondit, először annak nő a kapacitása, de ha a paszír meghalad egy értéket, akkor átüt és előbb-utóbb zárlat a vége.
Szerintem wan má annak 4 éwe is,h ujra ekezdtem magnozni. Amit azé is kezdtem ujra, me azota tok hozzájutni jo felwételekhez. Különben majd 30 éwig magnoztam, és a tököm sem tudja, h hány magnom wolt. A legelsöre terta 811 macskaxemes, a mai napig könnyes xemmel emléxem. )))
ÓÓÓÓ azok a gyönyörű sötétzöld befutós piros orsós LH-Superek! Én azokkal nagyon elégedett voltam! De - azt hiszem - fejezzük be ezt a témát, mert szentségtörés vádjával ki leszünk ebrudalva innen :-)) Üdv, Ihagee
Milyen kicsi a világ ! Én is pont ott vásároltam akkoriban egy-két szalagot a Kashtan magnómhoz (a gimiben volt csak GX4000D gép, az akkori nagy álom), és pl. Tangerine Dream-et vettem rá... :-)
Ma pedig egy felújított GX4000D-n hallgatom pár régi felvételemet - tiszta retro hangulatban - pedig iPodon is lehetne, de az nem ugyanaz...
Csatlakozom az előttem szólóhoz: van egy fél raklap Tanért Polimerem, amiket én bontottam ki. Sulikból szerváltam, kunyiztam őket. 76-85 évfolyamig minden. Ha gondosan tárolták őket, semmi baj nincs velük. Bár van, amelyik nagyon szar: az újabb, 3 küllős BASF orsó mintájára készültek, aminek a befutó szalagjuk nem sötétzöld, hanem átlátszó világoszöld, azok porolnak és szarul szólnak nagyon.
A kedvenc szalagjaim azok még a hatvanas évekből való 50 mikronos ORWO-k, osztályfőnöki órai anyagokkal: A szocialista társadalom embereszménye, Világnézet, meggyőződés, Miben higgyek, mi szerint éljek? Ezeken feküdtem és sírtam egyszerre....
Neeem? Hát akkor bajba lennék :-)) '80-'84-ig voltam gimis, az akajhoz használt Polimereket vettünk. Nemcsak én, a baráti körömből jónéhányan. Szolnok, MHSZ bolt, 20 ft volt egy 270 m-es szalag 13 cm-es orsón. Már akkor is réginek néztek ki. A 18 cm-es Ravill orsó 20 ft 30 fillér volt, így 2 szalag + egy kis ragacs és 60,3 ft-ból volt egy 540 m-es szalagom, ami sokkal jobban szólt mint az Akai csm3 vagy Pioneer 506 krómos kazival. Van belőlük vagy 70 km, talán 80 is. Nem dobhatok ki ennyi szalagot, hisz nem ragadnak, csak egy "kicsit" porolnak. Amíg nem nagyon átlátszó a hordozó, addig nincs baj. Olyan ez mintha az Exaktáimat meg a több mint 30 objektívemet nem használhatnám mert régiek, de működnek. Inkább meghallgatok egy Tangerine Dream szalagot - pedig letölthetem flac formátumban oszt csinálhatok belőle zenei cédét - , és eszembe jut hogy mikor kinél/hogyan vettem fel, nálam ez az érzelmi rész elég erős... Ihagee
Minek veszitek? Hallgatni! Bár én az "Ihagee Kamerawerke Dresden " fényképezőgépeiből azért vettem többet - vagy 13 db-ot? - mert egyszer az elsőre azt mondták hogy javíthatatlan, a sok ojjektívet meg használni akartam, de nem volt mivel. Aztán megszerettem őket, különböző verziók, stb... De éppen azt mondom hogy egy kis Marantz erősítőre meg Orion HS500-asokra mit építsek? Gyémánt gomb egy szakadt kabáthoz? Studer az említett láncba? Jövőre a fiam egyetemre megy, az anyja is tanár nemcsak a zapja. Jut eszembe: a régi jó Polimer lp 35-ök nem ragadnak. No mindegy, majd lesz valami. Üdv, Ihagee
Teljesen jó a meglátásod. Mivel a 90-es években gyakorlatilag leállt az analóg félprofi magnók gyártása, így ezért nagyon nehéz jó állapotú gépet szerezni. (A Revox ha jól tudom 1999-ben hagyta abba a B77 gyártást, de a többiek már jóval korábban abbahagyták a dolgot)
Szóval rá kell szánni a pénzt még egyszer, és átnézetni, rendbe tenni a cuccot. És akkor még 20 évet ki fog szolgálni. Kell több?
Xerinted akkor itt mi minek wexünk Studereket? Nálam pl elég sok jo felwétel wan. Ha wolna studio magnod, wagy félsáwosad, akkor ezekröl másolhatnál. )))
Én ezt szervízestől vettem, kondik kicserélve, stb. Hiába, öregecske gépek ezek, drágábbra meg nem igazán futja, de minek is? Minek vennék félsávost vagy Studert ha nem lenne mit/miről felvennem ? Ja és a lánc többi része, amin hallgassam? No meg hogy hol... Ihagee
Nem árt kicserélgetni a csévélőmotor áramkörben azokat a 470nF/150 V-s kondikat,nekem mostan szállt el egy benne,ki is cseréltem mindegyiket. Álló (stop) üzemből magától átment mindkét irányú csévélésre :)))) Tehát osztom Bigi véleményét,nagyon nem árt egy alapos felülvizsgálás, nekem még az STM 310 is bedöglött eccör' annak pl. pont az egyik fékje pusztult el. Az Uher Royal meg ingyen jött ide,de elég sok mindent fel kellett benne újítani,bemérni stb. Azóta is jól szuperál :)))
Elképzelhetö, h kezd tönkremewnni a xalagod, és ragad. Ezt pedig a magno motorja már nem tudja kompenzálni ezért nyáwog. Egy átnézés, (fék) és beállitás mindenféleképp jot tenne a magnokádnak. Keresd meg az ideirogato Spacc newü egyént. Ö be tudja neked állitani és nem kerül sokba. A saját wéleményem pedig az, h a reVox A77 egy nagyon tisztességes magno a kommersz kategoriában. Nem érdemes lecserélni, inkább csak karban kell tartani, és akkor nagyon hoxxu ideig örömet fog okozni.
Kezdek "kiszeretni" a Revox A77-ből :-(( Megvétele után 2-3 hónappal már nem tudtam felvenni vele, mert az egyik csatorna halk és torz. Előre gyorscsévélésnél úgy áll meg, hogy akkora szalagot leereszt, hogy az kijön a szalagpályáról. Aztán ma reggel egy kis Cream koncertfelvételt kezdtem hallgatni. A zuhany alatt hallom hogy lelassul!! De úgy, hogy hosszú időn át 19,05 cm/s helyett jó ha 10-zel ment:-(( Még jó hogy a kedvencemnél, a "Politikus"-nál jól szólt, de előtte a "White room"-nak annyi lett... 3-4 perc után abbahagyta lassulási versenyt - ez a szalag első 8-10 percénél történt - , és aztán rendesen szólt. Szoknak ezek ilyet tenni? vagy gyűjtsek még több magnót, mint régi fényképezőgépet, hogy valamikor valamelyik majd csak szuperál? Üdv, Ihagee
PIONEER RT-909 csévélő szervíz és kezelési könyve, diagramokkal és ábrákkal PDF formátumban az amerikai Edwhiten Development gyéri CD-jén eladó.. amennyiért én behozattam : 2.500.-Ft.-ért. Az első érdeklődőnek / személyes átadás Budapesten.
Köszi! Leszedtem a file-t ez egy zip. kicsomiztam, de nem találtam sehol egy setupot, vagy valamit. Mit csináljak, hogy működjön? A segítséget előre is köszi!
Akkor már csak a felvételi jelszint esés van hátra? A nagyobbik sebességen 4-6 dB-t esik a kisebbiken készült felvételhez képest ! Aztán meg a fej(ek) anyaga nem sztyekloferrit? Hogy gondolták ezt az elvtársak? Csak ráíruk a gépre oszt mégse? Bemenet: csak vonal, sávválasztó: csak sztyerejo . Finomszabályozás esetleg csak 19,05 cm/s-hoz? De azér' a tömege az nyerő, nem?? :-)) sto znacsit eto szlovo "libeneszes"? Csak nem valami sértő jelző az én kicsikémre :-)) ? Üdv, Ihagee
Orosz fronton? A sebességprobléma forrása megvan..... mit is mondott az órásmester a nászéjszakáján???.... szal valaki a capstanmoci szabályzópanelén két kettős műveleti erősítőt oly módon pótolt, hogy 2-2 szinglit gányolt össze légszereléssel, és ezt a rági helyére egy beforrasztott íc-aljzatba dugott másik IC-aljzatba dugványozta, no forrasztás, no rögzítés.
No csak a "varázsérintésemre" várt, és már nem hajlanó ilyen devianciát elkövetni. Most arra vár, hogy rendesen, foglalatok nélkül beforasszam, bár gondoltam, hogy akár szerválni is lehetne ilyen íc-t, de disszipációs problémái lehettek az eredetinek, így azt inkább mégsem. Amúgy a finomszabálozás ennél a kütyünél jóval bonyolultabban volna megoldható, mert külön áramkör van a két sebességre.
A nyávogást nem a beköltözött cica okozta, kicsit rá kelletett feszíteni a capstan nyomógörgőjére
Lesz olyan feladat, amit neked kell megoldani, mert a bemenetválasztó, és a sáv-átkapcsoló működtetése az eredeti felállásban megoldhatatlan, olyan baszott erő kell eme két kis 4-es tengelyű 3 illetve 4 állású orosz minijackley tengelyének elforgatásához, hogy az még egy orosz medének is C.elem.
Amúgy nem amorfizált fejek vannak benne... De a fékmegoldást kivéve, ahogy a mi Arzachel barátunkat idézve: Kastrophe...... az egész, a designt kivéve.
Ilyen libaneszes magnóhangot ritkán hall az ember fia.
Azt hiszem, csupa lúzer gyűlt össze ezen a topicon. Aki egy kicsi is hozzá akar szagolni a magnó témához, főleg, hogy mit nevezünk kifogástalan állapotnak (aprócska !!!! hibával), nézze meg ezt, és szálljon vége magába. http://blikk.vatera.hu/philips_orsos_magno_155793889.html
A magyar magnógyártás története a lényege, nem annyira technokrata, inkább történeti jellegű.
Jó lenne rábeszélni a Vilmost hogy a gyűjtemény minden darabjáról írjon. Esetleg ha ez a kiadvány sikeres lesz ...
Mondjuk én el tudnék képzelni egy "Csabai Dániel féle :-)" lexikon jellegű könyvet is, szép színes képekkel, meg robbantott ábrákkal, meg a technikai érdekességek, megoldások részletezésével. Kommersz/profi KGST/nyugat külön kötetekben. Persze ez iszonyú munka lenne, és a pár száz eladható példány mellett még az önköltség közelébe se jutna a bevétel :-(
Pontosabb választ a Vilmostól kaphatsz a magnomuzeum@freemail.hu címen. Ő sajnos nem látogatja ezt a fórumot. Inkább az analóg technika híve :-)
Az alábbi sorokat Nagy Vilmos, a Magnómúzeum vezetőjének megbízására írom. Kérem olvassátok el, és ha érdekesnek találjátok a dolgot, ne késlekedjetek. Hátha még karácsonyra összejöhet :-)
Tisztelt Fórumozók, A szalagos hangrögzítés barátai!
Biztos mindannyian ismeritek a Terényi Orsós Magnó Múzeumot, és szakavatott vezetőjét, Nagy Vilmost. A múzeum gyűjteményének derékhadát képezi a magyar gyártmányú magnók csaknem hiánytalan serege. A gyűjtemény gyarapítása, a készülékek reparálása közben Vilmos az egyes típusok gyártásának, és gyártóinak történeteit is összegyűjtötte. Az utóbbi évben riportot készített a magyar magnógyártás számos nagy alakjaival. A felhalmozott anyag az elmúlt hónapokban egész könyvvé kerekedett. A könyv lektorálását, és az előszó megírásának tisztes feladatát Heckenast Gábor végezte el. "Felbecsülhetetlen érték a magyar ipartörténet szempontjából ez a könyv, és felbecsülhetetlen érték ennek a technikának a szerelmesei számára." - írja Heckenast Gábor az előszóban.
Már csak egy dolog maradt hátra, a kiadás. A költségek csökkentése céljából a múzeum kiadásában jelenik meg a könyv. Sajnos a szükséges összeget az üzemeltetésre összegyűlt, amúgy is szűkös keretből csak kisebb részt lehet fedezni. Ezért azt gondoltuk, hogy felkérjük az érdeklődő olvasókat arra, ha módjukban áll, hogy a könyvet elővételben rendeljék meg. Az így a befolyt összegből a tördelési, nyomtatási és szállítási költségeket ki lehetne fizetni. A nyomdagép indulásához legalább 100 példány megrendelése szükséges. Aki ismeri Vilmost, és tevékenységét nyugodt lehet, hogy a befizetett forintok valóban könyv formájában fognak, kamatostul, megtérülni. Néhány szó a könyvről, mivel nem zsákbamacskáról van szó :-)
160 oldal jó minőségű , fényes papíron, fekete-fehérben A könyv fele szöveg, fele kép, 50 különféle típusú magyar gyártmányú magyar magnót tartalmaz Színes, kemény borító Az ára 3000Ft
A könyvet személyesen átveheted a Magnómúzeumban, vagy postai küldeményként.
Megrendelésedet e-mailben a magnomuzeum@freemail.hu címre, vagy postán a Magnómúzeum címére küldd el. Kérem add meg postacímedet is.
2696 Terény, Kossuth u. 10. Nógrád megye
A Magnómúzeum alapítvány számlaszáma: OTP. 11741017-20037549. A megjegyzés rovatban szerepeljen hogy a könyvre szánt összegről van szó, valamint a könyv átvételének módja. személyes/posta. Ha a küldött összeg nagyobb, mint a könyv értéke, akkor a fennmaradó rész a múzeum fenntartására szánt adományként lesz könyvelve.
Képek, brosúrák, hangminták, egy kis videó, linkek Ampex 200 és 300 magnókról, annak kapcsán, hogy Steve Hoffman hangmérnök fórumára felkerült egy kép az 1-es gyári számú 200-as magnóról.
Egy állat orvos ismerősöm foglalkozik hang dobozok méretezésével,építésével, de nekem egy kicsit ezoterikusnak tűnik a dolog. Egyszer köülményesen, de igen pontosan megmértem egy hang doboz paramétereit a műhelyemben, utánna pedig, egy "KB" hatszor nagyobb légterű elég jól csillapítot helyiségben . Jelentős kűlönbséget mértem! Innentől egy, kicsit számomra ördög űzés jellegvan a dolognak. Jobban szeretem az egzaktabb dolgokat!
Ebben, igazad van, de hál istennek az én praxisomban ritkán adódnak ilyen mérések, ,ha pedig igen akkor van időm valami helyettesítő módszert kitalálni!
Csak akkor, ha egyidejűleg van meg mindkét feszültséged, de ha éppen egy lapos rezonanciagörbén mérek a freki függvényében feszültségváltozást (ami nálam gyakori), akkor nem tudsz differenciál mérést használni. Konkrét példa egy alacsony jóságú hangszóró impedanciacsúcsának hozzáadott tömeggel eltolt rezonanciafrekvenciájának pontos meghatározása.
A megoldás ,log mérő erősítő, mint a Woblerekben, meg a spektrum analizátorokban, egyébbként a műszer osztók, szkóp,csővoltmérők, 3, ill10dB-esekszoktak lenni, amivel, könyű számolni!
, Két feszültség külömbségét, diferenciál méréssel remekül tudom mérni , "normál multiméterrel,is! A digit frekiérő,meg pontos! Te inkább a konfortról beszélsz, de a korrekt mérés feltételei macerásak amúgy, lezárások, illesztések STB,
Ez az utolso normál (az akkori modellek közül) a 466-s már mintavételezö, azt cseréltem erre el, mert ennek jobb a képe, és nem is igen kell a memoria ami a 466-sban van.
Ha pl. két közeli feszültség különbségére van szükségem, mondjuk 1,02 V - 1,01 V különbsége 1%-os műszerrel nem értelmezhető ha szigorúan vesszük a mérés szabályait (bár nyilván ilyenkor kiesik az ismétlődő hiba).
A frekimérés meg egy gombnyomás feszmérés közben, szóval vannak olyan kis trükkök, amiért jó használni. Eleinte én is úgy voltam, hogy a régi kisebb pontosságúakat fogom használni ezt meg csak akkor veszem elő, ha pontosabban akarok mérni. Aztán két nap múlva már csak ezzel mértem :)
1dB- durván 10% Hiba a feszültségben, Ey normális digit multi ennél 10*pontosabb. Tehát 0,1dBlegalább is DC, OHM,Álásban: Frekit meg frekimérővel szoktak mérni. AC hez én pedig csővoltmérőt használok, ami 5Hz 1MHz között +0,5- -0,5között egyenes,valamint, hiteles szkópot! Analóg rendszereknél(mint például a szalagos magnó) a gyakorlatban ennél nagyobb pontosságra igen ritkán van szükség!
Most szabadultam meg a4*300 MHz TEKTRONIX színes digit szkópom tól. Néhány mérésnél, úgy átbxott, Hogy a végén elő kellet, venni a jó öreg analóg EMG ,és mindjárt tiszta és világos volt minden! Amúgy sem tudtam árának megfelelően, kihasználniÍgy pénzem is lett, és megszabadultam, egy "belső ellenségtől"!!!
Ezért a kis szkópért, a 70- évek elején, odaadtam volna a fél karom,De mivel a fél karom, a kutyának sem kellet, ezért építettem szkópot, generátort, tápot,STB: Az ellemben igen tanulságos volt.
Szerintem abban is 6L6-ok voltak csak elfogytak , és el34-el pótolták egy barátomnak ia az van benne de szétszedve a feliratokból kiderűlt hogy 6L6-ok voltak a sasszi feliratán.
Arzachel barátunk és fórumtársunk áruba bocsájtott egy 77-est a Vaterán. Kapott is néhány szakszerű kérdést nyomban:
-------
Tisztelt arzachel! Szeretném megkérdezni, hogy a készülék oda-vissza játszó-e, van-e hozzá NAB adapter, valamint, ha nem oda-vissza játszó, akkor két sáv sztereóban működik-e? Mi a készülék gyártási éve? Védőplexi megvan-e hozzá? Köszönöm! - Petruskamaya
Sajna, később már tranzisztorosok voltak ,de azok már felejthetők. Nekem, még van kettő, de azok, már EL34-el mennek, de igy is szépen szólnak! Az azért érdekes, hogy ezek a kis 20-25 w-os erősítők, 200-300fős mozikat tudtak kihangosítani!
Ez így van, de kazettás mérésbe, egyszer bonyolódtam, amikor,a , nagy orion torony kazettás magnóját, rúgdaltam át két sebességűre, de még 9,5cm -en is olyan siralmas volt az eredmény, hogy szakítottam a kazettákkal végleg!De az biztos hogy műszerek nélkül korrekt beállítás, fülre, nincs!
még az a szerencse, hogy az audiotechnika aránylag kevés müszert igényel (összehasonlitva mondjuk a videotechnikával stb.), igy nem kell tul sok és tul drága müszert szerezni.
Egy jo jelgenerator ma már megoldhato néhány 10000 Ft-böl. (A PCs verzio ha jol tudom kb. 30 Euro).
Voltméter is olcso, más meg nem is nagyon kell......
sajnos nem is igen lehet hozzájutni emberi áron a nagyokhoz. tán van olyan topicos akinek új ismereteket írunk le és ha ebből kiindulva vesz egy PMG2eset akkor már nem volt hiába a csevely :-) Eleddig nem volt jellemző Audiolandon a műszerek részletezése és minősítésük. Tán erre is volna igény , sok kiváló műszert lehet megvásárolni kedvező áron. Esetleg leírhatná mindenki ki mivel mér ill mit ajánl mások számára .
Wandelék a teljes audio műszerskálát lefedték az egyszerűtől a professzionálisig. Nagyon megbizható műszerek én is használtam ilyent . http://www.helmut-singer.de/stock/1722783811.html
Te láttál pl. 18 kHz-es színuszt PC-ről kijönni? Én is mérek számítógéppel, de mellete ott van a hagyományos szkóp és csővoltmérő (Wandel & Goltermann).
Persze mindegyikünknek van valahol egy ilyen vagy hasonlo hardwares jelgenerátora. Magamon látom, hogy ma már eléggé felesleges (a polc legtetején porosodik) és alig használom.
Ha valamit be kell mérni, akkor gyorsabb és pontosabb a PC.
Nemrégen kellett pl. 10 percenként 1kHz-s 25 ms burstöket gyártanom, ezt a régi müszerrel nagyon nehezen tudtam volna összehozni.
a Fluke 8060A szuper műszer és ráadásul olcsó is én is csak ajánlani tudom. Ebayon sűrűn előfordul 70-80 Eurókért is meg lehet szerezni. Szerencsére túl sokan nem értékelik :-)
PS. Leszámítva a azt az érzést, hogy magad konstruáltad, mérsz vele, ezt semmilyen PC-s csili-vili program nem tudja feledtetni. Ezeknek is van varázsa. A mai ésszel egy digitális hangrögzítőt ajnároznék, és üres lenne a lakás :-)) ( esetedben: nem kell terepasztal, virtuális száguldozás a display-on, oszt' hajrá, jó ez így, de ez a jövő ?) :-))
Azt tudom, van is egy egész gyűjtim ezekből, de amikor kezdtem ezt az egész őrületet ( kb.58'-ban), akkor a PC gondolata még fel sem merült ( legalább is ilyen formában nem, ne számítsuk ide az Enigmát, Colossust, csöves Uralt.... ) :-))
Nekem nagy Tektronixom van (az is nagyon jo, és már nagyon régi de müködik használtan vettem, de nem bántam meg).
Hangfrekis mérésekhez meg anno egy vagyonért vettem egy Fluke 8060A müszert - nagyon bevált megbizhato, még ennyi évtized után is kalibrálhato. Sajnos ma már nem kaphato, és amivel helyettesitették messze nem olyan jol használhato mint a régi.
Azt egy kézzel a gombok nyomásával lehetett kapcsolgatni, mig a másik kéz a mérökábelt tartotta - nagyon jol jött sok rosszul hozzáférhetö helyen.
Ezen felül ajánlatos legalább egy jó oszcilloszkóp és egy hangfrekvenciás millivoltmérő. ( Nekem csak egy kis Tektronix és Brüll and Kjaer van erre a célra :-))
Hát ha jol emlékszem vagy 10 éve használtam utoljára, akkor kellett egy sereg átvett profi magnot (studio és kazettás ujságiro) minösiteni.
Nagyon meggyorsitotta a munkát s most, hogy igy felhoztad a dolgott, jutott az eszembe, hogy valoszinü odaadtam annak a barátomnak, aki azokat a gépeket gondozta.
Tekintettel arra, hogy jelenleg még igen jelentős számu AKAI GX 4000 deck van használatban, talán nem lesz felesleges az alábbiakban leirt tapasztalatom ismertetése.
Már hosszab ideje több ilyen tipusú készülék került hozzám azzal a panasszal, hogy a lejátszás egyre zajosabb, majd a kimenőszint rohamosan csökken. a hiba oka minden esetben a következő volt.
A magno viszonylag egyszerü elektronikájában az AKAI nagy számban (12 db) a HITACHI nagyon népszerü 2 SC 458 LG NPN nagy áramerősitésü és igen kis zajú tranzisztorát alkalmazta. Feltehetően egy vagy több magnó sorozatnál gyártási technológiai hibás tranzisztorokat szállitott a HITACHI. Szennyezet kristály szerkezet esetén ez a legnevesebb gyártóknál is előfordul. Az általam emlitett esetekben ezeknek a tranzisztoroknak áramerősitési tényezője (h 21 vagy népszerübben ß-ja) az általában 4-500-as értékéről 20-30-ra esik vissza. Ezt a munkaponti feszültségek jelentős változása egyszerü méréssel azonnal kimutatja.
A meghibásodott tranzisztorok cseréje után a magnó ismét tökéletesen müködik. A cserék után általában nem szükséges a beállitások korrekciója, mert a kapcsolás (hasonló specifikációjú tranzisztorok esetén) biztositja a helyes munkapontok beállását.
Aki nem jut hozzá az eredeti tranzisztorokhoz, kereshet kompatibilis japán tipust (http:/www.alldatasheet.com), vagy tökéletesen pótolhat BC 239/549/550-es európai tipussal, ebben az esetben sajnos keresztbe kell kötni a lábakat, de ez csak esztétikai probléma. Az emlitett tipusok C változata rendelkezik a szükséges ß-val és zajtényezőjük is kiváló.
Meg kell jegyeznem, hogy a probléma legtöbb esetben csak a lejátszó erősitőben jelentkezik. (TR 6,7,8,9 L csat. TR 19,20,21,22 R csat.)
Ez a munka minimális rutinnal és szerszámmal elvégezhető és az eredmény bőségesen megéri a csekély kiadást.
Ammár igaz , de azt meg nemtudom elképzelni hogy nyúlott szíjú AKAI egyenletes félhangnyi hibát produkáljon az elejétől a végéig! Erre, még fény korában sem igen képes!
Dehát nyávog már gyárilag is, a remek leeresztő kuplungja miatt, friss üde szíjná is, Ha pedig kicsi a leeresztő orsó magja már olyan erővel kellene húznia, hogy igen csúnyán lelassulna!
Üdv! Sehol!! Két lehetőség van, A) valamiért 60 hertz a beállítés,B) ha nem ezzel a magnóval vették fel akkor a felvétel készítő magnó ment gyorsabban!
Van egy AKAI GX 4000-D magnóm. Mindkét sebességen egy picit lassabban játszik le mint kellene neki. Tudja valaki esetleg, hogy hol lehet állítani a motor sebességén?
Tényleg, a huzalosok itt már offtopikok ? ( Annyian azért nem vagyunk, hogy nyissak egy drótos topikot, aztán valaki berak egy litze-huzalos magnót :-))
Elég jellegzetes V-réses fejek vannak a huzalosokban, de ebben collos csavarok vannak, tehát nem európai gyártmány, a csatija is elég jellegzetes. Talán Webster, de ezt majd a nosztalgia-börzén Vilmos barátunktól megkérdezem. Itt van még két kisjószág :-))
Mivel, "JÓK" voltatok ,itt vannak a képek! Persze a probléma az, hogy ezek után azt kellene megmondani hogy mire hasznélták??? ( kis segítség ,gondolkodjatok,a színén!)
- Nem szent írás az hogy 8- vagy 16 sávosnak kell lenie egy fejnek, főleg nemTesláéknál. Bár kiváncsi volnék , hogy jött ki náluk a 14? minden esetre hihetetlenül precízen van megmunkálva, gondolom egy vagyon lehetett a maga korában.
Fusizni fusiztak amióta világ a világ ,. A hetvenes évek végén, a nyolcvanasok elején szinte csak szalagos magnókat javítottam ,Hogy én akkor miket láttam!!? De persze azóta is, az önbizalom, és a szaktudás, ellenkező előjelű dolgok!
A, három az egyben, egyébbként, nem rossz gondolat, mert ha az valóban pontosan van legyártva, akkor sok felesleges tekergetéstől kímélné meg az embert!
Én már 3 db STM-et hoztam vissza Németországból. 2 db 300-ast és egy 700-ast. Érdekes módon egyik sem működött. A 300-asokban fusival próbálták pótolni a hiányzó alkatrészeket. Pedig nem hiszem hogy hiánycikk lett volna az STM alkatrész.
Ezt még hallani is rossz, Még egy okkal több hogy "szeressem" a fémgyüjtőket! Ettől eltekintve, valahogy nem jönnek velem szembe az STM-ek! Az EBAY-on sok keleteurópai darabbal találkoztam már, de STM-el eggyel sem. Ellenben magyar "MÉH" telepen láttam már studer roncsot. Az ellenben jogos, hogy nem kell összemosni a Studert, és aRevoxot
Ilyen A80-as studer nincs szakajtószám, amúgy meg Studert sokkal többet gyártottak, mert azt világszerte használták, az STM-et meg ugye csak KGST-világszerte :)
Ez azért érdekes, mert revox, studer "szakajtó " szám van eladó, stm , meg valahogy ritkán adódik?!Pedig úgy emlékszem, hogy itt gyártoták ,nem is keveset.
"A" Nincs rá pénzem, "B" nem volna szívem belenyúlni, "C"Imádok építeni,"D", 38cm már qrva jól szól ez is,!!! Ha magnó vételre szánnám magam, csak ekklabor magnót vennék! Apropó nincs valakinek,egy eladó STM 800-asa?
Szerintem is elsősorban emocionális okok játszhatnak közbe. Emlékszem mikor gimnazista voltam, akkor árulta a Ramovill az Akai 4000DS-mkII-t 9990 ft-ért. Hát én nagyon szerettem volna egy ilyet, és mivel akkor még nem dolgoztam csak nyaranta, a rokonság összeadta nekem a hiányzó pénzt. Egész nyáron jártam a főváros boltjait - és nem tudtam venni, szerintem a nagy része pult alatt ment el. Na szóval én is vennék egy karcmentes 4000DS-mkII-t, de azért nem 30 ezerért.
Igen, de amiket én linkeltem mind 30, vagy afelett keltek el. Ráadásul az egyik szűk lakóhelyem körzetében. Hónapokig árulta a pacák 30-ért, rákérdeztem, nem adná-e olcsóbban, helyben vinném, erre kapott két licitet és elvitték 31e-ért. Az Uher orsós valóban klassz és az orsók is szépek. Az a békéscsabai csóka újfent árul egyet 28-ért, amin egy Tesla B101 plexi "feszít". Valami codálatosssz! :) Kíváncsi volnék, hogy állítva hogy marasztalja rajta? Pillanatragasztóval? Vagy csinált hozzá kis öntapadó korongokat? ;-)
2. Alul a bongészés és feltöltés után akkor megjelenik a kép, és a képtől balra van két sor: beszurás, és törlés. A beszúrásra kattintva a kép megjelenik a szerkesztőmezőben, utána lehet elküldeni a hozzászólást
Újra nekiszaladok ,mert az amit az előbb írtam elszált valamerre? Tehát olyanan fórum lakókat keresek akkik segíteni tudnak orosz( szovjet) szalagos magnókban , rajzal, tapasztalattal,tanáccsal4 elektronika003,004 olimp4,5 és egyébb revox a700 klónokkal, kapcsolatban,. előre is köszönöm, a hozzászólásokat!!
A három 4000-re most au érvényes licit:13 ezer, 20 ezer a harmadik kikiáltási ára 26 ezer, de erre nem licitáltak. a 20-es tényleg szép állapotú plexivel (kb 4000 ft) és két Uher fémorsóval, legalább 2500 ft/db és 5 db szalaggal.
Valóban nagyon kellemes a hangja! És külsőre is sokkal szebb, mint a keleti blokk akkori cuccai. Igazából az a hisztéria érthetetlen számomra, hogy a Vakerán képesek 30000 pénzt adni értük, meg ész nélkül egymásra licitálni a jóemberek.
Hát éppen ezért amit Te is leírtál! Azért mert ebből a szemétkupacból egészen jó hang jön ki. Meg ezt lehetett idehaza kapni, és azért megütött egy bizonyos szinvonalat, és nagyon szép készülék volt.
Ezen is kettős szíjtárcsa van, de nem lehet átpakolni a szíjat a kisebbre, mert be vagyon építve egy kis lemez, ami meggátolja. Ez elég gáz, mert még azon a nyavalyás Tesla B101-en is lehet finomszabályozni, igaz csak mechanikusan.
A fékeken sikerült állítanom, sokkal jobb lett. Összességében nem értem, miért istenítik olyan sokan ezt az Akait, pedig elég halvány muzsika. Ez a lemezmechanika, háááát..... Mondjuk most kíváncsiságból méricskéltem egy kicsit szkóppal, meg generátorral és egész szép a frekimenete még 9,53-on is. 17KHz körül kezdett intenzíven konyulni. 19-en meg a kis hanggenerátorommal nem is tudtam megmérni a végét, mert csak 20KHz-ig megy. Addig gond nélkül ment. Inkább az alján fogy el hamar a kraft. 50HZ-en már elég ronda az a szinusz.
"Az AKAI GX4000D-n nem lehet a szalag sebességén állítani."
Lácc te itt finomállítást? :) Neked írtam, nem annak a szegény embernek, aki a gonddal küszködik. Persze síma ügy, nem kell hozzá más, mint vennie egy B77 MkIIoszt jónapot. Azt tekergethesse.
Pontosítva: kivitel függvénye. Volt direkte EU-s változat, volt univerzális, és USA-JAPO változat.
Az EU-s és USA-JAPO az 60 illetve 60 Hz-es kivitel volt, az univerzális meg kettős szíjtárcsával volt ellátva.
A motortengelyen a kettős szíjtárcsa kisebbik átmérőjü része volt a 60 Hz esetén alkalmazandó. Régebben, a 1721-esnél a szíjtárcsát le kellett venni, és átfordítani.
Ja. Meg volt a moci mellett is egy tolókapcsoló, ami Hz-váltáskor a kondit kapcsolta át.
Köszi a választ! Azt hiszem a gumituskók jó állapotban vannak, azokat megnéztem. Akkor megpróbálom a szíjtárcsákat beljebb nyomni. Ez ugye nem befolyásolja a lejátszás közbeni fel-lecsévélő kuplungok nyomatékát?
A kuplung perselyen átnyúló tengelycsonklán (tehát a hátoldalon) mindkét tengelycsonkon van egy szíjtárcsa, ezek egyike a számlálót hajtja. Ha ezek rögzítőcsavarját kioldod, kicsit beljebb nyomva lehet állítani a fékerőt. Maga a fék az elolapi oldalon az alsó kuplungtárcsának nyomódó kis kerek gumituskó, ami a baloldalon a meghajtó motor tengelyétől balra nyomódik neki az alsó kuplungtárcsának, a jobb odalon meg jobb alulról. Érdemes ezek állapotát ellenőrizni, ha nagyon bekoptak, emlékezetem szerint el lehet azokat fordítani.
Azt szeretném kérdezni tőletek, hogy az AKAI GX4000D-nél a stop állásban a tárcsák fékezését mi oldja meg? Olyan gondom van vele, hogy gyorscsévélés után, megállítva leszalad egy picit a szalag hol az egyik, hol a másik orsóról, attól függően, melyik van jobban tele és hogy melyik irányba csévélek. Egyforma orsókat használok, ahogy a kezelési útmutatóban javasolják.
Sehol nem volt kapható, szvsz. Állítólag csak prototípus szintig jutott a dolog. Későn jött, akkor már nem akart senki orsós gépet venni. főleg nem ilyen drágán ($2500) Összehasonlításként egy Pio RT-909, kb $900. Az is baj volt hogy egy viszonylag bonyolult modellel állt elő a Marantz, oda-vissza játszó stb.
Sajnos nem megy rá, mert az amerikaiak ugy gondolták, hogy nem kell ilyesmi nekik, igy a studioban miattuk kellett a szalagokat rendszeresen AEG-röl spulnira tekerni (természetesen leröviditve) meg vissza.....
De az alőlap síkja nem nyúlott be a NAB-mag fölé, mögötte volt egy pár centivel, tehát állva látod, hogy hova teszed a kacsódat, és nem vakon tapicskázol...
A 18-as orsót hol látod? ez bizony NAB magos, de lehet hogy a 267-nél nagyobb orsó is rámegy. Szerintem is ez egy ampex ATR-100-as modifikálása. Annál is ilyen fura módon volt felerősítve a műszerhíd.
Nu, mégegy pancser, aki még nem dolgozott (sicc! D.O.L.G.O.Z.O.T.T ) Magnóval.
Wén trottyos! Nézd má meg, hol kell neki a NAB.magot tekergetni, takarásban.
No erre szokom azt mondani, hogy micsinájjon az annyával azzal a hernyótalpassal, hogy nem tutta megemelni egy 15 cántival azt a qurva kijelzőegységet, vagy hátratolni. No innejtől lehet a neve akármi, én erőssen pancsernek nevezem akkor is! Megsértette az elsődleges alapelvet: "Funkcijóhoz a forma" (Amphora)
Mé nem bízza ennek intézését olyanra, aki ezerszer jobban ért hozzá, monnyuk egy ipari formatervezőre?
Sok mindent mondtak már Tim de Paravicinire, de szvsz ezt még nem. :-))) Ha jól látom, a képen egy általa modifikált Aria ATR (lánykori nevén Ampex) van.
Már a mai napon postára adom a kollégának a VUK-ot :) Remélem összejön neki a beépítés. Cserébe kapok tőle nyomógörgőt a Teslámhoz. Én meg Gyulán dolgozom :) Köszi, hogy felajánlottad a segítséget! Ez a jó az ilyen topikokban, hogy ismeretlenül is segítenek az emberek egymásnak.
Most voltam ex-kollégám boltjában, van néki 3 féle VU műszere. Újak, több db. Két kisebb, egy nagyobb típus. Méreteik: a kicsik kb. 40*40mm, a nagy kb. 47*55mm Sajna csak kockás papír volt kéznél. Anno asszem a Conradnal ezeket árulták párban 3000 pénzért. A kollégámnál 695-/db. Mivel Békéscsabán van, ezért csak postán tudnánk lebonyolítani. Ha érdekel, priviben beszéljünk róla.
Azért ma már nem lenne tul nagy gond bármilyen skálát átrajzolni (ráragasztani a normális deprez müszerre - még szebbet is lehet alkotni mint egy gyári...)
Most néztem meg a CONRAD 2010-es nagykatalógusát, db-s deprez müszer sajnos már nincs benne. A tavalyiban még volt. Ugyancsak megnéztem a németországi CONRAD ajánlatát itt a netten, árulnak még nagyon tetszetős beépithető alapmüszereket, de db. skálájú itt sincs sajna.
szeretném a kashtan magnómban lecserélni a bal-jobb műszereket újakra....szerintetek van esélyem rá, hogy tudok venni valahol, ill hol lehet kapni db skálás műxert?
Isten nyugosztalja Bujtor Istvánt, alias Ötvös Csöpi bácsit! Az alábbi felvételen pedig 1:56-nál befigyel egy AKAI GX4000D egy szép piros Polimer orsóval :)
Egyébként ezzel kapcsolatban van egy aranyos (igaz!) történet. Az orosz ipari kémek nyugaton mindenhol Minox típusú kém fényképezőgépeket használnak. A gép tenyérben elfér, speciális Minox repro filmet használt, valami 5x10mm volt a nega mérete. De ez könönséges kommersz fényképezőgép volt, minden fotó üzletben árulták, de perzse atöbbség nem vett iylen gépet méreg drágán, csak gyűjtők meg a kémek. A különféle kémelhárító szervezetek is ismerték az oroszok eme szokását, és figyelték hogy ki vásárol iylen filmet nagy tételben. Ma már röhögve emlékeznek vissza arra, hogy bejött egy kucsmát viselő úr a foto boltba és megszólalt orosz akcentussal: Kérek Bátyuska sok-sok minox filmet, csomagolni be az összeset ami csák ván a raktárban, pázsálujszta!
volt egy kis mini műsor a terényi magnómúzeumról az m2-n:
megakadt a szemem azon a vajszínű STM 800-ason, a legutolsó mechlabor termék. gyönyörű, de már nem tudtak eladni belőle mert a stúdiók 1988-ban már kezdtek átállni a digitális technikára.
azt mesélte még, hogy Kennedy elnök kérte fel Kudelskit, hogy a fehér háznak tervezzen egy kicsi, lehallgatásra használható kismagnót a Nagrát??
Előkerült egy ilyen is.
